Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

„1 legnehezebb napok még hátra vannak“ Washington Augusztusban szavaz a képviselőház A genfi Ciprus-konferencia részvevőinek kézfogása a megállapodás aláírása után. Balra Mavros görög, mellette Callaghan angol és Günes török külügyminiszter. Mögöttük, a kép .jobb szélén Roberto Gruyere, az ENSZ-főtitkár he­lyettese. (Telelőié: AP—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról.) letes es »további nehéz napok állnak a sziget előtt". Callag­han. alti szerdán reggel érke­zett haza Géniből a háromha­talmi értekezletről. délelőtt nyilatkozott közvetítői szere­péről és a megállapodásról az angol alsóhazban. Hangoztatta, hogy az ideig­lenes megállapodást mielőbb jobb. állandó egyezménnyel kell felváltani. A genfi megállapodás mind­azonáltal »visszarántotta Gö­rögországot és Törökországot a háború szakudékanalt szélé­ről*- — jelentette ki Callaghan. — A legnehezebb napok azon­ban még hatra vannak — mondotta, arra célozva, hogy a görög és a török külügymi­niszter a jövő héten folytatja tárgyalásait. ATHÉN Az athéni sajtó szerdán nagy címekben üdvözli a Geníben kötött ciprusi megál­lapodást. Az Akropolisz című lap vezércikkében megállapít­ja, hogy a Mavrosz külügymi­niszter vezette görög delegáció érvei rendíthetetlennek bizo­nyulta«.. Elmarasztaló háng- nemben ír Törökország pozí­cióiról, Nagy-Brilannia közve­títő tevékenységéről és az Egyesült Államok közremiikó- d őséről. »A Genfben talált megoldás — mutat rá a lap — nem ál­lítja helyre az 1974. július 15-e előtti állapotokat, hanem új tárgyalások segítségével meg­teremti azt a lehetőséget, hogy a sziget visszanyerje függet­lenségét, s megőrizze területi egysegét. Kívánjuk, hogy a ciprusiak életében kezdődő új szakaszt az igazságos megol­dáshoz vezető eredményes tár­gyalások, ne pedig ellenséges- kedesek jellemezzék. A ciprusi helyzettel kapcsolatban vár- j ható megegyezés lehetőve te­szi a Karamanlisz-kormány- nak, hogy megkezdje küldeté­sének második szakaszát; sza­bad választások kiírásával ál* j litsa helyre Görögországban a | demokráciát** — sürgeti a lap. j DAMASZKUSZ Hafez Asszad Szíriái elnök kedden este az Arab Újságíró Szövetség IV. kongresszusának megnyitóján mondott beszédé­ben síkraszállt a ciprusi alkot - mánvos rend mellett. »Ciprus függetlensé gének és szuverenitásának el­ismerése nélkül csak nő a tér­ségünk és az egész világ bé­kéjét fenyegető veszély** — mondotta az elnök. Az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága kedden be­fejezte a Nixon elnök elleni alkotmányjogi vádemelési törvényjavaslat-tervezet fe­letti vitát. A keddi napon a bizottság 21 szavazattal 17 el­lenében jóváhagyta a törvény­javaslat-tervezet harmadik cikkét is. amely a kóngresz- szussal szembeni engedetlen­séggel vádolja az elnököt. A bizottság ugyanakkor el­vetette két további cikk bele­foglalását a törvényjavaslat­tervezetbe. Az elnök állítóla­gos adóvisszaélésével kapcso­latos cikket és az 1969-es kam­bodzsai bombázások törvény­telen elrendelésére vonatkozó cikket — egyaránt 26 szava­zattal 12 ellenében —- a jog­ügyi bizottság elvetette. Az alkotmányos vádemelési törvényjavaslat-tervezetet a jogügyi bizottság — a megfe­lelő bizonyítékok es a bizott­ság jelentésének mellékelesé­vel — várhatóan egy héten belül terjeszti a képviselőnaz elé. Megfigyelők szerint az augusztus közepén kezdődő képviselőházi vita két-három hétig fog tartani. A jogügyi előírásoknak megfelelően, a képviselőházat nem köti a bi­zottság törvény ja vasi at-ter­vezetbe, a képviselők újabb vá­dakat is emelhetnek, illetve megszavazhatják azokat is. amelyeket a bizottság elvetett. Mint ismeretes, a képviselő­ház döntésétől függ, hogy a szenátus később alkotmány­jogilag vád alá helyezheti-e Nixon elnököt. fiiion elégedett washingtoni útjának eredményeivel Kissinger amerikai külügy­miniszterrel folytatott kétórás megbeszélése után kedden este elégedett hangú nyilatkozatot tett a sajtó képviselőinek; Jigal Alton izraeli külügyminiszter. Az izraeli politikus egy kérdés­re válaszolva megpróbálta csökkenteni a Palesztinái prob­léma jelentőségét, azt hangoz­tatva, hogy a palesztinaiak túi- helyreállilása I nyomó többsége jordániai, a jordániaiak pedig paleszti­nok**. Következésképp külön­álló palesztinai probléma nincs. Washingtoni látogatása ide jén az izraeli külügyminiszter a Smith győzelme rliodesiai ..választásokon44 A rhodesiai »parlamenti vá­lasztások** lan Smith kisebb­ségi rendszerének és »Rhode­siái frontjának** (az ország kormányzó pártja) várt -győ­zelmét** hozták. Hírügynökség: jelentések szerint már kedden éifél előtt eldőlt, hogy a 12 éve korlátlanul uralkodó -Rhode­siái front** megszerezte az ab­szolút többséget, é.s a pontosan 82 ezer fehérbőrű szá*vazó szá­mára fenntartott 50 képviselői hely mindegyikét megszerezte. A lakosság óriási többségét megfosztották a választójog­tól. A hal milliónyi színesbörü lakok közül mindössze néhány ezer szavazhatott közvetlenül a sxínesbőrűek számára fenn­tartott nyolc mandátumról. További nyolc színesbőrű kép­viselői a lörzsíőnökök jelölnek ki. Nem változik lényegesen az etióp kormány Michael Imru etióp minisz­terelnök nyilatkozott az etióp televízió riporterének és ki je­len tétté, hogy a jelenleg ha­talmon levő kormányban nem lesznek lényeges változások. A kabinet tagjainak többségé megtartja pozícióját. Az új I kormány teljes névsorát — j mint mondotta — a hét végén | hozzák nyilvánosságra. Imru megállapította, hogy a kormány és a hadsereg, illet­ve a rendőrség tevékenységét koordináló katonai bizottság között egyetértés van, és »szo­rosan együttműködnek** egy­mással. Hangsúlyozta, hogy to­vábbra is együtt kívánnak működni. A miniszterelnök rámuta­tott, hogy meg kell újítani az ország adminisztratív appará­tusai. Megengedhetetlen — mondotta —, hogy valaki hi­vatali pozícióját saját meg­gazdagodása szolgálatába ál­lítsa. A jogügyi bizottság vádat emelt MÁJUS ÓTA ELŐSZÓK Isou Én-táj újra a nyilvánosság előtt Két hónap óta először je­lent meg a nyilvánosság előtt Csou En-laj miniszterelnök. A kínai államtanács elnöke szer­da este jelen volt azon a ban­ketten, melyet a hadsereg nap­ja alkalmából adtak Peking- ben. A rendezvényen a KKP Központi Bizottsága Politikai 0 Somogyi Néplap Bizottságának 13 tagja vett részt. A bankett házigazdája Je Csien-jing, a Kínai KP KB katonai bizottságának alelnöke volt. A protokoll-listából egyébként kitűnik, hogy to­vábbra sincs betöltve a Lin Piao halálával megüresedett honvédelmi miniszteri, vala- j mint a vezérkari főnöki tiszt- í ség. Csou En-laj május vége óta távol maradt a nyilvánosság- tó), a Reuter tudni véli( hogy í szívrohama volt Az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága megsza­vazta a Nixon elleni vád­emelési javaslat második és harmadik cikkelyét (az el­nöki halalommal való visz- szaclésröl és a kongresszus­sal szembeni elégedetlenség­ről.) A képen: A jogügyi bi­zottság szavazási jegyzőköny­ve. (Telefotó: AP—MTI—KS) megbeszélést folytat James Schlesinger hadügyminiszter­rel és William Simon pénzügy- miniszterrel is. A tervek sze­rint szerdán ismét találkozik Kissinger külügyminiszterrel. Az amerikai diplomácia ve­zetője a következő napok so­rán Washingtonba megbeszélé­sen fogadja Jordánia és Egyip­tom külügyminiszterét, vala­mint, a Szíriái kormány meg­bízottját. Köszöntj ük Sierra államfőjét Leone Hazánkba látogat az afrikai Sierra Leone-1 államfő, dr. Siaka Stevens köztársasági el­nök, hogy viszonozza Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének tavaly őszi hivatalos látogatását. Személyeben a mai Afrika egyik legérdeke­sebb személyiségét látjuk ven­dégül, aki határozott belpoli­tikájával és haladó, el nem kötelezett külpolitikájával mind inkább felkeltette a vi­lág közvéleményének érdeklő­dését és a felszabadulásért, a gazdasági megerősödésért küz­dő afrikki népek elismerését. Losonczi Pál tavalyi látoga­tása alkalmából a Sierra ILeo- ne-i sajtó méltatta annak je­lentőségét, hogy ő az'első kül­földi államfő, aki országukba látogat. A magyar államfőt és kíséretét a Sierra Leoné-i nép mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta. A tárgyalásokon meg­állapították, hogy a két ország mélységesen egyetért az ENSZ alapokmányának rendelkezé­seivel, a béke és biztonság ügyének támogatásával, a gyarmati rendszer, a fajüldö­zés maradványainak felszámo­lásával. A két ország kapcsolatai az elmúlt évek során a kölcsönös érdekek alapján bővültek. (Sierra Leone exportjának 65 százalékát ai ott bányászott gyémánt jelenti, további tíz százalékát a vasérc, és bíznak a molibdén-. platina- és króm- ércbányák feltárásában is.) A bányászatban dr. Siaka Ste­vens határozottan, állami köz- beavatkozással serkenti a fej­lődést. Most Magyarország és Dr. Siaka Sierra Leone gazdasági kap­csolatainak erősödésére szá­míthatunk. Semmi kétségünk, hogy ked­ves vendégünk látogatása megerősíti a tavaly kialakult személyes kapcsolatot hazánk vezető politikusaival. Dr. Sis­ka Stevens, aki élvezi az afri­kai, harmadik világhoz tarto­zó országok bizalmat és meg­becsülését, s aki a világ nagy nemzetközi kérdéseiben a mienkhez oly közeli nézeteket vall — maga mondta egy nyi­latkozatában, hogy külpoliti­kájának alapja: nyitás min­denfelé. Magyarország népe hasonló­képpen — nyitott szívvel, ba­rátsággal köszönti magas ran­gú vendégét. Hosszú, forró Watergate-napok A washingtoni forró nyár kellős középén felfor­rósodott az oly hosszú ideje húzódó Walergale-ügy. Ezen a héten számos olyan esemény történt, amelyek már lehetővé teszik egy valószínű -menetrend** felvázolását. Ez a menetrend azzal lenne kap­csolatos. hogy Nixon elnök -alkotmányos vád alá helye­zése« (angolul: impeachment) mikor és milyen feltételek kö­zött következhet be. Mielőtt a menetrend tárgy­szerű ismertetéséhez fognánk, előre kell bocsátani: az Egye­sült Államokon kívüli orszá­gokat a Watergate-ügy első­sorban abból a szempontból érdekli, hogy milyen hatása lehet a nemzetközi enyhülés irányzatára. Senkinek sem voltak illúziói arról, hogy a pénz és a korrupció milyen szerepet játszik hosszú évtize­dek óta az amerikai politiká­ban, tekintet nélkül az elnök pártállására vagy személyes tulajdonságaira. Épp ilyen ke­véssé lepte meg Európát és a világot az. hogy a hatalom a maga belpolitikai céljainak el­érésére titkosszolgálati mód­szereket vagy — az elektroni­kus korszak kellős közepén — lehallgató készülékeket vesz igénybe. Éppen ezért az Egye­sült Államokon kívül sokan értetlenül szemlélték és ál- szentnek tartottak Nixon el­nök ellenfeleinek morális fel­háborodását. Ügy vélték — es némi joggal —, hogy a meg­előző évtizedekben alkalma­zott módszerek lényegében nem változtak: a különbség most csupán az, hogy az ad­minisztráció emberei ügyetle­nek voltak, a manipulációk nyilvánosságra kerültek, é.s e? módot nyújtott Nixon és a re­publikánus adminisztráció el­lenfeleinek egv páratlan he­vességű politikai hadjárat megindításara. Nixon, aki belpolitikai érte­lemben egész életében az amerikai politikai színkép jobbszárnyához tartozott, kül­politikájában az utóbbi évek­ben számos pozitív lépést tett. Ez nyilván nem egyéniségének változásából fakadt. — hanem abból a nem éri éktelen tu- ajdonságnból. hopv képes volt tudomásul venni és felismerni a nemzetközi helyzetben be­következett változásokat Ezért egészében realista kül­politikát folytatott, ami egyik tényezőiévé vált a nemzetkö­zi enyhülés irányzatának. Az enyhülés szempontjából Nixon személyes sorsának alakuiasa nem közömbös, de nem is dön­tő. Az enyhülés irányzatát a nemzetközi erőviszonyok sze­mélyektől független fejlődése váltotta ki. Ezt az irányzatot az Egyesült Államok vezető politikai személyiségeinek többsége támogatja. Ráadásul: Nikon 1976-ban, tehát valami­vel több mint két ev múlva, egyébként is végleg távozik a Fehér Házból, az enyhülés politikája pedig nem rövid le­járatú taktikai manőver, ha­nem történelmi tendencia. Persze nem mindegy, hogy a .Watergate-ügy mennyire bénítja meg a Fehér Máz kül­politikai cselekvőképességét. Vagy éppen: mennyire teszi lehetővé az enyhülés ellensé­geinek, hogy zsaroljak a bel- politikailag szorult helyzetben levő adminisztrációt és meg­akadályozzák, hogy az éssze­rű nemzetközi kompromisszu­mokat kössön. Ebből á taktikai — de nem elhanyagolható je­lentőségű — szempontból az enyhülés folyamatát kétségte­lenül zavarhatja, illetve las­síthatja a Watergate-ügy lei- duzzasztása. A hét eseményei kedvezőt­lenek voltak Nixon elnök szá­mára. A nyomás fokozódását már jelezte, hogy a legfelsőbb bíróság — tagjainak jó részét maga Nixon nevezte ki — egyhangúlag kötelezte az elnö­köt: szolgáltassa 'ki az ügyét vizsgáló Sirica szövetségi bí­rónak a Fehér Házban folyta­tott beszélgetések még megle­vő magnetofonszalag.iait — szám szerint hatvannégyet. A legfelsőbb bíróság dön­tése olyan taktikai ve­reséget jelentett Nixon számára, amely befolyásolta az ügyét vizsgáló képviselő­házi bizottság munkáját. Ez a harmincnyolc tagú bizottság (teljes nevén: a képviselőház jogügyi bizottsága) fogalmaz­za. meg a Nixon elleni alkot­mányos vádemelés cikkelyeit, és szavaz arról, hogy ajánl ja-e a • képviselőháznak a vádeme­lést. Az első lényeges cikkelyt megfogalmazták és az »az igazságszolgáltatás akadályo­zásával« vádolta az elnököt a Watergate-ügy kapcsán. A második cikkelyt., amely -a hatalommal való visszaélés­sel« vádolja az elnököt, ugyancsak jóváhagyták Az el­ső cikkelyt a bizottság 27:11 arányban, a másodikat 28:1(1 arányban fogadta el. Ez azt jelenti, hogy az első esetben hat, a második esetben hét köztársaságpárti képviselő is a vádemelést ajánlotta. így gyengének tekinthető Ford al- elnöknek az az érvelése, hogy a Watergaie-ügyet a demok­raták »pártpolitikai célokra« akarják felhasználni. Miután a jogügyi bizottság befejezte munkáját, körülbelül tíz | nappal később kerül az ügy a képviselőház elé, ahol augusztus utolsó hetére vár­ható a szavazás. A képviselő­házban egyszerű szótöbbséggel döntenek. Ez — figyelembe veve a jogügyi bizottság re­publikánus tagjainak a maga­tartását — valószínűvé teszi, hogy a képviselőház is a vád­emelés mellett szavaz. Ennek azonban Nixon elnök szem­pontjából (noha természetesen súlyos politikai csapás) meg mindig nincs döntő jelentőse­ge. A képviselőház esetleges Nixon-ellenes döntése ugyanis a szenátus elé kerül, amely bírósággá alakul át. s dönt az alkotmányos vádemelésről. F.z nem büntetőjogi, hanem kife­jezetten alkotmányjogi kérdés. Amennyiben a /szenátus, mint bíróság az elnököt bű­nösnek találja, akkor távoznia kell hivatalából és helyét Ford jelenlegi alelnök venné át — természetesen csak 1976-ig. a következő elnökválasztás idő­pontjáig. Ehhez a döntéshez azonban már nem egyszerű többség kell. hanem kéthar­mados többség. Kétes. hogy — hacsak időközben valami­lyen elsöprő erejű ú.i bizonyí­ték nem merül fel — a szená ­tusban Nixon ellenfelei el­érik-e ezt a többséget. Ameny- nviben nem, Nixon hivatalban marad és az ügy lezárul. T ermészetesen óriási erők csapnak össze ezekben a hetekben az amerikai belpolitika kulisszái mögött. Az összecsapásokban a világot elsősorban érdeklő külpolitikai kérdések alárendelt szerepet játszanak. Sokkal inkább sze­mélyi, párt-taktikai és a no­vemberi részleges választások­kal összefüggő pozícióharcról van szó. Emellett jelentő^ sze­repe lesz annak is. hogy a szenátus tagjainak jó része — személyes véleményétől , füg­getlenül — magának az elnö­ki hivatalnak a tekintélyét kívánja maid megóvni. Mind­ez a Nixont napjainkban érő súlyos politikai csapások elle­nére a Wategate-ügy vitája' továbbra is teljesen nyílttá teszi. —i—£

Next

/
Thumbnails
Contents