Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-09 / 57. szám

KELLÉKTÁR FÉMSZERKEZETBŐL ' ! j : 'M : ; > Könnyű vasszerkezetű alkatrészekből állítják össze a kelléktárat a kaposvári Oiky Ger­gely Színház részére a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói. Egy és negyed milliárdos terv Megnyerni és megtartani „Erősítjük vállalatunk és a kereskedelem dolgozóinak tekintélyét” 1974. január elsejével egye­sítették a pécsi, szekszárdi és a kaposvári tüzelőszer- és épí­tőanyag-kereskedelmi válla­latokat. Az új cég elnevezé­se: Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat, székhelye Pécs. Az egyesítés célja tőkeerősebb, a három megyét átfogó hálóza­tot irányító vállalat létreho­zása volt. Az egyesítésről kérdeztük Kabács Bélát, a vállalat igaz­gatóját. — Hogyan oldották meg a Kaposváron felszabadult munkaerők foglalkoztatását? — Az év elején az ország tizenhat TÜZÉP vállalata he­lyett nyolcat hoztak létre. Az egyesítés főcélja az volt, hogy javítani tudjuk az áruellátást, így ugyanis olyan vállalat jött létre, amelyik nagyobb tőke­erővel rendelkezik. Nagyobb megrendeléseket pedig szíve­sebben elégítenek ki partne­reink. Az egyesítés után a vállalat évi terve 1 milliárd 250 millió forint. A magas áruforgalom nemcsak pozí­ciónkat erősíti, hanem segít­ségével 1 a választékunkat is bővíteni tudjuk. Szükségessé vált az ügyvitelgépesítés. Ezt egy-egy vállalat saját erőből nem képes megoldani. A te­lepi nyilvántartásokat, elszá­molásokat, a leltárokat 1974­ben már gépekkel dolgozzuk fel, 1975 első negyedében pe­dig már a teljes ügyvitelt gé­pesítjük. Eddig erre a célra másfél millió forintot fordí tottunk. Az egyesítéskor szabaddá vált munkaerő elhelyezéséről, vagy további alkalmazásáról gondoskodtunk. Az egyes köz­pontokban felszabadult mun­kaerőt a telepeken alkalmaz­tuk, így az improduktív lét­szám csökkentésével növeltük a produktív munkát végzőkét Az egyesítéssel megnőttek a beszerzési lehetőségeink is. Rugalmasabban tudjuk kielé­gíteni az igényeket, mert az ügyvitelgépesítés meggyor­sítja és pontosabbá teszi a vállalaton- belüli információ- áramlást. Fő feladatunk a tüzelőszer- és az építőanyag-ellátás biz­tosítása. A beszerzési és az értékesítési terveket a kiren­deltségek készítik el, azonban Pécsen hagyják jóvá a telep­es kirendeltségvezetőkkel kö­zös megbeszélésen. így meg tudjuk oldani azt is, hogy ha valahol nagyobb a kereslet, mint amilyenre számítottunk, ezt a nagyvállalat kereteiből elégítjük ki. Nem az árut visszük egyik telepről a má­sikra, hanem a szállítótól ér­kező árut irányítjuk a hiány­nyal küszködő telepre. ,Repülni csodálatos érzés" Vitorlázórepülő-klub Kaposváron Hosszú szünet után Kapos­váron újra föléledt a vitorlá­zórepülősport. Az MHSZ szék­házában a napokban megala­kult a vitorlázórepülők klub­ja. — Az ötvenöt jelentkezőből huszonöt vizsgázott repülő. Van köztük anyagbeszerző, diák, levéltáros, tanár, és a Repülőgépes Növényvédő Ál­lomásról is többen járnak a klubba — sorolja Császár Károly klubvezető. A szigorú orvosi vizsga után elméleti és gyakorlati képzés következik. A vitorlázórepülő­nek ismernie kell a szél min­den rezdülését, az időjárás összes jelenségét. A klub mű­ködéséhez a pénzt a Repülő­gépes Növényvédő Állomás adja. A napokban kaptak há­rom Góbé típusú, kétkormá- nyos iskolagépet, és két Esz­tergom teljesítményrepülőt. Jövőre nemzetközi versenyek­re is alkalmas, Cirrus telje­sítménygépünk is lesz. Kapolka Péter, a MEZŐ­GÉP Vállalat gépészmérnöke. Kabátja hajtókáján kis ke­rek, sötétkék jelvény, három sirállyal: aranykoszorús repü­lő. Ez már nemzetközileg is elismert fokozat. Jakab László pilóta: — Repülni, elszabadulni a Somogyi Néplap földtől csodálatos érzés. Aki egyszer megszerette a vitor­lázórepülést, vállal érte min­den nehézséget. Amíg a szakvezetőség a klubban a tennivalókról be­szélget, egy emelettel lejjebb, az előadóteremben Jámbor Csaba bázisvezető-helyettes, műszaki mérnök a kormány- szerkezet működési elvét ma­gyarázza a vitorlázórepülő­jelölteknek. Meszes István a Repülőgé­pes Növényvédő Állomáson dolgozik. — Sok mindennel foglal­koztam, legjobban azonban a repülés érdekel. Repülőmű­szaki főiskolára szeretnék je­lentkezni. Tóth Irén kezében kis köny­vecskét forgat: — Ez a repülési napló, vagy startkönyv. Hogy jutott eszembe, hogy repüljek? A Kapos presszóban dolgozom. Egyik nap bejött néhány is­merősöm, s megkérdezte, van-e kedvem a repüléshez. Mondtam, hogy igen. Így ke­rültem ide. Varga Katalin a moziüzemi vállalattól: — Szeretnék repülni, csak a fizikától félek egy kicsit, mert az nehezebben megy. — A vitorlázórepülő-kép­zést a szakvezetők folyama­tossá akarják tenni,, ezért az ősszel újabb kezdőket vesz­nek föl a klubba. Sz. Sz. — Lesz-e elegendő tüze­lőanyag, s milyen válasz­tékra számíthatunk Somogy megyében? — Valamennyi telepen kap­ható lesz a mecseki brikett és a pécsi iszapszén. Ezek a ma­gas kalóriatartalmú fűtőanya: gok eddig hiányoztak a somo­gyi választékból. Ebben az évben mintegy 15 százalékkal szeretnénk emelni 1973-hoz képest a fűrészelt tűzifa mennyiségét, elsősorban Ka­posváron, Siófokon, Nagyatá­don és a nagyobb települése­ken. Kiterjesztjük a házhoz szállítást. Ezt a két másik megyében már — elsősorban tüzelőanyagokra — megoldot­tuk, s ebben az évben So­mogybán is szeretnénk beve­zetni. Űj olajkimérő kutak kezdték meg működésüket ebben az évben Ba'.atonbog- láron és Marcaliban. Vásárol­tunk egy olajszállító tankau­tót. Ezzel a TÜZÉP-től olajat vásárló közületek és saját kútjaink igényeit elégítjük ki. A tervek szerint még ebben az évben Toponáron is elké­szül egy olajkimérő kút. Az év végéig pedig szeretnénk megszervezni a kannás ház­hoz szállítást. — Időnként gondok vol­tak a TÜZÉP-telepeken dol­gozók szakértelmével. Tesz­nek-e valamit ez ügyben? — Igen, nagy gondot fordí­tunk a szakmai továbbkép­zésre. Az adminisztratív mun­kakörből felszabadítottak hoz­záértése máris emelte a szín­vonalat. Legkésőbb 1975-ben tervszerűen megindul a TÜ- ZÉP-szakmában dolgozok képzése. M. A. Versenyezni a vevőkért. A kereskedelmi vállalatok veze­tői részére nemrég rendezett országos tanácskozáson így ha­tározták meg a kereskedelem­ben dolgozók legfontosabb fel­adatát. — Megnyerni és megtartani a vevőket, ez a célunk. Arra törekszünk, hogy a vállalat valamennyi üzletében elter­jedjenek a jó, a vevők elisme­rését kiváltó módszerek. Ezért is javasoljuk szocialista bri­gádjainknak, a kiváló címért küzdő üzletek dolgozóinak, hogy vállalásaikban első he­lyen szerepeljen a fogyasztók érdekeinek védelme — foglal­ta össze üzletpolitikájuk lénye­gét Kovács Lajos, a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. Hadi Józsefné párttitkár és Papp Ferenc szb-titkár arról szólt, mit tesznek a kommu­nisták, a szakszervezet, hogy erősödjön a vállalat, s ezen keresztül a kereskedelem dol­gozóinak tekintélye. — A múlt esztendőben ve­zetőségi ülésen, taggyűlésen számoltattuk be Harsányi György ellenőrzési osztályve­zetőt munkájukról. Azt java­soltuk: tegyék hatékonyabbá a belső ellenőrzést, védjék jobban a fogyasztók érdekeit és a társadalmi tulajdont. A vállalat vezetőségének pedig azt: következetesebben lépjen fel a kereskedelmi dolgozók becsületét, tekintélyét sértők­kel, a fogyasztókat vagy a tár­sadalmi tulajdont szándékosan megkárosítókkal szemben. Pél­damutatást várunk, kulturált kereskedelmi tevékenységet kommunistáinktól, a szocialis­ta brigádoktól. Elszakadnánk a valóságtól, az élettől, ha csupán a keres­kedelemben dolgozókkal szem­ben támasztott követelmé­nyekről írnánk, s hallgatnánk az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat gondjairól. — Csaknem ezer dolgozónk van, 75 százalékuk nő, s több mint 50 százalékuk 30 éven aluli fiatal. Jelentős a szak­képzetlen dolgozóink száma, ezért egész sereg intézkedé­sünk azt szolgálja, hogy nö­veljük szakképzettségüket, ja­vítsuk élet- és munkakörülmé­nyeiket, fejlesszük politikai ér­deklődésüket, a nőket s a fia­talokat alkalmassá tegyük, hogy a jövőben vezető állást tölthessenek be. Jelenleg 350-en képzik magukat szak­mailag, politikailag — tájékoz­tat a pártszervezet és a szak- szervezet titkára. A pártszervezet arra törek­szik, hogy elsősorban a bolti hálózatban dolgozó nőkkel és fiatalokkal erősítse sorait. A párt- és a szakszervezet, a KISZ, valamint a gazdasági vezetőség tavaly 120 fiatallal beszélgetett a munkáról, a munkahelyi, légkörről, bérezé­sükről, terveikről, s a tapasz­talatok alapján most intézke­dési tepvet készítenek. A pártszervezet észrevételei nyomán a belső ellenőrzés ha­tékonyságában, a következete­sebb felelősségre vonásban ta­valy lényeges változás történt. Ellenőreik vizsgálata alapján 30 esetben fegyelmi, 5 esetben pedig büntető- és szabálysér­tési eljárást kezdeményeztek olyan dolgozókkal szemben, akiknél a fogyasztók és a tár­sadalom érdekeinek súlyosabb megsértését tapasztalták. Éltek a vállalati társadalmi bíróság nyújtotta nevelési lehetőséggel is. Az élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalat dolgozóinak több­sége becsülettel látja el felada­tát, ragaszkodik vállalatához, élethivatásának tekinti szak­máját. Ezt jelzi az is, hogy több mint ötszázan 10—25 esztendeje ennél a vállalatnál kereskedők. Szalai László A legjobbak kitüntető jelvényt kaptak • # Önkéntes rendőrök tanácskozása (Tudósítónktól.) Nagyatádon tanácskoztak a város és a járás önkéntes rend­őrei. A tanácskozáson részt vett dr. Sólyom Gábor ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, ott voltak a város és a járás párt-, állami és tömeg- szervezeti vezetői, a fegyveres testületek képviselői is. Nagy Béla, a városi—járási kapitányság vezetője értékelte a múlt évben végzett önkéntes rendőri munkát, és tájékozta­tott a közrend és közbiztonság helyzetéről. Elmondta, hogy csökken a bűnözés. Ebben je­lentős érdemük van a hivatá­sos állományon kívül az ön­kéntes rendőröknek is. A köz- rendvédelmi, közlekedésren­dészeti és ifjúságvédelmi ön­kéntes rendőri csoportok sok törvénysértő cselekményről, bűncselekmény előkészületéről és elkövetéséről adtak jelzést. Az önkéntes rendőrök eredmé­nyes munkát fejtettek ki a tár­sadalmi tulajdon védelméért is, és 35 ezer szolgálati órát teljesítettek. Találkozhatunk velük a községi megbízott rendőrök oldalán, a különböző gazdasági szerveknél, a nyil­vános szórakozóhelyeken, ren­dezvényeken és a közutakon is. A közrendvédelmi önkéntesek 25-ször adtak jelzést a társa­dalmi tulajdon sérelmére elkö­vetett bűntettről, 45-ször pe­dig szabálysértésre hívták fel a figyelmet. A megelőző és felderítő mun­kában különösen kitűnt Bog­nár András nagyatádi, Melles József somogycsicsói, Horváth György inkei, Dobér István pogányszentpiteri, Szabó Jó­zsef zákányi, Kisdeák József ötvöskónyi, Svégel János há­romfai és Keszericze János lá- bodi önkéntes rendőr. Az ifjú­ságvédelmi állandó bizottsá­gokkal szorosan együttműköd­ve látták el feladatukat a Nagyatádon és Csurgón mű­ködő ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoportok. Kiveszik ré­szüket az ifjúság neveléséből, felvilágosításából; de szükség esetén rendőri eljárást is ja­vasolnak. Ebben a munkában derekasan helytállt dr. Kele­men Tibor, Kisgyura Attila, Mezei Ferenc és Fodor Dénes nagyatádi önkéntes rendőr. Változatlanul magas a köz­lekedési szabálysértések szá­ma a járásban. Évente 650—700 személy ellen folytattak sza­bálysértési eljárást, és 1200— 1300 személyt bírságoltak meg a helyszínen. A közlekedésren­dészeti önkéntes rendőri cso­port Mayer Gyula irányításá­val eredményesen kivette ré­szét a közulaji kalózainak megfékezéséből. Ä jól dolgozók között említette a kapitányság vezetője Gável Lajos, Szabó György, Szabó József, Zsír György és Hídvégi Antal ön­kéntes rendőrt. Az állami, gazdasági és tár­sadalmi szervek egyre nagyobb felelősséget éreznek az önkén­tes rendőri tevékenység iránt. A küldő szervek rendszeresen értékelik munkájukat, és gon­doskodnak erkölcsi, anyagi megbecsülésükről is. A lakos­ság előtt is megnőtt az önkén­tes rendőrök tekintélye, elis­merés és megbecsülés övezi munkájukat. Panaszaikkal, gondjaikkal bátran fordulnak hozzájuk. A Somogy megyei Rendőr­főkapitányság nevében dr. Só­lyom Gábor ezredes köszöntöt­te az önkéntes rendőrök ta­nácskozását. Felhívta a figyel­met, hogy még hatékonyaooá kell tenni az intézkedéseket, a megelőző munkát. Szükséges, hogy a továbbképzések még "'vakorlatiasabbak legyenek. Végül 12 önkéntes rendőrnek tízéves szolgálata elismeréséül kitüntető jelvényt, oklevelet és pénzjutalmat adott át. A já­rási kapitányság 13 önkéntes rendőrt pénzjutalomban, kettőt pedig elismerő oklevélben ré­szesített. fl szálak Scliöiliausen tábornokhoz vezetnek ra. Tájékoztatom őt a hatá­rozatról. Kitört a háború Szergejev levelet írt Ládá­nak. Még annak idején meg­egyeztek: a lány is siettetni fogja, hogy minél előbb visz- szatérhessen hazájába. Most — a levélben — Szergejev ar­ról biztosította a lányt, hogy időben téged is megfigyelés alatt tartottak. Az események azonban közbeszóltak: beszél­nünk kelL — Miféle események? — Hát te nem tudsz sem­mit?! Rossz a rádiód? — Ma nem kapcsoltam be, és nem jártam sehol. Leve­let írtam. — A fasiszták támadást in­23. sét Szerebrjakov öngyilkossá­gáról? — Igen, exoellenciás uram. A bakui újságokban megje­mindent megtesz a probléma dítottak. Megkezdődött a há- megoldásáért, ha Lida sem ború! lent kov habozik szándékában. Megszólalt a csengő. Szergejev fölállt, hogy aj­a közlemény Szerebrja- tót nyisson. El sem tudta kép­haláláról. Az öngyilkos­— Az idő valóban kevés. Berlin úgy sürget, mintha megőrültek volna. Kit akar Tabrizba küldeni, hogy meg- ...... gyorsítsa a következő Ügynö- ffo1 természetesen nem ir­kök fölkészítését? talc‘ — Gusztáv Becket javas- — Nem is vártam mást et- lom. Tudja, hogy megbízható tői az elpuhult értelmiségitől, ember, magunkfajta öreg Nem ismertem személyesen, harcos. de az anyagából már érez- ^ ^ ^ — De hiszen alig ismeri a tem, hogy baj desz vele. Azt j^pg^ Kulijevhez, hogy meg- Schönhauseninek most tevékenységünket. hiszem, a csoportot, amelyet — Világos fej, excellenciás Szerebrjakovra akartunk bíz­uram. ni, Kazancev irányítása alá — Persze... ha a fehér ha- kell helyeznünk. Ez az em­jára gondol. bér jó benyomást tett rám, — Megfelelőbb jelöltet nem és ami fő: jól kiismeri ma­tudok javasolni. S&t Bakuban. — No jó, küldje a maga — Tökéletesen Beckjét! — Schönhausen re- excellenciádnak. Jakov már korábban — évekkel ezelőtt — érezte, hogy az összecsapás, a hábo­rú előbb-utóbb bekövetkezik. Ez a hír azonban most még­is megdöbbentette. Amíg Ku- lijev elmondta a részleteket, le sem vette róla a szemét. — A szörnyű hír után, amikor magunkhoz tértünk, akkor Rumjancev elküldött hozzád. meg­ölelje. Mehtyi! Valóban te vagy az?! Már azt gondoltam, so­zelni, ki keresheti a déli órák­ban. Talán távirat Ládától? Kinyitotta az ajtót. Kulijev lépett be. Szergejev behátrált az elő­szobába, és csak amikor már becsapódott az ajtó, sokszorozfklik a munkája. — Igen, káig nem látjuk egymást. — Hidd el, barátom, én is vágytam rá, hogy találkoz­igaza van zunk, és kibeszélgessük ma- Kazancev ménytelenül legyintett a ke- természetesen nem olyan mű- su a • § . SY zével. — Csak el ne felejtse! veit, mint Szerebrjakov, de nem volt szabad koek-ztat- Ellenőrizze Kazancev jelenté- mg felelő ember a számunk- nunk... A németek az első régóta érlelődött már a háború, mégsem hit­tem, hogy valójában bekövet­kezik. Az ember már csak olyan, hogy nem hisz a sze­rencsétlenség bizonyosságá­ban. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents