Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

Kiváló címet kapott a tanácsi építőipari vállalat NAPIRENDEN A RENDTARTÁS „Szép” házirendek Kiváló címet kapott múlt | évi munkájáért a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat A kitün­tetést tegnap délután a ka­posvári Latinca Sándor Me- | gyei Művelődési Központ szín­háztermében megtartott ün­nepségen Bársony János, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közgazdasági főosztályvezető-helyettese ad­ta át Részt vett az ünnepsé­gen Böhm József, a megyei tanács elnöke. Kovács Béla, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Klenovics Imre, az SZMT vezető titkára. Papp János, a városi pártbizottság titkára és Rostás Károly, Ka­posvár tanácselnöke is. A vállalatot 1970-ben — veszteséges gazdálkodásáért — szanálták, a múlt évben vi­szont a termelékenység, a gazdasági eredmény és az át­lagbér elérte az 1975-re terve­zettet. A céltudatos munka eredményeként jelentősen emelkedett a dolgozók szociá­lis ellátása. hatékonyabbá vált a munkaverseny-mozga- lom. Az elmúlt három év alatt — tapácsi és állami tá­mogatással —. jelentős beru­házást is végrehajtott, a vál­lalat termelésének növelése érdekében. Embersics Sándor igazgató néhány szemléltető adattal bizonyította a tegnap délutáni ünnepségen a válla­lat jó gazdálkodását. Az el­múlt három év alatt az épí- [ tési-szerelési munkák értéke 02.8 százalékkal nőtt, a ter­melékenység pedig 58.9 száza­lékkal emelkedett. A vállalat gazdasági eredményeit 3,4 százalékos haszonkulcs csök­kentéssel érte el. Az eredmények azt bizo­nyítják, hogy a vállalatnál ütemessé vált a munka; az új épületek egy részét határidő előtt adták át. Időarányos lakásépítési tervüket pedig túl is teljesítették. A negye­dik ötéves tervben kiemelt feladata a vállalatnak az is­kolaépítés; a tervidőszak vé­géig 64 új tantermet kell át­adni. Tavaly 24 készült el, az idén 34-nek a befejezését tervezik. A pontos és jó minőségű munka meghozta az ered­ményt: a dolgozók jól érzik magukat a vállalatnál, meg­szűnt a fluktuáció. Az üzemi demokrácia különböző fóru­main a dolgozók és vezetők arról vitatkoznak, hogy mi­ként lehetne még jobbá ten­ni a munkát. Böhm József megyei tanács­elnök — amikor köszöntötte a kitüntetett vállalatot a me­gye vezető politikai testületéi nevében — kiemelte, hogy a .szép eredmény az itt dolgozó emberek céltudatos munkájá­nak gyümölcse. Arra kérte a vállalat vezetőit és munkásait, hogy a következő években is tegyenek meg mindent a cél­kitűzések valóra váltásáért, hiszen a megye csak' akkor tudja teljesíteni negyedik öt­éves tervét, ha az itt dolgozó vállalatok teljesítik a rájuk háruló feladatokat. Szót kért a tanácskozáson j Steinbacher Márton, a siófoki építésvezetőség szocialista- brigád-vezetője is. Ismertette j az építésvezetőség kongresz- jszusi munkaverseny-vállalását. ! A siófoki dolgozók — mint elmondta — a termelékeny- ; ség növelése révén 15 száza­lékkal kívánják túlteljesíteni j idei tervüket. Garancialevelet adnak minden általuk vég- I zett munkához, s fölajánlot- ! ták azt is, hogy egy 19 laká- j sós házat a határidő előtt 60 nappal a szak- és szerelőipar­nak átadnak. Egymás mun­kájának jobb megbecsüléséért az építkezésen dolgozó vala­mennyi brigáddal szocialista együttműködési szerződést kötnek, s vállalják három kommunista szombat szerve­zését. Az érte járó pénzt az építésvezetőség KlSZ-szerve- zetének anyagi támogatására ajánlják föl, s ebből támogat­ják a fizikai dolgozók tovább- j tanuló gyer mekeit is. Ezután ; brigádja nevében felhívással ' fordult a vállalat valameny- nyi dolgozójához, hogy csat­lakozzon kezdeményezésük- | höz. A tegnap délutáni ün­nepségen — elsőként — a , szakipari építésvezetőség fo- j gadta el a siófokiak verseny- felhívását. i Az ünnepség végén hárman j kapták meg az Építőipar ki­váló dolgozója, ötvennyolcán pedig a kiváló dolgozó kitün- ! tetést. | K. I. A középiskolák nevelé­si értekezletén ezekben a na­pokban az új rendtartás ta­pasztalatait vitatják meg. A bevezetés óta eltelt egy év két­ségkívül sok . elemzésre alkal­mas tapasztalatot kínál, s igen nehéz ezek közül egyes részte­rületeket kiemelni: ugyanis az iskolaélet egészét, formáját, belső tartalmát határozza meg a rendtartás. Ha lehet hason­lattal élni: olyan, akár egy üzem munkarendje ... Vagy ahogy az egyik gimnázium igazgatója fogalmazta: tör­vény, amelyet be kell tartani, be kell tartatni. Három iskolában a barcsi, a nagyatádi és a kaposvári Tán­csics gimnáziumban beszélget­tem az intézményvezetőkkel a rendtartás bevezetése utáni ta­pasztalataikról és a nevelési értekezletekről. Több forrásterületük is van a beszámolóknak, hiszen elem­zést készített az iskolavezetőn kívül az osztályfőnöki munka- közösség. foglalkoztak a témá­val az iskolai KlSZ-szerveze- tek, véleményezték a KISZ- összekötö tanárok és mások is. Az értekezletek azt bizonyít­ják. hogy az egész nevelőtestü­let ügye, s ezen túl a diákság ügye is. Megnyugtató, hogy a diákok többsége megismerte a rendtartás rájuk vonatkozó ré­szeit, így világosan látják jo- j gaikat és kötelességeiket. Arról kérdeztem az iskola- ; vezetőket, hogy tapasztalataik j szerint mennyiben segíti az új ; rendtartás a közoktatásunk egészét jellemző alapvető célok j megoldását. Elmondták, hogy a nevelésközpontúság hatja at a | korábbi oktatáscentrikus rend­tartással szemben. A barcsi gimnáziumban jegyeztem íóT a »szellemében folyó nevelő- munka a gyermekközpontúsa- got eredményezi«; a tanulóval való együttlét a fontos és azt szorgalmazza. Persze nem mipden iskolatípusban nyílik lehetőség arra, hogy valameny- nyi pont maradéktalanul érvé­nyesüljön, hiszen — amint ezt a nagyatádi gimnáziumban el­mondták — a rendtartás egy optimális középiskolatípusra szabja a normákat. A vidéki gimnáziumban adódhatnak sa­játos helyzetek: a kis létszámú tantestületnek a sok túlóra mellett nincs elegendő lehető­sége a nevelésközpontúság tel­jesebbé tételére. Sőt arra is kell még energiát fordítani, hogy az adott jogokkal élhes­senek a nevelők. A túlterhelt­ség szab gátat annak — je­gyeztük fél a Táncsics gimná­ziumban —, hogy a délután' foglalkozásokon, melyeket ép- , pen a nevelési célok jegyében tartanak, s ahol a kötetlen együttlét a jellemző, több időt tölthessenek a nevelők. Most legföljebb az ellenőrzésre nyí­lik mód. A rendtartás azt célozza, hogy a fiatalok idejét ne szer­vezze agyon az iskola, ne le- ! gyen menetrend az élet, hanem ' jusson idő fiatalnak lenni, szó I rakozni, sportolni — kedvük szer:nt. Az iskola demokratikus lé£- j körének kialakításához ugyan- I csak jó alapot ad. Korábban j az igazgató egyszemélyi dön­tésétől függő több lényeges ! kérdésben ma már a neveló- j testület, a szakszervezet, az is- I kólái párt- és KISZ-szervezet I véleményét is kikérik. Kétség- j telenül igazuk van az intéz- I ményvezetőknek: mindez amellett, hogy a demokratiz- I mus ügyét szolgálja, megnöveli | az ügyintézést. Érdemes lenne 1 tehát azon elgondolkodni — I idézzük ezúttal valamennyi megkérdezett igazgató vélemé­nyét —, hogy vagy az ügyinté- j zést kell csökkenteni, vagy’ ! még egy igazgatóhelyettest kell alkalmazni, mert a szükséges j óralátogató ellenőrző tevé- j kenységre hovatovább alig j marad ideje a vezetőnek. Az új rendtartást a tanulók j számára a házirend tükrözi. Maguk a fiatalok bírál tik leg­többet a korábbi rigorózus há­zirendek tilalomfa jellegét. Két dologról érdemes szólni ennek kapcsán. Az új házirend betar­tásán — a tapasztalatok szerint — ők örködnek, s részvételük egyes értekezleten vagy rend- I kívüli fegyelmi tárgyaláson bi- j zonyítja, hogy önkritikusak, szigorúak, nem egy esetben túl szigorúak egymáshoz. Tapasztalható azonban a házirenddel szemben egy olyan igény is. hogy bizonyos tiltó rendszabályokat egyértel­műen száműzni kívánnak: s ehelyett a »szíveskedjen«, *le­hetőleg«, »ha mód nyílik rá« körülírásokat alkalmazzak. Nem árt leszögezni: az új rendtartás azt célozza, hogy az iskola az életre, a demokrati­kus közéletre neveljen. De a rendre is, s ezért kár lenne, ha néhol a túlzott dédelgetés, a fölösleges udvariaskodás, s nem a rend kívánalmainak megfelelő tömör egyértelmű­ség jelentené a demokratikus légkört. Az élet — gondoljunk csak arra, hogy a fiúk több­sége néhány év múltán kato­na lesz — azt bizonyítja, hogy a rend alapja a jogok és kö­telességek harmonikus aránya. Amelyik iskolában ezt jóté­konykodó, gyámkodó igemo- dokkal, kötőszavakkal próbál­ják rózsaszínűbbé tenni, ott a diák csapódik be. Tröszt Tibor Hadat üzentek az acatnak Wj / ík V' ■ ■ 4* N- ,. £,;>»<• - ' .• • * < ■: „ »-c V Felicie Chilanti Három zászlót __| | Salvatore Gialiaoónak 26. Kínos találkozások, titkos megbeszélések es tanácskozá­sok napja volt ez. Csak késő este ajánlotta föl -valaki« a közbenjárását. A -mentőangyal« régi gengszter volt, sok évvel és sok bűnnel a vállán, nemrég tért haza Bronxtoól. Persze, iram a maga kezdeményezésé­re lépett színre, nem is a saját tervét akarta végrehaj­tani. Csak eszköz volt Oroz­za Black, az amerikai maffia ti lokzatos vezérének kezében. Magától értetődik: amikor ilyen ügyben tárgyal valaki, akkor rendelkeznie kell bizo­nyos erőkkel, azaz pisztolyok­kal, bérgyilkosokkal. És a vén rókának voltak ilyen erői. Ha nyíltan kellett volna összecsapnia Giulianóval, ak­kor valószínűleg a rövidebbet húzza: ám volt őneki pártfo­gója, sőt Crozza Black -biz­tosította« is. A sokat próbált gengszter átvett a kormány- főtanácsostól nemi pénzt, ko­rántsem annyit persze, amennyit Giuliano kért, csak körülbelül a tizedét, aztán maga ment vele a montelep­Q Somogyi Néplap rei bandavezérhez, a püspök villájába, amely ebben az év­szakban üresen állt. És itt, ezen a találkozáson ismerte meg Giuliano Crozza Black tervet. A pénz, amelyet a hétpró- bás gengszter átadott Giulia­nónak, elég volt arra, hogy alapítson egy malmot tészta­gyárral, egy kis vidéki üze­met Ám ahhoz, hogy annyi pénzt kaphasson, amennyit követelt — hogy számottevő anyagiakkal vándorolhasson ki —, még valamit meg kel­lett tennie Giulianónak: újra zászlót kellett ragadnia. Az öreg gengszter lassan beszélt, minden szót alaposan megrágott. Ha Giuliano nem fogadja el a javaslatot, mond­ta, akkor anyját és testvéreit még ma éjjel kinyírják. A monteleprei házat már körül­vették az öreg amerikás bér­gyilkosai. A HARMADIK ZÁSZLÓ: AZ AMERIKAI FASIZMUS Giuliano megalkudott. És abban a pillanatban, azzal az alkuval kezdődött a banda történetének legvéresebb kor- szaba. A harmadik zászlóval a biztos kivándorlást ajankxt- !ak föl Giulianónak, tetemes anyagiakkal. E* ta «tér magé az óceánon, dönthet további sorsáról: a gazdag polgár bé­kés, biztonságos életét vá­laszthatja vagy parancsnoki posztot az amerikai és a ka­nadai alvilágban. Az új zászló nem volt más, mint az amerikai fasizmus. Szicíliában -anti bolsevista frontnak« nevezett mozgalom indult: a nagy szicíliai—ame­rikai maffia foglalta el ben­ne a kulcspozíciókat. Közben az egész világon romlottak a kelet—nyugati kapcsolatok, kiéleződtek az ellentétek. Új front alakult ki a keleti és a nyugati politikai rendszerek, elsősorban az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió között. Hidegháborúnak nevezték. Bizonyos amerikai szerveze­tek jelentős összegeket fektet­tek hidegháborús politikai mozgalmakba. Szicília — mint már említettük — fontos volt a nemzetközi játszmában. És a Palermóban alakult anti- bolsevista front jelentékeny támogatást kapott az ameri­kai pénzemberektől, hogy a kommunisták ellen harcoljon Crozza Black állt a front élén. A nagyfőnök (Szicíliában Ca­po dei Capinak, Amerikában Kingnek nevezték) olyan ha­talmas volt, hogy bizonyos amerikai szervezetek a hábo­rú alatt fölhasználták tevé­kenységét, és most. a hideg­háborúban is éltek vele. Crozza Black intézte a pénzügyeket, és természetesen a saját zsebére is dolgozott. Aztán valahogy el kellett szá­molnia az amerikai támoga­tókkal is. És hatalmas hiá­nyokra derült fény a szám­adás során, és 1947. április 20-án. amikor a tartományi gyűlés első választásain a kommunista párt vezetésevei a baloldali partokból alakult Népi Tömb erősebbnek bizo­nyult, s megszerezte a rela­tív többséget. Hogy a konzervatív pártok vereséget szenvedtek, a pa­rasztok lelkesedéssel és újult reménnyel készülődtek május elseje megünneplésére. Ekkor véres megtorlás ter­ve érlelődött Crozza Black agyában. Fiatal korában Det- roitban bérgyilkosaival már többször lőtt sztrájkolókra. és mindig megjutalmazták érte. Kiment a texasi farmokra is. és halomra gyilkolta azokat a néger szakszervezeti vezető­ket. Puerto Rico-i napszámo­sokat, akik béremelést és munkaidő-csökkentést köve­teltek. És felbujtói értek i6 el bizonyos »politikai« eredmé­nyeket. Barátja es cinkostár­sa Anastasia fölszámolta a New York-i kikötő becsületes szakszervezeti vezetőit ö is segített létrehozni a »kikötő frontját«, amelyet a gengszte­rek az úgynevezett gyilkossági szindikátussal együttműködve ellenőriztek. Crozza Black tervei nem maradtak sokáig sötétben, A/ anti bolsevista front ugyanis rendszeres kapcsolatban állt a jobboldali és a konzervatív pártokkal. És Crozza Black értésére adta ezeknek a párt­vezéreknek. hogy véres ak­ciókra készül, merényletekre, terrortámadásokra, vérfürdő­re. Nem minden pártvezér beszélte le erről. volt. aki vá­rakozó álláspontra helyezke­dett, mások titkon bátorítot­ták. Crozza Black nagyon ravasz volt. összegyűjtötte a komp­romittáló bizonyítékokat. Ha­talma egyre nőtt. s a komp­romittáltak soha többé nem menekültek zsarolásai elől, (Folytatjuk.) Hagymát kapálnak az asz- szonyok a kaposmérői határ­ban harminchétén. A kapos- ivári Latinca Termelőszövet- ikezet tagjai ők. Kis-Pál János )h rigádvezető elmondta, hogy Ja legnagyobb ellenség most az iacat. Tizenöt holdon frissítet- iték fel a talajt, szabadították I t---------------------------------------------­m eg a gyomtól a hagymát az asszonyok, két brigádban. Az út másik oldalán — alighogy végeztek — már várta őket a szintén tizenöt holdnyi sárgarépa. Sarabolásra és esőre vágytak a növények. A mérői asszonyok hadat üzentek minden gyomnak. Lengyel berendezések a magyar cukoriparnak A közelmúltban magyar cu- i megtekintettek Csehszlová­J koripari és kereskedelmi kül jdöttség járt Lengyelországban, ^ahol előzetes eszmecserét foly­atattak egy hazánkban létesí­tendő lengyel cukorgyárról. ^Magyarországon jelenleg 11 cukorgyár működik. Köztük az ácsi 100 évnél idősebb, de kiában két cukorgyárat, ame­lyet lengyel szakemberek épí­tettek. Mindkét gyár napi 4000 tonna cukor előállítására alkalmas. A tapasztalatok kedvezőek, Magyarország szí­vesen vásárolna Lengyelor­szágtól teljes cukorgyárat. Az legfiatalabbat is még az első ] előzetes megbeszélések szerint az építkezések 1976-ban kez­dődhetnének és 1978-ban feje­ződnének be. Olyan gyárról van szó, amelyik napi 1000 tonna cukorrépa feldolgozásá­ra alkalmas. Ez a mennyiség egyötöde az összes magyar cukorgyár 1973. évi napi átla­gos teljesítményének. A magyar cukoripar lavalv ^Hazánk eddig csupán részbe- j 290 000 tonna cukrot állított Jrendezéseket rendelt Lengyel- ] elő, a fogyasztás viszont ^országtól, főként diffúziós be- j 450 000 tonna volt. 1980-ra a ^rendezéseket, szeletszárítókat, cukorfogyasztás valószínűleg i centrifugákat és cukorszáritó-I eléri az 550 000 tonnát, és ezt ikat. 1971-ben 520 000, 1972-ben j csaknem teljes egészében ha­il 368 000, tavaly pedig 712 000 hazai gyáraknak kell megter­világháború előtt építették. S bár az üzemekben azóta már Jsok minden megváltozott, ma Jmár nagy szükség volna az ^országnak új, nagy teljesítmé- jnyű cukorgyárra. Ehhez part­nernek ígérkezik Lengyelor- (szág, amely eddig mintegy 40 (teljes cukorgyárat exportált a (világ különböző országainak. ^rubelért vásároltunk lengyel icukorgyári berendezéseket. ((Komplett cukorgyár szállítá­Í sának lehetősége rült fel először. melniük. Ezért nagy a jelen­tősége a lengyel cukorgyár megvásárlásának. A létesíten- most me- dő új gyár felépítésére Ha.i- du-Bihar megye látszik a f Magyar cukoripari szakem- legmegfelelőbbnek, A megye f berek, tájékozódásképpen, a j déli részén ugyanis jelentős tárgyalások megkezdése eéöttírepatermo területek vannak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents