Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-02 / 77. szám
Járási művészeti szemlék Arany le'vénv a társadalmi munkáért A nagyatádi „lükör’: A szocialista falvaink negyedszázadát bemutató vándorkiállítást juttatta eszembe a somogyi művészeti szemle idei sorozata: a körzeti szemlek és a vasárnap kezdődött járási bemutatók, melyek közül egyet Nagyatádon rendeztek. A művészeti szemle is olyan érzékeny tükör, melyben megláthatjuk szocialista falvaink mai arcát, művelődését és közösségi életét. Nagyatádon, a járási és városi bemutatón, melyet a művelődési házban tartottak, megjelent Böhm József, a megyei tanács elnöke, Kocsis László, a megyei tanács elnökhelyettese is. A közművelődésben fontos szerepet játszanak azok a művészeti együttesek, versmondók, kórusok, szólisták, amelyek, illetve akik az egyévi munkáról a somogyi művészeti szemlén tanúbizonyságot adtak. Ünnep minden alkalom, amelyet varázslatossá avatnak a lelkiismeretes szereplők. A szembenézés akkor is kötelesség, amikor a kép nem a kedvünk szerinti, a várt. A nagyatádi járási és városi bemutató mérlege sajnos, aránytalanul az utóbbi oldalára billent. A járásban többet kell tenni a falvak arculatának alakításáért a köz- művelődés terén is, a művészeti csoportok, a kedvvel szereplő szólisták, a versmondók fejlődése érdekében, a közösségért. Összbenyomásként azonban érdemes megjegyezni, hogy a nagyatádi járási és városi bemutatónak volt egy olyan értékes mondanivalója, mely az eddigiekhez képest mégis fejlődést mutat. Az öröksén I dukciója a nagyatádi áfész irodalmi színpadának Félelem nélkül című összeállítása volt, amelyben egy fiatal, tehetsé versmondásából. Tetszettek általában a zenei műsorok, melyek bizonyították, hogy a nagyatádi zeneiskolában komoly munka folyik. Csertán Anikó Chopin cisz-moll szonátájával aratott megérdemelt sikert, Miseta Ida zongorajátéka is átlagon felüli volt. Peperő Gyula berzencei KISZ-kórusa a kezdetnél tart, de máris mutatkoznak az eredmények. Említésre méltó a nagyatádi gimnázium énekkara is. A pogányszentpéteri kórus népdalösszeállítása is dicsérendő. A bemutató legszebb proges költőnek, Ratkó Józsefnek a költészetét mutatták be, hogy idézzék: a jóért, a boldogságért küzdeni kell. 4cs József, az egyéves irodalmi színpad vezetője úgy szólaltatta meg az összeállítást, hogy az értelemre és érzelemre is hatott. Es még valamit befejezésül: a mérce emelését érzik a nagyatádi járásban is. Gondoljuk, a községi tanácselnökök, akik részt vettek a bemutatón, hathatósan segítik a közeljövőben a további kibontakozást, II. B. Hangulatos bemutató Tabon A karádi együttes nyitotta meg a Művészeti szemle 74 tabi bemutatójának működik részét. Műsoruk alatt élt a színpad. A kórus a régi pávás időszak legszebb emlékeit idézte. A kislányok kedves, játékos táncai, a kis kanászok karádi, a felnőttek robbanékony párostáncai bizonyították, hogy sokat javult műsoruk a zalaegerszegi elődöntő óta. A tabi bemutató savát, borsát a népi műsorok adták. A kisbárapátiak felelgetős dalaikkal igényes népi értékeket adtak át a közönségnek. Az iskolásoktól az idősebb korosztályig ott voltak a szereplők a színpadon, élükön az arany páva legnépszerűbb szereplőjével, Tóth Imre bácsival. A törökkoppányiak dalcsokrait — melyek között sok tonföldvári kamarakórust, melyek a közönségsiker mellett a zsűritől a legjobb minősítést is megkapták. 220 szereplő, 10 együttes és 8 szólószám követte egymást a tabi színpadon vasárnap délelőtt. A bemutatón megjelent Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Balassa Béla, a járási pártbizottság első titkára és Virovecz József, a Siófoki Járási Hivatal elnöke is. Sajnos, nem volt telt ház, meglátszik, hogy a tabi művelődési háznak fél éve nincs igazgatója. A műsort négy körzeti bemutató 93 számából állították össze. Feltűnő volt a versmondók gyenge szereplése. A balatonföldvári irodalmi színpad értékes anyagot hozott. Az összeállításban írók, költők, közéleti emberek szóltak ritkán hallott, nagyon szép szőkébb hazánk szeretetérőL Megváltozott szemlélet gazdagodó község Évi első ülését tartotta a napokban a Csurgói Nagyközségi Tanács. Ünnepi volt ez a tanácsülés. Nemcsak azért, mert megemlékeztek felszabadulásunk közelgő évfordulójáról, hanem mert hagyománnyá vált náluk, hogy ilyenkor értékelik az előző évi társadalmi munka eredményeit. . Pápa Imre tanácselnök az eddigi legkiemelkedőbb évről • adhatott számot. A csurgóiak szemléletében az utóbbi években jelentős változás történt, egyre többen vannak az olyan emberek akik önzetlenül fáradoznak községük gazdagodásáért, és erre példájukkal másokat is ösztönöznek. Megszokott látvány Csurgón: ipari tanulók társadalmi munkát végeznek. Lakosonként 432 forint munkában építettek iskolájukhoz egy új. korszerű oktatótermet, Munkájukat dicséri az egy tanulóra jutó társadalmi Elismerés a legjobbaknak Ezen az ünnepi tanácsul.se í szavazták meg kiemelkedő munkájukért az elismerést, azoknak, akik a legtöbbel lettek tavaly Csurgó fejlődéséire A Társadalmi munkáért aranyjelvényt és egy nagyon szép. Csurgói Máié Lajos grafikusművész állal készített oklevelet kap: az 526. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, a Napsugár Ipari Szövetkezet és az ÉVM Gyékény esi Kavicsbányája. Ezzel a kitüntetéssel ismerték el a községért sokat fáradozó Radnóti László ország- gyűlési képviselőnek, a Napsugár Ipari Szövetkezet elnökének. Balogh Lajos megyei tanácstagnak. a Zrínyi Tsz elnökének és Varsányi Mihálynak, a végrehajtó bizottság tagjának, — aki alakulástól tanácstag — tevékenységét. Seléndi Györgynének, az ipari szövetkezet nőbizottsága tagjának e kitüntetés ezüst fokozatát adományozták. Tovább ezen az úton — Ebben az évben is tovább kívánunk haladni ezen az úton. A község lakóinak összefogására most már mindinkább alapozhatunk, s tapasztaljuk, hogy mások is követik I a jó kezdeményezéseket — mondta dr. Göldnér Vilmos vb-titkár. amikor idei terveik- 1 röl beszélgettünk. A pogányszentpéteri kórus példát mutatott. vállalása fejeződött ki a legtöbb produkcióban, irodalmi színpadok összeállításában, a szólisták műsorában. »A boldogságra jogosak vagyunk« — népdal is volt — osztatlan elismerés kísérte. Hasonlóan szívesen hallgatta a közönség a miklósi német ajkú kórust és a balaA Zeneműkiadó pályázati felhívása Felszabadulásunk 30, évfordulójának tiszteletére a Zeneműkiadó Vállalat pályázatot hirdet az utolsó három évtized magyar zenei termését feldolgozó, ismertető, elemző, összefoglaló monografikus munka, illetve részlettanulmány írására. A pályamunka terjedelmét, műfaját csak a választott téma szabja meg, amely egy-egy mű elemzésétől, egy mütaj vagy stílusirányzat monografikus feldolgozásán keresztül a magyar zenei fejlődés egészének felmérésig terjedhet. A téma adta terjedelemtől függően összefoglaló monografikus mű esetében az első díj 25 000 forint, a második 15 000 és a harmadik 10 000 forint; részlettanuhnány esetében 10 000, 8000. illetve 5000 forint a dijak nagysága. A kiadásra érdemes kéziratokat a Zeneműkiadó, szerződéssel leköti, megjelenteti és a pályadíjakon kívül a szokásos honoráriummal díjazza. A jelentkezés — vagyis a pályázók nevének és a pályázat témakörének. esetleg címének — beküldési határideje 1974. május 31., helye a Zeneműkiadó Vállalat irodalmi szerkesztősége: 1320 Budapest, postaitok 322, A kézirat benyújtásának ideje 1975. június 30. határ A szólisták közül Matyók Valéria csángó népdalai és Kőröshegyi József okarinán előadott dalai szólaltok meg az átlagnál magasabb színvonalon. Néhány műsorszám, sajnos, nem ütötte meg a kívánt mértéket. A legjobb csoportok és szólisták az oklevelek mellé tárgyjutalmakat kaptak, melyeket a járási, főleg tabi üzemek ajándékoztak. A bemutató kapcsán értékes faragókiállítást is láthatott a közönség. D. Z. A múlt évben a társadalmi 1 munka értéke Csurgón meghaladta a 3 millió forintot. Ha- [ talmas összeg ez, egy lakosra 432 forint jut. Felnőttek és fiatalok, a Csurgón tanuló diákság, az ipari tanulók mind szívügyüknek tekintik, hogy erejükhöz mérten hozzájáruljanak a nagyközség előrelépéséhez. Az egyik legjelentősebb eredmény a Napsugár Ipari Szövetkezet dolgozóinak, il- I letve Seléndi Györgynének, a j szövetkezet nőbizottsága tagjá- I nak a nevéhez fűződik. Ke- j vés volt a nagyközségben a? óvodai hely, ezért a szövetkezet felajánlotta egyik épülete1 erre a célra. Az átalakítási munkákból szinte mindenki részt vállalt: a szövetkezet szocialista brigádjai, családos anyák, fiatalok dolgoztak, hogy az apróságok mielőbb elfoglalhassák új helyüket, ami nemrégen meg is történt. A Napsugár Ipari Szövetkezet dolgozói által végzett társadalmi munka és az épület értéke 730 000 forint. Külön elismeréssel kell szólni a nagyközségben levő 526. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet fiataljairól, akik tanáraik vezetésével társadalmi Déli pihenő az ipari szövetkezet új óvodájában. munka összege, mely a múlt évben elérte az 1300 forintot. Park- és átrendezés, árokásás a vízhálózathoz, s lehet- J ne még sorolni a nagyobb és kisebb munkákat, amelyek mind Csurgó gazdagodását szolgálták. Itt kell megemlíteni az ÉVM Gyékényes) Kavicsbányáját is: a múlt évben 2000 köbméter meddőzúzalékot adtak díjtalanul a nagyközség útjainak rendbetételéhez. Négy évtizede szolgálja az egészségügyet: A szülésznő megbecsülése A napokban mintegy százötven ember jött össze a ka- zsokl művelődési otthonban. Az ünnepség egyik részében a Vöröskereszt helyi alapszervezetének tízéves működéséről emlékeztek meg, a másik részében pedig a község szülésznőjét köszöntötték. Gyöngyösi Józsefné -r Mariska néni — negyven éve él a községben, s egészségügyi dolgozóként tevékenykedik. Nemcsak Kazsokon, a szomszédos Büssü is hozzátartozik, és Somogyszilban is ismerik a nevét. A község lakói mellett három tanácsi körzet vezetőit, dr. Csáki László megyei és dr. Kónya Károly járási főorvost is a vendégek között üdvözölhette a helyi Vöröskereszt elnöke. A tartalmas munkáról szóló alapszervezeti beszámoló után dr. Csáki László megyei főorvos az egészségügyi miniszter megbízásából köszöntötte Gyöngyösi Józsefnét. — A legszebb feladatot teljesítette, amelyet ember teljesíthet: az életet segítette , világra. Nem szülőotthonban, orvosi felügyelet mellett, hanem alacsony, pici ablakú parasztházakban és cselédszobákban, petróleumlámpa és gyertyafény mellett. Most jubileumhoz érkezett, kereken négy évtizede szolgálja községeit. Példaképül állítom őt a most végző fiatal egészségügyi dolgozók elé — mondta a főorvos, majd átadta az Egészségügy kiváló dolgozója kitüntetést. Percekig tartó, viharos taps csattant fel, s az ünnepelt köszönő szavai sírásba csuk- lottak. A kisdobosok köszönJ. tője és virágai külön ajándé- ' kok voltak a kitüntetés mellé. Szappanos Sándor so- mogyszili tanácselnök (ehhez az orvosi körzethez tartozik Kazsok) 2000 Ft-os pénzjutalom, Büssü és Kazsok képviselői pedig ajándéktárgyak és virágcsokrok kíséretében gratuláltak. — Alig száradt meg a tinta az oklevelemen, mikor a Pécsi Orvostudományi Egyetem bábaképző tanfolyamának elvégzése után Kazsokra kerültem. Fiatal — mindössze 19 éves — asszony voltam akkor. Nekem Kazsok életem első munkahelye, de azt hiszem nem is lesz több. Nagyon szeretem a szakmámat, bár az utóbbi tiz évben csak nagy rintkán fordult elő intézeten kívüli szülés. Nincs olyan haza a községnek, ahol ne fordultam volna meg. Most körzeti betegápoló a besorolásom, de legalább úgy drukkolok egy születendő életéért, úgy vigyázom, mint az édesanyja — mondja Gyöngyösi Józsefné. — A harmincas-negyvenes években miből állt a munkája? — Abban az időben jóval több volt a születések száma. Egy évben átlagosan negyven gyermek születet a működési területemen. Orvos messze volt, s mindig értem jöttek. Fogtam a táskát, és mentem esőben, sarban, lovas kocsin vagy gyalog — de gyorsan, mert erre esküdtem. A családnál vártak már, s a pici jövevény, az Ember is türelmetlenkedett. Nemegyszer 4— 10 órát is ott kellett töltenem. Végtelen jóleső a tudat: negyvenéves működésem során egyetlen családnál sem történt tragédia. Nagyon boldog vagyok, es meg sokáig szeretnék az emberek egészségének vedeltűében tevékenykedni. Itejczi Janos A fűrészüzem az ipari szövetkezet példáját kívánja követni, s dolgozói gyermekeinek egy alkalmas épületben óvodát létesít. Ennek fenntartását is a tanács vállalta magára. Az ipari tanulók egy régi épületet bontanak te, s még ebben az évben két újabb oktatótermet építenek. Folytatják a közművesítést, az utak rendbetételét, s ebben az idén is számíthatnak az ÉVM Gyé- kényesi Kavicsbányájának segítségére. Mint ahogyan a község felnőtt és ifjú lakosságának támogatására a parkok, terek rendbetételénél. — Évek óta tapasztaljuk azt az egészséges szemléletváltozást, mely a községért való tenni akarásban nyilvánul meg. Hiszen 1967-ben csak 310 000, 1970-ben pedig 714 000 forint volt a társadalmi munka értéke. A legszebb, a legeredményesebb év a több mint 3 millió forintjával a tavalyi volt. Itt mutatkozott meg igazán a lakosságnak a nagyközség fejlődéséért érzett felelőssége. amely reméljük a jövőben is folytatódik — mondták a tanács vezetői. Ezért jogos az a bizakodásuk, hogy az ez évre tervezett 1,3 millió forint értékű társa - dalmi munkát jelentősen túlteljesítik, s jövőre az év első tanácsülésén ismét nagyszerű eredményekről adhatnak majd számot. Szalai László Somogyi Néplap
