Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-28 / 175. szám
ISÉPMŰVESZEll HÉT — B4L4TONFÖLDVÁR Menettánc a sétányokon „ Azért élek, hogy visszamosolyo” a szegedi ifjúsági napokon Pénteken és szombaton tizenöt különvonattal és harminc különautóbusszal mintegy hétezer fiatal érkezett az ország minden részéből Szegedre, a KISZ által rendezett nyolcadik szegedi ifjúsági napok eseményeire. A fiatalok száma szombaton a helybelinek számító Csongrád megyeiekkel együtt jóval meghaladta a tízezret. Az ifjúsági napok hivatalos megnyitóját szombaton délután a Széchenyi téren tartották meg. Először ifjú sportrepülők motoros és vitorlázó ■ gépei haladtak át a tér fölött, majd Baló Ilona, a KISZ szegedi városi első titkára köszöntötte a város ifjú vendégeit. Ezután megkezdődött a szegedi KISZ-szervezetek hagyományos nyári karneváli felvonulása. A fiatalok több mint negyven, vidám hangulatot teremtő élőképet mutattak be. A karnevál után a fiatalok különféle kulturális eseményeket tekintettek meg, majd a napi programjuk a Széchenyi téri utcabállal feleződött be. Nemzetközi hangverseny a pécsváradi vártemplomhan Pécsváradon nyilvános ka- narahangversenyt adtak zombaton a pécsi nemzetközi ifjúsági zenei tábor részvevői. A koncert színhelye az I. István király alapította apátság épen maradt altemploma volt, amelyben most múzeum működik. A vár- templom évszázados falai között Bach, Mozart és Sztravinszkij művei csendültek fel. Az ifjú muzsikusok ezzel a hangversenyükkel búcsúztak Baranyától, néhány nap múlva ugyanis bezárja kapuit a nemzetközi zenei tábor. Jól sikerült a gyermekfolklór díszelőadása pénteken este. Tegnapi tudósításunkban már bemutattuk a versenyző együtteseket, az esti műsorban rajtuk kívül a szentbalázsi úttörőzenekar, a hetesi citera- zenekar és egy ifjú furulyaszólista, Balogh Flórián szerepelt. A gyermekjáték kategóriában az első díjat a göllei gyermekcsoport kapta, a gyermektánc kategóriában pedig a dunaújvárosiak lettek az elsők. Tegnap kezdődött az igazi íesztiválhangulat, megérkeztek a felnőtt néptáncegyüttesek, köztük többen a hagyományos folklórfesztivál régi vendégei már. Lentiből, Esztergomból, Dunaújvárosból, Székesfehérvárról jöttek vendégegyüttesek, megyénket a Somogy, a BM táncegyüttes és a karádi csoport képviseli. Tegnap délelőtt azpk a csoportok szerepeltek a zsűri előtt, akik nem kérték minősítésüket, a minősítő versenyekre pedig délután került sor. A késő délutáni órákban látványos fordulatához érkezett a fesztivál. A ba- latonföldvári sétányon színes menettáncverseny kezdődött. Nemcsak felnőtt táncosok vettek részt ezen, hanem ott haladtak a jelen levő gyerek tánccsoportok is — az utánpótlás. A SZOT étterem előtt a Somogy táncegyüttes két tagja felhúzta a fesztivál zászlaját, majd' Tóth János, a Balaton- földvári Községi Tanács elnö! ke mondott megnyitót. — A mi j fiataljaink szeretettel ápolják, | amit az idősebb nemzedéktől tanultak, így válik a holnap embere a múlt örökösévé — mondotta a tanácselnök. A megnyitó után a kapos- ( vári úttörőház zenekara adott | térzenét, majd a szabadtéri I színpadon bemutató műsor kö- 1 vetkezett. Az esti program lát- ) ványos eseményei a Slotour | klubban zajlanak, itt tartják a j legény es versenyt: a férfi szó- !,lótáncosok vetélkedőjét, és a j hagyományos szépségversenyt, j Ezt követi a néptáncosok bál- ! ja. i T. T. A KITÜNTETÉS, az elismerés híre jó érzéssel töltött el: Ázsóth Gyula, balatonszárszói igazgató egjyike a legtevékenyebb somogyi iskolavezetőknek. Az alkalom viszont meglepett. .Nyugdíj? Többször is találkoztunk, hosszú beszélgetésen próbáltunk utat vágni a pedagógia néha szövevényes kérdésrengetegében — de erről sohasem szólt egy szót sem. A nyugdíjba menők néha már évekkel előtte emlegetik,, nem kis szorongással néha, ő azonban nem is sejtette velem. Eredeti ötletek, kísérletek tervei, megírandó kéziratok reményei között váltunk el legutóbb. Hirtelenül ért a visszavonulás híre . Nagyon tisztelem Azsóth Gyulát. Szorgalmát, szerénységét, munkabírását és nagy- nagy türelmét a mindennapok türelmetlenségével szemben, bölcs derűjét a mindennapok néha rögeszmés idegességével szemben. Ezután még inkább tisztelem. Délelőtt vette át a kitüntet tést, délután sietve gratuláltam neki a szárszói otthon előszobájában, s máris ideges türelmetlenséggel kérdeztem: hogyhogy nyugdíj ? Derűs nyugalma visszaparancsolta bennem a kérdéseket. Igen, nyugdíj. Az embernek ismernie kell önmagát. A szárszói iskola vezetése, az igazgatók tornyos feladatrendszere, a hivatással és a beosztással szembeni igénye szép helyzet- meghatározáshoz vezette: fiatalabb kolléga energiáját, munkabírását igényli e munka. Senki sem csodálkozoit vol- ! na. ha még tovább a kated- ! rán és az iskola élén marad I Tízezer fiatal jó kilátás Fordított torony ez az alkotó pedagógus. A higgadt önismeret, a bizonyító hivatástisztelet minden eddiginél nagyobb elismerést vált ki belőlem. — A katedrának búcsút mondok, de a pedagógiától nem lehet elköszönni sohasem. A megyei pedagógiai társaság elnöki tiszte bőven ad feladatot. Tapasztalatomat, tudásomat a pedagógus-to- vábbkénzésben szeretném hasznosítani. yan átadnivalója bőven. £v- | tizedeken át volt igazgató, szakfelügyelő. — Budaoesti vagyok születésemre nézve, ám a nagykőrösi tanítóképzőből vidékre kerültem. Kapolyon tanítottam, onnan kerültem Szárszóra. jSíem is vágytam városi iskolába. Hirtelen a drávagárdonyi nyugdíjas tanító jut eszembe, féléve talán, hogy visszavonult, és szinte- szó szerint ezt mondta ő is. Ázsóth Gyula mintha egy költőt idézne, úgy mondja: — Azért élek, hogy visszamosolyogjak. .. Némi faggatózás után kiderül : ez az idézet tőle való. És valóban, ahogy visszapergetem most rhagamban találkozásainkat, ez a mosoly, ez a viszonzott derű, a nagykőrösi főiskola Arany János-i türelme, tanítói küldetéstudata mindig jelenvaló nála. Azt hiszem, beszédesebb a példázat, ha csak egy tényt ragadunk ki. Talán nem kell részletesen elemezni, mit jelent az a kifejezés a nyelv- tanításban, hogy helyesírási norma. Nos, ezt Somogybán Ázsóth Gyula dolgozta ki, mar jó ideje, de még ma is érvényben van. SZAKPUBLIKÁCIÓINAK megjelenésénél a hivatalos elismerések sorozatánál tálán jobban esett neki egy véletlen dicséret: szűkkörű szakmai megbeszélésen egy fiatal szabolcsi pedagógusnő dicsérte a somogyi helyesírási norma használhatóságát. S akkor megkérdezte Ázsóth Gyula: —■ Ismeri, aki készítette? — Miért, a kolléga talán ismeri? — Igen. Elég közelről... Hogy Szárszón emberi, mindennapi kultusza van József Attila egykori ittlétének s költészetének, ahhoz is igen sok köze van. Azok között volt, akik 1957-ben az első megemlékezést szervezték József Jolán részvételével. Az iskola udvarán — méltó helyen —, a tudás portáján áll azóta már a költő szobra. Tanácstag, vb-tag, a művelődési munkaközösség egyik vezetője — dolgozik a közművelődésért is. Hiszen a jó pedagógus katedrája nemcsak az osztályteremben van. A falról egy emlékplakettet emel le: I — A sakkozóimmal nyertük: CSAPATA országos bajnokságon képviselte Somogyot. A kis sakkozódhoz ezután • is visszajár az iskolába. A türelem és a gondolkodás játékának valóban sok köze van az ő türelmes, játékos, gyermekek között kiteljesedett, mélységesen emberi egyéniségéhez. I Tröszt Tibor Azaz: csúcsára állított piramis — így jellemezhetjük m; is — Erőss Tamás építész-iparművész szavaival — a bogiári temetődombi kápolnát, ahol pénteken kiállítás nyílt a Műcsarnok anyagából. — A parasztkékre festett külső falak, a sárgászöld torony azt jelzi, hogy egy kiesd a feje tetejére állították a templomot — mutatta be alkotását a fiatal építész-iparművész. Mindezt most azért idézem föl, hogy érzékeltessem, milyen varázsa van a bogiári temetődombi kápolnának. Ebben a »feje tetejére állított« épületben viszont a »talpán áll« most a képzőművészet. A Magyar Képzőművészek Szövetségének támogatása garancia arra, hogy a Balaton déli partján jelentős bázisként működjön a bogiári kápolnatárlat. A sajtótájékoztatón fölvázolt terveket húzza alá a még ezen a nyáron sorra kerülő kisplasztikái bemutató is, hiszen Balatonboglár elsősorban a plasztikának, a szobrászatnak a fórumává válhat. Távlati elképzelés, hogy szabadtéri bemutatókat tartanak itt, illetve néhány év múlva a község elég erős lesz ahhoz, hogy fenn tudjon tartani egy faszobrász-művésztelepet is. Mindezt ezért tartom fontosnak elmondani, mert a megnyílt bemutató láttán'joggal fölteheti a kérdést bárki: ■— Tizenkét festmény és kész? .'.i Valóban, mindössze tizenkét festmény bemutatására van egyelőre mód. Az anyag, melyet Kovács Béla művészet-, történész válogatott, a Műcsar-1 nők tulajdona. Ennyiért valóban sok lenne az áldozat, melyet a községi tanács, a megye és a Magyar Képzőművészek Szövetsége hoz. Azonban mostani helyzetében is feltétlenül élményt jelent a bogiári temetődombi kápolnatárlat megtekintése. S ez az élmény annyiban rendkívüli is, amennyiben nemcsak a képzőművészeti alkotások jutnak szerephez, hanem maga a táj is, és szinte ebben a rendkívüli természeti szépségben »szólalnak« meg a kiállított művek. A kiállítás anyagát, éppen ezért úgy állították össze, hogy kifejeződjön a természet ihlető varázsa. ’Bálint Endre Zsenyei Rába-part- ja, Sarkantyú Simon Virág- csendélet vagy éppen Miháltz Pál Margitszigeti romok, Szabados János Balaton mellék című képére gondolok elsősorban. Napjaink piktúrájának széles horizontját is jelzik egyben a kiállított művek. Deim Pál Ablakaim című festménye ezen a széles horizonton úgy helyezkedik el, mint az egyik legfrissebb stílustörekvés. Teljesen szakít az ihlető természet külső képi Weöres Sándor válogatott versei Deim Pál: Ablakaim. Kmetty .János: A kis család. , formáival, maga alkotta jeleket tár elénk a művész. Kmetty János két okból is szerepel: egyrészt az idős nemzedéket képviseli a maga kubista irányzatával, másrészt a téma, amelyet festményének címe is jelez — A kis család — Breznay József Karácsony című képének hangulati előkészítője is lehet. Az olvasóban nyilván felvetődik, hogy vajon vallásos képek-e ezek? (A kiállítás helyszínéről erre is lehetne következtetni.) Nos — nem. Őszinte, mai emberi érzések hatják át ezeket á képeket. Schéner Mihály Toborzó című műve, Papp Zoltán Tél, Somos Miklós Vigasz, Bartl János Torzó, Fóth Ernő Rögök című festménye szerepel továbbá a bemutatón. A somogyi olvasónak, a Balaton déli partját ismerő vendégnek, a bogiári nyaralónak sem árt, ha elmondjuk: a temetődombi kápolnatárlat megközelítése a Kinizsi-udvartól a legkönnyebb. (Gépkocsival ugyanis hiába próbálkozik bárki, lezárták a járművek elől a temetődombi forgalmat.) Gyalogosan ritka- szép természeti szépséget élvezhetünk a temetődombon, ahonnan csodalatos panoráma nyílik a kikötőre, a Balatonra. Képletesen: jó kilátás ígérkezik Boglárról a mai magyar kénzöművészeire. Horányi Barna Portrékötet. Mit értek alatta? Bár minden sor, minden költemény egyben a költő arcképe is, Weöres Sándor a 111 vers című kötetének válogatásával módszeresen — ha szabad ilyen pedagógiai fogalmat használni — él a portréalkotás lehetőségével. Vajon miért teszi ezt? Aligha önigazolásért, hiszen erre nem lehet szüksége, inkább azért vállalkozhatott a feladatra, hogy az olvasón könnyítsen az életműben való eligazodásban. Egyben tükröt is tart az olvasó elé, vajon olyannak ismerte-e meg Weöres költészetét, mint amilyen élményt a 111 vers hatása nyújt. A versválogatások »feszességén« általában nincs mit csodálkoznunk, bár az ilyen szerkesztést sokan nem szeretik, inkább a maguk ízlése, igénye szerint szeretnek haladni a költői életmű útjain. 'Weöres 111 vers című portrékötete kivétel. Szigorú rendje ellenére — egy Mottón és az Ablak négyszögében című nyitó versen kívül tizenegy téma csendül föl tíz-tíz versben — eleven az-önarckép. Weöres az Önarckép című versében ugyan megismerhetetlen nemlétezőnek rajzolja " me: magát: »Pedig nem rejtőzöm — csak igazában nem vagyok. Cselekszem és szenvedek, mint a többi, de legbenső mivoltom maga a nemlét. Barátom, nincs semmi titkom. Átlátszó vagyok, mint az üveg — épp ezért miként képzelheted, hogy te látsz engem?« Valójában ezzel Weöres a költészetére — s nem a személyére —; irányítja az olvasó figyelmét. (Meggyőződésem, hogy ő is elismeri a kettő egységét.) A tizenegy téma: Tánc-ritmus, Öda, Ballada, Szubjektív vers, Vers a szerelemről, Párbeszéd, Szonett, Rajzos vers, Csönd, Hümoreszlc, Emlékmű. Ismert verseket tartalmaznak. Ezért különös élvezettel olvasom újra valamennyit. S az élmény nem ugyanaz, mint első találkozásra. Üj színben tűnnek föl Weöres versei. Mint a szivárványos ökle nevű hal, ha forgatjuk. A hal mindig ugyanaz. A Csiribiri olvasása közben hallom már a zenei szerzeményt is, melyet azóta sikerrel játszanak a rádióban, a televízióban. A 10 Öda nyitó versének, az Anyámnak a kezdő sora megszületése óta jelmondat lett: »Termő ékes ág ...« A 10 Ballada között különös élvezettel olvastam a Zimzizim címűt. A Vers a szerelemről tíz verse közül most is az Antik ekloga tetszik a legjobban. A 10 Párbeszédben kapott helyet többek között A holdbéli csónakos mesejáték egy rövid részlete, s a Kaposváron bemutatott Octopus részlete.. Weöres kivételes formaérzékét a 10 Rajzos uers-valogatás külön is megcsillogtatja. Humoreszkjei közül Az éjszaka csodáival gyakran találkozni jelentősebb szavalóversenyeken isi A 10 Emlékműből Egry Józsefét idézem: »fönn egy nagy semmi lenn egy nagy semmi köztük a kusza eleven semmi.. .« Mintha magát a festőt hallanánk. ahogy képeiről beszél. Hiszen elmondhatatlan a kép. Ezt. fejezi ki remekül Weöres. Áz olvasón a sor, hogy maga gyönyörködjön Weöres Sándor lírai termésében. amelyből mo-st nagyszerű válogatást kap kézbe. H. B. Somogyi Néplap
