Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

a világpolitikáján Húsz óra A Húsz óra ezúttal nem az emlékezetes művészi alkotást, hanem a világpolitika legidő­szerűbb filmkockáit idézi. A héten Moszkvába látogató Kissinger amerikai külügymi­niszter alaposan »-túlórázott«; Brezsnyevnek, az SZKP főtit­kárának és Gromiko szovjet külügyminiszternek társaságá­ban összesen húsz órát fordí­tott beható tárgyalásokra. A tanácskozások első napján még a hagyományos munka­vacsora is elmaradt, néhány szendviccsel pótolták a rövid tárgyalási szünetben. A moszkvai eszmecsere Magam is többször tapasz­talhattam, hogy különleges en fontos nemzetközi párbeszedek során, az izgatottan várakozó tudósítók szinte stopperórával mérik az együtt eltöltött idol. A pontos témák és az érdemi részletek ismerete előtt, már ez a látszólag technikainak tű­nő körülmény is sok minden­ről árulkodik. Ez a húszórás tárgyalási időtartam valóság­gal kihangsúlyozta, hogy van miről eszmét cserélni a magas­szintű szovjet—amerikai meg­beszélések során. Akadnak jócskán megoldásra váró fel­adatok, előfordulnak nézetel­térések. sőt összeütközések is. De megvan a törekvés arra, hogy rendezzék a vitákat és kölcsönös érdekű egyezménye­ket kössenek. A viszonylag rövid moszk­vai közlemény kulcsmonda a hogy -a felek a vállait Kötele­zettségek szigorú betartása alapján tovább követik az el­határozott irányvonalat, azzal a céllal, hogy a szovjet—ame rí kai kapcsolatok javításának visszafordíthatatlan jelleget adjanak«. A burkolt utalások elsősorban arra vonatkoznak, hogy az amerikai politikai és katonai vezetésen, az amerikai monopoltőkcn belül heves küz­delem bontakozott ki. Az egyik HZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: * Moszkvában Erezsnyev. az SZKP főtitkára és Gro­miko külügyminiszter meg­kezdik tárgyalásaikat Kls- singerrel. Sikertelen puccskísérlet Ugandában. KEDD: Scheel nyugatnémet kül- ügymlnL/ter Szófiában: bolgár—NSZK megállapo­dások aláírása. Arab Liga értekezlet Tu­niszban. elhalasztják a ter­vezett csúcskonferenciát. Parlamenti választások Ju­goszláviában. SZERDA: Fiedel Castro és . Pham - Van Dong tárgyalásai Havannában. Feszültség Etiópiában. Előkészületek a koalí­ciós kormány megalakítá­sára Laoszban. Vita a költségvetésről a brit alsóházban. CSÜTÖRTÖK: Szovjet jegyzék Kínához a visszatartott helikopter ügyében. Romániában Ceausescut köztársasági elnökké. Ma- nescut miniszterelnökké választják. Szadat—Tito találkozó ' Bri- oni szigetén. PÉNTEK: Budapesten Kádár János fogadja a Varsói Szerző­dés egyesített fegyveres erői katonai tanácsának tagjait. A VDK külügyminisztere hivatalos megbeszélésekre hazánkba érkezik. SZOMBAT: Nemzetközi Vietnam-bizott­ság ülésezik Stockholm­ban. ményüket fejtette kJ tft.jbr'ben például Schleswig j' hadügy­miniszter — amelyek teljes­séggel szem elől tévesztik a meglévő stratégiai egyensúlyt, s egyoldalú előnyöket próbál­nak kicsikarni a SALT tárgya­lásokon. Hasonlóképpen van­nak szép számmal szenátorok, képviselők és mások, akik a szovjet—amerikai kereskede­lemnek olyan beállítást igye­Gromiko és Kissinger a moszkvai repülőtéren. szárny ma már elismeri a keznek adni, hogy az kizáró­kényszerű realitásokat, s en- ]ag »Moszkva javát« szolgálja, nek értelmében cselekszik, a Együttes erővel másik csoport viszont szeretné visszafordítani, de legalábbis gátolni, lassítani a Szovjetunió és az Egyesült Államok közöt­ti kapcsolatépítést. A jelek szer.pt vannak washingtoni körök — s véle­A Szovjetunió természetesen hajlandó a szélesebb gazdasá­gi együttműködésre, de az Egyesült Államoknak ez leg­alább ugyanilyen érdeke. (Mindenképpen figyelmezte­tőül nem árt felidézni az el­múlt napok két érdekes hírét. Moszkvában járt, népes kül­döttség élén a japán gazdasági csúcsszervek vezetője, a japán nagytőke árnyékkormánya . feje és kölcsönösen hasznosnak mondott beszélgetést folytatott Brezsnyewel. Bonnban pedig bejelentették, hogy a kurszki erőműrendszerrel kapcsolato­san megtörtént az eddigi leg­nagyobb szovjet—nyugatné­met üzletkötés, csaknem egy- milliárd dollár értékben.) Közel-Kelet A szovjet—amerikai párbe­széd során napirendre került a közel-keleti helyzet, a genfi konferencia folytatása is. A rendezés m----- ■» m'-itorpa­» ás történt, hiszen majd m'' den nap tűzharcról tudósíta­nak a Golan-fennsík térségé­ből. Bizonyos nehézségek mutat­koznak az arab sorok rendezé­s-ben is. Az ola’em'^argó fel­oldása kapcsán kialakult vi­ták más területeken folytatód­tak, Tuniszban, az Arab Liga ülésén elnapolták a következő arab csúcsot. Egyiptom helye­sei te. Szíria ellenezte ezt a lé­pést. (Fel kell figyelni azokra a libanoni és más saitóhan- gokra is, amelyek Szadat el­nököt a nasszeri útról történő letéréssel vádol iák. A helyzet nyugtalan Dél­kel et-Ázsiában is. Laoszban ugyan rendeződni látszanak a dolgok, s küszöbön áll egy nemzeti koalíciós kormány megalakítása. A dél-vietnami statisztika azonban mást mu­tat. A saigoni csapatok — mindössze öt nap alatt! — 69 tüzérségi támadással. 92 bom­bázással és légi felderítő re­püléssel sértették meg a tűz- szüneti egyezményeket. Rómában szombaton meg­kezdte munkáját a II. Russell- bíróság. Az ismert nemzetkö­zi kezdeményezésnek ezúttal a latin-amerikai diktatúrák, nevezetesen Brazília, Chile, Uruguay és Bolívia rendsze­rei, az ezekben az országok­ban • uralkodó terror, erőszak, jogsértések, fasiszta módsze­rek elítélése a célja. A Russell-bíróság — mint ismeretes — Bertrand Russell és Jean-Paul Sartre , kezde­ményezése nyomán az ame­rikaiak vietnami háborús bűntetteinek elítélésére, a vi­lágközvélemény figyelmének Kitervelt provokáció zavar­ta meg szombaton a dél-viet­nami Cai Lay-ben a NEFB vizsgálatát. A nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság vizsgáló csoportja a tragikus Cai Lay-i incidens színhelyére érkezett, hogy megkezdje munkáját. A Mekong-delta vi­dékén fekvő kis faluban — mint már említettük — már­cius 9-én tüzérségi lövedék sok iskólásgyermek életét ol­totta ki. A helyszíni vizsgálat során, amikor a NEFB vizsgáló cso­portja épp a szomorú eset körülményeire akart fényt de­ríteni, provokátorok vették körül az ellenőrző bizottság gépkocsijait, és nem hagyták azokat elindulni. A saisoni hatóságok helyszínen lévő Az etióp kormány pénteken megtette az első lépéseket a februári válság után bejelen­tett alkotmányreform megva­lósítása felé. A fővárosban megkezdte a munkát az a 30 főnyi bizottság, amely az or­szág alkotmányának felül­vizsgálatát kapta feladatául. Ebije A hebe altábornagy hadügyminiszter időközben rádió és televízió beszédben jelentette be, hogy sikerült megakadályozni a hadsereg »radikális elemeinek« lázadá­sát. Megfigyelők véleménye szerint a hadügyminiszter be­szédében első ízben erősítette Dél-Yietnam és a tűzszünet A DLFK újabb hatpontos tervet terjesztett elő a két dél­vietnami fél Párizs környéki megbeszélésein, s ezt a reális kezdeményezést a VDK kor­mánya is messzemenően támo­gatta. A javaslat két részből áll: három rövidlejáratú fel­adatból (a tűzszünet megerő­sítése és következetes betartá­sa; a fegyveres erők csökken­tése, a politikai foglyok sza­badon bocsátása június 30-ig), valamint három távlatibb te­endőből, amelyek logikailag szorosan kapcsolódnak egy­máshoz. (A tűzszünet garantá­lása után három hónappal a nemzeti megbékélés tanácsá­nak megalakítása, a demokra­tikus szabadságjogok biztosí­tása, majd egy év múlva ál­talános választások kiírása.) A saigoni kormányzat — s ez aligha meglepő — egyelőre ér­vek, indokok nélkül, vissza­utasítja a nagy jelentőségű ter­vet. Ebben a helyzetben fokozó­dik a diplomáciai élénkség a vietnami probléma kapcsán is. Pham Van Dong vezetésével VDK párt- és kormányküldött­ség tett eredményes látogatást Havannában, útjának követke­ző állomása Algír lesz. A VDK külügyminisztere hazánk fővá­rosába érkezett, s a tárgyalá­sok fontosságát növeli az a tény is, hogy a Magyar Nép- köztársaság tagja a NEFB-nek. A magyar társadalom képvi­selői azonban Stockholmban is jelen vannak, a svéd főváros­ban a nemzetközi Vietnam- konferencia ülésezik, s a köz­vélemény teljes súlyával köve­teli a párizsi egyezmények ma­radéktalan valóra vá'tását. felkeltésére, mozgósítására alakult annakidején. Lilio Basso szenátor, ismert olasz baloldali személyiség 1973. novemberében Brüsszelben azért. alakította újjá; hogy ugyanezen a módon lépjen fel a latin-amerikai fasizmus el­len. A bíróság első üléssza­kán, amely szombaton kezdő­dött meg az olasz fővárosban, a brazil, chilei, uruguay-i és bolíviai rezsimet helyezték vád alá az illető országok bel­ső helyzetét, a jogtipró mód­szereket, fasiszta önkényt té­nyekkel ecsetelő »vádlók«. szervei, amelyeknek feladata a vizsgálat normális feltéte­leinek biztosítása volna, nem is leplezték hogy magatartá­sukkal a provokátorok ak­cióját akarják elősegíteni. A saigoni hatóságok által meg­rendezett provokáció durván megzavarta az egyébként ob­jektív légkörben megkezdő­dött vizsgálatot, és lehetetlen­né tette annak befejezését. A vizsgáló csoport magyar elnö­ke nyomatékosan tiltakozott a provokáció miatt, amelynek során a csoport egyes tagjai — köztük az iráni delegáció egyik ezredesi rangban lévő tagja — könnyebb sérülést is szenvedett. A bizottság magyar tagjai nem sérültek meg 'és rend­ben visszaérkeztek Saigonba. még hivatalosan azt, hogy a hadsereg és a légierő tisztjei­nek egyes csoportjai kísérletet tetek a kormány megdöntésé­re. A hírügynökségek azt jelen­tették, hogy Addisz Abebában nyugalom uralkodik, de az or­szág déli részén fekvő Árba Minch, Meki Goba és Jimma városokban újabb tüntetések voltak. Diplomáciai források szerint a rendőrség tüzet nyi­tott, a tüntetőkre és a sortűz következtében Mekiben ti, Árba Minchben pedig 3 sze­mély vesztette életét. Ügy hisszük, mindenki előtt, aki áttanulmányozta az MSZMP X. kongresszusa után megjelent dokumentu­mokat, már 1970 őszén nyil­vánvaló volt, hogy a benne felvetett megannyi feladat teljesítése csupán egy hosz- szú folyamat eredménye le­het. A kongresszusi határo­zat nem mindennapi, konk­rét kérdéseket boncolgat, nem operatív teendőket so­rakoztat, hanem s zmmázott áttekintést ad kül- és belpo­litikai helyzetről, kiemeli a legfőbb kérdéseket, irányt jelöl a további munkának, bátorít a konkrét kérdések kimunkálására, megoldására. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1972 őszétől mosta­náig, alig másíél év alatt, háromszor, kibővített ülésen vetette össze a gyakorlati munkát a X, kongresszuson megfogalmazott elvekkel. A mérleg kedvező: politikánk irányvonala töretlen, a X. kongresszus határozatai át­hatják mindennapi munkán­kat, ezek szellemében készü­lünk az MSZMP következő, 1975 márciusára meghirde­tett kongresszusára. Termé­szetesen ez a politika nem dogma, részleteiben, a konk­rét helyzettől függően szün­telenül változik. Nagyon rö­viden. leegyszerűsítve azt mondhatjuk: pártunk min­dennapi tevékenysége úgy változik, hogy közben általá­nos politikája megújulva marad a régi. És ez nem­csak amolyan szellemes játék a szavakkal. Lényegére uta­ló példa pártunk munkás­politikája. Pártunk mindenkor meg­különböztetett gondossággal tanulmányozta a munkás- osztály véleményét, javasla­tait, igényeit. Ezt tette a Központi Bizottság legutób­bi. 1974. március 19—20-i ülésén is. Természetes ez a megkülönböztetett gondosság, hiszen a mi pártunk a jnun- kásosztály pártia, a marxis­ta—leninista párt. Kommu­nista párt csak úgy elemez­heti reálisan a társadalomban végbemenő folymatokat, úgy adhat számot a fejlődés irá­nyáról és nagyságrendjéről, ha a társadalmi haladás iel- legét megszabó, a társadal­mat vezető, a hatalmat gya­korló munkásosztály helyze­téből és érdekeiből indul ki. Pártunk osztályütközetek­ben megvívott harca, törté­nelmi tapasztalata azt b'zo- nyítja, hogy újból és újból, a társadalmi—gazdasági hala­dás minden egyes szakaszá­ban világossá kell tennünk a politikai és gazdasági dön­tések osztálytartalmát. Ez hatalmi érdek, gazdasági ér- rek, erkölcsi érdek. Ebből az alapelvből indult ki pártunk Központi Bizott­sága most is, amikor ismé­telten elkészítette a X. kong­resszus óta végzett mun­kánk mérlegét. Az elmúlt hói napok társadalmi tapaszta­latai még inkább megerősítik, hogy a pártnak állandóan elemeznie kell a munkásosz­tály összetételében végbeme­nő változásokat. A munkás- osztály nem zárt. mozdulat­lan tömb. Számszerű növe­kedése, politikai, szakmai és általános műveltségének gya­rapodása, társadalmi befolyá­sának és tekintélyének nö­vekedése szüntelen változó folyamat. Egész társadalmunkban fo­kozatosan szélesedik a tuda­tos és tettre kész aktív mun­kástömegek köre, erősödik ezek hangja, közéleti tevé­kenysége. Ezzel együtt társa­dalmi méretekben erősödött meg az a felismerés, hogy a szocialista fejlődésnek abban a magasabb szakaszában va­gyunk, amikor céljaink meg­valósulását az eddiginél is elsődlegesebben határozza meg a munkásosztály tevé­kenysége, a társadalomban elfoglalt vezető szerepének érvényesülése, az osztály tag­jainak politikai tudatossága, felelősségérzete, hangulata és tettrekészsége. Az elmúlt időszak kiemel­kedő társadalompolitikai ese­ménye, a munkástömegek nagyarányú aktivizálódása. Ez épp úgy kifejeződik a munkában, a munkahelyi kezdeményezésekben, mint a közéleti tevékenységben. Ta­valy március—áprilisban pél­dául a munkások százezrei vettek részt a választói jelö­lőgyűléseken és nagygyűlése­ken, szakszervezeti megbe­széléseken. De — amint ezt a Központi Bizottság leg­utóbbi üléséről kiadott köz­lemény kimondja — pártunk szükségesnek tartja olyan át­gondolt intézkedési rendszer kidolgozását, amelynek ered­ményeképpen továbbnövek- S75k a munkások szerepe a társadalom mindennapi éle­tében. A Központi Bizottság 1972 novemberi ülése óta szembe­tűnően növekszik a párt és a munkásosztály megbecsülése és tekintélye társadalmunk­ban. A munkásosztály szép üzenettel, tettekkel felel pártjának: bízunk az MSZMP politikáiában, igent mondunk a kormány intézkedéseire, amelyek felemelkedésünk biztosítékai. A munkásosztály vezető szerepét oly módon kell erő­síteni. hogy az szilárdítsa szövetségi politikánk haté­konyságát is. Pártunk min­den döntését annak tudatá­ban hozza, hogy az egész tár­sadalmat vezeti, tehát felelős az egész társadalom helyze­téért, fejlődéséért, a társa­dalomban végbemenő folya­matokért, az egész nép bol­dogulásáért, a szocializmus keretei, a proletárdiktatúra viszonyai között. A szövetsé­gi politika erősítése — ezen belül elsősorban a munkás—- paraszt szövetség erősítése — mind a két osztálynak alapvető érdeke. Ennek az érdeknek a felismerése, ér­vényesülése azonban nem megy végbe valamifajta au­tomatizmus útján. Kádár Já­nos elvtárs. az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára írja a szocializmus tel­jes győzelméért című köny­vében: »Világosan meg kell különböztetnünk az érdek- azonosságot a véleményazo­nosságtól, mert ezek — tár­sadalmi osztályok esetében — nem mindig esnek egy­be... A parasztság .jó ré­sze korábban nem értette meg. hogy a szocializmus elégíti ki a legteljesebben az ő igényeit is. s véleménye a szocializmusról nem esvezett teljesen a munkásosztály vé­leményével. Ezért az alapve­tő érdekazonosság ellenére- eddig fennállott bizonyos vé­leményeltérés is. A szocialis­ta átszervezés befejezése ar­ról tanúskodik, hogy a mun­kásosztály és a parasztság között most már nemcsak ér­dekazonosság. hanem véle- ménvazonossáe is van a szo­cializmust illetően.« Pártunk vezető testületé ismételten leszögezte: a munkásosztály és a paraszt­ság testvéri szövetsége — a munkásosztály vezetésével — változatlanul a társadalom legjelentősebb ereje. Né­pünk helyesli és támogatja azt a következetes, szilárd és elvhű marxista—leninista po­litikát, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt más­fél évtizede lankadatlan erő­vel folytat. Amelyből jottá­nyit sem enged, s amely megszabja a követendő utat. Folytatjuk azt a politikát, amelyet nálunk munkások, parasztok és más rétegek már jól ismernek, helyesel­nek, támogatnak. Értelmiségünk döntő több­sége is látja, érzékeli, hogy a Központi Bizottság állás- foglalása az egész nép ügyét szolgálja. A magyar értel­miség nem külső szemlélője a korszakalkotó társadalmi, gazdasági változásoknak. Az MSZMP hagyományt vállal és folytat, amikor ar­ra kéri és ösztönzi az értel­miséget, hogy gazdag tapasz­talatát ötvözze a munkások kiapadhatatlan leleményessé­gével, áldozatvállalásával, tenniakarásával. Pártunk ha­gyományt vállal és folytat akkor is, amikor kéri, hogy kommunisták és pártonkívü- liek, munkások. parasztok, értelmiségiek, továbbá a vá­rosi kispolgári rétegek is fogjanak össze annak a felis­merésnek a jegyében: a nem­zet boldogulását szolgáló szo­cialista céljainkat csak együttes erővel érhetjük el. A MARCALI NAGYKÖZSÉGI KÖZÖS TANACS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA páiífázaiof hirdei Építési, közlekedési, vízügyi csoportvezetői munkakör betöltésére. Föltétel: általános vagy kultúrmérnöki oklevél, legalább 3 évi szakmai gyakorlat Jelentkezés: írásban vagy személyesen a morcoli Nagyközségi Közös Tanács vb-titkáránál, Marcali, Rákóczi u. 11. Telefon: 161. (13990) Réti Ervin Róma Újra összeült a DÉL.VIETNAM Provokáció zavarta meg a NEFB vizsgálatát Megszűnt a puccsveszély Etiópiában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents