Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-10 / 159. szám

Megkezdődött a Gemenc-bajnokság Az állatni gazdaságok betakarították az őszi árpát Két héttel az aratás megkezdése után Jelentős esemény Tolna megyében az MHSZ és a me­zőgazdasági repülők II. ge- menoi vitorlázórepülő-baj­noksága. Vasárnap ünnepé­lyes megnyitóval kezdődött a verseny. A versenyújság első szánta Somi Benjáminnak, az MSZMP Tolna megyei Bizott­sága titkárának tollából kö­zlőit a Tolna megyei repülés nevezetes múltjáról. és szép jelenéről szóló cikket. Az idén újjászületett So­mogy megyei repülőWub, az MHSZ Noszlopy Gáspár Re- pülöklub Anderka István bal­esete miatt — sajnos — nem indíthatott versenyzőt a Ge- menc-bajnokságon. Annál szomorúbb ez, mivel az ed­digi eredményeket mintegy megkoronázta volna a ver­senyen elért siker. Az 58 ta­got, köztük 20 kezdőt szám­láló klub eddig 1850 csőrlést végzett: 13 növendéke B vizsgát tett, egynek a mellé­re pedig felkerült az ezüst- koszorú. Megyénk repülőklubja ez alkalommal versen ytudásból ugyan nem vizsgázhat, de vizsgázik repülőszolidaritás­ból. — Az MHSZ Szekszárdi Gyulai György Repülőklub­nak mint házigazdának a gondjain igyekeztünk segíte­ni akkor, amikor a kaposvári klubtól telhető legnagyobb támogatásra törekedtünk — mondotta Császár Károly, a kaposújlaki RNÁ-bázis veze­tője, az MHSZ Kaposvári Noszlopy Gáspár Repülőklub elnöke. — öten jöttünk a kéthetes versenyre, társadal­mi segítséget nyújtaná. Gu­lyás Géza, a kaposújlaki re­pülőműszaki iskola tanfo­Nem méltatlanul lyamvezietője irányítja majd Ócsényben a műszaki brigá­dot. Jámbor Csaba és ma­gam repülőgépes vontatást vállaltunk. Szerelőink: Sallai János és a fiam, ifjú Csá­szár Károly. Ezzel a munkával tulajdon­képpen törlesztőnk egy keve­set azért a támogatásért, amelyben a MÉM Repülőgé­pes Növényvédő Állomás ré­szesítette a Noszlopy Gáspár Repülőklubot, s rajta keresz­tül az egész magyar repülést — fűzte hozzá Gulyás Géza. — Feladataink . teljesítésén túl még valamit elhatároz­tunk: nagyon nyitott szem­mel járunk majd Öcsér.yben. A tavalyi verseny gordülé- kenysége és az idei. még ala­posabb előkészítés kitűnő is­kola részünkre a repülőver­seny rendezéséhez. — Ügy igaz, ahogyan Gé­za mondja! — helyeselt Csá­szár Károly. — Jövőre még nem, de 1976-ban. mi is tar­tunk repülőversenyt. Talán még Somogy Kupa alapításá­ra is sor kerülhet. A repülés fejlődésében ér­dekelt mezőgazdasági nagy-/ üzemek — között üli a Hő- gyészi Állami Gazdaság, a bátaszéki Búzakalász Tsz — tiszteletdíjjal, anyagi segít­séggel járulnak a verseny si­keréhez. A repülés megbe­csülését jelenti az a pompás serleg is, melyet a szekszárdi területi tsz-szövetség adomá­nyozott tiszteletdíjként. 81500 HEKTÁR kalászost kell learatni az idén me­gyénkben. Erről a területről a termény betakarítása — ha kisebb-nagyobb kényszerpi­henőik késleltették is a mun­kát — immár két hete folya­matos. Éppen ezért időszerű­vé vált annak megvitatása, vajon a várakozásnak meg­felelően, rendben halad-e a betakarítás, hogyan válhatna még hatékonyabbá ez a mun-' ka. A Somogy megyei Tanács V. B. mezőgazdáság! fejlesz­tési albizottsága hétfői ülésén első napirendi pontként fog­lalkozott az aratási munkák jelenlegi állásával, a felvá­sárlással kapcsolatos felké­szüléssel, valamint, az üzem­anyag-ellátás helyzetével. Az aratásra a megye gaz­daságai kellőképpen felkészül­tek. A kombájnelosztás meg­felelő volt, a gépszemléken kifogástalan gépek »vizsgáz­tak«. Még jelenleg is huszon­nyolc kombájn van az AG- ROKER-nél. Ezeket — ha megrendelés érkezik — 3—4 napon belül felkészítve átad­hatják a gazdaságoknak. A megyében - 240 kombájn van, egyre-egyre tehát 110 hektár termény betakarítása jut. A termelőszövetkezeteknél 91 szárító üzemel. Ez azt je­lenti, hogy óránként mintegy 300 tonna gabona szárítására van lehetőség. Több helyütt — a kedvezőtlen időjárás ha­tására — a gabonát két me­netben takarítják be. Ez a módszer azonban nem java- soitmtó, ment éppen az esős idő miiiatt a renden fekvő ga­bona olyan, károsodást szen­vedhet, hogy további fel­használásra alkalmatlanná válik. Az esd eddig nem oko­zott jelentős károkat a ga­bonatáblákon. Elsősorban a vihar által okozott szártörés, a táblák gyemosodása és a fekete rozsda kártétele erő­södik. Ez utóbbi ellen a vegyszeres védekezés lehetet­len, csak a gyors betakarítás vezethet eredményre. A megye állami gazdasá­gaiban a 74 kombájn nak 11 969 hektár kalászost kell betakarítania. Az őszi árpa aratását már befejezték, egy hektár 40,5 mázsa terményt adott. Ahonnan az aratógé­pek elvonulnak, azonnal megkezdődik a talajelőkészí- tés. Nem szabad azonban megfeledkezni a szalma be­takarításáról sem. mivel je­lenleg még nélkülözhetetlen alomanyag. A gabonaforgalma vállalat felkészülten várja a termény­nyel megrakott pótkocsikat. Étkezési búzából például 14 300 vagon átvételére kö­töttek szerződést, ám figye­lembe véve az eddigi ter­méseredményeket, valószínű­leg csaknem 16 ezer vág an­nyi érkezik majd az átvevők­höz. A vállalat tárolókapa­citása bővült — az idén üze­mel a 480 vagonos bal a ton- bogiári fémsiló —, ennek el­lenére 3700 vagon terményt bértárolókban, és mintegy 7 ezer vagonnyit ideiglenes tá­rolókban kell elhelyezni. B. Z. Gyümölcsszedő brigádok J alakultak Minden szem meggyre szükség van Felsőbogát valamikor pusz­ta volt, néhány uradalmi cse­léd- és gazdasági épülettel. Ma a Kutas! Állami Gazda­ság egyik üzemegysége, szin­te országos - hírű tehenészeté­vel. A lakosság a szükséges élelmiszert az ott levő áfész­ből than tudja beszerezni. Hogy mit költenek, mennyit vásárolnak, erről Palánki Béla, a kis vegyesbolt veze­tője tájékoztatott bennünket. — Évi egymillió forint a terv, melyet teljesíteni sze­retnénk. Azt hiszem, sikerül is, hiszen a havi forgalom 80—90 ezer forint között vál­tozik. Ezt a forgalmat 80 ezer forintos átlagos árukész­lettel bonyolítom le. Bizony, ügyelni kell, nehogy olyan árufélék kerüljenek a bolt­ba, melyek nem kelendőek, és hosszú ideig eladhatatla­nok. — MM árulnak és mit vá­(Tudósitónktól.) Másfél hét óta kosarakban és targoncákon szállítják a meggyet a: falvakban az,, áfész felvásárlóhelyeire. Ebből a gyümölcsből a termés közepes, j ezért minden szemre szükség van. A szövetkezetek ösztönzik a lakosságot a szedésre. Nem­csak a pándimeggyre és más minőségi meggyre van szük­ség, hanem a cigánymeggyre is. A konzervgyárak korlát­lan mennyiségben fogadják ezt a gyümölcsöt egyrészt azért, hogy befőttet, ízt készít­senek belőle, másrészt szá­mottevő az a mennyiség, amelyből festékalapanyagot gyártanak. A készítmények jelentős ré­sze kerül külföldi piacokra. A balatonszárszói, a tabi és a karádi körzet néhány felvá­sárlójával beszélgettünk a na­pokban erről. A szövetkezetek nagy erő­feszítéseket tesznek azért, hogy a gyümölcs ne marad­jon a fákon. Probléma ott je­lentkezik, ahol a családokban nincsenek fiatalok, akik le- | szedésre vállalkoznának. A felvásárlók sokat segíthetnek. J Ismerik a falvakban azokat, akiknek meggyfái vannak, de nem tudják leszedni. Ezért több helyütt alakultak gyü­mölcsszedő brigádok, bérért vagy a termés feléért szedik le. A bonnyai körzettel kibő­vült karádi áfész területén hozzávetőleges számítások sze­rint több mint 12 vagon mennyiségre számítanak. Ha a leszedés érdekében végzett propagandájuk sikerrel jár, akkor néhány vagonnal töb­bet tudnak megvenni a ter­melőktől. Az üzemanyag-ellátással sincs probléma.^ Inkább az olaj elhelyezése okoz gondot. Éppen ezért a legfontosabb, hogy az épülőfélben levő tá­rolók minél előbb elkészül­jenek. Az üzemanyag-rende­léseknél a gazdaságok ne várják meg, hogy tartályaik teljesen kiürüljenek. Ilyen esetben ugyanis az ÁFOR a meg,növekedett igényeket nem tudja időben kielégíteni. VÉGEZETÜL annyit, hogy a gabona, forgalmi vállalat megkülönböztetett figyelmet tanúsít a kedvezőtlen adott­ságú tsz-ek iránt, melyek szárítóval, tárolóval nem ren- deilkeznek. Az általuk ter­melt gabonát azonnal, korlát­lan mennyiségben felvásárol­ják. D. T. sárelhat a lakosság? — Elsősorban élelmiszert, azután, vegyi árucikkeket, ke­vés papírárut. Egyszóval az úgynevezett napi cikkeket. — Nincs-e valamiből hi­ány? — A somogyszob—segesdi áfész kereskedelmi osztálya igyekszik a település igényeit a lehetőség szerint kielégíte­ni. Néha szükség volna egy kis Balaton sörre, de azt nem kapok, legföljebb im­portsört, azt pedig az itt dolgozók nem kedvelik. — Ügy tudjuk, hogy az itt élőik döntő többségükben az állami gazdaságban dolgoz­nak. Ez a kis bolt kap-e se­gítséget az állami gazdaság­tól? — Nézzenek csak körül kí­vül-belül! A gazdaság segít a tatarozásban. Vezetői nem néznék el, hogy az ő épüle­teik rendben vannak, a bolt meg elhanyagolt lenne. — Kiválódolgozó-jelvényt látunk a kabátja gomblyu­kában. Miért kapta? — 1961 májusa óta vagyok iitt a bolt vezetője. Hiányom soha nem volt. mindig pon­tosan elszámoltam. Igyekszem a lakosságot a szó szoros ér­telmében szolgálni. Ügy ér­zem, ezt méltányolta a veze­tőség, amikor a kitüntetést adta. A hallottak és a látottak alapján mii 1b úgy éreztük: ■’em méltatlanul. Korszerű öntözés Ezt a kerekeken gördülő és mindössze egy Pannónia mo­torral mozgatható ÖBA ön­tözőberendezést a Siófoki Ál­lami Gazdaság zöldbabtáblá­ján láttuk. A hagyományos öntözőberendezés üzemelte­tése, a csövek áttelepítése meglehetősen munkaigényes. Ezért vásárolt a híres ker­tészkedő gazdaság az idén hat ilyen öntözőberendezést, mert így az áttelepítést egy dolgo­zó elvégezheti. M ai témánk a szokástól eltérő formát követel. Kezdjük hát így: Rinyakovácsi, 1974 nyara. A pontos idő ti­zenhét óra harminc, már bágyadtan süt a nap. A kocsma előtt öt-hat férfi beszélget, bent nem tudom, hány. Egy idős asszony kenyeret visz a hóna alatt, egy másik ke­rékpárt tol az út közepén, a vázon keresztbe vetett zsák. A homok a küllőkig ér. Késő délutáni hangulat, csendes a falu. Két fiatalembert kérdezek: merre van a klubkönyvtár. »Az a legnagyobb ház, ott balra.« Felirat, tábla sehol, csak annyi, hogy Fő utca 12. Benézek az udvarra: gondozatlan. Térdig érő fű, gaz és szemét. Az épület homlokzati részén beton osz­lopokból kiképzett előtér, mögötte két kisebb ajtó. Az egyik tárva-nyitva, bent mocsok és szemét. A falakon szénnel és krétával felírt, nyomdafestéket nem tűrő malac szövegek. Raktár volt vagy fáskamra. A bejárati ajtó kettős, üveges — részben üveg nélkül. A mellette levő nagy ablak üres kere­tét enyhe szél lengeti, az ablaktokot sűrűn bedeszkáztálc. Ezek az első benyomások. Messziről szép az épület, csak a formát lánti meg a vakolatot. Az még ép. A rinyakovácsi klubkönyvtárat 1965-ben építették. Az 1972. évi statisztikai évkönyv adataiból. Rinyakovácsi- ban 295 ember él. A tálcások száma 82, ebből 77-ben van vil­lany. Vízvezeték nincs a házakban, de négy lakásban már épí­tettek fürdőszobát vagy mosdófülkét. A faluban ötvenöt rádió és huszonnégy televízió szól. ötvenhat családhoz jár napilap, és negyvenkilenc színes újságot kézbesít a posta. Az új könyvtáros, aki egy hónapja viseli ezt a tisztet, a klubkönyvtárral szemben lakik. Orbán Margit hozza a kul­csot, mi kivételesen az ajtón megyünk be. Másutt is van -be­járat«. Amikor -ismeretlen tettesek« elvesztették a maguk csinálta másodkulcsot, a hátsó ablakon kerestek utat, az öl­töző felől. Az előtérből jobbra nyílik a könyvtár ajtaja. Kes­keny, hosszú szoba, lehet vagy tízszer háromméteres. Leülnék a tizenkét szék egyikére; a port akarom lesöpörni róla, de ahogy az ujjam hozzáér a kárpithoz, víz szivárog ki belőle. Áporodott szag. A mennyezet fekete a penésztől, vízfoltok tar­kítják. A vakolat leomlott, a parkett nagy része elrothadt. Orbán Margit két napja szedte le róla a penészgombákat. A szoba végében asztal, alatta egy televíziókészülék, hogy ne ázzon. Esős időben beázik a tető, a víz magasan áll a parket­ton. A függönyt nem rakják föl, mert megpenészedik. A fali­karok lógnak, körülöttük kiázott a vakolat. A fal melletti polcokon könyvek; vizesek, átázottak. Orbán Margit tízesével viszi haza őket szérogatni. Kályha nincs, a télen fáztak a gye­rekek az iskolában, oda vitték. Az egyik sarokban madár­fészek — az utóbbi napokban — ha jó idő van — kinyitják az ablakokat. A könyvtárban a leltár szerint 1544 kötet van. A beiratkozott olvasók száma 57. A helyzetjelentés másfél év­vel ezelőtt is elkészülhetett volna. Azóta ömlik a víz, azóta nem tettek semmit. Köves Imre tsz-elnök mondja: »Ha jól emlékszem, 380 000 forintba került a ház. De a tsz adta a faanyagot meg a fuvart is. És hát dolgoztak az emberek. Maguknak csinálták. Most egymilliót is érne. ha rendben tartanák.« Kiknek kellene rendben tartani? Nincs gazda. Rinyakovácsit 1970 júliusa óta társközségnek mondják. Tavaly még volt egy pedagógus a faluban, az elment. Szeptembertől úgy jár ide valaki a szom­széd faluból. a z 1972. évi statisztikai évkönyv adataiból. A faluban egy év alatt 74 000 forintot költöttek ruházatra, 133 000-et vegyes iparcikkre, 610 000-et élelmiszerre. 562 000-et italra. A szeszforgalomból minden lakóra 1905 fo­rint jut egy esztendőben. Nagyterem. Lépéssel mérem, lehet vagy tízszer hatméte­res. A terem közepén zöld borosüveg ripityára törve. A fal mellett székek, alattuk csikkhalom. Néhány ablak kitörve, a mennyezeten farsangi kreppszalagok. -Bál« utáni kép, mo­csok mindenütt. Ide nem folyik be az esőié. Széthúzom a do­bogó függönyét. Zsúfolt -színpad«, iszonyú rendetlenség. Elektromos gitár a sarokban, két mikrofon állványra szerel­ve, dobok és cintányérok, hangerősítő és hangfalak. Körben üres borosüvegek. Egy kottafüzet hátlapján megtalálom a repertoárt. Csak két számot jegyzek föl belőle: -Szeresd u lármát!«; -Törd ki az ablakod!« A színpad oldalán villanydróttal bekötött ajtó nyílna, ha a székeket nem hányták volna egymásra mennyezetmagas- .ságig. Az ajtószálfák kilazulva,, kívül villanyégő csonkja a sarkon, kővel törhették össze. A tetőn nem látszik sérülés, azt mondják: tervezési hiba miatt folyik be az esővíz. A bel­ső oldalon csatorna sincs már, csak a tartóvasak merednek az égre. Részletek a megyei könyvtár munkatársának 1973. július 14-i följegyzéséből: -A klubkönyvtár elkeserítő állapotban van. A betört ajtók és ablakok azt mutatják, hogy az épület használói barbár módon viselkednek... A beázás miatt a könyvállomány 50 százaléka használhatatlanná vált. ... Az épület a gazdátlanság képét mutatja. A csökölyi közös községi tanácsnak sürgős intézkedést kell tennie az épület megóvása, helyreállítása, a vagyontárgyak védelme, a közművelődés irá­nyítása és ellenőrzése érdekében.« A följegyzést másnap meg­küldték a községi tanácselnöknek és a járási hivatal népmű­velési felügyelőjének. -A könyvtárügy közügy« címmel cikk jelent meg a Somogyi Könyvtárak nevű kiadványban. A já­rási hivatal 30 000 forintot utalt át a csökölyi tanács szám­lájára. A helyzetjelentést 1974 júliusában olvashatják. Esti beszélgetés egy csökölyi kispadon. A tanácselnök Tóth Lajos. -Könyvtárügy? Éreztem, hogy egyszer kipellen­géreznek. Nem örülök magának.« Szünet. -Tudom, hogy a felelősség az enyém, de nem tehetek róla. Nem kaptam vál­lalkozót. A kadarkúti tanács építőbrigádja az első félévre ígérte a tetőjavítást, még nem értek ide.« Nincs gazda. Az emberek azt mondják: -Amióta társ­község vagyunk, senki se törődik velünk.« Pedig ez nem at­tól van, hogy összevonták a tanácsokat. -A kultúrházigazgató nem bírt a gyerekekkel. Hiába zárta be az ajtót, kulcsot re­szeltek vagy bemásztak az ablakon. Végtére is nem pofozhatta meg őket. Írásban átadta a klubkönyvtárat a KISZ-titkárnak azzal, hogy ö nem felel érte. Azóta talán a negyedik K1SZ- titkár van Rinyakovácsiban.« Ki takarít és mikor? A KISZ- esek — ha kedvük tartja. Lehetnek húszán, huszonötén. Nincs gazda. A tanács sem az. Átellenben, a régi tanácsházán ha­sonló a rendetlenség. Egy szoba üres egy bezárva, a harmadik az ifjúsági klub, modern, törött lábú bútorokkal. • Hetenként háromszor megy át Csökölyből a tanács egy-egy embere a társközségbe. A rinyakovácsiak maguknak építették a klub­könyvtárat. A szép épület kilenc év alatt tönkrement. Nincs gazda, nincs felelős? R észlet a megyei pártbizottság közművelődési határoza­tából: -Biztosítani kell, hogy a klubok valóban a mű­velődés, a kulturált szórakozás céljait szolgálják, és ne válhassanak a rendetlenkedés, a tartalmatlan szórakozás ott­honaivá.« A helyzetjelentés egyedi esetről számol be. Vagy caak én tudok cgv ról ? K. J. Jávori Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents