Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-11 / 108. szám
Fontes o kölcsönös érdek MÁI US I3.TÓL: Lakó- és utcabizottságokat választanak Öt évre szólt a megbízatás — Felelősségteljes munka A városi tanács nemrégen megjelent rendelete alapján május 13-án kezdődik a lakó- és utcabizottságok választása a megyeszékhelyen. A tanács tiz esztendővel ezelőtt fogadta el előző rendeletét a lakóbizott- ságokról. Hotter Istvántól, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkárától kértünk tájékoztatást a lakó- és utcabizottságok választásáról, feladatukról. — Hány bizottságot választanak? — Körzeti népfrontbizottságaink már hónapok óta beszélgetést folytattak városunk lakóival arról, hogy hol igénylik a lakó- és utcabizottságok létrehozását. A belvárosban, valamint a Kalinyin városrészben lakóbizottságokat, a családi házas környékeken — a Cserben, a Donnerban, Toponáron, a Pázmány Péter utcában — utcabizottságokat választanak. Összesen 101 ilyen bizottság I alakul. Néhány helyen, mint pl. : Kaposiüreden, a Vöröshadse- I reg utcában és Kaposszentja- | kabon az a vélemény alakult 1 ki, hogy nem tartják szükségesnek az utcabizottságok megalakítását. — Kik lehetnek a tagjai? — Mindenki jogosult erre a megbízatásra, amennyiben a lakóbizottság működési területén lakik és választójoggal rendelkezik. Egy-egy bizottság 3— [ 7 tagból áll, tehát több mint i ötszáz kaposvári lakost vonunk i be ebbe a fontos munkába. A I lakó- és utcabizottságok megválasztása a lakógyűlésen nyílt szavazással történik. Minden bizottság a megválasztás utáni első ülésen elnököt választ, de I az elnök személyéről már a lakógyűlés is dönthet, ugyancsak nyílt szavazással. — Hallhatnánk a bizottságok feladatairól is? — Tevékenységük sokrétű, Ember, munka, gép ezért nagyon fontos, hogy a bizottságokba olyan emberek kerüljenek, akik készek önzetlenül dolgozni társaik és a város érdekében. Gondoskodnak a házirend, a szocialista együttélés szabályainak megtartásáról, képviselik lakótársaik érdekeit, segítik a körzetben lévő tanácstagok munkáját, figyelemmel kísérik az épületek, közterületek állapotát, szorgalmazzák a hibák kijavítását, szervezik a város szépítését. Ezenkívül ifjúság- védelmi, szociálpolitikai feladatok megoldásából is részt vállalnak. — Milyen jogkörrel, rendelkeznek? — Például a házirend meg- j sértőit írásban figyelmeztethe- j ítik, s ha ez nem vezet eredményre, szabálysértési eljárás megindítását is kezdeményezhetik. A tanács rendelete egyébként a bizottság tagjainak védelmére is kiterjed. Szabálysértést követnek el és | megbírságolhatok azok, akik a lakó- és utcabizottságokat a ! tanácsi rendeletben meghatározott jogaik gyakorlásában, feladatainak ellátásában akaLapunkbam már foglalkoztunk a Delta Ipari Szövetkezet példájával, amely néhány év alatt látványos fejlődést produkálva az ország legnagyobb zárt rendszerben munkásvédelmi cikkeket termelő szövetkezete lett. Örömmel írtam fel noteszembe a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat hangtompító termelésének a bővülését jellemző adatokat is: két év alatt szinte megkétszereződött a termelésük. A büszkén sorakozó számok azonban az árakon, százalékokon és a termelékenységről árulkodó grafikonokon kívül másról is vallanak. Egy mind jobban érzékelhető országos és megyei jelenségről, különleges érzékenységről. Az említett, egymástól olyannyira elütő két terméknek vannak fontos, közös jegyei is. A cél, amiért megszületett a döntés a gyártásukról, ugyanaz. S ez a cél az ember védelme. A varrógépekről lekerülő azbesztből és bőrből készült kesztyűk, konászkötények, a gépek mellet dolgozó munkások fizikai védelmét szolgálják. óvják egészségüket, testi épségüket. A különböző zajcsökkentők. hangtompítók munkásvédelmi hatása ennél lényegesen összetettebb: a zajártalom ugyanis az üzemi baleseteknél lassabban, alattomosabban jelentkezik Hatása nem mérhető fel olyan világosan, mint a gépek mellett megsérült munkás esetében. A hosszú időn át érzékelt nagy zaj egy idő után súlyos halláscsökkenéshez vezet. Ezenkívül az ember általános közérzetét, munkakedvét — s így munkaintenzitását is — aláássa, rombolja. Márpedig ahol az ember vonakodva, idegenkedve megy munkahelyére, ott az a kapcsolat szakad, vagy sérül meg, amely az embert legszorosabban fűzi a világhoz — a munka révén. (A munkahelytől való idegenkedésnek természetesen más oka is lehet.) Egy-két évtizedei ezelőtt a vállalatvezetők hajlamosak voltak azt hinni, hogy a gyárban, üzemben a műszaki fejlesztés mindent meg tud oldani. Később azonban a közgazdasági szemlélet »reneszánsza« idején egyre többen esküdtek a termelési és értékesítési viszonyok pontos elemzésére, mint mindent megoldó orvosságra. Ma már azonban egyre világosabb, hogy az üzemeken belül emberi kapcsolatok törvényszerűségeinek feltárásán, e kapcsolatok, viszonyok mibenlétének megismerésétől is nagyon sok függ. Ide tartozik, mint a legfontosabb, az üzemi demokrácia fejlesztése, a munka egyhangúságának megszüntetésére összpontosító erőfeszítések, a gépek, üzemfalak megfelelő színeinek kiválasztása, a brigádmozgalom belső tartalékainak jobb kiaknázása és még számtalan egyéb tényező. A zajártalom csökkentése mindezeknek egyik, s nem is a legszerényebb része. S ezért örvendetes a figyelem, amely- lyel a Finommechanikai Vállalat reagált e változásokra és elébe ment az országban mind erőteljesebben jelentkező igényeknek. S ugyan ezért nem tudunk egyáltalán örülni annak, hogy megyénkben mindeddig csak kevés figyelmet fordítottak a különböző vállalatok a zajcsökkentő berendezések alkalmazására. Cs. T. dályozzák. — Megbízatásuk mennyi időre szól? — Öt esztendőre. A lemondott, vagy más területre költöző bizottsági tagok helyére időközi választásokon szavaznak bizalmat új tagoknak. Az ő megbízatásuk a következő általános választásig tart. Hotter István befejezésül a következőket mondotta: — A lakó- és utcabiz'ottsá- gok választásának kezdetére plakátokkal hívjuk fel a figyelmet, ezen kívül aktíváink személy szerint is'meghívják a körzetekben lakókat. Nagyon fontos, hogy városunk lakói éljenek jogaikkal, s a bizottságokba olyan embereket válasz- szanak, akik eredményesen képviselik érdekeiket, s hasznosan tevékenykednek a város- politika érvényesítésében. Sz. L. Habán patikaedények Az edények neve: Albarelli. Az elnevezés olasz eredetre utal, de a XVIII. század magyar pátikaedényei is ebben a habán formában készültek. A régmúltból meríti újsze- rüsített. formáit a mai mester. Verseghy Ferenc kaposvári fa- i zekasnak, a népművészét iljú i mesterének műhelyében láttuk ezeket a szép habán patikaedényeket A kaposvári gyógysze- részet-történeti kiállításra készültek. A fiatal népművész tervei között szerepel az is, hogy folytatja a régi patika- edények tölújitásat., újraalkotását. i i j Gyorsabban juthatna el a zöldség-gyümölcs a várasba Mellékletünk múlt heti j számában .Versenytársakra j van szükség címmel közöltük Körtés József Május 1. utca 12. j szám alatti olvasónk hozzászó- ] lását a Sok zöldség-gyümölcs I terem — nem mindig jut el j Kaposvárra című cikkünkhöz. J Mint jeleztük. megkértük [ Dombóvári Lászlót, a Kapos- [ vári Járási Pártbizottság első j titkárát, bővebben fejtse ki, | hogyan érinti a MÉK tévé-! kenysége a járás tsz-eit. — Kaposvár zöldséggel és gyümölccsel való ellátása évek óta közügy. Az ellátást nem lehet csak a város környékén lé- i vő termelőktől várni, elsősor- | ban a kaposvári járás tsz-ei, | állami gazdaságai javíthatnak I ezen. Ezt a témát a párt-, majd tanácsi testületek is megvizs-1 gálták. Mi elsősorban azt tettük szóvá, hogy még az az áru is késve kerül a piacra, amelyet már előkészítettek az értékesítésre, s így a vásárló minőségi szempontból gyengébb árut kap. Ilyen esetben az üzemek kénytelenek vagy magánkereskedőknek, vagy más városokba elszállítani. A MÉK — olvasónk véleménye ellenére általában e néven ismert most is — a dömping időszakában nem veszi át mindig a zöldséget. Esetenként előfordul ez a kertészeti áruk megjelenésekor is az árszínt tartása végett. Például 20—25 nappal ezelőtt nyolcvan fillérért vásárolták fel a salátát a kaposíői szövetkezettől, s a piacon 2,50-ért 3,20-ért adták el minden különösebb tárolási költség nélkül. A tsz-ek kénytelenek az áru nagy részét saját járművel be-1 szállítani a megjelölt helyre — j természetesen a fuvardíj meg- j térítése ellenében —, noha a j szerződés legtöbb esetben helyszíni átvételre szólt. S ez még ' a jobbik eset, mert sokszor a nagy mennyiségben termő zöldség, gyümölcs — többnyire uborka, dinnye — egy részéi magánkereskedőknek adják el, más részét az állatokkal etetik fel, s ami még marad, azt alászántják Ezt a »luxust« sem a termelő, s különösen a Szövetkezeti Közös Vállalat nem engedheti meg. Azt hiszem, hogy esetenként a fő cél az »árszínt« tartasa. ezt azonban mint »objektiv« tényt, nem lehet elfogadni. — Ez kiváltképp a várostól távolabb cső termelőket sújtja. A sok zöldséget piacra adó városközeli termelők kéznél vannak, náluk tervszerűbb és jobb az átvetek A hozzászóló azt kérte, hogy nevezzük meg azokat a termelőket, akiknél akadozott az átvétel, illetve más megyébe szállítottak. A kaposvári járás harmincnégy szövetkezete közül a zöldséget és gyümölcsöt termelőknek vagy kisebb vagy nagyobb mértékben gondot okoz ez. Amikor szerződést kötöttek a Szövetkezeti Közös Vállalattal, közölték az észrevételeket. Sajnos, többen csökkentették, sőt megszüntet-, ték a zöldségtermelésüket. A szövetkezetek többsége azzal \ lépett be az új szervezetbe, j hogy javul az érdekeltség köz- < tűk .és a Szövetkezeti Közös j Vállalat között, a MÉK koráb- j bi szemlélete és gyakorlata pe- flig megváltozik. Noha az új ; MÉK elismerést érdemel teve-1 kenységéért, még mindig ha-1 sonlit a régiéhez a szemlélete j és a gyakorlata, amellyel a termelőkhöz közeledik. Ez az ügy- j nevezett tagszövetkezetekre, valamint a kívülállókra is vo- j natkozik, a MÉK-nek ugyanis kapcsolata van az utóbbiakkal is, A házikertek fölösleges terményeit például senki sem vásárolja fel szervezetten, s így nagyon sok zöldség-gyümölcs nem kerülhet piacra. Éppen ezért a felvásárlást szervezettebbé kell tenni mind a tagszövetkezetekben, mind a kívülállóknál (akár nagy- vagy kisüzem !). — Az utóbbi időben csők- j kentek, de nem szűntek meg j azok az okok, amelyek miatt | nem lehet még jobb és ki- I egyensúlyozottabb az ellátás. | Mint mondtam, kevesebb sző- j vetkezet termel zöldséget, pedig most. a termelés szakosodásának korszakában ismét lehetőség nyílna kisebb-nagyobb területeken a szervezettebb zöldségtermelésre. Ehhez megfelelő partnert várnak, s ez elsősorban a MÉK lehet. Az állam támogatja a zöldségtermelést. Ezzel azonban párosulnia kell az értékesítési érdekeltség ösztönzésének. Most újból meg kellene nyerni a termelőket megfelelő kereskedelempolitikával. A legjobb ösztönző természetesen az érdekek egybehangolása. — A hozzászóló azt javasolta a monopolhelyzet felszámolására, hogy a termelők legyenek versenytársak a piacon, nyissanak üzleteket. Ezzel egyetértünk, s elsősorban a városkörnyéki szövetkezetek 'és állami gazdaságok élhetnének a lehetőséggel. Sajnos, a távolabbi üzemek — szállítási és tárolási gondok miatt — inkább megszüntették* árésítóbe- lyüket. Ebben közrejátszott, hogy a Szövetkezeti Közös Vállalat azt az elvet képviselte: le termelsz, én pedig forgalmazok. Érdemes kiemelni, hogy a Latinca Sándor Tsz üzlethálózata milyen nagy szerepet játszik a város ellátásában. Ezt a példát a városhoz közel lévő tsz-ek, állami gazdaságok bátrán követhetik. A város ellátását azonban csak a szervezett termeltetés, a kölcsönös érdekeken alapuló forgalmazás oldhatja meg. Jól látja ezt a hozzászólj is, amikor azt hangsúlyozza: »a termelők és fogyasztók érdekeinek összehangolásával lehet előbbre lépni«. A megoldáshoz tartozik a nyereségközpontú szemlélet megváltoztatása. A tsz-ek, az állami gazdaságok aszerint kapják meg a »minőségi« árat, ahogy a piac minősíti a terméküket. S ami nagyon fontos: a dömpingidőszakban is értékesíthessék a zöldséget és a gyümölcsöt! A MÉK a piacon olyan »minősítés« szerint adja tovább az árut, ahogy a termelőnél osztályozta, mert így nem kap magasabb minősítést, a MÉK nagyobb árrést, a vásárló pedig csak a ténylegesen jó minőségű zöldségért, gyümölcsért fizet többet, miközben Viszonylag stabilak az árak. L. O. Az titförő-olimpiára A kaposvári általános iskolások nagy buzgalommal készülnek a nyári úttörő-olimpiára. Nemcsak a versenyzőktől függ, milyen s'- kere lesz a nagyszabású rendezvénynek. hanem sok függ attól is, hogy a házigazda tisztével hogyan élnek úttörőink. Deák Varga Kinga, a Bartók Béla utcai általános iskola hetedik osztályos tanulója , kézzel hímzett ajándékot készít — Kaposvár címerével — a városunkba látogató vendégeknek. Ismerjük meg városunk környékét! Gálosfa vidéke: Csepegő-kő Gálosfa környéki túránkon — mint múlt heti cikkünkben irtuk — a táj változatossága, a természet szépsége lenyűgöző. Nagytótváros néhány házától indulva az elhagyott kertek mellet haladunk tovább. Keletre fordulunk, s megkeressük az erdő legmélyebb völgyét. A domb gerincében végigkísérjük a völgy vonulatát, és egy olyan helyre érünk, amely ritkaság számba megy az általunk ismert somogyi erdőkben. Homokkökép- ződmény öleli át félkaréjban a völgyet. Az üregekkel szabdalt homokkőről mindenütt sűrű csep- pekben jön le a víz; csepp, csepp után, ki tudja mióta. Lehántolt hársiakéreg gyűjti ösz- sze egyik kivájt »homokkő csészében« a jéghideg vizet. Nem tudom mennyi ideig néztük, csodáltuk ezt a természet kialakította, formálta, víz alkotta csodálatos helyet. Párában úszik a környék, a keskeny. hosszú, fával gazdagon benőtt völgy. Mikor belefáradtunk a víz kóstolgatásába, nagyon sok- i szór vissza-visszanézve hagy- j juk el a kedves, szép helyet, j Kiérünk arra a nagy tisztásra, j amely ideérkeztünkkor fogadott bennünket. Elönti a szí- porkázó napfény a patak szabdalta tisztást. Az erdő szegélyén egy nagy fának dőlve élvezzük a napfényt. Nevezetes, védett fa ez, jelzi a rajta levő tábla is: »Egybibés galagonya«. Mielőtt visszamennénk a i kis erdei tanyához, teszünk j néhány lépést az erdőszé- ! len, s közel 60—80 éve elha- ! gyott, vadon benőtte temetőt i találunk. Messze van ide Kistótvá- j ros, de valamikor ők használták ezt a temetkezési helyet. ; Egyik megkopott kőfejfán j négy gyermeknevet találunk. Évszám nem tünteti fel elhalálozásuk idejét... Mikor a hosszúra nyúló árnyékok sürgetnek bennünket, hogy hazatérésre gondoljunk,! fölszedjük málhánkat, s búcsút intünk kis erdei tanyánk- | nak. Néhányszor —menet köz- í ben — vissza-visszanézünk, j hogy sokáig emlékezetünkben maradjon ennek a pirostetős kis épületnek és környékének látványa. A délutáni nap fénye kísér bennünket, ahogy Gálosfa felé haladunk. Nem a jelzett úton megyünk a vasútállomáshoz, hanem a lihegtető domb egyik nyiladékán. Közvetlenül az állomással szemben ereszkedünk le a hihetetlenül meredek domboldalon. Nagy pihenőt tartunk a völgyben, majd .tkelünk a Surján-patakon. Rövid beszélgetés a vasútállomás forgalmistájával, a szolgálatos rendőrrel, jegyváltás. és már be is robog a szigetvári vonal »expresszi^«. Indulunk haza. Aki kellemes időtöltésre, az erdő bújtatta szép helyek löi- keresésére vágyik, járja be a gálosfa! vasútállomástól vezető kék-zöld útvonal leírt részét! Nagy tisztelője szeretője lesz a turisztikának, s a mi nagy kincsünknek: a Zselének. Beneze József a Kapos Turin« Sportegyesül« elnöke
