Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-30 / 176. szám
mm Öntevékeny politizálás, előírt napirendekkel P anaszkodnak néha a pártalapszervezetek vezetői: túl sok a kötelezően előírt napirend, s a felülről megszabott témák nagy száma nehezíti, hogy a taggyűléseken, vezetőségi üléseken a helyileg lényeges kérdésekkel foglalkozzanak. Ha előveszik a listát, úgy tűnik, igazat is lehet adni nekik, hiszen egy-egy félévben több téma megvitatását is előírják az alapszervezeteknek a különböző irányító pártszervek. Időnként és helyenként valóban található igazság az észrevételben: talán nem mindegyik téma előírása lett volna feltétlenül szükséges, olykor a járás vagy a város némi túlbuzgalomból is »dobott rá még egy lapáttal«. Ám ez a dolognak csupán az egyik oldala. A másik — amiről ritkán esik szó, ami sok helyen bizony nem eléggé tűnik szembe —, hogy a központi előírások teljesítése és a helyileg lé- jiyeges kérdések megtárgyalása nem összeegyeztethetetlen. Ellenkezőleg, a kettő nemcsak, hogy összefér, hanem az előírt napirendek zöme kifejezetten jó lehetőséget , nyújt, kedvező alkalmat ad a helyileg feszítő gondok számbavételére és a fnegoldás közös keresésére. Természetesen lehetnek olyan előírt témák, amelyek nem, vagy alig adnak módot a helyi ügyekkel való foglalkozásra: például a felsőbb pártszervek egyes üléseiről, határozatairól szóló tájékoztatók. Ezek száma azonban viszonylag nem sok. És valójában, ezek is a pártdemokrácia érvényesítését jelentik. Hiszen a párttagsággal szembeni kötelezettségüknek tesznek eleget a felsőbb pártszervek, amikor információt adnak, beszámolnak saját munkájukról, döntéseikről. Az ilyen tájékoztatók azt fejezik ki, hogy a párt »gazdája« végső soron maga a párttagság, amelynek joga és feladata időközönként tájékozódni az ő küldöttei által választott pártszervek tevékenységéről. Ha azonban az ilyen napirendeket leszámítjuk, a többi kötelező téma mind lehetőséget ad a helyi problémák megvitatására. Sőt, nemcsak lehetőséget ad, de egyenesen igényli. Hiszen az előírás mindig így szól: tárgyalják meg ennek vagy annak a határozatnak a megvalósítási módjait, illetve a végrehajtás menetét és tapasztalatait a maguk területén. S a hangsúly essen most a mondat utolsó szavaira. Nem országos, megyei. járási vagy városi tapasztalatok és tennivalók számbavételét igénylik ilyenkor az álapszervezetek taggyűlésétől, vezetőségétől. Azt kell elemeznie, meghatároznia, hogy a saját működési területén milyen a helyzet és melyek a teendők. A felülről jövő előírás tehát csak a témakört szabja meg kötelezően, a napirenddel kapcsolatos felsőbb határozat a további munka irányának csupán az alapjait jelöli meg — ezektől eltekintve az ilyen is éppen any- nyira »helyi téma«, mint amit az alapszervezet saját kezdeményezéséből tűz napirendre. Vegyük például az ifjúság politikai-világnézeti nevelésének mostanában kötelezően napirendre kerülő témáját. Olyan kérdés ez, arhely min-* den pártszervezet munkáját* közvetlenül érinti, hiszen valamennyiük működési területén, hatókörében dolgoznak, tanulnak, élnek fiatalok. A felsőbb határozat útmutatást ad ahhoz, hogyan segíthetik a oártszervezetek hatékonyabban a fiatalok gondolkodás- módjának formálódását. D e azt, hogy abban az üzemben, szövetkezetben, iskolában milyen a helyzet, milyen eredmények és gondok vannak, hogy ezek alapján az általános elgondolásokat miként lehet valóra váltani, melyek kerülnek ezek közül ott helyileg előtérbe, mire kell most leginkább koncentrálni, figyelni, törekedni — ezt a pártszervezetnek magának kell mérlegelnie, megállapítania, eldöntenie. Elemezve a működési területen levő fiatalok gondolkodásmódját, a ráhatás eszközeit, a kommunisták gyakorlati feladatait. Vagyis alapjában véve éppen úgy kell megközelítenie a témát, mintha saját elhatározásból került volna a taggyűlés napirendjére. Szép számmal vannak olyan párt- szervezetek is, amelyek például ennek az ügynek a megvitatásánál nem vártak központi előírásra. A »központi« és a »helyi« témák közötti ellentmondásnak az az egyik fő oka, hogy a megközelítés módja sokszor eltér a fentiekben vázoltaktól. Ahelyett, hogy konkrétan megvizsgálnák, elemeznék saját helyzetüket, s aztán megnéznék, hogy a gondok megoldására milyen módokat ajánl a felsőbb szintű párthatározat — a kényelmesebb utat választják. Előveszik a szóban forgó határozatot, megtoldják, kibővítik néhány helyi konkrétummal, példával, s ezt viszik a taggyűlés vagy a vezetőség elé. Ám néhány helyi számadat, intézkedés vagy eset felsorolása még nem változtatja át a központi vagy megyei állásfoglalást a párttagság adott kollektívájának tényleges helyi cselekvési programjává. Ez csupán »adaptálás«, ami sokkal inkább arra jó, hogy »kipipálhassák« az előírt téma megtárgyalását, semmint, hogy valóságos tettek erjesztőjévé váljon. Így érthető, hogy a felülről előírt napirend lényege nem kerülhet be igazán az alapszervezeti munka vérkeringésébe. Ahol viszont úgy fogják fel a kötelezően előírt napirendet, mint ösztönzést és alkalmat tényleges helyi problémák elemzésére és megoldására. ott az elevenebbé teszi a pártéletet, hatékonyabbá a pártmunkát. S ott kevésbé töprengenek olyan dolgokon is. hogy mi a fontosabb feladat egy alapszervezet számára: az elemzés-e avagy pedig a határozatok végrehajtása, mert a kettőt egységes egészként kezelik. H a nem elemzik a helyi körülményeket, aligha lehet jó a végrehajtás. Ha viszont nem fordítanak elég erőt az utóbbira, akkor az elemzés volt hiábavaló, hiszen a pártszervezetek nem tudományos intézmények, hanem a politikai gyakorlat alapegységei. Gy. L. Jellem és üzemi Nem szerette a fiatal lakatos a művezetőjét, ez nem volt titok az üzemrészben. Vitára is sor került közöttük nem egyszer, sem kétszer. Vannak olyan embertípusok, akik nem vonzzák, nem taszítják egymást; »nem lehet« ezen segíteni. S mégis — ezt a fiatal lakatos mondta — »kijöttek« egymással. Mert a főnök olykor azt mondta neki: »Jó, legyen úgy, ahogy te mondod. Az látszik okosabbnak.« Hosszú vita, meggyőző érvek után. Akkor, ha bebizonyosodott napnál is világosabban, hogy melyik álláspont a helyesebb; döntöttek a megfelelő verzió mellett. Ügy mondják az üzemrészbeliek, hogy ezektől a vitáktól »nagyon előrement« a lakatosbrigád ügye, s vele együtt az üzemrészé is. Vagyis: hasznos, alkotó viták voltak. A fiú így /beszél a művezetőiéről: »Nem szeretem, de igazságosnak tartom. Lehet vele beszélni. Hajlandó a mások igazát is beismerni. S nemcsak beismerni, de a tapasztalatokat hasznosítani is. Nem szeretem, de tisztelem ezért.« Azt Hiszem, hogy1 az üzemi demokrácia egyik megnyilvánulását értük »tetten« az esetükben, És ez. mint a példa bizonyítja, valahogy együtt jár a jellemességgel és az intelligenciával. A kölcsönös belátással, a vitapartner igazának elismerni tudásával. 27 kombájn gazdára vár Hí aratás háromnegyedénél tartanak a somogyi gazdaságok Megyénk termelőszövetkezetei az aratás 70, az állami gazdaságok pedig az összes nyári betakarítás 80 százalékánál tartanak; a vállalat 4000 vagonnal kevesebb gabonát vet,t át, mint tavaly ilyenkor — erről és az aratással összefüggő időszerű kérdésekről tanácskozott tegnap a megyei tanács mezőgazdasági fejlesztési albizottsága Tóth Lajosnak, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével. A somogyi termelőszövetkezetekben az őszi árpa betakarítását követően ennél a kalászosoknál némi elmaradás tapasztalható a tavalyi termésátlaghoz képest, a takarmány- nakvaló és étkezési búzából viszont több terem a múlt évinél, ez már az eddig beszállított tételekből kitűnik. A munkák üteme a siófoki járás tabi körzetében mutat némi lemaradást, másutt — különösen a megye déli részén — jóval előbbre tartanak. Eddig öt közös gazdaság végzett az aratással, ezen a héten minden bizonnyal megsokasodik majd a számuk. A szalmalehúzással, illetőleg a bálázással Szeged a fiataloké Tízezren jöttek vonattal és busszal IFJÚSÁGI nagygyűlés, vidám karnevál, tánczene, utcabál. Minden eddiginél gazdagabb programmal várta a hangulatos Tisza-parti város a nyolcadik szegedi ifjúsági napokra érkezett fiatalokat. Kü- lönvonatokkal és több tucatnyi Express-különbusszal már a megnyitó előtti napon csaknem tízezer fiatal érkezett az ország minden részéből. Eljöttek megismerni Szeged váró- iát, a Tisza-part szépségéit, a etűnt századok műemlékeit s napjaink nagyszerű ered- nényeit. Nem csupán városnéző ifjúsági turizmus volt ez az országos ifjúsági szemle, hanem politikai demonstráció és kulturális misszió is. Soprontól Szabolcsig megmozdultak a fiúk és lányok, hogy éljöjjenek erre az évenként visszatérő négynapos randevúra. Szép számban jöttek külföldi vendégek is. Kuba Oriente •artorriányi pártküldöttsége, a ’innországi Turku város ifjúsági küldöttsége és a szabadkai fiatalok csoportja mellett sok NDK-beli, lengyel és bolgár fiatal is érkezett. A szombat délutáni megnyitó ünnepség után nyomban megkezdődött a szegedi fiatalság karneváli menete. A színpompás felvonulásra ötvenezer embert vonzott a város főtere. Rég láttak az öreg tanácsház falai ennyi vidám embert és főleg ennyi fiatalt, mint ezen a délutánon. Lakásigénylők félig kész lakást vontattak köteleken. »Lóban az erő« jelszóval muraközi ló egy Trabant gépkocsit húzott. A nevetők sorfala előtt vonult végig a két kőkorszaki szaki kocsija; a szegedi boszorkányok seprűnyélen lovagolva jöttek; Stan és Pan korabeli csodaautóján lila füstöt engedve érkezett, hétköznapjaink visszásságait állította pellengérre a félig kész épületben sörözgető és kártyázó építők és a borravalóért lihegők kocsija. , Fokozta az egész teret betöltő jókedvet a tápéi együttes eredeti lakodalmas menete. Este a D’ i-téren Vörösmarty Czillei és a Hunyadiak című történelmi drámáját láthatták a vendégek parádés szereposztásban és látványos , díszletek között. Sokan szórakoztak a Széchenyi téren rendezett hajnalig tartó utcabálon is, ahol a Teátrum együttes szolgáltatta a talpalávalót. A vasárnapi program is jó néhány 'érdekességgel szolgált. Az újszegedi szabadtéri színpad Express-show ja bővelkedett humorban és fülbemászó dallamokban. Este pedig ötezer fiatal nézte végig a János vitéz előadását. Az ifjúsági napokon mintegy háromszáz — a szegedi egyetemisták és középiskolások közül toborozott — idegenvezető kalauzolta a tízezer vendéget. KAPOSVÁRRÓL három kji- lönautóbusz vitte Szegedre a fiatalokat. Az elektroncsőgyár fiataljai mellett ott voltak a Kilián György Ifjúsági és Űt- törő Művelődési Központ Fiatal Utazók Klubjának tagjai is. A leendő ifjú idegenvezetők — javarészt lányok — sok élménnyel és baráttal gazdagabban tértek haza a szegedi ifjúsági napokról. B. F. eddig a terület felén készültek el. Megyénk állami gazdaságaiban túljutottak a búzaaratás háromnegyedén, az eddigi átlag meghaladja hektáronként a 40 mázsát. A bárdibükki és a böhönyei gazdaság máris küldött gépeket tsz-ekbe, illetőleg állami gazdaságba az, ottani munkák meggyorsítására, s számolnak további gépek átcsoportosításával is. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a múlt hét végéig mintegy 8000 vagon gabonát — ebből 6600 vagon az étkezési búza — vett át. Ez 4000 vagonnal kevesebb annál, amennyit tavaly ilyenkorig átvettek. A mostani szállítmányok már 16—18 százalékos nedvességtartalommal érkeznek, előzőleg azonban ennél jóval nedvesebbek voltak a gabonák. A vállalati szárítók napi kapacitása 140—150 vagon. Figyelemre méltó észrevétel: a szárított gabonáknál olykor érződik az olajszag. Ez' a szárítóberendezések »vétke«. Az idei aratás eddigi tapasztalataiból kitűnik, hogy minden üzem és ellátó szervezet jobban fölkészült erre a munkára, mint korábban. Nincs üzemanyag-probléma és az SZK—5-ös kombájnok ékszíjától eltekintve nincs alkatrészgond. Zökkenők vannak még a gabonaátvétel, szárítás és szállítás körül: az átvevőképesség jóval kisebb, mint a gazdaságok betakarító kapacitása. Érdemes megszívlelni azt is. hogy tegnap még 27 SZK—5-ös kombájn ájlt a kaposvári AGROKER telepén vevőre várva. Vajon nem tennének ezek a gépek jó szolgálatot a gabonaaratásban vagy az őszi kukoricabetakarításban ? A továbbiakban arra van szükség, hogy a! kombájnátcsoportosításokkal együtt — ebben a területi tsz-szövetsé- gek is sokat segíthetnek — szállítójárművek is szegődjenek a kombájnok mellé, hogy a segítségül küldött arató- cséplők megfelelő kiszolgálása se okozzon gondot. A jelenlegi kilátások valószínűvé teszik, hogy augusztus első felében befelezik az aratást a somogyi gazdaságok. h. F. Abban is bizonyos vagyok, hogy a közösség az ilyen vezető apró emberi hibáin is változtatni tud majd, ha ezek miatt érzik távol magukat tőle. Mert a legfontosábban, a mások igazának elfogadásában már »jól vizsgázott«. Sok ember él környezetünkben, aki hozzá hasonló. Meg a lakatosfiúhoz, aki — bár »nem szeretik egymást« — valahogy mégis »neki való« beosztott, ö is el tudja fogadni a másik józan érveit, s azok szerint cselekszik. Ha »párviadal« folyik kettőjük között, az a legnemesebbek közül való. Hogy hány ilyen »jóindulatú veszekedésre« kerül sor nap mint nap gyárainkban, üzemeinkben, ki tudja? Egy azonban bizonyos: ha »egyenlő« felek közt zajlanak le, haszonnal járnak. S nemcsak anyagival. Erkölcsivel is. A beosztottak megszokják, hogy »szavuk van« 'a dolgokhoz, s gondolkodásmódjuk eszerint alakul. Látókörük szélesebb lesz; üzemszintre »beállított«. L. L. Hárommillió forintos beruházás Burgonyakonzerv háziasszon y oknak 1968-ban kezdte meg a munkát a Siófoki Állami Gazdaság konzervüzeme. Létrehozását több tényező indokolta A gazdaság kertészete, gyümölcsöse termékeinek egy részéi dolgozza fel, így nem kell azt nagy távolságra szállítaniuk vagy tárolniuk. Az üzemben a közelmúltban 3 nillió forintos beruházást valósítottak meg. A régi kazánházakat felújították. Az új élelmiszeripari gépek munkába állítása lehetővé teszi, hogy a tavalyi . 130 vagon helyett az idén már 300 vagon zöldséges gyümölcskonzervet készítsenek. Az itt készült termékek 65 százalékát exportálják, az összes tartósított gyümölcsnek csaknem negyedrészét nyugati országokba szállítják. Az üzem a nyári csúcsidőszakban három műszakban dolgozik. Az új gépsoron — mely a barackot tölti ötliteres üvegekbe — az áru már szállításra készen hagyja el a szalagot. Műszakonként 3000 üveg befőtt készül (első képünk) Ugyancsak sokat gyártanak gyümölcslé-alapanyagból, az úgynevezett gyümölcsvelőből. A raktárban a csemegeuborka mellet az ezzel töltött üvegek foglalják el a legnagyobb helyet (második képünk). A siófoki gazdaság konzervüzeme a kis üzemek közé tartozik. Csupán nyolcvanan dolgoznak itt, valamennyien fiatalok. Ezért — a hagyományos konzervipari termékek mellett — a jövőben elsősorban olyan cikkeket kívánnak gyártani, melyekkel a nagy konzervgyárak nem foglalkoznak. Ezek közül a hámozott, tartósított, félkonyhakész burgonyából már az idén 20 vagonnal készítenek. EzeK a termékükkel különösen a városi asszonyok gondjain kívánnak enyhíteni, hiszen az üvegbe töltött burgonya kis helyet foglal el az éléskamrában, és mivel egyszer már főzték, bármilyen étel gyorsan elkészíthető belőle. A burgonyakonzer- ven kívül még több, a háziasszonyoknak könnyebbséget jelentő saláta gyártását tervezi az üzem. , D. T. /