Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-26 / 147. szám

fl Balaton horizontján A Somogy legújqbb száma Az idény kezdetén vagyunk, s a Somogy fnost megjelent új száma a Balatonra- figyel el­sősorban. A Szülőföldünk rovat teljes egészében, de a szemle többi rovatában is terjedelmes helyet kapott a Balaton mint téma. Igen helyénvaló ez a vállalkozás, hiszen a tudomá­nyos, művészeti, publicisztikai aspektusból született és szán­déktól vezérelt írások igénye­sen tekintenek szét a Balaton horizontján. Jó idő eltelt azóta, hogy Lukács Károly, a bala­toni polihisztor egyéb — a tó­val és környezetével foglalko­zó — ífásai mellett megjelen­tette a Balaton című monográ­fiáját. A kis kézikönyv a néhány évtizeddel ezelőtti időknek, az idegenforgalom akkori állapotának tökéletesen megfelelt, nehéz viszont az az­óta keletkezett hézagot pótol­ni. Szerencsére az asztalon van már Bertha Bulcsu könyve, és most kézbe vehető az a válo­gatás" is, amelynek néhány írá­sa mögött felsejlik forrásként a Lukács-monográfia. A gaz­dag és ügyesen szerkesztett művészeti rovat némely szer­zője is szívesen kalandozott a Balatonhoz. Elsősorban a lírai termés ragadja meg figyelmünket, amely Takáis Gyula megjele . nés előtt á(lló, A Heszperidák kertjén innen című kötetéből közöl egy verset, mellette Eg- ry József Takáts-portréjával. S máris a Balaton egyik nagy festőjének munkásságánál tar­tunk. A tavalyi emlékülés egyik előadását olvashatjuk Németh. Lajos tollából és egy tanulmányt Egry József Bada­csonyban címmel. Fodor And­rás és Kerék Imre verse ugyancsak e művészetet idézi. Két somogyi írót kerestek föl a Somogy riporterei, a bemu­tató írásokat eleven híradás követi. Lajta Kálmán készülő regényéből olvashatunk részle tét és a meseíró Fésűs Éva új oldaláról mutatkozik be: köl­tészetéből közölnek válogatást. A költők termésében külön figyelmet érdemelnek a for­dítások y Somlyó György és Papp Árpád tollából. A Szülőföldünk fejezet igé­nyes tanulmánya Lóczy István A Balaton című írása. Részle­tes geográfiai elemzést ad, a tudományos vizsgálódást pub­licisztikai kérdésfelvetés kö­veti a kereskedelmi korszerű­sítés, az ellátás javítása, a tu­rizmus fejlesztése céljából. Reöthy Ferenc A Balaton halállománya és halászata címmel ad képet e témáról. Lengyel László pedig Somogy hévizeit ismerteti. A szemle véleményünk sze- 1° rint legértékesebb tudományos irasa a Történeti emlékek So­mogy megye földrajzi nevei­ben című tanulmány Király Lajos tollából. Az etimológia igen sokat elárul a környék történetéből. A szerző a törté­netiség' sorrendjében csoporto­sítja a földrajzi neveket, kezd­ve a honfoglalás kori törzsne­vekkel, majd a személynévből alakult községneveket, a szol­gálatadó népek emlékét őrző helyneveket és az idegen né­pek nevéből keletkezett elne­vezéseket veszi vizsgálat alá. Külön csoportot alkotnak a -falva típusú helynevek, a vá­sárhelynevek és a templomok védőszentjeiről elnevezett hely­ségek, Magyar Kálmán muzeo­lógus régészeti adatokat közöl a délbalatoni Marczali és Bát- hori családok történetéből. A Figyelő rovata is tallóz a ba­latoni események között, az persze különös, hogy egy szem­le, melynek hasábjai részletes elemzésre kínálnak lehetősé­get, mindössze tizenhárom so­rost!) »-kritikát« közöl a fonyó- di Pap S. Gábor munkásságá­ról. A könyvrecenziók sorából kiemelkedik Szíjártó István­nak Bertha Bulcsu Balatoni évtizedek című kötetéről köz­zétett ismertetése. Nemcsak balatoni téma ta­lálható a szemlében, egyebek A zöldnad rágós lovag Eszperantó nyári egyetem Gyulán A Dührer-leremben többek között sor kerül a gyulaiak őszi tárlatára. Aki Gyulára látogat, bizo­nyára elmegy a Várfürdőbe, mely egy 2ö holdas ősparkban helyezkedik el. Gazdag programfüzetet ad kézbe a Gyulára látogatóknak a város. Az első írásos emlé­ket 1214-ből őrzik, így Gyula ezen a nyáron ünnepli 760. évfordulóját. Az élénk társa­dalmi, politikai, kulturális életet a lakosság egészséges lokálpatriotizmusa hatja át. A tizenkettedik eszperantó . nyári egyetemet július 7— J 13-a között rendezik meg. Év- ^ rőí évre 10—12 országból # vesznek részt az egyetem elő- # adásain. Ezekben a napokban # folyik Gyulán a zenei könyv- i tárosok továbbképzése,. július# végén képzőművészeti telepi # program kezdődik, augusztus- ^ ban a pedagógusfestőknek és 4 fotósoknak adnak otthont. ? A művelődésiotthon-mozga- . — , Nyolc kormánykitünte­lom 25 éves jubileumára hív-itést, kétszer ennyi miniszteri ják össze a népművelési ok- felismerést nem adnak olyan tatók és kutatók XX. nyári ? embernek, aki nagyon szereti konferenciáját. Szeptember- # a nyugalmat, ben országos biológusnapok # — Ötvenhat után én egy kezdődnek Gyulán, a Magyar # kitüntetést se kaptam. És Diabetes Társaság U. kong- Jakár hiszi, akár nem, csak vcsszusa is itt ül össze. Je-vet becsülök. Ezt! Július 11-én várhangver­senyt rendeznek a Mogyo- róSsy János könyvtárban hanglemezesteket tartanak, A 11. évad kezdődik meg ■a gyulai Várszínházban. Szá- # ráz György A nagyszerű ha­lál című drámáját, Triso de Molina A zöldnadrágos lovag című vígjátékát mutatják be. Békési esték címmel a megye népművészei tartanak folk­lórműsorokat. között olvashatunk tanul­mányt Hosszú Évától: Pedagó­gusjelöltek és a film címmel. A szerző a tanítóképzőben vég­zett fölmérést ismerteti, és an­nak tanulságait rögzíti. Az írás értéke, hogy felhívja a figyelmet a tanítójelöltek film­kultúrájára, illetve sok tekin­tetben »filmkulturálatlansá- gára«, egyben jelezve azt, hogy a filmesztétikai ismere­tek elmélyítése miért lenne fontos éppen a képzésnek e stádiumában. Tanulmánya azonban néhány kérdőjelet is tétet velünk. Egyik állításában úgy véli, hogy az általa vizsgált hallga­tóknak csaknem a fele havon­ta négy filmet lát, »... ami bizonyára több, mint a havonta elolvasott könyvek száma . . Ügy véljük, négy könyvet leg­alább elolvasnak havonta s kaposvári pedagógusjelöltek. Ha az ellenkezője igaz, akkor nem a filmkultúrát kell az in­tézetben fejleszteni, hanem a:< olvasási kultúrán van javíta­nivaló. További ellentmondás azt állítani, hogy a kritikuso­kat nem is ismerik (igaz, nem is a kritikust kell ismerni, ha­nem kritikát olvasni), s hogy a különböző kritikusok egy­másnak ellentmondó vélemé­nye sarkall arra, hogy megnéz­zék a filmet. Tapasztalatunk szerint a filmkritikában nem olyan gyakoriak a summásar ellentmondó vélemények, s ha ez lenne a moziba járás moti- válója. akkor nem havonta négyszer, hanem évente négy­szer* mennének oda a hallga- ! tők. Közli a szerző, hogy a hallgatók által — az úgy lát­szik mégis — olvasott lapok kritikái nem alkalmasak az »utólagos rendező« hatásra. inkább az előzetes tájékozódás­ra, mert »előzeteseket tartal­maznak«. A lapok pedig sor­rendben a következők: Film- Színház-Muzsika, Képes Film­híradó, Filmvilág, Filmkultú­ra. Nos, egy kis sajlóismereti vizsgálódás nem ártott volna mert a Képes Filmhíradó — a Mokép reklámtájékoztatója — valóban előzetest közöl, de a másik három 6okkai több ér­tékelő és bemutató utáni kri­tikát, mint előzetest. És olyan írásokat, melyek alkalmasak arra, hogy széles rétegek kö­rében »utólagos rendező« ha­tást fejtsenek ki, bízunk ben­ne: a tanítóképző moziszerető hallgatói körében is. T. T. Wúyn. Ami és a fém a így kezdődött... •>A világ emberekkel« mondja. Én gondolok, fő­zniük. TtrOé tele van értéke? | — ezt Mjtyn I meg rögtön rá i!t van egy kö- I rögtön bizonvit- j ja is — minden tételét azon­nal igazolja —, neveket sorol Aranka néni, a portásnö elbe­széléseket ír. Farkas Árpád, a barátja pénzének nagy részét művészeti könyvekre költi. Ez verset farag, az rajzol. Vágy­nak a szépre az emberek. — Kiskoromban, ha sírtam, azt mondták: olyan a hangod, mint egy kozáké. így lettem -Mitya«. így is hívják azóta az isme­rősei Somogyi Alajost. Hu­szonkét éves fiatalember, a Kefe- és Műanyagipari Válla­lat tmk-műhelyében dolgozik lakatosként. Magas, erős test­alkatú, barna a haja, barna a szeme. A hajáról még annyit: zabolázza, de a bal halántéká­nál a Széle makacskodik, egy kicsit visszahajol, mint a tető peremén a csatorna. Egy nagy szoba, tele köny­vekkel. A falakon a munkái. Mert tos idejében sem hagyja abba a küzdelmet a fémmel. Csak másként kö­zeledik hozzá. Az üzemben mintha férfi ellen küzde- ne, a kis mű­helyben, mint­ha nő felien. Mert otthon képzelete és a kalapálja, po­fozza a fémbe. Tizenöt éves korában a ke­zébe akadt egy könyv. Szevt- péteri Józsefről, a Mária Te­rézia korabeli ötvösről szóik Az ölvösmest.er csodálatosan domborította a fémet.. — Mindig azt hittem, festeni fogok. Sokat köszönhetek az egykori iskolámnak, a kapos­vári Tóth Lajos általánosnak. Lóránt János, Papp Gyuláné megszerettette velem a rajzot, Zákányi Zsolt a zenét, Kersák Jenőné a hitet próbálta belém- plántálni önmagam iránt. Megkérdeztem: mit szólnak a Vasas szocialista brigád tag­jai társuk szokatlan tevékeny­ségéhez. — Sokai) látták a kórház­beli, Berta Tiborral közös ki­állításunkat. Tetszett nekik, azt mondták. Nagyon jólesett »Mityának«, hogy az igazgató is megnézte a bemutatót. — Megbízást ■ kaptam egy nagyméretű műre, melynek a laka- i helye az üzem bejáratnál len szabad | ne. Készítem a terveket. Elha­tároztam: ha hónapokig tárt is, ez lesz a legjobb mun­kám .. . A lakás — felesége nagynén­iénél laknak — olykor olyan, mint a méhkas. Itt gyűlnek össze a barátok. Vita, egy film. egy könyv, egy kiállítás meg­beszélése. Üzemmérnök barát­ja, joghallgatók, szakmunká­sok — együtt. Dosztojevszkijt, Peter Weiss művelt, Páskándi Gézát, Hen­ry Miller könyveit, Fellini és val" világ for- i Bergman filmjeit kedvei), máit, figuráit Vagyis: a lélek, az emberi tit- kpk izgatják. Nagy lelkesedések, nagy »le­törések«. Ilyen. Korán és saját lábára állt. Ahogy betöltötte a tizennyolcadikat. megnősült. Felesége a lánynevét viselt: Hámori Anna. Ö könyvtáros volt, a könyv játszott szerepet megismerkedésükben is. Miközben beszélgetünk, né­zegetem a munkáit. Különösen az Ősz című ragad Tjac> Gyü­mölcstől terhes fa alatt anya kisgyermekkel. Szép ez a pár­huzam. S Itt van a többi: a Pókháló, A szent, a Vízió, a Fekvő alak. Valamit sejtetni engednek. — Jelentkezni akarok az Iparművészeti Főiskolára. — Szakmunkás-bizonyít­vánnyal? — Ősszel érettségizem az esti tagozaton. Már most . kel­lett volna, de betegség miatt halasztanom kellett. A betegség foglalkoztatja. Nemcsak a magáé. Másoké is. Van egy domborítása, melyet egy — akkori — beteg barát­ja huszonnegyedik születés­napjára készített. Huszonnégy négyzetből álló rács mögött r csontig meztelenedett figura A Ez lett belőle. =~ LÁSZLÓ LAIOS ====== !PPÍ URANBANYi ÁSZOK szabad kezet kapok a vágat­hajtásokhoz. Mire hazatértem, már telefonált az igazgató­nak, aki jó ismerőse volt Rá­kosinak, és rám támadt: miért futkosok az ő háta mö­gött panaszra? ... Nagyon összevesztem vele. De attól kezdve nem akadályoztak Mielőtt az uránhoz kerültem megválasztottak országgyűlé­si képviselőnek is. Három ciklusban voltain a parlament tagja. — Eljárt vagy szólt is a bá­nyászok érdekében? —_ Amikor tehettem, csak őértuk szóltam. Nem rajiam múlt, hogy visszaesett a meg­becsülésük. Most én úgy lá­Az oklevelek hátlapján ce­ruzarajzok. Ákom-bákom be­tűk és alaprajzok. — Ne botránkozzon meg ezen! — néz rám szürke sze­mével. — Én becsülöm a pa- • pírt. A munkáért kaptam. De néha előveszi a gyerek. Sze­ret rajzolni. Verjem meg, ha tóm, nem nagyért foroghatnak hettem, mert betegség börtönében — ez is ? címe lehetne. dóm -az emberektől. Nagyot? A kapcsolatok. Mindenki hallok, félvak vagyok. Azért? iránt nyílt, s ezt várja viszon- húzódok oda, ahol nem kell? zásul. Volt egy művezetőjeJSok hang, szónoklat, meggyőzés,? mindenben nem értettek egyet bizonyítás; csak munka és ra-?De ha ész érveket tudott fel- gaszkodás, a természethez. Én,? hozni, a művezető bólintott: uram, a hallgatásommal? »Rendben«. Bekopog a »na­-f mrnifhn» Volt már Te van Perez Jánosnál. a barackot, a füvet, a rózsát,? gyakran kap gyémánt értékű hogy nem is képzeli. Nekem? tanácsokat Bors Istvántól, megfordult az életem. A küz-? Honty Mártától. Apai barátja delem helyett a nyugalmat? a kiállításon már sikerrel sze­keresem. — Most nyű vöm a harma-t dik autómat. Az elsőt ak-» Anna, a felesége, kor kaptam, amikor Magyar-, — Mitya mindent gyorsan országra száz Moszkvics jött akar megalkotni. csak körorvosok igé-^ _ jyjert a tervnél még ég olyan szépen értem a nővé-J gyökhöz nyékét, a szőlőt, a szamócát,? Margitnál. replő' Dabóczi József. Az első »kritikusa« mindig be és Piros keretes, díszes leve- éppen akkor van kedve »mű­iét tesz elém. Arról értesítik, hogy mint sztahanovista bá­nyászt, följegyezték a DISZ dicsőségkönyvébe. A dátum: 1953. VI. 17. — Ez volt a tetőpont. Ak­kor már kétszáz métert haj­tottam ki a csapatommal ha­vonként. Az én csapatom vé­gezte el tíz hónap alatt a zo- deményezés az életet, báiki altáró kihajtását, és én vábblépést jelentette, a i kezdtem meg a legnagyobb ) uránérc-bánya aknájának készítését is. Megmutattuk, Az állandó kiállítások kő- # hogy nemcsak a szénben, há­zul kiemeljük az Erkel Fe- #nem a kőben is lehet dolgoz- rencet és korát bemutatói hi, ha akar az ember. És ha anyagot, melyet a látogató a # keresi a jó megoldásokat. Ne nagy magyar zeneszerző szü-ivegye ezt dicsekvésnek, de lőházában tekinthet meg, ’kérdezte a kitüntetéseim okát. vészkedni«, amikor az okle­veleimet lapozza? Én meg mindig terveket forgatok a fejemben, elragad a képzelet, ilyenkor skiccelek, akármi akad a kezembe. Meg — őszintén — ki beszél ma mar ilyen dolgokról? Elfelejtették azt az időt, amikor egy kez- a to- Akkor se mindenki örült az én dol­gaimnak. A műszaki vezetők h i tetlenked tek, megdorgáltak, ötvenháromban az akkori komlói bány .igazgatóval is volt vitám. írtam Rákosi Má­tyásnak, mert fájt, hogy fál- remagyarázzák a törekvésün­ket. Fogadott, és megígérte, olyan körökben, ahol hallgatják őket. — Vagy talán nem olyan látványosan, mint másfél év­tizede. — Nem tudom, szeretném, ha emberék több és az se lenne mások is látnák. Nem szégyen ez, kérem. De én már nem vagyok bányász, nincs illeté­kességem az ő nevükben szólni. — öt éve, hogy nyugdíjba ment, és már 7 meg- voltam. A másodikat mint or-? tervnél még nem a tűz. ha sokat kések sztahanovistaJ a fémbe valósítással: kihuny. Jól kiegészítik egymást. An­ny el hettek. Én kaptam, ve~?»benne hettem, mert sztahanovista? a fim szággyűlési képviselő igényel-i na ugyanakkor akar a jogi ka v.----- x-1-..ii..i!---: -----! 1----­k ellett :*.az iparművészeim. A harmadikat? egy jogcím Ahhoz # ron felvételizni, amikor férje k — !-------•=---—Sokat ta­^ 4 Ott, a kis műhelyben való­Egyszer se. Én megka-» c.-lgos »szerszámcsendéletet« pom azt a negyezer-hetezaz? uttam_ ök szavak, érvek, let- fonntot és elteszem Futyu-?tek ,.kalapacsaival« és lók a központra, azokra, akik) ott ülnek. Akkor se mennék,? • »pon­tozóival« alakítják egymást, ha hívnának. Nekem ne# jellemüket egyenesre. Én szeretem a bánya- mondjanak ájtatos szavakat!# szokat, de ők elfelejtettek. Elegem volt a szavakból. Ne-é Nem érnek rá ebben a roha- kém a természet szavát kel! násban velem törődni. Én ezt meghallanom. f megértem. Én meg tartózik©- , ^ (Folytatjuk.) * Leskó László t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents