Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-08 / 132. szám

i Vége a munkaidőnek. Egy- ] re töboen lépnek be a donneri ! 360-as önkiszolgáló boltba. — Ilyenkor megnövekszik a I munkánk, s egyúttal a gon­dunk is. Sok az olyan vásárló, aki képes fillérekért kockáz- | falni a becsületét, s fizetésnél- | kül akar távozni — mondja Kálmán Lajosné boltvezető- ( helyettes. Néhányuknál valóban csak fillérekről, egy-két forintról van szó. Egy férfi két csomag ' Kossuthot tett a zsebébe — 8,40 —, s fizetés nélkül akart távozni. Mindössze 6,60 az a fél deci rum, melyet sorbaállás j közben a vásárló megivott, s a ! kasszánál eltitkolta, hogy az üres üveget a zsebélje rejtette. Volt, alti egy üveg szemelt riz- I linggel akart távozni, ez 24,50- | be kerül. A két fél deci pálin­ka és a csomag Fecske ciga- retta ára is meghaladja a 20 j forintot, amelyről valaki más j feledkezett meg. — Ugyan, mit gondolnak ró- lám? Csak nem képzelik, hogy néhány fillérért a becsülete­met kockáztatom — háboro­dott fel egy asszony. Csak ak­kor csöndesedéit el, amikor a zsebéből előkerült a 14,40 forint értékű árucikk, amely­ről nem tudta megmondani, hogyan került oda. — Sajnos nálunk máir nem fillérekről, százakról, hanem ezer forinton felüli összegről is szó van. Két évvel ezelőtt 252 | áruházi tolvajt értünk tetten, 1 a náluk talált érték 16 000 fo­rintot tett ki. Tavaly 315 áru- í házi tolvajt lepleztünk le, az idén — pedig az igazi szezon még meg sem kezdődött — már huszonhárom jegyzőköny­vet vettünk föl a lopásokról — mondta Bakonyi Lóránt, a Sió Áruház helyettes vezetője. Csak két egészen friss példát a Sió Áruházból. Egy 17 éves lányt az áruház ajtajából hív­tak vissza. Csomagjában — melyet a pénztár megkerülé­sével próbált kivinni — a kö­vetkező »apróságok« voltak: női cipő és szandál, gyermek­cipő és egy fürdősapka. Értéke 1161 forint 20 fillér. Az egyik asszony egy 316 forintos kerá­miát akart elvinni. S ha visz- szagondolunk arra, hogy ta­valy egy 15 éves lány a lábára felhúzott 820 forintos csizmá­val, egy másik fiatal lány pe­dig a nála levő tejeskannába dugptt 860 forintos ruhával majdnem kisétált az áruház­ból, érthető, hogy aggodalom­mal várják az áruházban a csúcsforgalmat. Ezek a gondok nem csupán somogyiak. A Centrum áruhá­zak jelentése szerint leltár­hiány elsősorban azokon az osztályokon tapasztalható, ahol a korszerű kereskedelmi formákat bevezették. Ezért szereltek fel több helyen tv- kamerát, monitort, visszapil­lantó tükröket, ezért állítottak munkába társadalmi ellenőrö­ket, növelték az eladók szá­mát, csökkentették a munka­idejüket, hogy feladatukat frissebben, gondosabban lát­I hassák el. A hazai szakembe- | rek véleménye szerint nem a : tolvajok leleplezése a legfőbb í és a legjobb módszer a lopá­sok visszaszorítására, hanem a megelőzés. A tetten ért embe­reket az áru értékének több­szörösére bírságolták, s ezzel megpróbálnak visszatartani másokat is. Dr. Réczei Zoltán, a Kapos­vári Városi Tanács szabály­sértési főelőadója néhány olyan példát mondott el, amely oku­lásul szolgálhat. Volt, aki egy farmernadrágot öltött magára az áruház pró- bafülkéjében. Az utcáról hoz­ták vissza — 2500 forint bír- ; ságot fizetett. Más valaki egy j 465 forintos táskát akart elvin­ni fizetés nélkül. 2500 forintra | bírságolták. Aki egy 69 forin- I tos süteményes készlettel akart ' fizetés nélkül távozni: 2000 fo-. rint bírságot kapott, s aki egy üveg pálinkát és egy üveg ko­nyakot nem fizetett ki, az 30 napot ült, mert a 2000 forint bírságot nem volt hajlandó j megfizetni. A bolti szarkák között egészen fiatal, általános isko­lás gyerekek is találhatók, aki- ; két csábít a néhány forintos csokoládé vagy más apróság. i Érdemes lenne az osztályfőnö- j ki órára — elsősorban a váro­sokban, járási székhelyeken — meghívni a tanácsok szabály­sértési előadóit. Ismertethet­nék a gyermekekkel az ilyen j bolti lopások következményeit, i ' Sz. L. Egy elégedetlen szolgáltató »Vállaljuk mindenféle fel- j sőruházat (gyermek és felnőtt) ; javítását, igazítását, öltönyök, nadrágok, kabátok, kosztümök j stb. szűkítését, bővítését, va- j lamint bélés, zseb és gallér! javítását. Olcsó árak! Várjuk, ! hogy megbízásukkal felkere- : sik donneri üzletünket.-« Ennyi a hirdetés. Először j mindenki azt hitte, hogy jó bolt lesz. A szolgáltató ipa­ros azonban mégis elégedet­len. Erre a szolgáltatásra pe­dig szükség van, mindenki es­küszik rá. A szabó kisiparo­sok (a jól menő üzlettel ren­delkezők) aligha vállalnak koptatócserét a nadrágon, zsebfollozást, bélésjavítást, rö­vidítést, szűkítést, mert bab- ramunka ez, sok idő megy el vele. Meg nem is kifizetődő. Nagy pénzt nem lehet kérni érte. Viszont ezekre a mun­kákra mégis szükség van. A konfekciós termékeken is van többnyire igazítani való. Hol csináltassa meg szakképzett mesterrel az ember? Mivel a tehetősebb szabó nem vállalja, azok az idősebb mesterek pe- j dig, akik még csináltak ilyen | munkát, már egyre keveseb­ben vannak, nincs kihez for­dulni. Itt van viszont ez az új j szolgáltatás. Középkorú, jól képzett szakember dolgozik a '■ Patyolat donneri üzletében, szíves, készséges, munkájára j általános vélemények szerint 1 nincs panasz. Igaz, munka se l nagyon. Mert az őszi és a té­li hónapok nekilendült for­galma után tavasszal és nyá- , ron elapad az érdeklődők se- ! rege. A mester, Balázs József panaszkodik. — Nem értem, mi a baj — • mondom neki. — Ön a hát- J gerincbajával nem tud teljes értékű munkát végezni. Itt nem zavarja senki, úgy oszt­ja be az idejét, ahogy a leg­jobbnak látja. Ha elfárad, ked­vére szusszanhat egyet, leve- j gőzhet... — Mégis jobban szerettem a vállalati központban dol­gozni. Igaz, oda autóbusszal kellett járnom naponta, azon­kívül szűk volt a hely, s má­sokhoz is alkalmazkodni kel­lett. De az ottani munkának ; volt egy lényeges előnye az ittenivel szemben. Ott mindig volt mit tennem, s itt pedig nincs. Megmutatja: hat, kisebb- j nagyobb javításra váró ka- [ bát árválkodik az üzletben. Két nadrág pedig a gépen várja a jótékony szakértő kezét. — Néha olyan ruhát is hoz­nak, hogy még a kutyám alá se tenném oda ... Rám bíz­zák, hogy elvállalom-e. Mit tennék egyebet? Vállalom. Nézze például ezt a nadrá­got. A gazdája azzal hozta be, hogy erősítsem meg a kopott, foszladozó zsebek széleit, rakjak bele új zseb- és körbé­lést, s foltozzam meg az üle- pét. Munkanadrágnak lesz — mondta a megrendelő, még novemberben. Azóta azt sem tudom él-e, hal-e, dolgozik-e még? Lényeg az, hogy a nad­rág a nyakamon maradt. A jó szándék tehát megvan: a Patyolat okkal gondolt ar­ra, hogy a ruhajavítás-szol- gált.atásban vannak még fehér foltok. Szakember is van. Amit Balázs József elvégez, arra panasz még nem volt. Mégis mindenkinek rossz a szája íze. A vállalatnak azért, mert kötik ennek a szolgál­tatásnak az általános szabá- ; lyai: a munkának olcsónak ! kell lennie, mert egy bizonyos ! összegen felül nem éri meg a vásárlónak a javítás. Panasz­kodik Balázs József is, és egy­re inkább úgy érzi, hogy j vállalatának nincs igazán szüksége a munkájára. Számomra azonban úgy tű­nik, hogy nem elég manapság csak a jó szándék és a be­csületes munkavégzés. Ha az ember valami újba vágja a fejszéjét, azt okosan, átgon- ] doltan kell tennie. Mert így j a kétségkívül meglévő igé­nyek a körülmények miatt j nem elégíthetők ki. Az üz- ; let ugyanis messze van a vá­ros centrumától, s az ember­nek bizony nem könnyű időt szakítania arra, hogy elmen- j jen a Szigetvári utcába. Cs T j FEKETE KRÓNIKA Halálos játék 1959. június 21-én a 15 éves Horányi József tanuló, fele­lőtlen játék következtében a Balatonba fulladt. Balatonberényben is rendez­getik a Balatont, a strandot, a partot. Kotróhajók mélyítik a strand melletti iszapos csa­polást, hogy eltüntessék a ka­csák, libák öblét. A kotróhajók dkotródnak, mire jönnek a nyári fürdő- vendégek. A töltés látszik, de a víz alatti 130—180 cm mély gödrök nem. Azokat majd be­mossa, elegyengeti a fenéken a mindig mozgó Balaton. Ebéd után otthon az udvar­ban, a fal árnyékába húzódva olvasgat Horányi Jóska, Ál­lott, álmosító a levegő. A fü­vek édeskés csalogató illata Somogyi Néplap, száll a Jancsi-tó felől. A könyvet valami incselkedő erő kiveri kezéből. — Apu, itt a vakáció, és olyan egyedül, érzem maga­mat. Elmegyek fürödni a Ba­latonra. Olyan jó idő van! — szól be édesapjának. — Nem bánom, fiam, csak menj, de tudod, anyu mit szo­kott mondani! — Persze, hogy tudom! — Józsikám, igen vigyázz magadra! A herényi strandra siet. Alig várja a víz csobogó örö­mét. A parton nincs ismerőse, mindjárt bele is gázol a víz­be. Egy kicsit hidegnek érzi. Rajta kívül már sokan für- denek. Pajtást keres fröcsögő csapkodással, távol a parttól, derékig érő vízben. Itt vannak. A Banicz Józsi meg a Valusek. Csónakot vál­tottak. Eveznek lassan, ügyet­lenül, játszva, kacsázva. — Hahó! Szevasztok! — Szevasz, Józsika! Gyere, ülj be. — Várjatok! Fut a himbálódzó csónak után, ahogy a víz engedi. A két fiú cinkosan össze­súg. S amikor majdnem be­éri őket, hirtelen nagyot húz­nak az evezővel. A csónak előbbre siklik. — Na, gyere! Nevetnek mind a hárman. Tetszik a játék. így megy vagy száz méteren át. Jóska lebukik a víz alá, meg újra üldözi őket. A Valusek fiú evez. — Menjünk vissza, mert lejár az óra. és a tenyerem­re is már hólyagot tört az evező! — Add ide, majd én eve­zek! Itt az erő, komám! Banicz Józsi ül az evező- padra. Jóska úszva, csapkodva, prüszkölve beéri őket. Liheg a fáradtságtól. Belekapaszko­' Megjelent 0 könyvhéten KÖRKÉP 74 Huszonegy elbeszélést ígér ] az idei antológia. S ez csaknem ; így igaz is. Az elbeszélés: kis- ; próza. Rövid terjedelmű írás- mű, melyben az író drámai pil­lanatokat ragad ki a valóság­ból: érdekek, emberek ütközé- j sét. Déry Tibor Kedves bópeer .. j című írása jó mű. Nem elbe- | szélés, hanem kisregény. An- j nak is terjedelmes. Nem ér- : tem, mit keres ebben az anto- j lógiában. Illetve csak megerő- j siti azt a gyanút, hogy az effaj- | ta kiadványok valamiféle »író- segélyző« feladatát is betöltik. Déry műve először folyóirat­ban jelent meg, melyből átvet­te a Látóhatár, később könyv alakban is napvilágot látott. Semmi nem indokolja tehát, hogy »bezsúfolják« egy elbe­szélésgyűjteménybe is. Mester­házi Lajos regényrészlete mint : »novella« inkább helytáll ma­gáért. Hiányzik viszont az új Jó­zsef Attila-díjasok közül pél­dául Lázár Ervin vagy Ördögh Szilveszter. Kár. Mindketten jeles művelői a műfajnak, amint ezt a díj is bizonyítja. Kötet nélküli fiatal írót is hiá­ba keresnénk az antológiában. Ennyire azért mégsem »íróse- gélyző« egy ilyen kötet! A jogos szemrehányások után most a dicséret hangján: egyenletes színvonalú gyűjte­mény ez. Biztató képet ad a műfajról. Azt is meg merem kockáztatni, hogy az utóbbi évek legjobb körképe. Bár azt mondtuk, hogy egyenletes színvonalú, néhány írást mégis kiemelünk. A főbb irányokat jelző elbeszéléseket. Gerelyes Endre halála után jelent meg A mennyországba menetelő részegek című novel­Falumúzeum [ Iája. Az író — egész munkás­ságának méltatásával még adó- . sak az értékelésre jogosultak — minden írásában az ember küzdelmét ábrázolja mások, de legfőképp önmaga ellen, ön­maga jobbításáért. Különösen nehéz életszakaszának, megha- sonlásának dokumentuma ez az elbeszélés. Diadalmasan ke­rül ki belőle. Akaratereje győ­zött. Akkor még nem tudtuk, hogy a teste rossz szolgája lesz akaraterejének, Boldizsár Ivánban mindig hadakozott egymással az író és az útleíró — publicista. Mos­tanában valóságos reneszán­szát éli. Sűrűn publikált novel­lái megújúlásról vallanak: egy­re inkább az ember felé fordul a látvány helyett. Az élet her­cege című elbeszélés egy a jobbnál jobbak közül. Karinthy Ferenc Hosszú weekend című terjedelmes el­beszélése csöppent sem terjen­gős. Feszes, leginkább az ame­rikai prózát idéző mű ez. Egy darabnvi Amerikát ábrázol, sok ellentmondásával, s az ezekből adódó konfliktussal Kertész Ákos viszont régi té­mavilágánál marad. Kasparek- je kis méretű lázadó, embemyi ember az »úri« környezetben. A Névnap című kitűnő művé­nek humora csillog ebben a munkájában is. Rákosy Ger­gely humora szálasabb, gyil­kosabb. A televízióban is lát­hattuk a minap a Merre vagy, Montauk? című írásának vál­tozatát. Hogyan törik meg az ember, hogyan veszti el önma­gát: erről szól a mű. Dohai Péter Hétfők és kony­hák című elbeszélésének hős­nője egyik napról a másikra él, nem találja helyét, sodró­dik ide-oda. Dobai formában hoz inkább újat, bár dicsérhető valóság — felfedező értéke is. Ugyancsak a valóságot, annak egy-egy izgalmasabb problé­máját írta meg Galgóczi Er­zsébet. Simonffy András, Mun­kácsi Miklós. Szentendrén megnyílt az ország legnagyobb falumúzeumá­nak első tájegysége. A Felső-Tisza-vidék építészetét bemu­tató skanzen már megnyitásának első napjaiban is számos látogatót vonzott. Vészi Endre Party című írásában a munkássorból ki­került vezető és a munkássor­ban maradt ember konfliktusát ábrázolja: ez a novellája is bi­zonyítja. hogy a műfaj egyik legkiválóbb magyar képviselő­je napjainkban. Az antológia a Magvető Könyvkiadónál je- ; lent meg Sik Csaba szerkeszté- j sében. Leskó László Idegenforgalmi tájékoztató 1974 Hasznos útmutató turistáknak Ismét figyelemre méltó ide­genforgalmi kiadvány hagyta el a nyomdát. Dr. Fodor Já­nos, a Somogy megyei Idegen- forgalmi Hivatal igazgatója ír­ta és szerkesztette azt a kö­tetet, amely többek között a szállodákról, nyaralóházakról, programokról tartalmaz sok hasznos tudnivalót. Nemcsak a Balaton vendégei, hanem a más magyar tájak iránt ér­dik a csónak szélébe. Le akar állni, hogy beugorjon, de ijedten érzi, hogy a lába nem ér talajt. A félelem hir­telen összeszorítja a torkát, szívét. Görcsösen kapaszkodó ujjait pedig Valusek fejti le kaján nevetéssel a csónak szté­léről. Banicz Józsi pedig tel­jes erőből evez, vissza a csó­nakkikötőbe. A nappal szemben látják, hogy Horányi Jóska elmaradt, lebukott a víz alá. Furcsállják ezt a part menti sekély víz­ben, de nem gondolnak sem­mi rosszra. Fáradtan, leverten hevered - nek le a nyárfák alá. Fojtogató a döbbenetük, amikor meghallják, hogy va­laki megint a Balaton áldo­zata lett. Egy fiatal, majd­nem gyerek holttestét húzzák ki a vízből. — Horányi Józsika! A nem sejtett halálos játék bűntudata gyávává teszi őket. Nem szólnak senkinek. Nem mernek. Szinte úgy lopódz- nak haza. Könnyet is csak lopva ejtenek fiatal barátju­kért. PFolytatjuk.) ' deklődők is pontos eligazítást , kapnak az Idegenforgalmi tá­jékoztató 1974 című kiadvány­ból. Az első oldalakon olvashat­juk az idegenforgalmi hivata­lok névsorát, címét. Pár lap­pal hátrább már azt is meg­tudjuk, milyen szolgáltatások­kal állnak a hivatalok a ven­dégek rendelkezésére, hol mennyiért lehet szállodai szo- , bát kapni. Akiknek már nem -jut hely a szállodákban, át- ■ tanulmányozhatják a nyaraló­házak listáját. Somogybán is akad belőlük Siófokon, Bog­lárön, Szárszón, Szemesen, Fo- nyód-Bélatelepen, Csokonya- visontán és Igáiban. A kiad­ványban szerepel az ország összes turistaszállója, mi csak a somogyiakat soroljuk föl. Ilyen szállást nyáron két sió­foki általános iskolában — a Fő téren és a Tanácsház ut­cában —, Kilitiben, Balaton- földváron, Keresztáron, Szár­szón és Fonyódligelen lehet kapni. A fizetővendég-szolgálati szobákról készült kimutatás is érdekes. Balatonbogláron 2550-en, Fenyvesen 432-en, Földváron 1070-en, Keresztá­ron 200-an, Kilitiben 166-an, Lellén 1450-en, Balatonmá- rián 200-an, Szabadiban 1210-en, Szárszón 600-an, Sze­mesen 670-en, Fonyódon 610-en Fonyódiigeten 175-en, Pvégül Siófokon 415-en kaphat­nak egy időben fizetővendég­szolgálati szállást az idegen- forgalmi hivataloktól. Az éjjel-nappal szabad le- ivegőre kívánkozók biztosan a f 1 J kempingek fölsorolását bújják 5majd. A rengeteg szálláshely Simon József láttán az emberben kétség tá­mad : vajon mindegyiknek lesz gazdája? Nos, az előzetes becslések szerint igen, mert rendkívüli forgalomra számí­tanak az idegenforgalmi szak­emberek. A kiadvány ismerteti a cso- konyavisontai, az igali, a nagyatádi és a kaposvári gyógyvíz összetételét, elsorol­ja, milyen betegségeket kúrál­nak, s a közelükben hol le­het megszállni. Tanulságos az idegenveze­tésről tájékoztató rész is, kü­lönösen az a rovat, mely a nyelvtudásról árulkodik. So­mogybán orosz, cseh, szlovák, német, lengyel, szerb, üorvát, francia, angol, olasz és spa­nyol nyelvű idegenvezető dol­gozik. A Veszprém megyeiek eszperantóul is tolmácsolnak, viszont nincs olasz és spanyol nyelvű idegenvezetőjük. Az érdekesség kedvéért megem­líthetjük, hogy Miskolc az élenjárók közé tartozik, náluk arabul, törökül, koreaiul, ja­pánul, kínaiul is tudnak. Vi­szont máshonnan kell idegen nyelvet is beszélő vezetőt vin­ni a Zselicségbe, Szatmárba, Szarvasra, az Őrségbe, Gyu­lára, Békéscsabára, Balassa­gyarmatra. A magyar és német szöveg- j gél kinyomtatott Idegenforgal­mi Tájékoztató 1974 sokat tud a pénzváltásról, a rendezvé­nyekről is. Elmondja, hova érdemes ellátogatnia armak, aki vízisízni, vitorlázni, evez­ni, horgászni, lovagolni, mini­golfozni akar. A nagy gonddal összeállított táblázatokat, szövegmagyará­zatokat térképekkel egészítet­ték ki. P. ».

Next

/
Thumbnails
Contents