Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-08 / 105. szám
&A2DASÁCTÖRTÉN E T Bemutató elolt Az olaj forrásai Ä audem ectóemben vett ! k&oäajipaT születéséi, a múlt : szazad közepére helyezik, leg- ; crskahb két nevezetes ese- i roéímyel kapcsolatban. Az el- | só az 18&7. esztendő, amikor ; Románia termelése révén először szerepelt a vítógsta- j tisztikaban a kőolaj. A má- \ sik nevezetes esemény színbe- , lye az Egyesült Államok, ahol I860. augusztus 27-én az el-« ső, kimondottan olajkutató gépi fúrás adott olajat. Ez az ; igazi születésnap, s ettől az wiotól kezdve a századfordulóig az olajipar útja, fejlődé- j se szinte egyenlő az Egyesült Államok fejlődésével. Századunk elején kapcsolódtak csak be nagyobb mértékben a termelésbe az ázsiai és a többi amerikai államok. Gyógyított, világított A természetes kibúvások helyein már az ősidők óta ísszerkezeteket is hoztak. Vezetője az Egbellről jött Szmol- ka Nándor bányamérnök lett, geológusa pedig Pávai Vájná Ferenc, a magyar kincstári szénhidrogénkutatás egyik kiemelkedő egyénisége. A monarchia széthullása miatt tevékenységüket a Dél- Dunántúlra kellett korlátozniuk és elsősorban Dél-Zalában kutattak. A kirendeltség 1920-ra fokozatosan beszüntette tevékenységét. Eredménynek tekinthető azonban, hogy 1920 őszén az egy évvel korábbi geológiai felvételezésük alapján tűzték ki az első fúropontot a Zala megyei Bu- dafapusztán. A döntő fordulatot olajkutatásunkban a Bécsben székelő, amerikai érdekeltségű European Gas and Electric Company (E U ROGASCO) 1933-as gázkutatási koncesz- sziója hozta. A vállalattal kötött egyezmény a Dunántú- meretes volt az aszfalt, a kő- Ion három övezetet hozott olaj és a földgáz. Az ókor népei a legkülönbözőbb célokra használták föl ezeket, elsősorban a hatalmas építkezéseknél, a hajózásban. A középkor folyamán a kőolaj fel- használása egyre sokrétűbb lett A puskapor megjelenéséig a legfélelmetesebb fegyvernek, a »görögtűznek-“ az alapanyaga volt, de régóta használták világítóeszközként és gyógyszerként is. Termelésének fokozását követelte a XIX. század közepétől az egyre általánosabbá váló olaj-, majd petroleumvüági- tás. A század végén a belső égésű motorok feltalálásával és általános elterjedésével megindult a kőolajtermékek létre és megszabta az elvégzendő geológiai, geofizikai, kutatási és fúrási tevékenység sorrendjét is (Somogy megye nyugati része a IL, keleti része a IIL övezetbe tartozott). Az 1983 őszi előkészítő munkák eredményeképpen kezdődött meg a fúrási tevékenység a legkorszerűbb színvonalon álló — Európában akkor egyedülálló — gőzüzemű. ún. rotary fúróberendezésekkel. Az első — a Mihályi —1. sz. — fúrást 1935-ben követte a III. sz. területen a Görgeteg—1. sz. fúrás. Görgeteg kiválasztását a mérési eredményeken kívül az is befolyásolta, hogy régóta ismeretesek voltak a környéken a gázos artézi kutak és gázömlések (Bábod, Kjvadár, Nagyforradalmi és világméretű fel- használása. Az életszínvonal, atád). a gazdasági fejlettség mér- I „ ,, . céje lett, és léte vagy nem i Elektromos fúrólyuk lété napjainkban országok gazdasági fejlődését határoz- ! Az 1935. október 14. és 1936. za meg. A kőolajtermékek fo- ! április 4. között végzett fú- kozódó fogyasztása soha nem I rás 2059 méter mélyre hatolt. látott fejlődés és egyben ko- ______ , .........— ---------m oly gondok elé állította az I egész emberiséget. j . Mar a Képes Krónika em- Lemez figyelő hogy a XI—XII. századi ,bizánci; majd a tatárak elleni .háborúk során a magyarok ellen alkalmazták az olajai fegyverként. Később Eger 15 52-es védelménél a környék olaját használhatta Dobó István a törökök ellen. Nem sokkal később jegyezte föl Evlia Cselebi, a kor neves török ' utazója, hogy Szigetvár ostrománál a palánkfalakat a törökök szurokkal és olajjal leöntve gyújtották föL E szórványos adatok mellett a magyarországi olaj- vagy bitumenforrásról első fzben Oláh Miklós számolt be Hungária című művében (1536), a Szilágy megyei előfordulásokról tudósítva. A középkor bányászatának örök becsű megörökítője, Agricola is az erdélyi előfordulásokat említette, és a világon elsőként irta le rajzokkal is illusztrálva az ottani olaj desztillálását. Az első tudományos vizsgálatokat végzők között magyar tudósok is voltaik. Winterl Jakab, a budai egyetem tanára a muraközi olajat elemezte; 1791-ben Martinovics Ignác — akkor még a lem- bergi egyetem fizikatanára — á galíciai olajokon végzett de műszaki hiba miatt a kutat feladták. Éghető gazokat találtak, de mennyisége jelentéktelen volt. A végzett munka azonban két szempontból is nevezetes: itt alakultak ki először azok az üzemi feltételek, amelyeknek alapján a későbbi kutató fúrásokat mélyítették, és itt végeztek Magyarországon elektromos fúró- lyukvizsgálatot az átfúrt rétegek helyének, valamint elektromos vezetöképességi viszonyainak megállapítására. Ezt követte sorrendben az Inke—1. sz. kút fúrása 1936- ban, ennél 2140,5 méteres mélységet értek el. A rétegek vizsgálatakor a kút napi 100 ezer köbméter gázt és néhány hordó olajat adott, ez azonban jelentéktelen mennyiség ahhoz, hogy termelésbe lehetett volna állítani. Ezekben a fúrásokban hatolt akkor Magyarországon legmélyebbre a fúrószerszám, es újdonság volt akkor a berendezések nagy hatékonysá-1 ga is. Termelésre alkalmas olaj- vagy földgázmennyiséget nem adtak ugyan ezek a kutak, de ekkor már biztossá vált, hogy Dél-Dunántúl területén a mélyben szénhidrogéneket tartalmazó rétegek helyezkednek el. Az 1937. esztendőben a zalai budafapusztai mezőn mélyített fúrások hozták meg a várva várt sikert, és akkor indult meg nyomukban a folyamatos — már ipar méretű — olaj- és földgáztermelés hazánkban. A sikerek nyomán alakult meg 1938-ban a Magyar—Amerikai Olajipari Rt., amely több alkalommal visszatért. Somogy területére, de a két első somogyi olajmező alapos feltárása — a buzsáki és a görgeteg—babó- csai — a felszabadulás utánig váratott magára. Beneee Gén» A Szerelem a színpadon Szabó Ildikó és Reviezkv Gábor egyik .jelenete az első felvonásban. Vidéki kisváros elevenedik meg újra a kaposvári színpadon. tíarta Lajos Szerelem című színművének bemutatójára készül a társulat. A színhely: polgári családi ház, en- tott eszébe, hogy nek megfelelően berendezve. A ház lakói közül a három lányra összpontosul a figyelem, illetve a hozzájuk járo- gató fiatalemberek állnak a játék középpontjában. Nelli »házsártos vénlány“ — Szabó Ildikó alakítja —, Lujza »irodalmi menyasszony“ — Réti Erikát látjuk ebben a szerepben — és Böske — Aridat Kati. Komoróczy adótiszt — Reviczky Gábor — Nellinek ekképp vall szerelmet: — Apuska pedig tőbe lőtte magát. Egy pálya keresztmetszete Adám Ottó szerkesztői—rendezői közreműködésével készült az a nagylemez, amely Gábor Miklós legjeíentŐ6ebb szerepeiből, legkedveltebb verseiből ad ízelítőt. Egy művészi pálya eddigi állomásainak dokumentuma ez. S hogy milyen igényű már a válogatásában is, elég egyenlőre csak a szerzők nevét idézni: »Shakespeare, Petőfi, Vajda János, Gorkij, Vörösmarty Mihály, A. A. Milne, József Attila, Lu- Csi, Kosztolányi, Szophoklész, Füst Milán, Goethe, Fernando Pessoa, Szomory Dezső, Roz- gony Iván. »Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő“ — mottója az összeállításnak. (Shakespeare: Ahogy tetszik. Jacques monológja.) EU're »épületet« lehet emelni Gábor Miklós meg is teszi. Milne mosolyogtató-könnyez- tető Micimackójának jól megválasztott részletével folytatja ugyanis az összeállítást, vizsgálatai eredményét hozta mintegy bizonyítva a gyermek nyilvánosságra. i felnőtt lelkét egyaránt rnegA múlt század végén ha- > fogó regény költői szépségét, zánkban is föllendült a ter- j "lov aztán együtt elindultak. melés. Kis vállalkozók kezdet- De akárhooá mennek, es akar- Leges eszközökkel, kevés szak- | mi történik velük útközben, az értelemmel és tőkével, ásott I Erdő végében, az Elvarázsolt kutakból termelték ki Erdély j Völgyben a kisfiú meg a med- és Muraköz olaját. Csak a véje mindig játszani fognak« század utolsó évtizedében in- — megcsap bennünket a hal- dult meg a szervezett geoló- j hatatlanság szele, ahogy GáNelli: — Jézusom! Komoróczy: — És kerem szépen, én másfél napig feküdtem, mert akkor éppen pó- lyás voltam, és senkinek se ju- énrám is gondoljon. Csak feküdtem a kastélyban, egy teremben, a pólyában, és sírtam ... Később: — En már nagyon régóta szerettem volna boldog lenni, de sohasem sikerült ... — Komoróczy mániákusan fél minden külső behatástól — mondja a szerepéről Reviczky Gábor. — Olyan, mint aki súlyos beteg, pedig dehogy. — Sorsa? — Végül is a család legerősebb természetű lánya, Nelli sikerrel üldözi házassági elhatározásával. — Milyen lány Nelli? Szabó Ildikó: — Született »realpoljti- kus«. Fölméri a helyzetét, és aszerint dönt. Nem ábrándozik. Ebben különbözik két leánytestvérétől. Neki is volt egyszer egy szerelme ... Szép Ernő Patika című színművére — amelyet ebben az évadban játszott a Csiky Gergely Színház gondolt Szabó Ildikó is, amikor Nelli szerepét megkapta. Ez a szerepe egyben azt is jelenti, hogy búcsúzik Kaposvártól — Miért? — Szolnokra szerződtem, hogy a csaladomhoz közelebb kerüljek. — Bár Nelli a búcsúszerepe, mégis több alakítására fogunk emlékezni. Véleménye szerint elsősorban melyekre? — A Sirály Másájára és a Patika postamesternőjére. — Könnyen búcsúzik? — Nem. Megszerettem a kollégákat... A város szép környékére is sokszor fogok gondolni. Még a bemutató — amely pénteken lesz — előtt érdemes röviden fölfrissíteni is méreteinket a szerzőről. Bar- ta Lajos, a magyar szocialista irodalom egyik úttörője 1878- ban született. Középiskoláit Pécsen végezte, ahová hírlapíróként is visszatért (ennek sok emléke idéződik föl a Szerelemben is). Első írásai is Pécsen jelentek meg. Tudjuk róla azt is, hogy később a la- sizmus embertelenségével birkózott, és Pozsonyban az Üj Szó című folyóiratot ő szervezte. Bár a Szerelem című színművét 1916-ban a Vígszínházban játszották, később feledésbe merült." 1953 után ismét fölfedezték, és véletlen, hogy 1974-ben két színház is műsorára tűzte. Áprilisban mutatták be Miskolcon, most Kaposváron fogják játszani A darabot Asher Tamas rendezi. liorán.vi Barna Képzőművészeti szakkör a VBKM-be bor Miklós ezeket a sorokat mondja. Két Petőfi-vers szerepel e lemezre vett műsorban: az Egy gondolat bánt engemet és a Szeptember végén. Az egyikben nincs diadal, ahogy azt más előadóktól megszoktuk, a másik pedig összegzés, felmérése a továbbiaknak, medi- . táció. S ezt sem szoktuk így megye a szárnyúit bontogató ; hallani. Szinte új felfedezései hazai szénhidrogéniparral. A ezek a verseknek. S akik szín- sikerein működő kolozsvári ; házban vagy a képernyőn lát^ eS,bel‘ ma. Cseh- ták in. Richardként, azok Szlovákia) szenhidiogenkuta-, övömmel fogadjak az egyik to kirendeltsegek mmtajara a ; monológot is. A tettetés, a dunántúli es horvatorszag, ku- képmutatas ü! diadalt ebben tatasok tó feltárások iranyita-j részletben; a róka gyöze]. Ä TS&6KU -^nek vágj unk Urnái giai kutatás, de eredményt csak a véletlen hozott. Erdélyben kálisókutatás közben a század első évtizedében föltárták Európa legjelentősebb földgázmezőjét. Kirendeltség Kaposváron Az első világháború alatt került kapcsolatba Somogy rendeltségei. A területre nagy összegű beruházást és fttröSteomocy Dezső Hermáién cílógját olyan mesteri tolmácsolásban hallhatjuk. amely egyben az írót is jellemzi. Külön érdekessége a lemeznek, hogy Gorkij Éjjeli menedékhelyéből a Szatyin-mo- rjológot most Déry Tibor fordításában hallgathatjuk. A nemrégiben megjelent Mensá- ros Lószló-nagylemezen ugyanezt a Gábor Andor-féle fordításban élvezhettük. S van felfogásbeli különbség az előadók között is. Gábor megelevenít, Mensáros gondolatokat szül. Gábor valóban Sza- tyin, Mensáros pedig elmesél valamit. A Hamlet-részlet után — En nem gyönyörködöm az emberben ... « — mintegy ellenpontozásként következik Gábor Miklós lemezén Gorkij embert dicsérő monológja. S aztán a »Lenni, vagy nem lenni: ez itt a kérdés.« Hamlet lefogott, végsőkig érlelt tolmácsolású meditációja. Lu- Csi verse átmenet Vörösmarty keserű, fáradt, reménytelen A vén cigányához, melynek előadásáról szavanként kellene írnunk. Egyszer talán A művészeteknek emberformáló szerepük van — a szocialista társadalomban őszintén valljuk ezt —, és erre alapozni kell. A szocialista társadalom emberformáló társadalom — erre gondoltam, mikor e sorok írásához fogtam. És ami kezembe adta a tollat: egy elismerésre és követésre méltó vállalkozás; az, hogy a VBKM- ben dolgozóknak képzőművé- tila Vigasza után Fernando ! szeti szakkört létesítenek. Ma Pessoa Pacal portói módra cí-1 tartják az első megbeszélést, mű verse következik. Gábor j Nemrég! amikor a gyárban Miklós megtanít bennünket | jártunk egy érdekes bemutató- arca, hogy van naív irónia« is. | ra hívták föl a figyelmünket: kétkezi dolgozóknak, gyári műszaki dolgozóknak otthon készített alkotásaiból rendeztek kiállítást. A bemutatott alkotások elárulták azt is, hogy sok ember hasznos időtöltéséről van szó. És ez a felismerés vezette a VBKM vezetőit, hogy most már szervezett keretek között biztosítsák a dolgozóknak az eddig otthon — elszigetelten — végzett tevékenység magasabb szintű folytatását. Nem lehet célja a képzőművészeti szakkörnek a művészképzés. Ebben az esetben viszont nagyon is reális feladat az, hogy önműveléssel, vizuális neveléssel fejlesszék a szakkör tagjainak egyéniségét. írni színművének égjük mono-1 meg is teszi valaki. József AtKosztolányi gyönyörű versét, a A szeptemberi áhítatot ihle- tetten mondja el. A nagylemeznek mint élménynek egyik csúcspontja kétségtelenül Szophoklész »Oi- diposz király című tragédiájának monológja. A felismerés, a bűnben leledzésre való rá- döbbenés kínja cseng ki belőle. Ezután, mintegy a feszültséget levezetve Vajda János Húsz év múlva, Füst Mi- I Ián »Ha csontjaimat meg kel- ! letik adni«, Goethe A vándor éji dala című műveit adja elő. Minden irodalomkedvelő embernek élmény a nagylemez meghallgatása; a középiskolai irodalomtanításhoz pedig hamarosan nélkiilzhetetlen lesz. I Ez már önmagában is kosem megállni. A képzőművé-' szeti szakkör nem szigetelőd - hét el a teljesebb művészeti ismeretterjesztéstől. Sőt még ennél is tágabban értelmezzük az ilyen szakköri tevékenységet. Nyilván fejleszthető a közösségi érzés is e szakkörben, meg az önértékelés és mások munkájának a megbecsülése is. A művészetek minden esetben magukban hordanak valamilyen filozófiát, ideológiát. És e tekintetben is tájékozódnia kell annak, aki akár csak az önművelés eszközének szánja a művészetekkel való kapcsolatát. S az öröm forrása is lehet az efféle tevékenység. Egyéni és közösségi örömé. Hiszen ha maga az alkotás a Leginkább egyéni folyamat is, a kiállítások, a bemutatók, egymás munkájának az értékelése mindenképpen közösségi keretek között folyik. No, és »jobb« lesz-e így a gyárnak? Ügy gondoljuk: igen. Az az ember, aki úgy érzi, hogy vágyai mindinkább beteljesednek, a munkában is előbbre szeretne jutni. Mert érzi, hogy ehhez adottak a lehetőségek — és nemcsak a | munkapad mellett számítanak rá. H. B. Leskó László j moly munkát jelent mindany- j nyítik számára. De azt is tud- | juk," hogy nem lehet még itt , Somogyi Néplap E3 r
