Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-19 / 90. szám

Fiatal pedagógusok parlamentié A pálya kezdetén Hegnap Kaposváron, az ifjú- tagi házban tartották meg a kaposvári járás fiatal pedagó­gusainak parlamentjét. Részt vett az összejövetelen Tarr Gyula, a járási pártbizottság titkára, Csefc József, a járási hivatal elnöke is. Saázküencven részvevőből — négy szekcióban — válasz­tották meg azokat a nevelő­ket, akik a megyei ifjúsági parlament küldöttei lesznek. Kevés a fiatal vezető A parlament referense Eger- völgyi János volt, a járási hi­vatal művelődésügyi osztály- vezetője. Beszámolójában ele­mezte az ifjúsági torvény fon­tosságát, az ifjúsági parlamen­tek rendeltetését, és szólt arról, hogy milyen sajátos szerepük van mindebben a fiatal peda­gógusoknak. Az ifjúsági törvény értük is van, de hivatásuknál fogva ne­kik kell igen sokat tenni azért — más fiatalok érdekében is —, hogy érvényt szerezzenek előírásainak. A beszámoló fel­ölelte a járás közoktatási hely­zetét, kitért a fiatal nevelők iskolán belüli szerepére és is­kolán kívüli feladataira. »-Ke­vés fiatal hallat magáról, ke­vés a fiatal vezető« — hang­súlyozta az osztályvezető. Fel­tárta a pedagógiai munka fo­gyatékosságait, a közművelő­dési, ifjúsági élettel szembeni passzivitás tarthatatlanságát. Nehezíti ugyan a járás hely­zetét az, hogy rendkívül nagy az iskolába kiutazó nevelők száma, s ezért — érthetően — kevés idő marad az aktívabb társadalmi munkára. Igaz ugyan az is, hogy a kevés le­hetőséget sem használják ki .gléggé. Nem fukarkodott példákkal a referátum, több olyan fiatal pedagógus nevét jegyeztük meg, aki sokoldalú tevékeny­ségével máris példaként állít­ható a pályakezdők elé. Iskolán kívüli tevékenység Négy szekcióban folyt a vi­ta; óvónők, tanítók, tanárok és pedagógus népművelők ele­mezték az előadást, s egészí­tették ki egyetértve, vitatkoz­va. Az ifjúsági parlament sa­játos küldetését figyelembe vették: nem panaszfórum volt, hanem olyan tanácskozás, ahol javaslatokat tehettek a munka és a munkakörülmé­nyek további javítására. Igen sok területet vizsgáltak a fiatal pedagógusok, többek között érintették — a tanári és az óvónői szekcióban is — a képesítés nélküli nevelők se­gítésének, tantestületbe he­lyezkedésének a problémáját. Érzékeny visszhangra talált a viták során az a megállapí­tás, hogy a pedagógusoknak jobban be kell kapcsolódniuk a községek életébe. Ügy ta­pasztaltam — a pedagógus népművelő és a tanári szek­cióban egyaránt —, hogy a fiatalok nem akarják elhárí­tani ezt a feladatot, de jogos az a fölvetésük, hogy az isko­lán kívüli munkavállalásban jobb arányokat kellene kiala­kítani. Van ugyanis olyan fel­adat, amelyet más értelmiségi réteg tagjai is elvállalhatnak, de ezt természetszerűleg »■rá­testálják'« a tantestületre. Sőt olyan községi vezetőt is föl­említett egy fiatal tanárnő, aki hivatalos fórumon kijelentette, hogy a pedagógusnak »kutya kötelessége« az iskolán kívüli társadalmi munka. Érthető a hangnem miatti felháborodás, hiszen — ezt a parlamenten el mondottak alapján is hisszük — ilyen minősítő jelzők nél­kül is van kötelességérzet a nevelőkben. Hierarchia — törődés A tanítók szekciójában vető­dött fel egyebek között az a tapasztalat, hogy a járás több körzeti központjában nem megfelelő az iskolák orvost felügyelete, nem részesítik a kötelező előnyben a vizsgálat­ra küldött gyermekeket, a kör­orvos kanyarós gyereket visz- szaküldött az iskolába. A tanítónők panaszolták el, hogy a nyári szünetben úgy­szólván lehetetlen üdülöbeuta- lóhoz jutni, akkor ajánlgatják a beutalókat — februárban, márciusban —, amikor a leg­intenzívebb munka folyik az iskolákban. A fiatal pedagógusok ugyan­csak szóvá tették a pálya belső hierarchiáját. Az óvónők — teljes joggal — vetették föl, hogy az értekezleteken érde­mes lenne időnként szót ejteni az óvodai nevelési problémák­ról is, és több körzeti általá­nos iskolában a nőnapi figyel­messég kiterjedhetett volna rá­juk is! Lesz foganatja 4z OIOT tájékoztató kötete az ifjúsági utazási kedvezményekről, turistautakról Fontos kimutatást nehéz lenne készíteni róla, hogy ta­valy hány fiatal ismerkedett hazánk tájaival, s hányán lá­togattak határainkon túlra. Az örvendetesen magas szá­mokról könnyebben képet kapunk, ha ideírjuk: tavaly 160 ezren vették igénybe az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács kedvezmé­nyeit, ötvenezer fiatal pedig külföldi társasutazásra in­dult. Elégedettek természete­sen most sem lehetünk, a fia­talok utazási kedvét további kedvezményekkel serkentjük. Erre a célra huszonnégy mil­lió forintot fordíthatunk a központi ifjúságpolitikai alap­ból. Mit jelent ez a két tucat millió? Valamilyen utazási, üdülési kedvezményt kétszáz­lönböző tagsági igazolványok fölmutatása ellenében járó külföldi kedvezményekről is. Nemzetközi ifjúsági táborok, üdülőtáborok, ifjúsági szállo­dák, kempingek, vezetőképző táborok és a vándornak olcsó szálláshelyül szolgáló kollé­giumok pontos címe sorakozik hosszú oldalakon a könyvben. A Tájoló 74 alapos belföldi kalauzzal lepi meg az olva­sót. Ahova érdemes elmenni az országban, amit érdemes, megnézni, azt a kötet fölső-» rolja. (A somogyi fiatalok egy f másik kiadványból tetszésük szerint válogathatnak a bel­földi túrák közül. Nemrég hagyta el a nyomdát az Ex­press Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Somogy megyei kiren­deltségének tájékoztatója, amely rendkívül előnyös áron kellemes kirándulásokat ajánl.) Az OIOT tájékoztatója föl­kelti a külföldre készülők ér­A fenti szavakat a szünet­ben mondta Csek József, a já­rási hivatal elnöke, aki szin­tén részt vett a szekciók mun­kájában. A parlamentről [ ugyanis emlékeztetőt készíte- ! nek, ezt megküldik az isko- I Iáknak, a tanácsoknak és más ' intézményeknek. A parlament zárszavát Csek [ József mondta, méltatva az if- I júsági törvény jelentőségét, a differenciált, marxista világ- I nézetű pedagógiai munkát, s ráirányította a figyelmet az is­kolai sportélet fejlesztésének szükségére is. A járás ifjú nevelőinek par­lamentje összességében azt tükrözte, hogy a pálya kezde­tén álló fiatalok hivatástudat­tal, kritikai érzékkel lépnek a katedrára. Tröszt Tibor Fal nélküli múzeum Megjelent a Somogyi múzeumok közlemény ei első száma Otthonunkba vihetjük a so­mogyi múzeumokat... Kénye­lembe helyezkedve hol a ré­gészet titkait faggathatjuk, hol az 1843-as somogyi ese­ményeket pergethetjük le, s ugyanígy kielégíthetjük ér­deklődésünket a népi építé­szeti emlékekről, a termelő­szövetkezeti mozgalom kez­detéről. Ezzel csak jelezni kí­vánjuk, hogy mi mindenről olvashatunk a Somogyi mú­zeumok közleményei első, 1973. évi számában. Mielőtt részletesebb tartal­mi ismertetésbe kezdünk, el­ső szavunk a vállalkozásról szól. Hiszen egy »fal nél­küli múzeummal« gyarapod­tunk, illetve évről évre eme­letet húzunk erre a szép épít­ményre. S hogy nemcsak ma­gának tekinti ezt az ügyet a múzeum, annak is ékes bizo­nyítéka ez a kiadvány, hi­szen bárki számára könnyen hozzáférhetővé tette és teszi a jövőben is azokat az új ku­tatási eredményeket, melyek tudományos értékűek, és a nem szakembereknek is mon­danak valamit a régmúlt időkről, az időben hozzánk közelebb álló eseményekről. Ügy esik szó ebben a kötet­ben a szülőföldünkről, hogy más népekkel is megismer­kedhetünk. Az első szám ve­zető tanulmányának tekint­hető írás az avar kor időrend­jéről szól, de ennél a vitánál többéit is ad. Bakay Kornél Zamárdiban és Káptalantóti­ban a temetők töredékét föl­tárva, máris gazdag lelet­anyagot mutat be, s vállalja annak a kérdésnek a megvá­laszolását, hogy az avar kori sírdúlások célja babonás ha- lottcsonkítás-e, vagy rablási szándék vezette a kaporsók feltörőit. A szerző bizonyítása meggyőzi az olvasót: — A zamárdi és a kápta­lantóti temetők sírjainál min­den kétséget kizáróan bebi­zonyosodott, hogy azok az esetek is sírrablások, amikor — látszólag — csak a kopo­nya nincs a .helyén vagy háinyzik. Ehhez a tanulmányhoz kap­csolódik tulajdonképpen Ma- tolcsi János munkája, mely a Balaton környéki avar lovak­ról szól. K. Hankó Ildikó a káptalantóti avar temető em­bertani jellemzését tárja elénk. Szabolcs megyében a mai napig megőrződtek a sárkány­hoz és a sárkányöléshez kap­csolódó néphagyományok — erről szól Magyar Kálmán tanulmánya. 184S őszét idézi föl And- rássy Antal; tanulmányának témája az első mondatból is kiderül: — Amikor 1848 szeptember második felében Jellasics horvát bán mintegy 35—40 < ezer fős seregével több lép­csőben átvonult Somogyon. és az útba esett falvakat meg­sarcolta, a korábbi feszült és éles osztály ellen tétben rövid ideig minőségi változás kö­vetkezett be. Azt gondoltam, valamennyi tanulmányról, közleményről írok legalább egy-egy monda­tot, hogy az olvasó figyelmé­be ajánlhassam a Somogyi múzeumok közleményeit. Bí­zom abban, hogy az érdeklő­dés fölkeltéséhez ennyi is bőven elég lesz, s az ismerte­tett tanulmányokon kívül a többit is sokan elolvassák. A Somogyi múzeumok köz­leményei nagyon szép for­mában jelent meg, a tarta­lomhoz illő illusztráció- és képanyaggal. A címlapot Se- gesdy Katalin tervezte. Korányi Barna LEVÉL AUSZTRÁLIÁBÓL Negyven év után Kissé késve, és nem egészen nekünk szóló levelet hozott a posta Ausztráliából. írója so­kat tud Somogyról, Kaposvár­ról, szívesen emlékezik, ha emlékezete egynémely dolog­ban megrekedt is több évti­zeddel ezelőtt. Mégis szívesen közöljük sorait, hogy ráleljen számában jelt adunk magunk­ról. Szívesen és örömmel ven­ném, ha pár sorban megemlé­kezne lapjában e levelemről, és megadná a címemet is, hogy volt osztálytársaim leve­leikkel felkereshessenek. Remélem, fiatalabb taná­régi ismerőseire. A levél így, aktivak, Simon és Bársony tanar urakra gondoz lók, akik először szerettették hangzik: »Űj Somogy szerkesztőségé­nek, Kaposvár. Kedves Szer­kesztő Ür és kedves mindany- i nyian a szerkesztőségben. Mi, akik negyven évvel ezelőtt érettségiztünk a kaposvári ke­reskedelmiben, abban álla­podtunk meg, hogy tízéven- kint nagybecsű lapjuk húsvéti ezer fiatalnak. deklődését is, hiszen fölviiá­Hogy melyek a lehetőségek, j gosítást nyújt az árakról, az arról a napokban jelentetett meg egy száznyolcvan oldalas 1 Felicie Chilanti Három zászlót n | Salvatore Giulianónak 1 ^ útvonalakról. kötetet az Országos Ifjúság- politikai és Oktatási Tanács. A Tájoló 74-et már árusítják. Lapozzunk a könyvbe! Elő­ször is részletes tájékoztatást kapunk a kedvezményekről. Vajon tudja-e mindenki, mek­kora anyagi támogatást kap­hat egy pályakezdő ifjúmun­kás egy hétnapos üdüléshez? Hogy a mezőgazdasági, faipa­ri és élelmezésipari üzemek­ben dolgozó fiatalok milyen olcsón üdülhetnek a buda­pesti Hotel Ifjúságban? Hogy az egyetemistákat, főiskoláso­kat is kedvezményesen látják vendégül az Express-táborok- ban? Hogy a középiskolások és az úttörők is kedvezmé­nyeket élvezhetnek? Ismeri-e mindenki az ifjúsági szállás- utalványt vagy az étkezési utalványt? A könyv részletes tájékoz­tatót ad az utazási, es a kü­A Bulgáriába, *19. Csehszlovákiába, Jugoszlá-J viába, Lengyelországba, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba, Romániába és a Szov­jetunióba indulók okvetlenül tanulmányozzák át ezt a fe­jezetet, akár társasutazásra mennek, akár egyénileg utaz­nak. A Tájoló 74-et a szerzők vasúti távolságmutatóval, díj­szabás-tájékoztatóval Amikor a herceg kiszaba­dult, elmesélte, hogy elrab­lása után bekötötték a sze­mét és először autón, majd öszvéren utaznak vele egész éjszaka. A kendőt csak reg­gel vették le a szeméről, egy rendes, szép kis szobában. Ott őt tiszta ágy, asztal és nagy tálca friss gyümölcs várta. Azt követelték tőle, hogy írjon levelet a hozzátartozói­nak meg az intézőjének: a rendez- a váltságdíj kifizetésének mód- , . . .... . ' f ját kellett tadatnia. Engedel­venynaptarral, rövid jogsza- 4 meskedett. Aztán magára bálygyűjteménnyel és hasznos f hagyták; az ablakokat meg a2 címjegyzékkel is kiegészítet- fajtókat természetesen bezár­ja f ták. A banditák minden ol­f dalról őrizték az épületet; A kiadványt elsősorban a f hallotta hangjukat. Amikor fiatalok figyelmébe ajánljuk, f eljött az étkezés ideje, rang­de az idősebbek sem veszte-iidt ti!?tclve szólítottak ......... , . f — Herceg uram, g elik fölöslegesen az idejüket, f retne enni? ha végiglapozzák. f Csúfot akart űzni belőlük. F. D. fs ezért azt felelte; mit sze­— Előételnek osztrigát, az­tán egy kevés vaja» spagettit, utána frissen fogott halat, rántva. — A bort vagy a sört sze­reti jobban ? — A halhoz száraz fehér bor való, hidegen — válaszol­ta élesen a nemesúr. Telt-múlt az idő, a herceg nagyon éhes lett. Már azon volt, hogy kér egy kis sajtot és kenyeret vagy valami mást az őröktől, amikor meghallot­ta az ismerős hangot: — Herceg uram, álljon arccal a falhoz. Engedelmeskedett. Homlo­kát a falnak támasztotta, va­laki belépett, rövid ideig ma­radt, aztán az ajtó becsukó­dott. A herceg megfordult. Az asztalon némi változtatás­sal az állt, amit kívánt: csak az osztriga helyett kapott másfajta, ízletes kagylókat. Néhány nap telt el idege­sítő várakozásban. Kiújultak régi betegségei, a herceg or­meg velem a gyorsírást és n közgazdaságtant, amelyért örökre hálás vagyok nekik. Nagyon örülök, hogy a virá­gos város milyen sokat fejlő­dött és szépült, és hogy re­ménykedhetek, egyszer talán még sétálhatok a főutcán. Hi­szem, hogy a gimnazisták és a keristák közötti sportvetélke- ~ dés még mindig folyik, és mi, fkeristák nyerünk többször. A vest kért. Alig telt el egy tnapv távolság és az idő sem- óránal több idő. amikor új )mn sem homalyositott elben- hangot hallott kívülről. Mű- lnev}’ mindenkire es mindenre veit ember beszédje volt: ymlekszem szinte megdobben­— Mit érez? Fájdalmakat? Jto Pontossággal. Milyen fájdalmakat? Étvágy-J A kaposváriak összetartanak tálán? Nyomja meg erősen a tilt Syney-ben. Már nincsenek bordái alatt, jobb oldalt. A isportvetélkedők a keristák és a mája? Fáj? Erősen nyomja! fgimnázisták között, csak áruló És a láthatatlan doktor el-ikönnycseppjeik bizonyítják, készítette a diagnózist, előírta f hogy számunkra feledhetetlen a gyógymódot. ta város, Kaposvár és Somogy­A herceg később elmesélte, Szeretettel üdvözlöm hogy az orvosságok csakugyan fP”*’ kívánok kellemes husve- használtak jlot> egeszseget, es újságuknak Kemény dió volt a monte­f emelkedő példányszámot. leprei fiú. A hercegek és aí Címem: Kingogrove NSW. bárók visszalopództak Paler- \2208. 287 Stnoey Cresh Road. móba, megint összegyűltek, és J sietve megbízták a tekintélyese Kaizer István.« öreg partinicói maffiavezért, > Santo bátyát, hogy tárgyaljon í .üdvözlést, a Giulianóval. f jókívánságokat, ámbár az Uj . . ... . . , f Somogy 1944. november 29-én ;ati-™ng0 eS neheznek #jelent meg utoljára Kaposvá- ígeraezett. #ron. valóban sokat fejlődött és A jobboldali szeparatista f szépült Kaposvár, ezt tanúsit- mozgalom vezetői hirtelen f hatjuk. A sportvetélkedőkről mint a Savoyai-ház hűséges fazonban nincs hírünk, mint- hivei léptek föl, komoly ígé-fhogy kereskedelmi iskola sincs retet tettek a tábornokoknak, #a régi értelemben, s mintha u akik ígéretüket továbbították £ virtuskodás is alábbhagyott Romaba, az államfői palotaba. f volna. De ez ne kedvetlenitse Santo bátya, az öreg maf-fel Kaposvár szülötteit. Másfáj- fiavezér kénytelen volt nagyfta »virtuskodás« folyik itt, nehezen egész udvarával föl-f mint negyven évvel ezelőtt, kerekedni, ha találkozni akart f Reméljük, barátai, volt osz- a bandavezerrel; egyik hely- f tálytársai, tanárai erről is tá­rol a másikra kellett vándó- f jékoztatják majd leveleikben, rolnja, míg elérte, mert az * óvatos és ravasz Giuliaao f senkiben sem bízott meg. f (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents