Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-28 / 149. szám

Tanácskozik az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) letkeztek: az infláció rendkí­vüli mértékben gyorsult, és a valutáris bizonytalanságok el­hárítására sem találtak meg­nyugtató megoldást. Stabili­tásunk alapvető biztosítékát a szocialista országokhoz, a 25 éves jubileumát ünneplő KGST-hez fűződő viszonyunk jelenti. Az, hogy az 1973-as esztendőt jó eredményekkel zárhattuk, nagy mértékben összefügg azzal, hogy politikai és gazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal szilár­dak. javult a költségvetés egyensúlya Az 1973. évi népgazdasági terv eredményes végrehajtá­sát a költségvetési gazdálko­dásról szóló zárszámadás sok­féle módon mutatja meg. Az állami költségvetés egyensú­lya jobb az előirányzottnál. A hiány — évek óta először — nemcsak a tervezettnél, de az előző évinél is kisebb: 1,8 mil­liárd forint, amit hazai hitel­forrásokból pótolunk. A költ­ségvetés összes bevétele 10 százalékkal emelkedett, 230,6 milliárd forint volt, a kiadás pedig 232,4 milliárd forint. A vállalatoktól és a szövetkeze­tektől származó befizetések a számítottnál nagyobb arány­ban, 12 százalékkal növeked­tek, s elérték a 195 milliárd forintot. 14 milliárd forint volt a lakossági befizetések össze­ge. Az állami költségvetés főbb kiadásai közül a felhalmozás­ra és a támogatásra fordított összeg nem az előirányzatnak megfelelően alakult. Felhal­mozásra a költségvetésből 44 milliárd forintot, a tervezett­nél valamivel kevesebbet használtunk fel. Ugyanakkor nagyobb ütemben, majdnem 25 százalékkal növekedtek a támogatások. Ezen belül az import közvetlen ártámogatá­sa az előző évinek négyszere­se. E tény komoly figyelmez­tetés számunkra és arra kész­tet, hogy a külső gazdasági > feltételek tartósnak ítélhető változása nyomán igazítsuk hazai értékviszonyainkat. 1973. évi költségvetésünket döntően két, a népgazdasági tevékenység egészét befolyáso­ló folyamat határozta meg: külgazdasági kapcsolataink gyors bővülése és a beruhá­zási tevékenység év közben lassan meginduló élénkülése. Külkereskedelmi és fizeté­si mérlegünkre az. jellemző, hogy a kivitel — áremelkedés nélkül számított — 14 szá­zalékos növekedése mellett a behozatal csak 4 száza­lékkal haladta meg az elmúlt évit. Az eredmények — amint azt elöljárójában már kie­meltem — elsősorban a szo­cialista országok közötti együttműködés lendületes fej­lődésének, változatlan jó feltételeinek köszönhetők, részben pedig a tőkés vi­lágpiaci konjunktúra érté­kesítési lehetőségeivel függ­nek össze. A terveink túltel­jesítéséből származó többle­teket külföldön értékesítet­tük. ' így azonban a nemzeti jövedelem belföldi felhasz­nálása lassaban nőtt, . mint maga a nemzeti jövedelem. Ezért bármennyire előnyösnek tűnik is jelentős kiviteli több­lettel járó külkereskedelmi tevékenységünk, az idén nem kívánjuk azt hasonló mér­tékben megismételni. Az export és import kiegyenlí­tettebb dinamikájára törek­szünk. Elsősorban a KGST- t országokból származó újabb behozatali lehetőségek fel­tárását tűztük ki célul.­A világpiaci árak emelkedésének hatása Amikor az 1973. évi költ­ségvetést a kormány a tisz­telt országgyűlés elé ter­jesztette, hangsúlyoztuk, hogy a forint belső vásár­lóerejének védelme erőtel­je*, a korábbinál még fo­kozottabb állami teherválla­lást tesz szükségessé ami a nagyon gyors világpiaci drá­gulás közepette nagy feladat j lesz. Korántsem volt tehát í meglepetés a világpiaci árak emelkedése. Mértéke azon­ban a vártnál magasabb volt kiváltképp az energia- a tex­til- és a vegyipari alapanya­goknál. Az utóbbi hónapokban a világpiaci árak gyors emel­kedésének üteme mérséklő­dött. Várható hogy valame­lyest stabilizálódnak a vi­lágpiaci árak de az 1973. évinél jóval magasabb szin­ten. Gazdaságunk adottsá­gai mellett nem tehetjük meg, hogy a magasabb világpiaci ál-színvonalat és az új ár­arányok tartós irányzatait — mérsékelt, ésszerű keretek között — vállalatainkkal ne érzékeltessük.' Ezt a szán­dékunkat fejezte ki eddig is tudatos árfolyainpoíiti- kánik, a forint mértéktartó felértékelése a fejlett tőkés országok valutáihoz képest és az árfolyam-biztosítási rendszer. A valóságosabb költség- viszonyokhoz való alkalmaz­kodást akaijuk még inkább elérni a termelői árak 1975. január 1-i módosításával is, amely — mint ismeretes — kiterjed az energiahordozók, a kohászati termékek, a vegyipari és más alapanya­gok árára. Az árváltozások a termelői árakat érintik, de néhápy terméknél, döntően az üzem­anyagoknál és tüzelőanyagok­nál a kormány megbízásából az árhatóságok megvizsgál­ják, hogy milyen mértékben kell a fogyasztói árakat mó­dosítani. Ezzel egyidejűleg azt is kidolgozzuk, hogy mi­lyen jövedelemnövelő in­tézkedéseket tegyünk a mun­kások és alkalmazottaik, a nyugdíjasok, járadékosok és a gyermekgondozási segély­ben részesülők bére és já­randóságai arányos növelé­se érdekében. A IV. ötéves tervben jóváhagyott élet­színvonal-politikai elveink és előirányzataink teljesítését továbbra si alapvető feladat­nak tekintjük. A beruházások csak mérsékejt ütemben nőttek Gyakran mondjuk, hogy a népgazdaságnak a jövőt leg­inkább meghatározó terüle­te a felhalmozás mértéke és minősége. A nemzeti jöve­delem belföldi felhasználá­sának viszonylag lasisú nö­vekedése öszefügg azzal is, hogy a felhalmozás — a készletfelhalmozás és beruhá­zás együtt — 4 százalékkal a tervezett alatt maradt. Eb­ben kedvező változások is fellelhetők. Az, hogy tovább javult a készletgazdálkodás: a nemzeti jövedelemből csekély hányadot kellett a készletek növelésére fordítani. A be­ruházások azonban csak mér­sékelt ütemben nőttek. A szo­cialista szektorban — folyó áron — 106 milliárd forintot költöttünk beruházásra, 3 százalékkal többet, mint az előző évben, de a tervezett­nél 7 milliárddal kevesebbet. A beruházások megvalósí­tásának pénzügyi feltételei rendezettebbek voltak, mint a korábbi években. A terv szerint 1973-ban hat nagy beruházást kellett elkezdeni, egy hetedik indí­tásáról év közben született döntés. Ám csak négy kez­dődött. meg a tervezett idő­ben, mert az előkészítési, en­gedélyezési folyamat eltar­tott 1973 közepéig, s egyes alapvető műszaki—gazdasági, kivitelzesi kérdések még ak­kor is megválaszolatlanul maradtak. Építőiparunk sokat fejlő­dött az elmúlt években; elég csak a lakásépítés gyorsí­tására, néhány kiemelkedő­en szép létesítményre gon­dolnunk. Az építőanyag-ipar termelése a tervezettnél gyor­sabban nőtt, ezért csökken­tek az anyagellátási zavarok. Sok mindenen kell még változtatnunk a beruházások előkészítésében és kivitelezé­sében, hiszen az idén a ta­valyinál jóval nagyobb a be­ruházási javak iránti keres­let, a beruházási tervek tel­jesítéséhez pedig fontos nép­gazdaság! érdekek fűződnek. Erőteljes fellendülés a vállalati gazdálkodásban Tisztelt Országgyűlés! A vállalatok, szövetkezetek tavalyi gazdálkodását a terve­zettnél erőteljesebb fellendülés jellemezte. Viszonylag kevés, mindössze 32 vállalat és ipari szövetkezet volt tavaly vesz­teséges. az év végi veszteség- 400 millió forint. A vesztesé­ges és alaphiányos mezőgazda- sági szövetkezetek száma is csökkent. ' A munka hatékonyságának javulását jelzi, hogy a nemzeti jövedelem a társadalmi ter­méknél gyorsabban, 7 száza­lékkal emelkedett. Az ipari termelés növekedésének négy­ötöde, a mezőgazdaságán az egésze a munka termelékeny­ségének emelkedéséből adó­dott. Az ipari bruttó termelése több mint 7 százalékkal nőtt. Ez egy százalékkal nagyobb a tervezettnél. Legnagyobb iparvállalataink az átlagnál gyorsabban fejlőd­tek. Mérséklődött a munkaerő­vándorlás, csökkent a pénz­ügyi nehézségekkel küzdő vál­lalatok száma. Mindez kedve­ző volt az ipari kultúránk szempontjából kiemelkedően fontos központi fejlesztési programok folyamatos megva­lósulásához. A szállítás és hírközlés nö­velte teljesítményét és ezzel a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának hányadát, ami a népgadaság más terüle­tein létrehozott termékek rea­lizáláséhoz jó feltételeket te­remtett. A mezőgazdaságban kevés­bé éreztük meg a korábbi aszály és állatbetegségek kár­tevését. Elsősorban a gabona és a kukorica kiváló termése, a szőlőtermesztés, továbbá az 1970—1971-es év magas szín­vonalát is meghaladó tehén- és kocaállomány eredménye­ként a mezőgazdaság bruttó termelése a tervezett 1 száza­lék helyett 5 százalékkal emel­kedett. A vállalatok nyeresége — ideértve a nem mezőgazdasági szövetkezeteket is — 110 mil­liárd forint volt, 18 százalék­kal több mint az előző évben. A mezőgazdasági szövetkeze­tek nyeresége 33 százalékkal nőtt, elérte a 13 milliárd fo­rintot. A megnőtt vállalati és szövetkezeti jövedelmek mint­egy kétharmadát a termelés és az értékesítés lendületes emel­kedéséből nyerték. A tavalyi gazdálkodás nye­reségéből képzett vállalati ér­dekeltségi alapok összege 38 milliárd forint volt. 16 száza­lékkal nőt a részesedési, 19 százalékkal a fejlesztési és 10 százalékkal a tartalékalapba helyezhető összeg. Ezek egész­séges arányok. A vállalatok 8 milliárd fo­rint részesedési alapja — nép- gazdasági átlagban számítva — 27 napi bérnek felel meg. A nyereségrészesedés minden ágazatban magasabb volt, mint az előző éven. A nyere­ségből képzett fejlesztési alap 25 milliárd forint. Ésszerűbben kell felhasználnunk erőforrásainkat Kedves elvtársnők és elv- társak! Ahhoz, hogy korszerűen, ha­tékonyan gazdálkodjunk, még ésszerűbben kell felhasznál­nunk a társadalmi és gazda­sági erőforrásokat. A termelési eszközökkel va­ló gazdálkodás javult, és az egy dolgozóra jutó állóeszköz­állomány lassú növekedése mellett a kihasználás foka is kedvezőbb. De még vannak kedvezőtlen tapasztalataink is. Sokszor korszerű, nagy értékű berendezések csak egy vagy másfél műszakban működnek, és még ezt az időt sem hasz­nálják fel teljesen az üzem- és munkaszervezés gyengesé­gei folytán. A vállalati fejlesztések se mindig hozzák meg a várt ter­melési és pénzügyi eredményt. Előfordul, hogy az elkészült beruházások csak hosszabb huzavona után, nagy üggyel- bajjal válnak üzemképessé. Az is megesik, hogy nagy értékű ipari berendezések és műsze­rek, a mezőgazdaságban pedig a nagy áldozattal létrehozott tenyésztőtelepek fplyamatoa működéséhez hiányoznak a feltételek. A legtöbb ágazatban a mo­dern technika széles körű al­kalmazása az elsőrendű felté­tele a gazdaságosabb termék­szerkezeti kialakításának. Vál­lalatainkat ezúttal is bíztatni szeretnénk, hogy alkalmazzák a hazai találmányokat, a leg­korszerűbb külföldi eljáráso­kat. Lehetőségeiket bátrabban használják ki a műszaki fej­lesztés érdekében, amit • az alapok felhasználásának köny- nyítésével is elősegítünk. Az egész népgazdaság szá­mára. de különösképpen a vegyiparban és a gépiparban a termékszerkezet gazdaságos- fejlesztéséhez nélkülözhetet­len, hogy a szocialista integrá­cióból származó előnyöket jól kamatoztassuk. Következő öt­éves tervünk külgazdasági megalapozásához szükség van arra, hogy a vállalatok aktí­vabban közreműködjenek a sokoldalú tárgyalásokon a ter­melési együttműködés kibon­takoztatása érdekében. Gazdálkodásunk hatékony­ságát tehát nagyon sokféle módon növelhetjük. Bár ebben fő szerep jut a központi dön­téseknek és a szabályozóknak, aligha vitatható, hogy végül is a vállalati vezetőknek és a munkáskollektíváknak kell megtalálniuk azokat a mód­szereket, amelyek házuk táján a legjobb eredmények eléré­séhez vezethetnek. Szocialista társadalmunkhoz méltó vissz­hang erre a pártkongresszus és a felszabadulási évforduló tisz­teletére kibontakozó munka- verseny. Kilenc százalékkal gyarapodtak a személyi jövedelmek Kedves elvtársnők és elvtár­sak! A jövedelmek nálunk, — el­osztási elveinknek megfelelően — szorosan kötődnek a mun­kához. Tavaly az összes sze­mélyi jövedelmek — beleért­ve a béreket és a pénzbeni juttatásokat — 9 százalékkal gyarapodtak. Ehhez az állami költségvetés a fogyasztói ár­támogatáson kívül, ame­lyek lehetővé tették, hogy a fogyasztói áremelke­dés tervezett szinten ma­radjon, az életkörülmények alakulásában egyre nagyobb szerepet játszó társadalmi jut­tatások finanszírozásával is hozzájárult. Az egészségügyi, a kulturális és a kommunális intézmények szolgáltatásainak bővülése, a társadalombiztosí­tás növekedési üteme 1973-ban csaknem egyötöddel nagyobb volt, mint a nemzeti jövede­lem gyarapodásának mértéke. A tavalyi és méginkább az idei öt, öt és félszázalékos reáljövedelem növekedése, tu­datos életszínvonal-politikánk eredményeként, meghaladja a IV. ötéves terv első két évében elért reáljövedelem-emelkedés mértékét. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának 1972. novemberi állásfoglalása és az azt követő kampányintézkedések azt cé­lozták, hogy ne csak összessé­gében, de a társadalmunk által helyesnek tartott arányok sze­rint is javuljanak az életkörül­mények. E törekvések határoz­ták meg életszínvonal-politi­kánkat és ennek részeként a jövedelem-, az adó- és szociá­lis intézkedéseket. Államunk a gyermekeket el­látó intézmények szolgáltatá­sain kívül eddig is rendkívül nagy összeggel — 8 milliárd forinttal — járult hozzá a gv-enneknevelési költségekhez. Az idén ugyanakkor, amikor a családi jövedelemarányok ja­vítása áll a figyelem közép­pontjában, 700 millió forint összegben központi bérintézke­dést is végrehajtottunk. Ez félmillió dolgozói érint. A jelenlegi és a következő ötéves tervünkben is központi kérdés a lakásviszonyok javí­tása. A kormány a közelmúlt­ban is könnyítette a 3 és több- gyermekes családok, valamint az állami vállalatok munkásai családiház építésének hitelfel­tételeit. Tavaly az előirányzottnál több, összesen 85 200 lakás épült. Csaknem 1000 lakás épí­tésével — kezdeti lépésként — megindult a munkáslakás ak­ció. Ugyanakkor az állami la­kásépítés 2000-el elmaradt a tervezettől. A fő gondot itt még mindig a közművesítés okozza. 1973-ban emeltük Bu­dapest „és az öt nagy vidéki város lakásépítésére szánt ü.sz- szeget, s ezek szükség szerint közművesítésre is felhasznál­hatók. . -z egészségügyi és szociális intézményhálózat működteté­sére és felújítására 1973-ban 12 milliárd forintot, bővítésére pedig másfél milliárd forintot fordítottunk. Mind nyilvánva­lóbb, hogy a kisebb építési be­ruházást igénylő járóbeteg-el­látás, mentőszqlgálat, köz­egészség-védelem és vérellátó szolgálat fejlesztésiben szá­mottevőek a IV. ötéves ter­vünk eredményei. Három kulcsfeladat A kulturális intézmények működésére es felújítására 1973-ban 19 milliárd forintot, fejlesztésükre pedig csaknem 4 milliárd forintot fordítot­tunk. Három kulcsfeladat ál- : lőtt előttünk: az általános is­kolai oktatás és a szakmun­kásképzés színvonalának eme­lése, továbbá a közművelődés anyagi feltételeinek megalapo­zása. Az egy általános iskolai ta­nulóra jutó költségvetési ki­adást nagymértékben, 14 szá­zalékkal növeltük. A szemlél­tető eszközökkel történő jobb ellátásra, az iskolák színvonal- különbségeinek mérséklésére a tanácsok előirányzatain felül a tavalyi és az idei költségvetés­ből is 60—60 millió forintot fordítunk. A szakmunkásképző intéz­mények pénzügyi feltételei is javultak; az egy szakmunkás- tanulóra jutó összeg 15 száza­lékkal növekedett. Ehhez azon­ban — sajnos — a tanulók szá­mának csökkenése is hozzájá­rult. Az ösztöndíjkiegészités és a társadalmi ösztöndíjak bőví­tése ellenére, egyes szakmák­ban évek óla csökken az után­pótlás. A vasas szakmák kö­zül például ,18-at. tavaly úgy tartottak számon', mint amely­ben évről évre hiánnyal küsz­ködnek. A közművelődés, a tudat­formálás előrehaladása, a szo­cializmus építésének, alapvető ügye. Munkánk eredménye, hogy a továbbtanulás, a rend­szeres művelődés széles kör­ben ma már az életforma szer­ves részévé vált. A kulturális statisztika adatai figyelemre méltó előrehaladást jeleznek. Az elmúlt evbsn mintegy 64 millió könyv ke"ü!t az olva­sókhoz, a múzeumok — kiállí­tások látogatóinál; száma meg­haladta a 9 milliót. A társadalmi juttatások szá­mottevő részével — 1973-ban 28 milliárd forint költségveté­si összeggel, és 21 milliárd fo­rint fejlesztési alappal — a ta­nácsok gazdálkodtak. A IV. öt­éves terv eddig ettelt éveiben még nem volt -példa ennyire kiegyensúlyozott tanácsi gaz­dálkodásra. Tavaly első ízben valamennyi megyei tanács be­vételi többlettel zárta költség- vetését. és a fejlesztési alapok bevételei sem maradlak el a tervezettől. Kifogásolni kell, hogy taná­csaink nem használják ki az életkörülmények javításának minden lehetőségét. Miközben a társadalom jogosan elvárja a kommunális intézmények fel­újítási és beruházási mun­kálatainak gyorsítását, nagy összegű elköllet­len felújítási, útfenn­tartási, lakóház-felújítási és egyéb pénzek maradtak a ta­nácsoknál. Tisztelt Országgyűlés 1 Népgazdaságunkban ebben az évben is folytatódik a ked­vező fejlődés. Az I. félév gaz­dasági mutatói jók: nem lan­kad a termelés növekedésének üteme; gazdag aratásnak né­zünk elébe. Dinamikusan bő­vül a külkereskedelem, javul a beruházási tevékenység. Mindezek alapján azt mond­hatjuk, hogy ez évi népgazda­sági tervünket teljesítjük, sőt egyes területeken a számított­nál kedvezőbb eredményeket is elérhetünk A jövő évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 39 éves évfordulóját, és jövőre tartja pártunk XI. kongresszu­sát is. Az egész népünk szá­mára oly fontos eseményekre méltó módon: társadalmunk egységét kifejezve, közös ak­ciókkal, kimagasló munkafel- ajánlásakkal...egyre jíj.Yúlp gaz­daság; eredményekkel készü­lünk. Ezért Is számolt be a kormány örömmel, egy hasz­nos munkával és jobb élettel, a szocialista építés újabb sike­reivel teli esztendőről, és kéri a törvényjavaslat elfogadáséi. Szünet után Apró Antal el ­nökletével folytatódott az ülés. Szurdi István belkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Szurdi István felszólalása Szurdi István felszólalásá­ban többek között hangsú­lyozta: A tavalyi év gazdasá­gilag sikeres esztendő volt. Javult a gazdálkodás haté­konysága, növekedett a jöve­delmezőség és ez nem utolsó sorban a költségszint csökke­nésének köszönhető. Elmondta továbbá, hogy ta­valy 730 új üzlet és 340 ven­déglátó egység épült. Az ide­genforgalom alakulásáról szól­va kiemelte, hogy a nemzet­közi idegenforgalomból szár­mazó deviza bevételeink 1970 —1973 között csaknem két és félszeresére emelkedtek. Mind több magyar állampolgár uta­zik külföldre; az ezzel kap­csolatos devizakiadósaink ősz- szege 1,5 milliárd forint volt. Szurdi István a magánke­reskedelemmel és a magánkis­iparral is foglalkozott hozzá­szólásában. Elmondta, hogy a magánkiskereskedők többsége törvényeinket megtartva, be­csületesen és hasznosan dolgo­zik. — Az elmúlt esztendőben a költségvetési munkát körül­tekintő takarékos, rugalmas gazdálkodás jellemezte — zárta hozzászólását a belke­reskedelmi miniszter. Vagyis a költségvetéssel gazdálkodók évközben is támogattak min­den időszerű és ésszerű, a népgazdaság számára hasznos kezdeményezést, azokat min­dig hajlandók voltak meg­vizsgálni, keresve a legjobb megoldásokat. Szünet után Varga Gábor- né elnökletével folytatta ta­nácskozását az országgyűlés. A költségvetés végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslat- ! hoz hozzászólt Kisgergely La­jos Veszprém megyei, Szép-1 völgyi Zoltán budapesti, Je- szenszki Gábor Szabolcs- Szatmár megyei. Szemerits Ferencné Győr-Sopron me- gvei, Molnár István Bács- Kiskun megyei. Csörgits Jó­zsef Zala megyei. Hetei Lő­rinc Komárom megyei. r/r. Bodnár Ferenc Borsod me- gvei, Klauko Mátyás Békés megyei Pusztai Lászlóné He­ves megyei, dr. Dömötör Já­nos Csongrád megyei, Nim János Fejér megyei. Németh István Baranya megyei és Vi- nokai János budapesti kép­viselő. A törvényjavaslat vitáié­ban több képviselő nem je­lentkezett hozzászólásra, ezért az elnöklő Varga Gábor ti" Faluvéai Latos pénziigvmi- niszte'-nek adta meg a szót. aki összefoglalta a tanácsko­zás tapasztalatait, s válaszolt a felszólalásokra. A pénzüff'-nvnjszter kérte az országgyűlést. hogy a törvén v i a vas' a tot változtatás né’kill o-vooHja ei A pénzügyminiszter vála sza után szavazás követke­zett. Az orsrqgqyfl’ós a Ma­gyar Nénközt á'^sas ág 1978 évi költségvetés-nr,jí végre­hajtásáról szóló jelentést ál­talánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangú-1®« elfogad­ta. A csütörtöki tanácskozás ezzel véget ért. Ma a köny- nyűipari miniszter beszámo­lójának megvitatásával foly­tatja munkáját az országgyűr lés.

Next

/
Thumbnails
Contents