Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-23 / 170. szám
Ismét vízen a Dorog Siófokiak — a nyárról A siófoki sólyateren tegnap délután, pontosan két órakor ütöttek rá a »békára«. Néhány perccel később már a Balaton ringatta a Dorog nevű dunai vontatóhajót.’ Az előkészítés három napig tartott, a vízrebo- csátás alig néhány percet vett igénybe. A negyven méternél hosszabb hajótest hat gerendán csúszott a vízbe, s olyan hullámokat vert, hogy a kikötő másik oldalán horgonyzó Beloiannisz is »megérezte«. Amikor elcsendesedtek a hullámok Kozári József sólyamester is felsóhajtott: — Én 1947 óta dolgozom itt. Ilyen, nagy, hajót azóta még nem engedtünk vizre . .. Azt hiszem előtte sem. Hogy nehéz munka? A felelősség az előkészítésben van. Ha akkor pontosan csinálunk mindent, nem lehet baj. A Dorog dunai vontató 195fhban épült. Azóta Régens- burgtól a Fekete-tengerig járta a folyót. Nagytestű uszályok Közgazdasági kislexikon Termelői ár, fogyasztói ár AZ ANYAGOKNAK, termékeknek, áruknak két ára van: az egyik a termelés, a másik a fogyasztás körében érvényesül. A termelő tevékenységét végző vállalatok úgynevezett termelői áron vásárolják és értékesítik a javakat, amelyek — ha fogyasztási célokat szolgálnak — a kiskereskedelemben fogyasztói áron vásárolhatók meg. A termelői ár összetevői: a teljes önköltség + vállalati nyereség. A teljes önköltség egyes esetekben, mikor a termék csaknem kizárólag hazai alapanyagokból készül, a termelés hazai ráfordításait veszi figyelembe, más esetekben viszont — amikor az anyag külföldről származik — az import költségeit. Ha az előállítás teljes önköltsége bármilyen okból — pl. az import drágább lett — növekszik, annak — legalább is elvben — a termelői árban is i f?erepe’ m®rt végső sápon atkifejezésre kell jutnia, mert az ár egyik funkciója a gazdasági döntések, orientálása. Gazdaságpolitikai okokból már 1968-ban sem érvényesítettük teljes mértékben azt az árképzési elvet, hogy a termelői árat a. tényleges ráfordítás -+- vállalati nyereség alkotja. Számos iparágban és vállalatnál — dotációk, tér- , melési árkiegészítések és * egyéb kedvezmények révén — a termelői árat a ráfordítási költségeknél alacsonyabban i állapítottunk meg. Ezek a tá-" mogatások évről évre folyamatosan, a közelmúltban pedig a tőkés import drágulása következtében ugrásszerűen emelkedtek. Ebben az évben csupán a dotáció, a termelési árkiegészítés és az importárak támogatásában kb. 30— 40 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg az államkasszában kiadás, a vállalatoknál — a dotáció és az árkiegészítés — árbevétel, amelyből létrejön a vállalati nyereség. A fogyasztói ár — a lakosság által a fogyasztási cikkekért, szolgáltatásokért fizetett összeg. Ez — elvben — tartalmazza a termelői árat, a utána. A végtelen viziút kikezdte a hajót is', a motorokat is. A 300 tonna súlyú hajó koratavasszal indult el a Dunáról a Balatonra, hogy felújítva, összesen 1200 lóerő teljesítményű motorokkal térjen vissza. Siófokon szinte mindent kicserélnek rajta: új hajócsavarokat kapott, korszerűsítik a kabinokat, a kormányállást ^s a fűtést, s újra festik az egész hajót. A víz aiatti részek javításáért két hónappal ezelőtt áruval megrakva úsztak [ vontatták partra. Most ismét a ____________ _______________ víz ringatja már. de a két millió forintos felújítás még nem fejeződött be. A siófoki hajójavító szeptember 30-ra vállalta a vaunkat. Az ütemet figyelembe véve azonban Ígérik, hogy előbb kész lesz, ha a nyár végén megnyitják a zsilipeket. A felesleges vízzel együtt a Dorog is a Dunára úszik. S hogy került ide Siófokra? Fekete István, a siófoki üzemigazgatóság főmérnöke mondja: * ' — Nyaranta szabad kapacitása van a mi javító üzemünknek. Miután megkezdődik a balatoni forgalom a vízibuszok munkába állnak. Ezt a — javítás szempontjából — »holt időt« kívántuk minél gazdaságosabban kihasználni. A folyamhajózás viszont szabad-kapacitást keresett, hiszen nemegyszer előfordult már, hogy külföldön javíttatta a járműveket. A két érdek találkozott, és a múlt esztendőben elvégeztük a Mecsek vontató nagyjavítását. A Dorognál jóval kisebb kapacitású hajón végzett munkával elégedett volt a folyamhajózás, s úgy ítéltük meg mi is, hogy megéri a bérmunka. Felkészültünk nagyobb hajók javítására is: korszerűsítettük a sólyateret, nagyobb kapacitású csörlőket építettünk, s a műhelyt alkalmassá tettük a nagy hajók javítására is. A Dorog motorjait még a központi hajójavítóban rakták be. A beszabályozás és az üzembehelyezés azonban már a mi feladatunk lesz. A Dorog tegnap délután ismét vízre került. áraknál, részben a forgalmi adó, részben a kiskereskedelmi árrés miatt. Nálunk a forgalmi adó — a teljes kiskereskedelmi forgalom összegéhez viszonyítva — alig néhány százalékos, mert az állam, ugyancsak gazdaságpolitikai okokból, az alapvető fogyasztási . cikkek jelentős részét a termelői árnál alacsonyabb összegért hozza forgalomba. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett fogyasztói ár- kiegészítés. összegszerűen: 1974-ben a költségvetésnek mintegy 27,5 milliárd forint bevétele lesz a forgalmi adóból, egyidejűleg mintegy 25 milliárd forint fogyasztási ár- J kiegészítést folyósít. A TERMELŐI ÄR kizárólag a termelővállalatok közötti kapcsolatokban, forgalomban érvényesül; a fogyasztói ár pedig a lakosság vásárlásainál. A két ár közül a termelői árnak van meghatározó tói függ a fogyasztói ár, amely társadalmi megfontolásból egyes esetekben alacsonyabb lehet a termelői árnál. De ennek ára van, melyet a költségvetésnek, végső soron a társadalomnak kell megfizetnie, folyósítania. Jönnek, csak jönnek, zúdul a tömeg. Piros és fekete vonatok, gépkocsikaravánok hozzák őket. Leszállnak, lökdösődnek, integetnek, kiabálnak, sorban állnak, megszállnak mindent, éttermet, postát, strandot, üzleteket. Eszenek- isznak, fürdenek, szemtelenek, táncolnak és követelnek. Követelnek: jegelt sört, parkolóhelyet, jó ellátást, udvariasságot ... Ilyenkor nyáridőben nem egy siófoki lakost gyötörnek hasonló »rémálmok«. Virághalmi Tibor állomásfőnök például több ezer utast lát, aki a vágányok között áll és .. . Rossz rágondolni is. A hangosbeszélő pedig elhaló, rekedtes hangon suttogja: ’A harmadik vágányon vonat közlekedik, kérjük, vigyázzanak ...« — A déli part legnagyobb forgalmú és mégis egyik legkorszerűtlenebb állomása a siófoki. Van nap, amikor 14- 15 ezer ember is megfordul itt. Nem könnyű feladat tisztaságot és rendet tartani. Minden vonatcsoport után — szinte óránként — takarítani kell. A nagy melegben csomagokkal utazó emberek ráadásul idegesek is. Így duplán nehéz a szolgálat... — És amikor végre letelik? — Hazafelé menet én szoktam bevásárolni. Ez sem kis teljesítmény, mert mindenütt zsúfoltság van, kevés az üzlet. Friss húst kapni csak különleges szerencsével lehet. Sokan tudják, hogy finom a siófoki kenyér. Már ha van, mert még a nagykanizsai vasutas is innen visz. A környező falvakból bejárók ötösével, sőt tízesével viszik haza. Drága a piac is. A siófoki nem jár moziba, mert az is túlzsúfolt, nem jár strandra — ugyanezért — azonkívül ideje sincs rá. Nem tér be egy vendéglőbe, mivel azok többsége másod- és első osztályú, és különben is tele vannak. A siófoki nyáron nem sétál, mert szűkek a járdák, és előbb-utóbb az embert »kilépik« a cipőjéből. — Mit csinál hát a siófoki ? — Várja a szabadságot, hogy mehessen Mátrafüredre, a Duna-kanyarba, vagy , más' nyugalmas helyre. — Elvágyódik innen ? — Igen is meg nem is. Három évem van a nyugdíjazásig. Addig m^r hova is mennék. Utána pedig nyugdíjasként könyebben találok nyári elfoglaltságot itt, Siófokon, mint bárhol máshol. Valóban, az élet itt drágább. A minap az egyik tsz elárusítóhelyén 38 forint volt a paradicsom kilója, holott például Kaposváron már több plint tízzel kevesebb. Az emberek egy része itt a szezonból él. Csak a mi irodánkkal 700 'szobabétbeadónak van szerződése a városban. Az IBUSZ« szál legalább ugyanennyinek. Ez máris 1400 család. Ét itt vannak még a lángossütők, a strandosok, boyok, az ilyenolyan árusok, a karikatúrarajzolók, a pincérek, az autó? szervizesek és a szállodák személyzetei. — Különbözik-e valamiben ez a nyár a korábbiaktól? — Ismét »divatba jött« a magyar turista. A fizetővendég-szobák tulajdonosai magyar vendegeket kérnek. Azok — mint mondják — megbízhatóbbak, vagy ha mégis kárt okoznak, itt az országban könnyebben elérhetők. A benzinkutasok szerint a magyar turista egy forintja biztos, még a külföldiek közül a leggavallérabb is csak egy-két szál cigarettát ad. jával vagy kocsijával, ma már csak ritkán. Az emberek ezt jóleső érzéssel veszik tudomásul. Eltűnőben van a »csak magyar« szemlélet. vélekednek a Hasonlóan pincérek is. Ma már senki sem »esik hasra« a külföldiek előtt. Míg korábban a külföldi vendég kitűnt ruhájával, táskarádióKálmán Ferenc, a főtér ön- kiszolgáló boltjának üzletvezetője, negyven éve koptatja a bolt kövét. Igazi kereskedőember, hiszen így vélekedik: — Mindent a kereslet és a kínálat törvénye szab meg. Drága a piac? Igen, mert növekedett a kereslet. Ugyanez a helyzet a szolgáltatásokkal is. A város kereskedelmi hálózata szerintem kielégítő. Igaz, hogy nyáron zsúfolt, télen viszont pang, ezért nem biztos, hogy észszerű volna még több boltot nyitni. Kenyér, hús? No, igen. Ez valóban gond. Tíz perce hívott fel a sütőüzem vezetője, hogy nem győzik. Nem tudnak szállítani kenyeret a megrendelt meny- nyiségben. Valóban nagy a zsúfoltság, igaz mi, kereskedők ezt csak itt a boltban látjuk: 6-8000 vevő naponta. Siófokon az ember megtanulja értékelni a CSÖNDET. Igaz, itt az emberek hamar meg is unják. Újra várják a szezont., Készülődnek, csino- sítgatják a házakat. Siófokiak ők, és Siófok csak is szezonban az igazi. Bíró Ferenc Dr. Kovács Sándorné, a SIOTOUR igazgatóhelyettese 1953-ban jött az akkor még ötezer lakosú Siófokra. Azóta munkája az idegenforgalom. Ö máshogy vélekedik. — Itt más az emberek életritmusa. Tavasszal alig vár- { ják a »SZEZONT«, ősszel pe- j dig fellélegeznek, hogy vége. I Munkalehetőség a fiataloknak is Ismert alkatrészek Somogybabsdról A bakelit foglalat vasalózsinórhoz készül. ■Nap nap után találkozunk otthonunkban, munkahelyünkön olyan háztartási gépekül LÁSZLÓ LAjOS URÁNBÁNYÁSZOK — És már ütött is. Az örvös arca fölrepedt, aztán megint, és a másik pofája is vérbe borult. No, akkor már megrészegfedtünk. Én fogtam a fejszét, és ami csak volt abban a szép présházban, a szobában, mindent szétaprítottam: a faragott asztalt, a székeket, a festményeket... Apám meg az orvost... Kint a Gizi röhögött, sikongatott. De volt annyi esze, hogy nem jött be. Nagy elégtétel volt számára az be kellett vonulnia a börtönbe, az egy év letöltésére. — Mári a neve, nem tudom él-e, ugyanis tüdőbeteg volt. Három hónapnál tovább nem tudta elintézni a halasztást. Addig apám nem dolgozott. A nő lakásán éltünk, mindkettőnk szeretője volt. Apám a bányában ígéretet kapott, hogy a börtön után visszaveszik, elvégre nem közveszélyes bűnöző, csak a sajátját védte. Én is, hogy hallgatta elmentem kereskedőtanulónak. Emlékszem: Márival mentünk a Széchenyi téren. Minduntalan megálltunk, a nő apámra borult, és sírt. Reggel itünk. A legközelebbi vonattal nyolckor indultunk, mert kiforgalmi adót és a kiskereske- . . ... . delmi árrést. (Az utóbbiból >az orvos jajgatasat, anyamsi kell fedezni a kiskereskede- #kongatasait a pincesipbol. A lem működtetésének költsé- <|£ala‘ , teiefrócskol uk _ vérrel, geit, a béreket, a bolthálózat {piszokkal. Koptunk, es lelep fenntartásának, fejlesztésének . ...... kiadásait, az áruk szállítási, {Pec'sre utaztunk^ Azóta apam- raktároyási stb költségeit) afmal vagyok. Együtt járunk rakta oz t . g ■) (»mindenhova. Jobban szeretem Iszogattunk, megebédeltünk. A fogyasztói ar mmden ország-h aimn izenfeitenc ^ negyedik korsó után ban magasabb a termelőig köz£uünk/__ ránéz az órajára; „HáromneI» — Aztán jöttek a nők. Az gyed négy...« De Mária si- {egyik nagyon szerette apámat, mogatta: »Galambom, ne #Még azt is kijárta, hogy ha- siess«, és lecsatolta az óráját Riasztást kapjon. Tudja, mikor a csuklójáról. »Megvárnak...« lencre szólt mentünk a az idézése. Be- Nádor sörözőbe. — Mégis elindultunk. En kívül maradtam. Fél óráig sétáltam a Kulich utcában. Jön aztán Mári, hozza a csomagot. Karon fog, és visz az albérletbe. Mikor hazaértünk, rám borul: »Amíg apád kijön, te velem leszel __« — Eleinte még tetszett is a dolog. Később meguntam. Büdös volt a haja, vassal sütögette, <és én azt nem bírom. Egy hét után megléptem tőle. Az egyik osztálytársam befogadott. Persze nem sokáig, kiüldöztek a szülei. Mit tegyek? Az anyámhoz nem akartam menni, albérletre nem volt pénzem. Aludtam a pályaudvaron, a vécékben, jó időben a pedagógiai főiskola kertjében. Egyszer elkapott egy rendőrjárőr az állomáson. Akkor a rendőrhadnagy elintézte, hogy fölvegyenek valami állami otthonba, mert valamikor apámmal szolgált a karha-, talomnál. Hallottam, hogy Mári néha küldött pénzt is az apámnak, de mikor kiszabadult, és kerestük az albérleti szobában, nem találtuk. A fater holmijait se. Megfizettük tehát a tartozást. — Aztán? — Semmi. Tizenyolc éves koromban jelentkeztem a bányába, azóta itt vagyok. Van? egy jó szobánk a szállóban, onnan járunk portyázni, ha szabadok vagyunk. Ezt ne vegye rossz értelemben, mi csak nőkre vadászunk. Apám jól bevezetett a dolgokba, és eddig nem is történt semmi baj, csak egyszer, amikor nem, hallgattam rá. Utána hóna-? pokig jártam a nemibeteg-gon-? dozóba. De ki gondolta volna,? hogy az a diáklány... * 25. — Egyszer meg kitiltottak! bennünket a szállóból. Jó, iz-! mos fekete nővel csavarog-! tunk. De a nőnek nem volt la-! kása. Az utcán hideg volt.! Megbeszéltük a szobatársak-] kai, hogy valami módon be-] hozzuk a nőt. Az első emele-J ten laktunk, nem tűnt éppen] könnyűnek a dolog. A portánál olyanok ülnek, akik korábban a hadseregben vagy aj rendőrségnél, vagy az ávónálj dolgoztak, tehát éber embe-| rek. Van házi rendészet is,! kajakos legények... Szóval* megegyeztünk, hogy valahogy. A földszinti ablakon beléphetett volna, de oda rácsot csináltatott a vállalat,! mert már történtek ilyen bu-< ük. < (Folytatjuk.) , kel, melyeknek az alkatrészei a somogybabodi termelőszövetkezet melléküzemágában készülnek. A kávéfőző műanyag fogantyúja, az olajkályha bakelit szabályozócsapja itt készül a bakelitsajtoló-üzem- ben. A melléküzemágban bérmunkát végeznek. Híradástechnikai gyárak számára gyártanak műanyag alkatrészeket nagy értékű műszerekhez, s az országban egyedül itt készül a vasalózsinór csatlakozóházának bakelit foglalata is. Bizonyára csak kevesen tudják, hogy a babodi üzem részt vesz a Zsiguli-programban is. Itt készül a népszerű gépkocsi feszmérőjének műanyag háza. A bérmunka bevezetését, az üzem létrejöttét főként az tette szükségessé, hogy hatvan ember részére biztos munkalehetőséget adjanak, az időjárástól függetlenül. Jászai Elemér üzemvezető elmondta, hogy volt még egy cél az üzem alapításakor; a fiataloknak a faluhoz kötése. Az elmúlt öt év alatt ezt sikerült elérniük. Az üzemben, amely évente 8—10 millió forint értékű munkát végez, szép számban dolgoznak fiatalok is. Külön érdekességnek számít most a telepen a DSH (V típusú, Diósgyőrben készült kísérleti gép, amely ha beválik a termelésben, Európa egyik legkorszerűbb •présautomatája lesz. A kísérleti gép egyetlen beprogramozás után 13 féle műveletre alkalmas.
