Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-05 / 155. szám

Poionéz, polka, mam i lánc Buddha, miért vagy szomorúi

Az Olsztyn vajdasági népi együttes sikere Marcaliban

A tipikusát — amennyiben ez nem sértő — a szalmaszőke Demczuk Laurencja személyében találtam meg. — A többiek is mind lengyel lányok — mondta, de nem sza- bódott, hogy vele beszélgessek.

— Mióta dolgozik az együttesben ?

— Egy éve, előtte az olsztyni rádióban énekeltem. Az ériek hozott a népi együttesbe is. A férjem szintén tagja, ő is itt van. «Civilben« a biztosítónál dolgozom.

— Hogyan tudja összeegyeztetni a családi életet és a próbákat, a rengeteg szereplést?

— Amit az ember nagyon akar, mert szereti, arra jut idő.

— Hányszor próbálnak?

— Hetenként kétszer.

Laurencja büszkén mondta

el, hogy van egy ötéves gyereke. Ilyenkor, mint a mostani vendégszereplés is, a nagyszülőknél van. Hol az egyiknél, hol a másiknál.

Azt már mástól tudom, hogy húsz éve működik az olsztyni népi együttes a vajdasági művelődési ház igazgatóságának irányításával. Csaknem négyszáz föllépés, több . mint kétszázötvenezer néző, televíziós szereplések, rádiófelvételek, hazai fellépések és külföldi vendégszereplések — a Szovjetunióban, az NDK-ban és most Magyarországon — a kitüntetések, díjak mind azt bizonyítják, hogy az Olsztyn vajdasági népi együttes rendkívüli képességű.

Somogyi itt-tartózkodásunk során kedden a magyar—lengyel barátsági nagygyűlésen léptek föl, szerdán — ahol műsorukat megtekintettük — Marcaliban arattak sikert, s ennél is többet jelentett a közönségnek a nagyszerű találkozás, hiszen barátoknak örülhettünk.

Az Olsztyn vajdasági népi együttes programja egy 19. század első feléből való po- lonézzel kezdődött, melyet bálok alkalmával táncoltak. Uszályok, udvarias és talán | csábító mosolyok, nemesi tánc. Fantáziánk is lángra I gyűl, fényes bálteremben vagyunk, minden csupa csillogás, és ezután jött az áramszünet . ..

A szerdai vihar kioltotta a villanyt egész Marcaliban. A kórus és a zenekar azonban föltalálta magát, s hamarosan gyenge gyertyafény világánál folytatták programon kívüli műsorukat. Azután lejöttek a színpadról és a közönség beletanult egy lengyel dalba. Hosszú sorban kígyózott a kórus a széksorok között, s a lengyel énekesek száma megkétszereződött a marcaliakéval . . .

A látványos nyitánnyal megalapozták a sikert a lengyel táncosok. És micsoda kiváló a kórus!

A lengyel paraszti élet számos jelét idézte a műsor; a férfiak széles karimájú szalmakalapjától a mezőn félbe- | hagyott munka szünetében fölcsendült énekig ...

Azt hiszem, az Olsztyn vajdasági népi együttes sikerének kovácsa nemcsak a tagok tehetsége, hanem az, hogy egy rutinos, szívből táncoló és éneklő — egyszóval játszó — középnemzedék fogja össze a

fiatalokat és az idősebbeket.

Ki kit »fog be?« Lakodalmi tánc. Élcelődés. A lengyel tánc legfőbb sajátja, úgy láttuk, a játékos elemek változatossága.

Jerzy Wojciech Muchlado koreográfus és a műsor rendezője elmondta, hogy sok olyan produkciójuk is van, amelyet közvetlenül gyűjtöttek az idős lengyel parasztoktól. Ök jegyezték le először ezeket a dalokat. Nyomtatásban pedig még nem jelentek j meg.

Mazuri tánc. Rókaprémsapkás, vadászgató nemesek járják előkelő hölgyekkel. A [ 17—18. századból való.

A városok terein járták a vármai polkát, ezt az' izig- vérig lengyel táncot. A hordó- I tánc amolyan élcelődő játék, i mely a pártában maradt j lányról szól — ünnepélyei; befejező tánca egyébként.

A koreográfus, a kórus- és a zenekarvezető, valamint a technikai rendező neve itt most munkájuk elismerésén j kívül szimbólumként is szerepel, hiszen az Olsztyn vajda- ! sági népi együttes minden I tagját föl kellene sorolni, mi- | vei valamennyiüknek része volt a nagyszerű sikerben Marcaliban. Alicja Gotoeic, | Wlodzimierz Jarmolovcicz, \ Alicja Mclinoivska, Lucyna j Medzik és Felicja Sujecka [ az együttes vezetőgárdája.

Ma este a balatonboglári , művelődési ház szabadtéri j színpadán lép föl a lengyel ! népi együttes. A környék I üdülővendégeinek szívből !

ajánlom a műsor megtekintő sét.

Horányi Barna

\ hetedik könyvének ezt j a címet adta: Buddha szomorú. Hajdani, szép I számú albérleményeim egyi- ; kébe »felugrott«, amikor Ta- j káts Gyulához jött Kaposvár- | ra interjút készítem az Élet és Irodalomnak. Ez az »ugrás« jó négy és fél, öikilomé- ! teres volt, mivel a város peremén éltem akkoriban. Mindenkihez »felugrik«, aki hív- | ja. Ilyen. Utál egyedül lenni. f azt hiszem. Ezért hagyta ott | az összes munkahelyét, i lett szabadúszó. Pestről ki- j költözött egy közeli községbe, a családjának élt.

.imikor albérleményem- hez értünk, a házigazda gya- i nús szemmel nézegette. Majd- j nem vállig ért — azóta azt s hiszem el is érte a vállát — ( a haja. »lomp« a bajsza. Ke- l gyetlenül büdös pálinkát ittunk, s amikor elment, a há- j zigazda — tulajdonosi mi- I voltának teljes tudatában — | rákérdezett:

—r Ki volt ez?

— Író — mondtam.

— Gondoltam — mondta a hangsúlyában biggyeszléssel

így volt. Amikör én jártam »fenn«, lecibált valami kocsmába. ahol bort. és zsíros kenyeret mértek. hagymával. Kikottyantottam, hogy a gyerekeim is a közelben — a játszótéren — vannak. Karon ragadott és mentünk. Barátkozni akart velük. Ilyen.

Üj kötetének címében Buddhára utal. Nem vagyok járatos a buddhizmusban, a fejemet sem nyirattam soha kopaszra, csak egyszer, amikor a Mód borbély — meghalt a napokban szegény — véletlenül belenyírt a »csikómba«. Akkor az anyám visszaküldött, hogy vágja le a hajam egészen. No, de most hajtűkanyar, vissza az eredethez!

Szóval: annyi ragadt meg bennem Buddháról, hogy mindent — nemcsak az embert, de a környező világot, a fákat, kövekét, füvet a sze- retetébe fogadott. Egyetemes szeretetet hirdetett.

„Honfoglalás” Bogláron

Egy ház egy

Iád

Valóságos honfoglalás volt tegnap Balaton,bogláron.

■Negyven család indult el az ország minden részéből sok csomaggal és sok gyerekkel, hogy két kellemes hetet tolt- Böm a tegnap megnyílt Camping Üdülőben. Nem volt ünnepélyes avatás, sőt, a szakmunkások még az utolsó simításokat végezték a rohammunkában nyolc hónap alatt j elkészített üdülőtelepen, megás ünnepi volt a hangulat.

Elsősorban a sok aranyos gyerek tetté azzá. Sorban ér- ! keztek a házaspárok, nyo- inukban három-négy gyerek. I Nagyon sok család most ka-f pott először lehetőséget arra.f hogy együtt nyaraljon, s rá-) adásul a magyar tenger part-f ján. A SZOT Dél-balatonii •Igazgatóságának vezetői és^ munkatársai nagy szeretettel i és izgalommal fogadták aj családokat, hűsítővel vendé- f gelték meg. é

A formaságok elintézése? után elvezették őket a ké-\ nyelmes faházakba. Mindegyikben egy-egy család lakik: az első szoba a felnőtteké, a másik a gyerekeké.

A szobákban hideg-meleg víz, zuhanyozófülke van.

A családos üdülőtelep nagyon szép helyen fekszik, közel a bogiári kikötőhöz. Negyven faház, két társalgó,? parkoló, röplabdapálya, ját-? szótér, strand épült itt. Egyf turnusban nyolcvan felnőttet $ és százhúsz gyereket fogad. ? A beutaltak a közeli Fém- J munkás üdülőben étkeznek, f

Az első vendégek az elfő- J gulatlan zsűri szerepét is fie-i töltötték. Elmondhatom, högy^ mindenkinek nagyon tetszetté az üdülőtelep. Beszéltem? pesti, szolnoki, pécsi család-^ dal, mindnyájait örültek,# hogy ide utalták be őket. Egy ^ péceli munkás a családjával f életeben először nyaral, s tré- f

)

}

t

t

fásán azt mondta: évről évre kiveszi, olyan szép ez a hely. Halász Ferencék, akik Kiskunfélegyházáról jöttek három gyerekkel, most kaptak először szakszervezeti beutalót.

— Nagyon szép minden. *A vállalati üdülőben ötünknek volt akkora helyünk, mint itt az egyik szoba/

Hamarosan a bogiárinál jóval nagyobb családos üdülőtelepet építenek Földváron. ’Az Üdülési Főigazgatóság — mint e telep megépítéséhez is

| — minden támogatást és ösz- i 'iönzést megad, hiszen szeret- \ ne minél több nagy családot j üdültetni. Egyébként e szép elképzelés megvalósulását I jelzi, hogy a 39-es és 40-es íaháziban egy tizenegy gyer- | miekes csepeli munkáscsalád ! nyaral tegnap óta.

A bogiári Camping Üdülő i tízmillió forintba került, a sok-sok gyermek és szülő őrömét azonban nem lehet forintban kifejezni.

L. G.

=====

LÁSZLÓ LAjOS

üü

BRANBÁNYI

ISZOK U

De szanatórium is ez a szálló. A fotelokban, a kényelmes székekben rokkantak, betegek, lábadozók ülnek, olvasgatnak, beszélgetnek és dohányoznak. Nem éppen szívderítő látvány, ha egy mankós vagy alig bicegő ’bányász végigmegy a folyosón.

Az étteremben réggel hat órától éjfélig váltják egymást az emberek. Három műszak önti a bányászokat, s ez a szálló nagyobb, mint Pécs patinás és egyetlen szállodája. sőt annál is nagyobb, amilyent építeni terveznek. A presszós se unatkozik. Cigarettát vettem, s pillanat- nvilag nem tudott százast váltani, mert mindenki azzal fizetett.

Nem kellett: sokáig várnom, .kiadta a jelszót, hogy csak tízest fogad el. Néztem az órámat, két és fél perc alatt összegyűlt a visszaadni való kilencvenöt forint.

A vegyesboltban sok friss felvágott, de Pick-sza!ámi is állandóan kapható, ha pedig valaki karórát, olcsóbb ékszert ém bármilyen inget akar venni, kaphat. Persze,

nem havi elszámolásra, mint a régi bányaboltokban. Kint a tábla: hitelt nem adunk. De ez nem mindenkire érvényes. A törzsvásárlók fizetés előtt már kapnak kontóra is árut.

A cipészműhely nagyon csendes. Nemigen javíttatnak a bányászok. Ki talpaltat cipőt havi öt-hatezer forintos kereset mellett? Legföljebb akkor keresik meg a susztert, ha leválik az új cipő sarka vagy talpa. És ez is előfordul néha.

A könyvtár délután nyit. Nem tudtam bemenni. A hallban időző bányászok szerint harmincezer kötetes. Szakmai és szépirodalmi állománnyal. Tehát minden egyes lakóra harminckét kötet jut. Vajon olvasnak-e ennyit?

A fodrásznál se ülnek. Jobban bíznak a városi borbélyokban. A fiatalok nem maradnak szabad idejükben a szálló falai között. Az. öregek meg? Ki tud.ja? Talán ha hazautaznak a falujukba, ott adják át magukat az ollónak. Borotválkozni meg ki iár ma már borbélyhoz'’ Vannak azért egypáran. Főleg a rokkantak, akik nehezebben indulnak el városportyára.

Eddig jutottam, amikor jött egy fiatal száilóiakó, hívott: menjek a szomszédba, a klubba. Az ifjúságiba. Klubdélutánra. De ez egyszer nem találó a kifejezés, mert délelőtt tartják, állítólag délután más célra kell a terem. Sivár terem. Aztán rájöttem, hogy becsaptak. Nem klubdélután ez, se nem klub- déielőtt, hanem beszélgetni akarnak velem.

Kiderült ez már az első mondatokból.

— Miről akar írni? Csak a bányászokról vagy a vállalatról, átfogóan?

— Engem a bányász érdekel, de az ember és a környezete együvé tartozik. Nem érthetjük meg az embert, ha. nem ismerjük a körülményeit. a munkáját, az otthoni helyzetét, a szórakozását.

— Értjük. És reméljük, hogy nem kerüli el a fiatalokat.

— Sőt övék a fő hely a műben. Miéit ahogy a bányában is. Ez a fiatalok bányája.

— Ne higgye — szól az egyik hosszú hajú, nagy orrú fiú. »KISZ-titkár«. súgja a fülembe a szomszédom. — Van elég öreg is. A fiatalok nagyon mozognak. Főleg az új aknán, ahol nagy mélv- ség'ben. és nehéz körülmények között do’sóznak. Nem örülök én énnek, de a fiatal keresi a könnyebb életet, az öreg meg úgy van vele, ha már kihúztam itt tíztizenöt évet, innen megyek nyugdíjba .. .

— Már aki megéri — jegyzi meg a szomszédom. — Meg ha bírja szuflával ... A KISZ-titkár a szemével int, hogy hallgasson. Még nem fejezte be.

— Mert azért akad ám sok emberi probléma nálunk. Hogy csak egyet említsek. Két cigánybányász jár az üzemünkbe. Messziről, a hegyekből. Putriban laknak, távol a közlekedéstől, a boítok- tól. Megsajnáltam őket. Addig, amíg lakást adhat nekik a vállalat, szeretném elérni, hogy beköltözhessenek a mór kiüresített raktárba vagy. felvonulási épületbe. Nem összkomfortos lakások ezek, de százszor jobbak, mint ahol most élnek, és főleg közel vannak a bányához.

— Egyetlen vezetőt sem sikerült meggyőznöm arról, hogy ez jó lenne. Hivatkoztak arra. hogy az épületeket le kell bontani, mert közművezetéket építenék a helyükön. Hát megnéztem, ha egyenesen megy a vezeték, éppen elkerü'i. de ha karivart csinálnak, akkor... Azzal is érveltek, hogy közel van a bányához. Zajos, egészségtelen helv. No de máshol is van zai. és ezek az emberek egyébként is leiárnak a bányába. Most má- am gondolok. hátba k»" .az anvag valakinek, ami ki ion a bontásból. Esetleg hétvési hágnak, mint arra már volt példa.

(Folytatjuk.)

I Ezért szerepe1 Hét Buddha j.Lázár Ervin, friss József At- I tila-díjasunto új könyvének j címében. Lázár Buddha min- S denkit, mind.enl szeret. Hogy j csinálja? ' Nem. tudom. Nem csodálnám, ha egyszer valamilyen orvosi műszer kimutatná: nagyobb a szíve a mienknél.

rrialán ezért is sértik I meg sokan. Én is. Ril- 1 ka — kétévenkénti taj lálkozásainkkor — mindig, j Legutoljára a Rádió várako- ' zójában. Kölcsönös üdvözlés.

— Lefogytál — mondja.

— Lefogytál — mondom, 'írülök neki, de közben sűrűn pislogtak a lépcső felé; megismerem-e azt, akit eddig csak képen láttam, s most interjúügyben kell jönnie. Ez tesz Buddha iránt figyelmetlenebbé. Pillanatok alatt »veszi a lapot«, s még mielőtt magyarázkodnék, nyújtja a kezét. Kész. Rohannék utána, de tart a kötelesség . ..

Ilyesmik miatt szomorú Buddha. Megcsalatások miatt, közöny miatt, szeretetnélkiili- ség miatt, s — maga miatt. Igen. Ha úgy érzi, hogy benne hunyt ki egy pillanatra a láng, ha ő vált egy pillanatra fásulttá. ha tetten éri magoban a haragot.

Nem lehet az írásairól szabályszerűen írni. Mindaz, amit ,eddig elmondtam róla: benne van ezekben az írásokban. Lehet aztán szürrealizmust emlegetni, groteszk elemeket ragadni ki belőlük. Minek? Ha nem írjuk meg ugyanúgy ezeket, ahogy megírta, akkor kár a szóért. Mivel viszont ö megírta ezeket, ez is fölösleges, és amúgy sincs, aki így meg tudná írni »őket«.

Azért egyet hadd meséljek el közülük. A retemelcsz címűt. (Jaj, csak jól szedjék a nyomdában!) Erika belibeg hozzá. Sír. Most már Buddha »szeméből is áradt a szomo- *rúság, rézsút lefelé, éppen a kislány tágra nyitott, szép virágszemébe. Jó szomorúság volt, lilásvürös, fénylett tőle az asztal«. Buddha reteme- teszt — mi ez? ök tudják! — Jrajzol neki. Belerajzolja a ta- ?vaszt is. S mindent, amit a Jkislány akar. Aztán, sokáig ?nem találkoznak. Buddha a ? boldogságot keresi; utazik, ? lerajzol mindent. Megtanul \bánni a ceruzával. S akkor iújra találkozik Erikával. Ruj- ?zol neki. Pontosan, tudománnyá birtokában. Retemeteszt ■is. kéri a kislány. Már nem tud. Ilyennel nem találkozott a világcsavargásban.’ S a tudatlan, a gyermek rajzolni kezdi. Buddha szomorú. ^»Most már tudta, hol kellett ivolna tüzet raknia.«

4 Ilyen. Az ember ül, mintha n fejbe verték volna. S egyszerire érzi. hogy van valami benőne. teste skatulyájában. Szív. ^Mert szorul.

í vrissza a gyermekhez! ^ V Egykori tisztaságunk- i hoz. A lehetőségek fori rásához. A szeretethez. Ezt Jír.ja Lázár Ervin mindig. Ke- iresik — mert megrögzött szo- Jkás keresni — »szent élőidéit«. Gellert Andor Endrét i emlegetik. Ugyan kérem! ^Nincs előd.- így nincs. Lcg- iföljebb így: Móra Ferenc-i Íí- Jra, kosztolányis szellemesség, • milnei fantázia, Exupéry köl- f tői sége.

? Utánzói, stílusteremtöl hajtásának eoigon.iai lesznek f számosán. De Lázár Ervin

csaá egy van. S lesz.

Lcskó László