Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-09 / 82. szám

rZjiizhli Sz#?kei£iáié#! Szántó Ida, Balatonszemes, Mártírok u. 20. szám alatti lakosnak, a MÁV Utasellátó Vállalat pavilonkezelöjének pa­naszát kivizsgáltuk. Meghallgattuk a panasztevőt, majd dr. Hajdú Ferenc vasúti üzemorvost — akitől igazoló jelentést kértünk —, és Gyenis Józsefné asszisztensnőt. Mindezek alapján megállapítottuk, hogy a panasz nem volt jogos. Mellékelten közlöm a pontos dátumokat, adatokat, bizonyító tényeket, amelyek mindezt aláhúzzák. Kérem, hogy ezekről szíveskedjenek tájékoztatni a panaszost. Megállapításainkat Szántó Ida személyes meghallgatá­sa során elismerte. Elismerte azt is, hogy tulajdonképpen meggyógyult, a szolgálatot 1974. február 14-én át is vette, a leltári átadás megtörtént, és meghallgatása napján, feb­ruár 18-án jól érzi magát, nem kívánja visszavételét táp­pénzre, csak éppen szeretett volna még két hétig pihenni. Sajnálatosnak tartjuk Szántó Ida eljárását, ű 50 éves, és valóban olyan betegségeket és műtétet szenvedett el, melyeknek következtében — mint ő maga hangoztatta — »■kiborult«. Véleményünk szerint azonban ez nem mentesíti a felelősség alól. Felzaklatott lelkiállapotában ugyanis olyan személyt vádolt meg helytelen magatartással, aki kezdet­től fogva jó üzemorvosi munkát lát el, a dokumentációja is rendben van, s a betegek pontosan megkapják mindazt, amit a rendeletek szellemében az orvostól elvárunk. Tisztelettel: (Bánki Qóziel. s MÁV Pécsi Területi Egészségügyi Központ igazgató főorvosa (A vizsgálat eredményének adatait levélben közöljük a panaszossal. Szerk.) Tisztelt Szerkesztőség! Kadarkúton volt hat hold külterületi és két darab belső földem, mely megváltása révén a kadarkúti termelő- szövetkezet tulajdonába került. A földhivataltól kapott ira­tok alapján a megváltási összeget 1974. december 31-ig a tsz-nek ki kell fizetnie. Az 1971. évi részletet megkaptam, de azóta egy fillért sem küldtek. Panaszommal már szinte minden fórumot megjártam, mert egyik helyről a másikra küldenek. A Kaposvári Járásbíróságon azt mondták: vigyek egy szegénységi bizonyítványt, akkor rendelnek mellém egy ügyvédet. Kérdem önöket, hogy akinek hat hold földje volt, annak ki ad szegénységi bizonyítványt? Az Ügyvédi Mun­kaközösségnél azzal utasítottak el, hogy a tsz-szel szemben nem vállalják az ügyet. 70 éves rokkant ember vagyok, semmiféle nyugdijam I nincs. Nagy szükségem lenne a pénzre, eddig azonban hiába j forduÜam bárkihez ügyemmel. Kérem Önöket, adjanak ta- 1 nácsot: kihez menjek panaszommal? Tisztelettel: (Beck Sándor * Fonyódliget, Népköztársaság u. 57. 7Anti A XXX. évfolyam, 82. szám. Kedd, 1974. április 9. Állati diploma Megélénkül! a határ a Bugac-pasztán A Városföldi Állami Gazdaság bugaci kerületében megélénkült a határ. A 790 hektárnyi legelőn megkezdték a műtrágyázást, kihajtották a híres szürkemagyar gulyát és a rac­ka juhokat. Nem mindennapi iskola nyílt Sydney-ben. Az ered­ményesen tanuló hallgatók néhány hét múlva diplo­mát kapnak. A különle­gesség persze nem ebben van, hanem abban, hogy a növendékek — beszélni ta­nuló papagájok. Jó, tankönyv Egy chicagói tankönyv- kiadó intézet így reklá­mozta legújabb tanköny­veit: »Tankönyveink olyan egyszerűen dolgozzák fel az anyagot, hogy a felnőt­tek is megértik.« Vallásos oktató Egy középkorú hölgy jo­gosítványt akar szerezni. Az első gyakorlati oktatás után testvére megkérdi: — Na, hogy ment a do­log? — Mondhatom jól... Az oktatóm nagyon vallásos ember. Valahányszor vég­rehajtom egy-egy utasítá­sát, megállás nélkül fo­hászkodik: »Ö, te szentsé- ges atyaúristen!«. Mai tv-ajánlatunk: ifáz a sziklák alatt Megváltozott arányok Gyógynövények a nagyüzemben 38 óra ásítás Magyar film. A televízió a középiskolai filmesztétikai ok­tatáshoz, illusztrációként tűzi műsorára a filmet, mi a fel­nőttek figyelmét hívnánk fel rá. 15 évvel ezelőtt, 1959 ja­nuárjában mutatták be a mo­nk Makk Károly rendező ilmjét, amelyben egy tragi- us végű történet példázza, , ogy aki a múlthoz köti ma­it — elpusztul. A film Tatay Sándor íré­iből készült, a színhely a adacsonyalja, közvetlenül a láborút követő időszakban. A frontról hazatérő két ka­tonabarát közül csak az egyik igényel földet, a másik — Kós Ferenc — ott próbálja folytatni, ahol a háború előtt ibbahagyta. Kós Ferenc be­tegen tér haza, s otthon A Lengyelországba utazók figyelmébe A Vám- és Pénzügyőrség rszágos parancsnoksága tájé- oztatása szerint a Lengyel ép köztársaságba utazók (tu- isták, látogatók, külszolgála- rsok stb.) a korábbi szabá­lyok megváltozása miatt a jö­vőben egy üveg bort és egy üveg egyéb szeszes italt vi­hetnek-magukkal vámmente­sen. Az italok üvegenkénti mennyisége egy liternél több nem lehet. A vámmentes be­viteli lehetőség a tiszta szesz­re nem vonatkozik. A vám­mentesen bevihető mennyisé­gen felüli szeszes italok után kilogrammonként 100 zloty vámot kell fizetni. A vámot a szeszes ital üveggel együtt mért súlya után számítják. „Áttelepülő” hiúzok A távol-keleti usszuri taj- gában megkezdődött a nemes vadak befogása, hogy áttele­pítsék őket a Szovjetunió eu­rópai országrészébe, a Kau­kázusba és a Szahalin-sziget erdeibe. Messzi útra készítik lő a befogott hiúzok, sárga erkú nyestek, őzek, vaddisz- íók és nemes szarvasok cso­portjait. A távol-keleti állat­világ képviselőinek néhány példánya pedig új lakhelyre: állalkeríekbe kerül. újabb csapás várja: meghalt a felesége. Gyerekét a sógor­nője, a púpos Tera gondoz­za. Nem mer a társával tar­tanig inkább vincellérnek áll be egy szőlősgazdához, s még azt is örömmel fogadja, ami­kor amaz hozzáadja feleségül volt szeretőjét. A púpos lány azonban fanatikusan szereti Ferencet, és gyűlöli a szép fiatalasszonyt... A San Franciscó-i fesztivá­lon a film dijat nyert. A fő­szerepeket Görbe János. Bara Margit és Psota Irén, alakít­ja. (A műsor 16.10 órakor kezdődik.) Nem is olyan régen — ti­zenöt-húsz évvel ezelőtt — a szükséges gyógynövények kilencven százalékát hazánk­ban a vadon termők gyűj­tésével biztosították. A gyógy­szeripar, az élelmiszeripar nagyarányú fejlődésével, gyártmányaink növekvő nem­zetközi keresletével fokozato­san eltolódott az arány: nap­jainkban a termesztett gyógy­növények részaránya v már meghaladja a nyolcvan szá­zalékot, s csupán a fennma­radó részt pótolják gyűjtés­sel. Márciusban Szaboles-Szat- már megye volt az ország leg­aszályosabb vidéke: egész hó­napban nem esett az eső. Csa­padékot még nyomokban is — egymilliméterig — csak ke­vés helyen észleltek. Mivel télen is az átlag alatt maradt a csapadék, hiányát megsíny­lették az őszi kalászosok, kü­lönösen a későbbi vetések, amelyek • a korai fagyok miatt • csak januárban keltek ki, s így nem erősödtek meg kel­lően. Fejlődésük elősegítésére a mezőgazdasági nagyüzemek 110 ezer hektár kalászosukból már 80 ezer hektárt fejtrá­gyáztak. Ennek a hatásfoka azonban kisebb a szokásodnál, mivel a csapadékhiány miatt a kiszórt műtrágya egy része is hetek óta feloldatlan álla­potban van. Veszélyes platánok A gyógynövények »mester­séges«, nagyüzemi termeszté­se nemcsak újdonság, hanem új távlatokat is nyit meg. mivel így mód nyílik a ma­gasabb hatóanyag-tartalmú, nemesített gyógynövények termesztésére. Az is igaz, hogy ma még a nagyüzemi gyógynövény termelés — a növénytermelés egyéb ágai­hoz viszonyítva — meglehe­tősen kezdetleges, elmaradott, sok kívánnivalót hagy maga után. Ezért nagy jelentőségű és úttörő munkának számít a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Gyógynö­vények növényvédelme című, most megjelent kiadványa. A gyógynövénytermelés nem képzelhető el korszerű növényvédelem nélkül, hiszen ezeknek a kultúráknak szá­mos speciális kártevőjük van, melyeknek károkozása rontja az alapanyag minőségét, vagy teljesen tönkreteszi azt. Az : elmúlt évek során számos kísérletet végeztek, melyek­nek eredményeként sikerült kidolgozni a jelentősebb ká­rosítok elleni védekezés tech­nológiáját. Ezeket adja köz­re most Földest Dezső, Nagy 1 Ferenc, Szentgyörgyi László munkájában. A kiadványban a legfontosabb hazai gyógy­növényeket veszik sorra, a rendszeresen és súlyos veszte­ségeket okozó károsítókat ír­ják le, és ismertetik a véde­kezés módját. Furcsa robajt hallottunk tegnap délben a Szabadság park Kossuth Lajos utca menti fasorja felöl. Egy hat miter hosz- szú, comb vastagságú faág szakadt le az egyik platánfáról. Baleset szerencsére nem történt. Jó volna, ha az illetékesek fölfigyelnének erre a letört ágra. A platánfák öregek, az ágak elszáradtak. Sokan sétál­nak a fasor alatt. Egy-egy letörő tarész súlyos balesetet is előidézhet. Gondozni kellene ezeket a iákul. __ O lvasom, hogy a japán tudósok véleménye szerint a szájtátiság, a bámészkodás ösztönzi az agyvelő műkö­dését, és növeli a munka­termelékenységet. Például egy tranzisztorgyartó válla­latnál negyedóránként 30 másodperces szüneteket ve­zettek be. Ezalatt a szerelő­nők fölemelik a kezüket, és parancsszóra ásítanak. A gyár vezetői szerint a sze- relönők munkájának ter­melékenysége emelkedett. Hát én nem tudom. Az bizonyos, hogy én nem va­gyok sem japán, sem tudós. Számolni is csak éppen any- nyira tudok, hogy nagy ke­servesen összehoztam: ez a negyedóránkénti harminc másodperc, 44 órás munka­héttel számolva, évente ép­pen harmincnyolc óra ásí­tást jelent dolgozónként. Na már most, ha valaki évente 38 órával többet dolgozik, akkor az esetek többségé­ben többet termel. És egy­általán mi van akkor, ha valaki parancsszóra nem tud ásítani? Avagy ásítás után nyomban elalszik? Nálunk a bámész-módszer valószínűleg nem válna be. Láttam egyszer egy kísér­letet: árokásás céljából hár­man voltak együtt. Egy ásott — kettő bámészkodott. Gondosan váltva végezték ezt a .munkát. Estére kelve alig valamit nőtt az árok. Lehet, hogy azért, mert közben nem tartották fel a kezüket, és nem ásítoztak?! V. M. Aszály az ország keleti részén A feleség ihlete A festő neje belép fér­je műtermébe, és megle­petten látja, hogy élete párja gondokba merülve üldögél a vászon előtt. — Mi történt? — Nincs egy ötletem, egy gondolatom. Elapadt a művészetem! — Nyugodj meg drágám, de ha valóban nincs ihle­ted, kifesthetned a lakást. Ki tévedett? A Milánó—Velence kö­zött közlekedő vonaton a kalauz így szól egy idős hölgyhöz: — Asszonyom, az ön je­gye Veronába szól, a vo­nat pedig Vicenze felé tárt. — Szép kis dolog! És mondja, a mozdonyvezető gyakran téveszti el az irányt? Indok — Megfigyeltem, tiszte­lendő úr, hogy sokkal több nő vesz részt a mi­sén, mint férfi. Minek tu­lajdonítható ez a jelen­ség? — Annak, hogy a fér­fiakat általában nem na­gyon érdekli, hogy milyen ruhát visel a másik. SmagffiNéplap \z MSZMl Somogy negye} Bizottságának lapja. Főszerkesztő 5 JAVOBI BÉLA. Szerkesztőseg: Kaposvár. Latinos Sándor u. 2. Postacím: ?40L Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiad« Vállalat. Kaposvár. Latinca Sándot utca 2. Postacím :740l Kaposvár postafiók 3L Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem önünk meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta, előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetés) díj egy hónapra 2o Ft Index: 25 96?. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinca ándor u. 4. Felelős vezető? Farkas Béla igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents