Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-08 / 132. szám
i Vége a munkaidőnek. Egy- ] re töboen lépnek be a donneri ! 360-as önkiszolgáló boltba. — Ilyenkor megnövekszik a I munkánk, s egyúttal a gondunk is. Sok az olyan vásárló, aki képes fillérekért kockáz- | falni a becsületét, s fizetésnél- | kül akar távozni — mondja Kálmán Lajosné boltvezető- ( helyettes. Néhányuknál valóban csak fillérekről, egy-két forintról van szó. Egy férfi két csomag ' Kossuthot tett a zsebébe — 8,40 —, s fizetés nélkül akart távozni. Mindössze 6,60 az a fél deci rum, melyet sorbaállás j közben a vásárló megivott, s a ! kasszánál eltitkolta, hogy az üres üveget a zsebélje rejtette. Volt, alti egy üveg szemelt riz- I linggel akart távozni, ez 24,50- | be kerül. A két fél deci pálinka és a csomag Fecske ciga- retta ára is meghaladja a 20 j forintot, amelyről valaki más j feledkezett meg. — Ugyan, mit gondolnak ró- lám? Csak nem képzelik, hogy néhány fillérért a becsületemet kockáztatom — háborodott fel egy asszony. Csak akkor csöndesedéit el, amikor a zsebéből előkerült a 14,40 forint értékű árucikk, amelyről nem tudta megmondani, hogyan került oda. — Sajnos nálunk máir nem fillérekről, százakról, hanem ezer forinton felüli összegről is szó van. Két évvel ezelőtt 252 | áruházi tolvajt értünk tetten, 1 a náluk talált érték 16 000 forintot tett ki. Tavaly 315 áru- í házi tolvajt lepleztünk le, az idén — pedig az igazi szezon még meg sem kezdődött — már huszonhárom jegyzőkönyvet vettünk föl a lopásokról — mondta Bakonyi Lóránt, a Sió Áruház helyettes vezetője. Csak két egészen friss példát a Sió Áruházból. Egy 17 éves lányt az áruház ajtajából hívtak vissza. Csomagjában — melyet a pénztár megkerülésével próbált kivinni — a következő »apróságok« voltak: női cipő és szandál, gyermekcipő és egy fürdősapka. Értéke 1161 forint 20 fillér. Az egyik asszony egy 316 forintos kerámiát akart elvinni. S ha visz- szagondolunk arra, hogy tavaly egy 15 éves lány a lábára felhúzott 820 forintos csizmával, egy másik fiatal lány pedig a nála levő tejeskannába dugptt 860 forintos ruhával majdnem kisétált az áruházból, érthető, hogy aggodalommal várják az áruházban a csúcsforgalmat. Ezek a gondok nem csupán somogyiak. A Centrum áruházak jelentése szerint leltárhiány elsősorban azokon az osztályokon tapasztalható, ahol a korszerű kereskedelmi formákat bevezették. Ezért szereltek fel több helyen tv- kamerát, monitort, visszapillantó tükröket, ezért állítottak munkába társadalmi ellenőröket, növelték az eladók számát, csökkentették a munkaidejüket, hogy feladatukat frissebben, gondosabban látI hassák el. A hazai szakembe- | rek véleménye szerint nem a : tolvajok leleplezése a legfőbb í és a legjobb módszer a lopások visszaszorítására, hanem a megelőzés. A tetten ért embereket az áru értékének többszörösére bírságolták, s ezzel megpróbálnak visszatartani másokat is. Dr. Réczei Zoltán, a Kaposvári Városi Tanács szabálysértési főelőadója néhány olyan példát mondott el, amely okulásul szolgálhat. Volt, aki egy farmernadrágot öltött magára az áruház pró- bafülkéjében. Az utcáról hozták vissza — 2500 forint bír- ; ságot fizetett. Más valaki egy j 465 forintos táskát akart elvinni fizetés nélkül. 2500 forintra | bírságolták. Aki egy 69 forin- I tos süteményes készlettel akart ' fizetés nélkül távozni: 2000 fo-. rint bírságot kapott, s aki egy üveg pálinkát és egy üveg konyakot nem fizetett ki, az 30 napot ült, mert a 2000 forint bírságot nem volt hajlandó j megfizetni. A bolti szarkák között egészen fiatal, általános iskolás gyerekek is találhatók, aki- ; két csábít a néhány forintos csokoládé vagy más apróság. i Érdemes lenne az osztályfőnö- j ki órára — elsősorban a városokban, járási székhelyeken — meghívni a tanácsok szabálysértési előadóit. Ismertethetnék a gyermekekkel az ilyen j bolti lopások következményeit, i ' Sz. L. Egy elégedetlen szolgáltató »Vállaljuk mindenféle fel- j sőruházat (gyermek és felnőtt) ; javítását, igazítását, öltönyök, nadrágok, kabátok, kosztümök j stb. szűkítését, bővítését, va- j lamint bélés, zseb és gallér! javítását. Olcsó árak! Várjuk, ! hogy megbízásukkal felkere- : sik donneri üzletünket.-« Ennyi a hirdetés. Először j mindenki azt hitte, hogy jó bolt lesz. A szolgáltató iparos azonban mégis elégedetlen. Erre a szolgáltatásra pedig szükség van, mindenki esküszik rá. A szabó kisiparosok (a jól menő üzlettel rendelkezők) aligha vállalnak koptatócserét a nadrágon, zsebfollozást, bélésjavítást, rövidítést, szűkítést, mert bab- ramunka ez, sok idő megy el vele. Meg nem is kifizetődő. Nagy pénzt nem lehet kérni érte. Viszont ezekre a munkákra mégis szükség van. A konfekciós termékeken is van többnyire igazítani való. Hol csináltassa meg szakképzett mesterrel az ember? Mivel a tehetősebb szabó nem vállalja, azok az idősebb mesterek pe- j dig, akik még csináltak ilyen | munkát, már egyre kevesebben vannak, nincs kihez fordulni. Itt van viszont ez az új j szolgáltatás. Középkorú, jól képzett szakember dolgozik a '■ Patyolat donneri üzletében, szíves, készséges, munkájára j általános vélemények szerint 1 nincs panasz. Igaz, munka se l nagyon. Mert az őszi és a téli hónapok nekilendült forgalma után tavasszal és nyá- , ron elapad az érdeklődők se- ! rege. A mester, Balázs József panaszkodik. — Nem értem, mi a baj — • mondom neki. — Ön a hát- J gerincbajával nem tud teljes értékű munkát végezni. Itt nem zavarja senki, úgy osztja be az idejét, ahogy a legjobbnak látja. Ha elfárad, kedvére szusszanhat egyet, leve- j gőzhet... — Mégis jobban szerettem a vállalati központban dolgozni. Igaz, oda autóbusszal kellett járnom naponta, azonkívül szűk volt a hely, s másokhoz is alkalmazkodni kellett. De az ottani munkának ; volt egy lényeges előnye az ittenivel szemben. Ott mindig volt mit tennem, s itt pedig nincs. Megmutatja: hat, kisebb- j nagyobb javításra váró ka- [ bát árválkodik az üzletben. Két nadrág pedig a gépen várja a jótékony szakértő kezét. — Néha olyan ruhát is hoznak, hogy még a kutyám alá se tenném oda ... Rám bízzák, hogy elvállalom-e. Mit tennék egyebet? Vállalom. Nézze például ezt a nadrágot. A gazdája azzal hozta be, hogy erősítsem meg a kopott, foszladozó zsebek széleit, rakjak bele új zseb- és körbélést, s foltozzam meg az üle- pét. Munkanadrágnak lesz — mondta a megrendelő, még novemberben. Azóta azt sem tudom él-e, hal-e, dolgozik-e még? Lényeg az, hogy a nadrág a nyakamon maradt. A jó szándék tehát megvan: a Patyolat okkal gondolt arra, hogy a ruhajavítás-szol- gált.atásban vannak még fehér foltok. Szakember is van. Amit Balázs József elvégez, arra panasz még nem volt. Mégis mindenkinek rossz a szája íze. A vállalatnak azért, mert kötik ennek a szolgáltatásnak az általános szabá- ; lyai: a munkának olcsónak ! kell lennie, mert egy bizonyos ! összegen felül nem éri meg a vásárlónak a javítás. Panaszkodik Balázs József is, és egyre inkább úgy érzi, hogy j vállalatának nincs igazán szüksége a munkájára. Számomra azonban úgy tűnik, hogy nem elég manapság csak a jó szándék és a becsületes munkavégzés. Ha az ember valami újba vágja a fejszéjét, azt okosan, átgon- ] doltan kell tennie. Mert így j a kétségkívül meglévő igények a körülmények miatt j nem elégíthetők ki. Az üz- ; let ugyanis messze van a város centrumától, s az embernek bizony nem könnyű időt szakítania arra, hogy elmen- j jen a Szigetvári utcába. Cs T j FEKETE KRÓNIKA Halálos játék 1959. június 21-én a 15 éves Horányi József tanuló, felelőtlen játék következtében a Balatonba fulladt. Balatonberényben is rendezgetik a Balatont, a strandot, a partot. Kotróhajók mélyítik a strand melletti iszapos csapolást, hogy eltüntessék a kacsák, libák öblét. A kotróhajók dkotródnak, mire jönnek a nyári fürdő- vendégek. A töltés látszik, de a víz alatti 130—180 cm mély gödrök nem. Azokat majd bemossa, elegyengeti a fenéken a mindig mozgó Balaton. Ebéd után otthon az udvarban, a fal árnyékába húzódva olvasgat Horányi Jóska, Állott, álmosító a levegő. A füvek édeskés csalogató illata Somogyi Néplap, száll a Jancsi-tó felől. A könyvet valami incselkedő erő kiveri kezéből. — Apu, itt a vakáció, és olyan egyedül, érzem magamat. Elmegyek fürödni a Balatonra. Olyan jó idő van! — szól be édesapjának. — Nem bánom, fiam, csak menj, de tudod, anyu mit szokott mondani! — Persze, hogy tudom! — Józsikám, igen vigyázz magadra! A herényi strandra siet. Alig várja a víz csobogó örömét. A parton nincs ismerőse, mindjárt bele is gázol a vízbe. Egy kicsit hidegnek érzi. Rajta kívül már sokan für- denek. Pajtást keres fröcsögő csapkodással, távol a parttól, derékig érő vízben. Itt vannak. A Banicz Józsi meg a Valusek. Csónakot váltottak. Eveznek lassan, ügyetlenül, játszva, kacsázva. — Hahó! Szevasztok! — Szevasz, Józsika! Gyere, ülj be. — Várjatok! Fut a himbálódzó csónak után, ahogy a víz engedi. A két fiú cinkosan összesúg. S amikor majdnem beéri őket, hirtelen nagyot húznak az evezővel. A csónak előbbre siklik. — Na, gyere! Nevetnek mind a hárman. Tetszik a játék. így megy vagy száz méteren át. Jóska lebukik a víz alá, meg újra üldözi őket. A Valusek fiú evez. — Menjünk vissza, mert lejár az óra. és a tenyeremre is már hólyagot tört az evező! — Add ide, majd én evezek! Itt az erő, komám! Banicz Józsi ül az evező- padra. Jóska úszva, csapkodva, prüszkölve beéri őket. Liheg a fáradtságtól. Belekapaszko' Megjelent 0 könyvhéten KÖRKÉP 74 Huszonegy elbeszélést ígér ] az idei antológia. S ez csaknem ; így igaz is. Az elbeszélés: kis- ; próza. Rövid terjedelmű írás- mű, melyben az író drámai pillanatokat ragad ki a valóságból: érdekek, emberek ütközé- j sét. Déry Tibor Kedves bópeer .. j című írása jó mű. Nem elbe- | szélés, hanem kisregény. An- j nak is terjedelmes. Nem ér- : tem, mit keres ebben az anto- j lógiában. Illetve csak megerő- j siti azt a gyanút, hogy az effaj- | ta kiadványok valamiféle »író- segélyző« feladatát is betöltik. Déry műve először folyóiratban jelent meg, melyből átvette a Látóhatár, később könyv alakban is napvilágot látott. Semmi nem indokolja tehát, hogy »bezsúfolják« egy elbeszélésgyűjteménybe is. Mesterházi Lajos regényrészlete mint : »novella« inkább helytáll magáért. Hiányzik viszont az új József Attila-díjasok közül például Lázár Ervin vagy Ördögh Szilveszter. Kár. Mindketten jeles művelői a műfajnak, amint ezt a díj is bizonyítja. Kötet nélküli fiatal írót is hiába keresnénk az antológiában. Ennyire azért mégsem »íróse- gélyző« egy ilyen kötet! A jogos szemrehányások után most a dicséret hangján: egyenletes színvonalú gyűjtemény ez. Biztató képet ad a műfajról. Azt is meg merem kockáztatni, hogy az utóbbi évek legjobb körképe. Bár azt mondtuk, hogy egyenletes színvonalú, néhány írást mégis kiemelünk. A főbb irányokat jelző elbeszéléseket. Gerelyes Endre halála után jelent meg A mennyországba menetelő részegek című novelFalumúzeum [ Iája. Az író — egész munkásságának méltatásával még adó- . sak az értékelésre jogosultak — minden írásában az ember küzdelmét ábrázolja mások, de legfőképp önmaga ellen, önmaga jobbításáért. Különösen nehéz életszakaszának, megha- sonlásának dokumentuma ez az elbeszélés. Diadalmasan kerül ki belőle. Akaratereje győzött. Akkor még nem tudtuk, hogy a teste rossz szolgája lesz akaraterejének, Boldizsár Ivánban mindig hadakozott egymással az író és az útleíró — publicista. Mostanában valóságos reneszánszát éli. Sűrűn publikált novellái megújúlásról vallanak: egyre inkább az ember felé fordul a látvány helyett. Az élet hercege című elbeszélés egy a jobbnál jobbak közül. Karinthy Ferenc Hosszú weekend című terjedelmes elbeszélése csöppent sem terjengős. Feszes, leginkább az amerikai prózát idéző mű ez. Egy darabnvi Amerikát ábrázol, sok ellentmondásával, s az ezekből adódó konfliktussal Kertész Ákos viszont régi témavilágánál marad. Kasparek- je kis méretű lázadó, embemyi ember az »úri« környezetben. A Névnap című kitűnő művének humora csillog ebben a munkájában is. Rákosy Gergely humora szálasabb, gyilkosabb. A televízióban is láthattuk a minap a Merre vagy, Montauk? című írásának változatát. Hogyan törik meg az ember, hogyan veszti el önmagát: erről szól a mű. Dohai Péter Hétfők és konyhák című elbeszélésének hősnője egyik napról a másikra él, nem találja helyét, sodródik ide-oda. Dobai formában hoz inkább újat, bár dicsérhető valóság — felfedező értéke is. Ugyancsak a valóságot, annak egy-egy izgalmasabb problémáját írta meg Galgóczi Erzsébet. Simonffy András, Munkácsi Miklós. Szentendrén megnyílt az ország legnagyobb falumúzeumának első tájegysége. A Felső-Tisza-vidék építészetét bemutató skanzen már megnyitásának első napjaiban is számos látogatót vonzott. Vészi Endre Party című írásában a munkássorból kikerült vezető és a munkássorban maradt ember konfliktusát ábrázolja: ez a novellája is bizonyítja. hogy a műfaj egyik legkiválóbb magyar képviselője napjainkban. Az antológia a Magvető Könyvkiadónál je- ; lent meg Sik Csaba szerkeszté- j sében. Leskó László Idegenforgalmi tájékoztató 1974 Hasznos útmutató turistáknak Ismét figyelemre méltó idegenforgalmi kiadvány hagyta el a nyomdát. Dr. Fodor János, a Somogy megyei Idegen- forgalmi Hivatal igazgatója írta és szerkesztette azt a kötetet, amely többek között a szállodákról, nyaralóházakról, programokról tartalmaz sok hasznos tudnivalót. Nemcsak a Balaton vendégei, hanem a más magyar tájak iránt érdik a csónak szélébe. Le akar állni, hogy beugorjon, de ijedten érzi, hogy a lába nem ér talajt. A félelem hirtelen összeszorítja a torkát, szívét. Görcsösen kapaszkodó ujjait pedig Valusek fejti le kaján nevetéssel a csónak sztéléről. Banicz Józsi pedig teljes erőből evez, vissza a csónakkikötőbe. A nappal szemben látják, hogy Horányi Jóska elmaradt, lebukott a víz alá. Furcsállják ezt a part menti sekély vízben, de nem gondolnak semmi rosszra. Fáradtan, leverten hevered - nek le a nyárfák alá. Fojtogató a döbbenetük, amikor meghallják, hogy valaki megint a Balaton áldozata lett. Egy fiatal, majdnem gyerek holttestét húzzák ki a vízből. — Horányi Józsika! A nem sejtett halálos játék bűntudata gyávává teszi őket. Nem szólnak senkinek. Nem mernek. Szinte úgy lopódz- nak haza. Könnyet is csak lopva ejtenek fiatal barátjukért. PFolytatjuk.) ' deklődők is pontos eligazítást , kapnak az Idegenforgalmi tájékoztató 1974 című kiadványból. Az első oldalakon olvashatjuk az idegenforgalmi hivatalok névsorát, címét. Pár lappal hátrább már azt is megtudjuk, milyen szolgáltatásokkal állnak a hivatalok a vendégek rendelkezésére, hol mennyiért lehet szállodai szo- , bát kapni. Akiknek már nem -jut hely a szállodákban, át- ■ tanulmányozhatják a nyaralóházak listáját. Somogybán is akad belőlük Siófokon, Boglárön, Szárszón, Szemesen, Fo- nyód-Bélatelepen, Csokonya- visontán és Igáiban. A kiadványban szerepel az ország összes turistaszállója, mi csak a somogyiakat soroljuk föl. Ilyen szállást nyáron két siófoki általános iskolában — a Fő téren és a Tanácsház utcában —, Kilitiben, Balaton- földváron, Keresztáron, Szárszón és Fonyódligelen lehet kapni. A fizetővendég-szolgálati szobákról készült kimutatás is érdekes. Balatonbogláron 2550-en, Fenyvesen 432-en, Földváron 1070-en, Keresztáron 200-an, Kilitiben 166-an, Lellén 1450-en, Balatonmá- rián 200-an, Szabadiban 1210-en, Szárszón 600-an, Szemesen 670-en, Fonyódon 610-en Fonyódiigeten 175-en, Pvégül Siófokon 415-en kaphatnak egy időben fizetővendégszolgálati szállást az idegen- forgalmi hivataloktól. Az éjjel-nappal szabad le- ivegőre kívánkozók biztosan a f 1 J kempingek fölsorolását bújják 5majd. A rengeteg szálláshely Simon József láttán az emberben kétség támad : vajon mindegyiknek lesz gazdája? Nos, az előzetes becslések szerint igen, mert rendkívüli forgalomra számítanak az idegenforgalmi szakemberek. A kiadvány ismerteti a cso- konyavisontai, az igali, a nagyatádi és a kaposvári gyógyvíz összetételét, elsorolja, milyen betegségeket kúrálnak, s a közelükben hol lehet megszállni. Tanulságos az idegenvezetésről tájékoztató rész is, különösen az a rovat, mely a nyelvtudásról árulkodik. Somogybán orosz, cseh, szlovák, német, lengyel, szerb, üorvát, francia, angol, olasz és spanyol nyelvű idegenvezető dolgozik. A Veszprém megyeiek eszperantóul is tolmácsolnak, viszont nincs olasz és spanyol nyelvű idegenvezetőjük. Az érdekesség kedvéért megemlíthetjük, hogy Miskolc az élenjárók közé tartozik, náluk arabul, törökül, koreaiul, japánul, kínaiul is tudnak. Viszont máshonnan kell idegen nyelvet is beszélő vezetőt vinni a Zselicségbe, Szatmárba, Szarvasra, az Őrségbe, Gyulára, Békéscsabára, Balassagyarmatra. A magyar és német szöveg- j gél kinyomtatott Idegenforgalmi Tájékoztató 1974 sokat tud a pénzváltásról, a rendezvényekről is. Elmondja, hova érdemes ellátogatnia armak, aki vízisízni, vitorlázni, evezni, horgászni, lovagolni, minigolfozni akar. A nagy gonddal összeállított táblázatokat, szövegmagyarázatokat térképekkel egészítették ki. P. ».
