Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-13 / 86. szám
SZÖVETSÉGI POLITIKA-OSZTÁLYPOLITIKJI Jogerős erő határozat, nélkül A szocializmus az egész emberiségnek a jövője, százmillióknak pedig már ma mindennapos élete, tevékenysége. így van ez nálunk is, ahol tulajdonképpen az egész nemzet: munkások, parasztok, értelmiségiek, önálló kistermelők élete és sorsa, osztályos és egyéni boldogulása a legszorosabban összekapcsolódik a szocializmussal. A Magyar Szocialista Munkáspárt szövetségi politikája híven fejezi ki társadalmunknak ezt a közös érdekeltségét. S minél tudatosabb a kölcsönös érdekeltség felismerése, annál erőteljesebb lesz népünk szocialista nemzeti egysége, a társadalmi haladásnak és fölemelkedésnek ez az alapvető forrása. Igaz, az egyes osztályok és a. főbb társadalmi rétegek helyzete ma még sok mindenben különböző és eltérő. Ebből következően elválasztó, esetenként szembeállító érdekkülönbségeik is lehetnek. Ezek azonban egészen más természetűek, mint azok. amelyek a kizsákmányoló társadalmakat feszítik. A párt a szövetségi politika fejlesztése során számol a szövetségen belüli ellentmondásokkal, eltérő érdekekkel, nézetkülönbségekkel. E politika lényeges vonása, hogy idejében fölismeri ezeket az ellentmondásokat, megelőzve kiéleződésüket és a súlyosabb konfliktusokat. A párt olyan megoldásokat dolgoz ki. melyek az egység erősítésére, és egyre magasabb színvonalon való megszilárdítására irányulnak. A társadalmi haladás szocialista célkitűzéseiből és az összefogásban részt vevők helyzetének különbözőségéből fakad, hogy az egyes társadalmi osztályok és rétegek nem azonos politikai súllyal és felelősséggel szerepelnek a szövetségben. Ebből az eltérésből következik, hogy ezt a szövetséget a munkásosztály vezeti, ő ennek az összefogásnak a vezető ereje. A munkásosztály vehető sznrsné-ek érvényesülése egyáltalán nem hátrányos a többi dolgozó osztály számára. Eopen ellenkezőleg, előfeltétele a^nak. hogv alaovető érdekeik. sfiátos törekvéseik megvalósuljanak Fz a közös érdekeltség magyarázza, hogy a munkásrsztá'v vezető szere- oe ma nál'mk társadalmilag elfogadott. Ez mindenekelőtt a'-'Mn nyilvánul meg. hogy a többi dolgozó os/.tálv és réteg szilárd híve a szocializmusnak. tevékenységükkel a munkásosztály politikai céljait szolgál iák, eayre inkább azonosulnak eszméivel. és mind jobban magukénak vallják a szocialista életformát. Manapság gyakran esik szó a munkásosztálv vezető szere- oével' és a szövetségi politikával összefüggésben áz osztálypolitikáról. illetve annak következetes érvénvesításéről. Ezen nem mindenki ugyanazt. érti. Nem egyszer leszűkítik a problémát a munkások létfeltételeinek javitásáH tanácsi vállalatok bérgazdálVodásának lapasziaiatai Állják az összehasonlításiSomogy megyében tavaly 22 | vállalat és 9 költségvetési j üzem tartozott tanácsi felügyelet alá. összességében csaknem .1000 ember termelő- tevékenységét, munkaügyi helyzetét ellenőrzik a tanácsok. Ezeknek a vállalatoknak a gazdálkodása az utóbbi három évben dinamikusan fejlődött. Termelési értékük, szolgáltatási árbevételük és forgalmuk 1970-hez viszonyítva — a tervidőszak első három évében — jelentősen nőtt. A termelékenység növelésében is jó eredményeket értek el: éves átlagban 10— 20,5 százalék körüli volt a fejlődés. A termelés fejlődésének ez a kielégítő üteme — az állami és a tanácsi bérpreferenciákkal együtt — tette lehetővé, hogy az eltelt három évben a tanácsi vállalatok jelentős mértékben fejleszthessék bér- színvonalukat. Néhány évvel ezelőtt a tanácsi vállalatok bérszínvonalának összevetése az ‘ ipari szövetkezetekével még kétségtelenül az előbbiek számára volt kedvezőtlen. Ez az összehasonlítás azonban már jórészt a tanácsi vállalatoknak kedvez, nem utolsósorban a központi béremelések miatt, melyekből az ipari szövetkezetek kimaradtak, így 1973-ban csak két tanácsi vállalat bérszínvonala maradt a szövetkezeti átlag alatt. Pedig e vállalatok meglehetősen »alulról« startoltak. 1968-ban a Kefe- és Műanyag- ipari Vállalat bérszínvonala 17 615, a Moziüzemi Vállalaté 18 036, a Patyolaté pedig 13 684 forint volt. S 1973-ban e vállalatok többsége nem csak az ipari szövetkezeteket, hanem az állami vállalatok nagy részét is beérte, sőt egyik-másik túl is haladta. A legnagyobb előrelépést a tavalyi központi intézkedések bevezetése jelentette: 2402 dolgozó kapott béremelést központi pénzekből. Közülük 59-en töltöttek be közvetlen termelésirányító munkakört, 738-an pedig szakmunkások voltak. A béremelésben részesülők 50,7 százaléka férfi, 49,3 százaléka pedig nő volt. Tavaly ismét a központi és saü erőből fedezett bér fuj lesz 1 lés hatására a fizikai dolgo- I zok átlagkeresete 8,6—17 százalékkal, az alkalmazottaké pedig 2,5—13,2 százalékkal növekedett. Az ösztönzés végett a tanácsi vállalatok gyakran alkalmaznak teljesítménybérezést, de ez főként a mennyiség növelésére ösztönöz. A takarékos anyagfelhasználás, a minőség javítása és a vállalati célkitűzések megvalósítása érdekében prémiumok és jutalmak kifizetésével is ösztönzik a dolgozókat. A személyi jövedelmek növelésében jelentős szerepe van a részesedési alap évközbeni felhasználásának is. A helyes bérgazdálkodással szorosan összefügg a létszám- gazdálkodás, illetve a foglalkoztatottak számának hullámzása. A vállalatoktól kilépők száma 1971-től fokozatosan csökkent. Nagymértékű létszámcsökkenés volt a Beruházó Vállalatnál, ahol a tervező tevékenység megszűnésével 16-an távoztak. Nagyobb arányú a kilépések százaléka még az Ingatlankezelő Vállalatnál is, amely jelenség egyrészt az építőiparban végrehajtott béremelések hatásával, másrészt az adminisztratív dolgozók alacsony keresetével indokolható. A munkahelyükről kilépők többsége betanított és segédmunkás. A felmondások oka nagyrészt a kevés kereset, a lakóhelyváltoztatás, egészség- ügyi okok, rossz munkakörülmények, a kereskedelmi vállalatoknál pedig a nem megfelelő munkaidő-beosztás. Összességében a bérgazdálkodás és a vállalati munkaügyi tevékenység szorosan összefügg a létszám alakulásával. Több vállalatnál is szükség lesz arra a jövőben, hogy a munkaügyi tevékenység színvonalát jelentősen emeljék. Hogy milyen szükség van a munka színvonalának javítására, azt jól mutatja: a bér- fejlesztések a vállalatok jelentős részénél tetemesen megemelték a munkabérek közterheit, s ez lényegesen növelte a termelési költségeket is. Így a tavalyi nyereség öt vállalatnál alacsonyabb lett, mint |1972-ben volt. ra, anyagi, szociális, társadalmi, kulturális körülményeik, életszínvonaluk emelésére. Ezek természetesen nélkülözhetetlen elemei az osztálypolitikának, amelynek központi célkitűzése, hogy folyamatosan javítsuk azokat a feltételeket, amelyek közvetlenül és kedvezően befolyásolják a munkások helyzetét, erősítik öntudatukat, növelik társadalmi aktivitásukat. Ám bármilyen fontos ösz- szetevője is ez az osztálypolitikának, a y, mégsem merül ki csak ebben. Ide tartozónak kell tekinteni mindazt, ami az egész szocialista fejlődést. a társadalmi haladás ügyét szolgálja: tehát a szocialista külpolitikát, beloolíti- kát, gazdaság- és kultúrpolitikát is. Hiszen végső fokon a munkások közvetlen élet- és munkafeltételeit is szók az á! talános feltételek határozzák meg, melyek a társadalom szocialista fejlődésében jutnak kifejezésre. Az utóbbi évtizedben vég bement társadalmi, gazdasági fejlődés kedvező feltételeké' teremtett a szövetségi ooliti- ka sikeréhez. A munkásosztály, mindenekelőtt a szocialista iparra támaszkodva, olyan társadalmi-gazdasági, műszaki-technikai bázist hozott létre, amely megfelelő alapot biztosít mind a me[ zőg'azdaság, mind pedig a szellemi el^t fejlődéséhez. Ezen az alapon bontakozik ki nálunk a mezőgazdaságnak a zárt rendszerű, ipari jellegű termelési rendszerekre való áttérése. Ezek alkalmasak arra, hogy maximálisan kiaknázzák a tudományos-technikai forradalom eredményeit, és csökkentve a két dolgozó osztály közti lényeges különbségeket, magasabb színvonalra emeljék a munkás—paraszt szövetséget. A párt általános politikája kedvező feltételét jelenti a munkásosztály és az értelmiség szövetségének is. Ennek a szövetségnek nagy történelmi múltja van. Mióta a szocializmus tudománnyá lett. és iránytűként szolgát a munkások mozgalmának, azóta e szövetség élő valóság. Ma is e kölcsönhatásban fejlődik: a munkások szocialista mozgalma teremt a tudomány, a Civilizáció. a humanista gondolat számára olyan természetes közeget. amelyben az szabadon és korlátlanul fejlődhet. A szocialista énítés magasabb szintjén sem csökken tehát a munkásosztály szövetségi politikájának jelentősége A változó viszonyok közepette változatlanul szolgálja valamennyi dolgozó osztály és réteg együttes boldogulását. R. I. Gépelt oldalak, pecsétes iratok és határozatok, ujjnyi vastag papirhalmaz: eddig ennyi gyűlt össze egy aránylag egyszerűnek indult la- kásleválasztási ügy kapcsán. A társbérletekről már any- nyiszor esett szó. hogy aki nem ilyen lakáskörülmények között él, az szinte nem is tudja másképp elképzelni, csak úgy. hogy a családok veszekedésekkel töltik az időt. Lévai Imre ehhez még azt is hozzátette, hogy »bo- londéria«. bár ez esetben nem a társbérlőjére gondolt, hanem az ügyintézésre. Miről is van szó voltaképpen? Kaposváron, a Dózsa György utca 10. szám alatt lakik 1952 óta. Négytagú családjával a ház három szobája közül kettőt használt, a harmadikat és az erede'ileg konvhának épült helyiséget a társbérlője. A mel' ékhelyiségek közösek voltak. Az IKV a múlt év őszén értesítette őket. hogy a lakásokat leválasztják, a kát lakrészt egymástól elkülönítik. Ennek feltétele az volt, hogy a két család ideiglenesen kiköltözzön a Dózsa György utca 10. szám alól. s azt a két-három hónapot, ami az építkezéshez kell. szükséglakásban töltse. Lévai Imre el is költözött december 10-én. Egyik lányának kénytelen volt albérleti szobát szerezni, mert a kis szükséglakásban nem fértek el. Ám a társbérlő nem költözött, az építők pedig emiatt megakadtak, s a befejezés egyre húzódik. A leválasztással a társbérlő — aki másodmagával lakja az általa használt részt — még nyerne is néhány négyzetmétert. A feltűnő mindebben az, hogy . jogerős határozat kötelezi a kiköltözésre. de nincs, aki erre kényszerítse. Pedig tud az »ügyről- az IKV, a városi és a megyei tanács illetékes osztálya is, de még az ügyészségen is megfordult Lévai Imre. Mindenütt csodálkozva, széttárt karokkal kérdezték: hát ! ez meg hogy lehet? A másodfokú határozaton a dátum: 1974. január 18. Az eltelt idő alatt Lévai Imre egyik helyről a másikra ment. tarácsot kért. kérdezett. de hiába, eredmény semmi. A határozat végrehajtását sehol sem vállalták. Ha elment az IKV-hoz. onnan a városi tanácsra küldték. ahol a megyei tanácsot javasolták, mint illetékest az intézkedésre. Ott azonban kiderült, hogv mégiscsak az IKV-nak kellene valamit tennie a kiköltöztetés érdekében. így hát elölről kellett kezdeni a kört... Ezek után már Lévai Imrén volt a sor, s ő tárta szét a karjait: — Hát ez meg hogy lehet? M. A. Hat község közösen Az egyesült Koppány völgye lsz második éve Eredményesen zárt év után I ez a második tavasz, amikor hat község — Szorosad, Tö- rökkoppány, Somogydöröcske, Somogyaesa, Kára és Gerézd- j puszta — lakói együtt indul- | tak a földekre. Az egyesült szövetkezet gazdálkodási terveinek kialakításánál most már a hat község embereinek körülményeit, a hat határ természeti adottságait kellett figyelembe venni. Több lett a gond, több lett a munka, a munkahelyek is távolabb esnek az otthontól, de az eredmények — mint azt már az első év bebizonyította — nagyobbak. — Megváltozott a szövetkezet helyzete — mondja ScháAz idén fejezik be a szoro- sadi terményszárító építését is. Ugyancsak itt épül az új gépműhely, két gépszínnel. A tervek szerint Szorosadon építik fel az összes' segédüzemet És szükség van megfelelő gépjavítóra. hiszen ettől az évtől kezdve a szövetkezet a nádudvari kukoricatermesztési rendszer tagja. Az állattenyésztést is át kellett szervezni, mivel például a szarvasmarha-állomány hat községben volt. A gazdaságban jövőre kezdődik a szarvasmarhaprogram megvalósítása, addigra az állomány megtelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. A szétszórt tartásból szár mazó magas költségek csökBalázs Béla. fér Jakab, a Koppányvölgye Tsz elnöke. — Az egyesülés után sok, addig ismeretlen probléma jött elő. A régi vezetési rendszer ma már nem megfelelő. Éppen ezért az idén szeretnénk áttérni az ágázati vezetésre. A rendszer felépítésének tervét már el is készítettük, a hónap közepén tárgyalja a csúcsvezetőség. Az ágazatok élére szakmájukat értő emberek kellenek. A gondot elsősorban az okozta, hogy honnan vegyünk ilyen szakembereket. Most már ez a probléma is részben megoldódott, mert építész és növény- védelmi szakmérnök kivételével valamennyi ágazat élére találtunk megfelelő vezetőt. A szövetkezet ebben az évben több új létesítménnyel géppel gazdagodik. Beruházásra összesen 9 millió 338 ezer forintot fordítanak. Ennek az összegnek csaknem a felét saját erőből teremtik elő. kentése érdekében Törökkop- pányban és Somogyacsán 300— 300 férőhelyes szarvasmarha- telepet alakítanak ki. Mindezek mellett a szövetkezet vezetőségének a háztájira is van gondja. Ezen a vidéken sok tsz tag foglalkozik szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel. Ezért az új irányítási rendszerben a háztáji külön ágazatnak számít majd, élén egy háztáji agronómus- sal. A községekben külön termelési felelősök ügyelnek arra, hogy a tagok állatállománya semmiben se szenvedjen hiányt. Ennek érdekében még az alapszabályt is módosították: a szövetkezet nő tagjainak a kötelező száz, tízórai munkanapból csak ötvenegye'1 kell a közösben ledolgozniuk a többit a háztájiban tölthetik el. A mindenki részére biztosított egy hold földön kivüi még lucernaföldet, szénát, abraktakarmányt is igényelhetHalászi Lajosné. nek a tagok. Ezeknek az intézkedéseknek az eredménye már most lemérhető. Tavaly a háztáji gazdaságok bevétele 13 és fél millió forint volt, az idén pedig mint a már megkötött szerződésekből kitűnik — várhatóan 20 millió forint lesz. — Egy ilyen szétszórt területen gazdálkodó szövetkezetnek mindig nagy gondja a munkásszállás. Mi ezt már megoldottuk — folytatta a tsz elnöke. — Két mikrobusz viszi a dolgozókat munkahelyükre. Üj irodahelyiségeink is elkészültek, erre sincs gondunk. Elmondhatjuk, hogy nagyjából egyenesbe jöttünk. Pedig nem volt könnyű az indulás. Az emberek nehezen értették meg. mért volt szükség az egyesülésre, de most már belátták, hogy így a jobb. Egyre több fiatal tér vissza, az idén például húsz új tagot vettünk fel. Hovatovább gondot okoz a sok jelentkező, mert nem tudunk munkát biztosítani. Kevés termelőszövetkezet dicsekedhet ezzel. A legtöbb helyen gond az utánpótlás. Az eredményes gazdálkodás másik feltétele, hogy a tsz-tagok munkájukat szerető, szorgalmas emberek legyenek. A Koppányvölgye Termelőszövetkezetben az ilyen emberek vannak többségben. Ezt bizonyítja az is, hogy április negyediké alkalmából 12-en kapták meg a Mezőgazdasag kiváló dolgozója kitüntetést. Közülük kettőt kerestünk fel. Mindketten a törökkoppányi üzemegység dolgozói. Balázs Béla traktorost — bár már hat óra felé járt az idő — kint találtuk gépével a szántóföldön. — Az első év bebizonyította : ha ennyi ember összefog, mindenki csak jól jár. A munkaszervezés is rugalmasabb, jobb volt, gyorsabb, pontosabb lett a munka, nőtt a jövedelem. őszintén szólva kezdetben egy kicsit féltem attól, hogy más község határában, idegen környezetben nehezebb lesz dolgozni. Aztán megismer tem az embereket, és már teljesen mindegy, hova irányítanak. Sőt. más községeidbe mi:' szívesebben megyek. Ott kevesebb az ismerős, keveseooen »dirigálnak« — teszi hozza nevetve. Balázs Béla egyébként már több tisztséget betöltött. Többek között öt éven keresztül volt a törökkoppányi szövetkezet elnöke. — Legjobban a mostani beosztásomnak örülök. Egyrészt azért, mert ez a szakmám, ehhez értek, másrészt pedig itt kevesebb a gond. csak a gépre kell ügyelni. Halászi Lajosné a sertéstelepen dolgozik. Már hét éve gondozza itt az állatokat. — Minden évben változik itt valami. Most új irányítási rendszer lesz, ami még jobbnak ígérkezik, mint amilyen a mostam. Különösen jó, hogy a tsz gondoskodik a háztájiról. Nekünk is vannak otthon hízóink. így ennek , hatását nagyon jól érzem. Én személy szerint a gazdálkodási tervet is megfelelőnek tartom. Azt hiszem, ha semmi nem jön közbe, ezt az évet még eredményesebben zárjuk, mint, a tavalyit. Elkezdődött tehát az egyesült tsz második éve. Üj vezetési rendszer, új elképzelések. A tervezés véget ért. már a tervek megvalósítása folyik. És hogy a megvalósítás során sem lesz fennakadás, annak a Koppány völgyében élő emberek lelkesedése, szorgalma a biztosítéka. Dán Tibor Somogyi Néplap
