Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-21 / 116. szám
Kinek jó a Pírázás? Jó reggelt, Somogytúr! M ástól-kél éve történt, hogy az egyik gépipari üzemben — elvileg — -megszüntették« a túlórákat, s ezt az elhatározást a kollektív szerződésben is rögzítették: »Túlórát — szólt a kollektív szerződés határozata —a gazdasági vezetők a károk megszüntetése és megelőzése érdekében kötelesek elrendelni, melyet a dolgozó köteles végrehajtani. A továbbiakban csak rendkívüli esetekben lehet túlórát elrendelni ...« Természetesen a szakszervezet engedélyével és a gyár dolgozóinak beleegyezésével. Miután a szóban forgo üzemben hatvan százalék — az egyik vidéki gyáregy- - égben még ennél is magasabb — a lányok, asszonyok aránya, érthető öröm fogadta a rendelkezést, ám az öröm Korai volt. Hogy, hogysem. a ^várban elszaporodtak a rendkívüli esetek«, s az ze m vezetők, gyáregységve- zetők egymás után rendelték cl a túlórázást, mondván: .incs biztosítva az árbevétel, 'ehát fennáll az anyagi kár oszélye. Végül is parázs vita .törekedett az ügyből, s a do- iog vége egy új és egyértelműbb túlóraszabályzat lett. A példa egy a sok közül, s jól illusztrálja, hogy túlóra- igyben a szakszervezet mi- iven könnyen sakk-matt helyzetbe hozható. A statisztikusok időről időre újra és újra megállapítják, isiiét növekedett a túlórák szá- na, még azokon a munkaheteken is, ahol pedig egyér- :címűén tilos a túlórázás. 1 dőszakonként tapasztalható ugyan némi javulás — érdekes módon általában akkor, amikor különösen nagy a mértéktelen túlórázás elleni publicisztika, szakszervezeti és hatósági »össztűz« —, de még ezekben az időszakokban is furcsa jelenségek figyelhetők meg: a vállalatok ugyanis formálisan csökkentik a túlórák számát, ugyanakkor rendre megtalálják a kerülő utakat. Például: a túlórákért járó munkabér fizetése helyett jutalmat, célprémiumot tűznek ki, úgynevezett »mozgóbérrel« díjazzák az olyan határidős munkákat, melyek a napi nyolcórás munkaidőben nem végezhetők eL Ez a »fekete« túlórázás egyik kifinomult formája. A munkások egy része lassan hozzászokik ahhoz, hogy az aiUűa szükségesnek vagy méltányosnak vélt keresetet csak túlórával vagy céljutalmak mögé bújtatott fekete túlórával tudja elérni. Nincs értelme tagadni: sokan vannak, akik ezt a körülményt kihasználják. teljesítményüket tudatosan úg.v szabályozzák, hogy kikényszerítsék a legális vagy a fekete túlórát. Mindezek alapján könnyűszerrel juthatunk el a felületes következtetésig: a túlóra jó üzlet a vállalatnak (ellenkező esetben vajon miért hajszolná minden lehető módon a túlórák szaporítását?), s jó üzlet — mert többet kereshetnek ezáltal — a munkásoknak is. A dolog azonban egészen másként fest: a vállalat kényszerből — sokszor az utolsó szalmaszálként — kapaszkodik a túlórákba. A j rossz munkaszervezés, a koo- I peráció megannyi buktatója, | a tökéletlen gyártáselőkészí- j tés és sok egyéb — a gazdái- j kodás módszereiben rejlő — | ok miatt Ami a munkásokat illeti: a j boríték vastagságát nézve tehát kifizetődő a dolog. Ne feledjük azonban, hogv még így se mindenkinek! Sőt: a többség a vastagabb boríték reményében sem vállalja a túlórát, vagy ha erre kötelezik, nem szívesen vállalja. Többnyire ők azok, akik joggal kérdezik: miért csak különleges — és rendszerint többé- kevésbé szabálytalan — eszközök igénybevételével lehet megoldani a hatásos anyagi ösztönzést? Miért honorálják túlóradijakkal, külön céljutalmakkal, extra prémiumokkal azokat a teljesítményeket, melyek a normális munkaidőben és a megállapított munkabérért az esetek többségében — jobb munkaszervezés mellett — elvárhatók és megkö- vetelhetők? E gyszóval: a munkások számára is »jobb üzlet« lenne, ha napi rendes munkaidőben kereshetnének annyit, amennyit a túlórákkal. Ez persze sok helyen nem tőlük függ, hanem azoktól, akik a megfelelő munkakörülmények megteremtéséért felelősek, akik olyan állapotokat hoznak létre vagy tűrnek el, hogy az üzemek dolgozói egy-egy naptári időszak végén csak rohammunkával teljesíthetik vállalt kötelezettségeiket V. Cs. Az éjjeliőr — reggel. A reggelt, a mindennapi világosság születését rögzíthettük. Amennyire a jegyzetfüzet, s az objektívebb fényképezőgép hű tükör tud lenni. Somogy túri reggel: május. Nehezen született a fény. Előbb a vad feketét kellett áttörnie, azután az ólomszürkét. Fák magukba burkolózott leveleit újra egyengetni. Levegőt meleg]'ten:. Parancsolok a reggelek. A szemnek — a beragadtnak, álmosnak — parancsolják, hogy nyíljon ki. Bizalomra, látni dolgokat új színben. Amit este bajnak, reggelre megjavítha- tónak, helyrehozhatónak. Kanász kürtjének adni hangot, riogatót. Berregő járműveknek sebességét. Ezernyi hang. moccanás, életjel. Somogytúron rendet vág a reggel. Kendet a csöndbe. S a suhintás nyomában éled a falu. Mintha megremegne a mű- út mentén, mintha nyújtózkodna. Legalábbis így látja a gépműhely irányából érkező éjjeliőr. — Leteít a szolgálat? — Le, újra. Teknős Ferenc ballag hazafelé. Ilyenkor még hangosabbak a madarak, mint napközben. Hallgatja őket. Gangos, rangos ház hátsó udvara felől elnyújtott tehénbőgés érkezik. Nem panaszos. Az éjjel boci született. Ohó, János bátyám már kocsira ült! Jó reggelt! Jó reggelt! Mint a villa ágai: közös tőről ágaznak el az utcák. Oda. — A disznókat is mes kell etetni. A falun élő ember korán kel. ahol mintha dúsabb lenne a domb, tér meg az érkező. Kutya nem ugatja, Ismeri mindahány. Életet talál Teknős Ferenc otthon is. Mesterember tüsténkedik az udvaron. Ma cementlapozas lesz. Igen ráfért már a lakásra. Volt itt sima cement azelőtt, is. de valahogy rosszul simult a lábhoz. A felesége — ajaj. de sok munkának a végén van már, és de sok, amit még végbe kell vinni ma! — reggelivel kínálja. A mestert is. Esznek. Zsírjukat serpenyőben felejtett sült húsok találnak gyá- í molítót. A fogak még bírnak ] velük. S ahol, mint itt is, kis | szőlő van, ott bor után sem Vágyik hiába a pince, fis az ] ember sem. Meg keli szentelni | ezt a reggelt is — megérdemli, hiszen Teknősöknél fontos napot kezdett — pohárnyi aranyitallal. Bútorokat markolnak büty-1 kos kezek. Azután a mester veszi át a »parancsnokságot«. Gizi néni répát gyalul a disznóknak. Feri bácsi homokot lapátol a tragacsra állított kosarakba. Szól a rádió. Buga doktor ad tanácsokat az öregeknek. Majd vad beatmuzsika rebbenti szét a fa ágán a verebeket. Beatmuzsika és mai szemnek már szinte mágikus, kul- j tikus szerszámok. Nem használják Teknősék ezeket. A kocsi is inkább »dísznek« áll ott hátul a pajta mellett. Egy öreg fa. Szögek hatoltak bele. A | szögeken istráng, csengő, vakaró. Mire indulunk, már hangos a falu. Csaknem nappali a zaj. Járművek bődülnek, hangjuk keményebb a már megetetett hasított körmúek lágy, hálás muuúzásánál. A kúria — ma múzeum — hónaljában régi, vakító falú épület. Fürge mozgású asszony visz teli vödröt. Azután kukoricát szór a szárnyasok elé. Pityegnek a sárga csibék is. ök kevésbé kemény »csemegét« kapnak. — Százhét baromfit gondozok. Enni kérnek, hát nem pihenhetek Nem is pihen, míg beszélgetünk sérti. A tűzhely fölött tesz-vesz, edények adnak hangokat a skála különböző fokain. A lakásban egyébként már porszemet sem lehetne találni, nagyítóval sem. — Ja, leikeim a falun élő ember ahhoz van szokva, hogy amint fölkelt, rendet tegyen. Németh Istvánnénál rend van. Kívül-belül.. A lakásban, s a gondolatvilágában is. Legtöbbször a fiára gondol; a vasúton .dolgozik, messze iár. Síneket újítanak fel, pályamunkás. Még mint kisfiú mosolyog ránk a falról, egy festményről. — Bizony, hogy Kunffy Lajos festette! özvegy. Immáron több éve. — Elfoglalom magam. Van egv kis földem. Kukorica, krumpli van benne. Kapálom, fattyazom. De csak tízig. Mert akkor elballag a volt kúriához, megforgatja az ajtajában a kulcsot, és egyszeriben átalakul valahogy. Németh Istvánné hajdani summásasszonybó), majd szegénysorból szabadult tsz-tagból a múzeum teremőre, szépre éhezők várója lesz. De erről most ne, hiszen ez már nem a reggel, hanem a délelőtt és az egész nap elfoglaltsága. Traktor mászik fölfelé a .lombon. A kertekben színes j ruhás, fejkendős asszonyok. Is- j kolások lépdelnek nagy komolyan a minden évben nehe- I zebbé váló táskával. Már az i újságos- is jár. Jó., reggeli, ,So- i mogytúr! Lcskó László Országos találkozó után „Hég többet kell tennünk a kulturált vendéglátásért" Szotntoathelyen a vendéglátóiparban dolgozó KISZ-fiatalok első országos találkozóját. A házigazdán, a Vas megyei KISZ-bizottságon kívül, a KISZ kb, a KPVDSZ központi vezetősége és a Belkereskedelmi Minisztérium is közreműködött a találkozó megrendezésében, amelyre 60 vendéglátó vállalat kétszáz KlSZ-is- táiát hívták meg. Megyénk fiataljait egy öttagú küldöttség képviselte, amelynek vezetője Lukács Vera, a vendéglátó vállalat KISZ-alapszervezetének titkára volt. — Milyen kérdésekkel foglalkoztak az első országos találkozón? — Elsősorban is ifjúságpo- itikai kérdésekkel, hogy a vállalatok KISZ-szervezetei, az il'júkommunisták hogyan -.egíthetik a vendéglátás színvonalának emelését. Erről a I a feladatról a KISZ-titkárok szekcióülésén tanácskoztunk a KISZ kb munkatársának ve- I zetésével. Nagyon sok szó { esett a vendéglátás forgalma- j nak emelkedése kapcsán h ; korszerű táplálkozásról, a ka- i löriaszegényebb ételek készítőről és az alkoholizmus el- i küzdelemről is. A szaká- krászok és felszolgáltok is szekcióülésen tanácskoztak tennivalóikról Országos hírű mestersaakacsok, cukrászok, tapasztalt vendéglátó szakemberek irányításával. — Adott-e a tanácskozás ötleteket, módszereket munkájuk javításához? — Nagyon sokat. Egy éve vagyok titkára az alapszervezetnek. A háromnapos tanácskozáson, meg a többi alapszervezeti titkárral folytatott beszélgetéseken is nagyon sok jó ötletet kaptam munkánk eredményesebb folytatásához. Vállalatunk KISZ- alapszervezetében 45 fiatal tevékenykedik, a KISZ-korú fiatalok száma viszont csaknem eléri a háromszázat. A tanácskozás is megerősített abban, hogy nem a magas taglétszám a cél, hanem arra kell törekednünk, hogy olyan fiatalokkal erősítsük sorainkat, akin szívesen dolgoznak az jfjúsági szervezetben. A fiatalok nevelésére, tudatuk formálására a jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk, Jelenleg nincs külön KISZ politikai oktatás, a szakszervezet, illetve a párt- szervezet oktatasáoan veszünk részt mi is. Ü6ztől azonban megindítjuk a KISZ politikai oktatást is. Továbbra is tervszerűen kell folytatnunk a fiatalok kommunistává nevelését, hogy a fontosabb helyeken mindenütt legyen olyan fiatal kommunista, aki a vállalatnál kezdte a szakma tanulását és itt érett kommunistává is. A tanácskozás arra is felhívta figyelmünket, hogy ne csak a vállalat tanulóival foglalkozzunk, hanem segítsünk a pályára alkalmas fiatalok kiválasztásában is. Javasoljuk, hogy Kaposvár és más városok, járási székhelyek nagyobb általános iskoláiban osztályfőnöki órákon foglalkozzanak a vendéglátással is. Ezeken szakembereink, tanulófelelőseink részt vennének, előadásokat tartanának, s bemutatnának egy- egy ételt, süteményt vagy hidegkonyhai terméket. — Említette, hogy szóba került a korszerű táplálkozás Mit tehetnének ennek érdekében? — Ügy érzem, elsősorban j felszolgálóink segíthetnének, ] ha a vendégek figyelmét a kalóriaszegcny ételekre hívnák fel. Persze, együttműködve szakácsainkkal, hogy azok meg készítsenek ilyen ételeket. Több sajtot, gyümölcsöt, befőttet kell kínálni étterj meikben, s érdemes lenne az étlapokon feltüntetni, | hogy egy-egy | étel mennyi kalóriát tar- i talmaz. — Mit terveznek most az ifjúsági munka javítására? — Mi is készülünk a párt XI. kongresz- szusára, fel- szabadulásunk 30. évfordulójára. Védnökséget vállaltunk a villany- nyal, a gázzal és a vízzel való takarékoskodás, a fogyóeszközök megőrzése fölött. Az éttermek, presszók’, cukrászdák szocialista brigádjaiban J fiataljainkat is megtalálni. ] Javasoljuk majd vállalatunk igazgatójának, hogy ha mód nyílik rá, akkor egy étterembe vagy presszóba csak fiatalokat helyezzen, hogy létrehozhassunk egy ifjúsági szocialista brigádot is. Eddig csak harmadéves tanulók részére rendeztünk szakmai-politikai versenyeket. Ősztől \ Befejeződött a megyei itjiigárdaszemle Szoros küzdelmet hozott a ] marcali kiképzési központja somogyi ifjúgárdisták harci : elől indultak a ^ fiatalok. s túrája szombaton. Az MHSZ • ugyanoda értek vissza a húsz_________________kilométeres túra végén. Az id ő most is megtréfálta a gárdistákat, a kaposvári, a nagyatádi lányok és fiúk teljesen eláztak, mégis énekelve és vidáman vonultak be Marcaliba. Szombat este a szolidaritási nagygyűlésen Kovács László, a Hazafias Népfront járási titkára mondott beszédet a béke és barátság hónapja alkalmából, majd dokumen- tumfilmet vetítettek. A szemle részvevői vasárnap délelőtt megnézték az MHSZ honvédelmi napját, a hadi- technikai kiállítást. A háromnapos szemle vasárnap délután a felszabadulási emlékmű előtt zárult. Ott volt dr. Túri Imre, a megyei pártbizottság közgazdasági és adminisztratív osztályának vezetője is. Molnár Tibor főtiszt, a szemlebizottság tagja értékelte az ifjúgárda szemlet Elmondta, hogy a mostani az egyik legjobb megyei szemle volt. Weisz Zoltán, a megyei KISZ-bizottság titkára. Vörös József, megyei IG-pa- rancsnokhelyettes adta át a díjakat a jó eredményt elért marcali járási, Kaposvár városi, siófoki járási szakasznak, az úszásban, fegyveres váltófutásban legjobban szerepelt barcsi járásnak, a lövészeten első helyen végzett Kaposvár városi szakasznak. Az Ifjú Gárda országos szemléje augusztus 14-e és 20-a között Komárom megyében lesz, erre a Marcaliban helytállt szakaszok legjobb gárdistái mennek el komogy- ból. 5^21223 EJ laimennyi tanuló részére rendezünk ilyeneket, és meghívjuk erre a többi vendéglátó — Utasellátó, szövetkezet stb. — tanulóit is. Itt a tanácskozáson megállapodtunk a Dél-pe6t.i Vendéglátó Vállalat KISZ-szervezetének képviselőivel, hogy rendszeresen küldünk egymáshoz fiatalokat. Ennek célja a szakma alaposabb megismerése, s az is, hogy átvegyük az ifjúságpolitikai munka jó tapasztalatait — mondta befejezésük Lijká«« Vera. Szalai László
