Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-02 / 152. szám
I A hét vége fekete krónikája Az áldozat a vezető édesanyja Öt fiatal szerencsétlensége Balatoniellen — Kórházi leientések Az elmúlt hét végén a 1 Ugyancsak a siófoki Fő ut-1 kerékpáros súlyosan, a gvalo- rossz idő ellenére nagv volt CÓn a negyvenegy éves Ste- ■ gos könnyebben megsérült. ezina László mezoszentgyor- , Krenusz György ellen búnteJól sikerüli a premier Megnyílt az ügyfélszolgálati iroda a forgalom a somogyi utakon s megdöbbentően sok szeren- esetlenség is történt. Somogyvár és Osztopán között a megengedettnél gyorsabban hajtott egy Wartburg; gyi szervesvegyipari szakmun kas motorkerékpárjával egy kijelölt gyalogátkelőhelyen elgázolta a nyolcvanhárom esztendős Cseh Ilona helybeli nyugdíjast, s az megsétőeljárást indítottak. Kaposváron, a Bartók Béla utcában a megengedettnél gyorsabban motorozott a huszonnégy éves Zsoldos Tamás kaposvári programozó, az árokba hajtott és felborult. Ö súlyosan, utasa, a huszonegy Siófokon, a Tanács közben I éves Kesztyűs Jánosné gészabálvtalanul kanyarodott [ pésztechnikus könnyebben , segédmotorkerékpárjával a megsérült, árokba vágódott, s ^egv fanak huszonnyolc éves Polovics Jó- j Hollád közelében ittasan zsef helybeli technikus, egv | kerékpározott és a vázon ti- Fiat' személyautónak ütközött, zenhárom éves fiát szállította és megsérült. I az ötvennégy éves Gulyás Fe-ta! a huszonhárom eves Joó ] rült. Steczina László ellen el- Márla bvzsáki adminisztrátor, | járást indítottak. .1 kocsi egy útkanvarban megcsúszott, háromszor megfordult a tengelye körül, az. Balatonszéplakon ittasan, a ívül köz vp állt meg. A gépkocsi .utasai közül a negyvenkilenc éves Joó Lászlómé buzsáki háztartásbeli — a gépkocsivezető édesanyja — a helyszínen meghalt, az ötvennégy •éves Nagy Gyulámé gyugyi háztartásbeli élet veszélyesen megsérült. Joó Márta ellen ■büntetőeljárást indítottak. Balatonlellén ittasan, a megengedettnél gyorsabban ; elkerülje, egy hajtott Warszawa személygépkocsijával a huszonöt éves Berkó István látránvi útépí- , . , , ló. es az. árokba borult. Az I *»? adot}: es elmenekült, a renc tikosi , tsz-tag; felborulmegengedettnél hajtott 1 csijával Kondora József celldömölki repülőgépszerelő, és az árokba fordult. Hogy az összeütkö- motoros kitért előle, és az árokba hajtott. A Trabant elütött egy gyalogost, ám ennek ellenére orsabban ! tak és megsérültek. A felelöthúszéves Beiner mdított ellene Egyébként utasok közül a huszonegy éves Kelemen Ferenc látrá- rtyi segédmunkás életveszélyesen, Klára balatonlellei segédmunkás, a tizenhét éves Varna Szidónia balatonlellei betanított munkás és a tizenkiabant szemé’ygéoko- ,en aPa eüen eljárást indítottak a huszonegy eves Mernye es Mernyeszent- miklós között Zsigulijával nem tartotta meg a követési távolságot a negyvenkilenc éves Vörös Lajos, az Állami Riztosító kaposvári dolgozója, és nekihajtott az előtte haladó személyautónak; annak utasa, a negyvenkilenc éves Dubavánszki Dezsőmé dombóhelyszínről. Röviddel ezután a rendőrség elfogta Kondora Józsefet, és büntetőeljárást vari háztartásbeli megsérült. Az anyagi kár tizenötezer forint. Vörös Lajos ellen eljárást indítottak. _ . _ . , .. .... .. Kaposvár és Taszár között .B^,r,.Darlny.,kOZ°‘t,..fI' figyelmetlenül vezette Fiat személygépkocsiját a harbalesetnél senki meg. sem sérült i gyelmetlenül vezette Wart- lenc éves Németh Ferenc lát- hurg ^ személygépkocsiját az ^incm-olT éves'' Major Károly ranyi festő súlyosan megsé- ötvenkét eves Joszvp Kovács kisgyaláni állattenyésztő, rült. s a gépkocsivezető sérü- podiovkai molnaiseged, jugoszláv állampolgár, és az árokba borult, ö könnyebben, lései is súlyosak. Az anyagi kár tizenötezer forint. Berko István ellen büntetőeljárás utasa ötvenéves felesége indult. (súlyosan megsérült. Az anya-j Siófokon, a Fő utcán figyel-; kar húszezer forint. Joszip metlenül vezette Zastava sze- j Kovács ellen eljárás _ indult, mélyautóját a huszonkilenc I Segesden szombaton este kiéves Németh Lajosné buda- ; világítatlan kerékpárral és it- pesti 1 szövetkezeti bedolgozó, tasan közlekedett a negyvenes nekihajtott egy Zsigulinak, i nyolc éves Krénusz György Németh Lajosné súlyosan \ helybeli segédmunkás, és elmegsérült, az anyagi kár ti- ütötte a negyvenöt éves Po- zenháromezer forint. I kos Ferencilé takarítónőt. A i es egv fának ütközött. Utasa, az ötvennyolc éves Szűcs Gyula nagyberki nyugdíjas megsérült. az anyagi kár húszezer forint. Fölhívtuk a siófoki kórházat és megtudtuk, hogy Kelemen Ferenc agyrázkódást és súlyos belső vérzéseket szenvedett, az orvosok erőfeszítései ellenére még nincs túl az életveszélyen. Beiner Klára combcsonttörést szenvedett, ma operálják. Varga Szidóniának agyrázkódása, szájsérülése van, állapota javul. Németh Ferencnek eltörött a csuklója, őt rövidesen hazaengedik. Berkó István nyílt, darabos combcsonttörést szenvedett, gyógyulásához hosszú időre van szükség. Németh Lajosnénak eltörött a medencecsontja, s mivel budapesti lakos, hamarosan egy fővárosi kórházba szállítják. A kaposvári kórház baleseti osztályának ügyeletes orvosa elmondta, hogy Nagy Gvuláné sorozatbordatörést, gerinctörést és bokatörést szenvedett, élete már nem forog veszélyben. A többi, név szerint nem említett baleseti sérült állapota kielégítő. p A megyei társadalombiztosítási igazgatóságok közül elsőnek a kaposvári szervezte meg az ügyfélszolgálati irodát. Az igazgatóság földszintjén kialakított és berendezett . iroda tegnap nyílt meg, s már délelőtt mintegy száznegyven ügyfelet szolgált ki. Egy részüknek a helyszínen tanácsot adott, másokat pedig az osztályokra irányított. Sárái Gyula, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság titkárságvezetője elmondta, hogy most vizsgázik ez az új szolgaltalas. eppen ezért türelmet kérnék az igazgatóságot fölkereső ügyfelektől. A kel nagy tapasztalam előadó egy hónapig készült erre a munkára, azonban a gyakorlatot csak menet közben szerezheti meg. Ilogv mit iehet elintézni az agyié.szolgálati irodában? A ! nyugdijt kivéve felvilágosítási kapumnak minden tarsada-, lombiztositási kérdésükre. . Azok, akik nyugdíjügyben érkeznek, az igazgatóság I. emeleti 17. szobájában intézhetik el ügyüket. Nagy segítségei jelent, hogy az ügyfelek, a | vállalatok kézbesítői mindent j — igazolást, okmányt, táppénzutalványt, be- és kijelen- | tő lapot, összesítő elszámolást, j családi pótlék igénybejelentőt, statisztikai jelentést lead- | hatnak. Akinek például panasza van, írásban rögzítik, s gondoskodnak róla, hogy azon- j nal az illetékes ügyintézőhöz kerüljön. A felsoroltakon kívül nyomtatványok eladásával és kiadásával is foglalkoznak, a kisiparosok is ott kapják meg az igazolásokat a társadalombiztosítási járulék tartozásáról. Az évente megforduló tízezer ügyfél nyert a legtöbbet j az iroda megnyitásával, nem kell a lépcsőket megjárni, ke- j resgélni a folyosókon; a föld-1 4 szinten elintézhetik az ügyei- ] két. Az osztályok dolgozói pedig hasznos perceket nyernek,, hogy még gyorsabban intézhessék a valóban legsürgősebb ügyeket. Néma rádiók Lassan mindenki megkockáztatja a kijelentést: itt a nyár. Jelzik ezt a nyaralók és apró szerkezeteik, a zsebrádiók. Amint ezek a kis dobozok megszólalnak, többen duzzogni kezdenek: ők a csendes pihenni vágyók. Aztán — legszebb öröm a káröröm — egy kicsit mosolyogni, mert már szomszédjuk duzzog: nincs elem, a rádió némán lapít valahol. A kaposvári villamossági boltban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a 9 voltos elem éppen most fogyott el, de lesz. Az ellátás jó, működni fognak a rádiók. Dömötör József, az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat osztályvezetője már nem ilyen optimista: 4 dohányosok ne napozzanak délben Az egészségügyi szakemberek a Balatonnál üdülők tájékoztatására — több éves szakrendelői tapasztalatok alapján — összefoglalták a leglényegesebb egészségvédelmi szabályokat. A Balaton partján a talaj hőmérséklete reggel 7—9 óra között a legalacsonyabb. A korai órákban a strandolok lehetőleg viseljenek sarut vagy papucsot, mert a láb lehűlésének könnyen nátha, hurut lehet a következménye. Ugyancsak elővigyázatosságot ajánlanak az orvosok a vesepanaszokkal bajlódóknak. ugyanis a bőr ereivel együtt összehúzódnak a lép és a vese erei is, s korábbi panaszaik felújulhatnak. Idült garathurutban szenvedők — dohányosok, poros munkahelyen dől- j gőzök — kerüljék a 12—15 j órai közötti napozást. A rekedtségre hajlamosak I júliusban különösen óvatosak j legyenek: ebben a hónapban a hideg, úgynevezett betörési i frontok a leggyakoribbak. Ma- I gas vérnyomásban szenvedőknek azt tanácsolják, hogy az j úgynevezett meleg front ese- ; tén — amelyet a rossz közérzet jelez — inkább szobájukban pihenjenek, kerüljék a strandolást, mert a meleg [ front hatása gyakran vált ki 1 orrvérzést. — Akadozik az ellátás, nem kapunk elég elemet. Előfordul, hogy a szaküzletben nincs, de a csemegében, vagy a zöldségesnél megtalálható. Pedig ott nincs szem előtt Á vásárló először nálunk keresi. Jobb elosztással kevesebb gondja lenne a fogyasztónak, a nagykertől azonban más is rendel, és így mi — akiknek legjobban kell — sokszor lemaradunk. Ha valaki, nem megy nyaralni, otthon hallgatja a nagy rádiót — 220 volttal —, nézheti a tv-t, és közben jó magyar szokás szerint — esze- . gethet, sörözgethet, csak be ! kell nyúlnia a hűtőszekrénybe, ha van. Ha nincs? Dömö- j tör József a következőket j mondta:-i — Amikor kezdődik a me I leg, sokkal több hűtőszekrényt adunk el. A mai új házakba már nem építik bele a jó öreg | spájzot, ezt helyettesíti sok helyen a Lehel. Aki télen még az ablak közé teszi a vajat vagy a sört, nyáron nem vár tovább, megvásárolja a hűtőgépet. Kirándulásokhoz hűtőtáskát is vesznek sokan. Ezt a cikket rövid időn belül külön bemutatón is fogjuk népszerűsíteni. — Van-e még más idényáru? — Bicikliből, motorkerékpárokból sok fogy eL A fiatalok nyáron két keréken indulnak kirándulni. Ha minden együtt van, fölülhetünk a motorra, hátunkra kapjuk a hűtőt jó kis hazaival, és ha a rádió hallgat, hát fütyürészünk magunknak. L. P. Nem tudom, hogy ki milyennek képzeli az öreg juhászt. engem meglepett a nyáj mellett újságot olvasó juhász, Magyar János bácsi. Nem messze Nagyatádtól, kint a határban legeltette nyáját. — Éjjel-nappal kinn vannak a határban? — Nem, nem . . . csak reggeltől estig. Utána terelem őket vissza az akolba. — Bizonyára régóta dolgozik a juhok mellett. — Nincs az régóta . . . Tizenkét éves voltam, amikor beálltam apám mellé a nyájat őrizgetni. Itt nőttem fel, ezt szoktam meg. Édesapám sokáig volt juhász. Most nyolcvanéves, de még néha kijön megnézni, mit csinálok. Ha valami baj van a kosokkal vagy a jerkékkel, csak hozzá megyek, öreg ember már, kitanulta a szakma minden fortélyát. — Merre járt mint juhász? — Voltam én sokfelé. Voltam Bodajtárnok-pusztán is, Fejér megyében. Ott igazi juhászélet folyt. Tavasszal fogúnk a nyájat, kitereltük a hegyek közé. aztán csak ősszel f mentünk vissza a faluba. Most^ már rossz egy kicsit, kötve van^ az ember az idővel. De azéi tf van idő olvasásra, nézegelő-^ 1 désre is. é „ . Mutatja a botját. Kosi Felírja a nevem egy listára, | szarvából faragták díszesre. A4 nvuitia a kulcsot de közben ! nyele büdös somfából készült,^ k®^ nyurga fiatalember elro- I egy apró műanyag díszítési bog van rajta. —rrr LÁSZLÓ LA/OS == Iránbányj iSZOK ■ — János bácsi, igaz még a nóta, az hogy ... »a juhásznak jól megy dolga« ...? — Hát. .. tudja az nem mellettünk a magasföldszinti lépcsők felé. A házi rendészek — néz utánuk színész barátom. —Ne menj utánuk! — tart vissza, amikor elindulnék én is. — Először lerakodunk. Á oog i szinti olyan egyszerű. Sok a munka,j Kellemes fűtésű szoba. Két segítség meg nincs. Nem jön-1 nek hozzánk a fiatalok. Nem éri az meg nekik, hogy mindennap dolgozzanak. Meg- „aladok is_ aUg tud követni hat szabadnap sincs, nem tud-J A „u _____ „ ,_____ j ák kiadni, mert nincs aki he-f . ' lyettesítsen bennünket. műbőr bevonatú heverő, szekrény, televízió, asztal, négy szék és sok virág. De én már i m 1J ré □ ahonnan a hangokat f hallom. 4 — Ennyit érdemel egy rok— Mennyi fizetést kapnak^ kant? Se éjjel, se nappal?! ma a juhászok? } Szétverem a fejét. . .! — Nem olyan sokat. Ezer-J A tizenkettes számú szobáhatszáz az alap, erre még rá-^ ban magas, vörös hajú férfi jön a szabadnapra járó, így 4 emeli a botját. Mellette jobblesz havonta kétezer. 4 ról-balról a nyurga fiúk. Vele — Mást nem kapnak rá? 4 szemben középtermetű, idős, — Hát fizetnek még a gyap-4 bibircsókos arcú térti. Zihál júra meg a szaporulatra is. j az ijedelemtől. Vagy a dühtől? Ránéz a kutyákra. Két ki.sj» — És amikor te zenélsz?! bozontos puli. .Akkor én menjek a vécébe? — Sokat változott a juhász f Te taknyos, hiszen egész nap élete, de még ma is igazság:\alszol! Kn meg dolgozom. Somogyi Néplap I élete, kutya nélkül juhasz. juhász ajTe i — A »bűnös«, a rádió már N. J. \hallgat. A vörös hajú fölborította. A rádió vezetéke a lábuk alatt kacskaringózik. A bibircsókos lehajol, és megsimogatja. A vörös hajú ledobja a botot, megtörli az arcát. Elkeni a verejtéket és a vért. Az egyik rendész hátra tessékeli. — Menjen a fürdőbe, majd beszélünk még. Maga meg — fordul a birbircsókos felé, aki levált körmét piszkálgatja — velünk jön. Másik szobába költözik. — Mínusz bé, plusz—mínusz négyzetgyök bénégyzet, mínusz négy ácé per két á ... Az asztal fölé három ember hajol. Két fekete hajú és egy kopasz, hosszú orrú. A hosszú orrú kezében ceruza, előtte papír. Háromnegyed tizenegy. Mikor belépek, felállnak. A hosszú orrú int a másik kettőnek. — Mutatkozzanak be! Ö is kezet ráz. Keményen ropogtatja a szavakat: — S. F. — Nem pihennek? Meglepetten néz rám. — A foglalkozás fél tizenkettőig tart. Ha kívánja, ma kivételt teszünk. A fekete hajúak felé int: — Két nap múlva találkozunk. Gyakoroljatok közben, mert semmire se megyünk. Aztán nem lesz felvételi... — Parancsoljon, uram ...! 1944 őszén én voltam Balassagyarmat városparancsnoka. Most nem is tudom, mi vagyok. Talán úgy mondhatnám: bányabakter és gyöpmester. Háromkilométeres szakaszt kaptam az egyik fővágaton, rendben tartom a síneket, kipiszkálom a sarat, a szemetet, a hulladékot, takarítom a föld alatti vécéket. Havi három- ezer-hatszázért. Szép kereset, ugye, de csak olyan embernek való, aki szereti a rendet. Egyedül csinálom, senkivel se közösködök, csak az aknász parancsol nekem. És ezt szeretem. Egyébként én már bányamérnök lennék, ha engedtek volna tanulni. De nem engedtek! — Talán azért, mert akkor már ötvenéves voltam, talán másért. Én kérem, sose voltam párttag, se a régi rendszerben, se most. Szeretem az egyszerű embereket, kiállók értük. Néptanító volt a nagyapám és az apám is, én a katonai pályát választottam. Eminens tanuló voltam a gimnáziumban. Bár egyszer megbuktam földrajzból. Vitéz K. S. buktatott meg egyórás feleltetés után. Minden kérdésére válaszoltam, tehát elmondtam Afrika, Észak- és Dél-Amerika összes folyóit, ismertettem az uráli vasúti hálózatot, az angliai iparvidéket, az európai országok fővárosait. »Ez semmi« — mondja, amikor befejeztem. Folytattuk trigonometriával, a Coulomb- törvény levezetésével, franciául beszéltem Budapest nevezetességeiről. Latinból elmondtam a harmadik deklináció szabályait, az összes kivételeket, Plinius néhány levelét. Accusativus cum infinitivo: ez volt az utolsó kérdése, de ekkor már kicsöngettek. Mondom a szabályt. »Példát!« Mondom: »Video patrem venire!« Mikor kimondtam, meghajoltam, és a helyemre akartam menni, mert a térkép előtt álltam. Vitéz K. S. odalépett hozzám, megfogta a hajamat, és megcibálta: »Ez bent van a Jámbor-féle nyelvtanban! Mást mondjon!« Nem jutott eszembe semmi. »Négyes«, akkor ez volt a legrosz- szabb jegy. Félévkor ‘megbuktam. Év végére jeles lettem. — Megtanultam én, uram, azt, hogy ne csak bevágjam az anyagot, hanem gondolkodjam is. De ezt már nem Jutáson, hanem a Ludovikán. Onnan kerültem a frontra. Az én előőrseim mentek be Slanis- lomómba. »Arany vitézségi érenU« mondta az ezredparancsnok, aki gratulált. De a hadosztályparancsnok leintette: »Most, a háború elején arany Vitézségi? Mit adunk később?« Semmit sem kaptam. (Folytatjuk.)
