Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-28 / 149. szám
Tanácskozik az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) letkeztek: az infláció rendkívüli mértékben gyorsult, és a valutáris bizonytalanságok elhárítására sem találtak megnyugtató megoldást. Stabilitásunk alapvető biztosítékát a szocialista országokhoz, a 25 éves jubileumát ünneplő KGST-hez fűződő viszonyunk jelenti. Az, hogy az 1973-as esztendőt jó eredményekkel zárhattuk, nagy mértékben összefügg azzal, hogy politikai és gazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal szilárdak. javult a költségvetés egyensúlya Az 1973. évi népgazdasági terv eredményes végrehajtását a költségvetési gazdálkodásról szóló zárszámadás sokféle módon mutatja meg. Az állami költségvetés egyensúlya jobb az előirányzottnál. A hiány — évek óta először — nemcsak a tervezettnél, de az előző évinél is kisebb: 1,8 milliárd forint, amit hazai hitelforrásokból pótolunk. A költségvetés összes bevétele 10 százalékkal emelkedett, 230,6 milliárd forint volt, a kiadás pedig 232,4 milliárd forint. A vállalatoktól és a szövetkezetektől származó befizetések a számítottnál nagyobb arányban, 12 százalékkal növekedtek, s elérték a 195 milliárd forintot. 14 milliárd forint volt a lakossági befizetések összege. Az állami költségvetés főbb kiadásai közül a felhalmozásra és a támogatásra fordított összeg nem az előirányzatnak megfelelően alakult. Felhalmozásra a költségvetésből 44 milliárd forintot, a tervezettnél valamivel kevesebbet használtunk fel. Ugyanakkor nagyobb ütemben, majdnem 25 százalékkal növekedtek a támogatások. Ezen belül az import közvetlen ártámogatása az előző évinek négyszerese. E tény komoly figyelmeztetés számunkra és arra késztet, hogy a külső gazdasági > feltételek tartósnak ítélhető változása nyomán igazítsuk hazai értékviszonyainkat. 1973. évi költségvetésünket döntően két, a népgazdasági tevékenység egészét befolyásoló folyamat határozta meg: külgazdasági kapcsolataink gyors bővülése és a beruházási tevékenység év közben lassan meginduló élénkülése. Külkereskedelmi és fizetési mérlegünkre az. jellemző, hogy a kivitel — áremelkedés nélkül számított — 14 százalékos növekedése mellett a behozatal csak 4 százalékkal haladta meg az elmúlt évit. Az eredmények — amint azt elöljárójában már kiemeltem — elsősorban a szocialista országok közötti együttműködés lendületes fejlődésének, változatlan jó feltételeinek köszönhetők, részben pedig a tőkés világpiaci konjunktúra értékesítési lehetőségeivel függnek össze. A terveink túlteljesítéséből származó többleteket külföldön értékesítettük. ' így azonban a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása lassaban nőtt, . mint maga a nemzeti jövedelem. Ezért bármennyire előnyösnek tűnik is jelentős kiviteli többlettel járó külkereskedelmi tevékenységünk, az idén nem kívánjuk azt hasonló mértékben megismételni. Az export és import kiegyenlítettebb dinamikájára törekszünk. Elsősorban a KGST- t országokból származó újabb behozatali lehetőségek feltárását tűztük ki célul.A világpiaci árak emelkedésének hatása Amikor az 1973. évi költségvetést a kormány a tisztelt országgyűlés elé terjesztette, hangsúlyoztuk, hogy a forint belső vásárlóerejének védelme erőtelje*, a korábbinál még fokozottabb állami tehervállalást tesz szükségessé ami a nagyon gyors világpiaci drágulás közepette nagy feladat j lesz. Korántsem volt tehát í meglepetés a világpiaci árak emelkedése. Mértéke azonban a vártnál magasabb volt kiváltképp az energia- a textil- és a vegyipari alapanyagoknál. Az utóbbi hónapokban a világpiaci árak gyors emelkedésének üteme mérséklődött. Várható hogy valamelyest stabilizálódnak a világpiaci árak de az 1973. évinél jóval magasabb szinten. Gazdaságunk adottságai mellett nem tehetjük meg, hogy a magasabb világpiaci ál-színvonalat és az új árarányok tartós irányzatait — mérsékelt, ésszerű keretek között — vállalatainkkal ne érzékeltessük.' Ezt a szándékunkat fejezte ki eddig is tudatos árfolyainpoíiti- kánik, a forint mértéktartó felértékelése a fejlett tőkés országok valutáihoz képest és az árfolyam-biztosítási rendszer. A valóságosabb költség- viszonyokhoz való alkalmazkodást akaijuk még inkább elérni a termelői árak 1975. január 1-i módosításával is, amely — mint ismeretes — kiterjed az energiahordozók, a kohászati termékek, a vegyipari és más alapanyagok árára. Az árváltozások a termelői árakat érintik, de néhápy terméknél, döntően az üzemanyagoknál és tüzelőanyagoknál a kormány megbízásából az árhatóságok megvizsgálják, hogy milyen mértékben kell a fogyasztói árakat módosítani. Ezzel egyidejűleg azt is kidolgozzuk, hogy milyen jövedelemnövelő intézkedéseket tegyünk a munkások és alkalmazottaik, a nyugdíjasok, járadékosok és a gyermekgondozási segélyben részesülők bére és járandóságai arányos növelése érdekében. A IV. ötéves tervben jóváhagyott életszínvonal-politikai elveink és előirányzataink teljesítését továbbra si alapvető feladatnak tekintjük. A beruházások csak mérsékejt ütemben nőttek Gyakran mondjuk, hogy a népgazdaságnak a jövőt leginkább meghatározó területe a felhalmozás mértéke és minősége. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának viszonylag lasisú növekedése öszefügg azzal is, hogy a felhalmozás — a készletfelhalmozás és beruházás együtt — 4 százalékkal a tervezett alatt maradt. Ebben kedvező változások is fellelhetők. Az, hogy tovább javult a készletgazdálkodás: a nemzeti jövedelemből csekély hányadot kellett a készletek növelésére fordítani. A beruházások azonban csak mérsékelt ütemben nőttek. A szocialista szektorban — folyó áron — 106 milliárd forintot költöttünk beruházásra, 3 százalékkal többet, mint az előző évben, de a tervezettnél 7 milliárddal kevesebbet. A beruházások megvalósításának pénzügyi feltételei rendezettebbek voltak, mint a korábbi években. A terv szerint 1973-ban hat nagy beruházást kellett elkezdeni, egy hetedik indításáról év közben született döntés. Ám csak négy kezdődött. meg a tervezett időben, mert az előkészítési, engedélyezési folyamat eltartott 1973 közepéig, s egyes alapvető műszaki—gazdasági, kivitelzesi kérdések még akkor is megválaszolatlanul maradtak. Építőiparunk sokat fejlődött az elmúlt években; elég csak a lakásépítés gyorsítására, néhány kiemelkedően szép létesítményre gondolnunk. Az építőanyag-ipar termelése a tervezettnél gyorsabban nőtt, ezért csökkentek az anyagellátási zavarok. Sok mindenen kell még változtatnunk a beruházások előkészítésében és kivitelezésében, hiszen az idén a tavalyinál jóval nagyobb a beruházási javak iránti kereslet, a beruházási tervek teljesítéséhez pedig fontos népgazdaság! érdekek fűződnek. Erőteljes fellendülés a vállalati gazdálkodásban Tisztelt Országgyűlés! A vállalatok, szövetkezetek tavalyi gazdálkodását a tervezettnél erőteljesebb fellendülés jellemezte. Viszonylag kevés, mindössze 32 vállalat és ipari szövetkezet volt tavaly veszteséges. az év végi veszteség- 400 millió forint. A veszteséges és alaphiányos mezőgazda- sági szövetkezetek száma is csökkent. ' A munka hatékonyságának javulását jelzi, hogy a nemzeti jövedelem a társadalmi terméknél gyorsabban, 7 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés növekedésének négyötöde, a mezőgazdaságán az egésze a munka termelékenységének emelkedéséből adódott. Az ipari bruttó termelése több mint 7 százalékkal nőtt. Ez egy százalékkal nagyobb a tervezettnél. Legnagyobb iparvállalataink az átlagnál gyorsabban fejlődtek. Mérséklődött a munkaerővándorlás, csökkent a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok száma. Mindez kedvező volt az ipari kultúránk szempontjából kiemelkedően fontos központi fejlesztési programok folyamatos megvalósulásához. A szállítás és hírközlés növelte teljesítményét és ezzel a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának hányadát, ami a népgadaság más területein létrehozott termékek realizáláséhoz jó feltételeket teremtett. A mezőgazdaságban kevésbé éreztük meg a korábbi aszály és állatbetegségek kártevését. Elsősorban a gabona és a kukorica kiváló termése, a szőlőtermesztés, továbbá az 1970—1971-es év magas színvonalát is meghaladó tehén- és kocaállomány eredményeként a mezőgazdaság bruttó termelése a tervezett 1 százalék helyett 5 százalékkal emelkedett. A vállalatok nyeresége — ideértve a nem mezőgazdasági szövetkezeteket is — 110 milliárd forint volt, 18 százalékkal több mint az előző évben. A mezőgazdasági szövetkezetek nyeresége 33 százalékkal nőtt, elérte a 13 milliárd forintot. A megnőtt vállalati és szövetkezeti jövedelmek mintegy kétharmadát a termelés és az értékesítés lendületes emelkedéséből nyerték. A tavalyi gazdálkodás nyereségéből képzett vállalati érdekeltségi alapok összege 38 milliárd forint volt. 16 százalékkal nőt a részesedési, 19 százalékkal a fejlesztési és 10 százalékkal a tartalékalapba helyezhető összeg. Ezek egészséges arányok. A vállalatok 8 milliárd forint részesedési alapja — nép- gazdasági átlagban számítva — 27 napi bérnek felel meg. A nyereségrészesedés minden ágazatban magasabb volt, mint az előző éven. A nyereségből képzett fejlesztési alap 25 milliárd forint. Ésszerűbben kell felhasználnunk erőforrásainkat Kedves elvtársnők és elv- társak! Ahhoz, hogy korszerűen, hatékonyan gazdálkodjunk, még ésszerűbben kell felhasználnunk a társadalmi és gazdasági erőforrásokat. A termelési eszközökkel való gazdálkodás javult, és az egy dolgozóra jutó állóeszközállomány lassú növekedése mellett a kihasználás foka is kedvezőbb. De még vannak kedvezőtlen tapasztalataink is. Sokszor korszerű, nagy értékű berendezések csak egy vagy másfél műszakban működnek, és még ezt az időt sem használják fel teljesen az üzem- és munkaszervezés gyengeségei folytán. A vállalati fejlesztések se mindig hozzák meg a várt termelési és pénzügyi eredményt. Előfordul, hogy az elkészült beruházások csak hosszabb huzavona után, nagy üggyel- bajjal válnak üzemképessé. Az is megesik, hogy nagy értékű ipari berendezések és műszerek, a mezőgazdaságban pedig a nagy áldozattal létrehozott tenyésztőtelepek fplyamatoa működéséhez hiányoznak a feltételek. A legtöbb ágazatban a modern technika széles körű alkalmazása az elsőrendű feltétele a gazdaságosabb termékszerkezeti kialakításának. Vállalatainkat ezúttal is bíztatni szeretnénk, hogy alkalmazzák a hazai találmányokat, a legkorszerűbb külföldi eljárásokat. Lehetőségeiket bátrabban használják ki a műszaki fejlesztés érdekében, amit • az alapok felhasználásának köny- nyítésével is elősegítünk. Az egész népgazdaság számára. de különösképpen a vegyiparban és a gépiparban a termékszerkezet gazdaságos- fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, hogy a szocialista integrációból származó előnyöket jól kamatoztassuk. Következő ötéves tervünk külgazdasági megalapozásához szükség van arra, hogy a vállalatok aktívabban közreműködjenek a sokoldalú tárgyalásokon a termelési együttműködés kibontakoztatása érdekében. Gazdálkodásunk hatékonyságát tehát nagyon sokféle módon növelhetjük. Bár ebben fő szerep jut a központi döntéseknek és a szabályozóknak, aligha vitatható, hogy végül is a vállalati vezetőknek és a munkáskollektíváknak kell megtalálniuk azokat a módszereket, amelyek házuk táján a legjobb eredmények eléréséhez vezethetnek. Szocialista társadalmunkhoz méltó visszhang erre a pártkongresszus és a felszabadulási évforduló tiszteletére kibontakozó munka- verseny. Kilenc százalékkal gyarapodtak a személyi jövedelmek Kedves elvtársnők és elvtársak! A jövedelmek nálunk, — elosztási elveinknek megfelelően — szorosan kötődnek a munkához. Tavaly az összes személyi jövedelmek — beleértve a béreket és a pénzbeni juttatásokat — 9 százalékkal gyarapodtak. Ehhez az állami költségvetés a fogyasztói ártámogatáson kívül, amelyek lehetővé tették, hogy a fogyasztói áremelkedés tervezett szinten maradjon, az életkörülmények alakulásában egyre nagyobb szerepet játszó társadalmi juttatások finanszírozásával is hozzájárult. Az egészségügyi, a kulturális és a kommunális intézmények szolgáltatásainak bővülése, a társadalombiztosítás növekedési üteme 1973-ban csaknem egyötöddel nagyobb volt, mint a nemzeti jövedelem gyarapodásának mértéke. A tavalyi és méginkább az idei öt, öt és félszázalékos reáljövedelem növekedése, tudatos életszínvonal-politikánk eredményeként, meghaladja a IV. ötéves terv első két évében elért reáljövedelem-emelkedés mértékét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972. novemberi állásfoglalása és az azt követő kampányintézkedések azt célozták, hogy ne csak összességében, de a társadalmunk által helyesnek tartott arányok szerint is javuljanak az életkörülmények. E törekvések határozták meg életszínvonal-politikánkat és ennek részeként a jövedelem-, az adó- és szociális intézkedéseket. Államunk a gyermekeket ellátó intézmények szolgáltatásain kívül eddig is rendkívül nagy összeggel — 8 milliárd forinttal — járult hozzá a gv-enneknevelési költségekhez. Az idén ugyanakkor, amikor a családi jövedelemarányok javítása áll a figyelem középpontjában, 700 millió forint összegben központi bérintézkedést is végrehajtottunk. Ez félmillió dolgozói érint. A jelenlegi és a következő ötéves tervünkben is központi kérdés a lakásviszonyok javítása. A kormány a közelmúltban is könnyítette a 3 és több- gyermekes családok, valamint az állami vállalatok munkásai családiház építésének hitelfeltételeit. Tavaly az előirányzottnál több, összesen 85 200 lakás épült. Csaknem 1000 lakás építésével — kezdeti lépésként — megindult a munkáslakás akció. Ugyanakkor az állami lakásépítés 2000-el elmaradt a tervezettől. A fő gondot itt még mindig a közművesítés okozza. 1973-ban emeltük Budapest „és az öt nagy vidéki város lakásépítésére szánt ü.sz- szeget, s ezek szükség szerint közművesítésre is felhasználhatók. . -z egészségügyi és szociális intézményhálózat működtetésére és felújítására 1973-ban 12 milliárd forintot, bővítésére pedig másfél milliárd forintot fordítottunk. Mind nyilvánvalóbb, hogy a kisebb építési beruházást igénylő járóbeteg-ellátás, mentőszqlgálat, közegészség-védelem és vérellátó szolgálat fejlesztésiben számottevőek a IV. ötéves tervünk eredményei. Három kulcsfeladat A kulturális intézmények működésére es felújítására 1973-ban 19 milliárd forintot, fejlesztésükre pedig csaknem 4 milliárd forintot fordítottunk. Három kulcsfeladat ál- : lőtt előttünk: az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés színvonalának emelése, továbbá a közművelődés anyagi feltételeinek megalapozása. Az egy általános iskolai tanulóra jutó költségvetési kiadást nagymértékben, 14 százalékkal növeltük. A szemléltető eszközökkel történő jobb ellátásra, az iskolák színvonal- különbségeinek mérséklésére a tanácsok előirányzatain felül a tavalyi és az idei költségvetésből is 60—60 millió forintot fordítunk. A szakmunkásképző intézmények pénzügyi feltételei is javultak; az egy szakmunkás- tanulóra jutó összeg 15 százalékkal növekedett. Ehhez azonban — sajnos — a tanulók számának csökkenése is hozzájárult. Az ösztöndíjkiegészités és a társadalmi ösztöndíjak bővítése ellenére, egyes szakmákban évek óla csökken az utánpótlás. A vasas szakmák közül például ,18-at. tavaly úgy tartottak számon', mint amelyben évről évre hiánnyal küszködnek. A közművelődés, a tudatformálás előrehaladása, a szocializmus építésének, alapvető ügye. Munkánk eredménye, hogy a továbbtanulás, a rendszeres művelődés széles körben ma már az életforma szerves részévé vált. A kulturális statisztika adatai figyelemre méltó előrehaladást jeleznek. Az elmúlt evbsn mintegy 64 millió könyv ke"ü!t az olvasókhoz, a múzeumok — kiállítások látogatóinál; száma meghaladta a 9 milliót. A társadalmi juttatások számottevő részével — 1973-ban 28 milliárd forint költségvetési összeggel, és 21 milliárd forint fejlesztési alappal — a tanácsok gazdálkodtak. A IV. ötéves terv eddig ettelt éveiben még nem volt -példa ennyire kiegyensúlyozott tanácsi gazdálkodásra. Tavaly első ízben valamennyi megyei tanács bevételi többlettel zárta költség- vetését. és a fejlesztési alapok bevételei sem maradlak el a tervezettől. Kifogásolni kell, hogy tanácsaink nem használják ki az életkörülmények javításának minden lehetőségét. Miközben a társadalom jogosan elvárja a kommunális intézmények felújítási és beruházási munkálatainak gyorsítását, nagy összegű elkölletlen felújítási, útfenntartási, lakóház-felújítási és egyéb pénzek maradtak a tanácsoknál. Tisztelt Országgyűlés 1 Népgazdaságunkban ebben az évben is folytatódik a kedvező fejlődés. Az I. félév gazdasági mutatói jók: nem lankad a termelés növekedésének üteme; gazdag aratásnak nézünk elébe. Dinamikusan bővül a külkereskedelem, javul a beruházási tevékenység. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy ez évi népgazdasági tervünket teljesítjük, sőt egyes területeken a számítottnál kedvezőbb eredményeket is elérhetünk A jövő évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 39 éves évfordulóját, és jövőre tartja pártunk XI. kongresszusát is. Az egész népünk számára oly fontos eseményekre méltó módon: társadalmunk egységét kifejezve, közös akciókkal, kimagasló munkafel- ajánlásakkal...egyre jíj.Yúlp gazdaság; eredményekkel készülünk. Ezért Is számolt be a kormány örömmel, egy hasznos munkával és jobb élettel, a szocialista építés újabb sikereivel teli esztendőről, és kéri a törvényjavaslat elfogadáséi. Szünet után Apró Antal el nökletével folytatódott az ülés. Szurdi István belkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Szurdi István felszólalása Szurdi István felszólalásában többek között hangsúlyozta: A tavalyi év gazdaságilag sikeres esztendő volt. Javult a gazdálkodás hatékonysága, növekedett a jövedelmezőség és ez nem utolsó sorban a költségszint csökkenésének köszönhető. Elmondta továbbá, hogy tavaly 730 új üzlet és 340 vendéglátó egység épült. Az idegenforgalom alakulásáról szólva kiemelte, hogy a nemzetközi idegenforgalomból származó deviza bevételeink 1970 —1973 között csaknem két és félszeresére emelkedtek. Mind több magyar állampolgár utazik külföldre; az ezzel kapcsolatos devizakiadósaink ősz- szege 1,5 milliárd forint volt. Szurdi István a magánkereskedelemmel és a magánkisiparral is foglalkozott hozzászólásában. Elmondta, hogy a magánkiskereskedők többsége törvényeinket megtartva, becsületesen és hasznosan dolgozik. — Az elmúlt esztendőben a költségvetési munkát körültekintő takarékos, rugalmas gazdálkodás jellemezte — zárta hozzászólását a belkereskedelmi miniszter. Vagyis a költségvetéssel gazdálkodók évközben is támogattak minden időszerű és ésszerű, a népgazdaság számára hasznos kezdeményezést, azokat mindig hajlandók voltak megvizsgálni, keresve a legjobb megoldásokat. Szünet után Varga Gábor- né elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. A költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat- ! hoz hozzászólt Kisgergely Lajos Veszprém megyei, Szép-1 völgyi Zoltán budapesti, Je- szenszki Gábor Szabolcs- Szatmár megyei. Szemerits Ferencné Győr-Sopron me- gvei, Molnár István Bács- Kiskun megyei. Csörgits József Zala megyei. Hetei Lőrinc Komárom megyei. r/r. Bodnár Ferenc Borsod me- gvei, Klauko Mátyás Békés megyei Pusztai Lászlóné Heves megyei, dr. Dömötör János Csongrád megyei, Nim János Fejér megyei. Németh István Baranya megyei és Vi- nokai János budapesti képviselő. A törvényjavaslat vitáiéban több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért az elnöklő Varga Gábor ti" Faluvéai Latos pénziigvmi- niszte'-nek adta meg a szót. aki összefoglalta a tanácskozás tapasztalatait, s válaszolt a felszólalásokra. A pénzüff'-nvnjszter kérte az országgyűlést. hogy a törvén v i a vas' a tot változtatás né’kill o-vooHja ei A pénzügyminiszter vála sza után szavazás következett. Az orsrqgqyfl’ós a Magyar Nénközt á'^sas ág 1978 évi költségvetés-nr,jí végrehajtásáról szóló jelentést általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangú-1®« elfogadta. A csütörtöki tanácskozás ezzel véget ért. Ma a köny- nyűipari miniszter beszámolójának megvitatásával folytatja munkáját az országgyűr lés.
