Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-11 / 84. szám

'Zsisz/eU &?e*k e sztőiig. ! Levelemben egy ismerősöm ügyéről szeretnék írni, ugyanis attól félek, hogy a jövőben ugyanez velem is elő­fordul. Ifi. Németh László és Németh Gábor 1973. október ele­jén megbízott egy tervezőt családi háza megtervezésével. A városi tanács építési osztályának 1973. októberének má­sodik felében beadta az elvi építési engedélyt kérő tervet, amelyre november 14-én válaszoltak. A határozatban ki­kötött négy pontot betartva a kész tervet 10—15-e között adta be a tervező a bíráló bizottsághoz. Erre 1974. január 16-án kapott választ. Az elvi építési engedélyre küldött határozat első pont­jában kérték, hogy a családi házat az ingatlanon levő épü­lethez építsék hozzá, az építési engedélyre küldött határo­zatban pedig szerepel, hogy az új épület a régitől különálló legyen. (Az e határozatban szereplő egyéb kifogásokat a tervező kijavította.) A tervet természetesen nem fogadták el. A városi tanács többszöri noszogatására válaszolt csak a tervezőnek, hogy a tervet miként javítsa ki. így az újabb engedélyre a javított tervet csak február 24-én tudta be­adni, de erre választ a levél megírásának időpontjáig (március 27.) nem kapott. Kérdésem: mire való az elvi építési engedélyt kérő terv, ha az erre adott határozatokat nem fogadja el, illetve pon­tosan az ellenkezőjét látja helyesnek a kidolgozott terven a bíráló bizottság? Vagy talán nem tudja az egyik, hogy mit csinál a másik? Szeretném, ha az illetékesek pontosan meghatároznák, hogyan álljon a telken a ház, amit hozzá is építsenek a meglevő épülethez meg ne is. Várható-e, hogy a családi ház építése még ebben az évben elkezdődhet, hiszen egy-egy nemleges válaszért több mint egy hónapot kell várni? Tisztelettel: 'Tjakáes Qózitfnt Kaposvár, Fodor J. tér 1. Tisztelt Szerkesztőség! Müller Ferenc, Somogysámson, Fő u. 152. szám alatti lakos március 26-i panaszát megvizsgáltam. Tájékoztatá­sul az alábbiakat közlöm: A Mernyei Községi Tanács V. B. szakigazgatási szer­vének pénzügyi csoportja 1974. I. félévre 400 forintról szóló együttesadó-csekket küldött Müller Ferenc részére. Az 1973. évi helyesbített adókivetése 788 forint volt, amely 90 forint házadóból, 50 forint községfejlesztési hozzájáru­lásból és 648 forint boradóból tevődött össze. Az 1974. évi együttesadó-kivetés teljes egészében még nem történt meg, ezért az érvényben levő rendelkezések alapján az első félévi részletet az előző évi adókivetés alapján kell kifizetni. Müller Ferenc az időközben bekövetkezett változást nem jelentette be a pénzügyi csoportnak, így a 400 fo­rintról szóló adócsekket a rendelkezésre álló adatok alap­ján küldtük meg részére. A további bonyodalmak elkerülése, illetve megelőzé­se érdekében felhívtam Müller Ferenc polányi lakóházába bejelentkezett leánya figyelmét, hogy az adó fizetésével kapcsolatban jelenjen meg a községi tanácsnál. Tisztelettel: Szabá Qdno i vb-titkár, Mernye Mai tv-ajánlatunk Gyere az állatkertbe velünk... Kellemes tavaszi sétára in- 1 kelnek. A séta során olyan AZ ,MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 84. szám. Csütörtök, 1974. április 11. Több mint másfél ezer szakmunkás Beszédes számok az állami gazdaságokról vitái ja a nézőket — elsősor­ban az ifjabb korosztályt — a televízió: az állatkertbe. Ilyenkor, tavasz idején, külö­nösen megnő az állatkert for­galma, s a közönség nagy ré­sze gyerek, akinek a kert megelevenedett képeskönyv, hiszen a színes ábrákról már ismert állatokat itt pillant­hatják meg először a valóság­ban. A séta gyerekszereplői végigjárnak majd minden ketrecet, s ahol ismert álla­tokat látnak, ott az óvodá­ban, iskolában tanult kis ver­sikét mondanak el vagy éne­Csurgói kalauz »Nagyon sok örömünkre szolgál e kiadvány megjelen­tetése. Azt hisszük, sok segít­séget nyújt majd a Csurgót ismerőknek és a vele most is­merkedőknek egyaránt« — olvashatjuk a tetszetős Csur­gói Kalauz előszavában. Hiányt pótol a most meg­jelentetett füzet, melynek címoldaláról Csokonai tekint ránk, háttérben a híres kol­légium. A borító Csurgói Má­té Lajos munkája. Akik kézbe veszik — s most az országos diákszínjátszó na­pok vendégei bizonyára ér­deklődéssel forgatják —, be­pillantást nyernek a nagy­község múltjába, jelenébe, sőt ízelítőt kaphatnak a jö­vőről is. Sokoldalú munkát végzett a szerzőközösség, s Terényi Zoltán változatosan, jól átte­kinthetően szerkesztette meg a kalauzt. Különösen izgal­masak a művelődéstörténeti fejezetek. Nemcsak az iskola múltját, az itt tanító s az in- j nen induló neves alkotókat örökítik meg, hanem bemu­tatják a híres parkot is: han­gulatos környezetét, szobrait, emlékköveit :,s padjait. »rejtélyes« ügyekre is fény derül, hogy miért áll a gólya féllábon, s mi történik akkor, ha a zsiráfnak fáj a torka. Ekkor ugyanis a tűzoltókat is mozgósítani kell, hiszen ez a furcsa állat jóformán csak nyakból áll. Az egyetlen fel­nőtt szereplő Alfonzé, aki a kert portását alakítja. A séta 17.40-kor kezdődik. Az 1972. évi általános me-1 zőgazdasági összeírás tizen­egyedik köteteként megjelent az állami gazdaságok adatait összegező kiadvány a Központi Statisztikai Hivatal gondozá­sában. Huszonöt év fejlődésit reprezentálja ez a mindenre kiterjedő átfogó összefoglaló. Hazánk termőterületének 11 százalékán 1972-ben állami gazdaságok munkálkodtak. A koncentrálódást, a termelés ésszerűsítését jól mutatja, hogy alig több mint egy évti­zed alatt, 1960-tól 1972-ig 333- ról 174-re csökkent a gazdasá­gok száma. Az összeíráskor megyénkben 12 állami gazda­ságot vettek számba. A rend­kívül gazdag statisztikai össze­gezésből ezúttal csak néhány tényt emelünk ki, mely arra utal, hogy az országos átlaghoz viszonyítva hol tartanak a so­mogyi üzemek. A kipusztulástól fenyegetett vadon élő gerinces állatok megóvására az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal — széles körű, tudományosan megalapozott felmérés alap­ján — 96 fajt védetté nyil­vánított. A közelmúltban élet­be lépett határozat 18 hal­fajtára, valamennyi vadon élő hüllőre és kétéltűre, va- i lamint 48 emlősfajra terjed ki; ezeknek tilos az irtása, fogva tartása. A védett állatok kipusztulá­sával megbomlana a biológiai egyensúly, a kártevő rovarok, rágcsálók túlszaporodnának. Giczi Frigyes, a megyei tanács szakfelügyelője el­mondta, hogy a határozatot különösen fontos betartani Somogybán, mert megyénk­ben sok a védett állat. Tilos például halászni a bucót, a csíkhalakat, a Dráván a du­nai galócát és a kecsegét, a petényi márnát és még né­A magas színvonalú növény­termelés a somogyi állami gaz­daságok egyik fő jellemzője. Az országos átlagnál több mint kétezer forinttal magasabb ár­bevételt hozott hektáronként ez az ágazat, s ezzel Somogy országosan az ötödik helyen áll. Az állattenyésztésből szár­mazó árbevétel az országos át­lag körül van. Több mint hét- szer-hétszáz embert foglalkoz­tatnak a gazdaságok, s az át­lagosnál kedvezőbb a szak­munkás-ellátottság. A mező­gazdasági szakmunkások szá­mát tekintve Somogy országo­san a negyedik helyen áll, s figyelemre méltó, hogy például a kertészeti, a szőlő- és gyü­mölcstermelési szakmunká­soknak tíz százaléka a mi álla­mi gazdaságainkban dolgozik. A szociális ellátottságot vizs­gálva a megyék között So­hány egyéb halfajtát. Védetté nyilvánították a békákat, kí­gyókat, gyíkokat, s különösen fontos a kiveszőben levő mo­csári teknős védelme. Védik a borzokat és denevéreket is. Tilos a somogyi erdőkben nyestre, nyuszira, mókusra vadászni, ugyancsak tiltják a vidrák fogását. A védett állatok között van kártékony is. A szakfelügyelő elmondta, hogy bizonyos te­lepek, ahol ezek kárt okoz­hatnak engedélyt kaphatnak pusztításukra. Az állatokat védő határo­zat megszegőit a jogszabályok a múzeumi rongálókra vo­natkozó szankciókkal bünte­tik. Néhányan ugyanis ki­használják, hogy ritka álla­taink iránt nagy a külföldi kereslet, s felelőtlenül tizede­lik a védelemre szoruló rit­kaságokat. Repülőklub alakult a közel­múltban Kapsováron. Egy köz­kedvelt klub hagyománya ele­venedett föl ezzel. Nem csoda, hogy a régi klubtagok olyan lelkesen vettek részt az előké­szítésben. Csatlakoztak hozzá­tok, akik Baranya, Fejér vagy Tolna megyében voltak a re- )ülőklub tagjai. A nagy érdeklődésen kívül az anyagi és technikai föltéte­lek me i.ntése tette lehető­vé a klub megalakulását. A Tenülőgénes Növényvédő Állo- nás évi háromszázötvenezer 'orintot ad az MHSZ központ- ■a pedig mintegy másfél millió örint értékben technikai esz- .özöket. Az MHSZ megyei ve- 'etőségs összefogva a Repülő­nak terveiben szerepel, hogy a kaposvári vasútállomáson menetjegy- és helyjegyárusító alközpontot létesítenek. Az illetékes szakemberek tegnap tárgyaltak erről Kaposváron. Bernhardt Rezső állomásfő- nök-helyettes elmondta, hogy a tervek szerint július elejé­től kezdenék meg az árusítást, s erre a célra az egykori cse­mogy a közepesek közé tarto­zik. 1807 szolgálati lakással és 58 munkásszállással rendel­keztek a gazdaságok az össze­íráskor. A számos tanulságos, figyelemre méltó tény közül megemlítjük még, hogy az egy hektár területre jutó műtrágya — felhasználásban országosan az ötödik helyen állunk; a hektáronkénti hatóanyagfel­használás átlagosan 358 kiló, Somogybán 393 kiló volt. Űj termékek a Gázkészülék- <fyártó Vállalattól A fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat egy- és kétégős kemping- gázfőzök és új típusú, háztartási gázóra gyártását kezdte meg. A kempingfőző a gyár saját tervezé­sű terméke, a gázórát pedig N.SZK- licenc alapján gyártják. gépes Növényvédő Állomással klubhelyiségről is gondosko­dott a kaposújlaki repülőtér mellett, hogy az eddig jelent­kezett új és régi tagok kelle­mesen tölthessék el az időt. A tervek szerint a klub tag­jai elsajátítják a repülés is­mereteit. Programjukban ve­télkedők, élménybeszámolók, kirándulások is szerepelnek. S természetesen reménykednek a sportsikerekben. Szeretnék be­vonni a klub munkájába mind­azokat a fiatalokat, akik alkal­masak a repülésre, s kedvet éreznek iránta. Nemcsak a fér­fiakat várják, hanem a nőket is. Az MHSZ új klubja Nosz- lopy Gáspár nevét vette föl. csemő-várótermet alakítják át. Ez a központ igen nagy előnyt jelent majd az utazók­nak, hiszen a megye vala­mennyi állomásával, továbbá a fővárosi pályaudvarokkal, Péccsel és más központokkal kapcsolatban állva helyjegyet tudnak biztosítani a különbö­ző gyorsvonatokra. ram Keresztrejtvény az étlapon Hayles kaliforniai ven­déglőtulajdonos szokatlan módszert eszelt ki a pin­cérre váró, türelmetlen vendégek lecsillapítására. Az étlapra keresztrejt­vényt nyomat, mégpedig mindennap újat, s az az udvarias tanács olvasható mellette, hogy a vendég fejtse meg, amíg a pincér meg nem jelenik. Siker esetére meglepetést, ígér­nek. Az étterem legtöbb látogatója — ki puszta kí­váncsiságból, ki időtöltés­ből — megfogadja a jó ta­nácsot. Az ígért meglepe­tés pedig nem egyéb, mint az az állítás, hogy ma ki­vételesen ízletesek az éte­lek. Az újítás óta a vendéglő forgalma megkétszerező­dött. Bőkezű látogatók Az amszterdami állat- kert munkatársai elhatá­rozták: kiszámítják, meny­nyi »ajándékot« kap na­ponta az elefánt. E különös statisztika elkészítéséhez olyan napot választottak ki, amikor meglehetősen nagy volt a látogatók szá­ma. Az állatkert alkalma­zottai 1706 zacskó ameri­kai mogyorót, 198 szendvi­cset, 902 darab vajas ke­nyeret, 516 szem savanyú cukrot, 814 szem pralinét, 811 sütemény darabkát, 2 adag fagylaltot, 17 almát, 189 narancsot, 2 faágat, 1 kesztyűt és 1 övét számol­tak össze. Kocavadász — Ember, hogy képzeli azt, hogy vadászni fog?! Hiszen a vadászengedélye múlt évi! — Csak arra vadászok, amit tavaly nem találtam el! Szülői igazolás A tizenhatéves Vera elkésett az iskolából. Az apjának igazolást kellett írnia. A következőket írta: »■Kérem, tanár úr, nézze el a késést. Három lányuk van, de csak egy titörünk,-* Születésnap — Papa, adj tíz forin­tot! — kunyerál Pali. — Nekem pedig adj egy húszast! — szólal meg a nővére. — Drágám, százötvenre lenne szükségem — vág közbe a feleség. — Mi ütött ma belétek? — kiáltott föl meglepődve a papa. — Hogyhogy, hát nem tudod? Ma van a születés­napod? ^ MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA. Szerkesztőseg: Kaposvar. Latiné» Sándor u. 2. Postacím: 740L Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510. 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadé Vállalat. Kaposvár. Latinca Sándot utca 2. Postacím :740l Kaposvár postafiók 3L Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünü meg és nem küldünk vissza) Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 2o Ft Index: 25 SW. <észült a Somoev meevel Nvomda* ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinca ándor u. 6. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató AZ IDEI ELSŐ TÉGLA Elkészült az Idei első tégla a kaposszerdahelyi tégla­gyárban. A hagyományos, Hoffman rendszerű körkemencé­det március végén gyújtották be, s már folyamatosan hord- iák ki a kész építőanyagot belőlük. Naponta 10-12 ezer tég- 'a kerül a szaporán gördülő targoncákra. A téglákat a kör­nyékbeli TÜZÉP-telepekre szállítják: Kaposvárra, Kiskor­pádra. de jut belőle Homokszentgyürgyre is. A gyárban az idén 3 millió 50 ezret égetnek ebből a hagyományos építő­anyagból. A nyárra terve il< Helyjegyárusító központ a kaposvári állomáson A MÁV Pécsi Igazgatóságá­Tilos nyuszira, nyestre vadászni a somogyi erdőkben Védett vadak Várják a jelentkezőket Repülőklub alakult Kaposváron

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents