Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-28 / 122. szám

Tíz nap Egyiptomban és Szíriában i Lit Leső mag az üdülőknek Elszorult a szívünk Szuez városában Köszönet a szolidaritásért Somogyi képviselő is tagja volt a magyar parlamenti kül­döttségnek, amely Apró Antal­nak, az országgyűlés elnöké­nek vezetésével látogatást tett az Egyesült Arab Köztársa­ságban, valamint a Szíriái Arab Köztársaságban. Szokola Ká- rolyné dr. képviselővel, a Fö- nyódi Járási Pártbizottság első titkárával a tíznapos út élmé­nyeiről beszélgettem. — Egyiptom legjelentősebb ipari központjában is járt a magyar küldöttség. Mit lát­tak az üzemekben? — Két üzemet néztünk még ;i Kairótól tizennégy kdömé­re eső Heluanban. A szov­. t segítséggel épült vas- és élművek egyes részeiben 'ár folyik a munka, bizonyos részéi pedig most épülnek. A \_luani fonó és szövőüzemben is jártunk. Azt tapasztaltuk, ájgy igyekszenek megteremte­ni a munkásszociális ellátást, .vz ezerkétszáz clolgozot foglal­koztató üzem környékén ki- encszáz gyári lakást építettek, rogy otthont adjanak a mun­káscsaládoknak, mentesítve őket a nagyobb távolságról va­ló bejárás nehézségeitől! Az üzemnek van üzemorvosa, gondoskodnak a gyógyításról, még olyan is előfordult, hogy külföldre szállítottak beteg munkasokat. Feltűnt az üzem- íren : míg nálunk többségükben nők, ott éppen fordítva, fér­fiak dolgoznak. Megmagyaráz­ták, hogy Egyiptomban még sok a szabad férfi munkáskéz. Az egyik üzemrészben viszont kizárólag nőket láttunk, csodá­latosan szép csipke textíliák kerülnek ki a gépük alól. A heluáni üzemnek szintén van tapasztalatcsere-, valamint üz­leti kapcsolata a magyar tex­tilipar képviselőivel. — Anvar Szódat, az Egyip­tomi Arab Köztársaság el­nöke is fogadta a magyar küldöttséget. Szerepelt ez a hivatalos programban? — Nem szerepelt, egyiptomi vendéglátóink a délelőtti prog­ram után közöltek, hogy An­var Szadat délután fogad ben­nünket. A kairói városközpont­tól kijjebb eső, szép parkkal övezett rezidenciájának szalon­jában találkoztunk az elnök­kel. Mindnyájan nagyon meg­tisztelve éreztük magunkat, hiszen éppen erre az időre esett Kissinger egyeztető tár­gyalássorozata, majd — mint megtudtuk — este Kairótól százötven kilométerre kitünte­téseket kellett átadnia sebesült katonáknak. Apró Antal elv­társ külön megköszönte, hogy szakított időt' számunkra. An­var Szadat szépen beszélt a két nép barátságáról, kifejezte örömét afelett, hogy a parla­menti küldöttség ellátogatott Egyiptomba, s megbeszélése­ket folytat. Ez a barátság és közeledés a jövőben tovább folytatódik mind parlamenti, mind más szinteken. — Egyiptomi Látogatásuk egyilz érdekes programjaként Szuez városában is jártak. Mit latiak a hajdani front- szakaszokon? — Ez igen nagy élmény volt. Noha Kairó zárt terület, ven­déglátóink lehetővé tették, hogy a nagy csaták színhe­lyeire látogassunk. Rögtönzött pontonhídon mentünk át a Szuezi-csatornán a félszigetre, megnéztük az erődöket, erődít­ményeket. A 3. hadtest pa­rancsnoka kísért bennünket, aki az áttörést vezette, és sa­ját élményeivel fűszerezte a magyarázatokat. Onnan visz- szamentünk a csatornához, ahol a kék víz fölött most tel­jes csend honol. Szuez városá­ban elszorul az ember szíve: mindenki olvasott, hallott már halott városról, hát ez ilyen. Lógó erkélyek, agyonbombá­zott házak. A katonák jelenlé­tén kívül minden mozgás az, hogy néha-néha eloson egy- egy macska az épületek között. Megnéztünk egy hadi múzeu­mot is, melyben a hadizsák­mányt mutatják be. Ezen az úton megérintettem a híres 101. kilométerkövet, s találkoz­tam ENSZ-megfigyelőkkel is. — Szíriában megnézték az Eufrátesz-gálat, az erőmüvet. Milyen benyomást tett a kül­döttségre a hatalmas építke­zés? k — Ilyen nagy létesítményt a küldöttség tagjai — kivéve Ap­ró Antal elvtársat — még nem láttak. Először repülőről tá­rult elénk a gát, majd odalent, Szaura határában az építésve­zetőség igazgatója tájékozta­tott arról, hogy milyen lesz a szovjet segítséggel most épülő gát és erőmű teljes hasznosít­hatósága, villamosenergia-ter- melése. A környék üdülőhely lesz, a gát tövében épült fel a forradalmi-város az építőknek, ezt autóbuszról néztük meg. A nőszövetség vezetőjének meg­hívására elmentünk egy böl­csödébe és egy óvodába, amelyben a munkások gyer­mekeit helyezik el. Érdekes élményünk volt, hogy az óvo­da egyik termében írni-olvas- ni tanuló felnőttekkel beszél­hettünk. Szír vendéglátóink megmutatták nekünk a mártí­rok iskoláját. Csecsemőkortól tizennyolc éves korig nevelik itt azokat, akiknek elesett az édesapjuk, illetve családjuk a bombázás áldozata lett. — Ma is harcok folynak még e térségben. Mint fogad­ja az egyiptomi, a Szíriái nép, hogy a Magyar Népköztársa­ság igaz ügyük mellett áll? — Mind Egyiptomban, mind Szíriában baráti népként tar­tanak számon bennünket, s nagyón kedvesen fogadták a küldöttséget. Elismeréssel adóztak a magyarok szolidari­tásának az arab ügy melletti kiállásának. Megköszönték, s azt kérték, hogy továbbra is kezdeményezzük kölcsönösen a baráti kapcsolatokat elmé­lyítő látogatásokat. Ezt a szép utat elsősorban a választóim­nak köszönhetem, éppen ezért módot találok arra, hogy talál­kozásaink, képviselői beszámo­lóim során megosszam velük élményeimet. Lajos Géza , Egy hónappal az aratás előtt i76 hektár vár egy kombájnra — Részletes napi ütemterv Körültekintő felkészülés megyeszerte Tájékoztató a balatoni áruellátásról Évró'l •évrp megismétlődő gondot jelent a szezon elején a nagy- és kiskereskedelmi szakembereknek a Baiaton- part ellátása. Az idei nyárnak már a kezdete is más volt, mint a megelőzőeké: korábban kezdődött az idény, májusban már nagy volt a forgalom. Tegnap a déli parton várható árukínálatról tájékoztatta az állami és szövetkezeti kereske­delmi vállalatok képviselőit Dévényi Zoltán, a Somogy— Zala megyei Élelmiszer- és Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vál­lalat igazgatója. Az üdülök, szállodák, ven­déglátó egysége.; nagyobbrészt már megnyíltak. Az elmúlt két hétben a FŰSZERT — meg­rendeléseiknek megfelelően — A siófoki kirendeltséget eb- : I ben az évben bővítették 4,5 j [ millió forintos költséggel, j I Épült egy új raktárcsarnok, i árumozgató targoncákat állí- j tottak munkába. A szállítások gyorsaságát biztosítja a nagy- i részt új Ifa teherautókból álló j gépkocsipark, és az úgyneve- ! zett gyorsszállitás megszerve- í , zese. .I Minden évben megismétlődé ; kérdés, ha a nyári íelkészülés- i röl esik szó: mi lesz a hűsítő italokkal, illetve a sörrel? Eb­ben az évben is lesznek gon­dok: a FÜSZÉRT csak nehezen 1 tudott biztosítani kétmillió pa­lack Traubisodát. augusztustól már feltöltütte a boltokat, rak- azonban ez is lesz elegendő, i tárakat. Mint Dévényi Zoltán J Sem lesz fennakadás a Coca- elmondta, ebben az évben az s és a Pepsi-Colával. Üj hűsítő j a cél, hogy a tavalyinál na- j lesz a Márka, hamarosan meg­gyobb választékot találjanak a magyar tenger partján nyara­lók. A Balaton mintegy 12 szá­zalékkal szeretnék a for­galmat növelni. Tíz-tizenegy- ezeríéie árucikk vár mindig kiszállításra a FÜSZÉRT sió­foki, illetve balatonboglári fiókjában. jelenik, a piacon. A söripar j elsősorban a'hordós sör meny- | nyiségét növelte, a palackozott ] rovására. Osztrák és cseh im- ; portból pótolják a hiányzó j , mennyiseget. A sör is és a hű- j i sítök is csak akkor élvezhe- i ; tök, ha kellő hidegre vannak hűtve. Ebben az évben — az i enyhe tél miatt — nem sike- I rült elegendő természetes jeget tarolni. A hűtőkapacitás bőví­téséhez viszont éppen az italo­kat gyártó cégek nem járultak eddig megfelelően hozzá, s ez az idén már problémát okoz. A SZOT Dél-balatoni Igaz­gatósága igényének megfelelő­en ebben az évben a FŰSZERT 160—180 ezer úti- és uzsonna­csomagot készít. Zalaegerszeg­ről szállítják az üdülőkbe, tet­szetős. kulturált csomagolása elnyerte a szakemberek tet­szését. Ebben az évben mintegy 16 —18 százalékkal lesz nagyobb a nyári szezonban a forgalom, mint tavaly volt. A kiskeres­kedelemnek erre számítania kell. Jó példa erre a Csemege Élelmiszer-kereskedelmi Vál­lalat. amelyik 40 százalékkai nagyobb árukészettel látta el botjait 1973 hasonló időszaká­hoz viszonyítva. A kereskedelmi szak­emberek összesen egy és ne­gyed milliárdos forgalomra számítanak a déli parton. A nagy kereslet természetesen al­kalmat teremthet a visszaélé­sekre. Ezért az ellenőrzéseket szigorítják és sűrítik. M. A. Éjjel kelet a vaddisznó — A szarvasok a szentbalá- zsi Nagyirtás felé járnak. Ku­koricaéréskor a növény tetejét csípik le, a keserű haját ott­hagyják. Éjjel meg a vad­disznó ketet. Dobra; úgy hív­ják azt a részt, ahol legna­gyobb a vadkár. Ülünk a dús, haragoszöld fűben a csöppet 'Sem haragos férfival, aki mellett egy fokos fekszik. Beszélgetünk. Erdő­ről, mezőről, tavaszról, ígé­retről és álmokról. Ami eszünkbe jut. — Puskát ígértek, hogy ri­aszthassam a vaddisznókat, ha a mezőre bitangolnak. Most .már las,san majd megkapom. Addig is: puska nélküli me­zőőr Horváth István a szent- balázsi Egyesült Surjánvölgye Termelőszövetkezetnél. — Hol »terem« a mezőőr? VASÁRNAP ismét jégkár érte megyénk északi részét. Az okozott károk részletes fölmérése folyik, nem végle­ges adat szerint megyénkben mintegy 38 000 hektáron pusz­tított a jég. Míg egyes he­lyeken a rendkívül súlyos veszteségek összegezése jelenti a fő munkát, máshol a me­gyében gondosan és körülte­kintően készülnek gazdasá­gaink, mezögazdasagi vállala iáink a nyári nagy erőpróbá­ra. az aratásra. A felkészülésről, a szerve­zésről tanácskozott tegnap a megyei termelésfejlesztési al­bizottság. Megyénkben ezen a nyáron csaknem 97 ezer hek­tárról kell betakarítani a ter­mést; az állami gazdaságok­ban tizennyolcezer, a terme­lőszövetkezetekben 78 811 hek­tár az összes aratni való. Az iparszerű kukoricatermeiésj rendszerek beindulása miatt a múlt évhez viszonyítva csök­kent a kalászos terület, s ez­zel együtt csökkent az egy kombájnra jutó aratnivaló is Állami gazdaságainknak 49 SZK—4-es, 18 John Deere, szövetkezeteinknek 714 — eb­ből 15 nagy teljesítményű — kombájn áll rendelkezésükre. Ahogy a tegnapi tanácskozá­son is elhangzott, a gépszem- lék rövidesen megkezdődnek, és a tervek szerint június 20-ig mindenütt be is feje­ződnek. Az. utóbbi napok időjárása és az 1972-es nehéz aratás tapasztalata arra ■ irányította a figyelmet, hogy már most, a felkészülésnél számolni kell egy esetleges csapadékos nyárral. Sajnos, a megyében levő száritókapacitás csak mi­nimális mértékben emelkedett a múlt évihez képest — a rendszerekhez kapcsolódó szá­rítók csak a kukoricabetaka-1 rítás idejére készülnek el. Ál- ! lami gazdaságainkban minde­nütt van, szövetkezeteinkben 91 különböző teljesítményű szárító működik, ezenkívül a Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat is rendelkezik 23 kisebb teljesítményű szárító­val. A meglevő eszközök üsz- szesen mintegy 800—1000 va­gon gabona naponkénti szárí­tását teszik lehetővé. Termé­szetesen csapadékos időjárás mellett < ez a teljesítmény csökken. Ahogy a korábbi években, előreláthatóan az idén is a tárolás jelenti a legnagyobb gondot. A gabonalörgalmi vállalat 14 908 vagon termés felvásárlására kötött szerző­dést. A belépő kukdricater- melési rendszer miatt gazda- i ságaink a korábbiaknál keve- ■ sebb gabona bértárolására vállalkoznak; az eddigi meg­állapodások szerint a tavalyi ] hét-nyolc ezerről négyezer | vagonra csökkent a szövetke­zeteknél tarolható gabona mennyisége. A nehéz helyzet 1 megköveteli, hogy igen körül- \ tekintöen szervezzék meg az j átvételeket, átadásokat. A ga­bonafelvásárló vállalat képvi­selői az aratás megkezdéséig minden gazdasággal tárgyal- j nak, közösen állapodnak meg j a szállítás, az átvétel ütemé­ben. Ahogy az albizottsági J ülésen is elhangzott tegnap, alapvető közös érdek, hogy ezt | a megállapodást következete­sen, mindenütt betartsák a megyében. A vállalat rövidesen meg­kezdi az átvételnél közremű­ködő dolgozók oktatását. Az idei aratás üj jellemzője lesz. hogy a vállalat minden tételt műszeres vizsgálattal i'esz át a gazdaságoktól Igen lényeges — és ezt többen is hangsú­lyozták a tanácskozáson —, hogy a szövetkezetek is gon­doskodjanak kellően képzett, hozzáértő átadókról. A JÉGVERÉS után a ter­méskilátásokról még nem le­het pontos képet alkotni, az azonban bizonyos — így össze­gezte a fejlesztési albizottság az eddigi tapasztalatokat —. hogy most. egy hónappal az aratás kezdete előtt, körülte­kintőbb, jobb a felkészülés, mint egy évvel korábban. Ám a bizonytalan időjárás és a már eddig is keletkezett veszteségek miatt igen nagy szükség van a megkülönböz­tetett gondosságra, a pontos,: szervezésre. — Az asztalosműhelyben. — Kezdjük a dolgok elején. — Kéthelyi gyerek voltam i én. S aki kéthelyi, az mind is- ! j meri a természetet, hisz annak j ! az ölén nő fel. Én mégis a , műhelyt választottam. Mégpe- j dig elég nagyot, mert elve- • tődtem Pestre, egyenesen a I Ganz-MÁVAG-ba. Ügy bizonv. ' ! — Nem »szorította« a vá­ros? — Amíg dolgoztam, addig nem. Hanem, ha lejárt a műszak! Akkor nagyon nehéz volt. Nem találtam a helye­met. A feleségem sántosi lány volt, hazajöttünk Somogyba. — És itt? V. M. ' — A szentbalázsi tsz aszta- I losműhelyében volt rám szük­ség. Vezetője lettem a mellék­üzemnek. De nem irodai ám! Dolgoztam én is. Ha hiszi, ha nem, az a friss forgácsillat legalább olyan finom, mint a sarjadó növényé! — A többit már nem is kell mondania. Látom a kezén ... — Hát igen. Balesetem volt, a gép bekapta, s levitte az uj­jaimat. Mentők, kórház. így megy ez. Akkor lett a természet fő­foglalkozású óvója. Előbb az erdőőrt helyettesítette, azután mezőőrként dolgozott, s dol­gozik ma is. — Ojj, de furcsa volt elő­ször! S ha meg csak furcsa Négy község közös úton lett volna! De fárasztó is volt. Reggel hattól este hétig járni a Szállás-tetőt, a Kalapács­földet, a Dobrát. Sántos, Szent- balázs. Cserénfa határát. — Kerékpárra nem ült? — Nem megy az el ilyen gidres-gödrös úton a mezőben Gyalogos vagyok. Nem messzire tőlünk asszo­nyok kapálnak. Név szerint ismeri valamennyit. Név sze­rint ismer három-négy falut, az az: azokban lakókat. — Vannak-e ellenségei a mezőőrnek? — Csak a vadak. Mert a meggondolatlanabb ember is mit vesz csak föl? Maréknyi zöldet legföljebb. Az a mun­kám célja, hogy ezeket a meg­gondolatlanságokat is meg­szüntessem. — Gyakran jár az irodában? Vezetőségválasztás Belegen — Be kell mennem, hogy ; jelentsem, ha valahol vadkárt | észleltem. (Tudósítónktól.) Kutas, Szabás. Kisbajom és Beleg szövetkezeti tagjai az egyesülésüket kimondó koráb­bi részközgyűlések után a kö­zelmúltban a belegi művelő­dési otthon nagytermében ve- Ketőságválasztásra . gyűltek össze. A járás és a községek párt- és állami vezetőinek je­lenlétében tartottak meg a nagy jelentőségű közgyűlést, mely hosszabb időre megha­tározza a négy községben élő több mint 700 tag életét. Nagy Józsefnek, a kutasi tsz elnökének megnyitója után megválasztották a jelölő bizottságot, majd dr. Horváth József jogtanácsos ismertette az egyesült tsz alapszabályát. Különösen fölkeltette az ér­deklődést, amit a fizetett sza­badsággal, a házassági segély- lyel, a gyermekgondozási se­géllyel. a tórzsgárdatagsággal. a fizetési előleggel és egyéb juttatásokkal kapcsolatban hallottak. A tagok jó érzéssel fogadták, miként kívánnak gondoskodni a munkából ki­öregedett több mint 300 jára­dékosról és nyugdíjasról. Ezután került sor a jelölő bizottság előterjesztésére, a vezetőség megválasztására. Titkos szavazás útján el­nöknek ifj. Végh Tivadart vá­lasztották. aki eddig a kutasi tsz. főmezögazdásza volt. el­nökhelyettes Hegedűs Lajos, a ! szabási tsz elnöke lett. A nő­bizottság elnöke Tóth Jánosné i belegi, az ellenőrző bizottság elnöke Vass József kutasi, a I döntőbizottság elnöke Völgyesi István belegi lakos lett. A 1 vezetőségben és az egyes bi­zottságokban megfelelő arány- i ban kaptak képviseletet az j egyes községekben élő tagok. Az újonnan megválasztott j vezetőségnek az lesz a fel­adata, hogy a közös munka tényleges megkezdéséig, ja­nuár 1-ig elkészítse a meg­nagyobbodott gazdaság terme­lési és pénzügyi tervét, s ren­dezze a még függőben levő személyi es anyagi vonatko­zású kérdéseket. — Milyen a közérzete? — Jó. Mint a legtöbb em­bernek ebben a szövetkezet­ben. Az új elnök fiatal szak­ember. Bízunk benne. Szó esik még családról, gon­dokról, örömökről. — Három gyerekünk van. Két lány, egy fiú. A fiú Ka­posváron érzi jól magát Öt nem »szorítja« a város, mint engem hajdan.

Next

/
Thumbnails
Contents