Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-15 / 111. szám
GONDOLATOK A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A tetteken a sor SZERELEM A megígért mai magyar ; vénysaerű. Ha megfigyelte a 00 - rendező, hogyan reagál* 1 zárrrftntttmb rá, várta*; a í A szellemi kultúra is meg- párt Központi Bizottsá- j alapozottabb. Jártasabbak va- közművelődési | gyünk az irodalomban, a mű- ’ vészetekben. Saját szakmai tu- vizsgálato- ! dúsunkat jobban ápoljuk, politikai, világnézeti ismereteimik is sokat fejlődtek. Képesek vagyunk arra, hogy a sok csatornán érkező információkat befogadjuk, ha kell vitatkozzunk, véleményt, ítéletet alkossunk róluk. gámak határozatai. Már az előző évben vitatkoztunk kát és feljegyzéseket készítettünk eddigi munkánkról, a terveinkről. Próbáltuk megfogalmazni a változó és fejlődő világhoz, a szocialista társadalomhoz igazodó közművelődési feladatokatMost, amikor a hatáirozatomegtalálni. megteremteni a közművelődós lehetőségét. A munkások és a parasztok szocialista közösségekben dolgoznak, köztük ott vannak — vagy kapcsolatot tartanak velük — az értelmiségiék, a szakemberek. Tehát mindenütt darab helyett egy tegnapi, sőt tegnapelőtti darab. Barta. Lajos szerelmes színműve egy nappali szobába és egy albérletbe szorult környezetben három lány történetét meséli el. Azt hiszem, a kortárs né- j zőt megrendítette, meg is könnyeztette — igaz, a világháború csak egy fekete tüll- fátyolban leng be a színre —, Ha azonban az emberi kultúra hármas összetevőjét elemezzük, rájövünk arra, hogy megvan a lehetőség arra, hogy í a szenvedést meg a szenvel■ gest az ingatag talajon vékát már ismerjük, van mihez | sokat kell még tennünk, végte! lenek a lehetőségeink. Az anyagi jólét »háztáji kert.jeiigazítani munkánkat, közelebbi és távlati terveinket. Tűdben« már jól hasznosítják juk, hogy az egyén és a közös- I szabad időt, a lakások berenség számára egyaránt értelmes élet, a korszerű műveltség kialakításához elméletileg jól felkészülten keli hozzálátnunk. Bevallhatjuk önmagunknak, hogy az utóbbi években nemegyszer a megszokotteág, a rutin érvényesült népművelői, könyvtárosi munkánkban. N é- liány eredményesnek látszó rendezvényen, a kiscsoportosnak nevezett foglalkozásokon, a kis létszámú közösségekben a könnyebb megoldásokat alkalmaztunk. s ha nem sikerült valami, akkor a tömegkommunikációs eszközök összkomfortos kultúrafejlesztósére hivatkoztunk, elmarasztaltuk a művelődéssel nem törődő vezetőket és a kényelmes, közömbös közönséget. Ezzel nem állítom azt, hogy nem voltak közművelődésünkben sikeres megmozdulások, hogy nem alakultak ki szakmai és általános ismeretekre szomjas közösségek, vagy önmaguk és környezetük művelődését, művészi ízlését fejlesztő amatőr együttesek, hogy nem gyarapodott az olvasást szerető könyvtárlátogatók és könyvvásárlók száma. Tisztában vagyunk eredményeikkel, de sikertelenségeikkel is. . Most arról szólnék, hogy mit kellene, lehetne tenni Somogy megye lakossága, a számában is megnövekedett munkásság, a mezőgazdaságban fogyó létszámú fizikai dolgozók, a városiak és a falusiak, a fiatalok és a középgeneráció művelődése érdekében. Tartalmas jmun- káskultúrát és falusi művelődést akarunk. A somogyi emberek kulturális élete sokat változott az elmúlt évtizedekben. Magasabb az anyagi kultúra színvonala, az emberek többsége tud élni egyre jobb anyagi helyzetével. Szép lakások, jól fölszerelt otthonok, jól tápláltság és divatos ruházkodás, jó egyéni közérzet, sokaknak autó, villa, biztonságot jelentő takarékbetét jelenti a kulturáltságot. Megváltozott az embereit erkölcsi, érzelmi élete is. Kulturáltabb lett a magatartásuk, viselkedésük, egymás közti egy ottlétük. dezése modem, még könyvelt is kerülnek az új bútor könyvespolcaira, és olvassák a gyümölcsfák, az autók ápolásához szükséges legújabb irodalmat is. A magasabb termelékenységet szolgáló ismeretek megszerzésére, állandó bővítésére azonban még keveset fordítanak az emberek. Sok minden hiányzik még a kultúrából ott, ahol az összkomfortos falusi házban a család az udvari kiskonyhában húzódik meg, ahol divatból, versengésből és presztízsből akarnak többet, nagyobbat a szomszédnál. Az erkölcsi, érzelmi gazdagság Is hiányos, sok benne az avult szemlélet, és kevés a tudatosan fejlesztett szocialista tartalom. Otthon és a munkahelyen tanúsított magatartásunk, embertársaink közötti viselkedésünk se mindig makulátlan. A közösségi élet, a szocialista közélet fejlődése, tisztasága függ magatartás-kultúránk színvonalától. A helyes gondolkodás, a világnézeti és politikai ismeretek hiánya még útón-útfélen tapasztalható. Az irodalmi és a művészeti alkotások iránti érdeklődés sokaknál elsekélyesedett, igénytelenségük néha megdöbbentő. A sokat olvasó fiatalok, de a felnőttek is nehezen válnak igényes, értő olvasókká, olyanokká, akik a mű befogadása után véleményt, ítéletet alkotnak a maguk számára, és egymás között megvitatják. Nemcsak a szakmunkások, a begyakorlott mezőgazdasági dolgozók, hanem a fiatal értelmiségiek, szakemberek sem törődnek eléggé önművelésükkel. Mindezek fejlődésünk ellentmondásai. A közművelődés megújulására azért is szükség van, hogy az egyenetlenségek csökkenjenek, s eltűnjenek az újabb fehér foltok. A tartalmasabb m unkáéul ű velődé® és a falusi kultúra fejlesztése érdekében művelődni akaró, áz iránt érdeklődő közösségeket kell kialakítani, illetve a már meglévő termelési, társadalmi vagy baráti közösségekben kell igényeiknek megfelelően szakmai ismeretekről, közéletről, politikáról, általános műveltségbeli dolgokról essék szó egymás között. Rendkívül nagy feladata van a munkások és parasztok között élő és velük együtt dolgozó értelmiségnek. E közösségekben van a legnagyobb lehetőségük az oktatási felelősöknek, a népművelőknek és a könyvtárosoknak. Csak a munkásokkal közösen, a falusi emberekkel, a szocialista brigádokkal együtt, azok belső közösségi életét, problémáit ismerve tudunk többet tenni ezért, hogy ezek az emberek napi fáradságos munkájuk után könyvet vegyenek a kezükbe, előadást hallgassanak, vagy ismeretekkel fölvértezet- fcen vitatkozzanak festészetről, lakáskultúráról, színházról, filmről, televízióról. Ha megismerjük betűiről a szocialista brigádokat, az általános iskolát végző falusi emberiek tanfolyamközösségét, akkor az ő érdeklődésük, igényeik figyelembevételével készülnek majd az üzemi, a községi kulturális tervek, és nem egy vagy néhány ember elképzelése alapján. Ezután következhet csak a tartalmi munka színvonalának a meghatározása, hogy például az egyének értelem- és igényszintje szerint alakíthassuk ki a közösség, az adott kis csoport ismeretbefogadási prog- | ramját. Számolnunk kell azzal is, hogy az emberek különböző módon élnek a művelődés lehetőségeivel. A csak egyoldalú műveltségűeket sokoldalú ismeretekhez kell hozzásegítenünk. evált régi és új módsze- j rekkel, valóban korszerű eszközökkel és tárta- J lommal kell megvalósítani feladatainkat. Sokféle megoldást találhatunk, ha figyelünk a helyi sajátosságokra. Föl kell ! készülnünk tudással, új ismeretek elsajátításával, célratörőbb munkával a határozatok megvalósítására. Lelkesedé- j sünkön, hivatásszeretetünkön j áll vagy bukik megyénk dől- [ gozó inak művelődése, az anyagi és termelési kultúra, a szocialista tudat és műveltség szintje. Feladataink nagyok és felelősségteljesek. Most a tetteken, a cselekvésen a sor. getáló kishivatalnok családok I szinte árasztották magukból. A postás különös tagoltság- I gal hangsúlyozza az időt: I 1913. Lehet, hogy volt a néző- j téren, akiben az emlékezet I leghalványabb, legmélyebb rétegeit kavarta fel á játék — de nagyon kevesen lehettek. Végül is a nagy művek átéléséhez nem szükségeltetik a kortársiasság, hiszen az örök aktualitás, a megjelenítő erő gyorsan kézen fogja a nézőt, és szépen beleringatja abba a korba, amelyben játszódik. Vagy éppen fejest ugratja. szembesíti a korral. Hogy ez miként történik, az a színháztól függ. Hogy milyen szándék vezérelte a kaposvári színházat ezzel a tegnapba ringatással, azon lehel gondolkodni. A darab helyzetei, konfliktusai avíttak már, nyelvezete is poros helyenként, a vígszínházi felújítás 1970-ből való. Egyébként pontosan illik is a vígszínházi »profilba«, igen jól megfér a Szomory- kultusz árnyékában, és mondhatni, illő párja a múlt évadban bemutatott Szép Ernő-darabnak. Lehet, hogy adósságot érez a színház a magyar dráma század eleji és a két világháború közötti polgári vonulataival szemben? Ez rendjén is való. Csakhogy nem elsősorban verklire hangolt románcot, világfájdalmas társalgást, hanem mai témát, mai mondanivalót is várnánk színházunktól. Ennek az avíttségnak egyetlen »értelme« van a mai színházi estében, az, hogy tragikuma komikussá öregedett, fájdalma humorossá vénült, s ez tör- I latok. közönség, könnyen észrevehette, azon nevetnek, amin a korabeli néző könnye facsa- rodott. Hát játsszunk így is a múlttal, ha nincs jobb dolgunk ... Igaz, van a magyar dráma múltjával szemben adósság. de jobb lenne talán valamelyest előbbre nyúlni akkor Szigligetihez, Obernyikhez vagy Csiky Gergelyhez — avagy még korábbra, nem átvállalva az újra felfedezést a Vígszínháztól és a miskolci színháztól. Amiért színre vitték, s amiért adós maradt a színház a mai magyar drámával, azért elégedetlenkedünk. Ahogy színre vitték, azzal elégedettek lehetünk. Ascher Tamás jó rendező, színészvezetése, helyzetépítése csupa természetesség — a rutinfo- gások ellenében — olyannyira, hogy az ilyen darabokban szükséges »félre« megjegyzéssel ellátott kiszólásokat is szembe mondja. A három nővér — ha nem is csehovi nőalakok — kivétel nélkül remekül megformált alakítás. Nemcsak eltérő jellemek, hanem olyannyira elütő alkatok is, hogy már-már nem is tűnnek testvéreknek. Szabó Ildikó Nellijének elkeseredett akaratával, keménységbe ágyazott szereteté- vel, hisztérikusan palástolt nőiességével, a Sirály Másáját idézte föl. Olyan belső küzdelmet vívott előttünk, amely — meglehet — benne sincs a darabban. Irigy tekintete, ugrásra kész kapaszkodni vágyása. csúfondáros félelme — ahogy ott ült a családi asztalnál, miközben az ő választottjával fruska húga flörtölt — óriási, néma monológ volt. Nem hagyott kétséget: ebben a világban az akarat győz a vágyakozások meg a szép szerelmek fölött, A szerződésbe foglalt házasság mindennapjaiból, a mosásból meg a bezsák szerelmét. Az ételgőa foszlalja szét az éteri érzelmek illúzióját, az ebed utáni spriccer a bájitalt. Egyszóval Szabó Ildikó eljátszotta azt, ami Barta Lajos darabjának legnagyobb érdeme, a kiábrándultságot. Réti Erikát még nem láttam hasonló szerepben, s ideges törékenysége, az ábrándok vállalása egy gyakorlati házasság helyett, inkább ajánlásnak lenni egy versesfüzetben, mint belcfeküdni egy damaszt huzatú polgárágyba — azt hiszem, a nosztalgia etűdje a pályán. Nem túlságosan jól megírt figura Bös- kéé. Andai Kati gömbölyded bakfis egyénisége szinte szétfeszítette a fekete gyászruhát. Lehet, hogy tizenötben szép volt látni a kicsattanó arcon az özvegyi fátylat, a mai nézőnek már az jut eszébe kajánul, miként ad randevút majd a fiatal özvegy a temetői krizantémok között egy életben maradt ex-hadfinak. Nem meséltem a darab tartalmát,»de talán sejteni lehet — három lány három kapcsolatáról szól. A legesély- telenebbé — a vénlányjelöit- té — beteljesedett egy házasságban, az esélyesebbeké pedig kiteljesedett könnyekben, illúziókban, emlékekben. A három kapcsolathoz tartet/i* három fiatalember: egy esetlenül felszeg katona — Hu- nyadkürti István alakítása —, egy nagy reményű fiatal leoltó, aki poézisét alapos karrierkészséggel patkolta meg — Kiss István hiteles játéka —, és egy keszeg kishivatalnok, aki nem lesz sem a háború, sem a karrier áldozata — csak férj. Persze, ez is egy áldozat — illusztrálja nagy sikerrel és tehetséggel Reviczky Gábor. A szülők: az atya, akit senki nem vesz komolyan, jóságos öreg — Caray József —, és a szelíd anyuka, aki beletörődött lányai természetébe — Mészáros Joli. Két jó epizódfigüra Dánffy Sáncsinált leves idilliéből fogant j dór fűszerese és Heiser Kál- szerelem éli túl a szép pilla- 1 natok, a könnyáztatta kapeso- I a télen vett piros román temetkezési vállalkozója. Tröszt Tibor B Kaposvári általános iskolai kórusok találkozója Tartalmas hagyomány A májusi dalostalálkozónak I tője méltatta a kórusvezetők ' Szita Ferenc (Folytatjuk.) hagyománya van Kaposvá ron. 1960 óta csendülnek fel üde gyermekhangokon a kórusirodalom régi és mai mestereinek művei. Hétfőn este tíz kórus változatos összeállítású, színvonalas hangversenyt adott a Munkácsy gimnázium aulájában. A kórusvezetők nagy többsége megtalálta a kórusa karakterének legmegfelelőbb műveket. A bemutató után Péntek Károly, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezemunkáját, akik sokszor nehéz körülmények között is nagy erőieszítéseket tesznek a kóruskultúra fejlesztéséért. Fölvetette annak lehetőségét, hogy a jövőben egész napos rendezvény legyen a »dalosFegyelmezeU kórus, jó együttes hangzás — ez volt 0 benyomásunk a Zrínyi Ilona Általános Iskola kórusát hallgatva. A zeneileg tisztán megfogalmazott művek közül a leghatásosabb Kossá: Gyönyörű nap c. műve volt. Szép A BUDAI VÁRBAN, a Fortuna utca 4. számú ház 1780- ban épült copf stílusban. Itt található a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. »A budapesti vendéglátóipar és idegenforgalom 100 éve« című kiállításon számos érdekes tárgy emlékeztet A gasztronómia múltja Süvegcukor — üveg alatt Ilyen volt a Pick szalámi a századvég vendéglátására. | nítik föl. Igen érdekes pl. a yen többek között a szálló- régi New ily dai ágymelegítő, a kávéházi kártya és dominó, a biliárd és az ipartársulati alapító dokumentumok. A millenniumi években indult meg a vendéglátás igazi nagy fejlődése. A korszakot érdekes cukrászdák, kávéházak, vendéglők, szállodák — ezek a jellegzetes vendéglátóipari helyek — jellemzik. A kiállítás rendezői számos egykori képet állítottak ki. Igen érdekes pl. az ebből az időből rekonstruált éttermi teríték is. A múlt század végén már olyan idegenforgalmi kiadványok is közkézen forogtak, amelyek történelmi szempontból is érdekesek: például a »Deák Ferenc lakosztálya az Angol Királynő szállodában« című. A XX. század első évtizedeit egy teljes kiskocsmái berendezés és a művészkávéhá- zak jellegzetes tárgyad eleveregi New York kávéház egyik asztala. A lapján Karinthy, Heltai, Molnár Ferenc, Gábor Andor és Nagy Endre karikatúrái láthatók. Kiállították a vendéglátóipar munkásmozgalmának emlékeit is. Érdekesek és értékesek a szakácsok és cukrászok érmei, külföldi díjai. A »Képek a modern kereskedelem történetéből« című kiállítás áttekintést ad a római kortól a középkoron át a múlt században kialakult jellegzetes kiskereskedelmi tevékenységig. A kiállítást a múzeum gyűjteményének legértékesebb darabjaiból állították össze. Egy részletet láthatunk a XIX. század közepéről származó egri Magyar Korona fűszer- és borkereskedésből, s bemutatják egy hahóti és egy solymári vegyeskereskedés teljes berendezését. Érdekesek az egykori áruk, a suvegcukor és a Pick szalámi. Ritka bolti kisgépeünnep«, alkalmat és időt ad- 1 hangszín, pontos formai meg- va a karvezetőknek az elme- [ fogalmazás jellemezte a Márnán Kató Általános Iskola kórusát. Különösen Járdányi: Gergő nótáival arattak nagy sikert. A gyakorló általános iskola kórusának összetétele (3—6. osztály) gondot okoz a műsorválasztásban. A gyer- megjátékdaloktól az igényesebb, több szólamú művekig igyekeznek megbirkózni a feladattal — általában sikerre]. A Krénusz Általános Iskola kórusa Balázs-művek előadásával bizonyította, hogy a mai szerzők alkotásait értik, szeretik a gyerekek. Ritka, bensőséges zenei élményt nyújtott a Tóth Lajos Általános Iskola zenei tagozatos kórusa. Palestrina. Liszt, Kodály műveinek stílusos megszólaltatása, különösen a Hegyi éjszakák I. csodálatos tisztasága, hangulata sokáig emlékezetes marad. A kórusok közös éneklése zárta a bemutatót. Hargiftay Teréz lyültebb szakmai vitákra. A szakmai zsűri véleményét M. Pap Éva zeneiskolai tanár foglalta össze. Kiemelte, hogy sokat fejlődött a kórusok hangszíne, tisztább, természetesebb a hangzáskultúra. A Tóth Lajos Általános Iskola zenei tagozatos kisdobos- korusa három művel szerepeit. Jó választás volt. Szőnyi; Leánykérő c. kórusa, melyet hangulatos, tiszta megszólaltatásban hallhattunk. A Vörös Hadsereg úti általános iskola Kodály: Ürgeöntés c. kórusművével bizonyította jó adottságait. Magával sodró, lendületes tempóval mutatta be Frandsci: Május c. kórusművét a Petőfi Általános Iskola. Tudatosan felépített műsor, őszinte, jókedvű éneklés jellemezte a Szalma István Ált. Iskola kórusát. Az est egyik legjobban sikerült számát, Bárdos: Fújd a sípod c. művét hallottuk előadásukban. két is láthatunk: ilyen a kávépörkölő és az úgynevezett National kassza. A mai automaták őse, egy Stollwerck adagológép is megtekinthető. A RÉGI ÜZLETEK jellegzetessége volt a cégér. Az itt! kiállítottak közül szép és érdekes a miskolci Fekete Kutya és a fehérvári Veres Szív, a váci Fehér Menyasszony és J a pesti Magyar Udvari Főasszony üzleteké. I». B. Moszkvába uíazott a Madách Színház együttese A Madách Színház Lenin- | illetve Tamási Áron drámájá- grádban vendégszereplő társulata kedden a város színházi életének központjában, az ottani művész klubban szovjet művészekkel találkozott. Az együttes a baráti találkozóval elbúcsúzott a Néva- tökön este a KGST-palotában. parti várostól. Kedden este | Moszkvába utaztak, ott három alkalommal lépnek majd a közönség elé. Shakespeare, J val. A moszkvai vendégjátékban külön színfoltot képvisel az a zenés összeállítás, amely- lyel az ottani magyar kolónia tagjait szórakoztatják csütörapja ti
