Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-07 / 80. szám

Felszabadulási ünnepségek a megyében fl táplálkozás vüágproijíéma »■Jobb tálpálkozás — egész­ségesebb világ!« E jelmon­Egy szál szegfű minden hős (Folytatás az L oldalról) pártbizottság titkára, Deák Ferenc, a városi pártbizott­ság első titkára koszorúzott. Utánuk a hazánkban ideigle­nesen állomásozó szovjet csa­patok képviselői helyezték el koszorújukat az emlékmű ta­lapzatán. A megyei tanács és a városi tanács nevében Böhm József, a megyei tanács elnö­ke, Somogyi József, a megyei tanács pártbizottságának tit­kára, Rostás Károly, a váro­si tanács elnöke koszorúzott. Elhelyezték a hála koszorúit a fegyveres erők és testületek, a KISZ, az SZMT, a Hazafias Népfront, a vasút, a Volán 13. sz. Vállalat, a Lakberendező Szövetkezet, a Közúti Építő Vállalat, az 503. sz. Szakmun­kásképző Intézet képviselői. Megható pillanat volt, amikor úttörő fiúk és lányok vörös szegfűt helyeztek a szovjet hősök sírjaira az emlékmű mögött. Az Intemacionálé elhangzá­sa után először a díszőrség majd az új KISZ-tagok vo­nultak el a lelkesen tapsoló kaposváriak előtt. Megkoszorúzták Kaposvá­ron a sántosi útkanyarban fel­állított ágyúemlékművet, va­lamint a szovjet emlékművet a Keleti temetőben. Bensőséges ünnepségeken emlékeztek meg a felszaba­dulás évfordulójáról megye- szerte. Siófokon március 3-án nagygyűlésen vettek részt a KISZ-esek az úgynevezett ba- latonkiliti lőtéren. Április 4-én sírjára. a siófokiak megkoszorúzták a hazánk szabadságáért elesett szovjet hősök sírjait. A fonyódi járás kiemelkedő rendezvénye volt a- lengyel­tóti. Csaknem ezer ember vett részt az ünnepségen. Haszon Lajos, a községi pártbizottság titkára mondott beszédet, majd megkoszorúzták a szov­jet emlékművet. Kedves ün­nepség színhelye volt április 3-án a Dunántúli Talajjavító és Tcúaj védelmi Vállalat ba­latonboglári központja: a hely­beli általános iskola műsorral kedveskedett a felszab .i’”'ási ünnepség részvevőinek, köz­tük azoknak, akik kiváló dol­gozó kitüntetést, miniszteri di­cséretet kaptak. A vállalat Tessedik Sámuel szocialista brigádja tart szoros kapcsola­tot az iskolával, s legutóbb éppen az iskola parkosítását végezte el társadalmi munká­ban. Mintegy másfél ezren vet­tek részt az ifjúsági ünnepsé­geken, amelyeket a nagyatá­di művelődési központban rendeztek meg. A József Atti- 1- Kollégium növendékei ad­tak az évfordulóhoz illő mű­sort. Az új KISZ-tagok szer­dán a Szabadság parki em­lékműnél tettek fogadalmat. Bábodon, Taranyban, Kuta­son szintén rendezett a KISZ fogadalomtételt. Nagyatádon megkoszorúz­ták a szovjet, valamint a bol­gár hősök emlékművét. Az ünnepségen szovjet fiatalok is jel^n voltak. A Nagyatádi Konzervgyárban tizenöt KISZ-szervezet képviselői fel- szabadulási vetélkedőn vettek részt. A cérnagyári fiatalok , csapata végzett az első he­lyen. Ott adták át a város alapszervezeteiben eredmé­nyesen tevékenykedő fiata­loknak a KISZ-kitüntetéseket, dicsérő okleveleket. Marcaliban, a Szabadság parki felszabadulási emlékmű előtt csaknem ezer dolgozó és diók gyűlt össze. Bernáth Bé­la főtiszt emlékezett meg azokról a hősökről, akik a nagyközség felszabadításáért áldozták életüket. A 700 éves jubileumát ünneplő Marcali rohamos fejlődésének föltéte­leit ők teremtették meg. A nagygyűlés koszorúzással foly­tatódott, majd a 'díszőrség és a munkásöi'ség díszszemléjé­vel fejeződött be. Az ünneplő közönség ezután a munkás­mozgalmi és helytörténeti mú­zeumhoz vonult. Knézy Judit nyitotta meg ott Budai Gyu­la, Császár Lajos, Kálmán Ist­vánná, Kustos János, Pintér Pál fafaragók kiállítását. Az MHSZ megrendezte a Honvé­delmi Kupa lövészverseny ötö­dik fordulóját. Több mint nyolcszázan vettek részt a já­rásban. Különösen jól sike­rült a verseny Tapsonyban, Marcaliban, Somogyszentpá- lon. A repülő modellezők há­ziversenyt rendeztek. Április 5-én több mint kétszázötven facsemetét, díszcserjét ültet­tek el társadalmi munkában a marcali MHSZ-székház kö­rül. Ünnepeltek a kaposvári já­rásban is. Kiskorpádon, Bárd­udvarnokon megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. A nagybajemi emlékműnél április 4-én tartották meg a hagyományos koszorúzási ün­nepséget. A nagyközség főte­réről több mint ezernégyszá- zan vonultak az emlékműhöz. Bakó László, a nagyközségi pártbizottság titkára köszön­tötte a vendégeket, majd Suri Károly, a Megyei Oktatási Igazgatóság igazgatóhelyette­se mondott beszédet. Ezután az iskola énekkara, a KISZ- szervezet irodalmi színpada műsort adott, majd megko­szorúzták az emlékművet. A nagybajomi ünnepség az In- temacionálé eléneklésével fe­jeződött be. datban kifejezésre jutó táp­lálkozás-egészségügyi program az egész emberiséget foglal­koztatja. Jelentőségére az Egészségügyi Világszervezet az április 7-i egészségügyi vi-^ lágnap alkalmából is felhív­ja a figyelmet: »A világ gaz­dag, de nem használja jól fel a keze ügyében lévő javakat. Százmilliók élnek krónikus éhezés és rosszul tápláltság árnyékában, míg mások túl sokat esznek, és ilyen érte­lemben táplálkoznak egész­ségtelenül.« A jó egészség az ember munkavégzésének elengedhe­tetlen feltétele. Az élet fenn­tartásához és a munkabírás­hoz szükséges tápanyagokat biztosító étkezés gyakran kór­okozóvá is válhat. Századunk táplálkozásának jellegzetessé­ge, hogy míg az emberiség egyik része éhezik, addig a m ásik része a fölösleges kilók ellen küzd. A táplálkozás kóroko­zó szerepe tehát mind a hiányos, mind a túlzott táp­lálkozás során kifejlődő be­tegségek formájában jelentke­zik. Az emberiség táplálkozásá­nak térképe változatos képet mutat. A Távol-Kelet, a Kö­zel-Kelet, Latin-Amerika és Afrika népeinek alacsony ka­lóriafogyasztása nem a lakos­ság igénytelenségét, hanem a rendkívül alacsony életszín­vonalat fejezi ki. Ezekben az országokban a világon a leg­nagyobb a népszaporulat! A kalorikus alultáplátság, vagyis az éhezés az emberiség felét sújtja. A fehérjék és a védő tápanyagok fogyasztása, vagyis | a minőségi táplálkozás még szomorúbb képet mutat! Az emberiség mintegy kétharmad része fehérjeéhségben szenved. A minimumként megállapí­tott napi 30 gramm állati ere­detű fehérje sincs biztosítva számukra. A fejlődő orszá­gokban tehát a mennyiségi és a minőségi táplálkozás hiá­nya okozza a legsúlyosabb egészségügyi problémát. A gyermekek visszamaradnak a testi és szellemi fejlődésben, magas a gyermekkori halan­dóság; a hiány betegségek miatt vakság, angolkór, táp­lálkozási vérszegénység lép föl. Ezzel szénáién a gazdasági­lag fejlett országok lakossága a tál tápláltság gond­jával küzd. A bőséges és kor­szerűtlen táplálkozás okozta elhízást okolhatjuk jórészt az egyre növekvő számú anyag­csere-, szív- és érbetegsé­gekért. Ezek az. életkor ala­kulását is kedvezőtlenül be­folyásolhatják. A magyar néptáplálkozást a felszabadulás előtt a hiá­nyos táplálkozás jellemez­te. A 30-as évek élelmezésé­nek alapja a kenyér, a sza­lonna, a hüvelyesek fogyasz­tása volt. A védő tápanyagok — a tej, a tojás, a gyümölcs ás a zöldség — fogyasztása igen alacsony volt. A mun­kások, a falusi napszámosok táplálkozása a 2000 kalóriát sem érte el. Ennek következ­ményeként rendszeresen je­lentkeztek a hiánybetegségek. A gazdasági viszonyok megváltozása magával hozta az élelmezési és táplálkozási szokások változását is. Ez a változás azonban nem egyen­letes. A felszabadulás utáni években még a gabonanemű- ek és a hüvelyesek alkották a lakosság fő táplálékát. 1935 után azonban — a tej- és a tejtermékfogyasztás kivételé­vel — néptáplálkozásunk el­érte a gazdaságilag fejlett or­szágok élelmezési színvona­lát. Napjainkban emelkedik a hús, a tej és a tejtermék, a zöldség és a gyümölcs fo­gyasztása. Ez örvendetes. Ki­fogásolható azonban, hogy a túlzott szénhidrát- és zsíra- dékfelvétel miatt kb. 3300 ka­lóriát fogyasztunk el napon­ta, s ez mintegy 400—500 fö­lösleges kalória felvételét je­lenti. Ezt a problémát súlyos­bítja a mozgásszegény élet­mód is. Hazánk tehát az utóbbi 50 év alatt a helvtelen táolálko- zás mindkét oldalát végigéite. Magyarország hárommillió koldus országa volt, ma Pedig minisztertanácsi határozat foglalkozik az egészségesebb táplálkozás kialakításának szükségességével. A korszerű táplálkozás ki­alakítása nemcsak a társada­lom, a szakemberek, hanem az egyén feladata is. Egészsé­günk megtartása és a követ­kező nemzedék egészsége ér­dekében minden embernek ismernie kell a helyes táplál­kozás szabályait. Elvonulnak az új KISZ-tagok. Szűcs Lajosné egészségnevelési főelőadó Válasz a ív-fórumhoz érkezeti kérdésre Göllei mélyrétegek Kinek épülnek? Ne, Géllé — mondta a tatá­rok elől menekülő IV. Béla, amikor a göllei kanászok kive­zették az eltévedt királyt az erdőből. — Ne, Gelle! — ütött a király lova farára, és tova­vágtatott Dalmácia felé. A göl­lei öregek közül sokan úgy tudják, hogy a község ekkor, a király lováról kapta a nevét. A friss napfény kicsalja a göllei embereket: gazt égetnek a kertben, söprik, tisztítják a házak előtti árkokat. Homokot, téglát és egyéb építőanyagot szállítanak a zetorok, a kisker­tekben aranyeső, jácint pom­pázik. Az Árpád utcában há­rom koromfekete szőrcsomó, viháncoló pulicsemeték hancú- roznák. A göllei utca képe vegyes. Még áll több mint ötven olyan ház, melyet a múlt században építettek. 1900 és 1944 között 237 épületet emeltek, különö­sen a század harmincas-negy­venes éveiben. Ezek már tágas, nagy L-alakú épületek. Építő­mestereik ízlését a lillafüredi Palota-szálló. luxuskivitelű, jellegzetes tóronycsodái, erké­lyei, loggiái határozták meg. Stukkók, tornyocskák, ál-tégla- boltívek és téglacsipkék a dí­szek, az utcafront ablakai pe­dig szigorú vasredőnnyel van­nak lezárva. Ezek a házak ma jórészt a Petőfi, a Kossuth és az Árpád fejedelem utcában láthatók. A Nagyatádi-íéle földreform és később, a felsza­badulás utáni földosztás idején épült újfalusi rész — Táncsics, Dobó stb. utcák — házai vala­melyest egyszerűbbek, s az át­építésük során inkább a mai célszerűség szerint készültek. S végül ma, szerte a faluban so­kasodnak az építkezések, 1960 —70-ig 37 új ház épült, s az­óta is bontják, alakítják, újjá­építik a régieket. Gölle egyébként a vízvezeték­bekötések és fürdőszobaépítés lázában ég. A házak 60—65 százalékában már van kerti csap, s a fürdőszoba gyorsabb kialakításának jelenleg csak a mesterkéz és néha az anyag­hiány szab határt. Nagy a ke­letük a csempéknek, a külön­böző csöveknek, de fürdőkád­ból is jóval többre lenne szük­ség, mint amennyit a göllei boltosok be tudnak szerezni. Kinek, vagy kiknek épülnek a házak Göllén? A faluban már csaknem teljesen befeje­ződött a régi, több generációs parasztcsaládok felbomlása: a háztartások túlnyomó többsége egycsaládos, összesen 355, a hetvenes népszámlálás adatai szerint. A kétcsaládosoké — amikor az idősebb szülők és a fiatal házasok még egy fedél alatt élnek — ennél jóval ke­vesebb: 95. S ahol a szülők, nagyszülők és a fiatal házasok életét fogja egybe a közös ház, olyan ma már csak elvétve van, mindössze négy háztartás akadt 1970-ben, de gyanítom, hogy azóta ez a szám is csök­kent, ha ugyan meg nem szűnt. A nagy alapterületű, komfor­tosan berendezett házak — a minőségi lakáscsere — tehát zömmel a különálló göllei csa­ládoké, hatalmas anyagi be-( fektetéseket igényelve tőlük. Az anyagi javak gyarapodá­sának azonban más, csalhatat­lan jelei is vannak. Göllén di­vat a Zsiguli, a Dacia, a Moszkvics, de még magán rendszámú Mercedest is láttam [ az utcán, göndör porfelhőbe I burkolózva tovasuhanni. A faluban pillanatnyilag 90 gép­kocsi-tulajdonos van, de a be­fizetéseket tekintve ez a szám év végére feltétlenül eléri a 120-at. Az iparcikkbolt kiraka­tában zömök porszívók, hűtő- szekrények. Divatos és nagyon keresett a Lux szappan, a tet­szetős pipereholmi és a kézbal­zsam is. Televízió 301, rádió 349 működik a községben. Az anyagi javaknak e neki­lendült vásárlása, az igények gyökeres átalakulására utal. A szaporodó háztartási gépek, a lakáskultúra — a közvetlen környezetnek a saját kedvre, gyönyörűségre való átalakítása — a lakások komfortossága, a gépkocsivásárlás azt mutatja, hogy a változás iránya nem le­het kétséges: a gölleiek több részt akarnak kihasítani az élet, az emberi lét örömeiből. Több részt, nagyobb részt. De vajon tényleg igényli-e a göllei ember mindezt, illetve, ha vágyik is rá, megteheti-e? A komfortos lakás, a világos, szép szobák, a televízió, az autó valóban kifejezője-e az önmaga környezetének széppé varázsolásán buzgóikodó, a nagyvilág ismerettáraiba be­kapcsolódó, s a váratlanul megnövekedett mozgékonyság­gal (motorerő) a világot, a ter­mészetet járó és látó ember kialakulásának ? Göllén mindez nem ilyen egyszerű. A falu napjainkban is tipikusan mezőgazdasági te­lepülés. Kereső lakosságának túlnyomó többsége — 703 em­ber — a mezőgazdaságban ke­resi a kenyerét, de még az öregek, a nyugdíjasok, az el­tartottak, sem a hagyományos értelemben véve azok, hanem amíg bírják, ők is e kenyér nagyságának gyarapításán buzgólkodnak. Csupor Tibor (Folytatjuk.) A televízió március 13-án tartott Fórumán Bondor Jó­zsef építési és városfejlesz­tési miniszterhez sok olyan kérdés is érkezett, amelyre időhiány miatt nem tudott válaszolni. Az alábbi kér­désre az illetékesek ezúton adnak választ. KÉRDÉS: Milyen jogok il­letik meg azokat, akiknek telkét közérdekű célra kisajá­tították, vagy lakóházát sza­nálták? Milyen alapon szá­molják ki a kártalanítás ősz- szegét? VÁLASZOL a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala: — A tulajdonosokat kisajátított in­gatlanukért kártalanítás illeti meg. A kártalanítás pénzben, csereingatlannal, vagy mind­kettővel történhet. A pénzbeli kártalanítás mértékét a kisa­játítást kérő ajánlata alapján az ügyfelek egyezsége hatá­rozza meg. Ha az egyezség nem jön létre, akkor a tulaj­donos a felajánlott kártalaní­tás összegén felüli követelé­sét bíróság előtt érvényesíthe­ti úgy, hogy keresetét 30 na­pon belül elküldi a bíróság­nak. Vita esetén tehát a kárta­lanításként fizetendő összeget végső soron a bíróság állapít­ja meg. Lakóház kisajátítása esetén a lakáshasználó részé­re megfelelő cserelakást kell biztosítani. Viták esetén ugyancsak a bíróság dönt. A kisajátításról áz 1965. évi 15. sz. törvény rendelkezik, annak végrehajtásáról pedig a 13/1965. VII. 24-es kormány- rendelet intézkedik. A fenti törvény 7. §-a határozza meg azokat a közérdekű célokat, melyekre az állam részére in­gatlant lehet kisajátítani. Ha ennek megfelelően rendelték el a kisajátítást, akkor annak jogosságát nem lehet vitatni. Külön rendeletek határoz­zák meg a kisajátított telkek, lakóépületek értékelésének módját, továbbá tartalmaznak irányártáblázatokat is. A jog­szabályok rendelkezéseinek fi­gyelembevételével, az úgyne­vezett szakértő bizottságok értékelése alapján határozzák meg a kisajátítási eljárás so­rán kártalanításként felaján­lott összeget. A kisajátítással kapcsolatos kártalanítás rész­letes szabályairól a 37/1973. (XII. 1.) PM IM számú, vagy­is a Pénzügyminisztérium és az Igazságügy-minisztérium közös rendelete, valamint a 13/1970. (IV. 2.) PM számú rendelettel módosított 1/1965. (VII. 24.) PM IM számú ren­delet tartalmaz előírásokat. Mivel a fentiekben adott tájékoztatás általános jellegű, így részletes és bővebb felvi­lágosítást, a konkrét probléma ismeretében az érdekelt állampolgár lakóhelye szerin­ti illetékes kisajátítási ható­ság ad. Somogyi Néplap! 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents