Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-27 / 174. szám

A MUNKÁSOK ÉRDEKÉBEN

1974. VII. 27

Pályázat alapján döntöttek

Egy lakótelep megtervezésekor gondolni kell a szükséges kereskedelmi hálózat kialakítására is. A Kalinyin városrész alapvető élelmiszer- és iparcikk-ellátását a meglevő ABC-áruház mellett a fogyasztási szövetkezetek 36 és fél milliós költséggel épülő áruháza biztosítja majd, melynek elkészítési határideje a szerződések szerint augusztus vége.

A kereskedelmi ellátás kiegészítésére és a lakossági szolgáltatások elvégzésére a lakóházak földszintjén épülő üzlethelyiségek állnak rendelkezésre. A városi tanács több mint 18 milliós beruházással 60 ilyen üzlethelyiséget alakíttatott ki. Ezekre a tanács pályázatot írt ki.

A pályázat eredményéről és a további tervekről Fűzi István, a városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztályvezetője tájékoztatott. Mint elmondta: 33 üzlethelyiségre

adtak be olyan pályázatot, amelyik egybeesett a városrész szükségleteivel.

Hét üzlethelyiség még gazdátlan, mivel például zöldségüzletre nem érkezett be a várt számú pályázat. A tanács csak olyan üzlet céljaira adja ki a helyiségeket, amelyre valóban szükség van. Húsboltra hat pályázat érkezett. Ennyire nincs szükség, ezért csak a Kaposvári Húskombináttal kötöttek megállapodást. A vállalat mintahúsboltot létesít itt. Általában előnyben részesítették a termelőüzemek — sütőipari vállalat, tejipari vállalat, húskombinát — pályázatait, mivel ezek képesek zavartalanul biztosítani a napi friss árut.

Több pályázatot elutasítottak. így például a PIÉRT-ét, amely bemutatótermet szeretett volna nyitni a városi-észben. Vitathatatlanul jó volna

Liftszerelők

Ez év februárjában kezdte meg működését egy új kirendeltség Kaposváron: dolgozói a város liftjeinek karbantartását, javítását, és az új liftek szerelését végzik. A Pécsi Villamos Ipari és. Gépjavító Kisipari Szövetkezet kaposvári kirendeltségének vezetője, Morschauser János elmondta: az északnyugati városrészben épülő új, 276 lakásos épület egyik tömbjében egy új típusú, szovjet gyártmányú liftet szerelnek be. Ilyen lift mindössze egy van még a megyében, Siófokon.

A tízemeletes lakóház tetején van a lift »lelke«: a vezérlőszekrény és a motor. Az utolsó szereléseket végzik a motoron.

egy ilyen, azonban voltak alapvetőbb igényeket kielégítő ajánlatok is. A pályázat a kisiparosoknak és kiskereskedőknek is lehetőséget nyújtott. A KISOSZ segítségével választották ki azt a tíz — jórészt szolgáltató — kisiparost, akinek munkájára leginkább szükség van. Az üzemek és a szövetkezetek, valamint a magánkisiparosok számára is kedvezményesen — a tényleges költségnél 4000 forinttal olcsóbban — számította fel a tanács az üzlethelyiségek négyzetméterenkénti árát. Néhány pályázó ezenfelül részletfizetési kedvezményt is kért. Erről a soron következő vb-ülés dönt majd.

Ebben a városrészben a lakóknak jó ellátást biztosít majd az elkészülő üzletsor. Különösen figyelemreméltó, hogy jelentősen emelkedik a szolgáltatások színvonala. Többek között cipőjavító, szabó, Patyolat-mosószalon és Gelka-szerviz megnyitását tervezik.

Az üzlethelyiségek kisebb része már ez évben fogadja első vásárlóit, a többi megnyitására 1975-ben kerül sor.

B. F.

Sokan talán meglepődnek azon a megállapításon, hogy Kaposvár a foglalkoztatottságot telzintve ma már ipari városnak nevezhető. A munkásság létszáma gyors ütemben növekedett — az erőteljes iparosítás következtében — a II. ötéves terv időszakától kezdve. A munkásság ma már kiemelkedő szerepet tölt be s megyeszékhely életében. A mintegy negyvenezer aktív keresőből csaknem harmincezer a munkás. Kimondottan az iparban és az építőiparban 18 ezren dolgoznak, vidékről körülbelül nyolcezren járnak be. A kaposvári munkásság összetétele teljesen megváltozott: nőtt a nők, a szakmunkások és a fiatalok aránya.

Öntudat és tegyelem

Ez a helyzet indokolja, hogy a város sajátosságainak megfelelően lásson hozzá a városi pártbizottság a Központi Bizottság március 19—20-i ülésén elfogadott irányelvek megvalósításához, amelyeket a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésére és helyzetének javítására hoztak. A téma megtárgyalása előtt ötvenöt vállalat, szövetkezet. intézmény adataira és tapasztalataira támaszkodva elemezték a munkásság helyzetét. Ezek alapján határozta meg a végrehajtó bizottság azokat a feladatokat, amelyeknek megoldása révén tovább javul a kaposvári munkásság helyzete, nő a politikai szerepe és súlya. A városi pártbizottság ülésére munkásokat, szocialista brigádvezetőket is meghívtak, akik előtte megvitatták munkásiársaikkal a hosszú távra szóló feladattervet, s felszólalásukban mindnyájuk véleményét tolmácsolták. A meghívottak és a pártbizottsági tagok javaslatai alapján újabb feladatokkal bővült a terv.

r

A munkások fejlődését jellemzi -r- és ez nagyon fontos —, hogy bár az iparba nagy tömegű szakképzetlen munkaerő áramlott, ennek ellenére is javult a szakképzettség szerinti összetétel. Ez kihat a munkásosztály műveltségére, életformájára, erkölcsére, politikai állásfoglalására is. A munkásság öntudata, szervezettsége es fegyelme meghatározóan befolyásolja a dolgozók minden rétegét, a városban érvényre jut a munkás- osztály vezető szerepe. A munkásságot — elsősorban az ipari munkásokat — a szilárdabb elvhűség, a bátor véleménynyilvánítás jellemzi.

Helytelenítik az indokolatlan bürokráciát, az ügyek gyors intézését akadályozó áltudományos magyarázgatást. Elítélik az önzést, harácsolást, hízelgést, szolgaságot és rosz- szallják a munka nélkül szerzett javak meghagyását. Föllépnek a vezetésben és a munkahelyen megtűrt lazaságok ellen, amelyek sértik a munkásérdekeket. A munkásság betölti hivatását a városban, helytáll az élet minden területén.

Természetesen vannak jelentős anyagi és tudatbeli eltérések is a városban élő és dolgozó munkásrétegek között. Néhány helyen tapasztalható általános vezetőellé- nesség, indokolatlan értei mi- ségellenesség. A munkások között is vannak ügyeskedők, és olyan kétlaki életet élők. akik nem vesznek részt a közéletben és az ügyek intézésében, l A fiatal szakmunkások egy

bácsi egy napja

Veszélyes a munka a járószék tetején, benn az aknában. Mielőtt átadnák használatra a fülkét, ismét ellenőrizni kell a bekötéseket és az ajtónyitó motort.

Gycrtyás László képriportja

— Ha érdekes emberről akar írni, menjen el Péter bácsihoz, a kertészhez. Péter bácsi olyan brigádvezető, aki nemcsak irányít, hanem ott dolgozik a munkásaival. Az ő kertészetében mindig túlteljesítik a tervet 30—40 százalékkal — mondta a kaposvár— kaposmérői Latinca Termelő- szövetkezet főagronómusa találkozásunkkor.

Péter bácsi ott ült a tábla szélén, egy zöldségesládán. Vaskos tenyerében aprónak tűnt az a nagy kés is, mely- lyel a karfiol leveleit vágta le.

Nem nagy kertészet ez, alig hét hold fekszik itt a Kapos mentén, a cukorgyár mellett. Termelnek itt mindenfélét, ami csak kell az asztalra: paprikát, paradicsomot, uborkát, káposztát.

— Szóval rólarn akar hallani? — kérdezte.

Felállt a ládáról, azután befelé tessékelt a szobába.

— Látja, írtak már rólam az újságban meg könyvben is. 1

Megsárgult újságlapot tett elém. 1961-ben jelent meg az j újság, amelynek valaha egyik oldala volt ez a lap is. Ked- | vés emlékként maradt meg: j »Egy évvel a kezdés után ... , ma tartották az első zárszám- j adó gyűlést a kaposvári Latinca Termelőszövetkezetben. Szép eredményt értek el az elmúlt egy év alatt a tagok.... a jó munkával példát mutattak: "Dacsev Péter,.. .«

A könyv fedelei már régen leszakadtak. Negyvenkét évvel ezelőtt hagyta el a nyomdát Somogy megye és Kaposvár megyei város címmel. A i betűrendes címtárban ott van | az ő neve is:

i »Dacsev Péter: Bulgáriában j született 1902-ben. Előbb szabóipart tanult, a konyhakertészetet Adonyban tanulta. Mint segéd Kaposváron dolgozott. 1928-tól önálló ...«

— Tagja voltam én az előző termelőszövetkezeteknek is. a Szabadságzászlónak. Aztán 1959-ben megint jöttek szervezni, akkor a Latinca Tsz-t. Beléptem.

A tagkönyvét mutatja. 1959. december 5-én lépett be a termelőszövetkezetbe. Azóta tagja. Alapító tag.

— Péter bácsi, mennyi zöldséget kötöztünk össze? —kérdezik tőle az asszonyok.

— Ami ott van a ládában, azt mind.

— Péter bácsi, a papírt is adja oda, hogy tudjuk, mennyi káposztát kell lemérnünk.

— Nem kell ahhoz papír. Tudom én fejből is. 150 kilót rakjanak a ládába.

— Hogyan kerültem Kaposvárra? 1913-ban szüleim beadtak szabóinasnak, még Bulgáriában. Akkor volt a török—bolgár háború. Szükség volt a nem hadköteles tizenéves gyerekekre. El kellett menni dolgozni. Volt egy szomszédunk, akinek Duna- abonyban volt kertje. Ö hí| vott bennünket Magyaror- j szagra, 1919-ben eljöttünk, j Pestre mentünk, onnan Kaposvára küldött bennünket egy itt dolgozó bolgár kertész.

Pár évvel később visszamentem Bulgáriába. Elvittek katonának. Két év után visz- szajöttem ide, Kaposvárra. Azóta itt élek.

— Látja ezeket a paradicsomtöveket. Én ültettem el őket egy, vasárnap, egyedül. Már hetvenkét éves vagyok, de kiálinék bárkivel dolgozni Az én gyermekeim kezében még nem volt kapa vagy ásó Nekem a kezembe kellett venni. Mindig úgy dolgoztam a közös földön, mint sajátomén. Úgy érzem, csakis így lehet eredményt elérni.

Fiat óra van. A munkaidő véget ért. Péter bácsi még végigsétál a vetemények között. Megnyugtatja az éjjeliőrt, hogy a pénze nem veszett el, aztán elindul hazafelé.

Ügy mondják, reggel már négy órakor kint van a mezőn, ahol idáig 58 évet élt le.

Nagy Jenő

Önkiszolgálás a gyertaekclpöosztályon

A könnyebb és gyorsabb vásárlás végett új önkiszolgáló el adóteret létesített a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat a Csibi gyermekruházati áruház cipőosztá- lyán. A vásárlóknak itt egyszerre kétezer pár cipőt tudnak bemutatni.

része túlzottan utánozza a nyugati életformát és életfelfogást- az öltözködésével, szórakozásával, magatartásával.

Fórum a szocialista brigádvezetőknek

Éppen ez indokolja, hogy mindenhol a tudatnevelést, az eszmei színvonal emelését kell a munka középpontjába állítani a jövőben. Nagyon fontos a munkássá válás folyamatának' meggyorsítása, a művelődési igények kielégítése, a politikai nevelés. A feladatterv éppen ezért irányítja a figyelmet a munkások közvetlen és közvetett képviseletének növelésére, tűzi ki célul, hogy minél több munkást neveljenek vezetővé, kommunistává. A vezetők — különösen a munkásból lett vezetők — magatartásukkal. mindennapi

munkájukkal mutassanak példát, segítsék a munkások tevékenységét, tanulását, boldogulását! Az üzemben dolgozó értelmiségiek vállalják a tehetséges munkások tanítását és .pártmegbízatásként neveljenek belőlük jól képzett vezetőket !

A városi pártbizottság azt is meghatározta, milyen munkamódszerrel lehet növelni a munkásközöSségek Szerepét az üzemekben és a városban. Azi ajánlotta, hogy beszéljék meg az üzem és a város éleievel összefüggő legfontosabb döntések előkészítését. A jövőben rendszeresen összehívják a szocialista brigádok vezetőit is, véleményt kérnek tőlük például a városfejlesztéssel kapcsolatban. A pártszervezeteknek az a feladata, hogy a munkások megismerjék a vitára eléjük terjesztett anyagokat. Amikor összeállítják a rendezvények terveit, már akkor gondoljanak rá. hogy a j munkások módot kapjanak a közéleti szereplésre. Sok munkást beválasztottak párt-, ta- ! xácsi. tömegszervezeti testül e- i tekbe az utóbbi években. A I pártszervezetek kísérjék figyelemmel a tevékenységüket;

I gondoskod janak róla. hogy alaDosan fölkészülhessenek a [ vitákra, időt ■ és lehetőséget j kapjanak a munkatársaik vé- j 'eményének megismerésére.

I majd az ülés után a tá jékoz- I tatásukra.

A bejáró dolgozókért

Biztosan megelégedéssel fogadták a munkások azt. hogy ia.íá»ozottablv helyi intézkedésekre ösztönözték a vállalatokat, szövetkezeteket, intézményeket az alacsony keresetű munkások fizetésének javítására. A városi pártbizottság azt ajánlotta. hngv 1075-re a rendes munkaidőben dolgozó mimkcsok havi bére mivde.

I nütt érje el legalább az 2504 } forintot a termelékenv és jö- I vedebnező munka révén. A j pártszervezetek mindenhol felülvizsgállak a fizikai dnlgo- \ zó nők bérezését, s a megtevő j aránytalanságok és hátrányok j megszüntetésére ösztönzik a j gazdasági vezetőket. A városi j pártbizottság arra is gondot I fordít, hogv megszűnjön a j nagyvállalatok és a telepek bérezése közötti 'indokolatlan különbség.

Sajátos gonddal küzdő ••éte- ! gét adják a városi munkás- | sáenak a betörő dolgozók j Többségűje munkás és a ka- ! nos vári járás községeiben la- j kik. ‘ A bejárás körül mén vei I igen lassan javulnak, a köz- | lekedés technikai föltételeit, kulturáltságát jogosan bírálják. A napi egy-három órás utazással töltött időt az uta- t zás körűimén vei miatt n^n tudják tanu'ásra. kulturáló- 1ásra. de még mr„.-/..on c^rn fordítani A bejáró dolgozók tudata, városszeretete fejlődik. erősödik, s számuk, a város gazdasági életére gyakorolt hatásuk miatt tűzte ki célul a városi pártbizottság a kultúrál! utazás föltételeinek mi- | előbbi megteremtését. A gyors áiékoztatásukat szolgálja a | túszokon a jövő nyártól beve- : zetett magnetofonos hangos j újság.

I L. G.

Átfogó terv a kaposvári munkásság szerepéoek növelésére