Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-11 / 108. szám
Azonos munkáért azonos bért A szakmai bértáblázat: irányelv a vállalati bérpolitikához A tavaly végrehajtott — mindenekelőtt a nagyipari munkásokat érintő — központi béremelések számottevően javították a munkások bér- és kereseti arányait. Mérséklődött a férfiak és a nők között indokolatlan keresetkülönbség: a gazdaságpolitikai céloknak megfelelően nőttek — és ma már általában megfelelőnek mondhatók — a szakképzett és a szakképzetlen munkások közötti bérkülönbségek. Növekedett a nagyobb erőkifejtést követelő és kedvezőtlen körülmények között, több műszakban és a folyamatos munkarendben dolgozó munkások anyagi elismerése. Az azonos szakmájú munkások keresete között azonban még mindig jelentős a különbség, és ez csak részben indokolt. Indokolt annyiban, hogy egy-egy szakmán belül is különböző bonyolultságú a munka; nem egyformák a munkakörülmények, és érthető módon differenciálják a kereseteket a teljesítmény-különbségek is. A meglevő keresetkülönbségeket, azok nagyságát azonban a fölsorolt tényezők nem magyarázzák meg teljes mértékben. Például: az azonos képzettségű, azonos munkafeltételek között, de különböző szakmákban dolgozó csoportok kereseti arányait vizsgálva megállapították, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb kereseti átlagú szalun ák alapórabére között 3,16 forint, óránkénti keresete között 3,24 forint — tehát túl nagy — a különbség. A jelzett tényekből következik, hogy elérkezett a rendcsinálás ideje, hiszen a jelenlegi keresetkülönbségek nagyon sok munkást igazságtalanul sújtanak. Elkészült — és harmadik negyedévben megjelenik — a szakmai bérek országos táblázata, amely a népgazdaság minden ágazatára, szektorára, minden vállalatára és szövetkezetére érvényes. Kidolgozásánál azonban figyelemmel voltak arra, hogy a leggondosabban megszerkesztett táblázat is áttekinthetetlen, ha minden munkakört felsorol. Ezért az érintett tárcák és a SZOT segítségével kiválasztották a 108 legnagyobb létszámú — tehát kulcsfontosságú — szakmát, illetve munkakört, s ezen belül 210 munkaköri kategóriát határoztak meg. Az egy- egy szakmán belüli — a munka nehézségi fokának eltéréseiből, a munkakörülmények különbözőségeiből adódó — differenciák miatt hiba lett volna úgy meghatározni egy- egy bértételt, hogy az egyformán vonatkozzon minden munkásra az adott szakmán vagy munkakörön belül. Mindebből persze még nem következik, hogy a szakmai bértáblázat égy csapásra megoldja az indokolatlan ke- resetkülömbságekből adódó problémákat. Először is: a keresetek különbsége lényegesen nagyobb az alapbérele különbségénél. A szakmai bértáblázat pedig csak az alapbérekre vonatkozik, s igy alkalmazása csak részlegesen befolyásolhatja a kereseteket. Az indokolatlan keresetkülönbségek csak akkor csökkennének számottevően, ha a vállalatok végre komolyan vennék a teljesítménykövetelményeket. A szakmai táblázat bértételei — nem fix összegek, hanem alsó és felső határok között mozognak — nem csökkentik a differenciálás lehetőségét: éppen ellenkezőleg: igazságosabb differenciálásra adnak módot. (A jelenlegi bértarifarendszerben túl széles, 60—30 százalékos bérhatárok is szerepelnek, ami indokolatlan különbségekhez is vezetett a bérezésben.) A kormány úgy határozott, hogy a szakmai bértáblázat nem kötelező jellegű, hanem lényegében irányelvként kell alkalmazni. A kötelező érvényű bevezetés ugyanis azt jelentené, hogy azoknak a dolgozóknak, akiknek jelenlegi szakmai bértétele a táblázatban meghatározott összeg fölött helyezkedik el, vagy azt megközelíti, nem kaphatnának tovább béremelést. És fordítva: azokat a vállalatokat, ahol sok munkás alapbére — a vállalat helyzete miatt — az új bértételek alsó határát nem éri el, olyan béremelésekre köteleznék, amelyekhez jelenleg sem az érintett vál- .álatoknak, sem a költségvetésnek nincs pénze. Á vér mindenütt vörös MAI KOMMENT/RUNK Tájékozódás és tájékoztatás A tanácsok a területükön működő vállalatok és intézmények segítségével oldják meg feladataikat. A tanács működési területén azonban olyan szervekkel is dolgoznak, amelyek nem tartoznak közvetlenül az ő irányításuk alá. Munkájukat azonban gazdasági, hatósági és jogi eszközökkel összehangolják. Tegnap a megyei tanács nagytermében a tanács irányítása alá nem tartozó szervek vezetői, párt- és szak- szervezeti titkárai a megye építőiparának jelenlegi helyzetéről, az V. ötéves terv fejlesztési koncepciójáról, a területi tervezésről és a településhálózat fejlesztésének helyzetéről kaptak tájékoztatást. A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos feladatokról is szó tolt. A napirendek fontosságát aligha kell vitatni. A IV. ötéves terv harmadik évében időszerű a tájékozódás, hogy az építőipari kapacitás bővítését célzó beruházások miként valósultak meg, és kát szerződésszegés esetén. Az építőiparban vissza kell állítani a szerződés hitelét! A fő feladatnak a jelenleg folyamatban levő beruházások befejezését, a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását tekintik. Emellett azonban föl kell készülni az V. ötéves terv igényeire is. Az év végéig elkészül a következő tervidőszak kapacitásmérlege, és ebből megállapítható, hogy melyik területeken milyen igényekkel lehet számolni. A megye vezető testületéinek az a törekvése, hogy a területfejlesztéseknek megfelelően biztosítsák az építőipari kapacitást. 4 megyében székelő vállalatom kapacitásának kihasználása mellett más területen székelő vállalatok munkájára is számítanak. Az eddigi tapasztalatok összegezése és a soron következő feladatok ismertetése volt a célja e tanácskozásnak. Azért hívta össze a megyei tanács az irányítása alá nem tartozó vállalatok, szövetkezetek és intézmények vezetőit, hogy ismertesse velük: mit kíván tenni a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése érdekében. S ezek(Folytatás az 1. oldalról) reszt demokratikus tömegszervezet, amelynek feladata az általános egészségkultúra fejlesztése, a népbetegségek felszámolásának segítése, az aktivisták segítségével az egészségpolitikai célok megvalósítása. A magyar vöröskeresztesek száma ma már meghaladja az egymilliót. Ünneplőbe öltözött emberek — nők, férfiak. A község minden rétege képviselve volt a művelődési otthonban rendezett ünnepségen. A vöröskeresztes világnap tiszteletére jöttek össze, hogy megemlékezzenek az egész világot átfogó Vöröskereszt-mozgalomról. S azért is, hogy megvitassák: mit tettek és mit tehetnek még a mozgalom szélesebbé tételéért. Olyan emberek ültek ott, mint ifjú Marosi Sándor — aki eddig a községben legtöbbször, tizenegy alkalommal adott vért embertársai megmentéséhez —, a négy gyermekes Buzsáki Fe- rencné meg a 62 esztendős Tóth Gergely, aki idős kora ellenére is készségesen jelentkezett, amikor önkéntes véradásról volt szó. őket,, az önkéntes véradókat köszöntötte Farkas Kálmán, a községi pártszervezet titkára meg a Dél-dunántúli RÖVIKÖT Vállalat kaposvári lerakatának József Attila szocialista brigádja, amellyel egyre erősödő szálak kötik össze a község lakóit. A kis csoport munka után jött el Mezőcsokonyára, hogy együtt ünnepeljen a helybeliekkel. Dr. Barcza Irén körzeti orvos, a helyi Vöröskeresztszervezet elnöke beszélt a munkájáról, s arról a szemléletről, amely nagyszerűen bizonyítja, hogy a község lakói mennyire együtt éreznek embertársaikkal. Az 1370 lakosú községben alig néhány év alatt ,30-ról csaknem 300-ra emelkedett a Vöröskereszt-szervezetben tevékenykedők száma. A legutóbbi térítésnélküli véradásra 224 ember jelentkezett, s egy-egy egészségügyi felvilágosító előadást száznál töb'b ember is meghallgat. A tervek tenniakarásukat jelzik: folytatják az egészségügyi ! felvilágosítást, a családvédelmi tevékenységet. Eddig is nagyon sokát tettek már falujukban. Erről szólt Vancsura Miklós, a So- mogysárdi Közös Községi Tanács elnöke, amikor elmondta, hogy a napokban vette át a megyei tanácson a községAz 1974. évi vöröskeresztes világnap mottója: a vér mindenütt vörös. Életet ment, aki vért ad. A Vöröskeresztes Társaságok Ligájának elnöke üzenetében hangsúlyozta: »A mai világban az erkölcsi erő egyik leghatalmasabb letéteményese szervezetünk, tekintélyét tovább gyarapítja az által, hogy ez évben kétségtelen emberséget, önzetlenséget és önfeláldozást jelentő témáról emfejlesztési verseny harmadik helyezettjének járó oklevelet. A szép sikerekhez — mint mondta — a Vöröskereszt tagjai is jelentősen hozzájárultak, hiszen csak az utóbbi időben több mint 400 óra társadalmi munkát végeztek a község szépítése érdekében. Parkosítottak, virágot ültettek ... S ezt látni is a község utcáin: mindenütt virág van és tisztaság. Nagyon sok ház falán ott van a tábla, ami jelzi a »Tiszta udvar, rendes ház« mozgalomban való eredményes részvételt. Az ünnepségen részt vevő vendégek, a József Attila szocialista brigád tagjai megható és nagyszerű összefogásról kaptak képet. A bensőséges rendezvény, amely barátságuk erősítését is szolgálta, műsoros esttel fejeződött be. Sz. L. lékezik meg, amely f.z emberi természet legbensőbb lényegének a kifejezője, amelyben megtestesül a legszorosabb kötelék, a létünket összekötő közös nevező: a bizonyosság, hogy a vér mindenütt vörös ...« 1974-ben ünnepli a magyar véradómozgalom fennállásának 25. évfordulóját; tizenöt éves a térítésmentes véradás. A krónika emlékeztet: 1959 novemberében tartották az első térítésmentes véradónapot a Kaposvári Cukorgyárban. Jelenleg a megye lakosságának az 5,7 százaléka ad rendszeresen vért. A vöröskeresztes világnap kaposvári ünnepségén ott ültek azok, akik ötvenszer és harmincszor adtak vért. Mellettük ültek a véradásszervezésben kitűnt szervezők, orvosok. Ortutay Zsuzsa adta át az ötvenszeres véradójelvényt Liptai Zoltánnak. Harminc- szoros véradásért heten kaptak jelvényt, a Kiváló véradó kitüntetés arany fokozatával három véradót tüntettek ki. Kiváló véradószervező kitüntetést hatan kaptak. A Magyar Vöröskereszt kiváló dolgozója kitüntetést Lórántfi Zoltánnénak, a nagyatádi szervezet járási titkárának adta át Ortutay Zsuzsa. Vöröskeresztes munkáért kitüntetést huszonketten kaptak. A kitüntetettek nevében dr. Barcza Irén mezőcsokonyai körzeti orvos mondott köszönetét, majd Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a szervezet tagjait és a kitüntetetteket. H. B. Telefonautomaták készülnek Székesfehérváron , Székesfehérváron, i Finommechanikai Vállalatnál elkészült az a* érembedobással működő nyilvános telefonautomata, amelynek segítségével helyi és helyközi beszélgetés egyaránt lebonyolítható. Az automata egy-, két- és ötforintos pénzérmékkel működik; a mentők, tűzoltók vagy a rendőrség hívásakor bedobott pénzt viszont visszaadja. Képünkön: Ellenőrzik a nullszéria egyik telefonját. Erősödő szálak Bensőséges ünnepség M ezőcsokonyán A z irányelv alapján megállapított új bértételeket azonban a vállalatok kötelesek rögzíteni a kollektív szerződésükben. Ez olyan okmány, amelynek előírásai minden munkahelyre kötelező érvényűek, s amelynek alapján a szakszervezetek évről évre ellenőrizhetik a a végrehajtást. Ily módon a bértáblázat bevezetése fokozatosan, hosszabb idő alatt, elősegíti az alapbérek és ezen keresztül a keresetek arányainak igazságos módosulását. ezek megvalósulása után mire számíthatnak a vállalatok. Somogy IV. ötéves terve 12,5 milliárd forint értékű beruházással számolt; megvalósulása azonban nemcsak a kivitelező, hanem a beruházó és a tervező munkájától is függ. A tanácskozáson Sugár Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese ezért hangsúlyozta: a beruházóknak pontosabban kell megfogalmazni, hogy mit akarnak; a szerződéskötéskor ne csak adjanak, hanem kérjenek is garanciát. És következetesen érvényesítsék jogaivek az ismereteknek a birtokában eredményesebben dolgozhatnak a gazdálkodó szervek is. A kapcsolattartásnak és a tájékozódásnak nem ez az egyetlen módja: az információk több csatornán keresztül jutnak el a vállalatokhoz is, a tanácsokhoz is. De ösz- szegezni az eredményeket és ismertetni a feladatokat — mindenképpen hasznos. . I. Több sertéshúst vár a vállalat Versenyt hirdettek a hizlalóknak A hazai szükségletek és az exportigéhyek jobb kielégítésére nemrég versenyt hirdetett a termelőszövetkezetek és a háztáji sertéshízlalók részére az Adatforgalmi és Húsipari Tröszt. A verseny egyrészt a termelőszövetkezetek a saját és társulásaik tulajdonában levő nagyüzemi szakosított sertéstelepek árutermelésének fokozását célozza — s ebben országos és megyei versenyzésre ad lehetőséget —, másrészt megyén belüli versenyre szólítja fél a háztáji sertéshízlalókat, ugyancsak a több termelés érdekében. 4 szakosított telepekről Csokonai János, a Kaposvári Húskombinát osztályve- I setője adott tájékoztatást a 1 versenyfeltételekről es arról — hiszen ez is lényeges a részvevők számára —, hogy milyen dijakra számíthatnak a legjobbak. A szakosított sertéstelepek árutermelésének növelésére két verseny indul: egy országos és ggy megyei méretű! Az országos versenyben külön kategóriában Indulnak a három termelési évnél rövidebb idő óta üzemelő, illetve az ennél régebbi szakosított sertéstelepek. Mindkét kategóriánál az a legfőbb cél, hogy az előző évhez viszonyítva olyan mértékben növeljék a vágósertéstermelést, ami megközelíti, illetve eléri a telep termelési tervében véglegesen meghatározott kapacitást. Magyarán szólva: az volna jó, ha a gazdaságok minél előbb teljes kapacitással üzemeltetnék telepeiket és árukibocsátásuk minél nagyobb szintet érne el. Éppen ezért feltétele a versenyben való1 részvételnek, hogy a három évnfl nem idősebb telepek érjék el legalább a 60, a régebbiek pedig legalább a 80< százalékos kihasználást. A | termelésbe természetesen nem számítható be a még üzemelő hagyományos telepek áruja és a háztájiból a tsz közvetítésével történő értékesítés. Csak azok a tételek vehetők figyelembe, amelyeket az Adatforgalmi1 és Húsipari Vállalatnak adnak el. Mindkét kategóriában az 5—5 legeredményesebb telepet díjazzák. Az első 300 ezer, a második 250 ezer, a harmadik 200 ezer, a negyedik L50 ezer, az ötödik helyezett peaig 100 ezer forintot kap. A megyén belüli verseny az előbbivel egyidőben zajlik. Az üzemeltetési időtől függően az a szakosított telep kerül az első helyre Somogybán, amelyik a kapacitását az idén legalább 55 százalékban kihasználja, illetve a tavalyihoz képest az idén a legtöbb hízott sertést értékesíti a vállalatnak. Egyébként a feltételek azonosak az országos versenyével. A versenybizottságban a húskombinát három illetékese mellett ott lesz a megye három tsz-szövetségének egyegy képviselője is. Az árutermelés alapján első helyre kerülő tsz vagy vállalkozás 50 ezer forint verseny díj at kap. Ezt a jövő év február 15-ig kifizeti a vállalat, az országos verseny legjobbjai pedig 1975. február 28-ig kapják meg az összegeket a tröszttől. A nevezéseket a vállalat igazgatójának kell levélben bejelenteni, s mindkét versenynél ez év május 31. a végső nevezési határidő. ...és a háztájiból Mint arról a bevezetőben szóltunk, megyén belüli ver- j seny indul a háztájiból a tsz j közvetítésével történő hízó- \ sertés-értékesitésben is. So- j mogy több közös gazdaságában jól bevált gyakorlat j ugyanis, hogy a gazdák így j adják el a vállalatnak a háztájiban hizlalt sertéseket, és ez a verseny most az ilyen értékesítés fokozására ösztönöz. Minden olyan tsz részt vehet ebben, amelyik tavaly alkalmazta, illetve az idén is alkalmazza ezt a módszert. A nevezési szándékról legkésőbb május 31-ig levélben I kell értesíteni a Kaposvári j Húskombinát igazgatóját. A j versenybizottságban itt is részt vesznek a vállalat képviselőin kívül a tsz-szövet- ség munkatársai. Öt csoportba sorolják — a múlt évi értékesítés alapján — a benevező termelő- szövetkezeteket. Az első négy- be az 1-500, 501-1000. 1001 — 3000, illetve a 3000-nél több háztáji sertést értékesítők tartoznak, az ötödik kategóriába pedig azok, amelyek a háztájiból még nem értékesítetek tsz-közvetítéssel hízósertést. Minden csoportból az első két helyezettet díjazzák. (A teljesítményt 1975. január 31-ig értékelik.) Az elsp csoportban 15 és 8 ezer; a másodikban 18 és 10 ezer, a harmadikban 20 és 12 ezer; a negyedikben 23 és 15 ezer; az ötödikben pedig 10 ezer, illetve 6 ezer forintot kapnak a vállalattól. (Ezt a pénzt a jövő év február 15-ig fizetik ki.) Érdemes tehát versenyezni. Érdemes több hízott sertést értékesíteni — mind a szakosított telepekről, mind pedig a tsz közvetítésével a háztáji gazdaságokból. A Kaposvári Húskombinát egyébként az országos és megyei versengésre szólító felhívásokat, a feltételeket és szempontokat megküldi a mező- gazdasági üzemeknek. A verseny sikere a díjak révén is szép bevételt jelent a gazdaságoknak, nekünk fogyasztóknak pedig jobb sertéshús- ellátást.
