Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-18 / 140. szám

Kis nemzetek nagy lehetősége Találkozások a Szovjetunióban A KGST 25 esztendős jubileumának hazai ünnepségén hangzott el a következő mondat: »Ma már lehetetlen különválasz­tani, hogy az eredményekből mennyi származott a nemzeti erőteszi lésekből és mennyi a szocialista országok nemzetkö­zi összefogásának erejéből.* Ez a mondat nem annyira a leltárkészítés nehézségére hív­ja fel a figyeLmet, hanem sok­kal inkább arra — a lényeg­re —, hogy a szocialista nem­zetközi gazdasági együttmű­ködésben rendkívül dinamikus és nagy lendítő erejű köl­csönhatás érvényesült. Mire vitte Magyarország s KGST-ben a 40-as évek végé­től? E cikknek nem lehet célja a részleteket egy tői - egyig számba venni, ezért maradiunk egyetlen körül­ménynél: hazánk negyedszá­zad alatt a gazdaságilag kö­zepesen fejlett országok fel- j ső régiójába emelkedhetett, j ezért az MSZMP X. kong­resszusa már megfogalmaz­hatta a programot: a 70-es években föl kell zárkózni a velünk összehasonlítható fej­lett ipari országok csoportjá­hoz. Mit tekinthetünk igazán huszadik századi iparágak­nak? Az elektronikát, számí­tástechnikát, az ezekre épülő automatákat, az atomenergia­daságban ezek mindegyike jelen van már hosszabb-rövi- debb ideje, a leggyorsabb fej­lődést évről évre ezek érik el, s egyre nagyobb részét ad- ] ják a külkereskedelmi forga- | lomnak és a nemzeti jövede- j lemnek is. E legkorszerűbb ágazatok fejlesztése egyben a legkölt­ségesebb és a legkockázato­sabb is. Mindkettő terheit csak egy nagy felvevöképes- I ségű piac adta háttérrel vál­laihalja egy ország. A kis or­szágok — saját. határaikon beiül — ilyennel nem ren­delkeznek, A szocialista or­szágok gazdasági együttmű­ködése azonban az első pilla­nattól kezdve megteremtette hazánknak, s valamennyi KGST tagországnak ezt a nagyszabású fejlesztési prog­ramokhoz nélkülözhetetlen felvevő piacot. szakosodás és a koo­peráció pedig azok a nagy hatékonyságú együttműködési formák, me­lyekkel — a piac mellett — a fejlesztés további nagy biztonságát nyújthatják egy­másnak a KGST államai. E lehetőségekkel él a hazai ipar­ban a járműprogram, az ole- íinberuházások, vagy akár a Zsiguli-kooperáció és a szá­mítástechnikai ipar fejlesztési programja is. Az atomerő­művek építéséhez vagy a kő­olaj- és földgázvezetékek te­lepítéséhez is ezek révén csat­A technikát, a vegyipart. Azt a i lakozhatott a magyar ipar gazdaságot tekinthetjük tehát igazán a kor színvonalán ál­lónak, amelyben ezek az ága­zatok már megfelelő arány­ban léteznek. A magyar gaz­Ezeken a programokon mun­kálkodva — mert vala­mennyi egybeesik a legkorsze­rűbb nemzetközi irányzatok­kal — a kor színvonalán ve­hetünk részt a szellemi és Kíváncsiak és visszajárok Megnyíltak a somogyi építőtáborok A LENGYELTÓTI építőtá­bor központi épülete előtt a Somogyból, Békésből és Bu­dapestről érkezett 270 lány jó hangulatban gyülekezeti vasárnap délután a tábomyi- tóra. Az ünnepélyes zászlófel­vonás után Szenes Imre, s megyei KISZ-bizottság első titkára köszöntötte őket. Be­szédében kiemelte az építőtá­bori munka hasznát a népgaz­daságban. A megnyitón je­len volt Orosz Sándor, a KISZ kb munkatársa. Hor­váth Irma táborvezető ismer-' tette a hétfői munkatervet, ezzel zárult a tábomyitó. Utána csak egy kis ideig volt csönd, azután mindenfelől vi­dám éneklés hangzott, pár perc alatt igazi tábori hangu­lat kerekedett. Néhány táborlakót kérdez­tem: mit jelent nekik ez a két hét, miért vállalták a munkát? Popp Erzsébet Ba- latonföldvárról érkezett, elő­ször van táborban és már az első pár óra után nagy él­mény ez neki. — Kíváncsi voltam, milyen lehet egy tábor, és bár nehe­zen ismerkedem, ez a két hét szórakozás is. Sikerült eljön­nöm, nem bántam meg. Én otthon is sokat dolgozom. Ami itt a pluszt jelenti, az a közösség. — Ki tudod majd használ­ni a munka utáni szabad időt? — Nem hiszem, hogy unat­kozni fogok. Sokféle prog­ram közül válogathatunk, egyik sem kötelező, de remé­lem találok majd olyat, amely nekem való. Istéf Ági Csurgóról har­madszor táborozik. —r Ha összehasonlítod az eddigi táborokat a mostanival, mi jut eszedbe? — Voltunk az Alföldön, sátrakban, térdig érő homok­ban, és úgy csináltunk tiszta­sági versenyt... el lehet kép­zelni! Persze ott sem volt rossz, mert nem a kényelem a lényeges, de ahogy ideér­tem — ’ ' "ségteljesen mu­tat kör szóval ez vala­mi más! — Te már tapasztalt »épí­tős-« vagy, hogy mentél elő­ször, és mi az, amiért most harmadszor is jelentkeztél? — Először egy kicsit nehéz volt, lebeszéltek. Építőtábor, az meg mi? Eljöttem mégis, megszerettem, jó volt a mun­ka, és jól szórakoztunk utána. — Mikor hazamész, mi az, amit »elviszel ?« ; _ valamennyiünk számára. gazdasági világversenyben Legnevesebb nagy gyáraink egész sora — közülük a több­ség 30 éve még nem is lé­tezett — hírét, eredményeit annak köszönheti, hogy min- denekeiótt Jól gazdálkodott a KOSI" nyújtotta lehetőségek­kel : a nagy volumenű meg­rendelésekkel. a nyersanyag­vagy rés zegy ség -szál 1 í tásokk al. a műszaki, tudományos segít­ségnyújtással — amelyet fő­képp a szovjet ipartól kaptak a magyar gyárak is. Itt kezdődik azután a köl­csönhatás második oldala Egyfelől ugyanis az együtt­működés a szocialista orszá­gok között sok merész terv megszerkesztését és kivitelezé­sét engedte meg, másfelől vi­szont a korábbi tervek végre­hajtása. a jó színvonalú gaz­dálkodás az együttműködés nyújtotta lehetőségekkel — újabb és újabb gyümölcsöző termelési, fejlesztési kapcso­latokat tett lehetővé, s helyez kilátásba még inkább a jövő­ben. Mindennapi érdeke ez 360 millió embernek, a KGST-be tömörült országok állampol­gárainak. A szocialista nem­zetközi gazdaságra aU,-ulhat- tak az életszínvonal fejleszté­sének tervei 25 éven át. Va­lójában nagyon rövid idő alatt nagyon jelentős változások következtek be az életkörül­ményekben, az emberek anyagi helyzetében. Az élet­színvonal jelentése, tartal­ma átalakult az utóbbi évek­ben, és ez a legékesebb bizo­nyítéka a gyarapodásnak. A korszerű technika bevonulása az iparba, mezőgazdaságba, növelte a szabad időt, emelte a jövedelmeket, gazdagította az árualapot. okszorta magasabb szín­vonalon termelünk és fogyasztunk ma, mint a KGST megalakulásának esztendejében, és sokszorta j magasabb szintre kell emel­kednünk a fejlődéssel eeyütt haladva. Ehhez egyre hatal­masabb anyagi és szellemi kapacitások szükségesek, ame­lyeket csakis a szocialista népgazdaságok együttműkö­désével. együttes erejével te­remthetünk elő — nagy biz­tonsággal és valószínűséggel A Tyimirjazcv Akadémia falai között A Tyimirjazcv Mezőgazdasági Akadémia. s Moszkvában egy kicsit később van tavasz, mint ná­lunk. Itthon már elvirágzolt a? orgona, oft május második fe­lében pompázik teljes díszé­ben. Egy kis séta a parkban. Különleges fa- és cserjeritka­ságok — védett terület az egész kétszázötven hektáros parker­dő. Szinte külön városrész Moszkva északnyugati részén a világhírű Tyimirjazev Aka­démia. Nevek jutnak az eszembe — itt teremtődött meg az agronómiában D. N. Prjasnyisnyikov, a talajtanban V. H. Viljam, a mezőgazdasá­gi géptanban V. P. Gorjacskin iskolája — és sorolhatnám to­vább. És most itt vagyok az öreg akadémia falai között. Az előcsarnokban, egy kis asztalkán, zöld betűkkel nyom­tatott akadémiai újság, mel­lette a becsületkassza. Bedo­bom a két kopeket. Az 1920 óta megjelenő hetilapnak ezt a számát a május 9-i győzelem napjának szentelték. Képek sorok, emlékek. Ma is alkotó, a háború éveiben hősiesen helytálló tudósok, professzo­rok portréja rajzolódik ki. I. I. Gunar professzor, a nö­vényélettani tanszék vezetője vegyvédelmi parancsnokként harcolt. Neki írta egyszer I. N. Nazarov akadémikus: »Az i a hadsereg, amelynek tisztjei i a tudományra gondolnak — legyőzhetetlen.« Marina Rasz- kova Drjagina tudósasszony re­pülősként harcolta végig a háborút, sz.ázöt harci beveté­sen vett részt, eljutott egészen Berlinig. Ma a biológiai, gene laboratórium tudományos mun-i származásúaknak is otthont — Az ismerkedés. Megtu­dom, milyen egy másik vá­ros, egy másik megye élete, és amit a lányok elmesélnek, az szinte vonz, hogy odamen­jek és közelebbről is megis­merjem. Hoffmann Erika Orosházá­ról másodszor jött Tőle a többiekről érdeklődtem: — Volt idő, nem is olyan régen, amikor az építőtábor­ba nehezebben jelentkeztek a fiatalok. Most mi a helyzet? — Minden kiadott helyre volt jelentkező. Én sajnálom, hogy az elsőre nem jöttem, akkor lebeszéltek róla. Elhit­tem, hogy rossz. Most jobb a KISZ tájékoztató munkája. Ma elmondják, miért fontos, így mindenki jobban odafi­gyel, könnyebb megmozgat­ni. A KŐVETKEZŐ kérdést nemcsak hármuknak tettem fel. Azt kutattam, a fiatalok mennyire érzik, hogy az épí­tőtáborozás milyen hasznot hoz az országnak. Volt közü­lük, aki semmit se mondott, vagy megpróbálta megfogal­mazni, de nem tudta. Végül a válaszok mozaikjából azért kialakult a kép. A legérdeke­sebben Istéf Ági fogalmazott: — Mi tudjuk ezt, lehet, hogy nem is gondolunk rá, de azért érezzük, hogy nem­csak itt; mindenhol szükség van a munkánkra. Ugyan ekkor még két somo­gyi támogatású központi tá­bor nyílt, Balatonújhelyen és Balatonaligán. A somogyi fiúk pedig Csillebércre utaz­tak. Sok sikert, jó munkát kívánunk nekik. L. F. A KGST Szófiában sorra kerülő ülésszakán a szerve­zet fennállásának negyedszá­zados évfordulóját minden bizonnyal úgy ünnepük a tag­országok küldöttei, hogy to­vábbi hatékony intézkedése­ket tesznek a szocialista gaz­dasági integráció fejlesztésére, a munkamegosztás, a koope­ráció, az együttműködés el­mélyítésére. G. F. tikai, kertinövény-nemesítő \ nak, hanem katársa. Az általa nemesített növények az egykori harci él- 1 menyeinek nevét hordozzák Azután megakad a tekintet Budapest nevén: E. V. Kula­kov, a talajtani múzeum tudo­mányos munkatársa, G. Sz. Gruzgyev, a növényvédelmi tanszék vezetője részt vett Bu­dapest felszabadításában. És még egy magyar név: az aka­démia szolidaritási gyűlésén Genci Géza szólalt fel a ma­gyar diákok nevében. A Lenin-renddel, a Munka Vörös Zászló-rendjével kitün­tetett akadémia a mezőgazda­sági tudományok fellegvára 1941-ben a írontvonal nem messze húzódott az akadémiá­tól. Akkor az előadótermekben, a laboratóriumokban a harc­kocsik célzoszerkezeteit javí­tották, új típusú aknákat, rob­banószerkezeteket dolgoztak ki. A kísérleti földeken, az er­dőben és a parkban messze- hordó lövegek, légvédelmi ágyúk, légvédelmi léggömbök voltak mindenütt. Ma csend, béke és a fák alatt a hősök emlékműve. — Valamikor úgy hívták a? I akadémiát, hogy a »forrada­lom fészke« — mondta Iván Andrejevlcs Szmirnov rektor­helyettes. A régmúltról, a kez­detről beszélgetünk. Petrovszko-Razumovszkoje volt ennek a Moszkva melletti helységnek a neve, amikoi 1865-ben megalapították a földműves és erdészeti akadé­miát. Az iskola nemcsak a földesúri birtokok irányítói- nem nemesi a Híres művészek több mint háromszáz festményét ték eddig össze a lótenyésztő múzeumban. gyűjtőt­Tej- és hústermelés a tehenészetekben tájékozta tó a llSZV-röl és az AGltOKOMPLEX-rÖt Kormányunknak a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésé­re hozott intézkedései — nap mint nap tapasztalható módon — a gyakorlatban öltenek for­mát megyénk mezőgazdasági üzemeiben is. Erről a témáról tanácskozott tegnap a megyei tanács mezőgazdasági fejlesz­tési albizottsága Tóth Károly mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályvezető elnökleté­vel, Szendrei András osztály­vezető-helyettes előterjesztése alapján. Az albizottság az AGRO- KOMPLEX tejtermelő telep­rendszerről és a Hús- és Tej­hasznú Szarvasmarha-tenyész­tő Termelőszövetkezetek Kö­zös Vállalkozásáról (HSZV- ről) szóló tájékoztatót vitatta meg. A megbeszélésen jelen volt és felszólalt Solymossy Dezső, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztály­vezető-helyettese is. Mindkét rendszert jóvá­hagyta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, s jóllehet az AGROKOMPLEX- nek (adottságok híján) még nincs somogyi taggazdasága, a módszer megyénk szarvas­marha-tenyésztő gazdaságai számára is tartalmaz vonzó vonásokat. Ilyen mindenek­előtt a tejtermelő teleprend­szer célja: a speciálisan Hol- stein-Friz fajtára és annak keresztezésére — iparszerű tejtermelésre — kialakított állománnyal (a koncentrált, nagyüzemi keretek által nyúj­tott lehetőségeket kihasznál­va) a legközelebbi évtizedben a jelenlegi tejtermelési átlag- eredmény megduplázása! A tájékoztató az AGROKOMP- LEX enyingi tangazdaságának több mint kétéves tapasztalati eredményei alapján mutatta be ennek a rendszernek a lé­nyegét: a takarmányozás módszerét, a munka termelé­kenységét, a telepítés és be­ruházás, az állategészségügy, az üszőnevelés főbb jellem­zőit, a rendszergazda és a partnergazdaságok kötelezett­ségeit, az elszámolási rend­szert. Somógybain ennél a rend­szernél már jóval ismertebb a HSZV: megyénkből nyolc gazdaság tartozik tagjai sorá­ba. E vállalkozás programjá­nak az a fő célja, hogy a gyepterületeknek az eddiginél intenzívebb művelésével és hasznosításával megteremtse a húshasznú szarvasmarhatar­tás takarmányalapját. E mód­szer épületberuházási .igénye viszonylag alacsony költséggel kielégíthető. Az albizottság tagjai a tá­jékoztatót követő vitában el­mondták véleményüket, javas­lataikat a két szarvasmarha­tartása rendszerről, majd a ta­nácskozás — a témával kap­csolatos feladatok megjelölése után — Tóth Károly zársza­vával ért véget. adott, és egyfajta liberó’is, szabadságszerető hangulat ala­kult itt ki kezdettől fogva. — Ma az az alapvető felada­tunk — mondta a rektorhe- lyettes —, hogy magasan kép­zett szakembereket neveljünk, tudósokat, tanárokat képez­zünk. Az akadémián összesen hét fakultás van. Ebből ötön képezzük a fiatalokat. Van agronómiái, agrokémiai, zöld­ség-gyümölcstermesztő, állat­tenyésztő és közgazdasági számviteli fakultás. A hatodik a pedagógiai fakultás, ahol középiskolák számára tanáro­kat nevelünk. A hetedik a to­vábbképzést szolgálja. A mezőgazdasági tudomá­nyok történetével szorosan összekapcsolódó akadémia mé­reteire jellemző: hatvanegy tanszéke van, 14 tudományos kutató- és ágazati laboratóriu­ma, hét múzeuma, tiz kísér­leti állomása, obszervatóriu­ma, botanikus kertje, hat kí­sérleti tangazdasága. Kilenc­ven professzor dolgozik itt, közülük tizenhárom akadémi­kus vagy akadémiai levelező tag. A szovjet rendszer évei alatt több mint öt venezer szak­embert, és mintegy hatezer középiskolai tanárt adtak a mezögazdasagnak. Jelenleg harminckilenc külföldi ország­ból tanulnak itt diákok, aspi­ránsok. — Milyen magyar kapcsola­taik vannak? — Gödöllővel, Keszthellyel van szoros kapcsolatunk. Rendszeresek a tanulmány­utak, a diákcserék. Rövid idő alatt kiderül, hogy nemcsak a diákélet hordoz magán a miénkkel azonos vo­násokat, hanem van hasonló­ság a gondok között is. — Azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi években csökkent a falusi fiatalok aránya — je­gyezte meg I. A. Szmirnóv. — A kéthónapos felvételi előké­szítőn kívül szerveztünk egy egyéves előkészítő tagozatot kolhozt.agok. munkások gyere­keinek, olyan fiataloknak, akik már dolgoztak a mező- gazdaságban. Természetesen az előkészítő alatt ösztöndíjat is kapnak. Bevált ez a módszer. Évente 700 fiatalt veszünk fel az öt fakultásra, ezek húsz százaléka elvégezte az előké­szítő tagozatot. Még nem szóltam a pezsgő, vidám kultúr- és sportéletről, a mast épülő tizenöt emeletes, szállodai rendszerű kollégium­ról, az évi egymillió rubelről, amely kizárólag a kutatást szolgálja. Nem említettem, hogy négy év alatt, 1966—1970 között 27 új fájtát és hibridet állítottak itt elő, és hogy K. A. Tyimirjazev mellszobrát — akinek nevét 1923 óta viseli az akadémia — 1929-ben állí­tották fel a tyimirjazevisták adakozásából. Találkoztam egy ma­gyar, martonvásári másodéves hallgatóval, Szalai Dezsővel is. ö kísért el az akadémia le­nyűgözően szép lótenyésztési múzeumába és képtárába. S közben mesélt a diákélet szép­ségeiről, a sok és változatos, színes elfoglaltságról: arról hogy nemrég egy magyar klub nyílt Moszkvában, ahol olyan jó összejönni. A nagyvárosban zöld sziget az akadémia. A tudomány, a béke fellegvára. Vörös Márta (Folytatjuk.) Somogyi NéplapI 3

Next

/
Thumbnails
Contents