Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-16 / 139. szám

Az olasz tartományi kormányküldöttség Siófokon Tegnap este Siófokon befe­jeződött az olaszországi Friu- li-Venezia-Giulia tartomány kormányküldöttségének hiva­talos programja. A városi ta­nács dísztermében Antonio Comelli, a tartományi kor­mány elnöke és Böhm József, a Somogy megyei Tanács ta­nácselnöke együttműködési szerződést irt alá. (Ennek részleteire lapunkban rövi­desen visszatérünk. Szerk.) Az aláírás ünnepi pillana­tai után a két küldöttség ve­zetője rövid beszédet mon­dott. Böhm József hangsú­lyozta, hogy a szerződés há­rom évi munka gyümölcse. A kapcsolatok kezdete, azaz 1972 óta két tartományi küldött­ség járt nálunk, megyénkből pedig tavaly ősszel utazott delegáció az olasz tartomány­ba A Somogy megyei Tanács tanácselnöke rámutatott, hogy minden megbeszélés a kölcsö­nös megértés jegyében folyt, s ennek is köszönhető a fi­gyelemre méltó szerződés. Antonio Comelli szintén elismerően szólt a főként gaz­dasági téren fontos együtt­működésről. Emlékeztetett Al­do Moro néhány héttel ezelőt­ti magyarországi látogatásá­nak eredményeire, s megálla­pította. hogy a két ország kapcsolatai megfelelő ütem­ben fejlődnek. Friuli-Venezia-Giulia tar­tomány kormányküldöttségé­nek vezetője ezután válaszolt az újságírók kérdéseire. — A hivatalos tárgyalások arra engedtek következtetni, hogy önök nagy gonddal ki­szültek a somogyi látogatásra. Vajon erre az eredményre számítottak? — Igen, minden úgy tör­tént, ahogy reméltük. Megbe­széléseink során az együtt­működés újabb lehetőségei kerültek terítékre. Rájöttünk, hogy a mi tartományunk és Somogy megye között sok a hasonlóság s ez természetesen könnyebbséget hozott. — Mit tart ön a szerző­dés leglényegesebb pontjának? — A gazdasági együttmű­ködések sorában is a félkész faipari termékek vásárlását Magyarországról. Az a szán­dékunk. hogy később techno­lógiánkkal segítsük is feldol­gozásukat. Csövet fektetnek a Zalába 110 ezer köbméter ivóvíz a Balatonnál Az idén még nem tette próbára a balatoni vízművek teljesítőképességét a nyári forgalom. A Dunántúli Regio­nális Vízmű- és Vízgazdálko­dási Vállalatnál azonban so­ha nem az előszezonra, ha­nem a csúcsforgalomra ter­veznék, — Ezen a nyáron már 110 ezer köbméteres napi kapaci­terv szerint a nyár közepén Fonyódig üzemelni kellene. Balaionberénylől Fonyódig el­készült már a vezeték, a munkások jelenleg a Zala fo­lyó alatti átvezetésen dolgoz­nak. A munka határideje jú­nius 30. Ha elkészül, megin­dulhat a déli partra a nyí- rádi bauxitbányák jó minő­ségű karsztvize. E rendszer lalatnál arra, hogy miként lehet az ehhez szükséges jel­ző és vezérlő rendszereket ki­építeni. A terv megvalósítá­sa — a mostani számítások szerint — SO millió forintba kerül: két-három éven belül ezt előteremteni nem lesz könnyű. Indokoltságát viszont jól szemlélteti a következő adat: megfelelő irányítás­technikai berendezések hiá­nya miatt mintegy 10—15 százalékos kapacitáskieséssel kell számolni. Ez pedig na­ponta 10 ezer köbmétert je­lent. A kutak és vízkivételi mű­vek gazdaságos felhasználása mellett a szolgáltatás színvo­nalának javítására is szükség van: ennek érdekében több új gépet vásárol a vállalat, ugyanakkor dolgozóinak rend­szeres képzését is megoldot­ta. A mostani nyár előtt például négy szakmunkáskép­ző tanfolyam fejeződött be sikeresen a Dunántúli Regio­nális Vízmű- és Vízgazdálko­dási Vállalatnál, K. t — Ügy értesültünk, figye­lemre méltóak a szerződésnek a kulturális életre vonatkozó előírásai is. — Júliusban tartományunk­ban vendégül látunk egy folklórfesztiválon egy somo­gyi táncegyüttest, jövőre pe­dig tőlünk utazik Balaton- földvárra egy együttes. Kép­zőművészeti, népművészeti, könyv és folyóirat kiállításo­kat cserélünk. Nagyon örü­lünk, hogy negyven tíz-tizen- négy éves gyereket tíznapos üdülésre még az idén vendé­gül láthatunk az Adrián, jö­vőre f>edig olasz gyerekek pi­hennek a Balatonon. — Mit tudnak az emberek Friuli—Venezia Giulia tarto­mányban Magyarországról? — Sokat, de az ismereteik elsősorban a történelemre és az irodalomra vonatkoznak. Azért Somogy megye küldött­sége nálunk nem volt olyan jó helyzetben, mint mi' itt, Önök­nél. Kaposváron jártunk a Ró­ma hegyen, római kori köve­ket csodáltunk meg Kapos- szentjakabon, sétáltunk a Palmiro Togliattiról elneve­zett könyvtár polcai között, s a Balaton-parton megnéztük a Di Vittorio üdülőt. Ezek után már csak azt vártam, hogy ta­lálkozom egy falubelimmel — válaszolta nagy derültség kö­zepette Antonio Comelli. — Mi tetszett Önöknek me­gyénkben különösen? — A látnivalók közül ki­emelem a kaposvári mezőgaz- das;'|i főiskolát. Elárulom, hogy az ott szerzett tapaszta­latainkat odahaza okvetlenül hasznosítjuk, hiszen mi is ha­sonló oktatási intézményt lé­tesítünk. Ezért a kaposvári fő­iskola tanárait, diákjait is meghívjuk tartományunkba. Böhm József a sajtótájékozta­tón hangsúlyozta, azért is fon­tos a most megkötött együtt­működési szerződés, mert so- mogyon kívül egyetlen megye sincs hazánkban, ámely ilyen megállapodást kötött volna nem szocialista országgal. Friuli—Venezia Giulia tar­tományi kormányának négy tagú küldöttsége ma elutazik hazánkból. Pintér Dezső Fogadalom a békére! A béke felbecsülhetetlen értékű kincs. A legfőbb jó, ha annak tudatában élhe­tünk, hogy sehol sem onta­nak vért, ha biztosak lehe­tünk abban, hogy holnap sem bombázhatják le házunkat, s a gyerekek úgy nőhetnek fel, hogy nem kall megismerniük az idősebb nemzedékek által átélt szenvedéseket és tra­gédiákat. — Ez a két mon­dat a múlt év októberében, Moszkvában, a békeszerető erők világkongresszusán hangzott el, amikor Brezs- nyev, az SZKP főtitkára be­szélt az igazságos és demok­ratikus békéről, a népek biz­tonságáról és a nemzetközi együttműködésről. Az egész világot bejárt beszédnek csak ezt a két mondatát emeljük ki, mert ez is kitűnően pél­dázza a békemozgalom ere­jét, sikereit és azt az óhajt, hogy tartós, végleges ténye­ző legyen a béke az egész vi­lágon. Negyedszázada alakult meg a nemzetközi békemozgalom, s az azóta elért sikerek vitat­hatatlanul a világ formálásá­nak egyik legjelentősebb té­nyezői voltak. A jubileum időszakában üléseztek Moszk­vában a világ békemozgal­mának legjelentősebb nem­zetközi és nemzeti szerveze­teinek képviselői, s egyetér­tésük bizonyította, hogy az emberiség túlnyomó többsége a háborúellenes világra, a bé- , kére szavaz. A közelmúltban tanácskozott Szófiában a Bé-> ke-világtanács elnöksége, amely 1974-ct a; béke jubi­leumi évének nyilvánította, s kifejezte óhaját, hogy az el­múlt 25 év eredményeit meg kell erősíteni, a békét meg kell teremteni az egész vilá- ' gon. És ünnepel hazánk béke­mozgalma is. Közeledik fel­szabadulásunk 30. évforduló­ja. s ez a dátum nem csu­pán a szabadság első nap­jára. a szocializmus építésé­nek lehetőségére emlékeztet bennünket, hanem a békére, az akkor megteremtett, s az­óta is védett békére. És a jubileumok sorában itt áll előttünk a nevezetes dátum: 1949. június 17. Ez a nap a. magyar békemozgdlom szü­letésnapja. Ekkor tanácskoz­tak először hivatalosan a magyar ncp képviselői a be­kéért vívott mindennapos, rendszeres, szívós munkát jelentő harcról. A magyar nép akkori békekonferenciá­ja, az első magyar béke­kongresszus teremtette meg az alapot a negyed százada napról napra, a legválságo­sabb időkben is jól vívóit békeharchoz. Magyarorszá­gon szilárd egység alakult ki a háborús erők elleni harcban. Az akkori kong­resszus határozatából való az idézet: »Elhatároztuk, hogy a nemzetközi szolidaritás szálait szorosabbra fűzzük a békéért harcoló népek száz­millióihoz. A magunk erejé­vel is hozzá kívánunk járul­ni ahhoz, hogy a béketábor egy legyen a földkerekség népeivel.« — A negyedszá­zada tett fogadalomnak ele­get tettünk, bizonyítja ezt hazánk erősödése, szerepé­nek növekedése a nagyvilág­ban, részt vállalátta a világ- bcke megteremtéséért vívott harcban. A legutóbbi, a VIII, ma­gyar békekongresszus így foglalta össze helyünket, sze­repünket: A magyar béke­mozgalom jól szolgálta a bé­ke ügyet. Növelte népünk vi­lágbékéért érzett felelősségét, s tettrekészségét a szocialista haza építésében, ugyanakkor az ország határain túl is eredményesen segítette a bé­ke erőinek gyarapodását. Ez köszönhető a negyed- százada alakult magyar bé­kemozgalomnak. S erre mindnyájan büszkék lehe­tünk. E. Gy. Siófokon működik a vállalat vízkémiai laboratóriuma, ahol rendszeresen ellenőrzik a balatoni ivóvíz minősegét. tással dolgozunk. Ennyit még egyetlen évben sem tudtunk a Balatonnál biztosítani — mondta Rózsavölgyi Imre igazgató. Hétezer köbméter tartalék — Ez elég is? — A hét öt napján min­den. bizonnyal. A hétvégeken azonban helyenként nyomás­csökkenéssel kell számolni. A tartalék tározók azért épül­nek, hogy a hirtelen, emel­kedő igényeket is ki tudjuk elégíteni. Programot dolgoz- tünk ki erre, s az idén már hétezer köbméterrel emelke­dik tartalékolási lehetősé­günk. A tervek szerint jövőre újabb 6 ezer köbméter térfo­gatú tározót építünk. Ha be­fejeződik a program, akkor 50 ezer köbméter vizet tu­dunk a Balaton körül tarta­lékolni. A gyorsfejlesztési program keretében —• egyebek mellett — Balatonbogláron és Föld­váron kétezer köhméteres tá­rozó medence épül. Balaton- őszödön bővítették a felszíni vízkivételi mű kapacitását, Szépiákon a nyersvíz kivéte­lére alkalmas berendezéseket. A vállalat fejlesztési alapjá­nak jelentős részét költötte olyan beruházásokra, melyek a víz jobb elosztását, új fo­gyasztók bekapcsolását teszik lehetővé. E pénz minél cél­szerűbb felhasználása érdeké­ben a fejlesztési elképzelése­ket egyeztették a helyi taná­csokkal Több esetben a köz­ségek anyagilag is segítették — illetve segítik — az épít­kezést. A déli parton a legjelentő­sebb beruházás a nyugat-ba­latoni regionál is rendszer. A teljes befejezésének határideje a jövő év vége. Kísérleti fúrások A meglevő víztermelő ka­pacitás felhasználása mellett újabb kutak fúrását is ter­vezik: a VÍZI TERV tanul­mányt készített Balatanfeny- ves és Balatonkeresztúr tér­ségében a felszín alatti ivó­víz felhasználásának lehetősé­geiről Az első nagy átmé­rőjű kísérleti fúrások hama­rosan megkezdődnek. A balatoni vízművek évről évre visszatérő nagy gondja a gazdaságosság. A terveknél itt mindig azt kell számításba venni, hogy a nyári hónapok­ban ugrásszerűen nőnek az igények, az idegenforgalmi szezon befejezése után pedig ugyanilyen gyorsan csökken a fogyasztás. E szezonjelleg következménye, hogy a víz­termelő telepek kihasználtsá­ga — éves szinten — alig éri el a .30 százalékot. Érthető, hogy a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgaz­dálkodási Vállalat arra törek­szik: olyan fogyasztókat is bekapcsoljon a hálózatba, amelyek egész évben biztosít­ják a kapacitás eddiginél jobb kihasználását. A nemrég elkészített víz­mérleg azt mutatja, hogy 1975-től már a regionális és a helyi rendszerek vizére egy­aránt szükség tesz. Elvesz 10 ezer köbméter Az összehangolt üzem, a fo­gyasztók igényeinek kielégíté­se azonban a "mostaninál jobb irányítástechnikát követel. Tanulmányterv készült a vál­Több mint kétszáz nap a legelőn Volt, aki éjszaka indult el az ország másik végéből — Nógrádból, Hajdú-Biharból —, hogy idejében megérkez­zen a kéthelyi gyepgazdálko­dási bemutatóra. De akadt vendég az NDK-ból is, és vagy háromszázan Somogy- ból, a környező megyékből. Talán nincs abban túlzás, ha azt mondom, hogy ekkora ér­deklődés nem mostanában kí­sért egy szakmai, bemutatót. Még az igen mostoha időjá­rás sem riasztotta el a rész­vevőket, zuhogó esőben jár­ták a gyepet, a körülkerített legelőegységeket, hallgatták Mikié Vilmos ágazat vezető tájékoztatóját, kérdeztek — és nem fukarkodtak az elismerő megjegyzésekkel. Egy évtized szorgalmas, következetes munkájának eredményével, tíz év tapasztalataival talál­kozhattak itt, és személyesen győződhettek meg arról, hogy miért emlegetik az országban a kéthelyi gyepgazdálkodási módszert úgy, hogy »egyedül­álló«, s minden feltétele megvan annak, hogy rend­szerré fejlődjön. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya, az északsomogyi tsz- szövetség, a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem, a Ka­posvári Mezőgazdasági Fő­iskola, az Agrártudományi Egyesület növénytermesztési szakosztálya és a vendéglátó termelőszövetkezet szervezte meg ezt a bemutatót, azzal a szándékkal, hogy váljék köz­kinccsé mindaz a gazdag ta­pasztalat, amelyet már itt szereztek. Gecsey Kálmán, az Orszá­gos Állattenyésztési Felügye­lőség főosztályvezetője vita­indító előadásában a gyepgaz­dálkodás és a szarvasmarha­tenyésztés összefüggéseiről szólt. Hazánkban 1,3 millió [ hektáron van gyep, de túl- I nyomó többsége évtizedek óta elhanyagolt, tönkrement. Lé­nyegében 1963-ban kezdődött hazánkban szervezet*: munka a rét- és legelőgazdálkodás javítására,' állami támogatás­sal. Születtek kimagasló ered­mények. bebizonyosodott, hogy a fűhozamokat többszö­rösére lehet növelni, s ennek kivált a szarvasmarhaprogram beindulásával kiemelkedő je­lentősége van. Ennek a gon­dolatnak a folytatása, gya­korlati bizonyítéka volt mind­az, amit Fárób László, az egyesült kéthelyi szövetkezet elnöke elmondott. Részletesen ismertette azt a munkát, melyet a Keszthe­lyi Agrártudományi Egyetem segítségével egy évtizeddel ezelőtt megkezdték a gyep­gazdálkodás javítására. A nagy szövetkezetben ma az összterületnek több mint 28 százaléka, 1939 hektár a gyep. Ennek egyharmadán végez­ték el a rendezési munkát, alakították ki a 4—6 hektáros, körülkerített legeltetési sza­kaszokat. A szövetkezetben je­lenleg 2100 szarvasmarha van — ebből 654 a tehén —, és az összes állomány fele, 1100 szarvasmarha a gyepen él. A gazdaság 1980-ig 6500-as ál­lományt kíván kialakítani, ezen belül háromezres tehe­nészetet. A szóban hallott tájékozta­tóról a gyakorlatban győződ­hették meg a részvevők. Víz- | rendezéssel korábban hasz- I nálhatatlan területek , váltak í értékes legelőkké. Az ősgye­pekkel, a telepített gyepekkel, a megfelelő »fűlépcső« kiala­kításával ma már ebben a szövetkezetben az átlagos 150 —160 nap helyett 200—220 na­pot töltenek a legelőn a szarvasmarhák. 3500—3600 li­ter tejet adó tehenek itt él­nek éjjel-nappal, ősztől _ ta­vaszig. A keresztúri , részen gyönyörű hizóli búkat, kis- boa-jakat tehenekkel láthat­tak a vendégek. Adatokat je­gyezhettek fel: 0,45 hektár »tart el« egy tehenet, egy ember 300 jószágra ügyel, nem ritka a 260—280 mázsás fűhozam, egy liter tej önkölt­sége a legelőn tartott tehenek­nél 2,63 forint — és lehetne sorolni tovább. Egyetlen megoldatlan prob­léma van még — és előadá­sában erről szólt Bedö Sándor, a kaposvári főiskola kutató­ja — a gyepek betakarítása, tartósítása. A telepített gye­pek első növedékét silózzák a gazdaságban, a főiskola szaktanácsadásával szenázst készítenek. Így biztosítják az állomány egész évi zöldellá­tását. Ezen a bemutatón egy ki­csit a jövőt láthatták, ismer­hették meg a részvevők. V. 5*.

Next

/
Thumbnails
Contents