Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-30 / 176. szám

mm Öntevékeny politizálás, előírt napirendekkel P anaszkodnak néha a pártalapszervezetek ve­zetői: túl sok a kötele­zően előírt napirend, s a fe­lülről megszabott témák nagy száma nehezíti, hogy a tag­gyűléseken, vezetőségi ülése­ken a helyileg lényeges kér­désekkel foglalkozzanak. Ha előveszik a listát, úgy tűnik, igazat is lehet adni nekik, hi­szen egy-egy félévben több té­ma megvitatását is előírják az alapszervezeteknek a különbö­ző irányító pártszervek. Időnként és helyenként va­lóban található igazság az észrevételben: talán nem mindegyik téma előírása lett volna feltétlenül szükséges, olykor a járás vagy a város némi túlbuzgalomból is »do­bott rá még egy lapáttal«. Ám ez a dolognak csupán az egyik oldala. A másik — amiről rit­kán esik szó, ami sok helyen bizony nem eléggé tűnik szem­be —, hogy a központi előírá­sok teljesítése és a helyileg lé- jiyeges kérdések megtárgyalá­sa nem összeegyeztethetetlen. Ellenkezőleg, a kettő nemcsak, hogy összefér, hanem az elő­írt napirendek zöme kifeje­zetten jó lehetőséget , nyújt, kedvező alkalmat ad a helyi­leg feszítő gondok számbavé­telére és a fnegoldás közös ke­resésére. Természetesen lehetnek olyan előírt témák, amelyek nem, vagy alig adnak módot a helyi ügyekkel való foglal­kozásra: például a felsőbb pártszervek egyes üléseiről, határozatairól szóló tájékozta­tók. Ezek száma azonban vi­szonylag nem sok. És valójá­ban, ezek is a pártdemokrá­cia érvényesítését jelentik. Hi­szen a párttagsággal szembeni kötelezettségüknek tesznek eleget a felsőbb pártszervek, amikor információt adnak, be­számolnak saját munkájukról, döntéseikről. Az ilyen tájékoz­tatók azt fejezik ki, hogy a párt »gazdája« végső soron maga a párttagság, amelynek joga és feladata időközönként tájékozódni az ő küldöttei ál­tal választott pártszervek te­vékenységéről. Ha azonban az ilyen napi­rendeket leszámítjuk, a többi kötelező téma mind lehetősé­get ad a helyi problémák meg­vitatására. Sőt, nemcsak le­hetőséget ad, de egyenesen igényli. Hiszen az előírás min­dig így szól: tárgyalják meg ennek vagy annak a határo­zatnak a megvalósítási mód­jait, illetve a végrehajtás me­netét és tapasztalatait a ma­guk területén. S a hangsúly essen most a mondat utolsó szavaira. Nem országos, me­gyei. járási vagy városi ta­pasztalatok és tennivalók számbavételét igénylik ilyen­kor az álapszervezetek taggyű­lésétől, vezetőségétől. Azt kell elemeznie, meghatároznia, hogy a saját működési terüle­tén milyen a helyzet és me­lyek a teendők. A felülről jö­vő előírás tehát csak a téma­kört szabja meg kötelezően, a napirenddel kapcsolatos fel­sőbb határozat a további mun­ka irányának csupán az alap­jait jelöli meg — ezektől el­tekintve az ilyen is éppen any- nyira »helyi téma«, mint amit az alapszervezet saját kezde­ményezéséből tűz napirendre. Vegyük például az ifjúság politikai-világnézeti nevelésé­nek mostanában kötelezően napirendre kerülő témáját. Olyan kérdés ez, arhely min-* den pártszervezet munkáját* közvetlenül érinti, hiszen vala­mennyiük működési területén, hatókörében dolgoznak, ta­nulnak, élnek fiatalok. A fel­sőbb határozat útmutatást ad ahhoz, hogyan segíthetik a oártszervezetek hatékonyab­ban a fiatalok gondolkodás- módjának formálódását. D e azt, hogy abban az üzemben, szövetkezet­ben, iskolában milyen a helyzet, milyen eredmények és gondok vannak, hogy ezek alapján az általános elgondo­lásokat miként lehet valóra váltani, melyek kerülnek ezek közül ott helyileg előtérbe, mi­re kell most leginkább kon­centrálni, figyelni, törekedni — ezt a pártszervezetnek ma­gának kell mérlegelnie, meg­állapítania, eldöntenie. Ele­mezve a működési területen levő fiatalok gondolkodásmód­ját, a ráhatás eszközeit, a kommunisták gyakorlati fel­adatait. Vagyis alapjában vé­ve éppen úgy kell megközelí­tenie a témát, mintha saját el­határozásból került volna a taggyűlés napirendjére. Szép számmal vannak olyan párt- szervezetek is, amelyek pél­dául ennek az ügynek a meg­vitatásánál nem vártak köz­ponti előírásra. A »központi« és a »helyi« témák közötti ellentmondás­nak az az egyik fő oka, hogy a megközelítés módja sokszor eltér a fentiekben vázoltaktól. Ahelyett, hogy konkrétan megvizsgálnák, elemeznék saját helyzetüket, s aztán meg­néznék, hogy a gondok megol­dására milyen módokat ajánl a felsőbb szintű párthatározat — a kényelmesebb utat vá­lasztják. Előveszik a szóban forgó határozatot, megtoldják, kibővítik néhány helyi konk­rétummal, példával, s ezt vi­szik a taggyűlés vagy a veze­tőség elé. Ám néhány helyi számadat, intézkedés vagy eset felsorolása még nem vál­toztatja át a központi vagy megyei állásfoglalást a párt­tagság adott kollektívájának tényleges helyi cselekvési programjává. Ez csupán »adaptálás«, ami sokkal in­kább arra jó, hogy »kipipál­hassák« az előírt téma meg­tárgyalását, semmint, hogy va­lóságos tettek erjesztőjévé váljon. Így érthető, hogy a felülről előírt napirend lényege nem kerülhet be igazán az alap­szervezeti munka vérkeringé­sébe. Ahol viszont úgy fogják fel a kötelezően előírt napi­rendet, mint ösztönzést és al­kalmat tényleges helyi problé­mák elemzésére és megoldá­sára. ott az elevenebbé teszi a pártéletet, hatékonyabbá a pártmunkát. S ott kevésbé töp­rengenek olyan dolgokon is. hogy mi a fontosabb feladat egy alapszervezet számára: az elemzés-e avagy pedig a hatá­rozatok végrehajtása, mert a kettőt egységes egészként ke­zelik. H a nem elemzik a helyi körülményeket, aligha lehet jó a végrehajtás. Ha viszont nem fordítanak elég erőt az utóbbira, akkor az elemzés volt hiábavaló, hi­szen a pártszervezetek nem tudományos intézmények, ha­nem a politikai gyakorlat alapegységei. Gy. L. Jellem és üzemi Nem szerette a fiatal laka­tos a művezetőjét, ez nem volt titok az üzemrészben. Vitára is sor került közöttük nem egyszer, sem kétszer. Vannak olyan embertípusok, akik nem vonzzák, nem taszítják egy­mást; »nem lehet« ezen segíte­ni. S mégis — ezt a fiatal laka­tos mondta — »kijöttek« egy­mással. Mert a főnök olykor azt mondta neki: »Jó, legyen úgy, ahogy te mondod. Az lát­szik okosabbnak.« Hosszú vi­ta, meggyőző érvek után. Ak­kor, ha bebizonyosodott nap­nál is világosabban, hogy me­lyik álláspont a helyesebb; döntöttek a megfelelő verzió mellett. Ügy mondják az üzemrészbeliek, hogy ezektől a vitáktól »nagyon előrement« a lakatosbrigád ügye, s vele együtt az üzemrészé is. Vagy­is: hasznos, alkotó viták vol­tak. A fiú így /beszél a műveze­tőiéről: »Nem szeretem, de igazságosnak tartom. Lehet vele beszélni. Hajlandó a má­sok igazát is beismerni. S nemcsak beismerni, de a ta­pasztalatokat hasznosítani is. Nem szeretem, de tisztelem ezért.« Azt Hiszem, hogy1 az üzemi demokrácia egyik megnyilvá­nulását értük »tetten« az ese­tükben, És ez. mint a példa bizonyítja, valahogy együtt jár a jellemességgel és az intelligenciával. A kölcsönös belátással, a vitapartner iga­zának elismerni tudásával. 27 kombájn gazdára vár Hí aratás háromnegyedénél tartanak a somogyi gazdaságok Megyénk termelőszövetkezetei az aratás 70, az állami gazdaságok pedig az összes nyári betakarítás 80 százalékánál tartanak; a vállalat 4000 vagonnal kevesebb gabonát vet,t át, mint tavaly ilyenkor — erről és az aratással összefüggő időszerű kérdésekről tanácskozott tegnap a megyei tanács mezőgazdasági fejlesztési albizottsága Tóth Lajosnak, a me­gyei tanács elnökhelyettesének vezetésével. A somogyi termelőszövetke­zetekben az őszi árpa betaka­rítását követően ennél a kalá­szosoknál némi elmaradás ta­pasztalható a tavalyi termés­átlaghoz képest, a takarmány- nakvaló és étkezési búzából vi­szont több terem a múlt évi­nél, ez már az eddig beszállí­tott tételekből kitűnik. A mun­kák üteme a siófoki járás tabi körzetében mutat némi lema­radást, másutt — különösen a megye déli részén — jóval előbbre tartanak. Eddig öt közös gazdaság végzett az aratással, ezen a héten min­den bizonnyal megsokasodik majd a számuk. A szalmalehú­zással, illetőleg a bálázással Szeged a fiataloké Tízezren jöttek vonattal és busszal IFJÚSÁGI nagygyűlés, vi­dám karnevál, tánczene, utca­bál. Minden eddiginél gazda­gabb programmal várta a hangulatos Tisza-parti város a nyolcadik szegedi ifjúsági na­pokra érkezett fiatalokat. Kü- lönvonatokkal és több tucat­nyi Express-különbusszal már a megnyitó előtti napon csak­nem tízezer fiatal érkezett az ország minden részéből. Eljöt­tek megismerni Szeged váró- iát, a Tisza-part szépségéit, a etűnt századok műemlékeit s napjaink nagyszerű ered- nényeit. Nem csupán város­néző ifjúsági turizmus volt ez az országos ifjúsági szemle, hanem politikai demonstráció és kulturális misszió is. Sop­rontól Szabolcsig megmozdul­tak a fiúk és lányok, hogy él­jöjjenek erre az évenként visszatérő négynapos randevú­ra. Szép számban jöttek külföl­di vendégek is. Kuba Oriente •artorriányi pártküldöttsége, a ’innországi Turku város ifjú­sági küldöttsége és a szabad­kai fiatalok csoportja mellett sok NDK-beli, lengyel és bolgár fiatal is érkezett. A szombat délutáni megnyi­tó ünnepség után nyomban megkezdődött a szegedi fia­talság karneváli menete. A színpompás felvonulásra öt­venezer embert vonzott a vá­ros főtere. Rég láttak az öreg tanácsház falai ennyi vidám embert és főleg ennyi fiatalt, mint ezen a délutánon. Lakásigénylők félig kész lakást vontattak köteleken. »Lóban az erő« jelszóval mu­raközi ló egy Trabant gépko­csit húzott. A nevetők sorfala előtt vonult végig a két kő­korszaki szaki kocsija; a sze­gedi boszorkányok seprűnyé­len lovagolva jöttek; Stan és Pan korabeli csodaautóján li­la füstöt engedve érkezett, hétköznapjaink visszásságait állította pellengérre a félig kész épületben sörözgető és kártyázó építők és a borrava­lóért lihegők kocsija. , Fokoz­ta az egész teret betöltő jó­kedvet a tápéi együttes erede­ti lakodalmas menete. Este a D’ i-téren Vörös­marty Czillei és a Hunyadiak című történelmi drámáját lát­hatták a vendégek parádés szereposztásban és látványos , díszletek között. Sokan szórakoztak a Szé­chenyi téren rendezett hajna­lig tartó utcabálon is, ahol a Teátrum együttes szolgáltatta a talpalávalót. A vasárnapi program is jó néhány 'érdekességgel szol­gált. Az újszegedi szabadtéri színpad Express-show ja bővel­kedett humorban és fülbemá­szó dallamokban. Este pedig ötezer fiatal nézte végig a Já­nos vitéz előadását. Az ifjúsági napokon mint­egy háromszáz — a szegedi egyetemisták és középiskolá­sok közül toborozott — ide­genvezető kalauzolta a tízezer vendéget. KAPOSVÁRRÓL három kji- lönautóbusz vitte Szegedre a fiatalokat. Az elektroncsőgyár fiataljai mellett ott voltak a Kilián György Ifjúsági és Űt- törő Művelődési Központ Fia­tal Utazók Klubjának tagjai is. A leendő ifjú idegenveze­tők — javarészt lányok — sok élménnyel és baráttal gazda­gabban tértek haza a szegedi ifjúsági napokról. B. F. eddig a terület felén készültek el. Megyénk állami gazdaságai­ban túljutottak a búzaaratás háromnegyedén, az eddigi át­lag meghaladja hektáronként a 40 mázsát. A bárdibükki és a böhönyei gazdaság máris kül­dött gépeket tsz-ekbe, illetőleg állami gazdaságba az, ottani munkák meggyorsítására, s számolnak további gépek át­csoportosításával is. A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat a múlt hét végéig mintegy 8000 vagon ga­bonát — ebből 6600 vagon az étkezési búza — vett át. Ez 4000 vagonnal kevesebb annál, amennyit tavaly ilyenkorig át­vettek. A mostani szállítmá­nyok már 16—18 százalékos nedvességtartalommal érkez­nek, előzőleg azonban ennél jóval nedvesebbek voltak a gabonák. A vállalati szárítók napi kapacitása 140—150 va­gon. Figyelemre méltó észre­vétel: a szárított gabonáknál olykor érződik az olajszag. Ez' a szárítóberendezések »vétke«. Az idei aratás eddigi tapasz­talataiból kitűnik, hogy min­den üzem és ellátó szervezet jobban fölkészült erre a mun­kára, mint korábban. Nincs üzemanyag-probléma és az SZK—5-ös kombájnok ékszíjá­tól eltekintve nincs alkatrész­gond. Zökkenők vannak még a gabonaátvétel, szárítás és szállítás körül: az átvevőké­pesség jóval kisebb, mint a gazdaságok betakarító kapaci­tása. Érdemes megszívlelni azt is. hogy tegnap még 27 SZK—5-ös kombájn ájlt a kaposvári AGROKER telepén vevőre várva. Vajon nem tennének ezek a gépek jó szolgálatot a gabonaaratásban vagy az őszi kukoricabetakarításban ? A továbbiakban arra van szükség, hogy a! kombájnát­csoportosításokkal együtt — ebben a területi tsz-szövetsé- gek is sokat segíthetnek — szállítójárművek is szegődje­nek a kombájnok mellé, hogy a segítségül küldött arató- cséplők megfelelő kiszolgálása se okozzon gondot. A jelenlegi kilátások valószínűvé teszik, hogy augusztus első felében befelezik az aratást a somogyi gazdaságok. h. F. Abban is bizonyos vagyok, hogy a közösség az ilyen veze­tő apró emberi hibáin is vál­toztatni tud majd, ha ezek miatt érzik távol magukat tő­le. Mert a legfontosábban, a mások igazának elfogadásában már »jól vizsgázott«. Sok ember él környeze­tünkben, aki hozzá hasonló. Meg a lakatosfiúhoz, aki — bár »nem szeretik egymást« — valahogy mégis »neki való« beosztott, ö is el tudja fogad­ni a másik józan érveit, s azok szerint cselekszik. Ha »párvia­dal« folyik kettőjük között, az a legnemesebbek közül való. Hogy hány ilyen »jóindula­tú veszekedésre« kerül sor nap mint nap gyárainkban, üze­meinkben, ki tudja? Egy azon­ban bizonyos: ha »egyenlő« felek közt zajlanak le, haszon­nal járnak. S nemcsak anya­gival. Erkölcsivel is. A beosz­tottak megszokják, hogy »sza­vuk van« 'a dolgokhoz, s gon­dolkodásmódjuk eszerint ala­kul. Látókörük szélesebb lesz; üzemszintre »beállított«. L. L. Hárommillió forintos beruházás Burgonyakonzerv háziasszon y oknak 1968-ban kezdte meg a munkát a Siófoki Állami Gaz­daság konzervüzeme. Létrehozását több tényező indokolta A gazdaság kertészete, gyümölcsöse termékeinek egy részéi dolgozza fel, így nem kell azt nagy távolságra szállítaniuk vagy tárolniuk. Az üzemben a közelmúltban 3 nillió forintos beruházást valósítottak meg. A régi kazánházakat felújították. Az új élelmiszeripari gépek munkába állítása lehetővé teszi, hogy a tavalyi . 130 vagon helyett az idén már 300 vagon zöldség­es gyümölcskonzervet készítsenek. Az itt készült termékek 65 százalékát exportálják, az összes tartósított gyümölcsnek csaknem negyedrészét nyuga­ti országokba szállítják. Az üzem a nyári csúcsidőszakban három műszakban dolgozik. Az új gépsoron — mely a barackot tölti ötliteres üvegekbe — az áru már szállításra készen hagyja el a sza­lagot. Műszakonként 3000 üveg befőtt készül (első képünk) Ugyancsak sokat gyártanak gyümölcslé-alapanyagból, az úgynevezett gyümölcsvelőből. A raktárban a csemegeuborka mellet az ezzel töltött üvegek foglalják el a legnagyobb he­lyet (második képünk). A siófoki gazdaság konzervüzeme a kis üzemek közé tartozik. Csupán nyolcvanan dolgoznak itt, valamennyien fiatalok. Ezért — a hagyományos konzervipari termékek mellett — a jövőben elsősorban olyan cikkeket kívánnak gyártani, melyekkel a nagy konzervgyárak nem foglalkoz­nak. Ezek közül a hámozott, tartósított, félkonyhakész burgo­nyából már az idén 20 vagonnal készítenek. EzeK a termé­kükkel különösen a városi asszonyok gondjain kívánnak enyhíteni, hiszen az üvegbe töltött burgonya kis helyet fog­lal el az éléskamrában, és mivel egyszer már főzték, bár­milyen étel gyorsan elkészíthető belőle. A burgonyakonzer- ven kívül még több, a háziasszonyoknak könnyebbséget je­lentő saláta gyártását tervezi az üzem. , D. T. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents