Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

Meglepetés a háziasszonyoknak SZABAD IDŐ A Budapesti Húsipari Vállalat előrecsomagolt húskészít­ményekkel lepi meg a vásárlókat. Az új csomagolású hús­készítmények árakkal ellátva kerülnek a pultokra. (MTI—KS) ,tiiss, ha tovább akarsz élni!''1 Nyáron könnyebb elkezdeni... A görögök már két és fél ezer évvel ezelőtt sziklába vésték a következő jó taná­csokat: »Ha erős akarsz len­ni — fuss, ha szép akarsz lenni — fuss, ha okos akarsz lenni — ismét csak fuss!« Pe­dig ilyen régen még nem volt népbetegség a szívinfarktus, amely — sajnos, előfordul —, már negyven éves kortól sze­di áldozatait. Szovjet statiszti­kai adatok szerint a 40—50 éves emberek közül minden tizediket fenyegeti az infark­tus veszélye. A főbűnös: a mozgáshiány. Manapság egyre többet hal­lunk, olvasunk a »gyógyító futásról«, a »Fuss az egészsé­gedért« mozgalomról. Olvas­suk, halljuk — de még keve­sen gyakoroljuk. Függöny a lakásban Nemcsak a lakáskultúrával foglalkozó hazai és külföldi tanácsadó folyóiratok, de min­dennapos tapasztalataink is bizonyítják: életkörülményeink változása a divat sok terüle­tén hozott szembetűnő válto­zást, fejlődést. Például a füg­gönyök kínálatában — keres­letében is. A családok százez­reinek kedves gondja a vár­va várt, régen áhított otthon berendezése. Mostanában főként a szin­tetikus függönyöket keresik. Világszerte sokfélét kínál az ipar, s a kereskedelem. Év- röl-évre gazdagodik a válasz­ték nálunk is. Immár szinte hagyományosnak számít a ny­lon csipkefüggöny. Otthon le­het mosni, nedvesen kell a karnisra, a csipeszekre fel­akasztani, s aztán a saját sú­lyától kihúzódik, simára szá­rad. 1974 lakáskultúrájában azon-f ban már nem a nylon csipke-i függönyök a legmodernebbek.1 A legújabb módi a pamutba-* tású szintetikus függöny. DiJ vatos a rusztikus, például a csomózott, az egyenlőtlen rá­csos kialakítású. A háziasz- szonynak ezzel sincs gondja. Mosása, szárítása úgy törté­nik, akár az előbbié. Újabban Kezdjük el nyáron ... Ilyen­kor valahogy mindent köny- nyebb elkezdeni, hosszabbak a napok, vitamindúsabb az ét­rend, kellemesebb a közérzet. És ha megszoktuk, talán ősz­szel és télen sem hagyjuk ab­ba... A Kijevi Orvostudományi Egyetem idős professzora, V. Sz. Nyesszterov, kísérleteivel bebizonyította, hogy a szerve­zet fokozatos fizikai megter­helése, a rendszeres futás (vagy kocogás) a legjobb ter­mészetes gyógyszer a betegsé­gek leküzdésére. Saját maga a legjobb példa erre. A futást 56 éves korában kezdte el, ami­kor a korral járó panaszok jelentkeztek, szívműködési za­varok, szapora pulzus, nehéz légzés, elhízás stb. Kezdetben 300—400 métert futott, aztán még gyalogolt egy keveset. Az időtartamot azután fokozatosan növelte. Az eredmény nem maradt el. Több mint húsz éve sportol rendszeresen és nagyszerű egészségnek örvend. Amint az előbb említett példából láthatjuk, még 56 éves korban sem késő elkez­deni a gyaloglást, futást, koco­gást, vagy más — életkorunk­nak megfelelő testmozgást. Először csak néhány percet sportoljunk, nem szabad a szervezetet megerőltetni, az­után fokozatosan emeljük az edzés időtartamát. Aki vala­milyen betegségben szenved, az természetesen előzőleg kér­je ki kezelőorvosa tanácsát! A jó horgász Az első feltétel: a rendben levő fölszerelés cd csend árúi SOSE VETEMEDNÉK arra a tiszteletlenségre, hogy a horgá­szat »öreg« mestereinek pró­báljak tanácsokat adni. Tőlük én is tanulni szeretnék. Vi­szont saját »mazsola korsza­kom«, zöldfülű horgász gyöt­relmeim feljogosítanak arra, hogy a kezdők figyelmét ráirá­nyítsam néhány apróságra. Ilyen például, hogy a hor­gász soha ne siessen. Ha össze­sen egy félóra ideje van, ak­kor tanulmányozzon inkább egy szakkönyvet, ne menjen a vízre. Ha pedig öt órán át lesi a dugót, akkor ne sajnálja azt a félórát az előkészületek tisz­tességes elvégzésétől. A fiam­mal mi mindig együtt horgá­szunk, én három bottal, ő mint ifi egy bottal. De az én három botom mindig előbb vizen van, mint neki az az egy. Mert én csak úgy kapásból »ha kell ne­ki így is elviszi« alapon dobá­lom be ólmaimat. Ö viszont külön élezgeti, fenegeti a hor­got, külön kis szerszámokkal kiméri a víz mélységét, ügyel arra, hogy a sörét ne legyen sok, de kevés se, úszójából csak egy centi látszódjon ki és így tovább. Szóval, én mindig hamarabb kezdek horgászni, de’ ő mindig többet fog. A rend­ben lévő szerszám, a precíz szerelés, a jó horgászat első föltétele, nem pedig a sok bot, sok szerszám, erős zsinór. A legtöbb kezdő beleesik abba a hibába, hogy már a má­sodik napon rekord-pontyot akar fogni. Ennek érdekében vagy túlméretezi a szerelést, kötéllel akar egeret fogni, vagy pedig úgy körülrakja magát botokkal, hogy ha mozdul va­lami, azt se tudja hirtelen hová kapjon. Ha pedig netán egy­szerre két helyen vagy három helyen mozdul, eszét veszti nem a horgászat gyönyörűsé­gétől, hanem az idegességtől. Arról nem is beszélve, milyen szép dolog az, amikor a leg­szélső zsinórra rákap egy kö- lyökponty, a damilt áthúzza a többi zsinór alatt és szép bok­rétát köt az egész gyűjtemény­ből. Gondolja a horgász nem baj, csak a hal meglegyen, az­tán a kölyökpontyot vissza kell dobni és egy órát is rá kell szánni arra, hogy az ember a zsinórokat, ólmokat, horgokat rendre különválogassa, vagy újra kötözgesse, rendbehozza. TÖBB OLYAN horgászt is­merek, aki egy bottal, finom szereléssel is kifogta álmai nagyhalát; mint olyat, akinek a mohósága eredményt hozott volna. Egy bot persze csak egyfajta próbálkozás. Ezért okos dolog ha barátok többen horgásznak együtt. És mindegyik más mó­don. Eltérő csali, más vízmély­ség stb. Valamelyiknek előbb- utóbb szerencséje lesz, illetve bebizonyosodik, hogy az ő föl­szerelése a pillanatnyilag szük­séges. Ekkor rá tudnak állni erre a többiek is. A horgász tartson mindig rendet maga körül. A kellékek légiója megszámlálhatatlan, ha ezeket a parton, a stégen, vagy a csónakban szanaszét dobálja az ember, ahogy éppen a kezé­ből kiesett, lesz olyan rendet­lenség, hogy másfajta sportág­ban ilyet előállítani lehetetlen. A rendetlenség pedig mindig megbosszulja magát. Máig em­lékszem arra a pillanatra, ami­kor megjött végre a várva várt Receptek kapás. Az a bizonyos botot hajlító, sőt racsnit recsegtető. Kaptam volna is, hogy bevág­jak, de kezemet süvítő lendü­letében megállította egy horog, amit csak úgy az ölembe dob­tam egy perccel előbb. A horog beleállt az öklömbe és mire a fájdalom sziszegése elmúlt, ad­digra oda volt a várva várt, az igazi nagy kapás is. Csali egy vérző seb maradt a kezemen. A horgászat nem divatbemu­tató. A vízparton sár van, a csónakba be-sapnak a hullá­mok stb. Ehhez az elegancia nem illik. Munkábajáró rendes, vagy éppen ünneplő ruhát még a »nagy hal« kiemelésével is kár lenne tönkretenni. Megte­szi hozzá egy elnyűtt melegítő, vagy egy használaton kívül he­lyezett ruha is. Legendák keringenek az emberölő harcsákról. Ezeknek nem kell felülni. Tény ugyan, hogy a vízben egy 30 kilós har­csa erősebb, mint a kétszer annyival is súlyosabb ember szárazon. Ha a horgásznak mondjuk a csuklójára csavaro­dik a zsinór, a harcsa valóban vízbe ránthatja, megölheti. De ilyen eset évszázadunkban még nem fordult elő, mert aki nagy harcsára horgászik, annak már rendszerint megvan hozzá a kellő horgásztapasztalata, gya­korlata. VÉGÜL PEDIG: a horgászat szép, pihentető dolog, hozhat valamit a konyhára is. De sen­ki ne akarjon keresni a horgá­szaton. A területi jegy árát megspóroló orvhorgász, vagy a minden áron, szabálytalanság árán is eredményre törő hús- horgász a vizek legellenszenve­sebb látogatója. A horgászattal szórakozni kell, nem pedig jö­vedelemforrásnak tekinteni. Földeáki Béla i Fási Katalin KARFIOL SONKÁVAL A karfiolt megmossuk, ró­zsáira szedjük és gyengén sós vízben megfőzzük. Tűzálló tá­lat kivajazunk, meghintjük morzsával és lerakjuk a karfiolt, meghintjük ap­róra vagdalt sonkával, vagy darált füstölthússal, kevés re­szelt sajttal, meglocsoljuk ol­vasztott vajjal. Két deci tej­fölt és három tojássárgáját alaposan elkeverünk, majd hozzáadjuk a tojások felvert habját, egy csomag apróra vagdált petrezselyemzöldet és ráöntjük a karfiolra. Közepes tűznél 15 perc alatt megsül. KARFIOLSALÄTA A karfiolt a szokásos mó­don puhára főzzük, levét el­készítjük saláta ecetnek, majd belekeverünk kevés apróra vágott vöröshagymát, egy de­ci tejfölt és ízlés szerint töröttborsot. A karfiolt üveg­tálra rakjuk, a salátalével le­öntjük és keménytojás szele­tekkel díszítjük. ZÖLDSÉGES CSIRKEMELL (Két személyre) Vásárolunk két szép csirkemellet, ketté­vágjuk, besózzuk, zsírban vagy olajban hirtelen átsütjük, majd kizsírozott tűzálló tálba lerakjuk. A hús köré szórunk kevés reszelt hagymát, apróra vagdalt fehérrépát, sárgaré­pát, zöldborsót, s az egészet meglocsoljuk zsírral. Sütőbe tesszük és lassú tűznél párol­juk. Ha a hús és a zöldség puha, felöntjük kevés vízzel, ízesítjük babérlevéllel, két citromszelettel, töröttborssal, majd két deci tejfelben elke­verünk egy kávéskanálnyi lisztet és azt is beleöntjük, összeforraljuk. Spagettival tá­laljuk. 1 OTTHON ÉS 1! | CSALÁD Minden embernek, gyer­meknek, fiatalnak, középkorú­nak és idősebbnek egyaránt szüksége van a magányra, a csend óráira. Szükségünk van egy zugra otthonunkban, ahol kedves tárgyaink között meg­pihenhetünk, megnyugszunk. A ma embere jóformán ébre­déstől elalvásig »üzemben« tartja figyelmét és idegrend­szerét. Hogyan lehet ebből a körforgásból kikapcsolódni ? Egyszerű a felelet: üljünk be legkényelmesebb karosszé­künkbe, a legmeghittebb sa­rokba, és olvassunk. Egy könyv, vers, regény, egy jó novella végigolvasása és átélése tulajdonképpen egy­szerre nyújt kikapcsolódást és szellemi felfrissülést, gyara­podást. Valamennyien láttunk már olvasó gyermeket, kamasz­lányt, kamaszfiút. Gyönyör­ködtünk tekintetükben, azon a rácsodálkozó révületen, ahogyan olvasmányukba bele­feledkeznek? Mi történik ilyenkor velük, és minden könyvszerető emberrel? Nem más, minthogy megszabadul­nak saját belső feszültségeik­től, azonosulva mások sorsá­val, akaratlanul is végiggon­dolják, vajon mit tettek vol­na ők könyvük hősének helyé­ben. Amerikában »olvasó kórhá­zakat« szerveznek olyan ka­maszok számára, akik a gyer­mekkori túlzott tv-nézés miatt »elfelejtettek« értelmesen be­szélni és nehezen olvasnak... Mi még szerencsére nem tar­tunk itt; az olvasás, a könyv még kísérője és megszépítője életünknek. De ne felejtsük el, hogy az irodalmi alkotá­sokat, a szellemi termékeket nem reklámozzák úgy, mint az árucikkeket, csak várják sze­rényen és tartózkodóan a könyvtárak polcain, hogy ér­tük nyúljunk. Tegyük meg mind többen és többször ezt a mozdulatot. Ha az ember megéhezik, gyomra, egész szervezete jelzi a hiányt: ételt, italt követel magának. Az idegfáradtság, a fásultság nem mutatkozik meg ilyen kézzelfoghatóan. Több­nyire csak annyit érzünk, hogy kedvünk, erőnk, moso­lyunk, a dolgaink tevésére nem a régi. Gondoljunk ilyen­kor a könyvre, az olvasás fel­emelő és megújító óráira, és teremtsünk magunknak időt és alkalmat erre. Kocsis Éva Kánikulában nélkülözhetetlen A sokoldalú ventillátor ——­LÁSZLÓ LAIOS §==i URÜHBáHYC iSZOK S1 a munka. Annyit minden bá­nyász tud, hogy robbantáskor, fúráskor, mikor az elővigyázat f ellenére is keveredhet némi kapható szintetikussal kevert,a po.r. -t. ^eveg°’De’ *^uSÍa a Q-yni*,i- í„7s»„»»^_?szaiaba a cigarettát. Mert az így meg elszívják azt a né- találták meg. Mi ilyen szem­hány slukkot, és megint megy pontból szerencsések vagyunk. Mindez azonban nem je­lenti azt, hogy nincsenek gondjaink. A KÉPVISELŐ természetes szálak felhaszná-**^., a,U6tllc“, lásával készült függöny *,5 veszélyes lenne. Az például lenpoliészterből. uranos [ szilikózis nagyon csúnya be­Ar ,. v tegség ... Tudom, most a su­Nagyon divatos az ugyne-* gárra gondol a rakra a fe_ vezeti masodfuggony, más ne-* hérvérüségre. Hangsúlyozom, ven kísérő- vagy sotetito fügnem vagyok szakértő, de aequitem sédét atra göny. Hangulatosabbá, barát-* ságosabbá varázsolja a szobát. S mindezeken túl praktikus is. Nyáron—télen hőszigetel, nyá­ron megszűri a vakító fényt,1 s például a későn sötétedő hó napokban kellemesebbé teszi' a koraesti televíziónézést. A{ jelenleg kapható másodfüg- göny vagy annak alkalmas' textília főként természetes alapanyagból, pamutból vagy\ lenből készül. Mosása, vasa-( lása hosszadalmas, körülmé­nyes. Érdemes tisztíttatni. Somogyi Néplap annyit biztosan mondhatok, ilyen megbetegedésről nem tudnak a bányánál... Es még­is, egyre nagyobb, szinte im­ponáló megelőző védekezési rendszer van nálunk. Szellőz­tetés, vizesfúrás, fejtés, orvo­si felügyelet, ellenőrző méré­sek naponta. Mert ez a ve­szély alattomos, sokáig lapul. A testbe került radioaktív por évtizedekig meghúzódik, míg a roncsolást észreveszik. Ezt mások kárán tanultuk. Kana- ida, Kongó, Csehország, ahol imár évtizedek óta foglalkoz­ónak uránbányászattal, és kez- fdetben, amikor még nem is- fmerték a veszélyt kellőkép- épen, a védekezés módjait sem Post cura... A gond, a sötét gond, ami befelhőzte még a kedélyes Horatius ódáit is, nem hiány­zik a bányából, a parlament­ből, sőt, a pártértekezletekről sem. G. R. hogyne tudná ezt, hiszen vájár, országgyűlési képviselő, ; és tagja a vállalat pártbizottságának. Műszak vége felé a brigád tagjai vállalták, hogy helyette is dolgoznak. Úgyis dolgozik értük, sokkal többet. Kis idő­re tehát az enyém. Int a társainak, fölveszi iz- is zadt testére a kabátot, az ing képviselője juk magunkat a tüdőgyulla-| dúsnak. A reumának... Na-) gyón kell vigyázni. És mégis) megeshet a baj. Ha időben) észreveszik az orvosok, nincs) vész. De ha elszuszog vele a) bányász, megrokkanhat. És) aztán tudja, hogy van ... Vi-) ták, járkálás ide-oda. Sérel-) mek. Jogosak és jogtalanok.) Itt kellene tiszta képet kap-i nunk. Én nem vagyok dema-l góg, de felelősséget érzek azl emberekért. Most, hogy kép-( viselő vagyok, százszorosán. AI vállalat méltányolja a munká-l mat, segít. A városi pártbi-i zottság egyetértésével és se-l gítségével szakértői bizottsá-l got alakítunk. Orvosok, bá-* nyászok, mérnökök, közgazdá-i szók lesznek a tagjai. Több1 évre visszamenően megvizs­gáljuk a munkások helyzetét,1 egészségügyi adatait, a rok-l kantak 'és csökkent munkáké-* pességűek viszonyait. Össze-* hasonlítjuk más ipari üzemek* munkásainak helyzetével, kö-1 rülményeivel. És azután, ha* szükséges, változtatásokat ja-' vasolunk. Ezt akarja a válla­lat, ezt akarják a bányászok,' és ezt akarja a kormány is. A* parlament folyosóján talál- koztam a miniszterelnökkel. Ö( bányász választókerület) Én más sokszori benne van, és elindulunk a láttam őt képen, televízióban, kas felé. G. R. magas, szikár, híradóban, a moziban. Ener- barna férfi, közeledik a négy- gikus, határozott embert sej-»meggyorsítja venhez. Harmincöt fokos me- tettem benne. Mégis meglepett óiyarnatát így légből hirtelen hideg folyosó- a válasza, amikor ezt mond-f " ra jutunk, összehúzza magán tam neki: a kabátot. A ventillátor egyszerű és vi­szonylag olcsó kis háztartási eszköz, de közel sem olyan elterjedt, mint a porszívó, a kávédaráló vagy a hajszárító. Sokan azért nem vásárolják, mert az év legnagyobb részé­ben »tétlenül« pihen, s csak a meleg nyári hónapokban lehet hasznát venni. Hogy ez nem egészen így van, az kitű­nik majd az alábbiakból. Bármilyen fűtési rendszer van is a lakásunkban, a hő­eloszlás sokkal egyenletesebb lesz a szobákban, ha a kályha vagy a fűtőtest mellett egy ventillátort üzemeltetünk. Tűzgyújtáskor is jó hasznát vehetjük a vantillátornak, a legyezgetést, fujkálást takarít- f hatjuk meg vele. Gyakran előfordul, hogy az ebéd már elkészült, de még forró, pedig a gyermeknek már indulnia kellene az isko­lába. Ilyenkor az asztalra he­lyezett és az étel felé irányí­tott kis ventillátor rövid idő alatt megoldja a problémát. Lekvár vagy gyümölcsíz befőzésénél a sűrítés hosszú ideig tart, pedig ilyenkor a massza már régen megfőtt, s a további melegítés csak bar­nítja a színét és csökkenti a vitamintartalmát. A forrásban levő, gőzölgő felületre irányí­tott ventillátor lényegesen a besűrítés fo- a konzervált anyag korábban kerül üvegek­be, és Jóval kevesebb időt kell — Látja, ez az. Szinte kínál­(Folytatjuh.) feltölteni a kavargatássaL A zárt helyiségben való ru­haszárításhoz nem elég csupán a meleg, a levegő mozgásáról is gondoskodni kell (szeles időben milyen gyorsan meg­szárad a szabadba kiterített mosott ruha!). A kiterített hol­mik közé helyezett ventillátor bámulatosan meggyorsítja a száradást. Ilyenkor azonban a helyiség ablakait ki kell nyit­ni, hogy a vízpárával dúsított levegő gyorsan eltávozhasson. Esős, nyirkos időben, vagy vízhez közel (pl. a Balaton­nál) ugyancsak gyorsabban szárad meg a ruhanemű, ha egy ventillátor »besegít«. Sok lakásban van nyirkos I sarok vagy falrész, amely ál­landó gondot jelent a háziasz- szonynak. E helyeken minden penészes, és innen kiindulva az egész helyiség levegője do­hos. A nyirkos helyre irányí­tott ventillátor pár óra alatt elvégzi azt, amit különben napokig tartó szellőztetéssel érnénk csak el. Sajnos, a ven­tillátor végleg nem szünteti meg a lakásrész »betegségét«, de segítségével elviselhetőbbó válik a pillanatnyi helyzet. Hány háziasszony szenved a hőségtől a tűzhely mellett áll­va. Szívdobogás, szédülés, tü- relmetlenkedés, és sok más kellemetlenség származik be­lőle, pedig a megfelelő hely­re felfüggesztett — igen cse­kély áramfogyasztású — ven­tillátor egy csapásra megszün­teti a »pokoli« állapotot. B. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents