Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-24 / 94. szám
Szép versek, 1973 TŰZIJÁTÉK Ä JsBltészet napjára megjelent Szép versek, 1973 kötetet tapogatva megállapíthatjuk, hogy talán az eddigi legszerencsésebb válogatást tartja a kezében az olvasó. A hagyományok nemes folytatásáról is »tudósít« a rendkívül népszerű antológia. Nehéz lenne, sőt lehetetlen, ennek az antológiának az alapján megválaszolni, költőink hányféleképpen kötődnek a történelmi, nemzeti, költészeti hagyományokhoz, de azt világosan halljuk üzeneteikből, hogy elődjeiknél nem méltat- lanabbul formálják a világot emberi képünkre.., A Szép versek-sorozat, szemben más válogatásokkal, afféle panorámaképet nyújt, mely kiegészítésre szorulhat Nem tarthatjuk »kerek egésznek«, ellenben tájékozódás céljára nagyon megfelelő. (Jó lenne tudni arról is, hány példányban jelent meg, valamint: évről évre kik a vásárlói?) Versszerető diákjaink kezében nemegyszer láttam a Szép versek- antológiákból, szavalóversenyeken szívesen mondanak belőle választott ' költeményt. Gyanítom, nincsenek olyan pólusok olvasótáborunkban, hogy azt mondhatnánk, a rendszer- | lós(?), itt is csak példákra szo- telenebbül olvaso emberek ke- | rítkoaom. zébe jutnak a Szép versek, a népszerű kiadás, míg a másik oldalon az »igényesebb«, a rendszeresebben tájékozódó olvasó áll, aki a költői életműveket alaposabban ismeri, mintsem amennyit megtalálhat az antológiákban. Szerintem egy olyan olvasótáborról lehet csak szó, amelyik ez is, azt is szívesen olvassa. Érdemes úgy is olvasni a Szép versek, 1973-at, hogy fellapozzuk a tavalyi antológiát. Az 1972-es kiadásban hatvan - kilenc, az ideiben hatvannyolc költő szerepel, de nem ez a szembetűnő, hanem, hogy — az 1972. évi kötethez képest — húsz olyan költő szerepel most, akit tavaly nem olvashattunk. Ágh Isvtán, Berták László, Csanády János, Ladányi Mihály, Marsall László, Rónai György, Utassy József — néhány ezek közül. Tizenhét azoknak a száma, akik az idei kötetben nem szerepelnek a tavalyi antológiából. Bari Károlyi?), Bisztray Ádámf?) —a napokban jelentek meg versesköteteik —, Erdélyi József, Kálnoky László, Képes Géza, Sipos Gyulai?), Veress MikTalán a sorozatszerkesztőnek, Mátyás Ferencnek is címezhetnénk a kérdőjeleinket, de még inkább kötelességünk az olvasó figyelmét fölhívni arra, hogy alaposabb tájékozódásért több könyvet kell forgatnia: mai líránk színességét könyvtárnyi kötetek bizonyítják. Néhány szám még tavalyról: kilenc irodalmi lapunkban A rról beszéltek egyszer a kaposvári színházban, hogy nincs külön zenés (operett) társulat és prózai társulat — csak társulat van. Ügy gondolom, most illő bevallani akkori kétkedésemet, azt gondoltam, hogy az azonosítás a kettős »profilú« vidéki színház természete ellen való... Az ilyen darab, mint a Tűzijáték, nyitja ró az ember szemét, hogy a szétválasztás összesen 1942 vers jelent meg, i a természetellenes, hiszen lám jóval több, mint az előző években. Közülük 1859 magyarul íródott először, nagyon csekély a külföldi költők műveinek a bemutatása. Azt is megtudhatjuk Merkovszky Erzsébet statisztikájából, hogy a legtöbbet publikált költők: Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Csorba Győző, Illyés Gyula, Ladányi Mihály, Pákolitz István, Kalász László — az utóbbi az Alföld, a Forrás, a Napjaink listavezetője — és Pilinszky János. Élő költőinknek 1973-ban ösz- szesen 64 verseskötete jelent meg, kereken 250 000 példányban. Első kötettel nyolcán jelentkeztek. Az előző időben tizenheten. H. B. Napirenden a rendtartás Az elvek mielőbb áljának gyakorlattá EZEKBEN a napokban tart- csak a fiatalok tanulnak, hajak megyeszerte a pedagógusok második nevelési értekezletét. A kijelölt napon szünetel a tanítás, az iskolában, tehát van idő arra, hogy mindenki elmondhassa tapasztalatait, véleményét. Alighanem nagyon sok időszerű témát lehet találni a ma iskolájában, de aligha van sürgetőbb feladat, mint az új rendtartás szellemében való munkálkodás. A mostani nevelési értekezletek alapvető témája egybeesik azzal, amit az új rendtartás is hangsúlyoz: nagyobb teret az iskolai demokratizmusnak, több önállóságot az iskoláknak. Ezt a szembetűnő különbséget az érvényét vesztett, és a két évre szóló új rendtartás között — tapasztalatom szerint — valamennyi pedagógus fölismerte. Az új nem a felnőttek is. A pedagógusoknak is meg kell tanulniuk az iskolai demokratizmust, bele kell jönniük a gyakorlatába. Az ifjúságot is meg kell tanítani rá. A napközi otthonokban szintén törekedni kell erre, hiszen, ha megegyeznek is a napközi és az iskola nevelési feladatai, a »második otthon« kötetlenebb módon foglalkozhat a gyerekekkel. Tágabb lehetőség nyílik a tanulók önállóságának továbbfejlesztésére, a helyes önértékelés kialakítására — erről is hallottunk a nevelési értekezleten. Bár több ilyen példát mondtak volna a pedagógusok: »Ildikó rontott olvasásból. Tanulótársai javasolták, hogy napi fél órával többet olvasson. Bea felajánlotta, hogy segít neki a szass;*tok, amelyeket »keret jelleggel« határoztak meg, ezek tartalmát mindenütt helyben kell kitölteni. Vannak pedagógusok, akik jobban szeretik a kész tervek végrehajtását, úgy gondolják, kevesebb a hibalehetőség, mint a nagyobb önállósággal végzett munkában. Az egyik kaposvári iskolában föl is vetette az egyik általános iskolai pedagógus, hogy »az utasítások végrehajtásában hol kezdődik és hol végződik az önál óság?« Azt hiszem, a régi, rossz gyakorlat szelleme szól a sorok közül, hiszen ma már világosan tudjuk: mindenféle feladat végrehajtásában sok függ attól, hogy az egyén milyen utat választ a cél elérésére. Nincs olyan mély szakadék az elvileg irányított és az önállóan kialanevelési értekezleteken több helyi példát mutassanak be egymásnak a nevelők, úgy juttathatják igazán kifejezésre, hogy értik az új rendtartást, tudják alkalmazni annak elvi útmutatását. NAGYON TALÁLÓAN fogalmazta meg az egyik pedagógus, hogy »az iskolai élet szervezettsége létkérdés«. Azonban nem elég tisztázni, hogy pontosan mit is értsünk alatta, módszert-e, vagy tartalmat, mindenkor fölül kell vizsgálni: a létrehozott szervezési forma, a »szervezettség«. nem vált-e öncélúvá, s milyen új feladattal lehet növelni erejét. így nem kell félnie az osztályfőnöknek sem az osztályfőnöki címtől azért, mert »parancsuralmi« viszonyt fejez ki a tanár és a diák között... Horányi Barna csak, a primadonnaként ismert népszerű Pálfy Alice milyen otthonos az aggodalmaskodó újgazdag anyuci szerepében ... Olsavszky Éva valósággal megfürdik ebben a szép szerepben. Igaz, éppen ő a legtisztább bizonyság arra, hogy csak színésznő van, aki lehet izgalmas primadonna is — Ki ne emlékeznék a kaposvári Tangolitára? — és tragika is. Szerepe szerint műlovarnő, de alakítása szerint királynő. A porond uralkodónője, aki ragyogásával szédült bogárként vonzza bűvkörébe a búdult- hevült polgárocskákat, s akinek ragyogásában a pipiskedö úriasszonyok tollászkodó, kot- kodácsoló tyúkokká válnak. Persze, aki nem látta a darabot, bizonyára kíváncsi, hogyan kerül a vibrálóan érzéki és fenséges Iduna műlovarnő az úrhatnám, filiszter öntudatú német famíliába. Erről szól a darab, a kellemesen szelíd konfliktusokra, igézőén szép dallamokra, bohókás szerelemre, kényelmés polgárágyban megálmodott cirkuszvilágra, nagy szerepekre épített zenés játék. Musical — a javából. 1950-ben írta Paul Burk- hardt svájci zeneszerző. A bohém fricskája ez a nagyképű, sznob nyárspolgár orrára, némi shaw-i iróniával fűszerezve. Világjáró mű, nagy dalbetétje: »Az én apukám...-» sláger volt, sláger marad. Születésnapot ünnepel az Oberholzer família, s a díszes és unalmas ünnepi vecsernyé- re megérkezik a kitagadott Alex, aki világhírű cirkuszigazgató és neje, a bájos műlovarnő. Egyszeriben lángra kap a család ifjú leánykája, valamint a férfinép: a beteges, köhögős Gusztáv bácsi, a borvirágos orrú junker, Fritz, és a filiszter méltóságú Henrik, a bankár. Amikor arról énekel Iduna, hogy az ő édespapája egy igen híres bohóc volt, ba- bonázottan kövétik az elképzelt kötélen, s körülrajongják ... Azt hiszem mindenki sejti, mi következik a cselekményben. A lányka felcsapna artistának, bohócnak vagy akárminek, de a bűvös Iduna inkább visszajózanitja szép kertészfiú szerelmeséhez, és a család is kénytelen-kelletlen beleegyezik inkább a rangon aluli házasságba. íme a nvárs- polgár életfilozófiája: inkább a mesalliance, mint a művészet ... I gaz, hogy a shaw-i humor a fináléban kimondatja a keserű igazságot: a legnagyobb cirkusz maga a házasság ... S érthető a göthös Gusztáv lázadása, aki agyonóvó, agyonféltő hisztis neje elől a trapéz megnyugtató kötelére menekül. A biztos sikerre számítva, a Tűzijáték könnyen lehetett volna rutindarab. S mégsem az a kaposvári előadásban! Több okból sem. Egyrészt azért, mert Asher Tamás fiatal és Igényes rendező, aki igen sok önállóságot ad a színen és a cirkuszporondon — főleg a porondon — a színészeknek, de a helyzetépítésben, a színészvezetésben igen finom eredeti ötletekkel lep meg bennünket. Másrészt azért, mert a színészek körében elhatalmasodott jókedvet érzünk — ugyanazt, amelyet legutóbb az Ahogy tetszik előadásán láttam feltámadni. Oldottság, könnyedség a jellemző — de igényességtől hajtottan! Csala Benedek zenei vezetése, ez a sramlisan harsány, máskor sanzonszerű líraisággal aláfestő muzsika igen jól segíti a hangjukat próbáló fiatalokat, hogy ne vívjanak küzdelmet a kott val, hanem előadjanak, éljenek a dalban fs. Ezért volt végig üde, természetes, kislányosan kedves, bakfismód hamvas Pogány Judit játéka és Mucsi Sándor igen meggyőző, szerelmes-kamaszos alakítása. Kiválóan sikerült a három vendég házaspár karakterisztikus megformálása. Elsősorban C?.akó Klára hívta fel magára a figyelmet a szögletes, rigolyás feleség szerepében, ugyancsak emlékezetes Csákányi Eszter szakácsnőjének vaníliaillatú és ii- basültszagú megjelenése: a levesestül és a merőkanál ihletése lengte körül. Nem tetszett viszont Alex figurája. Reviczky Gábor alkatától távol eső szerep ez. úgy véljük, több agresszivitást, szuggesztivitást hordoz a megírt alak, s ugyancsak elüt Oberholzer gyáros alkatától Papp István tanárosan szelíd megjelenése. A manézs legnagyobb »alakítása«, Dánffy Sándor, Kollai Róbert és Wágner Richárd önfeledt bohóc játéka előtt is a színreálmodó díszlet- s jelmeztervező Pauer Gyuláé. Látványos, okosan eltúlzott álomvilág ez, amelyhez nem mindig jól illett a naturális játék-attrakció, sőt egyenes stílustörésnek hatott. Bár kétségkívül meggyőzött bennünket arról, hogy a színészek becsülettel és bátorsággal elsajátították a cirkuszművészet néhány elemét. Némi kiábrándultságot is óhajtott tükrözni — gondolom a rendező szándéka szerint — mindez. A műlovarnő és a póni kettőse köny- nyen idézhette az antik Arany- szamár-história kéozetét, Olsavszky Éva a Szenti vánéji álom szamárszerető királynőjének fenséges gesztusával finomította a »rokonítást«. A színrevitel igényessége, az ügyes koreográfia, a sok eredeti ötlet kellemes — s bízunk benne: tanulságos színházi estét ajándékozott a nézőnek. Tröszt Tibor Rádió-televízió mozaik A nyárra készülnek Két hete kezdték meg a fonyódi strand felkészítését a nyári szezonra a költségvetési üzem dolgozói. Játékokat, hintákat, mászókat állítottak fel. Az új berendezések és a kabinsor külső és belső tatarozása mintegy százötvenezer forintba kerül. Máj,us 15-re már átadják az első vendégeknek az új létesítményeket. »Bővérű« toll Bárány Tamásé. Csaknem félszáz kötet bizonyítja írói szorgalmát. Egyik legismertebb kötele a Varos esti fényben. Most ez elevenedik majd meg a jövő hónapban induló forgatáson. A tv-játék főhőse az író, aki olvasóankétra utazik. Am Fűzíőpatonyára érkezve egyszer csak kitágul a tervezett beszélgetés: emberi sorsokat figyelhet meg, nemzedékek és egyének drámáit, komédiáit látja a vendég. S immár kilőtt cél, feladat végtehajtá- nem a -tervezett írói szereplés sában. mint azt néhány an 1 gondolják. Talán ebbe a szemléletbe tartozik az is, hogy alig esik szó gondokról. A most zajló nevelési értekezleteknek pedig az is a feladatuk, hogy minél több kérdést vessenek föl a pedagógusok. Ha nem is tudnak azon nyomban feleletet adni a témára, de hasznos a jelzés is, hogy »hol szorít a cipő« ... Szükség van erre — illetve erre is, hiszen az aránytalanság mindenütt elvetendő —, hiszen az új rendtartás azért szól két évre, mert várják a tantestületek segítségét a még jobb, még teljesebb rendtartás kidolgozásához. Ahogy igaz az a megállapítás, hogy az önkormányzatot nem lehet »megalakítani«, csak hosszú, kitartó munkával elérni, úgy áll arra is, hogy a ma iskolájában nema fontos, hanem a helység lakóinak szinte szociografikus megismerése. Katkó István dramaturg közreműködésével készült a forgatókönyv'. Gaál Albert rendező irányítja a kamerákat. Sajnálatos Az egykori cirkuszi csillag, a bohóc felesége most villamost vezet. Ám az idős özvegyasszony valójában még ma is a cirkusz porondján él. Pontosabban — miközben a sárga járművel átkeringi a várost — egészen másféle produkcióról álmodozik: újra a cirkusz porondján látja önmagát. Neves ügynök érkezik hazánkba: társulatát óhajtja kibővíteni. A bohóc felesége éjt nappá téve készül, hogy bemutassa a tervezett »világszámát«. Némi kis félreértés következtében aztán épp lánya leendő apósa, a szigorú, léhasággyűlölő professzor előtt produkálja magái ... Sólyom László Sajnálatos című bohózatának témája ez — dióhéjban. A felvételek irányítója Nemere László rendező, a bohóc felesége: Day ka Margit. Mikrofon előtt Számos új zenei felvételt készít a közeljövőben a rádió. A Rádióénekkar előadásában mai magyar zeneszerzők műveit rögzítik. Mihály András Falusi karénekét maga a szerző vezényli felvételre. Felveszik Ránki Dezső zongorajátékát is: Chopin Négy scherzo j át játssza. Az új felvételek sorába kerül Elisabeth Helm zongorajátéka is (aki máskülönben a magyar muzsika jeles előadója és népszerűsítője). Durkó Zsolt új zongoraművét adja elő. Ez a szalag nem sokáig várakozik: májusban már a nagyközönség is hallhatja — természetesen a rádióba». Innen-onnan A Belgrádi Televízióban Kéz a kézben cím - ' — -nkoztató zenés műs: show rendezője n, így: »Rövid tréfás j» .1 forgattunk a közelmúltban. Arról szól, hogy az újdonsült házaspár lopni kénytelen, hogy valamiképpen berendezhesse lakását. A tréfát egy tv-néző küldte be, s most felhasználtuk ötletét. Csak a nevét nem írta alá, ezért nem tudjuk, kinek küldjük a tiszteletdíjat.« S a cikkecske kommentárja a jugoszláviai Magyar Szó mellékletében, ahol mindezt olvastuk: »A fentiekből kiderül, hogy a tréfát valóban amatőr írta. Ha ugyanis valamelyik (profi) tv-szerzőé lenne a jelenet, az már a pénztárnál várná a tiszteletdíjat.« S egy kis hazai, most már saját toliból: hasonló esetről sohasem hallottunk, úgy látszik, nálunk nincsenek amatőrök. Műhely Hetenként kétszer, olykor több alkalommal is összese- reglenek a gyakorlott és a kevésbé járatos rádiósok egy kis helyiségben, hogy hallgassák a Tanár urat. így hívja mindenki Fischer Sándort, a beszédtechnika professzorit. S valóban javarészt a Tanár úr beszél, de úgy, hogy a hallgatók hallgatva is megtanulnak jobban beszélni. Arról van ugyanis szó, hogy néhány korábbi felolvasott mondat épp elegendő: Fischer tanár úr aztán igen szellemesen valósággal ízeire szedi szét a hallott szöveg hibáit... A beszéd rhűvészete címmel rövidesen ismét megjelenik Fi scher Sándor könyve. N. T. Szerelik a billenős hintát, melyből jó pár lesz a parton. I Nagy sláger volt tavaly a nagy méretű sakktábla. Mellette már készítik a másodikat az üzem dolgozói.
