Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

A fölemelkedés útján Termelőszövetkezeteink múlt évi gazdálkodásának ta­pasztalatait összegezte, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek támogatási módját elemezte a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Megállapították, hogy az állami támogatás mai rendszere hatékonyan, jól szolgálja telmelőszövelkeze- teink fejlődését. A vitában résztvevők inkább csak néhány megjegyzésre szo­rítkoztak, olyan körülmények­re hívták föl a figyelmet, ame­lyekre a IV. ötéves terv sike­re érdekében nagy gondot kell fordítani. Ahogy Böhm József, a megyei tanács elnöke is hangsúlyozta összefoglalójá­ban: talán ez volt szövetkeze­teink gazdálkodásának törté­netében az első olyan év, amelynél az év végi összege­zéskor a legtöbb előremutató tényről és a legkevesebb nyo­masztó gondról esett szó. A megyei vezetés, a somogyi fal­vak népének erőfeszítései be­érnek — és ez mindannyiunk­nak őszinte közös örömére szolgál. 1973-at nagy­üzemeink nem csupán egy si­keres évnek tekinthetik, hanem egy olyan esztendőnek is. amely hosszú időre meg­alapozza gazdaságaink többsé­génél a továbbfejlődést. 125 termelőszövetkezet, 12 állami gazdaság, egy társulás és öt TÖVÁLL készített zárszám­adást. Minden bizonnyal az átlagosnál jobb eredmény is közrejátszott abban, hogy a közgyűlések minden eddiginél látogatottabbak voltak, a be­számolók többsége tartalma­sabbá vált, s nemcsak az ered­ményeket, hanem a szövetke­zeti élet egészét összegezték. Ha a részletek helyett a gaz­dálkodásra jellemző főbb ten­denciákat összegezzük, min­denekelőtt arról kell szólni, hogy nagyüzemeink növény- termelése igen dianamikusan fejlődött A terméseredmények néhány növénynél már meg­haladták a IV. ötéves terv vé­gére meghatározott célokat. Tovább folytatódot a céltuda­tos területi és ágazati koncent­ráció, az országos programnak megfelelően nőtt a cukorrépa, ' a dohány, a zöldségféle és a kukorica területe. Ugyancsak a népgazdasági céloknak meg­felelően gyarapodott a szarvas- marha-, a tehén- és a sertés- állomány is. A szövetkezetek beruházásai több mint négy, az állami gazdaságoké pedig több mint huszonhárom száza­lékkal meghaladták a terv­időszak időarányos hányadát. Emelkedett a szövetkezetek árutermelése, jövedelme, nőtt a részesedési, fejlesztési és a biztonsági alap. Csökkent a veszteséges tsz-ek száma, mér­séklődött a szövetkezetek kö­zötti szóródás. A felgyorsult fejlődés be­szédes szép bizonyítéka, hogy például a tervidőszak , első évéhez viszonyítva csaknem 55 százalékkal emelkedett a búza termésátlaga, és már 13 százalékkal meghaladta a terv­időszak végére kitűzöttet. A 40,5 mázsás kukoricatermés ugyancsak majdnem öt száza­lékkal magasabb, mint az 1975-re tervezett. Jogos a re­mény, hogy nem lassul ez a fejlődés, hiszen a tavalyi elő­készület után 19 szövetkezet­ben 16 000 hektáron az idén kezdődött az iparszerű kuko­ricatermelés, tíz nagyüzemben vezették be a burgonya zárt rendszerű termelését. Az állattenyésztés eredmé­nyei a múlt évben bizonyos mértékig lemaradtak a nö­vénytermeléstől. Elsősorban a szálas- és tömegtakarmányok nem megfelelő minősége ját­szott közre ebben, de például a tejtermelésnél mutatkozó kiesés összefügg a húsprog­ramra való áttéréssel. Tény vi­szont, hogy az állatállomány mennyiségi alakulása — mind szarvasmarhánál, mind sertés­nél — arányos a népgazdasági célokkal. Érdemes megemlíte­ni, hogy ma már húsz nagy­üzemben 6900 Ka-hyb ko­ca van, sőt Ráksiban a háztáji gazdaságok is ezt a nagysze­rűen bevált hibridsertést te­nyésztik. suk megszilárdítása jelentette. Érthető, hiszen ebbe a kate­góriába tartozik megyénk szö­vetkezeteinek a fele. Tavaly a zárszámadást készített 125 tsz-bői 63 volt a kedvezőtlen termőhelyi, illetve egyéb ok­ból kedvezőtlen adottságú. Kü­lönböző címeken ezek a gaz­daságok tavaly csaknem 111 millió forint támogatást kap­tak. Ez azt jelenti, hogy az előző tervidőszakhoz viszo­nyítva megkétszereződött a tá­mogatás összege. Ez a támoga­tási forma igen kedvezően ha­tott az üzemek gazdálkodásá­ra. Egyszerűsödött, szakoso­dott a vetésszerkezet, a me­gyei átlagnál nagyobb mérték­ben nőtt a szarvasmarha- és sertésállomány, amely alapja az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlődésének. Kiemelke­dő jelentőségű az a támoga­tás, amelyet 14 tsz a komp­lex szarvasmarha-programhoz és tíz termelőszövetkezet a te­hénállomány növeléséhez kap a múlt évtől kezdve. Három év alatt ezek a gazdaságok ösz- szesen 352 millió forint segít­séget kapnak. Igen jelentős — mind gazdaságilag, mind po­litikailag —, hogy lényegesen csökkent az a feszültség, amely korábban a kedvezőtlen adott­ságú és az egyéb tsz-ek jöve­delemszintje között volt. Ahogy a testület ülésén is el­hangzott : alapvetően fontos feladat, hogy mindenütt, ki­vált ezekben a nagyüzemek­ben, megkülönböztetett gondot fordítsanak a jövőben is a fejlesztési és személyi jöve­delmek összhangjának biztosí­tására. Míg 1970-ben 26, múlt évben csak öt szövetkezet zárta vesz­teséggel az évet. A vesztesé­gek rendezéséhez több mint ötmillió forint dotációt s több mint három és fél millió fo­rint visszatérítendő juttatást, illetve szanálási hitelt kaptak a gazdaságok. Az eredmény­telenségben részben a kedve­zőtlen termőhelyi és egyéb gazdálkodási adottságok ját- szotak közre, de tény az is, hogy nem egy helyen a veze­tés hibáira, a rossz szakem­ber-ellátottságra vezethető vissza a veszteség. A jelenlegi támogatási rend­szer — állapítota meg a vég­rehajtó bizottság — kedvező változásokat hozott megyénk szövetkezeteinél. Ma már van néhány olyan kedvezőtlen adottságú tsz is, amely a megye legjobbjai közé tartozik, és a többségük különösebb gond nélkül gazdálkodik az átlagos színvonalon. Ahogy a megye egészére, ezekre a nagyüze­mekre is vonatkozik a meg­állapítás: 1973 a szilárduló gazdálkodás éve volt. Érde­künk, hogy ne lankadjon a céltudatos munka s töretlenül folytatódjék megyénk mező- gazdaságának fejlődése. V. M. Tabon készül A számítógép memóriája Föltették a sárga függönyö­ket az építők a Videoton Szá­mítástechnikai Gyára tabi gyáregységének új — négy- emeletes — üzemére. — A mű­szaki átvétel befejeződött, s a hiánypótlás után — a hó­nap végén vagy a jövő hó­nap elején — megkezdik itt a termelést. A szerelőszalagok munká­ba állítása alapvető változást hoz a fiatal — midössze öt­éves — gyáregység életében. Tv-alk útrészekkel kezdődött A gyáregység a megyei ta­nács iparfejlesztési támogatá­sával települt a nagyközségbe. A volt járási tanács épületé­ben televízióalkatrészek ké­szítésével kezdődött a munka, s amikor a Videoton meg­kezdte a számítógépek gyár­tását, profilt változtatott a tabi üzem is. Ez a folyamat azonban nem ment egyik nap­ról a másikra. A ferrit me­móriaegységek gyártását a tabi lányok, asszonyok 1972- ben kezdték el tanulni Szé­kesfehérváron. A rendkívül kényes alkatrészek készítése nagy figyelmet, ügyes kezet igényel. A tabiak nemcsak tanul­tak, tanítottak is. Reggelente autóbusz indult az üzem elől Sárbogárdra is: a tv-alkatré- szek gyártását ugyanis ott folytatják, meg a szakmai fo­gásokat is nekik kellett meg­tanítani az új munkásokkal. Jó kezdeményezések, ötletek Szívesen dolgoznak az emberek városuk fejlődéséért megyényben a legnagyobb gondot évek óta a kedve­zőtlen adottsá­gú termelőszövetkezetek hely­zetének javítása, gazdálkodá­Támogalás és lejleszlés HATODIK ÉVE tevékeny­kedik a Hazafias Népfront megyei Bizottsága mellett a községi és várospolitikai mun­kaközösség. Elnöke Stadler József, a Kaposvári Városi Tanács főmérnöke, a népfront megyei elnökségének tagja A munkaközösség eddigi ered­ményeiről, céljairól érdeklőd­tünk tőle. — Szívesen és örömmel dol­goznak az emberek városuk fejlesztéséért. A hatékony vá­rospolitikára, a lakosság ösz- szefogására igen nagy szükség van, hiszen nagyon sok olyan feladatot valósíthatunk meg társadalmi erőből, amelyre egyébként anyagi eszközök hiányában nem kerülhetne sor. Csak ott lehet eredmé­nyes ez a munka, ahol a ta­nácsok és a népfront között jó az együttműködés. Ezt a célt szolgálja a népfrontbi­zottságok és a városi taná­csok között két éve megkötött együttműködési megállapodás. Megyénk három ' városában 92 500 ember — Somogy la­kosságának 25,7 százaléka — él, s ez is indokolja, hogy a városfejlesztésre mind na­gyobb gondot fordítsunk. Ahogy nő Kaposvár lakóinak száma, úgy növekszik igényük és a városfejlesztést elősegítő javaslatok, társadalmi fel­ajánlások száma is — mondta Stadler József. — Milyen példák bizonyít­ják ezt? — Nagyon sokat említhet­nék. Kaposváron a Virágos Kaposvárért, a Tegyük szebbé Kaposvárt!, a Szocialista bri­gádok az óvodáért mozgal­mat. Ezenkívül urbanisztikai bizottság is működik a me­gyeszékhelyen, s ez évek óta irányítja — összefogja a vá­rospolitika megvalósítását se­gítő társadalmi tevékenységet. Nagyon hasznosak a népfront és a tanács közösen szerve­zett fórumai, amelyeken a la­kosságot tájékoztatjuk a város fejlesztésével kapcsolatos ter­vekről s ahol az emberek is elmondhatják javaslataikat. Nagyatád a legfiatalabb váro­sunk, de már tőlük is sok jó módszert átvehetünk. Például városszépítő egyesületet hoz­tak létre, és a társadalmi munkába bevonják a lakos­ság minden rétegét. Vágy ott van Siófokon a nők klubja, ahol rendszeresen tartanak előadásokat, és nagyon sok embert nyertek meg a Virá­gos Balatonért mozgalomnak. És hosszasan sorolhatnánk még... Ügy érezzük, munka- közösségeink szintén segítet­tek abban, hogy három váro­sunkban az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke ta­valy meghaladta a 160 forin­tot. A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége a napokban tanácskozott a községi és vá­rospolitikai munkaközösség eddigi tevékenységéről, továb­bi feladatairól. Varga Károly- tól, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának titkárától erről kértünk tájékoztatást. — Mindenütt fokozzák te­vékenységüket és mindenütt büszkélkedhetnek már szá­mottevő eredményekkel. En­nek ellenére még mindig nem elég hatékony és széles körű a lakossággal a kapcsolat, il­letve a különböző tudományos egyesületekkel való együtt­működés. Ezeken változtatni kell. Kevés pénzzel, sok tár­sadalmi munkával a városok és a falvaik szépítéséért — ez a törekvésünk. Ezért javasol­juk, hogy a kaposvárihoz ha­sonlóan más városokban is hozzanak létre urbanisztikai, lakó- és utcabizottságokat, rendezzenek fórumokat, a nagyatádihoz hasonlóan pedig a megyeszékhelyen és Siófo­kon is városszépitő egyesüle­tet AZ A CÉLUNK, hogy a jövőben a lakosság még na­gyobb számban vegyen részt a települések fejlesztési fel­adatainak megoldásában. Ezt a törekvésünket szolgálja az a felhívás, amelyet a párt XI. kongresszusára, illetve a fel- szabadulás 30. évfordulójára készülve közösen adunk ki a megyei tanáccsal, a Vöröske­reszttel és a KISZ-el — hang­zott a válasz. Szalai László A gyáregység új telepén köz­ben megkezdődött a mechani­kus alkatrészek gyártása is, és az autóbuszok reggelen­ként ismét szállítják a munká­sokat Székesfehérvárra. Most a nyomtatott áramkörök sze­relését tanulják. Ha megisme­rik a munkafolyamatot, meg­kezdik a gyártását Tabon is. Érdekesebb, értékesebb munka A Videoton Számítástech­nikai Gyárának tabi gyáregy­sége az új telepen kezdi meg majd a nyomtatott áramkörök szerelését, a ferrit memória- egységek gyártását. Ezenkívül mechanikus alkatrészek és kisebb funkcionális egységek készülnek itt. Ezek a kisebb funkcionális egységek olyan bonyolult szerelvényeket je­lentenek, amelyek egy-egy számítógépen belül is külön kezelhetők. Ide tartoznak egyebek mellett például a táp­egységek. Ezzel párhuzamosan még ebben az évben megszűnik Tabon a tv-szerelvények gyár­tása. A Videoton új tabi beru­házása körülbelül 70—80 millió forintba kerül. Teljes befejezése után a jelenlegi 450-nel szemben már 750— 800 munkást tudnak foglal­koztatni, ha sikerül emelni a műszakszámot is. Ennek azonban előfeltételei van­nak: egyebek mellett az eddi­ginél jobb közlekedés. Az üzem munkásai harminc Tab i környéki községből járnak be, s akad olyan ember is, aki naponta hatvan kilomé­tert utazik. - Az autóbuszok menetrendjének szerkesztői eddig azonban nem vették fi­gyelembe a gyáregység igé­nyeit: a második műszakból például még mindig gond a hazautazás. Pedig — hallot­tam Mohos Józseftől, a gyár­egység igazgatójától — a fia­taloknak különösen tetszik ez az üzem, s így nem gond ügyes kezű, jó szemű munkás­nőket találni. A számítógépek gyártása a szakmán belül is extra munkának számít, s ehhez igazodik a bérezés is. Több középfokú végzettségű ézakember Az új üzemben — a betaní­tott munkások között — ko­rántsem ritka a kétezer forint fölötti kereset. Az új szá­mítástechnikai gyáregység­nek azonban a betanított munkások mellett egyre több szakmunkásra is szüksége van. Törekvésünk tehát az, hogy az új technikához jól értő, középfokú végzettség­gel rendelkező szakemberek kerüljenek a gyárba. Ugyan­akkor egyre több főiskolát és egyetemet végzett mérnökre is szükségük van. Az új üzemben — ahol az előkészítők és a minőségellen­őrök mikroszkóp alatt dol­goznak, ma még kevés a szakmunkás. Az ősszel a sió­foki iparitanuló-intézet tabi iskolájában megkezdik az elektrotechnikai műszerészek képzését. Tanműhelyt a Vi­deoton ad a fiataloknak. Ahogy fejlődik az üzem, egy­re több münkást várnak ide. Kercza Imre Vizsgázik a PCL - 85 Üj PCL—85-ös típusú elektroncső gyártását kezdték meg az idén az EIVIRT kaposvárielektroncsőgyárában, s naponta mintegy 5700 darabot készítenek belőle. Ellenőrzés alkalmá­val megvizsgálnak minden egyes darabot, és csak ezután ke­rülhet a hazai és külföldi megrendelőkhöz. A tartalék az emberekben rejlik E gy nyugdíjas munkással beszélgettem a hét vé­gén a kibontakozó munkaverseny-mozgalomról. Figyelemmel kíséri a megje­lenő tudósításokat, riportokat, és azzal az izgalommal »-méri föl« hol, mit és mennyit aján­lottak fel a párt jövő évben összeülő XI. kongresszusa, hatónk felszabadulásának harmincadik évfordulója tisz­teletére, mint amikor még ő is ott volt a brigádban. Első­sorban nem a vagonok, má­zsák, kilométerek, előbbre ho­zott határidők foglalkoztatják, hanem az, vajon képesek-e a munkások az ő hajdani gyá­rában — és másutt is — állni az adott szavukat, ha a töb­bieket nem hevíti ugyanaz a vágy. S mivel ő a többieken a műszakiakat, az adminisztra­tív munkakörben dolgozókat meg a vezetőket értette, meg­nyugtattam, hogy csak saját- magúkra hagyva tényleg nem tudnak eredményt elérni, erről azonban nincs is szó. A csepeli munkások felajánlásáról kö­zölt hírek nyomón ugyanis mindenhol papírt, ceruzát vet­tek elő a szocialista brigádok tagjai, és a műhely, az üzem a vállalat vezetőivel megta­nácskozva kiszámolták: mire lennének képesek, ha folyama­tosan ellátnák őket anyaggal, megteremtenék a hiányzó föl­tételeket. S ezt a véleményt nem rejtették véka alá. A Ka­posvári Húskombinát munkás­gyűlésén például a szocialista brigádok képviselői felajánlá­suk bejelentése után elmond­ták, mi szükséges ahhoz, hogy valóban helytállhasson közös­ségük. Az egész mozgalom el­indítója az úgynevezett keve­rőbrigád volt, az ő vezetőjük javasolta, hogy övtenhat va­gon húsáruval többet termel­jenek. Ehhez azonban azt kér­ték, hogy gondoskodjanak egy villanyszerelőről és egy laka­tosról, aki azonnal kijavítja az előforduló hibákat, s akkor egy percet sem állnak majd a gépek fölöslegesen. A munkaverseny-mozgalom sikerének éppen az a záloga, hogy a munkások lelkesedése mindenkire átragadt az üze­mekben, megmozgatta a mér­nököket, a technikusokat, a szállítókat, az adminisztrátoro­kat is. Éppen a húskombinát­ban voltam ennek szemtanúja. Egy mondatba belefér a fel­ajánlás: ötvenhat vagonnal több húsárut ad az üzem. Ez azonban csak ötven szocialista brigád, több mint kétezer dol­gozó egybehangolt munkájával érhető el. Hiszen sok minden­re van szükség a felajánlás teljesítéséhez: több sertésre, amelyet egyenletesen elosztva szállítanak be a vágóhídra, az­tán a csontozók ügyességére és az eddiginél megfeszítettebb munkájára. És csak utána jön­nek a keverők, a raktáriak, a szállítók és még sokan mások, hogy a több áru eljusson a boltokba. Ügy kapcsolódik egyik tevékenység a másikhoz, mint a lánc szemei: egyetlen egyet sem lehet kihagyni. A nemes cél mindenkit arra késztetett, hogy fontolja meg mi a teendője. Ha több az áru, egész biztos, hogy piacra is szükség van — ezért vállalta például az értékesítési osztály szocialista brigádja a piacku­tatási program elkészítését, az olcsó áruk ajánlását. A szállí­tók pedig azt, hogy pontosan eljuttatnak minden tételt a megrendelőkhöz, sőt öntevéke­nyen népszerűsítik is a kombinát áruit — elsősorban az olcsókat —, s több boltost győznek meg vidéken arról, hogy érdemes rendelni ezek­ből. Mindenkinek pluszt kellett tehát vállalnia ebben az üzem­ben is, mégpedig nem keveset. Az áru mérésétől a hűtésig, a csomagolástól a számlázásig. És mint a gépkocsivezetőnek jelzik a kilométerkövek, hogy hol tart, mennyi utat tett meg, ugyanezt a feladatot vállalták például a szocialista brigádban dolgozó adminisztrátorok, az­zal, hogy állandóan tájékoztat­ják a munkásokat az anyagki­hozatalról, a minőségről. egalapozottak és haszno­sak tehát a felajánlá­sok. És ez elsősorban annak köszönhető, hogy a bri­gádok ismerik a gyár tervét, s természetesen az emberek­ben rejlő tartalékokat is. Lajos Géza M Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents