Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-26 / 96. szám

Befejezte tanácskozását az országgyűlés (folytatás az l oldalról) irányba terelni a tőkés orszá­gok kormányainak külpoliti­káját. A militarista körök erősíteni es aktivizálni akar­jak az Észak-atlanti Szövet­séget. Külügyminiszterünk rész­letesen kitért beszédeben ezekre a negatív jelenségek­re. s elítélte a reakciós szél­sőjobboldali mesterkedéseket. Majd így folytatta: — A reakciós erők zavaró akciói ellenére a szocialista országok, köztük a Magyar Nepköztarsasag. továbbra is aktivan munkálkodnak a bé­kés egymás mellett elés tar­tós alapjainak létrehozásán. Következetesen folytatják a nemzetközi együttműködés, a meg nyitott nemzetközi prob­lémák rendezésének politiká­ját. Az eddigi kedvező ered­mények alapján jók a kilátá­_ sok a szocialista és a tőkés ’ országok kétoldalú kapcsola­tainak szélesebb körű fejlesz­tésere. A hadászati fegyver­kezes korlátozásáról folyó szovjet—amerikai, valamint a kózep-europai haderők csök­kentésere vonatkozó bécsi tárgyalások remélt eredmé­nyei lehetőseget teremtenének a fegyverkezési verseny lé­nyeges merseklesere. Ha a biztonsági értekezlet harma­dik szakasza elfogadja a ki­dolgozás alatt allo dokumen­tumokat, ez fontos lépés lesz az európai biztonsági rendszer létrehozása utján. — Szilárd meggyőződésünk — hangoztatta —, hogy a fej­lődésnek az enyhülés, a békés egymás mellett élés irányába tett fordulata — bár átme­neti megtorpanás, visszaesés lehetséges — nem állítható meg és nem fordítható visz- sza. A hidegháborús erők gazda nélkül csináljak a szá­mítást. a szocialista országok, a haladó, a bekeszeretö mil­liók. a tőkés országok józa­nabb politikusainak közremű­ködésével nem engedik meg. hogy a világot visszarangas- sák a múltba. A továbbiakban részletesen elemezte az európai kontinens problémáit. Hangsúlyozta: — A szocialista országok álláspontja szerint az európai biztonsági értekezlet alapvető célja a beke es a biztonság megszilárdítása es az európai országok együ tt mű kódésének bővítése, tartóssá tetele. Eb­ből kiindulva lényegesnek tartják az államok közötti kapcsolatok elveinek, a hatá­rok sérthetetlensege. az erő­szakról való lemondás, az or­szágok szuverenitásának tisz­teletben tartása, a belügyek- be való be nem avatkozás el­verlek világos, félre' nem ért­hető es felre nem magyaráz­ható megfogalmazását. A szo­cialista országok ezeknek az elveknek az alapjan készek a sokoldalú együttműködésre, kapcsolataik szélesítésére a tőkés országokkal A szocialista országok a biztonsági értekezletet. nem végsó célnak, hanem kiindu­lópontnak tartják, amellyel elkezdődik az. európai álla­mok uj kapcsolatainak kiala­kítására irányuló munka Ezért, nagy fontosságot, tulaj­donítanak annak, hogv a biz tonsagj értekezletet további lenesek kövessek. Javasolják, hogy a biztonsági értekezlet harmadik szakasza állandó konzultatív bizottságot, vagy szervet, hozzon létre az összes érdekelt, államok képviselői­nek részvételével. Határozott, es ugyanakkor rugalmas politikánk ráébresz­tette a nyugati országok kép­viselőit, hogy a szocialista országok nem tesznek elvi en­gedményeket. Ez a felismerés is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi időben — bar meg mindig sok fontos kérdés vár megfogalmazásra — előreha­ladt a dokumentumok szöve­gezése. A megegyezés körvo­nalai számos fontos problé­ma tekintetében kirajzolódtak mar és így megvannak a fel­tételei annak, hogy a követ­kező hónapokban befejeződ­jön a biztonsági értekezlet második szakasza és összehív­jak a harmadikat. — A Magyar Nepkoztarsa- sag kormánya — mondotta —• mindig szívügyének tekin­tette az európai biztonsági értekezletet es sikere érdeké­ben széles körű aktivitást, fejt kg Küldöttségünk Genfben 0SESS2SB iiaszno6an tevékenykedik, amit a bizottságokban és al­bizottságokban beterjesztett nagy számú magyar javaslat is tanúsít. Ezt a munkát to-, vabb folytatjuk. A szocialista országok azt szeretnék, ha a politikai jel­legű enyhülést katonai eny­hülés egészítené ki. A Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületének április 17— 18-an tartott ülése megerősí­tette 1972 januárjában ezzel kapcsolatosan kialakított ál­láspontját. A közép-európai haderőcsökkentéssel foglal­kozó tárgyalások sikere lé­nyeges hozzájárulás lehetne az enyhülés ügyéhez. Ezután egyes részkérdése­ket mélyebben is elemzett. Kitért az indokínai problé­mára és a Közel-Keleten a korábbinál kedvezőbb körül­mények kialakulására a vál­ságos helyzet rendezése tekin­tetében. Elítélte a Chilében változat­lanul folytatódó fasiszta kato­nai diktatúra terrorját, az erős imperialista nyomást, majd a nemzetközi enyhülés, a békés egymás mellett élés soha nem tapasztalt sikerei­ről szólott. Kiemelte, hogy itt a fő érdem a szocialista kö­zösségé. — A szocialista országok aktiv, egyeztetett nemzetközi fellepese. megalapozott, idejé­ben előterjesztett, előrevivő javaslatai nagyban segítették a kedvező kibontakozási — mondotta. — Elnyerték a vi­lág haladó és békeszerető né­peinek teljes támogatását, s végül is a tőkés országok kor­mányai sem térhettek ki elő­lük. A szocialista közösségén belül a Szovjetunió tette a legtöbbet a helyzet gyökeres megváltoztatásáért. A világ békeszeretó százmillióinak tö­rekvéseit kifejező, a Szovjet­unió Kommunista Partja XXIV. kongresszusán meghir­detett. bekeprogram, egyes konkrét szovjet javaslatok va­lóra váltásában a Szovjetunió párt- és állami vezetése, Leo­néid lljics Brezsnyev elvtárs­sal, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja főtitkárával az élen, rendkívül eredményes munkát fejtett ki. A továbbiakban a külügy­miniszter országunk külpoliti­kai tevékenységéről szólva a szocialista közösség külpoliti­kai munkájának egysegét és összehangolásának fontossá­gát emelte ki. hangsúlyozva, hogy ez szolgaija a legjobban népünk nemzeti és nemzetközi érdekeit. Utalt a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó tes­tületének legutóbb hozott nagy jelentőségű határozatai­ra. valamint a hamarosan ne­gyedszázados jubileumát ün­neplő KGST munkájára, amelynek jelentőségét — kü­lönösen legújabban, a tőkés világ fokozódó gazdasági vál­sága közepette — tapasztal­hattuk. A Szovjetunióval ki­alakult testvéri együttműkö­désünk, jelentette ki a kül­ügyminiszter, példamutató, s a szovjet külpolitika irányt adó a számunkra. Nemzetközi té­ren is fellépünk minden na­cionalista és szovjetellenes tendenciával szemben, örven­detesen fejlődik úgyszintén testvéri kapcsolatuk a többi szocialista országgal. Albániá­val. sajnálatos módon, csak kereskedelmi téren értünk el előrehaladast. A Kínai Nép- köztársasággal továbbra is ké­szek vagyunk az állami kap­csolatok fejlesztésére. Elvi alapon-elítéljük viszont a kí­nai vezetes szovjetellenes po­litika ját. A külügyminiszter a továb­biakban a példásán fejlődő magyar—finn kapcsolatokat méltatta, valamint kedvező kapcsolatainkat a semlegeg Ausztriával, kiépülő együtt­működésünket a Nemet Szö­vetségi Köztársasággal, a tényt, hogy sikerült megolda­ni néhány hosszú ideig füg­gőben volt problémát az Egyesült Államokkal, bővülő együttműködésünket Francia- országgal, még inkább Olasz­országgal, valamint mind erő­teljesebb kapcsolatainkat a fejlődő országokkal tiefe je- zesül növekvő külpolitikai aktivitásunkra- Utalt, amelyre a békés fejlődés sok lehetősé­get nyújt. — Az elmúlt időszak ta­pasztalatai azt mutatják, hogy pártunk és kormányunk kül­politikai irányvonala alapel­veit és gyakorlatát tekintve helyes és jó. Ezért sikeres. Köz.ponti Bizottságunk irány­mutatása alapján ezt a kül­politikát folytatjuk a jövőben is. Tisztelt országgyűlés! — Ennyiben kívántam a kormány megbízásából ismer­tetni a nemzetközi helyzetet es a Magyar Népköztársaság külpolitikájának időszerű kérdéseit. Kérem a tisztelt or­szággyűlést, hogy a beszámo­lót vitassa meg es fogadja el. Púja Frigyes beszámolója után szünet következett, majd az országgyűlés Varga Gabar­ite elnökletével folytatta munkáját. Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke emelkedett szó­lásra. Kállai Gyula■ „Minden tettünk a szocialista Magyarország teljes felépítését szolgálja Tisztelt országgyűlés! Bevált politikai gyakorla­tunknak megfelelően a part­es államelet legfontosabb fó­rumain rendszeresen szerepel a nemzetközi politikai hely­zet elemzese, a változások értékelése, s a soron követ­kező feladatok meghatározása. Most az országgyűlés jelenle­gi ülésszakán új külügymi­niszterünk. Púja Frigyes elv­társ, az államhatalom . leg­magasabb fórumán számolt be a kormány nemzetközi te­vékenységéről A Magyar Nepköztarsasag külpolitikája azt a célt szolgaija, hogy hazánkban erőteljesen folyta­tódjék a szocializmus építésé, a. nemzetközi életben pedig erősödjék a szocializmus, a beke, a. demokrácia és a tár­sadalmi haladás tabora Nyugodt, alkotó légkörben — Külpolitikánk nem kis mértékben részese annak a nyugodt, alkotó légkörnek, amelyben népünk megvalósít­ja történelmének legnagysze­rűbb feladatát, a szocializmus teljes felépítését — hangsú­lyozta a HNOT elnöke. A to­vábbiakban hangoztatta: — Nekünk minden tettünk — intézkedéseink, és ha szük­séges, ezek módosítása és to­vábbfejlesztése is — egy célt., a szocialista Magvarorszag mielőbbi teljes felépítését szolgálja. Tisztelt országgyűlés' Púja Frigyes külügyminisz­ter elv társ beszámolója rész­letesen foglalkozott, a nem­zetközi élet kérdéseivel, kor­mányunk külpolitikai tevé­kenységével es feladatainkkal. •Megállapításai és következte­tései teljes összhangban áll­nak a part Központi Bizottsa gaiiak legutóbbi, a X párt­kongresszus határozataira tá­maszkodó allasfoglalásával. Ezt mi természetesnek tart­juk. Az országgyűlés két ev­vel ezelőtt alkotmányunkban is deklarálta a Magyar Szo­cialista Munkáspárt politikai vezető szerepét. Tekintélyünk forrása: n következetesség — Külpolitikánkban rend­kívül fontosak és nagy terü­letet ölelnek tel az állami kapcsolatok, am ezek a nem­zetközi együttműködésnek csak egy részét kepezik. A Magyar Szocialista Munkás­párt nemcsak kidolgozza nem­zetközi politikánk alapelveíí, de maga is aktívan re6zt vesz azok gyakorlati megvalósítá­sában. Szoros, I estvéri kap­csolatokat tart. fenn, rendsze­resen konzultál, kicseréli az elméleti és a gyakorlati mun­ka tapasztalatait a Szovjet­unió Kommunista Partjával s a szocialista közösség testvér­pártjaival. Nagy gonddal és figyelemmel apolja a barátsá­got. Európa és a világ kom­munista es munkáspártjaival, építi es erősíti a kapcsolatait a haladó partokkal es moz­galmakkal. Egyre erősödő nemzetközi tekintélyünknek alapvető for­rása, hogy következetesek va­gyunk mind a bel-, mind a külpolitikában, ragaszkodunk céljainkhoz, a szocializmus­hoz, a bekéhez, s érettük min­den erőnket, latba vetjük. Ál­láspontunkat. a külpolitika, s a nemzetközi viszonyok fejlő­désének döntő kérdéseiben nem a politikai széljárás eset­leges változásai, hanem mar­xista—leninista elveink, né­pünk érdekei, s a világfejlo- dés hosszú távú tendenciái­nak felismerése határozza meg. Ez a külpolitika a ba­ráti Szovjetunióval, a szocia­lista országokkal való szilárd szövetségre, s egyre sokolda­lúbb együttműködésre, továb­bá a szocialista gazdasági in­tegrációt megvalósító Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csára, s a védelmi erőink egyesítését szolgáló Varsói Szerződésre epüL A békés egymás mellett élés Tisztelt országgyűlés! Napjaink nemzetközi életé­nek legjellegzetesebb vonasa az. hogv fordulat megy vég­be a hidegháborútól a békés egymás mellett éléshez, s ha akadályokon keresztül is, de folytatódik a nemzetközi fe­szültség enyhülése. E fóliá­mat. alapvető oka es magya­rázata a nemzetközi erőviszo­nyok folyamatos eltolódása a szocializmus, a béke a de­mokrácia, s a nemzeti íug- getlenseg javara Korunk a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet történel­mi ideje, amelvnek ujyitányá a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme volt. Azóta a történelem visszafor­díthatatlan tendenciája az erőviszonyok eltolódása a szo- oializmus, a társadalmi hala­dás javara A fejlődésnek ez az irányzata most. századunk hetvenes éveiben jut abba a szakaszába, amely a különbö­ző társadalmi rendszerű álla­mok között megkötött szerző­dések, egyezmények révén nemzetközi jogi normává emeli a szocialista politika 1917-ben meghirdetett cél­ját: a békés egymás mellett élést — Szerdán jelent meg — mondotta — a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsága es a Miniszterta­nács közös közleménye, mely a varsói tanácskozás határo­zataival kapcsolatban ezeket a főbb állásfoglalásokat tar­talmazza. Bizonyos vagyok benne, hogy az országgy űlés is kifejezi egyetértések s tá- mogatja azt a szándékunkat, hogy a magunk részéről min­dent megteszünk a haladas es a béke Ügyet jo! szolgáló célok maradéktalan megvaló­sításáért. — Földrészünk jelenéről es jövőjéről szólva egy pilla­natra sem feledkezhetünk meg arról — folytatta ezután —, hogy az enyhülés irányában végbemenő általános fordulat harc kérdésé volt. az ma. s az lesz a jövőben is A hideg­háború. a feszültségek, a ka landorpolítika lovagjai es ha szonélvezői még nem tettek le ; a fegyvert. Változatlanul foly­tatják aknamunkájukat. Ma­sok, mivel nyíltan a siker egyre kevesebb reményével léphetnek tel, a legkülönbö­zőbb manipulációkkal próbál­koznak szándékaiknak ér­vényt szerezni. E törekvések jegyeben szü­letnek, röppennek fel újnak tűnő, látványos elgondolások, tetszetős tervek a kis és a nagyr Európáról Közöttük szélsőségesen reakciós el kép zések is, amelvek a kiszéle­sedett Közös Piac bázisán, az Egyesült. Államok támogatá­sává! katonai politikai egyse­get kivannak létrehozni a szocialista közösség országai ellen. Masok az európai egy­seget. valamifele harmadik erőnek képzelik e! az ugyne-| vetett kei »szuperhatalom» a Szovjetunió es. a». Egvesuit Államok kozott, JFéleményunk szerint Europe nepern°k be kéje es biztonsaga esak'sf olyan kollektív biztonsági rendszer kereteben valósítha­tó meg. amely arra a törte nelmi tenyre épül, hogy föld­részünkön ma két tarsadalm' rends er létezik — Az európai biztonságért folytatott küzdelmünk ered­ményeit pozitívan érteketjük — hangsúlyozta Kállai Gyula. — A gyökeres fordulatnak azonban meg csak a kezdeten vagyunk. A folytatás nemcsak tőlünk, de a tőkés országok uralkodó és kormányköreinek az eddiginél konstruktivabb magatartásától is függ. — Most Európa áll az első helyen, de a. békés egymás mellett, éles, a biztonság es együttműködés nem korlátoz­ható Európára A beke, s így a biztonság es az együttmű­ködés is, oszthatatlan! Ez a külpolitika hosszabb távon összeegyeztethetetlen azzal, hogy egyik kontinensen érvé­nyesül, a másikon és a har­madikon nem, A békemozgalohi szerepe A továbbiakban részletesen szólt az imperialista propa­ganda mesterkedéseiről, s ki­emelte — ezzel szemben ható tényezőként — a bekét aka­ró tömegek, társadalmi szer­vezetek szerepét. — A magyar békemozga­lom eredményei nemzetközi­leg ismertek — mondotta —, es tálán szerénytelenség nél­kül mondhatom: elismertek. Ezekben a napokban ünne­peljük a Béke-vílagtanács es a magyar bekemozgalom meg­alakulásának 25. évfordulóját. Az évforduló arra emlékeztet, hogy nemcsak az államközi politikában vált gyakorlattá a legmagasabb szintű találko­zók tartása, hanem a békéért, küzdő társadalmi erők is a legmagasabb szántén — a ha­ladásért oly sok áldozatot vállaló munkások és parasz­tok. tudósok és művészek, közéleti személyiségek és egyházi vezetők részvételével — mozgósítják a békét ki vano emberek millióit. Tisztelt országgyűlés' Púja elvtars beszámolója jelentős es eredményes kül­politikai tevékenységről adott szamot. A nemzetközi életről, világpolitikái helyzetről felvá­zolt. kép tovább erősíti bizal­munkat. a további pozitív irá­nyú clörehuladasba veteti hi­tünket. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magam nevében külügy­miniszterünk beszámolóját el­fogadom. s az országgyűlésnek is elfogadásra javaslom. Darvast István budapesti képviselő újságíró, a Magyar Hírlap főszerkesztője a külügyi bizottság ne’-eben tolmácsolta teljes egyeterteset az expozé­val Dr. Antalffy György (Csong- rad megyei, dr Gortha T’bor. Hajdú megyei képviselő felszó­lalása után, mivel a külügymi­niszteri beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett, az elnöklő Varga Gaborne a vitat lezárta. Púja Frigyes vá­laszolt az elhangzottakra Púja Frigyes szavai után az országgyűlés a kormány kül­I politikai tevékeny-ségérő! es. az időszerű nemzetközi kérdések ró! szoló külugymirus -téri he- | számolót jovahagyólag tudo­másul vette Ezután ebédszünet követke zett Az ebédszünet után Apró Antal, vette át az etnóklest, a* országgyűlés az interpellációk kai folytatta munkáját Dr. Fekszi István (Szabolcs megyei képviselő) az egeszseg- ügyi miniszterhez, Szeles Ist­ván (Tolna megyei képviselőt a mezőgazdasági es eleimezes- ügyi miniszterhez. Szeles La jós (Szabolcs megyei képvise­lő) a közlekedés- es postaügyi miniszterhez intézett interpel­lációt. Mohácsy Barna, megyénk képviselője, a somogyszéntpau tsz tömezögazdasz-mernoke, Karakas László munkaügyi miniszterhez intézett interpel­lációjában a termelőszövetke­zeti tagok családi pótleka eme lesenek lehetőségéről érdeklő­dött. Kakaras László válaszéban utalt arra, hogy családi pótlék­rendszerünk jelentős tarsadal mi erőfeszítéssel élért fejlődés eredmenye. A tarsadal mi-gaz­dasági feltételek alakulásától függően formáltuk es formai juk családi potlék-rendsze- runket, s ennek nyomán foko­zatosan bővült a pótlékra jo­gosult dolgozók köre. 1953 óta kapnak családi pótlékot a ter ­melőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztok Is. A fejlődet, további állomása­ként 1908 júüits elsejétől a gyermekekre vonatkozó jogo­sultsági feltételek már azono­sak a munkas-alkalmazott dol­gozók gyermekeire megállapí­tott feltételekkel. Egyidejűleg családi pótlékuk összege i* emelkedett, de a munkás— alkalmazotti dolgozókét meg nem érte el Az ezt követő családi pót­lék-emelések mindegyik dolgo­zó réteget egyformán érintet t.ék, így a szobanlevó különb­ség továbbra 1* fennmaradt. Ez azonban nem azt jelenti — mondotta a miniszter —, hogy e juttatási forma valamilyen más mércét alkalmaz a pa- rasztgyermekeknel, Ez a mar említett paraszti életkörülmé­nyekkel. a háztájiból származó jövedelmekkel, illetve a költ­ségvetés korlátozottságává! függ össze. A családi pótlék összegében meglevő 50 forint különbség megszüntetése a so- ronkövetkezö szociálpolitikai feladatok közé tartozik, a ter­melőszövetkezeti parasztságot kedvezően érintő egveb fontos szociálpolitikai intézkedések kel összhangban, A miniszteri választ mind a? interpelláló képviselő, mindaz országgyűlés elfogadta. Fülöp László (Tolna megyei képviselő) Dimény Imréhez, dr. Varga Palné (Hajdú megyei képviselő) dr Schultheisz Emil egészségügyi miniszterhez in főzett interpellációt. Az elnöklő Apró Anta! ezt követően .bejelentette, hoc’- 31 elfogadott, tárgysorozat '-égere értek, s — a képviselőknek, to­vábbi jo munkát kívánva —az országgyűles tavaszi ülésszakai bezárta Katonai zendülés tört ki Portugáliában Caetano megadta magát Portugáliában a katonaság egy része — amely a -fegyve­res erők mozgalmának" neve­zi magat — csütörtökön haj­nalban zendülést robbantott ki. A lázadok megszállták egy lisszaboni rádióállomást, és felhívásokban arra sürgették a hadsereg és a rendőrség ösz- s::es alakulatait, hogy térjenek vissza kaszárnyáikba, és vár janak további narancsokra Meg nem erősített hírek sze­rint csapatok zárták kórul az állami rádió epületet >s Más jelentések szerint azok a fel­lázadt alakulatok. amel>7ek a lisszaboni »Radio Clubé" adó­állomást vették birtokba, s az éter hullámain sugárzott köz­leményben jelentették be: ké­szek harcolni, nem rettennek vissza a véres harcoktól sem. A közlemény .»Éljen Portu­gália ’» felkiáltással fejeződött be A Helyzet meg igen zavaros — írja az A_FP francia hír­ügynökség —, de úgy latszik, hogy »a fegyveres erők: moz­galma.. amelynek akciója a március 16-i elvetélt katonai zendülésre emlékeztet, jobban felkészült az akcióra, mint az akkori lazadók. Az UPI amerikai hírügynök­ség jelentése szerint a felkelő katonai alakulatok bejelentet­ték: Cat’íano portugál minisz­terelnök lemondott, és posztját Spmola tábornoknak adta at Az AFP értesülése szerint a köztársasági elnök helikopte­ren ismeretlen helyre mene­kült. Marcello Caetano portugál miniszterelnök feltetel nélkül megadta magát Antonio Spi- nola tábornoknak — jelentet­te gyorshírben tegnap késő este az AFP francia hírügy­nökség. A lázadok közlemé­nye szerint, vele együtt őrizet­be vették Rúd Patricio kuiugy minisztert és Baptista volt bel­ügyminisztert.

Next

/
Thumbnails
Contents