Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-04 / 128. szám

Szövetkezeti és munkáslakások adásvétele úllus elsejétől megszi- vetkezeti lakások esetében az magánlakást szándékozik épi­I gorítják a szövetkezeti ^ és munkáslakások adásvételét. Az építésügyi és városfejlesztési, valamint a pénzügyminiszter által hozott rendelkezés lényege: az álla­mi támogatással épült laká­sokat csak abban az esetben lehet majd eladni, ha az ál­lami támogatás (dotáció) ösz- szegét az államnak visszafi­zetik. Az országban jelenleg csaknem 85 ezer személyi tu­lajdonban levő szövetkezeti és munkásiakás van, melynek költségeihez az állam anya­gilag is hozzájárult, A ren­deletre azért volt szükség, mei't egyesek az állam tá­mogatásával olcsón szerzett lakásukat magasabb áron ér­tékesítették? Mit jelent a korlátozás? A július elseje után kötött ajándékozási vagy adásvételi szerződések mindaddig ér­vénytelenek maradnak, s a te­lekkönyvi átírás sem történ­het meg, amíg azokhoz nem csatolják az illetékes pénzügyi hatóság igazolását az állami támogatás összegének vissza­fizetéséről vagy a visszafize­tés alóli mentesítésről. A személyi tulajdonban le­vő lakások közül melyekre vonatkozik e kötelezettség? A szövetkezeti — újabban tanácsi értékesítésűnek hívják —, valamint az úgynevezett munkáslakásokra, abban az esetben, ha azokat a haszná­latbavételi engedélytől, illetve az OTP-től történő vásárlás­tól számított 15 éven belül először adják vagy ajándékoz­zák el. (Abban az esetben is, ha az eladás életjáradéki szerződéssel történt!) Milyen összeget kell vissza­fizetni? Tanácsi értékesítéséi, szö­évenként egy százalékkal csökkentett eredeti eladási ár 40 százalékát. Munkáslakások esetében: az állami támogatás teljes összegét, ami általában a lakás nagyságától függően 40—90 ezer forint között mo­zog. Méltányos esetekben részletfizetési kedvezményt is adhatnak. Ki köteles az összeget visz- szafizetni ? Adásvételi szerződés eseté­ben az eladó, ajándékozási szerződés esetében a meg­ajándékozott, életjáradéki szerződés esetében pedig az eltartásra kötelezett. Milyen esetekben nem kell visszafizetni az állami támo­gatást ? A következőkben: 1. ha a tulajdonos a tanácsi értékesi- tésű lakást az illetékes tanács lakásügyi hatóságának, a munkáslakást pedig az OTP útján az államnak adja el; 2. ha a lakást egyenes ágbeli ro­kon, illetve örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyerek, szülő veszi meg; 3. ha házas­ságbontás esetén a lakást a volt házastársak egyike adja a másiknak, illetve, ha va­gyonközösség megszüntetése érdekében (esetleg hatósági vagy bírósági határozatra) ad­ják el; 4. ha a • tulajdonos megváltozott jövedelmi, szo­ciális, vagyoni helyzete miatt a szövetkezeti lakását taná­csi bérlakásként felkínálja a tanácsnak, de az az igényt egy éven belül nem tudja kielé­gíteni, s az eladás a lakás- bérleti jog megszerzéséért történik. Felfüggesztik a visszafizeté­si kötelezettséget három, il­letve egy évre, ha valaki azért adja el a lakását, merti teni vagy venni. Milyen egyéb kötelezettsé­gek vonatkoznak a dotáció­val épült lakások eladóira? A tanácsi értékesítésű (szö­vetkezeti) lakások tulajdono­sainak az építéstől vagy a vételtől számított öt éven be­lül eladási szándékukat be kell jelenteniük az elővételi joggal rendelkező tanács la­kásügyi osztályának. Ha a ta­nács megveszi a lakást, ak­kor visszafizeti az előtör­lesztést, a már kiegyenlített kölcsöntartozást, az időköz­ben végzett fűtéskorszerűsítés költségeinek együttes összegét — csökkentve évi egy száza­lékkal. Ha a tanács a beje­lentéstől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, vagy nem tart igényt a lakásra, az bárkinek eladható. A mun­káslakásokra ilyen kötelezett­ség nem vonatkozik, de azo­kat is föl lehet ajánlani az OTP útján az államnak, ez esetben a tulajdonos eladók mentesülnek az egyébként ér­vényes szankciók alól. Milyen egyéb hátrányokkal jár e lakások eladása? A kik nem az államnak, hanem szabad forga­lomban adják el laka-' sukat. öt éven belül nem kaphatnak másik államilag dotált lakást. Továbbá nem részesülhetnek a szociálpoliti­kai kedvezményekben sem. (Mint ismeretes, a 35 éven aluli házaspárok egy gyerek után 30, két gyerek után 60 ezer forint kedvezményt kap­nak lakásvásárlásnál.) Az el­adóknak progresszív adót kell fizetniük az általuk fizetett vételár és a mostani eladási ár közötti összeg után. Cz. Gv. Fölvételi előtt Eredményesen fejlődik a magyar és a szovjet raezőgépipar együttműködése Hazaérkezett Moszkvából az a küldöttség, amely Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes ve­zetésével részt vett a magyar —szovjet traktor- és mezőgép- ipari munkacsoport ülésén és a két ország közötti mezőgazda- sági gépszállításokról, valamint a műszaki fejlesztési együtt­működésről folytatott tárgya­lásokat. A miniszterhelyettes az MTI munkatársának el­mondotta : megállapodtak ab­ban, hogy a szovjet külkeres­kedelem idén 900 kambájnt bo­csát a magyar mezőgazdaság rendelkezésére. Az arató-csép­lőgépeknek mintegy fele az aratásig a termelőüzemek ren­delkezésére áll, másik felét pe­dig az őszi betakarításnál ál­lítják majd munkába. Az elkövetkező évek mező- gép-export-importjának ala­kulásáról a küldöttség szintén eredményes tárgyalásokat foly­tatott. A szovjet külkereskede­lem 1980-ig két és fél—három­szorosára növeli a Magyaror­szágra irányuló gépszállítást, miközben a hazai mezőgép- ipar hozzávetőleg kétszeresére fokozza a kivitelt. A tárgyalá­sokon előzetes megállapodás jött létre arról, hogy a hazai mezőgazdaságban jól bevált, kedvelt MTZ—50-es traktor továbbfejlesztett változatát, az MTZ—80-as erőgépet a szov­jet külkereskedelem a követ­kező években igény szerinti mennyiségben bocsátja a ma­gyar külkereskedelem rendel­kezésére. Évenként mintegy 4500 MTZ—80-ast importálunk a Szovjetunióból. A szovjet traktorgyárak többféle nehéz erőgépet küldenek Magyaror­szágra, egyebek között a T— 150-K típust, amelynek motor­ja 163- lóerős. A T—150-es lánc­talpas változatát is a magyar megrendelők rendelkezésére bocsátják, és még egy további nehéz lánctalpas erőgéppel elé­gítik ki az üzemek Háromszáz lóerős motorral szállítják hazánkba a K 701-es gumikerekes nehéztraktort, amelyet ugyancsak a nagyüze­mi termelők használhatnak. A két ország mezőgépipara között a következő években je­lentősen fejlődik a termelési kooperáció. A magyar gyárak a Szovjetunióban sikerrel al­kalmazott csávázógépekből ké­szítenek nagyobb mennyiséget szovjet exportra és szállítanak majd a nagyüzemi baromfitar­táshoz szükséges korszerűsített ketrecekből is. A tizenkilenc éves Takács József fölvételi vizsgára ké­szül, mint sok hasonló korú társa az országban. Az általa választott hivatás azonban sok mindenben eltér a köz­ismert pályáktól és az azok­ra való felkészülés módjától is. Nem mondható divatos szakmának, és a képzésnek sincsenek hagyományai. Tu­lajdonképpen tizenegy társá­val együtt ők lesznek az elsők Somogybán, akik az állam- igazgatási munkát választot­ták hivatásul, és erre szerve­zett formában, intézményi ke­retek kozott készülnek föl. A felvételire készülő fiatal­emberrel a Csurgói Nagyköz­ségi Tanácson beszélgettem. Itt tölti gyakorlóidejét. Mert a legtöbb pályától abban is eltér e szakma, hogy a jelent­kezőnek tíz hónapig kell bi- I zünk. zonyítania rátermettségét, ér- ;--------­d eklődését, sokoldalúságát. Közben pedig felkészülni ar­ra, hogy megfeleljen az első próba követelményeinek, és bejusson a tanácsakadémia kétéves, bentlakásos tanfolya­mára. — Hogyan választotta ezt a pályát? Talán a szülői háztól kapott indítékot? — Nem, szüleim tsz-tagok nem ismerték ezt a lehetősé­get. A kaposvári közgazdasá­giba jártam, es közben a kol­légiumban részt vettem az ál­lamigazgatási szakkör mun­kájában. Érdekeltek az itt hallottak. Már a harmadik osztály után, a nyári szün­időben szülőfalum, Porrog ta­nácsán dolgoztam. Pénzügyi munkát végeztem. Amikor a negyedikben hallottam, hogy lesz ilyen lehetőség, jelent­keztem. — Eddigi tapasztalatai? — Változatosnak, érdekes­nek tartom ezt a munkát. Persze,' nem minden területét egyformán. Inkább az igaz­gatási munka fogott meg. Itt közvetlenül kell foglalkozn az emberek ügyeivel, életsor­sokat ismerhetek meg, lehető­ségem van segíteni, szóval érezhetőbben lemérhetem munkám eredményét. — Hogyan fogadták a kol­légák? — Mindenben segítenek. Út­baigazítást adnak a rendele­tek kezeléséről, értelmezésé­ről. megbeszélnek velem gya­korlati eseteket, az egysze­rűbbek intézésébe be is von­nak, és ami a legjobban tet­szik: a tanácsi munkát a maga bonyolultságában mu­tatják be, a kedvezőtlenebb oldalakról, a nehézségekre, a veszélyekre is felhívják a fi­gyelmemet. — Természetes, hogy önál­lóan még nem intézett ügye­i két. Mégis, volt-e olyan eset. amikor érdemi munkát vég­zett? — Egyszer egyedül voltam S egy többgyermekes anya segélyügyben kereste föl az osztályt Kicsit bonyolult volt az eset. de utánajártam. A környezettanulmány elkészí­tésében is részt vettem, és jólesett, hogy az én kezdemé­nyezésem is benne volt a ked­vező elintézésben. — Milyen segítséget kap­nak a gyakorlati munkán kí­vül a felkészüléshez? — A megyei tanács há­romhetenként konzü’tációkal szervez, melyeken előadáso­kat hallgatunk, illetve szak­mai kérdésekre kapunk vála­szokat. Ezeken a foglalkozá­sokon igazán sok elméleti is­meretet és tapasztalatot szer­Persze. jegyzetek és szakkönyvek is rendelkezé­sünkre állnak. — Mennyi a fizetése? — Ezernyolcszáz forint. Ha sikerül bejutnom a kétéves bentlakásos tanfolyamra, ott ezerötszazat kapok ösztöndíj­ként, meg étkezési hozzájáru­lást. ' A gyakorlóév alatt dr. Gciíd- ner Vilmos vb-titkárra bízták Takács Józsefet. A tanácsi munkában nagy jártassággal rendelkező vezető elsősorban leendő kollégája érdealödését. szorgalmát dicséri. Azt tartja róla. szenvedélyesen keresi az összefüggéseket. az okokat, kutatja az ügyek körü’mé- nyeit. Bízik abban. hogy pártfogolt jártak sikerül meg­állnia helyét a néhány hét múlva írásbelivel kezdődő felvételi vizsgán. P. L, Hagymaszedők Bulgáriának Családi pótlék az egyetemisták gyermekeinek Az egyetemi, főiskolai tanu­lók társadalombiztosítási hely­zetével kapcsolatban két fon­tos kormányrendelet jelent meg a közelmúltban. A Ma­gyar Közlöny 1974. évi 32. szá­mában teljes részletességgel olvashatunk a jelentős jogki­terjesztésekről. Ezért e rövid újságcikk keretében csak a legfontosabbakat ismertetjük. A jogkiterjesztések szemlélte- tőbben mutathatók be, ha a korábbi helyzettel állítjuk szembe. A megjelent kormányrende­letek alapján az egyetemi, fő­iskolai hallgatók a korábbiak­hoz képest kedvezőbb beteg­ségi ellátásra és családi pót­lékra jogosultak. Mint ismeretes, korábban az egyetemista és főiskolás csak mint családtag részesülhetett betegségi biztosítási szolgálta­tásokban. A hallgató megkap­hatta ugyan a családtagokat megillető társadalombiztosítási szolgáltatásokat, a hallgató jo­gán azonban már sem a há­zastárs, sem a gyermeke nem volt jogosult. Az új rendelke­zés szerint az egyetemek, fő­iskolák nappali tagozatain ta­nulmányokat folytató hallga­tók, valamint családtagjaik a betegségi biztosítás szolgál ta- igényeit. 1 tásaira — a táppénz és a ter­hességi-gyermekágyi segély ki­vételével — ugyanúgy jogosul­tak, mint a munkaviszonyban álló dolgozók és családtagjaik. Milyen szolgáltatásokról is van szó? Díjtalan orvosi keze­lést kapnak; ugyancsak díjta­lanul vehetik igénybe a kór­házi ápolást; gyógyszert, gyógyvizet, gyógyászati segéd­eszközt, fogpótlást a szokásos térítés mellett kaphatnak. Úti­költség megtérítésére jogosul­tak: anyasági, illetve temetési segélyt kaphatnak. A jogosult­ságot az egyetem, a főiskola Az új kormányrendelet lé­nyeges változást hozott, ugyan­is az egyetemek, főiskolák nap­pali tagozatainak hallgatói családi pótlékra jogosulttá vál­tak, így családi pótlékot kap­hat gyermeke után az egyedül­álló hallgató; az is, aki házas­ságban él, és házastársa is | egyetemi vagy főiskolai hall­gató. Családi pótlékra jogosult az is, akinek házastársa csalá­di pótlékra nem jogosult. Nagyon fontos változás, által kiállított diákigazolvány- j hogy a családi pótlékra jogo­sultság megállapításánál az nyal, családtag esetében pedig \ biztosítási igazolvánnyal kell dokumentálni. A következő fontos módosí­tás a családipótlék-rendeletben történt. Eddig az egyetemek, a főiskolák nappali tagozatain tanuló hallgatók gyermekeik után csak akkor kaphattak családi p tlékot, ha társadalmi tanulmányi ösztöndíjat kaptak, vagy ha a házastársuk olyan munkaviszonyban, tagsági vi­szonyban állt, ahol megilleti a családi pótlék, föltéve, hogy a hallgatónak nem volt számot­tevő jövedelme, amelynek megálla""fósánál az ösztöndí­jat is s Vsba vették. ösztöndíjat (ideértve a társa­dalmi, tanulmányi ösztöndí­jat) mint jövedelmet figyel­men kívül kell hagyni. A csa­ládi pótlékot annál a felsőfokú oktatási intézménynél kell ige­nyelni, ahol a hallgató tanul. Ez az intézmény állapítja meg és folyósítja a családi pótlékot. Az új betegségi biztosítási, valamint családipótlék-szabá- lyok 1974. január 1-től vannak hatályban. Az a hallgató, aki családipótlék-igényét legké­sőbb 1974. június 30-ig beje­lenti, és igényét elismerik, a családi pótlékot januárig visz- szamenőleg megkapja. A ké­sőbb előterjesztett igények ese­tében a családi pótlék három hónapra jár visszamenőleg. S. Gy. Katonás rendben sorakoznak a esokonvavisontai termelő­szövetkezeti gépjavító társulás udvarán a festésre váró hagymaszedő gépek. A társulás kizárólag bolgár exportra az idén összesen harminc gépet gyárt, s a szerződés értel­mében valamennyit rövidesen útnak indítia. Ü zemszervezés a mezőgazdaságban Pályázat szakembereknek Két évvel ezelőtt a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa, most a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium és az Agrártudományi Egyesület hirdetett pályáza­tot mezőgazdasági munka- és üzemszervezés témakörök­ben. A tanulmányokban a terme­lőszövetkezetekben és állami gazdaságokban már meglevő vagy megvalósítható szerve­zési megoldásokat kell kidol­gozni. A pályázat célja ket­tős: egyrészt konkrét témák­ban bemutatni a korszerű szervezés gyakorlatát, más­részt a tartalékokra irányíta­ni a figyelmet, melyek a szervpzés tökéletesítésével tárhatók föl. Ez a magyará­zata annak, hogy nem általá­nosságban, hanem négy meg­határozott témában írták ki a pályázatot. Az első téma a lucerna betakarításának és feldolgozásának szervezése. A második: a folyamatos friss zöldség ellátás szervezése. A harmadik: a nagyüzemi ál­lattartó telep gazdaságos' ta­karmányellátásának szerve­zése. A negyedik: a mellék- termékek és hulladék takar­mányok hasznos felhasználá­sának szervezése, különös te­kintettel a szarvasmarha­ágazatra. A pályamunkákat — me­lyek terjedelme legfeljebb öt­ven gép»elt oldal lehet — szakértői bizottság bírálja el, s dönt az első díj (ötezer fo­rint), a két második díj (3000—3000 forint) és a két harmadik díj (2000—2000 fo­rint) odaítéléséről. A pályázaton minden szak­ember részt vehet eddig még nem publikált és nem díja­zott munkákkal. A jeligés pályázatokat öt példányban kell beadni, és külön zárt bo­rítékban kell beküldeni a szerző nevét és címét. (A jel­igét minden borítékon fel kell tüntetni.) A tanulmányo­kat a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület címére (Buda­pest, V., Kossuth Lajos tér 6—8.) 1974. október 31-ig kell beküldeni. A MÉM Tájékoztatási Fő­osztálya úgy döntött, hogy a beérkező tanulmányokból választja ki azt a munkát, melyből filmet is készítenek a mezőgazdasági munka- és üzemszervezésről. A kivá­lasztott pályamunka szerzője látja majd el a film szakér­tői teendőit, amelyért külön díjazásban részesül. Ügy ter­vezik, ha megfelelő számú és színvonalú pályamunka ér­kezik be, akkor a tanulmá­nyokból kiadványt is készí­tenek, s a kiadványban meg­jelentetett tanulmányokért ugyancsak külön szerzői dijat fizetnek. Somogyi Népfapl 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents