Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára 80 fillér Somogyi Né alap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LA PJA XXX. évfolyam 102. szám 1974. május 4., szombat ■ ■ Ünnepi ülés a KGST megalakulásának 25. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa tegnap, a parla­ment kongresszusi termében ünnepi ülést rendezett a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Apró An­tal. az országgyűlés elnöke. Németh Károly, az MSZMF Központi Bizottságának titká­ra, Nyers Rezső, a Magyar Tu­dományos Akadémia közgazda­ságtudományi intézetének igazgatója, a Politikai Bizott­ság tagjai, Huszár István é.‘ Lázár György, a Miniszterta­nács elnökhelyettesei, Friss István akadémikus és Nyikola' Faggyejev, a KGST titkára. Je­ien volt a párt Központi Bi­zottságának és a Miniszterta­nácsnak sok tagja, ott voltak az országgyűlési bizottságok el­nökei, vállalatok, intézmények vezető beosztású munkatársai, a szocialista országok buda­pesti diplomáciai képviseleté­nek vezetői, tagjai. A himnusz elhangzása után az ünnepi ülést az elnöklő Né­meth Károly nyitotta meg. Németh Károly Keressük a hatékonyabb együttműködés lehetőségeit Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa nevében köszöntötte az ünnepi ülés részt vevőit, majd a következőket mondotta: Történelmi negyedszázadot ünnepelünk. A Kölcsönös Gaz­dasági Eegítség Tanácsának, a szocialista országok együttmű­ködésének jubileumára emlé­kezünk ma. Szocialista közös­ségünk és benne hazánk fejlő­désének is rendkívül fontos szakasza volt ez a negyedszá­zad. Olyan korszak, amelynek eredményeire, sorsfordító vál­tozásaira, az ezekért folytatott harcainkra, küzdelmeinkre méltán lehet büszke egész nemzedékünk. S legyünk is büszkék, hiszen a KGST-ben megvalósított szocialista gaz­dasági együttműködésünk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy alaposan megváltozott a világ körülöttünk — és ben­ne mi magunk is — ez alatt a huszonöt év alatt. Németh Károly ezután arról beszélt, hogy a szocialista kö­zösség gazdasági kapcsolatai­ban, a KGST létrejöttében és működésében megkülönbözte­tett szerejie volt és van ma is a Szovjetuniónak, amely kez­dettől fogva a legtöbb segítsé­get adta a KGST országoknak, mindig önzetlenül osztotta meg gazdag tapasztalatait a testvér- országokkal. Majd így folytatta: Meggyő­ződésünk, hogy a szocialista or­szágok együttműködése és gyors fejlődése, az államok és a népek békés együttmunkálko- dására irányuló törekvés nö­vekvő rokonszenvet kelt es mind nagyobb vonzerőt jelent a világ dolgozóinak szemeoen. S ahogy eddigi együttműködé­sünk döntően járult hozza a békés egymás mellett élés el­vének gyakorlati érvényre juttatásánoz, a jövőben, ami­kor a szocialista gazdasági in­tegráció még jobban, még sok­oldalúbban kibonakoziK, ez méginkábo így lesz. Együttműködésünk sikere abban is rejlik, hogy a KGST tagállamok kommunista és munkáspártjai mindenkor marxista—leninista választ tudtak adni az új kérdésekre. Szocializmust építő népeink nemzeti es nemzetközi érde­kei egyaránt megkövetelik, hogy ezután is mindig keres­sük azokat a lehetőségeket, amelyek még hatékonyabbá, még tervszerűbbé teszik és magasabb színvonalra emelik együttműködésünket. Németh Károly megnyitója után Lázár György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese mondott ünnepi beszédet. Tisztelt Elvtársnők, Tisztelt Elvtársak! Huszonöt éve annak, hogy az európai szocialista országok kommunista és munkáspártja' létrehozták a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsát. A nemzetközi együttműködés e szocialista szervezete történel­mi küldetést teljesített a múlt­ban, napjainkban pedig uj távlatokat tár elénk. A mi közösségünk együtt­működésének alapja a marxiz­mus—leninizmus eszméitől át­hatott proletár internacionaliz­mus, az a testvéri szövetség, amely a közös cél érdekében egyesít bennünket. Ezért vál­hatott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa születésének első pillanatában olyan szer­vezetté, amelyben a részt vevő kis és nagy országok egyenlő jogokat élveznek, amelyben érvényre jut a szuverenitás, a nemzeti érdekek tiszteletben tartása. A Szovjetunió, mint a világ első szocialista állama, nem­csak a több évtized alatt fel­halmozódott gazdag politikai és szervezési tapasztalataival, hanem anyagi erőforrásaival is hathatós és semmivel sem pó­tolható segítséget nyújtott a KGST-be tömörült fiatal népi demokráciának, amikor ezek a szocialista tervgazdálkodás út­jára lépve országépítő mun­kába kezdtek. Az egész világ ismeri és nagyra értékeli azokat a ha­talmas eredményeket, amelyek országainkban az anyagi és szociális ellátás, a kultúra fej­lesztése terén születtek. Amíg együttes részesedé­sünk a világ ipari termelésé­ből 1950-ben kb. 18 százalékot tett ki, addig napjainkban már mintegy 33 százalék. Ért­hető tehát, hogy a KGST or­szágok fejlődése a világgazda­ság valamennyi szektorára nö­vekvő hatást gyakorol. Hazánk — mint a KGST egyik alapító tagállama — ne­gyed százada aktív részt vevő­je a szocialista országok gazda­sági együttműködésének. Az egykor elmaradt magyar népgazdaság felzárkózott a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába. Jelentősen megnőtt súlyunk és szerepünk a nemzetközi munkamegosz­tásban. Termelő kapacitásaink több mint egyharmada közvet­lenül nemzetközi szükségletek kielégítésére termel, ami egyenlő nagyságú nemzeti jö­vedelmünk 40 százalékával. Külkereskedelmi forgalmunk döntő részét — mintegy két­harmadát — a szocialista or­szágokkal bonyolítjuk le. Több mint tíz éve, hogy az eúrópai KGST tagországok létrehozták a közös villamos­energia rendszert, amelynek je­lenlegi hálózata többezer kilo­méter hosszú, 20 fővezetékből áll. A «-Béke« egyesített ener­giarendszer csupán 1973-ban mintegy 17 milliárd kw óra villamosenergia-cserét tett le­hetővé. A fejlődés újabb nagyszerű távlatait nyitja meg az az el­határozás, hogy az érdekelt or­szágok megkezdik a műszaki szempontból is kiemelkedő tel­jesítmény uek számító 750 kilo­voltos távvezetékrendszer ki­építését, amelynek egyik fontos csomópontja éppen hazánkban lesz. Hasonlóan kiemelkedő sze­repet tölt be a »-Barátság« kő- olajvezeték, amelyen 1962-től napjainkig Magyarország, az NDK, Lengyelország és Cseh­szlovákia számára mintegy 270 millió tonna kőolajat szállított a Szovjetunió. Tovább bővült a gázvezeték hálózata. Napjaink­ban sikeres tárgyalások foly­nak az Orenburg körzetéből in­duló és a Szovjteunió nyugati határáig húzódó újabb hatal­mas gázvezeték közös erővel való megépítéséről. Mindez a mi számunkra is létfontosságú. A vezetéken hozzánk érkező olaj — aminek mennyisége eb­ben az évben el fogja érni a kb. 6 millió tonnát — nem­csak energiaforrást, hanem nélkülözhetetlen nyersanyagot is biztosít mindenekelőtt vegy­iparunk számára. Lázár György ezután rámu­tatott, hogy a KGST országok­kal, s mindenekelőtt a Szovjet­unióval kötött megállapodá­saink számunkra rendkívül fontos nyersanyagok beszerzé­sére, korszerű iparágak kiépí­tésére nyújtanak lehetőséget. E nagyjelentőségű megállapodá­saink közé tartozik a magyar— szovjet timföld-alumínium- egyezmény, a Bulgáriával kö­tött szódaegyezmény, továbbá az a megállapodás, amelynek alapján Lengyelország hazánk kénszükségletét elégíti ki. A legutóbbi időkben a Szovjet­unióval arról írtunk alá meg­állapodást, hogy az azbeszt, a cellulóz, egyes kohászati alap­anyagok és ötvözetek termelő­kapacitásának fejlesztésében részt veszünk, s ennek alapjár fontos nyersanyagokhoz ju­tunk. Hasonlóképpen hasznos szá­munkra, hogy közreműködünk a szocialista országok egységes számítástechnikai rendszeré­nek kiépítésében. A KGST országokkal, mind snekelőtt a Szovjetunióval együttműködve fejlesztjük vegyiparunk kor­szerű ágát, a petrolkémiát. Ugyancsak a kooperáció ala­pozta meg közúti járműprog­ramunk sikeres végrehajtását. Mindezt egybevetve a 25 esz­tendővel ezelőtt még gazda­ságilag elmaradottnak számító, energiában, nyersanyagban, korszerű szaktudásban szegény országunk ma a kor színvona­lán vesz részt a nemzetközi munkamegosztásba' >­A továbbiakban a komplex­programról szólt, amely 15—20 évre feházolta az integráció fejlesztésének feladatait, főbb útjait, eszközeit. Többek között hangsúlyozta: A szocialista in­tegrációban egyre fokozódik s műszaki-tudományos együtt­működés .elentősége. A KGST- országok eddig összesen 42 ezer komplett műszaki doku­mentációt adtak át egymásnak ipari objektumok építéséhez, gépek és berendezések gyártá­sához és egyéb célokra. Külö­nösen sokat tett a Szovjetunió, amely a baráti országoknak 27 ezer komplett műszaki dj- kumentációt adott át térítés­mentesen. Az integráció középpontban álló fő célja a termelési szako­sítás és kooperáció meggyorsí­tása. Ez teszi lehetővé a KGST tagországok ipara számára, hogy még több ágazatban, ter­mékcsoportban térjenek rá a kifizetődő tömeggyártásra és az eddiginél hatékonyabban használják ki a korszerű ter­melés megvalósításához szük­séges nagyértékű technikát. A szakosítás fő területe egye­lőre még a késztermékek köre A figyelem azonban egyre job­ban a részegység- és alkat­rész-szakosítás felé fordul. A szocialista országok kö­zötti nemzetközi munkameg­osztás, a gazdaságok integráló­dása szigorú követelményeket (Folytatás a 3. oldalon.) Első Sett LuSSa Értékelték a közép-somogyi tsz-en baleset-elhárítási versenyét Három év óta minden esz­tendőben megszervezte a Kö­zép-somogyi Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége a tsz-ek közötti baleset-elhárítási versenyt. Tavaly a közép-so­mogyi szövetkezetek közül huszonöt gazdaság kapcsoló­dott be a mezőgazdasági dol­gozók testi épségének, egész­ségének védelmét szolgáló mozgalomba. A versenybizottság — pon­tozásos rendszerrel — három í fontos mutató alapján érté­kelte a szövetkezetek, illetve munkavédelmi felelősei tevé­kenységét. Az elmúlt három év átlagához viszonyították, hogy hogyan alakult a száz dolgozó tagra jutó balesetek, a kiesett munkanapok száma, illetve az egy baleset hány munkanap kiesését okozta. Az értékelés során kiderült, hogy ismét a megelőző évi első helyezett, a lullai szö­vetkezet ért el legjobb ereo ményt 1973-ban. Második az osztopáni, harmadik a gigei termelőszövetkezet lett. A leg­szomorúbb képet a torvajj gazdaság munkavédelmi hely­zete mutatta tavaly; az azóta már egyesült szövetkezet, csaknem ezeriiatszáz hiba­pontjával az utolsó helyre került A szövetség az első három helyezett tsz munkavédelmi felelősét pénzjutalomban és elismerő oklevélben részesíti. Ezerötszáz, ezer, illetve öt­száz forint jutalmat kap Nagy Imre (Lulla), Zoltán Józse) (Osztopán) és Simon Károly (Gige). Egyébként a munkavédelmi verseny, mint önálló verseny- forma, ettől az évtől kezdve megszűnik a szövetség terüle­tén, és beépül a Kiváló szö­vetkezet cím elnyeréséért szervezett mozgalomba. Május 2-án kezdték meg a Dunántúl legnagyobb malmá­nak, a Somogy megyei Gabonád vásár ló cs Feldolgozó Vál­lalat kaposvári nagymalmának az ez évi felújítását és kar­bantartását. A munkálatok során új berendezést is beépí­tenek — a lapát nélküli síkszitát. A felújítási munkálatok­ban mintegy hetven dolgozó vesz részt, hogy a kitűzött ha­táridőre — június elsejére — ismét meginduljon a termelés a malomban. Az Állami Biztosító nemzetközi tevékenysége Az Állami Biztosító nem- > zetközi kapcsolatait, tevékeny­ségét ismertette tegnapi sajtó- tájékoztatóján Ács László ve­zérigazgató-helyettes. Bejelen­tette, hogy az európai szocia­lista országok, valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba és Mongó­lia biztosító és viszontbizto­sító intézeteinek képviselői május 6—11 között Budapes­ten tartják XIV. konferenciá­jukat. Az Állami Biztosító, amely öt világrész 36 orszá­gában 49 viszontbiztosítóvá: tart szerződéses kapcsolatot, négy _nemzetközi . szövetség t agja. Az intézet. szakembe­rei kezdeményezték és dolgoz­ták ki például a kék kártya egyezményt, amelynek alapján az európai szocialista orszá­gok biztosítói egymás között egységesen rendezik a gép- járműkárokat. Az ÁB nemzetközi műnké jában fontos helyet foglalnak el a különféle külkereskedel­nrú biztosítások. Ilyen például a szállítmánybiztosítás, amely- lyel az intézet devizabevétel­hez, illetve -megtakarításhoz is juttatja a népgazdaságot Az ÁB díjtételei igen kedve­zőek, lényegesen alacsonyab­bak a biztosításban vezető szerepet játszó londoni piacé­nál. Tavaly mintegy 250 mil­liárd forint értékű export-im­port árura nyújtott anyagi védelmet a biztosítás. Nemrégiben írt alá az Ál­lami Biztosító megállapodást a nemzetközi gépjármflbizto- sítás továbbfejlesztésére. A szerződés értelmében — vár­hat 5an júniusban. júliusban — a külföldre utazó autósok­nak — Albánia, Görögország. Portugália, Spanyolország és Törökország kivételével — már nem kell kiváltaniuk a zöld kártyát, a biztosítás iga­zolásához elegendő a »H» fel­ségjel. Fogadás a szov jet sajtó napja a!lia!m^!»ú| A szovjet sajtó napja alkal­mából pénteken fogadást ren­deztek a budapesti szovjet nagykövetségen. A fogadáson megjelent dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos, közoktatási és kulturá­lis osztályának vezetője, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke, Fodor László, az MSZMP KB agitá- ciós és propaganda osztályá­nak helyettes vezetője, tr V> bá a Magyar Űjsá-frlk Szö­vetségének, a magyar sajtó, rádió és televízió sok vezető­je és munkatársa. Ott volt a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek több sajtóattaséja és a hazánkban működő, több külföldi tudósító. SomoiY népesedési helyzetéről árnyal! együttes ülésén a megye lanks is it Jf Okfeve'efc kö zségte/'esztésért Fontos témát tárgyalt teg­nap a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Taná­csának együttes ülése: a So­mogy népesedési helyzetéről készített elemző összegezést vitatta meg, és meghatározta az ezzel kapcsolatos anyagi szociális-egészségügyi tenni­valókat és a családi nevelés feladatait. Az ülésen — ame­lyen részt vett és felszólaU Duschek Lajosné, a SZOT titkára és dr. Rózsa József, a Munkaügyi Minisztérium fő­osztályvezetője, továbbá je­len volt Bogó László, a me­gyei pártbizottság titkára is — széles körű vita alapján határozták meg a megye né­pesedésének helyzetét javító feladatokat. (Az előterjesztés és a vita ismertetésére visz- sza térünk.) Az együttes ülésen adták át az 1973. évi megyei település- fejlesztési versenyben helye­zést elért községek képviselői­nek az okleveleket. Sugár Imrének, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesének köszöntője után Böhm Józsej megyei tanácselnök nyújtotta át 14 község vezetőinek az el­ismerés díszes jelképét. Az alábbi községek tanácsai kap­tak oklevelet: Balatonszent- györgy. Nagyberki. Kéthely, Berzence, Barcs, Lengyeltóti, Somogysárd, Csurgó, Homok- szentgyörgy, Kadarkút, So- mogysámson, Iharosberény, Balatonszárszó és Balatonbog- lár. A városok közül Kapos­vár részesült dicséretben fej­lesztési tevékenységéért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents