Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

A TANÁCSOK A FIATALOKÉRT

Intézkedések, tervek, határozatok

A

z Ifjúsági törvény különleges -helyet foglal el a legfőbb jogszabályok sorában: a fiatalok életkörülményeinek minden ' részletét átfogja. Ebből következik, hogy végrehajtásában valamennyi politikai, állami és gazdasági szervnek fontos feladata van. Közülük is sok vonatkozásban meghatározó szerepet töltenek be a helyi tanácsok, melyek működési területükön fontos intézményeket irányítanak, hatósági tevékenységet fejtenek ki, illetve felügyeleti munkát végeznek. Tennivalóik tehát egyrészt közvetlen jellegűek másrészt az együttműködés biztosítását, a törekvések ösz- szehangolását célozzák.

Hogyan látják el a kettős feladatukat? Milyen intézkedések, határozatok, tervek alapján végzik irányító és szervező munkájukat? Bizto- sítanak-e anyagi alapot, raeg- 1 felelő körülményeket ahhoz, hogy a fiatalok lakóhelyükön is tartalmas művelődési és sokszínű szórakozási lehetőségeket találjanak? És ami talán a legfontosabb: hogyan biztosítják az ifjúság képviseletét a testületi munkában, részvételét a mozgalmi tevékenységben, a közéletben? A témát felölelő kérdések sokaságából e háromra kerestünk választ a megye néhány,' körülményeiben egymástól jelentősen eltérő községében.

Előrebocsátom: a kialakított kép igencsak tarkállik a tendenciákban és a megvalósítás gyakorlatában is lényeges különbségeket mutató tapasztalatoktól. Ha színekben kellene megfogalmaznom: a lehangolóan sötétszürke és a kedvet vidító, élénk színek egész skálája található a vásznon.

De vegyük egyenként a három kérdést, és nézzük az elsőt: a terveket, a határozatokat, a testületek pontokba rögzített feladatait. Jó, tudom, hogy ez nem minden; hogy a nagy rutinnal és tetszetősen megfogalmazott tori' vek önmagukban fabatkái sem érnek. De — azt hiszem — ennek fordítottja is igaz:

jó tervek, megalapozott határozatok, a saját viszonyokból kiinduló intézkedések nélkül nehéz elképzelni átgondolt, tudatos ifjúságpolitikai munkát bármely községben. És most nem is arról van szó. hogy a pártszervezet mikor tárgyalt erről a témáról, és milyen határozatokat hozott. Somogyaszalón ugyanis a tanács elnöke erre hivatkozott, ámiikor a testületi intézkedésekről érdeklődtünk. Ez természetesen nélkülözhetetlen. De nem helyettesítheti a tanács által készítendő terveket, konkrét intézkedéseket.

a

szorriszédos községben, Mernyén ennek szellemében igyekszik végezni munkáját a tanács. Mindjárt hadd tegyem hozzá: fél sikerrel. Tavaly márciusban ugyanis tárgyalták a témát, de nem külön napirendként, hanem együtt a nők szociális és gazdasági helyzetével kapcsolatos rendeletek végrehajtásának áttekintésével. így természetesen nem tudhattak összpontosítani egyik területre sem, megoszlott az érdeklődés, es végső soron mindegyik kénytelen volt nélkülözni a szükséges figyelmet. Ugyancsak itt tapasztaltuk, mennyire általános, inkább elvi, mint konkrét feladatokat tartalmaz a tanács határozata. Csak néhány mondt ízelítőként: »-A tanács ifjúságpolitikájának célja továbbra is az ifjúság nevelésének segítése; a/., hogy ifjúságunk felkészülhessen feladatára, hivatására, aktívan vegyen részt a szocializmus építésében és védelmében, megtalálja képességének, munkájának megfelelő helyét és boldogulását a társadalomban.« Nem sokkal több konkrétumot tartalmaz az intézkedési terv sem. kivéve a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásának támogatására szánt összeg felajánlását és azt, hogy »éves szinten egyszer tárgyaljuk e témát«.

Több községben — a felsőbb szervek javaslatára — annak rendje szerint létrehozták az ifjúsági bizottságot,

amelynek öt tagja általában megfelelően képviseli — már ami az arányokat illeti — az ifjúság neveléséért felelős szerveket. Terveket is készített ez a bizottság, és például Somogyváron. nem is mondvacsinált témákat akar tárgyalni. (A KISZ-szervezetek anyagi ellátottsága; a szakmunkástanulók helyzete a községben; a tényleges katona i szolgálatot teljesítők és a gyermekgondozási szabadságon levő anyák kapcsolata a munkahelyekkel stb.) Hogy mennyi valósul meg mindezekből nemigen lehet tudni, mert az első összejövetel a látogatásunk utáni napokban esedékes. Mindenesetre bízunk abban, hogy nem mindenütt fogják fel csupán "■eggyel többnek« e bizottságot és csak kevés helyen lesznek kénytelenek olyan megállapítást tenni, mint Szőlösgyörökön. Itt a tanács vezetői így válaszoltak az érdeklődő kérdésre: »-Hát, megvan, persze, de az igazat megvallva nem sokat tett.« Ami — magyarán szólva — a megalakulás tényénél nem jelent többet.

B

uzsákon viszont éppen az ifjúsági bizottság terjesztett nemrég beszámolót a tanács elé az intézkedési terv, illetve az együttműködési tervek végrehajtásáról. Kár, hogy a tanácsülésre nem hívták meg a fiatalok képviselőit — a művelődési otthon igazgatója, ■bár fiatal és fel is szólalt, elsősorban intézménye nevében beszélt —, pedig ilyen fontos téma tárgyalásakor nem szabad megelégedni azzal, hogy a tanácsülés úgyis nyilvános, bárki eljöhet. Meg kellene szervezni az érintettek részvételét. Bs akkor talán inkább magúkénak éreznék az egyébként jó határozatokat a fiatalok olvasámozgalmának fellendítéséről, újabb sportszakosztály alakításáról, vagy az ifjúságnak a helytörténeti munkába való bevonásáról.

Paal László

(Folytatjuk.)

NDK-ban szerzett tapasztalatok

A tsz-ek és az állami gazdaságok együttműködése

Beszélgetés Tóth Károly osztályvezetővel

Jubileumi ünnepség az Állami Biztosítónál

Segíteni a szocialista pénzügyi politikát, anyagi biztonságét teremteni”

Negyedszázaddal ezelőtt, 1949 tavaszán jött létre több hazai és külföldi biztosító társaság összevonásából az Állami Biztosító. Tegnap Kaposváron a megyei igazgatóságon rendezett ünnepségen emlékeztek meg az alakulás jubileumáról, az azóta eltelt két és fél évtizedről.

Kelemen János, a biztosító szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a vendégeket. Magyar Lajost, az Allarpi Biztosító főosztályvezetőjét, a megyei tanács, a KPVDSZ, a társ pénzintézetek képviselőit, Petre László nyugdíjas igazgatóhelyettest, aki éveken át tevékenykedett e munkaterületen és most eljött, hogy régi társaival együtt emlékezzen, ünnepeljen.

Sándor Gyula igazgatóhelyettes az alakulás óta eltelt időszakról, céljaikról s feladataikról így beszélt ünnepi megemlékezésében:

— Az Állami Biztosító fejlődése nyomon követte a szocialista fejlődés szakaszait, és feladata az volt, s változatlanul az ma és az lesz a jövőben is, hogy a biztosítás eszközeivel segítse . a szocialista pénzügyi politika megvalósítását, hozzájáruljon a népgazdaság és a lakosság anyagi biztonságához, az elemi és egyéb károk kockázatának átvállalásával tehermentesítse a költségvetést, kiegészítse a társadalombiztosítás szolgáltatásait. Nehéz volt az út addigi amíg kijelenthettük: a szocialista biztosítás céljaiban, törekvéseiben más, mint a korábbi biztosítási formák es elfoglalhattuk helyünket a gazdasági élet vérkeringésében, az egyének, a közösségek anyagi biztonságának ‘ megteremtésében. Egyre nagyobb megbecsülést, tekintélyt szereztünk

azzal, hogy keressük, kutatjuk társadalmunkban a biztosítási szükségleteket, igényeket, a díjakat a dolgozók számára elérhetővé tesszük. A ltárok kifizetésével pedig nap nap után bizonyítjuk: intézetünk elsődleges tevékenysége a szolgáltatások színvonalának emelése.

Ezután Sándor Gyula arról szólt, hogy korszerűsödtek — társadalmunk alakulásával, változásával együtt — a különböző biztosítási formák is, amelyeket az egyének és a közösségek helyesléssel fogadtak. Ezt bizonyítják a számok is.

Megyénk 128 DOG lakosából 76 000-nek van összetett lakás- biztosítása. Somogybán a csoportos élet- és balesetbiztosítással rendelkezők száma meghaladja a 90 OOO-et. Megyénk valamennyi mezőgazdasági nagyüzemének van összevont vagyonbiztosítása. Az elmúlt öt évben Somogybán 382 millió forint kár kifizetésére került sor, ebből a termelőszövetkezetek 223, az állami gazdaságok 34, a lakosság pedig 125 millió forintot kapott.

Felszólalt az ünnepségen Magyar Lajos, az Állami Biztosító főosztályvezetője. Arról beszélt, hogy a biztosító tevékenysége fontos politikai feladat is, hiszen egyéneknek, közösségeknek nyújt anyagi biztonságot. Beszélt a 150 féle biztosítási formáról, a fejlődésről, a biztosítás iránti növekvő igényekről. Elmondta, hogy az év t-lső öt hónapjában a díjbefizetések összege mintegy 15 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának díjbefizetéseit. Végül az Állami Biztosító vezetői nevében köszönetét mondott a megyében dolgozó biztosítási szakembereknek eddigi munkájukért

Ezt követően Sándor Gyula igazgatóhelyettes emléklapot és jutalmat nyújtott át Bogdán Istvánnénak, aki éppen negyedszázada dolgozik a bizto- 1 sítónál. Kilencen vettek át törzsgárdajeivényt, s ezzel az intézetnél dolgozó törzsgárda- tagok száma hatvanötre emelkedett. Az ünnepségen a kiemelkedő munkát végzők között 50 000 forint jutalmat osztottak ki. Sz. L.

Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága által 1973. szeptember 23-án tárgyalt és elfogadott végrehajtó bizottsági jelentésben egyebek között ez olvasható: »Rendszeressé kell tenni a mezőgazdasági nagyüzemek egymás közötti és az élelmiszeripari vállalatokkal való együttműködését. Meg kell valósítani a szakosodást, a jövedelmezőbb gazdálkodást segítő területcseréket és területkivonásokat.-' E feladatok megvalósításának jeleivel találkozhatunk már megyénkben, s hasznos tapasztalatokért hazai és külföldi üzemlátogatásokon vesznek részt illetékes szakvezetők. Ilyen szándékkal utazott a Német Demokratikus Köztársaságba egy öttagú küldöttség részvevőiéként Tóth Károly, a Somogy megyei Tanács mezőgazdasági és élelrrte- zésügyi osztályvezetője. Tőle érdeklődtünk az út céljáról, tapasztalatairól.

— Ütünk során az NDK állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek együttműködési formáit tanulmányoztuk. Drezda környékén vizsgálódtunk ebben a témakörben, ezen a területen ugyanis több éves tapasztalatok vannak az együttműködésre. Sok segítséget kaptunk Paul Janoschtól, az e körzethez tartozó állami gazdaságok főigazgatójától és minden gazdaság, kooperáció vezetőjétől.

Az ezerhektáros Pimai Állami Gazdaság fö profilja a tejtermelés, de három üzemegységében növény- és gyümölcs- termesztéssel is foglalkoznak, azonkívül sertést is tenyésztenek. Thenészetükben a tejtermelési átlag 5200 kiló. Ez a gazdaság több kooperációban is részt vesz, így együttműködik a környező termelőszövetkezetekkel a gyümölcstárolásban, hűtésben és csomagolásban ; a földieper-telepítésben és -termelésben;, továbbá még három növénytermesztési ágban, valamint a borjak fölnevelésében.

— Melyek ezeknek az együttműködéseknek a főbb vonásai?

— Az említett gyümölcstaro- j lás keretében közösen építettek

egy 600 tonna kapacitású hű- tötárolót, 73 százalékos állami gazdasági és 27 százalékos ter- j melőszövetkezeti hozzájárulásból. A hütöházat négytagú felügyelő bizottság irányítja (állami gazdasági és termelőszövetkezeti részről egyaránt 2—2 személy), s a létesítmény dolgozóit a hűtöház alkalmazásában állnak. Mindkét szektor önállóan végzi a gyümölcs betakarítását, s azt a hűtőházban tárolják egészen az eladásig, A raktározásért, hűtésért, osztályozásért megszabott árat fizetnek a kooperációnak. Ugyanez az állami gazdaság és a suppeni tsz az epertelepítés' re és -termelésre társult, öszszesen öt hektáron. Az állami gazdaság a strubeni tsz-szel borjúnevelési együttműködésre szerződött: az évente fölnevelt 400 növendékmarhából csak 100 az övék, a másik 300 j kéthetes korában a tsz-től ke- j rül át hozzájuk. 11—13 hóna- I pos korukban visszaadják azokat a szövetkezetnek (csak te- nyészanyagrói van szó). A tsz csupán a sajat borjait vásárolhatja vissza.

— Szó esett növénytermesztési társulásról. Ezt milyennek látták?

— Meglátogattunk egy ilyen társulást is, melynek a Pimai Állami Gazdaságon kívül tagja a bielatali és a rosenthali tsz. Több mint 1500 hektárral vesz részt a kooperációban ez a három gazdaság. Arra társullak, hogy összevont gépparkkal, egységes szakmai irányítással termeljenek. Úgy láttuk, elérték céljukat, mert egy év alatt 28,5 százalékkal növelték termelési értéküket, és 10 százalékkal emelkedett a kereset. A részvevő gazdaságok az együttműködés megalakulásakor egybevonták a növénytermesztéshez szükséges gépeiket (értéküket szakértő bizottság állapította meg).

— Milyen tapasztalatokra hívja fel különösképpen a somogyi üzemek figyelmét?

— Köztudott, hogy nálunk, Somogybán is működik kát burgonyatermesztési zárt rendszer, a barcsi meg a lábodi. Radeburgban láttunk egy burgonyatermelésre, tárolásra, csomagolásra, osztályozásra cs értékesítésre létrejött kooperációt. A részvevők több mint 2000 hektáron termelnek burgonyát. A tárolót, hűtőt, cso- magolót és osztályozót magában foglaló létesítmény öthektárnyi területen épült. A tároló, hűtő például 1750 vagon étkezési burgonya befogadására alkalmas — a csírázás ellen egyszerre 800 vagon nyit gázo- sithatnak. Az osztályozógép különválasztja a nagyméretű, az étkezési és a takarmánynak való burgonyát, s , a csomagolóba jutott gumókat 5—50 kilós zsákokba tölti a gép. Az osztályozó- és csomagolósoron az elmúlt két évben 4000 vagon burgonya jutott át anélkül, hogy a gépek meghibásodlak volna.

Érdekes még somogyi szempontból a grossenhainj agrokémiai centrum működése. Ezt több tsz és két állami gazdaság hétmillió márkás költséggel hozta létre, és 25 ezer hektár tartozik a működési körébe. A centrum egy 10 ezer tonna műtrágya elhelyezésére alkalmas tárolóból, egy növény- védőszer-raktárból, 30 tehergépkocsiból, 6 mütrágyaszóró teherautóból és egy repülőgépből áll; tartozik hozzá vasúti vágány, több, a keveréshez, zúzáshoz, rakodáshoz való belső gép és térelválasztó. A szükséges 40 márkát hektáronként a részvevő üzemek adták ösz- sze, ezt az állam támogatással toldotta meg, s 18 évi törlesztésre hitelként vették fel a még hiányzó összeget (1 százalékos kamatra). Együttműködik a centrum a Jénai Agrártudományi Intézettel, onnan kapják a szaktanácsokat, ott végzik a talajvizsgálatokat _ és meghatározzák a szükséges műtrágyák és növényvédőszerek adagját.

A felügyelő bizottságba minden taggazdaság egy-égy képviselőt delegál, az operatív feladatokat a centrum tizennyolc tagú tanácsa oldja meg. Minden itt dolgozó a centrum alkalmazottja. Egyébként a centrum önköltségi alapon dolgozik, a szükséges anyagokat a forgalmazó vállalattól kapja arra az időre és olyan . összetételben, ahogyan azt előzőleg rögzítették a szerződésben. Ezt a centrumot azért néztük meg alaposabban, mert. megyénkben is kidolgoztuk az agrokémiai központok majdani területi elhelyezését, szervezeti fölépilését, s a közeljövőben már ezekről is beszámolhatunk — mondta tájékoztatója végén a megyéi tanács osztályvezetője. H- F,

A kollektív szerződések és jogszabályok összhangja

— A vállalati kollektív szer- | ződések — csekély kivételtől eltekintve — összhangban vannak a jogszabályokkal, a szerződések végrehajtása azonban még nem mindenütt kielégítő — állapította meg tegnapi ülésén a SZOT elnöksége. Egyes vállalatok megszegik a túlórát szabályozó rendelkezéseket, több helyen tiltott munkakörben foglalkoztatnak nőket és fiatalokat. A szakszervezetek a felügyeleti szervektől határozottabb fellépést sürgetnek a szabályok megszegőivel szemben,

Viszont örvendetesnek tartja a SZOT elnöksége, hogy a kollektív szerződések idei módosításakor egész sor vállalat fokozottan ügyelt a jó munka nagyobb megbecsülésére, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. A megvizsgált 80 legnagyobb vállalatnál általában 4—5 százalékos bérfejlesztést 1 terveznek erre az évre, a részesedési alapból pedig a tavalyinál átlagosan 1,6 százalékkal nagyobb hányadot kívánnak fordítani anyagi ösztönzésre.

Négyszemközt

„Szívesen dolgozom a közösségért”

Csinos, divatosan öltözött. Megjelenése és szavai is egy- | ről vallanak: jellegzetesen I mai fiatal Páhoki Margit, a Kaposmérői Építőipari Szövetkezet pénzügyi előadója. Aki hosszasan beszélget vele. az meggyőződhet határozottságáról, tudatosain választott hivatásainak szieretetérőL

— Tudom, sokan száraznak, egyhangúnak tartják a pénzügyi munkát. Pedig abban éppen annyi szépség van, mint más tevékenységben. Közgazdasága szakközépiskolát végeztem, de már szünidőben is gyakran dolgoztam itt a szövetkezetnél. Megszerettem munkatársaimat, s az érettségi után jelentkeztem. Azóta itt dolgozom. Voltam anyagkönyvelő, pénztáros, most pénzügyi előadó vagyok.

Sokat mond a Stier Tibor elnök véleménye:

— Amióta Páhoki Margit végzi ezt a munkát, szövetkezetünk pénzügyi helyzete világos és könnyen áttekinthető. Ez nagyon fontos ahhoz, hogy tervszerű és biztonságos gazdálkodást folytathassunk. Ezzel érdemelte ki, hogy az építők napján ő is azok között volt, akiket munkájukért kiváló jelvénnyel tüntettek ki.

Lelkesedésével, odaadásával nemcsak beosztásában tűnt ki.'Amikor szóba került, hogy sok a szövetkezetnél a fiatal lány és fiú, létre kellene hozni a KISZ-szervezetet, ö is segített szervezni. Ez nem volt könnyű feladat, mert a fiatalok többségé vidéken dolgozik, s a környező községekben lakúi. Huszonötén alakították meg az ifjúsági szervezetet. Most társaival együtt azon fáradozik, hogy erősítsék a szervezetet.

— Ez, mint kommunistának is kötelessége. Nemrég vettük fel a pártszervezet soraiba. Ezt is lelkiismeretes munkájával, az ifjúsági szervezet létrehozásában, majd a munka megindításában végzett tevékenységével érdemelte ki. Pártmegbízatásul az ifjúsági szervezet segítését jelöltük ki számára — mondja Porga Géza párttitkár.

Esténként a szövetkezet klubjában nagyon sok fiatalt találni. Együtt szórakoznak; rendeztek már közös kirándulást, sportversenyeket, házi sakk- és asztali tenisz-baj - nokságot is. De ott voltak szinte valamennyien szabad szombatjaikon azokon a társadalmi megmozdulásokon is, amelyeket a XI. pártkongresszus. illetve felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére szerveztek. A fiatalok

— köztük Páhoki Margit is

— együtt dolgoztak és dolgoznak még nagyon sok szabad szombaton idősebb társaikkal, hogy a 12 milliós beruházás — amelynek átadási határideje az év vége — három hónappal előbb elkészüljön.

— Miért lettem párttag? Úttörőként, majd a középiskolai KISZ-szervezetben is szívesen dolgoztam a közösségért, s ez érlelte meg elhatározásomat, hogy kérjem felvételemet a pártba, folytathassam ezt a munkát.

Végül terveiről beszél:

— Most végeztem el a marxista középiskolát, az a célom, hogy szakmailag is fejlődjek. Tudom, hogy tőlem, mint kiváló dolgozótól, még többet várnak, ezért mérlegképes könyvelői tanfolyamra jelentkezem.

Szalai László

Somogyi Néplap! 3

i