Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-12 / 85. szám
ember dicsérete ! Ezer vagon liszt évente Már több mint egy éve, | rom ötkilós zacskó kerül egy Az újító Ma fii össze az újítók és feltalálók IV. országos értekezlete. S ok szakember állítja, hogy bár a gépiesen végzett munka lehet jó minőségű, hozhat tisztes eredményt — a munkában az igazán értékes magatartás mégiscsak a gondolkodással párosított cselekvés, mert ebben rejlik teljes bizonyossággal a haladás és a nagyobb eredmény lehetősége. Tehát, ha nemcsak elvégezzük e munkát, hibátlanul, az adotl norma szerint és a körülmények megengedte színvonalon, ' hanem — nap mint nap — kritikával közelítjük a már tegnap is végzett feladatot; nem lehetséges-e ma már másképp, jobban cselekedni, mert a körülmények és a követelmények is változtak azóta. Egy-egy új felismerés vagy egy új ötlet, vagy egyszerűen csak saját tudásunk gyarapodása, újabbakkal toldhatja meg a tegnapi sikereket. Az újító -ember ennek szellemében cselekszik — ösztönösen vagy tudatosan — ez a magatartás a jellemzője. Az MSZMP politikája és gazdaságpolitikája hosszú ideje a legteljesebb mértékben kedvez ennek a magatartás- formának. Nem is lehet másképp, miután a politika alapvető célja a társadalom gyarapítása, a népjólét emelése — éppen a gazdaság intenzív fejlesztésének, hatásosabb és szakadatlan korszerűsítésének eszközével. Ennek emberi oldala felől határozott a párt X. kongresszusa, mikor a legfontosabb feladatok egyikének jelölte meg a helyi, vállalati önállóság keretei között az egyéni alkotókészség kibontakoztatását, az alkotó kedv ösztönzését és támogatáj sát. Sőt, hogy a párt legfelsőbb vezető testületé, a kongresszus által ez mennyire céltudatosan megszerkesztett, tervszerű program, az abból is kitűnik, hogy az előbbi követelmény mellé odakerült az üzemi demokrácia elmélyítésének feladata is. Ez az egyéni alkotókezdeményezés előtt nyithatja szélesebbre az utat a termelés, a gazdálkodás legfontosabb színterén — a gyárakban. Szokás valamely gazdaság megújulási készségét a feltalálók és az újítómozgalom eredményein is mérni. A hazai újítómozgalom helyzetéről, eredményeiről az utóbbi években ellentétes vélemények alakultak ki. Az újítók és feltalálók IV. országos értekezlete bizonyosan választ ad majd arra is. mennyire lehetünk elégedettek az eredményekkel, és hogyan lehet azokat gyarapítani a jövőben. Tény, hogy az utóbbi hat évben az évi másfél mil- liárdról kétmilliárdra emelkedett az újításokból származó vállalati többleteredmény. Tartalmasabbak, átgondol tab- bak az újítások, mint például 6—8 évvel ezelőtt. Tavaly 1500 találmányt jegyeztek be a Találmányi Hivatalnál — ez is tisztes mennyiség. Az értékelésnél inkább akkor indokoltak a kérdőjelek, ha nemzetközi összehasonlítást végzünk. 100 ezer lakosra számítva ugyanis Japánban 76 újítás, Svájcban 91 — nálunk 14 jut. Valamennyi baráti szocialista ország és az európai tőkés országok többsége elhagy bennünket e mutató tekintetében. Fejlettségi színvonalunk más jellemzői ugyanakkor az előttünk járó országok hasonló mutatóihoz sokkal közelebb állnak. Amiből az következik, hogy — legalábbis az újítások számát tekintve — saját fejlettségi színvonalunkhoz képest is elmaradtunk. Ezek az adatok egyben azt is bizonyítják, mennyire nem állhatja meg helyét az a vélekedés, mely szerint az ipái korszerűségének mai fokán, a tudományos és technikai forradalom közepette kevesebb lehetőség nyílik az újító ember számára. Ellenkezőleg: a legfejlettebb ipari országokban a legtöbb a 100 ezer lakosra jutó újítások, találmányok száma. Persze, ezekben az országokban a legnagyobb az ipar aránya, s az iparban foglalkoztatottak száma is. A feladat tehát a nemzetközi összenasonlíiásoan van.; világossá: a saját lejleUoegi színvonalunkhoz kell igazítani, az utóbbi évek bizonyos mértékű elmaradása után. Kibontakoztatni az újitornozgu.- mat. A z újító kedvet azonba.. tévedés lenne csupán az újítómozgalom j czámszerű eredményein le- : mérni. Hiszen a szakmunka- | sok százezrei szüntelenül változtatnak, ésszerűsítenek munkájukon. Sokszor úgy is. ha tollat ragadnának, ötletükből hivatalos újítási javaslat válhatna. A mérnökök tízezrei törik a fejüket a jobb j megoldásokon, hivatás- és kotelességtudatból. Az újító embert dicsérve tehát rájul is kell gondolni, akik mindenütt és mindig a jobbat, a? egyszerűbbet keresik, akik a műszaki-gazdasági haladást szolgáló terveink első számú megvalósítói. Közülük kerülnek ki az újítómozgalom részvevői is, akiknek képviselői mai országos tanácskozásukon az eredmények összegezésével együtt a továbbhaladás útját, lehetőségeit is keresik. G. F. j hogy a lisztet új fő; mában csomagolják a Somogy megyei j Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kaposvári mal- | mában. A liszt egy része ötkilós csomagolásban került forgalomba. Ezzel bővült a választék az üzletekben. A zacskókat gép tölti meg, az asszonyok ezután pontos mérlegen ellenőrzik, valóban öt kilót adagolt-e a gép. A zacskók bekötése, papírzsákokba csomagolása — hápapírzsákba — már az itt dolgozók dolga. A malomból a FŰSZERT közvetlenül az üzletekbe szállítja a lisztet. A kaposvári malomból a megye településein kívül a fővárosba is szállítanak. Ide elsősorban az egykilós csomagolású kerül. Naponta mintegy 400 mázsa lisztet csomagolnak összesen a malomban. Az évi termelési terv 1000 vagon liszt. A markológép kábelt szakít A rongálás oka mindig a figyelmetlenség Megvalósított javaslatok Jutalomszabadság a kitüntetésért Egy év alatt Somogybán csaknem 60 ezer forintot fizetett a posta a megrongált telefonkábelek helyreállításáért. Ebben az összegben csupán a munkadíj és az anyagköltség szerepel, a forgalomszünetelés miatt kiesett bevétel nem. A közelmúltban Somogy és Zala megye szakemberei kaposvári tanácskozásukon m egállapították: körültekintőbb munkával, a mélyépítési szabályok betartásával valamennyi kábelrongálást meg lehetett volna előzni. Tabon például egy markológép szakította el a föld alatt húzódó telefonkábelt, s a nagyközség órákig nem tudott kapcsolatot teremteni a külvilággal. Kaposváron — a sántosi elágazásnál — vízcső- fektetés közben vágtak el egy telefonkábelt. A helyre- állítás után a postások ki- cövekelték a vezeték nyomvonalát, a munkagép ennek ellenére ismét elszakította. A mélyépítésben részt vevő vállalatok szakembereinek tanácskozásán a postások hangsúlyozták: a hírközlés korszerűsödésével együtt jár, hogy mind több távolsági kábel kerül a föld alá. A távhívó rendszer bevezetésével jelentősen gyorsult a forgalom, zökkenőmentes lebonyolítását azonban csak ép kábelekkel lehet biztosítani. A föld alatti telefonvezetékek körül folyó munkákat miniszteri utasítások szabályozzák: a tervezők tennivalóit éppen úgy meghatározzák ezek, mint az építőkét. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy valahányszor rongálás történik, az mindig valamilyen mulasztás következménye. A kárt, sok bosszúságot és fölösleges kiadást okozó rongálások megelőzésére most az eddiginél jobb együttműködést javasol a posta. Az ilyen munkákhoz, ha kérték, eddig is szakembert küldtek. Most viszont azt javasolják, hogy a fontosabb kábelek védelme érdekében a vállalatok nyújtsák be jóváhagyásra a kiviteli terveket. A tanácsoktól azt kérik, hogy az építési engedély kiadásánál vegyék figyelembe -ezt is. Módosítások a vállalat alkotmányában A Pamutfonó-ipari Vállalat szakszervezeti tanácsa a közelmúltban elfogadta a kollektív szerződés módosítását erre az évre. Ez csak leírva ilyen egyszerű, hiszen az ország má$ tájain levő gyárakban összegezték először a tapasztalatokat, s ezeket, valamint a javaslatokat elküldték a központba. Az ott kidolgozott módosítástervezetet ismét megvitatták, véleményezték a gyárak, s utána került a vállalati szakszervezeti tanács elé. Badics Jánosnéval, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának szb-titkárával arról beszélgettünk, hogy az elfogadott módosítás tükrözi-e azokat a javaslatokat, melyeket a textilművek munkásnői mondtak el. — örültünk, hogy minden benne van, amit jeleztünk. A szakmunkások például százalékos bérkiegészítést kapnak a gyűrűs-, valamint az előfonóban. Általában hatvan fiatal szabadul fel, átmenetileg azonban előfordulhat, hogy nem kerül rögtön gépre, beosztják n\*újtónak, leszédőnek. Ez persze ideiglenes megoldás. Eddig * szeggel és jutalomszabadság nem volt mod arra, hogy ilyen | gal együtt, hogy egységesen Jó kiegészítő jövedelem a köztesbab (Tudósítónktól.) Rövidesen megkezdik a termelőszövetkezetekben a kukorica vetését. Ha e táblákon '»sorol« ez a fontos takarmánynövény, akkor vetik utá-, na a köztesbabot. Megyénkben a kisgazdaságok a háztáji kukoricákban termelik ezt a jelentős közélelmezési cikket, amely nemcsak a belső ellátást segíti, hanem szinte korlátlan piaca van külföldön, főleg a nyugati országokban. A múlt évben Somogybán jók voltak a terméseredmények babból. Hozzávetőleges számítások szerint csaknem 200 vagonnyi termett, melynek egy részét a termelők saját céljaikra használták fel. a nagyobbik részét pedig az A nagyüzemek kemizált i Mernye, Tab környéke, a Kakukoricaterületein köztes termelésére nincs mód. Fő növényként pedig alig termelik, jóllehet érdemes lenne ezt is megpróbálni. A háztáji bab- termelés jó kiegészítő jövedelmet jelent, hiszen például tavaly az áfész-eknek eladott 180 vagon étkezési babért a termelők hozzávetőlegesen 22 —24 millió forintot kaptak Somogybán. Az áfész-ek az idén is igyekeznek biztonságosabbá tenni e fontos növény termelését, ezért kötnek termelési szerződéseket a kisgazdaságokkal. Ha a babtermés közepes, akkor is megterem egy hold kukoricában 2 mázsa köztesbab. amely 2500—2800 forint többlet jő cd "Imet jeáfész-ek és a meg. MÉK . vettél: I lent. Somogy' -n jelentősebb Gölle, Igái pos mente, Böhönye. Marcali, Somogysámson. A babtermelés fellendülése a termelőszövetkezetek vezetőitől is függ. Ha a háztáji kukoricaterületeket a vegy- szerezett táblákon mérik ki. akkor eleve lehetetlen azon babot termelni. A tagság kérésére azonban egyre több tsz-vezető ügyel arra, hogy ne hungazinos földet kapjanak háztáji kukoricatermelés céljaira, hanem olyat, ahol megterem a bab. Az sem haszontalan, ha az áfész-ek fel- vásárlási vezetői szót értenek ebben a termelőszövetkezeti vezetőkkel. Egyéni, szövetkezeti. népgazdasági ellátási és exportcélokat egyaránt széleseiben is fizethessük a szak munkáspótlékot, pedig a gyári érdek, s nem a saját hibája miatt dolgozik más területen. E gyakorlatnak a megváltoztatását a mi munkásaink szorgalmazták, s végül bekerült a módosításba. — Ez csökkenti a vándorlást? — Nagyon reméljük. — Nincs-e olyan javaslat, amelyik már régebben is elhangzott, de anyagi okok miatt nem tudták megvalósítani, most pedig bekerült a módosításba? — Éveken keresztül napirenden volt a munkaruha. Most sikerűit egységesíteni kihordási idejét, a beszerzésére fordítható összeget a nagyvállalat minden gyárában. Ez előnyös nekünk. Lényegesen csökkent a kihordási idő, a gépes munkakörökben például hat hónappal. Sajnos, emelkedett a védőruha ára, romlott a minősége, ezt azonban ki kell adni akkor is. így egyre többet vitt' el a keretből. Mit tehettünk, egyre olcsóbb munkaruhát szereztünk be, s emeltük a kihordási időt. A Munkaruha Ellátó Vállalattól például nem tudtunk vásárolni, mert még mindig a régi típusú vastag és meleg darócruhát kínálja. A nagykereskedelmi vállalatnál választunk ki anyagot. az varratja meg nekünk a kötényruhákat. Még egy előnyt adott nekünk a módosítás: most mindenki egységesen kap munkaköpenyt, munkaruhát. — Van-e olyan módosítás, amely nem kimondottan a munkakörülményeken javít? — A kitüntetésekhez adható pénz és jutalomszabadság nem volt rögzítve, részletezve a kollektív szerződésben. Mi a gyárban a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany és ezüst fokozatához is adtunk pénzt is elismerhessük a kiemelkedő társadalmi munkát végzők tevékenységét. Amúgy sem gyakori az ilyen kitüntetés, egy évben egy-két — gép mellett dolgozó — munkást ér ilyen megtiszteltetés, éppen ezért még nagyobb szükség van az elismerésre. A vállalati szak- szervezeti tanács megértette ezt, s megszavazta, hogy szerepeljen a módosításban. Felsorolja a szakszervezeti és KISZ-kilüntetáseket, s fokozatonként csökkenően előírja mennyi pénz, mennyi jutalomszabadság adható mellé. — A példaként felhozottakat és a többi módosítást hogyan ismerik meg a textilművek dolgozói ? — Először a műhelytitkáro.k. majd a titkárok értekezletén ismertetjük, utána a bizalmiak, majd a bizalmi csoportok ismerkednek meg vele. A vállalati szakszervezeti tanács döntése szerint a három évben elhatározott módosításokat egybeszerkesztik, s ezt, valamint az eredeti kollektív szerződést mindenhol kitesz- szük, hogy forgathassák a dolgozók. — Ez nagy segítséget ad? — Föltétien. Törvénysértés ugyan tavaly sem történt szak- szervezeti bizottságunk megállapítása szerint, olyan új pont azonban lehet, amelyik fölött elsiklanak, ha nem nézegetik a kollektív szerződést. A vállalat alkotmánya a kollektív szerződés, éppen ezért nem elég egyszer évenként ellenőrizni a végrehajtását. A szakszervezeti bizottság rendszeresen megvizsgálta eddig is. I megvizsgálja ezután is, mint J | érvényesül egy-egy pont. I Ilyenkor nagyon sok véleményt j összegezünk, sok embert be- [ j vonunk a munkába. Azt hiszem, hogy ez a né- I hány példa is jól mutatja: a jutalomszabadságot is. Ezt a ; kaposvári munkások véleméKISZ kitüntetéseiről is el mondhatom. A mi gyárunk szakszervezeti bizottsága azért szorgalmazta, hogy minden gályák a babtermelést segítő kitüntetést soroljon fel a kol; k kel. 1 lektív szerződés az adhat-' ösznye megalapozott volt. kérésük jogos, s ezért foglalták bele a fővárosban a vállalati alkot mány módosításába. Lajos Géza I Földünk űrhajósai Az ember eg«sz történelme alatt a csillagok felé néz, mert repülni akar. Az első léghajó mégis csak a múlt században emelkedett fel a talajról. Nincs 70 éve, hogy a repülőgép elrugaszkodott a földtől, s nekünk már van egy ilyen ünnepünk is: űrhajózás napja. Tizenhárom éve repülte körül először ember űrhajón a földet, de az alig egyórás űrutazás után a földön járók sem úgy lépkedtek mint azelőtt. A szűk űrkabinban szorongó Gagarin nem volt egyedül. Vele repültünk mindannyian, hiszen nemcsak a rakéta tüzelőanyaga, hanem álmaink is hajtották előre az első űrhajókat. Amikor 1957. október 4-én elhangzott a bejelentés, hogy egy szovjet szputnyik járt az űroen, még sokan nem is hitték a hírt. A szputnyik szót is I legtöbben akkor hallották először. Sokan kételkedtek. Felrepül, rendben van, de miért nem esik le? És a hold miért követi a földet? Az más. Amikor Marconi — a rádiózás feltalálója — a század elején negá.lt az Atlanti-óceán partján, és azt mondta, hogy Londonból vár üzenetet, nevető emberek kérdezték, hogy hol a drót? Az első távíróvonal elkészültekor vigyorgó hitetlem- kedők követelték a magyarázatot, hogy hol a ló, amelyik a hírt viszi? A tudósok már régóta mondták, hogy a föld gömbölyű, de Magellannak meg kellett tennie útját; amíg hinni kezdtünk. Körbehajózta a földet, de még utána is sokan kételkedtek. A szputnyikoknak kellett megszületniük ahhoz, hogy végre mindenki belássa: egy gömbön élünk. Ma, 1974. április 12-én, az űrhajózás napján még vannak olyan törzsek Ausztráliában, amelyeknek tagjai kőbaltákkal vadásznak. Egy magazin fényképei között megfér a kőbal- tás ember és az űrhajósok fényképalbuma, Gagarin, Tyi- tov, Tyereskova, a holdtaposó Walter Schira nevét,még megjegyeztük, de ma már annyi az űrhajós, hogy csak bólogatunk, ha egy újabb rakéta fellövéséről hallunk. Gagarin repülése alatt egy gyárban voltam, ahol szóltak a hangszórók. és az emberek úgy lesték a híreket, mintha saját fiúk hagyta volna el a föld légterét. A mai űrhajós már abban sem lehet biztos, hogy fogadásakor vörös szőnyeget húznak elé a repülőtér betonján — lassan hétköznapi foglalkozássá válik az asztronauták dolga. Korunkban azonban a hétköznapok is teli vannak csodával. Amikor az ember televízión keresztül látja a magasba röppenő űrhajót, nem tudni, mit furcsán jobban: azt, amit lát, vagy azt, hogy látja. Lehet, hogy azok az apróságok, akik már úgy nőnek fel, hogy a cuclisüvegen keresztül is a képernyőt figyelik, már nem fognak ezen csodálkozni. Ha így lenne, sajnálnám őket. Nem szabadna megszokni az ember alkotta csodákat. A nylonharisnya éppen olyan kihívás a természet önkénye ellen, mint az űrhajó. A szput- nyikok a hold egyeduralmát szüntetik meg, a műanyag a mikrovilágba férkőző emberről árulkodik, aki úgy játszik a molekulákkal, mint gyerekek az építőkockával. Az űrhajózás kora arra figyelmezteti az embert, hogy nagyra nőtt, de arra is, hogy milyen kicsi. Az egyik asztronauta űrutazása után elmondta, hogy űrhajója ablakából olyannak látta a földet, mint a többi csillagot. Kicsi volt, lebegett az űrben, és akkor arra gondolt, hogy a földön élő emberek egymáshoz tartozását, egymásra utaltságát csak a magasból lehet igazán észlelni. Néha messzire kell menni, hogy jól lássunk valamit. Az űrhajósok a földről indulnak el, de amint az űrben vannak, visszavágyódnak bolygónkra. Az űrhajózás korszakának az a fő tanulsága — és ezért adózunk most tisztelettel korunk hőseinek —, hogy megtanuljuk igazán becsülni az űrből oly kicsinek látszó, de nekünk otthont adó földet. B. B. I. Somogyi Niplapl J
