Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-19 / 90. szám

Hétköznapi építőkövek

AZ ESZMECSERE alatt az [ az egy községben működő, kü- | leiket a tanácstagok. Az eszmotoszkált a fejemben, amit j lönböző nőbizottságok sem ; meesere során kikristályosodott az a tény, hogy megyénkben a határozatokból adódó i feladatok közül eddig a leghallottam már emlegetni: a tartják egymással a kapcsola- nöpolitikai határozatok végre- ! tot. Így azután a jó szándékú j

hajtásában nincsenek nagy, törekvések gyakran az elszi- látványos cselekedetek, meg- j geteltség miatt jutnak zsákut- mozdulások. Annyira összetett, j cába.

sokrétű feladat ez, hogy csak j kitartó, következetes hétköz- \ napi munkával lehet lépésről lépésre előrehaladni. Az ember figyelme pedig, sajnos, olykor elkerüli ezeket az aprónak látszó tetteket, más szóval:

(A tegnapi eszmecsere egyik tanulsága: égetően szükség

volt már ennek a találkozónak a megszervezésére. Néhány vélemény: “Az ember szeretne már tenni valamit, ha megbízták ezzel a tisztséggel. Do nem mindig értékeljük meg- I hogyan tehetnének javaslatot felelően a “hétköznapi építő- | az országos tanácsnál, ha nem

köveket«.

(.4 Magyar Nők Országos Tanácsának hat somogyi asz- szony a tagja. Tegnap ke sor először arra, hogy a A3- gyei pártbizottság nörefercnsé- v el, Tcmesi József nevel találkozzanak, közösen tanácskozzanak a határozatból adódó feladatok végrehajtásáról. A hat tanácstagból négyen — Hegedűs Józsefné, Koletár Jó- zsefné, Nánási Imréné dr. és Szél Andrásáé — vetlek részt a beszélgetésen.)

Nem egy fórumon találkoztam már azzal az észrevétellel: az elszigeteltség akadályozza a munkát. A nőpolitikái határozatok alapján a szervezeti keretek mindenütt kialakultak, a tartalmi munkához viszont meg kell keresni a megfelelő módszereket.

A megyében 52ÖO nőbizottság vagy nőfelelős tevékenykedik. Az azonos területen dolgozók még csak-csak tudnak egymás munkájáról, gondjairól, szerveznek tanfolyamokat, esetenként tapasztalatcseréket, de több példa van arra, hogy

I ismerjük a megyében kialakult helyzetet, ha nincsenek átfogó ismereteink, tapasztalataink?-* “Valóban. egy kissé eyökértelenekké váltunk, és ezért őszinte öröm, hogy egy gyümölcsözőnek ígérkező kapcsolat agakul ki, illetve kezdődik ezzel a mai találkozóval.-<)

Mennyi ötlet, mennyi .megszívlelendő gondolat hangzott el ezen a beszélgetésen! Arra gondoltam, ez önmagában is bizonyíték arra, hogy a nőpolitikái munkában mennyi ki nem használt lehetőség rejlik még. Gondolok itt például arra a megállapodásra, hogy a jövőben egy-egy országos tanácsülés előtt találkoznak a tanácstagok a megyei nőreferenssel, konzultálnak a tanácsülés elé kerülő kérdésről, illetve arról, hogy az adott témával kapcsolatban mi a helyzet Somogybán.

Temesi Józsefné átfogó, az eddigi munkát értékelő. a gondokat és a további feladatokat őszintén feltáró tájékoztatójának szinte minden fejezetéhez hozzáfűzték észrevétenagyobb előrelépés a szociálpolitikai intézkedések terén történt. A meglehetősen lassú szemléletváltozással .magyarázható viszont az, hogy a nők szakmai, politikai műveltségének színvonala kis mértékben emelkedik, kevés nő dolgozik vezető beosztásban, és az erőfeszítések ellenére sem sikerült még mindenütt megvalósítani az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét.

(Nánási Imréné dr.: — Véleményem szerint egy meglehetősen szorító problémát kell megoldani. A munkahelyén teljes értékű munkát kell végeznie a nőnek, teljes értékű családanyának kell lennie. Ezek után hol és hogyan vállaljon közéleti tevékenységet? Ennek a módját kell megkeresni. mert rendkívül nagy szüksége van á társadalomnak a nők közéletben való részvételére. A házi munka az egyedüli, ahonnan időt lehetne nyerni. Ehhez viszont rögtön kapcsolódik az egész ellátás, szolgáltatás sokrétű problémája. Kialakultok a nagyközségek. Nem lehetne itt körzeti szolgáltató centrumokat is kialakítani?)

A TEGNAPI eszmecserén valami megkezdődött — ami talán eddig egy kicsit hiányzott. Egy lépés ismét előre. Egy hétköznapi építőkocka.

Vörös Márta

Látványos fejlődés nyomában

Igényesebb lett a politikai munka

ÉPÍTŐ FIATALOK

Bármelyik oldalról jellemezzük is a Delta Sportáru és Bőrkonfekció Szövetkezet munkáját, eredményei mindenképpen impozánsak. 1966- tól mintegy 15-szörösére nőtt a szövetkezet termelése: az 5—6 milliós szántról tavaly eljutottak a 83 millióig. Ez a növekedés, bár együtt járt a foglalkoztatott^ számának gyarapodásával — 40-ről 460- ra —, mégis gyorsabb volt a létszámemelkedésnél. Szinte ilyen rakétasebességgel alakult át a szövetkezet profilja is: a hajdani lószerszámot és szíjárut gyártó ktsz a munkásvédelmi cikkek gyártásának legnagyobb hazai bázisává vált.

E látványos fejlődés okait kutatva látogattunk el a szövetkezethez. Az igazi központ Kaposváron a Vörös Hadsereg útján van. Az utcafronton kétszintes, tágas, világos üzemház van, amelyet körbefognak a kis, lapos tetejű raktárak, a szabászat, a tmk, a labdásrészleg és a szociális helyiségek. Ezt a telepet 1966-ban kapták meg félmillióért. Akkor még a régi, rissz-rossz épületeken kívül nem volt Itt semmi, s az újat teremtésnek bontással kellett kezdődnie. Azután aránylag rövid idő alatt felépültek a jelenlegi épületek, s viszonylag olcsón, sok-sok társadalmi munkával készültek el. — Hordtuk a maltert — mondja a szövetkezet műszaki vezetője, Zsalakovics László.

Az igazán nagy ötlet, a munkásvédelmi termékekre való átállás volt. — Miért ezt a terméket választották? — kérdeztük. — Hiszen Somogyin és a környéken ennek se hagyománya, se közvetlen és parancsoló társadalmi szüksége nincs.

— Legelőször csak próba- óppen kezdtünk néhány unkásvédelmi kesztyűt kelteni — mondja Bokor Jó- 'f elnök. — Rögtön meg- . :tük. hogy van benne fau- ia. A gépek mellett dol- :ó ember védelme, az em- . ri munka értéke — ezeket, megállapításokat akkor is, ta is szüntelenül hallottuk, ahogy ezeket az elveket érteni, hozzájuk alkal- .kodva jó és hasznos térikéi megjelenni, tartósan piacon maradni, ez volt a .héz dió. Például többször i ajánlatot tettünk az Ar- \ külkereskedelmi vállalatuk, hogy a küiföldön kiállított cikkei között mutassa be a mi munkásvédelmi tsrméték ezeket a cikkeket, és azóta rendszeresen vásárolják. Ma már gyártunk 20—30 féle kesztyűt, kötényt, lábszárvédőt, ujjvédőt a műszer- és gyógyszeriparnak, valamint azbesztszálból szőtt speciális csapolókesztyűket. Olyan ke- letük van e termékeknek, hogy tavaly az Artex már félmillió forintot adott nekünk fejlesztésre (!), hogy a

változatlanul érvényes. A szövetkezetnél máris újabb beruházásokon törik a fejüket. Jelenleg az úgynevezett hasítékbőrt használják fel, amelyet félnyers állapotban kapnak az újpesti bőrgyártól. A rendszeres bőrszállítások

nyomán még gyümölcsözőbb együttműködés alakult ki a gyár és a szövetkezet között: az idén például a Deltánál

termelést fokozzuk tőkés ex- megkapják azokat a gépeket,

portra.

Ahogy a szövetkezetnél megismerték a munkásvédelmi cikkeket és mindjobban belelendültek a munkába, ezzel párhuzamosan készült el az új üzemház. 1972-ben adták át a Vörös Hadsereg útján, s ugyanebben az évben a termeket be is «-népesítették-« 99 új, az NÜK-ból származó Claes géppel. Ezek valósággal ontják a termékeket. Tavaly például 53 millió forintot tett ki az export értéke. A fejlődés, a belőle származó szövetkezeti és külkereskedelmi haszon olyan nagy volt, hogy tavaly az elnök miniszteri dicséretet kapott

«Ha egyszer egy üzlet menni kezd!« Ez a szólás itt is

melyeket az új berendezések beállítása után Üjpesten leszerelnek. Ezzel a szövetkezetnél is létrejön bőrgyártási kapacitás, s a jelenlegi műhelyek mögötti területen tímárüzem fölépítését tervezik. Az új üzemben a tervek szerint 150—200 ezer négyzetméter bőr készülne, s ez kétszeres hasznot hajt majd a szövetkezetnek.

— A következő tervidőszak közepére el szeretnénk érni a 120 milliós termelési értéket mondja Bokor József. — A bőrgyártás a termelési értékben nem jelentkezik, de termékeink órában és a nyereségben feltétlenül.

Cs. T.

A Somogy megj'ei Állami Építőipari Vállalatnak járási jogú KISZ-szervezete van. Erre az irányítás szempontjából volt szükség, hiszen a vállalatnak — feladataiból következően — a megye több részén van munkája, ahol fiatalok is dolgoznak, s a fő-, illetve építésvezetőségeken van egy-egy alapszervezet is. összesen 37'J tagja van a KISZ-nek, tizenkét alapszervezetben. Vannak közöttük szakmunkások, vezető beosztásúak, mérnökök, üzemvezetők. E heterogén ösz- szetételből, és abból, hogy a vállalatnál sok ingázó fiatal dolgozik, számos gondja fakad a KISZ vezetőségnek. Külön »téma« az ipari tanulók helyzete. Mint Kiss Béla, a vállalat KISZ-szervezetének titkára elmondta, ők az iskola a'.ap- szervezotéhez tartoznak. Ebből számos hátrány szárma.. ;, így többek között az is, hogy.a fiatalok nem tudnak szervezett keretek között megismerkedni a vállalat munkájával Ezért van az is, hogy a szakmunkásvizsgát megszerzők egy részé elmegy a vállalattól.

, — Régi célunk, és szeretnénk minél előbb megvalósítani, hogy a tanulók is a vállalat alapszervezetéhez tartozzanak. így jobban tudnánk a fiatalokkal foglalkozni. Tervünk szerint megmaradnának a fiatalok alapszervezetei, de a programot közösen szerveznénk meg. Ennek keretében tájékoztatni tudnánk őket a vállalat munkájáról, politikai tevékenységéről. A fiatalok 'nevelését szolgálnák a tanépítkezések is. Itt csak fiatalok dolgoznának — természetesen megfelelő szakmai irányítás mellett —, az alapozástól az épület befejezéséig. Ez nagymértékben segítené a szakmai ismeretek elsajátítását. Sajnos, a művezetők egyelőre nem szívesen vállalják az ezzel járó munkát, pedig nem kevesebbről van szó, mint a következő évek szakembereinek

képzéséről — mondta Kiss Béla.

— Tavaly a vállalat KISZ- szervezetének éleiében jelentős változások voltak. Milyen eredményekről tud beszámolni?

— A KISZ-szervezet úgy

igyekezett megszervezni a programját, hogy segítse a vállalat termelő tevékenységét. Erre csak égy példa: a központi telep építésében a fiatalok több mint kétezer óra társadalmi munkát teljesítettek. Ősszel választások is voltak: huszonhét tagú bizottságot, kilenctagú vb-t, illetve öttagú pénzügyi ellenőrző bizottságot választottak. A választások alapján — véleményem szerint — igényesebb, magasabb szintű politikai munkát kifejtő fiatalok kerültek a KISZ-vezetőségbe. Ennek

eredményeként nőtt a tagiétViselkedés és szemlélet

Viselkedünk. Utcán, áruházban, autóbuszon, mindenütt, ahol emberek között vagyunk. Nem «eresztjük el magunkat«, betartjuk azokat a normákat, melyeket illik betartani. Jelzőink vannak: »jól nevelt, udvarias, előzékeny« stb. Mind azt a fajta magatartást fejezik ki, melyek a kulturált embert jellemzik.

S ez a kezdetben talán idegen »viselkedés« lassan a természetünkké lesz. Nem csíkos rabruhaként viseljük, hamogyi községről, Karódról

szól. Főzőkanál mellől üzembe került asszonyokat, lányokat, fiúkat mutatott be.

S ennek a — mondom:

egyébként igen közepes — kis- filmnetk volt egy szívszorító része. Egy fiatalasszony cigányfiúhoz ment feleségül. A boldogságról vallott, az elválaszthat atlanságról, a szerelem erejéről. Olyan egyszerű — és éppen ezért olyan igaz — szavakkal, melyeket csak nagyon jó írók tudnak papírra

nem azért, mert túl jelentős1 önteni, talán mert sok

Már kisgyermekkorban. Máskülönben olyasfajta — bizonyos értelemben: skizofrén — ember lesz belőlünk, aki nem kevés sunyisággal adja társaságában a »jóíiút«, míg otthon igazi énjét mutatva: durva, kíméletlenségig egoista.

Ezek jutottak eszembe akkor, amikor az egyik este hazafelé igyekeztem a moziból. Bevallom: a »nagy filmre« már nem is emlékszem. A kí- sérőműsorra annál inkább. S nem azért, mert túl jelentős kisfilmnek tartom. Nem az.

ilyen

emreinket is. Azután megismer- J Közepes alkotás. De egy

gazdag lelkű, egyszerű bért ismernek.

És akkor valahol a mozi kö- t zéptáján valaki nevetni kezdett. Nem igazi nevetés volt ez. Erőltetett, figyelmet elvonó, már nem kamasz -— de J még nem felnőtt nevetés. ! Azért mondom, hogy nem fel- j nőtt, mert — bár a hangja színe után nem lehetett kiskorú az illető — valójában éretlen serdülőkorú szintjén állhat; ezt bizonyította idétlen fel- vakkantásaival. Egyébként biztos vagyok benne, hogy a | bátorító sötétség nélkül nem )

mert volna vállalkozni a »produkcióra«. Napfényen már tud viselkedni, de félhomályban még nem. Nem vált még »vérévé« ez. Talán nem is válik soha.

S újra nevetett, amikor azok az igen tiszteletreméltó asszonyok a varrógép mellől felkelve otthon ellátták az állatokat, kapáltak, serénykedtek a kertben, mezőn. Akkor már többen bosszúsan pisszegtek. Valószínűleg nekik is az juthatott az eszükbe, ami nekem. Hogy ezek az asszonyok, lányok nemcsak maguknak kapálnak, dolgoznak a mezőn. Nekünk is. A harsányan rohögőnek is. Hogy a város boltjaiban több zöldség, kenyér, hús legyen. Nem nevetést érdemelnek. Tiszteletet annál inkább, s annál többet.

Milyen jó, hogy csak kevesen találnak nevetnivalót ezen. S mennyire megköny- nyebbült a nézőtér túlnyomóan nagy többsége, amikor az idétlenül viselkedő »unalmasnak« találván a műsort, kitrappolt a moziból!

L. I,.

számunk, aktívabbá váltak a i tagok. A küldöttértekezleten j például a megjelentek huszonöt százaléka szólt hozzá az előterjesztéshez, s nehéz volt a tartalmas vitát berekeszteni.

— Milyen határozatokat hozott a küldöttértekezlet?

— A legfontosabbat említem először, az 1974, évi akcióprogram elfogadását. Figyelembe kellett venni az előbb említett nehézségeket, a szétszórtságot a különböző szintű képzettséget, a bejárók nagy számat. Ezért a politikai oktatási anyagot ehhez igazítva határoztus meg, s úgy gondolom, hogy a: így megszervezett munka elérte célját. Jobb lett a kapcsolat j a vállalat párt-, illetve szakszervezetével is. Az utóbbival például együttműködési szer- zödést kötöttünk, hiszen a vál- | lalat dolgozóinak mintegy 50 százaléka harminc éven aluli. 1 A KISZ figyelemmel kíséri, | hogyan biztosítják a vállalatnál a továbbtanulás lehetősé- ; gét, hogyan alakul a fiatalok j bérezése.

— Hogyan segítik a vállalat munkáját?

— Ä legjobb példa erre most ! a barcsi panelparkettagyár í építése. Ez KISZ-védnökség j gél készül, de nem az első I ilyen. A KISZ-védnöksággel ! készült beruházások eddig 1

mindig határidőre készültek el. Említhetném a Marcaliban épülő betonsílót is, ahol szinte példa nélkül álló intenzitással dolgoztak a fiatalok.

— A múlt évi munka alapján sokan kaptak kitüntetést a fiatalok közül.

— A KISZ kb vállalatunknál megvizsgálta a KISZ tömegbefolyását. Mintegy kétszáz fiatalt kérdeztek meg, a a válaszok alapján jónak értékelték tevékenységüket. A forradalmi ifjúsági napok alkalmából egy alapszervezetünk megkapta a KISZ kb dicsérő oklevelét, és többen kaptak egyéni kitüntetést.

Az 1. számú fő-építésvezetőség alaoszervezetének titkára Dévai György, ök kapták az oklevelet. Hatvan fiatal van az alapszervezetben. Múlt évi munkájukban éppen a politikai munka, illetve a Vállalat termelési tevékenységének segítése volt. kiemelkedő. Az itt dolgozó fiatalok társadalmi munkájának értéke a múlt évben mintegy 300 ezer forint volt.

— Az év második felében megduplázódott az alapszervezetben a tagok létszáma. Ez szervezettebb munkát tett lehetővé, nagyobb súlyuk lett megmozdulásainknak. Minden társadalmi munkán vagy szombati műszakon 100 százalékos volt a tagok megjelenése

— mondta Dévai György. — Az új vezetőség megválasztása óta szemléletváltozást tapasztaltunk, ez egységesebbé tette az alapszervezetet, eredményesebbé a munkát.

— Mit vár ettől az évtől!

— kérdeztük Kiss Bélától, ak) ugyancsak a kitüntetettek sózott van: az építőipar kiváló dolgozója lett.

— Az 1974-es célkitűzése« alapján a létszám növekedését, mintegy 100—120 fővel. Ehhez azonban következetes munka kell. Várom még, hogy a fiatalok egyértelműen -leteszik voksukat« a vállalat melleit, s a politikai és gazdasági vezetőség céljait támogatják. Mindebben optimista vagyok, s hiszem, hogy nem ér csalódás az év végén. A korábbi években a vállalat fiataljai nem látták értelmét például a vitának. Most már ott tartunk, hogy alig lehet ezeknek véget vetni, s nagyon hasznos gondolatok vetődnek fel egy-egy ilyen megbeszélésen. Megváltozott a fiatalok munkájának elismerése is. Nemrégiben mondta a vállalat igazgatója, hogy elsőként a fiatalok értették meg a. vállalat célkitűzéseit, s tették magukévá.

Mis

utUa

v