Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-15 / 111. szám
. r ás ember állja a helyét — A közérzete? — Kitűnő. — Hány cigarettát szív naponta? — Húszat. Nem orvosi rendelésen vagyunk. S a beszélgetőpartnerünk, ez a középtermetű, ritkuló hajú, vagányságot nem nélkülöző ember sem beteg. Sőt. Nemcsak teste, de szemlélete, gondolkodásmódja is »kicsattanóan- egészséges Vörös Károly harminckét éves csoportvezetőről van szó, aki a MEZŐGÉP tabi gyáregységében dolgozik. — Amikor ide kerültem, j néhányan lézengtünk csak itt. | Azok még a gépállomási idők j voltak. Na, aztán amikor jött l az átszervezés, sokan eloi- zonytalanodtak. Leakasztották a szögről a kis batyut, elpályáztak innen. Én maradtam. Gondoltam: munka csak lesz. Lett is. Most már törzs- gárdatag vagyok itt, merthogy tizenhárom evet »lehúztam'- a műhelyben. A műhely az, ahol »otthon» van a gyáregységben. Lakatosok. hegesztők között. Jómaga is hegesztőként szabadult, nem is akárhol: a balatonfüredi hajógyárban. A csoportjában tizenkilenc ember dolgozik. Ebből tizennégyen brigádban. Négyszer szolgálták rá a szocialista címre. lalati brigád vagyunk, szigorúnak kell hát lennünk még önmagunkhoz is. A tizenkilenc közül tizenegy szakmunkás, nyolc betanított. öt nő is van közöttük. — A harminckét évével hova tartozik ? — A középkorosztályhoz. Ipari tanulókat is bíznak ránk. akik itt tanulják a szakmát. Van köztük ügyes, minden titkot megtudni akaró gyerek is, mint a Keichen Zoli. Ezeknek öröm az ismereteket továbbadni Tizenhárom év egy munkahelyen; ez meghatározó az egyénre, de a közösség is jellemző. Vörös Károly tehát jól. érzi magát, s ez egyben azt is jelenti, hogy a gyáregységben, ahol dolgozik, jó a légkör. Ügy is mondhatnánk: »alkotó--. — Sokat újítottam én itt. Nagyon sokat. Olykor mással közösen. olykor egyedül. 1960-tól minden évben. Legalább harminc megvalósított dolgot említ. Köztük ilyeneket: újfajta rugősbak gyártásához szükséges szer- i számok. fúrókészülék, mely | hat menetet készít, hajlítóprés - stb Nagy utat tett meg ez alatt a tizenhárom év alatt. MegNéhány mondatban elfér a I boldogság? Ha ezek a mondatok tényeket közölnek — Megbecsülik? Bíznak önben? Kérdezni' sem kell. csak a tényekre figyelni. Ösztönzik, mint újítót is. 1968-ban lett párttag, s ma már az alapszervi vezetőségben tevékenykedik.A szabad idejéről faggatom Szakirodalmat olvas. Barkácsol. Tv-t néz. — Leginkább a Fórum adást kedvelem. Meg a munkáséletről szóló riportokat A valóságot. Mert változik a munkásélet; ezt nap mint nap tapasztalja. S nem csak azon, i hogy jobban él. Üj gépek I megjelenésén, melyeknek fel- j tűnésével egyidejűleg eltűntek j a régi szerszámok, s lassan- j lassan a szakmában kihalnak, elfelejtődnek még a neveik is. Mert ki is tudná már a fiatalok közül: mi az a szeicz- hammer vagy a kimer? (Azaz: egy bizonyos fajta kalapács. no meg a pontozó.) Ahogy a szakmáról beszél, szinte úgy tűnik: költészet az valami módon, amit csinál. Ahogy él: értelmes, szép élet — Az ember állja a helyét. L. L. Naponla 100 ezer liter tej — Miért nem vesznek részt mind a tizenkilencen a bri- eádmozgalomban? — Nem olyan egyszerű dolog ez. Az új embereket meg kell ismernünk. Kiváló válvalósította önmagát. Nagybe- rényből — a szülőházból — végleg Tabra telepedett. Megnősült; felesége asszisztensnő az egészségházban. Két fiuk született. Lakást építettek. Ennyi fogy el — a Kapos- j vári Tejipari Vállalat veze- | tőinek véleménye szerint — a j fő szezonban a Balaton déli i pattján és a megye nagyobb • településein. I Mindenki Balaton-partja Parkok, virágok az üdülőközségekben ÉVRŐL ÉVRE szép vállalásokkal teszik vonzóbbá tanácsaink üdülőközségeinket a »Virágos Balaton—verseny szellemében. A Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága rendelkezésemre bocsátotta azokat a vállalásokat, melynek nyomán a tópart, a mindenki Balaton-partja szebb lesz. A balatonszemesiek parkosítják a múzeum környékét, sokat tesznek, hogy minél több virág nyíljon az utcákon. a strandon. Balatonföld- vár tanácsa a meglevő szép park pázsitjának fölújítása mellett mintegy negyvenezer tő virágpalántát ültetett ki. Ezer négyzetméternyi területet parkosítanak Balaton- márián, a Delta étterem és az ABC előtt, az ott dolgozók segítségével. Itt is gondoltak a gépkocsival érkező vendégekre, és megfelelő parkolót alakítanak ki. 197.3-ban két szabad strandot építettek Ba- tatonmárián, ezeknek az állandó rendben tartása, gondozása sem kis feladat. A fonyódi KISZ-esek tavasszal 450 óra társadalmi munkát végeztek, parkjukat csinosították. Bélatelepen 300 órát áldoztak hasonló célra a fiatalok. A 150 éves pincéhez vezető út is szebb lesz az idén, a fiatalok fásítottak, i Az alsó-bélate lepi Vasvári ut- I cában 250 órás társadalmi munkával új parkot létesítettek. A balatonboglári szabad strandot füvesítik, növelik a területét. Parkosítják a Kinizsi söröző környékét, a Te- metődambon sétányt létesítenek, TÍZEZER négyzetméternyi területen gyerekjátszóteret alakítanak ki Siófokon, a Tanácsház utca déli oldalán, társadalmi munkában, öt kilométernyi út lesz virágos az idén Siófokon. H. B. A nyári forgalomra való felkészülés fokozott munkát igényel a vállalatok dolgozóitól. Épül a balatonszárszói áruelosztó raktár. A 480 négyzetméter alapterületű. • 0 foktól plusz 5 fokig terjedő hűtést biztosító raktárból 16 gépkocsi hordja majd az árut a boltokba, pavilonokba a Balaton déli partján. A kaposvári, illetve a marcali tejüzemből két hűtőkamion szállítja a tejet és a tejterméket az áruelosztó raktárba, így a vállalat megteremtette a folyamatos hütőláncot. a vásárlók mindig friss áruhoz jutnak. Egy-egy kamion 160 mázsa teherrel indulhat útnak. A vállalatnak az üdülési szezonban mintegy 400 kereskedelmi egység áruellátásáról kell gondoskodnia. Azt is elmondták, hogy a tej és a tejtermék szállításában nem le. z fennakadás a nyári hónapokban. A számítások szerint 70—80 ezer liter tej fogy el a déli parton, és mintegy 20—30 ezer liter a megye más részein. és parkosítják a Bajor Gizi Művelődési Ház előtti térséget is. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára új parkot létesítenek. Zamárdiban a Úszó erőmű Szabadság téren mintegy hatszáz négyzetméteres parkot alakítanak ki, az üdülőterületen mintegy ezer facsemetét ültetnek eL Fölújítják Balatonlellén a Móló, a Béke parkot, azonkívül három újat is létesítenek: a móló sétányt, a strand és az óvoda parkot. Négy és fél kilométer hosszúságban helyeznek el virágot a község utcáin. A Balatonszentgyörgyi Községi Közös Tanács vállalta, hogy a strandon gyerekjátszóteret építenek, a Határcsárda, az Ifjúsági Park és a kemping melletti területet fásitják. Balatonberényben a lakosságot is fölkérik az utcák csinosítására, a járdaszélek virággal való beültetésé-^ re. A község központjában parkosítják a teret. A balatonszárszói új parkot mindenki megcsodálhatja már; áprilisban, a költészet napja alkalmából avatták föl. Társadalmi munkában a park mellett személygépkocsiknak parkolót létesítenek. Nemcsak a parkosítással törődnek Balatonszárszón, hanem anA Szovjetunió nehezen megközelíthető északi területein, ahol egyre fokozódik az elektromosenergia-igény — az állandó áramfejlesztő építése viszont technikailag rendkívül nehéz, és nagy anyagi ráfordításokat igényel —, sikerrel alkalmazzák a mozgó erőműveket. -Ilyen az »Északi Fény—1« elnevezésű gázturbinás áramfejlesztő hajó, mely az egyik jakut falu mellett horgonyzik. A Zljonij Misz iparterületet, valamint a bili- bim aranykitermelők körzetét látja el energiával. A közeljövőben Jakutföldön újabb úszó villamos erőmű kezdi meg munkáját. Ezt az Aldan folyón, Elgyikan falunál horgonyozzák le, hogy biztosítsák az itt épülő ipar- | vállalatok energiaszükségletét. A Szovjetunióban a jövőben is több úszó elektromos áramfejlesztőket kívánnak I épiteni. nak megóvására is ügyelnek. Az »Északi Fény—1« gázturbinás úszó villamos erőmű. Hittel, akarattal A z igazgató legszívesebben bezárkózott volna. Nemcsak azért, mert éppen tanulmányi szabadságon volt, s akkor -törtem rá- az ajtót, amikor szakdolgozatát irta, hanem azért is. mert nehezen oldódik. Tart tőle. hogy kérkedésnek. önmutogatásnak minősíthetik azt. amit elmondhat a gyár belső életéről. Bizalmatlanságának ran némi alapja, nem vitatom. Előfordul, hogy lekicsinylőén, a spanyolviaszt emlegetve nyilatkozunk, ha valahol jó módszerekkel megvalósították. amit mi csak szeretnénk. De ebben inkább a féltékenység jelei mutatkoznak, mintsem a lebecsülésé. Végtére is sikerült egyezséget kötnünk. S az a csaknem háromórás eszmecsere, mely a gyári látogatást megelőzte, rendkívül izgalmas volt a számomra. Egy sokszor emlegetett — s az a gyanúm, még nem mindenütt értett — témáról volt szó: a munkahelyi, az üzemi demokráciáról. Híre ment. hogy ebben előbbre tartanak, mint mások. Ez vitt oda engem is. Ezúttal azonban nem elvekről beszéltünk, az könnyű lett volna. A Nagyatádi Konzervgyárban éppen az ragadott meg, hogy nem indítottak valamiféle demokráciakampányt, hanem egyszerűen megértették a szándékot, tudják, hogy mit akarnak, s megpróbálnak együtt dolgozni — egymásért. Itt van hitele annak a szónak, hogy ember, s így természetes, hogy az ember áll a középpontban. ».Vines ebben semmi különös. Hiszek a demokráciában, és nem tartom fölösleges idöpazarlasnak a vitát. A döntések előtt igenis ütközniük kell az érveknek, hisz a v úószinűség- számítás szerint okvetlenül értelmesebb, jobb döntés születhet így.- Nem .tudom kinyilatkoztatásnak tek nteni Jäger Ferenc igazgató bevezetőjét. Néha a szavaknak ^ van jelentőségük — mondhatnám ironikusan —. de náluk igazán van. Hinni a cselekedeteinkben, nem utolsó dolog. Időt, energiát, figyelmet fordítani arra. hogy ez a hit valósággá érjen — azt hiszem, itt kezdődik a vezetés. De beszéljünk inkább a részletekről. Arra kerestem választ, hogy milyen a vezetői stílus, milyenek a módszerek? A vezetők hogyan jutnak hozzá a munkások véleményéhez, és ők becsülik-e ezt a közeledést? Demokráciaügyben szajkózzák-e a régi, részben túlélt elméleteket, vagy képesek arra, hogy ismerve saját munkásgárdájukat. úi formákat, új lehetőségeket találjanak ki. És egyáltalán. mi ebből a közösség haszna? Nem új felfedezés: mindennek az az alapja, hogy a vezető ismeri és éli-e a demokratizmus ,»játékszabályait", azaz van-e demokrácia a vezetésben. És ez alatti nemcsak a gazdasági vezetőket, hanem a párt- és a társadalmi szervek vezetőségeit kell érteni. A konzervgyárban — a szó-igaz értelmében — demokratikus, és ebben is egységes a vezetés. Előfordul persze, hogy öt perc alatt el kell döntenie az igazgatónak. megvegyék-e a felkínált ötvagonnyi árut. Ilyenkor se helye, se ideje a vitának. De nem is ezek a gyár életét meghatározó döntések. Gondolom éppen úgy, mint másutt: hétfőn vezetői megbeszélés van a gyárban. És — főként a tanácskozás elején — rendkívül eltérő álláspontok. A termelésen kívül szóba kerülhet itt a kitüntetésektől a tanulmányi szerződésekig, a népműveléstől a szociális juttatásig minden. S a fő téma után körülbelül így teszi föl a kérdést az igazgató: Kinek milyen bánata van? Ki mit tart fontosnak megbeszélni? "Jó, szánjunk rá öt percet, ti hogy látjátok ezt?" — kérdezhet: bárki. Ez is demokratizmus. A megbeszélés végére mindig kialakul a közös álláspont, jóllehet nem biztos, hogy mindenki meggyőződött annak helyességéről. Mi lesz ezután?. B onyolult ez a demokrácia. Azt mondja az igazgató, és nem is lehet másképp: a megállapodást mindenkinek végre kell hajtani. Igen ám. de az csak a gazdasági vezetőkre és a társadalmi szervek vezetőire kötelező, testüle- teikre nem lehet az. hiszen nem kérdezték meg a véleményüket. Akkor pedig az igazgató legföljebb annyit várhat el a párt-, a KISZ-, az szb-titkártól, hogy adottságai szerint képviselje testületében a közös álláspontot. És ha más lesz a csúcsvezetőség, a szakszervezeti bizottság véleménye? Abból sem származik katasztrófa. Az igazgató — miután a presztízsféltés távol áll tőle (s ez elég ritka manapság), elfogadja n testületi döntést, gyakran olyankor is. ha nem győzték meg. Élhetne ugyan egyszemélyi vezetői jogával, ez nem sértené a demokratizmust. det bízik a testületben. Az élet úgyis igazolja majd a döntés helyességét vagy helytelenségét. Érdekes és számomra rokonszenves, hogy ebben a gyárban nem esküsznek a termelési tanácskozások »mindenhatóságáraÚgy tapasztalták, hogy ott nemigen nyílnak meg az emberek. Kitaláltak mellette más. célravezetőbb találkozási formákat. És ezeket nagyon komolyan veszik. Tavaly óta például megbeszéléseket szerveznek a középvezetők számára Az üzemrészekben, a műhelyekben havonta egyszer találkoznak a helyi gazdasági, társadalmi vezetők, s egy-két bri- gádvezetöt is meghívnak közös gondjaik fórumára. A középvezetők azonban nemcsak kötelességeket, hanem döntési jogokat is kaptak. A jutalmazás, a bérfejlesztés, a kitüntetés, a fegyelmi jogkör az övék. A cél az, hogy vitassák meg munkahelyük életének legfontosabb kérdéseit, és hozzák felszínre a munkások véleményét. A megbeszéléseken jegyzőkönyvek készülnek, megjelenik egy-egy felső vezető is — tájékozódni, utat mutatni, segíteni. És észrevétlenül — észrevétlenül? — közelebb kerülnek az emberek egymáshoz. Az igazgató — tömérdek elfoglaltsága miatt — elég ritkán jut el a munkásokhoz. De nem akar elszakadni tőlük. Ezért »találta ki", még tavaly szeptemberben, hogy különböző munkahelyeken 10—15 emberrel összeül kötetlen beszélgetésre. A témát a munkások választják, s rendszerint azok ülnek ott, akikre hallgatnak az emberek. Mindig szóba kerülnek a munkahely apróbb, nagyobb gondjai, a demokratizmus; az, hogy miről van véleményük, és mibe nem is akarnak, nem is tudnak beleszólni: hogy miért nincs elég szerszám, és miért nem jobb a műhely szellőzése: hogy miként alakulnak a bérek, és miért nem kapnak aranygyűrűt a harmincéves törzsgárdatagok. Nem az a céljuk e találkozásoknak, hogy amit a műhelyvezető nem oldott meg. azt elintézze az igazgató. A vezető tudni szeretné, hogy mi foglalkoztatja az embereket? Megerősítik-e a vezetés törekvéseit, vagy rádöbbentik hibáira. És szót tud váltani az Összefüggésekről, eloszlat : a ezzel a tájékozatlanságon alapuló téves nézeteket. A munkás érzi, hogy törődnek vele, s közben formálódik tulajdonosi szemlélete. Egyre felelősségteljesebben nyilatkozik, cselekszik. és egyre jobban betölti a gazda szerepét B eszéltem velük, szeretik ezeket a találkozásokat. Azt mondták, jó, hogy adnak a szavukra: hogy kíváncsiak a vezetők: mit gondolnak, mi a keservük, miben várnak segítséget. (»De hiszen már az üzemi konyha étrendjét is a mi kívánságunk alapján állítják össze.") S ők azután nem titkolják el, hogy mit adnak az emberségért, a gondoskodásért cserébe. Bizalmat, ami a legfontosabb. Hitet, ami tettekre sarkall. Ösztönzést és megbecsülést. kemény, fegyelmezett munkát. És azt hiszem, ez a demokratizmus, az emberközelség legnagyobb haszna az egész közösség számara. Nem ördöngösség, nem varázslat. Hittel, akarattal bárhol elérhető. Jávori Béla
