Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

Bírálni fog és kötelesség M a már nem ritka az olyan vállalat, intéz­mény, ahol kiegyensú­lyozott, demokratikus a mun­kahelyi légkör. Egyes helye­ken a vezetés céltudatosan teremtette meg és tartja fent a szabad véleménynyilvánítás feltételeit, igényli és haszno­sítja a dolgozók észrevételeit, bírálatait. Ez így is van rend­jén. Az ilyen munkahelyi légkör híven tükrözi, hogy ezeken a helyeken nemcsak szólam a tulajdonosi jogból fakadó felelősség, hanem a mindennapok eleven valósá­ga. A szabad véleménynyilvání­tás és bírálat légköre szocia­lista társadalmi viszonyaink­ba! fakad, szocialista demok­ráciánk kifejeződése. Mégsem számíthatunk arra, hogy ez a légkör bárhol is önmagától, automatikusan alakul ki. A példák sorát lehetne felsora­koztatni annak bizonyítására, hogy a munkahelyi pártszer­vezetek milyen erőfeszítéseket tesznek a szükséges feltételek biztosítására. E fáradozások eredményéként teremtődik meg a vezetők és a dolgozók között a kölcsönös bizalom, s alakul ki az a légkör, amely­ben szabad teret kap az em­beri alkotókészség. Sajnos, még nem minden munkahelyen ez a helyzet. Sok helyen gyakorta keserí­tik meg kisebb-nagyobb bosz- szúságok az emberek életét, nagyreszt olyanok, amelyek helyi okokból származnak, egyes vezetők magatartásának következményei. Személyes keserűségek ezek, de összege- ződve kihatásuk már társadal­mi kárt okoz. Különösen ott gyakoriak a konfliktusok, ahol a vezetők kiválasztása, neve­lése során nem fordítottak elég gondot a hármas köve­telmény egységben történő érvényesítésére. Ahol a szak­mai felkészültség és hozzáér­tés szerepét egyoldalúan el­túlozták, a politikai ráter­mettséget és a vezetőikészsé­get viszont lebecsülték. Eset­leg a szakmai tudást és a veaetőkészséget tekintették »mellékes körülménynek«. A vezetőkészség tekintetében megelégedtek azzal, hogy az illető korábban már töltött be valamilyen tisztséget, diplo­mája van, a szakembereknek jó véleményük van róla, »íenfcrői« javasolják. De hogy tud-e bánni az emberekkel, milyen a viszonya az általa vezetett emberekhez, mi a közvetlen környezetének, a beosztottainak a véleménye a munkájáról és magatartásáról — azt már kevésbé vizsgál­ták. Ilyen helyen, könnyebben történik meg, hogy az embe­rek magukba fojtják bíráló észrevételeiket, vagy ha el is mondják, nem az arra hiva­tott fórumokon, hanem a fo­lyosón vagy a fehér asztal mellett, olykor névtelen levél­ben. Hiszen azt tapasztalják, hogy a vezetőt nem érdekli munkatársai véleménye, vagy ha kíváncsi rá, nem azért, hogy hasznosítsa, hanem mert úgy illik és alkalomadtán »törleszt« is érte. Elgondolkodtató tapaszta­lat, amit több pártbizottsá­gon is hallani lehet az utób­bi időben: egyes emberek csak azután mondják el őszin­tén a véleményüket munka­helyi problémákról, miután ígéretet kaptak, hogy felette­seik nem tudják meg, hogy név szerint ki mondott róluk bírálatot. És sajnos az sem egyedi, amit egy üzemi párt- alapszervezet titkára fogalma­zott meg: úgy látja, hogy az ő vállalatuknál hátrányos következmény nélkül csak »lefelé« lehet bírálni. Mintha csak a vezetőknek lenne jo­guk a kritikához! Az ilyesmi hallatán az emberben óha­tatlanul az az érzés keletke­zik, hogy egyes helyeken el­szoktak a bírálattól. Vagy ta­lán meg sem szokták, illetve nem tanulták meg kellően? Azit hiszem, mindegyik felté­telezésben lehet valami túl­zás, de sajnos, igazság is. M i lebest e jelenségek ma­gyarázata? Az alapvető tényezők egyike alig­hanem oda vezethető vissza, hogy az elmúlt években az élet minden területén két­ségtelen és jelentős sikerek születtek. Munkánk eredmé­nyeire méltán lehetünk büsz­kék, ez jogos és helyénvaló. Az viszont már a legkevésbé sem helyeselhető, hogy egyes vezetőkben — az élettől ke­vésbé edzettebbekben ezek a sikerek önelégültséget, sőt önteltséget keltettek. Szavak­ban olykor ők is szerény, ál­dozatkész egyéniségnek tünte­tik fel magukat, de valójában beképzeltek, hajlamosak az elért sikereket kizárólag saját kiválóságuknak tulajdonítani, a felszínre kerülő fogyatékos­ságokat, hibákat viszont gon­dosan munkatársaik »asztalá­ra« helyezik. Egyoldalúság lenne azonban csupán a vezetők magatartá­sában keresni a hibát. Azok a beosztottak is hozzájárulnak a kritikai légkör megfogyat­kozásához, akik kényelmes­ségből, meghunyá&zkodásból, pozíclóféltésből húzódoznak bármiféle ellenvélemény vagy bíráló szó kimondásától. Ki ne hallotta volna még az efféle okoskodásokat: »kis pont vagyok én ahhoz, hogy tehessek valamit a helyzet megváltoztatásáért«; »minek szóljak, úgysem lesz változás, csak annyi, hogy legközelebb kimaradok a jutalmazásból«. Nos, az ilyenfajta »kis pon­tokat« akkor sem menthejtük fel a felelősség alól, ha a bí­rálat néhol valóban bizonyos kockázattal jár, ha ténylege­sen ki lehet maradnia emiatt egyes helyeken a fizetéseme­lésből vagy a prémiumból. De ki mondta valaha is, hogy a szocializmus építése minden küzdelemtől, kockázattól, ál­dozatvállalástól mentes ké­nyelmes sétaút? Ne marasztaljunk el azon­ban mindenkit, aki tartózko­dik a nyilvános bírálattól. Akadnak Ugyanis nem keve­sen, akiket valamiféle ki­sebbségi érzés tart vissza et­től, attól tartván, hogy nem tudnák kellőképpen megfo­galmazni, előadni mondaniva­lójukat. Ok ezért nem szólnak a fórumokon, legfeljebb szű- kebb körben. Azt hiszem, mindenki ismer ilyen embe­reket, akiket bátorítani, tar­tózkodásukat feloldani párt- szervezeteink fontos feladata Nem utolsósorban olyan szel­lem kialakításával, hogy a kollektíva és vezetői ne első­sorban a mondatok szerkeze­tét, hangzását, hanem azok tartalmát figyeljék és érté­keljék. ártszervezeteinik nem le­hetnek csupán szemlé­lői a munkahelyi lég­kör alakulásának, hanem le­gyenek formálói is. Ha azt látják, hogy a kritika számá­ra a feltételek kedvezőtlenné válnak, úgy cselekedniük kell. Ha pedig úgy érzik, hogy eh­hez saját erejük kevés, ne várják, hanem kérjék, igé­nyeljék a felsőbb pártszerv segítségét. Az irányító párt­szervek pedig saját cseleke­deteikkel és egész munkastí­lusukkal ösztönözzék arra az irányításuk alá tartozó párt- szervezeteket, kommunistá­kat, hogy bátran éljenek a kritika fegyverével. Ahol ugyanis a párttagok, a dolgo­zók azt látják, hogy az irá­nyító pártszerv a hatáskörébe tartozó vezetőknél nem tűri el az önteltséget, a kritika el­fojtását, s időben fellép elle­ne, ott maguk is hasonló szel­lemben. foglalnak állást és cselekszenek. Ott minden kom­munista saját személyes pél­dájával is hozzájárul a de­mokratikus közszellem, konst­ruktív bírálat számára kedve­ző légkör erősítéséhez. Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője P Pecsenyekacsák a Balatoni Halgazdaságból A Balatoni Halgazdaság két kerületében — Balatonlellén és Nagyatádon — évente ki- lencszázezer pecsenyekacsát nevelnek, s ennek nagy részét a Kaposvári Húskombinátba szállítják feldolgozásra. Az ízletes húsú pekingi Landesmann és Chery-Walley fajtákból április második felében szállítottak először. Képünkön: Pecsenyekacsák tízezrei a gaz­daság leilei tavaiban. Somogy népesedési helyzete Gyorsabban kell lakáshoz juttatni a több gyermekes családokat­Somogy— az onszág egyéb­ként is legritkábban lakott te­rülete — hosszú ideje a fogyó népességű megyék közé tarto­zik — állapította meg legutób­bi együttes ülésén a megyei ta­nács és a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa. Sajnos, a népes­séget befolyásoló tényezők: az elvándorlás, a munkaalkalom hiánya, az országos átlagnál kevesebb lakás építése, a köz­művesítés, a művelődésügy a gyermekintézmények lassúbb fejlődése stb. kedvezőtlenül alakultak. Együttes hatásuk vezetett a megye népességének kor szerinti változásához, il­letve a szülőképes nők számá­nak és termékenységének csök­kenéséhez. Somogy népesedési helyzetét jelenleg is alacsony születési arányszám, a gyermekszaporu­lat kedvezőtlen alakulása hatá­rozza meg. Az utóbbi évtize­dekben lényegesen megválto­zott a csaladok demográfiai összetétele, alapvető jellemző­jük ma az egy vagy két gyer­mek. Megyénkben tehát folyta­tódott a népesség elöregedési folyamata. A hatvanas éveli második felében hozott intézkedések (az iparfejlesztés, az ipar kedvező területi megoszlása, a központi szociálpolitikai intézkedések, a gyermekintézmények számá­nak növelése stb. átmeneti ja­Kopog a telex gép, szalad a toll, készül a jegyzőkönyv, le­velek jönnek ezzel a kezdő mondattal: »Pártunk XI. kongresszusának, hazánk fel- szabadulásának 30 évforduló­ja tiszteletére vállaljuk ...« A többet tenni akarás újabb és újabb híreiről érkeznek a beszámolók — életünk min­den területéről. Barcsi Vörös Csillag Tsz Gazdálkodási eredményei­vel, termelési színvonalával hosszú idő óta az ország leg­jobb gazdaságai között tartják nyilván a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. Múlt évi munkájuk alapján most ismét elnyerték a Kiváló ter- melőszövetkezet címet. A XI. kongresszus és hazánk felsza­badulásának harmincadik év­fordulója még nagyobb tet­tekre, újabb, magasabb célok elérésére buzdította a példa­mutató szövetkezet tagságát. Érdemes vállalásaikból kira­gadni néhány tényt. Ebben a gazdasági évben minden egyes dolgozó tag 280 ezer forint érték megtermelé­sére vállalkozott. Ugyancsak minden dolgozó tag 190 ezer forint értékű árut ad a nép­gazdaságnak. Azt jelenti ez, hogy a szántóterületnek min­den hektára negyvenezer fo­rint bevételt hoz a közösség­nek. Milyen eredményeket kell Példás elhatározások Hektáronként tízezer forint nyereség — Óvoda határidő előtt elérni ezeknek a céloknak az érdekében? Hektáronként 40 mázsa búzát — mázsánként 140 forint alatti önköltséggel —, 240 mázsa korai, 265 mázsa őszi burgonyát. Tehenenként háromezer literes tejterme­lésre, egy hektár szántóra ve­títve 550 kiló hústermelésre vállalkozott a szövetkezet. Ezeknek a céloknak az el­érése teszi lehetővé, hogy minden hektár szántó tízezer forint nyereséget és legalább 15 ezer forint bruttó jövedel­met hozzon a közösségnek. Tótűjfalui Dráva menti Egyetértés Tsz A megye legdélibb, egyesült, nagy szövetkezetében három építő-, két gépműhely- és egy talajművelő brigád kez­deményezett versenyt. Elha­tározták például, hogy a La- kócsán épülő, huszonöt kis­gyerek elhelyezésére szolgáló óvodát december 31-e helyett november 7-re fölépítik és átadják rendeltetésének. En­nek érdekében — ha az épít­kezés üteme úgy kívánja —, ünnepi műszakot 1» szervez­nek. Az eredeti terv szerint ugyancsak ebben a községben a jövő év első negyedének vé­gére készült volna el az új kenyérsütő üzem. A kongresz- szus tiszteletére elhatározta a brigád, hogy negyedévvel előbb befejezik a munkát és már ez év december 31-én átadják rendeltetésének az új sütödét. A Lakócsán épülő harmadik szolgálati lakásba is az év vége helyett november 7-én beköltözhetnek az új la­kók, s ugyanerre a napra elkészül a hatszáz adagos üzemi konyha is. A gépműhelyes és a talaj­művelő brigád vállalásainak mindegyike a zökkenők nél­küli munkát, a feladatoknak legjobb időben történő elvég­zését célozza. Balatonszabadi November 7. Tsz Észak-Somogyban a bala­tonszabadi szövetkezet kez­deményezett munkaversenyt. Ez a nagyüzem vállalta, hogy az idén minden hektár termő- területről 21 898 forint bevé­telt ér el. A tervezett ötmil­lió 156 ezer forint nyereséget öt százalékkal növelik, s ezt az összeget a gazdaság fej­lesztésére fordítják. Ennek az eredménynek az érdekében — ahogy a barcsiak — ők is hektáronként negyven mázsa búza termelésére vállalkoznak, kukoricából pedig 65 mázsa hektáronkénti termés betaka­rítását tervezik. Egy hektár termőterületre vetítve 183 kiló húst és tojást szándékoznak értékesíteni. Ezek az elhatá­rozások erre az évre vonat­koznak. 1975-ben az említett eredmények újabb kétszáza­lékos növelését ajánlották fel. Az észak-somogyi tsz-szö- vetség a napokban megtartott rendkívüli elnökségi ülésén felhívással fordult a terület valamennyi szövetkezetéhez. Pontosan kidolgozta a gazdál­kodási verseny feltételeit, dön­tött az értékelés időpontjáról és a kiemelkedő eredményeket elérő szövetkezetek jutalma­zásáról. A szövetség itt is — éppúgy, mint a megye egyéb területein — messzemenően támogatja, segíti a szövetke­zetek nemes, szép kezdemé­nyezéseit, közösen, egy ember­ként munkálkodnak azon, hogy valósággá váljanak a mostani dicséretes elhatározá­sok. vulást hoztak Somogybán is: a megye népességének korábban aggasztó íogyási üteme lassult. Növelése azonban csak hosz- szabb tavon képzelhető e). Ehhez valamennyi érdekeit gazdasági, társadalmi és tö­megszervezet munkájára szük­ség van. Tevékenységük össze­fogása azonban természetesen a tanácsokra hárul. Az együttes ülés — alaposan felmérve és elemezve a helyze­tet — számos tennivaló elvég­zését tartja fontosnak. A nagy családosoknak elsősorban alap­vető anyagi gondjainak meg­oldásában kell — több oldalról is — segítségükre sietni. Min­denekelőtt lakáshelyzetük megoldására, illetve javítására kell nagyobb gondot fordítani. Pontosan meghatározva: 1975 végéig lakáshoz juttatják mindazokat a három és több gyermekes családokat, akik a múlt év végéig beadták igény­lésüket. (Számuk összesen 139.1 A további kérelmeknek két éven belül tesznek eleget a ta­nácsok. De a munkáltatóknak is többet kell tenniük dolgozóik ilyen lakásigényeinek kielégí­téséért: az elosztásánál, a ma­gánlakás-építkezés támogatá­sánál részesítsék előnyben e családok kérelmeit. Ahogy azonban Böhm József, a me­gyei tanács elnöke összefogla­lójában hangsúlyozta: nem szenvedhetnek hátrányt azok a nagy családosok és fiatal háza­sok sem, akik magánerőből szándékoznak építkezni. A ta­nácsok elsősorban olcsó áron közművesített telekkel segítsék őket törekvéseik megvalósítá­sában. A több gyermekesek kedvezőbb elhelyezésére job­ban ki kell használni a lakás­cseréket. Szó esett még az ülé­sen arról is, hogy növelni kell a népesebb családok befogadá­sára alkalmas, tehát a nagyobb alapterületű lakások arányát. A családi körülményekben — ezen belül a népszaporulat ala­kulásában — fontos változást hozott a nők tömeges munká­ba állása. Ez indokolttá tette sajátos munkahelyi gondjaik­kal, elsősorban a családanyák helyzetevei való fokozottabb törődést. A legtöbb vállalatnál a gazdasági, s mozgalmi szer­vek vezetői a korábbinál töb­bet és hatékonyabban foglal­koznak a nők munkakörülmé­nyeivel, egészségügyi és szociá­lis ellátottságával. Így példái.! a kisgyermekes anyákat egy műszakban foglalkoztalján; számos helyen — keresetcsök­kenés nélkül — könnyebb munkát biztosítanak a terhes anyáknak. A gyermekgondo­zási szabadságról visszatérő édesanyák számottevő része azonban még mindig arról pa­naszkodik, hogy bérezés, elő­menetel, szakmai képzés és to­vábbképzés tekintetében hát­rányban van a folyamatosan dolgozókkal szemben. Steiner Józsefné viszont, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazga­tóságának dolgozója jó példa­ként számolt be arról, milyen módszerekkel biztosítják a kis­mamái! szakmai lépéstartását, tanfolyamokon való részvéte­lét, továbbképzését. A következő tervidő­szaktól kezdve számolni kell a népességpolitikai határozat kedvező hatásával, az anyák még fokozottabb munkába állításával. Megkülönbözte­tett figyelmet kell tehát fordítani továbbra is a gyermekintézmények — a bölcsődei, óvodai, általános iskolai napközi otthonos helyek — bővítésére annak el­lenére, hogy a legtöbb hozzá­szóló éppen az e téren tapasz­talt örvendetes társadalmi ösz- szefogásról adott számot. E te­kintetben egyébként elsősor­ban Kaposvár, Siófok, Nagy­atád, Marcali, Barcs, Csurgó és Tab fejlesztése indokolt. (Folytatjuk.) p_ ^ Műszerek a levegő tisztaságáért Nemsokára megalakul az In- tergazoocsiszta közös vállalko­zás, a KGST egyik legújabb közös vállalata, amely a leve­gőtisztaság-védelmi berendezé­sek és műszerek forgalmazásá­val és a tudományos együttmű­ködés összehangolásával fog­lalkozik majd. A levegőtisztaság-védelmi be­rendezések és műszerek gyár­tásszakosítását a KGST gép­ipari állandó bizottsága irá­nyítja. Magyarország a kénszárma­zékokat kiválasztó berendezé­sek témafelelőse és részben ké­szítője. A Szellőző Művek Hyd- roclon elnevezésű berendezése — amely nemzetközi színvo­nalú és jelentős magyar kuta­tási eredményeket hasznai fe; — nemcsak a kéngázok, de más gst-ok leválasztására is alkal- I más. A levegőtisztaság-védelem másik területe a porártalmad elleni védekezés. Ehhez is többféle módszer használható. A KGST szakosodásban ha­zánk a középnagyságú elekt.ro- filter-elemeket készíti, ezenkí­vül minden nagyságrendhez az úgynevezett szóró elektródát és a szabályozó részt. A magyar szakemberek ed­dig végzett rendszerező mun­kájának elismerése, hogy a budapesti szakértői tanácsko­zás megbízásából ez év júliu­sáig elkészítik az ellenőrző és mérőműszerek, valamint a sza­bályozó rendszerek összegezé­sét. Somogyi Néplap]3 v. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents