Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

rÜLiztetí Szepknzt&ié/}-! A február 17-én megjelent »Aranycipők-« című cikkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Mindenekelőtt kö­szönöm írásukat, mert megjelenése napján több ember ke­reste föl Sió Áruházunkat, érdeklődött a 698 forintos *aranycipő« iránt, és természetesen vásárolt is. Az »aranycipő-« történetével kapcsolatban szeretném elmondani, hogy Sió Áruházunk a megye legnagyobb üz­lete, amely nagy árbevételi lehetőséget nyújt, de ezzel együtt természetesen gazdag áruválasztékkal kell rendel­keznie. Vásárlóink egy része a középáras, kommersz árut keresi, van azonban egy jelentős réteg, mely a különleges, luxuskivitelű, egyedi ruházati cikkeket vásárolja. Vevőkö­rünk összetétele szinte kényszerít bennünket arra, hogy csupán a férfi félcipőből hatvanfélét árusítsunk. Ez azt je­lenti, hogy a 168 forintos olcsó cipőtől a 229 forintos kö­zépáras cipőn keresztül a drágább, 698 forintosig igen bő választék áll a vásárlók rendelkezésére. Egyébként az »aranycipőével*• azonos anyagból készült lábbeli Budapes­ten 900—1000 forint körüli áron vásárolható meg. Hozzá- tehetem mindjárt, hogy ezt a fajta cipőt a Veszprémi Cipő- nagykereskedelmi Vállalattól 698 forintos fogyasztói áron vásároltuk meg. »Az »aranycipőből« eddig 114 párat adtunk el. Nem kí­vánjuk tehát páncélszekrénybe zárni, inkább önkiszolgáló cipőosztályunk polcaira tesszük ki, hogy a vevőink igényeit kielégíthessük. Tisztelettel: Qljpji CfxuMr, a Sió Áruház áruforgalmi osztályvezetője Tisztelt Szerkesztőség! Van a Gilice utca 17. szám alatt egy kis telkünk a hús­kombinát átvevő és szállító telepe közvetlen szomszédsá­gában. A szállításnál elszabadult állatok már annyi kárt tettek nekünk, hogy azt felsorolni is nehéz volna. A kerí­tést több helyen megrongálták, ott a növényeket, a termést kitaposták. Kártérítést nem kértünk, csupán annyit, hogy javítsák ki a kerítést, és állítsanak a drót mellé valami védőkorlátot. A múlt év július 17-én levélben közölték velem, hogy a panaszomat felülvizsgálták, jogosnak ítélték, és 15 na­pon belül megjavítják a kerítést. Azóta sem csináltak raj­ta mást, csak újabb kárt. Nemrégiben újra felszólítottuk őket, de durva hangon elutasítottak bennünket. Nem csi­nálják meg — mondták —, mert a kerítés régi. így nem tudjuk hasznosítani a telkünket, mindent tönkretesznek az elszabadult állatok, és bármit el is lophatnak, mert az át­vevőhely felöl a szétszaggatott kerítésen szabad bejárat van. Kérem szíves segítségüket, írják meg, mit lehet tenni. Tisztelettels tVieza. Qitvánnt v'*>posvár, Száirtó Imre u. 3. sz. alatti lakos XXX. évfolyam, 50. szám. Péntek, 1974. március 1. Fiatalok a megyéjükért A somogyi diákklubok vezetői tanácskoztak Kaposváron Az ország tíz felsőoktatási intézményében mintegy 650 fiatalt tömörítenék közössé­gükbe a somogyi diákklubok. Közülük a legrégebbiek már hetedik éve működnek, de olyan is van, mely csak az. idén alakult. A klubok kezdetben azt a célt' tűzték maguk elé, hogy összefogják az egy-egy intéz­ményben tanuló somogyi fia­talokat, megismertessék őket a megye altalános fejlesztési programjával, és ezen beiül azokkal a feladatokkal, me­lyeknek megvalósításában majd rájuk is számítanak. A megye vezetői ennek érdeké­ben többször tájékoztatták a somogyi egyetemistákat, főis­kolásokat gazdasági, politikai és művelődési életünkről, fej­lesztési törekvéseinkről. Mind­ezek mellett különböző bemu­tatók, előadások és találko­zók alkották a klubok tevé­kenységét. A megyei KISZ-bizottságon tegnap megtartott tanácsko­záson azonban — melyre minden diákklub elküldte képviselőjét — arról esett szó elsősorban, hogy túl kell lép­ni az eddig kialakult gyakor­laton: főleg a tartalmi mun­kát kell javítani. Erről szólt — részletesen elemezve a klubok eddigi működését — Gyenesei István, a KISZ me­gyei bizottságának munkatár­sa is. Kocsis László, a megyei ta­nács elnökhelyettese, dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság munkatársa és \ Tóth József, a megyei tanács j osztályvezetője ugyancsak azt j kérte a klubok vezetőitől és j rajtuk keresztül a somogyi diákoktól, hogy programju­kat főképp a megye és saját maguk számára egyaránt hasznos tartalmi együttműkö­dés képezze. Elsősorban olyan tudományos diákköri dolgoza­tok elkészítését, pályamunkák kidolgozását javasolták, me­lyekkel hozzájárulhatnának a megye gazdasági, társadalmi feladatainak megoldásához. Ehhez arra van szükség, hogy a diákok pontosan ismerjék azokat a témákat, melyeknek gyakorlati megvalósításához adottak a lehetőségek; ezeket a közeljövőben összeállítják és eljuttatják az intézmé­nyekhez. A tudományos mun­ka díjazása, a dolgozatok hasznosítása bizonyos anyagi alapot is képezhetnek a klu­bok működéséhez, melynek most ugyancsak szűkében vannak. Szó esett továbbá arról, hogy nyitva áll a lehetőség a diákklubok tagjai előtt publi­kálásra is a megyei időszakos és egyéb kiadványokban. Ter­mészetes, mindezek mellett továbbra is gazdagítani sze­retnék programjukat kulturá­lis rendezvényekkel, elsősor­ban kiállításokkal és somogyi vezető szakemberekkel való találkozásokkal. A tanácsko­záson több ötlet hangzott el arról, hogyan tudnák segíteni a megye ifjúsági mozgalmát. Ünnepi évforduló előtt tOZOK Fából — cigaretta Az an god »Planet-“ cég, amely eddig csak műszálas szövetek készítésével fog­lalkozott, most bevezette a cigarettagyártást is. A cég vezetősége új termékét reklámozva azt állítja, hogy kutatói hat évet for­dítottak a hagyományosnál kevésbé ártalmas cigaretta kidolgozására. A Planet márkájú cigaretta csak 50 százalékban tartalmaz do­hányt, a töltőanyag másik fele különlegesen prepa­rált faanyag. Hogy ezt mi­lyen fából és hogyan ké­szítik — ez a cég titka. A dohányosok megked­velték az új cigarettát, ám az adóhivatali központ elé­gedetlenkedik: az ilyen fajta dohánykészítmény eladása után befizetendő adóilletéket felére kell csökkenteni. Gyenge idegzetűek a fogorvosok? Az Egyesült Államokban a közelmúltban lezajlott fogorvos-kongresszuson ér­dekes vizsgálatra került sor. A vizsgálat eredmé­Az értékelés napjai Egy kiadvány — egy telefon Tegnap kaptam kézhez, s, ahogy mondani szokás, nem tudtam letenni, míg végig nem olvastam. Egyszerű, sze­rény stenciles kiadvány a ka- pospulai klubkönyvtár honis­mereti szakkörének híradója. A mindössze 12 oldal egy ki­emelkedően jelentős történel­mi szakaszt ölel fel: egy hét múlva, március 8-án lesz a szövetkezet tizenötödik »szü­letésnapja«. » Fél nap alatt lett Kapospu- la termelőszövetkezeti község — ennek az izgalmas fél nap­nak a krónikájára emlékezik először Illés János elnök. És hogy miért lett Ezüstkalász a szövetkezet neve? »Sok volt itt a kiválóan gazdálkodó, ezüstkalászos gazda.« Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy a 15 év tényeit rögzítő grafikonok, rajzolt ábrák szinte mindegyike tö­retlenül ível fölfelé. 11,7-ről 26,5 mázsára emelkedett más­fél évtized alatt a búza hol­danként! átlaga, 15-ről 34 mázsára a kukoricáé. Egy te­hén akkor alig több mint ezerkilencszáz liter tejet adott, ma 3152 liter az átlag. Ez az egyetlen nagyüzem ti­zenöt év alatt 1 140 000 forint­ról 27 450 000 forintra emelte áruértékesítését. (!) A munkát, az embert dicsé­rik ezek a számok, éppúgy, mint az a kilenc kitüntetés, oklevél, amelyet tizenöt év alatt kapott ez a közösség. Töretlen, példás út. És nincs megállás. »Olyan korban élünk — olvastam —, amikor az eredményeknek nincs hatá­ruk. Üj eljárások, új módsze­rek, új gépek, újabb tudomá­nyos eredmények adnak lehe­tőséget számunkra a tovább­jutáshoz.« Igazán ünnepi évforduló előtt áll- a kapospulai szövet­kezet. Amikor tegnap telefo­non Ezer es Béla főagronó- mussal beszéltem, szerényen csak annyit mondott: »Ragyo­gó időnk van, dolgozhatunk! Simítózunk, műtrágyázzuk a búzát, a lucernát. Holnap vet­ni kezdjük a petrezselymet, szombaton megérkeznek a dinnyések. Minden nappal több lesz a munka. No, és készítjük a repülőteret a gép­nek, mert a növényvédelmet, a permetezéseket az idén már repülővel végezzük ...« Ismét egy lépés előre. To­vább ... V. M. A mezőgazdasági könyvhó- nap — dátum szerint — teg­nap véget ért Az értékelés, a tapasztalatok összegezésé­nek napjai «következnek. Ám a gyakorlatban február befe­jezése nem jelenti — nem je­lentheti — a könyvhónap vé­gét. Ez az időpont a szerzett szakirodalom áttanulmányo­zásában, gyakorlati alkalma­zásában határozható meg. Nincs még összegezés, de s részjelzések szerint igen nagy érdeklődés kísérte az ünnepi könyvhónapot. Sokan és sok helyen őriznek emlékezetük­ben kiemelkedő eseményeket. A teleki klubkönyvtárban például nagy sikerű szakmai vetélkedőt tartottak. Nemcsak általános ismeretekből adott itt számot a 14 versenyző, ha­nem a három községből egye­sült Béke Termelőszövetkezei helyzetéről, céljairól is. A győztes Máj Erika lett, máso­dik és harmadik helyezett Szerencsés József és Kovács József. Fiatalok mind — és ez külön is szót érdemel. Úgy emlegetik ezt a rendez­vényt, hogy jó kezdeménye­zés volt, követésre méltó a jövőben, A kaposvári József Attila Könyvesboltot nemcsak me­zőgazdasági dolgozók, hanem városi lakosok is sokan fölke­resték. Elsősorban olyanok, akiknek kertjük, üdülőjük van, vagy kisállattenyésztés­sel foglalkoznak. Ahogy Kiss László boltvezető elmondta, nagyobb volt az idén az ér­deklődés, mint amilyenre számítottak. A könyvhónapra megjelent csaknem valameny- nyj kiadványt keresték a vá­sárlók. Alig győzték kielégí­teni a Gépjármüvek a mező- gazdaságban, a Gyomirtás, a Baromfikeltetés, a Szőlőfaj­táink című szakkönyvekből az igényeket. Sokan vitték a Virágoskert — pihenőkert, a Rózsák a kertben cimű könyveket. Ez az egyetlen kaposvári bolt a könyvhónap során több mint százezer fo­rint értékű szakkönyvet adott el. Viszont nem ez az egyet­len hely volt, ahol elhangzott a megjegyzés: nagyobb lett volna a forgalom, ha a nyúl- tenyésztés, a zöldség-gyü­mölcstermelés iránt érdeklő­dőknek nem kellett volna üres kézzel távozniuk. Mert az ezekkel a témákkal fog­lalkozó szakirodalom ezúttal sajnos »hiánycikk« volt. „Egy üzem — egy iskola” Együttműködési megállapodás a kutas! gazdaság és az iskola között (Tudósítónktól.) Mióta megalakult Kutason íz állami gazdaság — az idén esz 25 esztendeje —, minden­kor szoros kapcsolatot tartott !enn a helybeli iskolával és ittörőcsapatával. A tanulók íevelőik vezetésével gyakran •észt vettek — főként ősszel — a betakarítási munkákban, íz ünnepélyeiken; a gazdaság lem egyszer hathatós anyagi ámogatásban is részesítette j íket. Mindezt az iskola veze-( őségé és a gazdaság vezetői nagától értetődőnek tekintet­ek. Ha bármelyik félnek szüksége volt a másikra, meg­keresték egymást, s készség­ül segítettek a feladatok negoldásában. Az »Egy üzem, egy iskola« nozgalom keretében az eddi- ;i kapcsolatokat, együttműkö- lési megállapodással most neg konkrétabba, élőbbé kí­vánják tenni. Az elképzelése­ket írásba foglalták. Többek között célként határozták meg azt, hogy a társadalmi, valamint a közhasznú mun­kák segítsék az úttörők mun­kára nevelését, a fizikai mun­ka megbecsülését. Az üzem- látogatások segítsék a pajtá­sok pályaválasztási lehetősé­geit. Ismerjék meg a korsze­rű mezőgazdaságot, és becsül­jék az ottani munkát. Az ál­lami gazdaság KISZ-es fiatal­jaival való együttműködés alapján ismerjék meg a KISZ szervezeti felépítését, jelentő­ségét, munkáját. Ezek a kö­zös munkák, beszélgetések segítsék elő a pajtások aktív KISZ-taggá válását. Az együttműködést három fő területen kívánjak megva­lósítani. Társadalmi téren a nemzeti ünnepeket közösen rendezik meg. közös műsoro­kat szerveznek. Kulturális vonatkozásban a gazdaság segít az úttörő-csapatkönyvfár bővítésében és fejlesztésében. Közös kirándulásokat, túrákat szerveznek. A közös gazdasá­gi munka során az állami gazdaság és a KISZ vezetői részt vesznek osztályfőnöki órákon, raj- és csapatgyűlése­ken, beszélgetnek az úttörők­kel aktuális gazdasági problé­mákról. Az úttörők részt vesz­nek az állami gazdaság beta­karítási munkáiban, részben fizetett, részben társadalmi munkában. Az állami gazda­ság az úttörőcsapat részére — ha szükséges — szállítóesz­közt (autóbuszt) biztosít. Az együttműködési tervet évenként kiegészítik a speciá­lis feladatokkal. Az elvégzett munkát évente értékelik. Az együttműködési megállapo­dást ünnepélyes csapatgyűlé­sen 1974. február 24-én írták alá a gazdaság és az úttörő­csapat vezetői. * nyeként megállapították, hogy a teremben jelenle­vők 95 százalékának bi­zony meglehetősen rosszak a fogai. E jelenség okait magyarázva több fogorvos beismerte, hogy látva, mi­lyen szenvedéseket kell el­viselniük pacienseiknek, kialakult bennük a páni félelem a fúrógéptől, és ezért nem kezeltetik ma­gukat, ha baj van a fogaik­kal. A tanárok a legrosszabb betegek? Minden harmadik orvos arról panaszkodik, hogy a betegek nem követik uta­sításaikat, akár gyógyszer szedéséről, akár diéta elő­írásokról, akár ágyban fekvésről van szó. Az egyik orvosi lapban ezzel kap­csolatban a következőt írják: »Az olyan orvossá­gok, amelyek csak akkor hatékonyak, ha naponta vagy rendszeresen szedik őket, a házi patikában po­rosodnak. A cukorbetegek tiltott édességeket fogyasz­tanak, a dohányzás tilalma pedig íalrahányt borsó. A szívbetegek túlerőltetik magukat.« Az Egyesült Államokban végzett vizsgálat szerint legkevésbé a tanárok fo­gadják el az orvosi utasí­tásokat, (»mert megszok­ták, hogy ők dirigálnak a tanteremben«). Ugyanez a »dinamikus fiatal vezetők­re« is érvényes. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA. Szerkesztőség: Kaposvár, Eatinea Sándor u. 2. Postacím: ltot. Kaposvár, postafiők 31. Telelőn: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei LapkiaM Vállalat, Kaposvár, Latinra sándoi utca 2. Postacím :740l Kaposvár, postafiők 3L Telefon: U-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrrünll meg és nem küldünk visszal Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknőt. Előfizetési díj egy hónapra So n, Index: 3SSC7. Készült a Somosy megyei Nyomda« Ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinca . ándor u. i. Felelős vezető? Farkas Béla igazgatd«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents