Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

CSELEKVŐ EGYETÉRTÉS Nyári gondok márciusban no N emegyszer szóltunk már róla, de nem árt ismé­telten hangsúlyozni: egy-egy párttag politikai tevé­kenységének értékét nem egy­szerűen a párt politikájával való általános egyetértése alap­ján lehet megítélni, legalább ilyen fontos az, miként viszo­nyul a politika részkérdései­hez. S még ennél is fontosabb, hogy gyakorlatban mit tesz a politika képviseletében, ho­gyan segíti valóra váltását. Mi­ként formálja közvetlen kör­nyezetét, alakítja az oda tar­tozók politikai véleményét, fo­gadtatja el velük a párt állás­pontját. Az élet e tekintetben sok­sok kedvező példával szolgál, de találkozni olykor másféle tünetekkel is. Előfordult, hogy valaki, aki munkahelyén a pártpolitikát képviselő kom­munistának mutatkozott, rend­szeresen részt vett alapszerve- zpte életében — otthon a falu­jában egész környezete, még családja előtt is titkolta, hogy tagja a pártnak. Pártunk tagjainak óriási többsége — természetesen — nem ilyen ember. Mégis elő­fordul, hogy némelyek meg­elégszenek egyetértésük álta­lános hangoztatásával. Holott nem elég csak egyetértésről biztosítani a pártot, tenni is kell a politika végrehajtásáért. Konkrét kérdések megoldása áll a társadalom előtt, s a cse­lekvés vezetését a párt magá­ra vállalta országosan és he­lyileg is. Ebben a párttagok­nak nem általában, hanem konkrétan, cselekvőén kell részt venniük. Pártunk X. kongresszusa óta erőteljesebben él az egyes pártszervezetekben, kommu­nistákban az a fölismerés, meg­győződés, hogy bár alapvető a helyes politika, a jó célkitű­zés, de a következetes cselek­vés nélkül csak óhaj marad a legszebb, legnemesebb elkép­zelés is. A megoldást pedig nem lehet a véletlenre bízni — tudatos, fegyelmezett tettek és ismét csak tettek szüksé­gesek. Hiszen a párt politiká­ja a kommunisták mindenna­pos tevékenységének soroza­tán keresztül, a párton kívüli tömeg mozgósításával, bevoná­sával valósul meg Márpedig a gyakorlatból tudjuk, hogy eredménye csak annak a mun­kának van, amelyet nem »ál­talában« végeznek. Az a párt- szervezet dolgozik tehát jól, amelyik okosan politizálva kö­vetkezetesen valósítja meg működési területén a munkás­hétköznapok gyakorlati fel­adatait. Ehhez egyrészt az szükséges, hogy egy-egy adott kérdés kapcsán helyileg is ésszerű, vi­lágos határozatok szülessenek. Másrészt az, hogy minden párt­tag tudja a helyét, szerepét, feladatát a megoldásban, min­denkinek tehát konkrét meg­bízatása, feladata legyen. A pártszervezetek vezetősé­gei pedig következetesen és gyakorlatiasan munkálkodja­nak a végrehajtás megszerve­zésén, ellenőrzésén és segíté­sén. Gyakran felvetődik a kér­dés: szabad-e megállnunk a pártmunka korábban kialakult, kipróbált módszereinél, vagy állandóan tökéletesítenünk kell azokat? Természetes, hogy az új körülmények és feladatok újabb lehetőségeket teremte­nek. Ezeket föl kell ismerni, és élni kell velük. Így bizonyos kérdéseket nemcsak lehet, de kell is másképpen vizsgálnunk, értelmeznünk, módosítva ko­rábbi felfogásunkat. De az is előfordul, hogy egyes félreér­tésektől, beidegződésektől szükséges megszabadulnunk a hatékonyabb, . eredményesebb munka érdekében. . I lyen dolog például a különböző pártrendez­vények — aktívák, tag­gyűlések, értekezletek — sze­repének, rendeltetésének az értelmezése. Bármennyire fontosak is ezek, mégis csupán eszközei az előkészítésnek és az ellenőrzésnek. Érdemes erről szólni, mert az utóbbi időben mintha megnőtt volna a kü­lönféle tanácskozások, össze­jövetelek száma. Mintha egyes helyeken . célnak tekintenék ezeket — amelyek összehívásá­val voltaképpen »letudták« a tennivalókat —, s nem eszköz­nek a feladatok megoldásában. Nem lenne jó, ha a párt- munkában elterjednének az ilyen módszered Hiszen a pártmunka a szó valódi értei­Több támogatást, több tenni akarást Együttes nőbizottsági ülés Nagyatádon mmüü Ebben az évben állnak munkába a 6 köbméter befogadóképességű, pormentes, új mctszállitó gépkocsik. sze­kocsi végezte, ebből kettőt most ki kellett selejtezni. Pót­lásukra három újat rendeltek, de ebben az évben nem kap­ják meg. 16 gépkocsi áll tehát a rendelkezésükre, az egyre növekvő feladatokat kevesebb járművel kell megoldani. Azt tervezik, hogy nyújtott mű­szakokban üzemeltetik a ko­csikat, vagy a jobb kihaszná­lás érdekében a téli időszak­ban is dolgoztatják ezeket. Erre már ebben az évben voltf; példa: megszervezték a tüze­lőolaj házhoz szállítását Fo­nyódon és környékén. Ebből eredő havi árbevételük 150 ezer forint volt. Mint Péter István igazgató elmondta, az 1973. évi tervü­ket 115 százalékra teljesítet­ték, és a 180 dolgozó nyeresé­ge egyhónapi fizetésnek felelt meg. A vállalat munkájában egy­re nagyobb szerepet kap a szolgáltatás. 1975. január 1-től a nevük is megváltozik: Tele­pülési Tisztasági Szolgáltató Vállalatra. Tevékenységére is ez lesz a jellemző. Mellék­üzemágként megmarad a tő­zegkitermelés és a bérmunka. Növelni szeretnék a tőzegki­termelést: eddig egy, óránként 20 köbméter kapacitású gép dolgozott a berekben; most várnak egy szovjet gyártmá­nyú, lánctalpas, mocsárjáró kotrógépet, amelynek ennél lényegesen nagyobb lesz a tel­jesítménye. A A fizikai dolgozók «vermekéinek továbbtanulásáért mében vett politikai munka, emberek között és értük vég­zett munka, mely a párton be­lül és kívül egyaránt minde­nekelőtt az emberek meggyő­ződéséért és tettre serkenté­séért folyik. A különböző ta­nácskozásoknak éppúgy nem lehet más céljuk, mint ahogy egy-egy párttag megbízatásá­nak sem egyéb az értelme, mint az e munkára való fel­készítés, az egyes ember helyé­nek megjelölése' e tevékenység egészében. S itt kanyarodhatunk vissza az írás elején említett gondo­lathoz. A nolitikai munkát nem lehet leszűkíteni egy-egy meg­bízatás teljesítésére, legyen az alkalmi vagy állandó. A köz­életi tevékenység nem merül­het ki az értekezleteken, tes­tületi üléseken va'ó megjele­nésben. Ezek mind. mind ré­szei, eszközei a politikai mun­kának, az emberekre való köz­vetlen ráhatásnak. De egyik sem teszi fölöslegessé, ho^y a kommunisták minden időben és helyen politizáljanak, ami­kor erre szükség mutatkozik vagy alkalom kínálkozik. Használjanak föl erre minden lehetőséget — az ebédidőben, az öltözőben, a vonaton, ha úgy tetszik, az ultiparti közben folyó beszélgetéseket éppúgy, mint a családi, rokoni összejö­veteleket. Nem valamiféle mesterkélt »népnevelői .munkáról« van itt szó, hanem arról, hogy a poli­tikai munka végzésében nem az idő, a hely, az alkalom a leglényegesebb, hanem a tar­talom. Az, hogy a kommunista egész életvitelével — az elv­társ, a kolléga, a barát, az em­ber rokonszenves kommunista magatartásával is — legyen hatással környezetére. A szó és a példa erejével képviselje, te­gye vonzóvá a párt elveit, a gyakorlatban megvalósuló po­litikáját. E z nem lehet csak párt­megbízatás kérdése, ez a kommunista elkötele­zettség dolga. Amikor egy em­ber eljut odáig, hogy önként kéri a pártba való felvételét, már számot kell vetnie azzal, miként tud megfelelni a párt­tagsággal járó eme kötelezett­ségének. Vállalva ezzel azt is, hogy szavaival és tetteivel kép­viseli, elismeri, népszerűsíti, és ha kell, védi annak a pártnak céljait, törekvéseit, amelyhez ő is tartozik. Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője Járműveiket kék-sárga szí­nűre festették. Erre különös ok kényszerítette a Nagyberki Tőzegkitermelő Vállalatot. A nyári hónapokban ugyanis, amikor a folyékony és szilárd hulladék elszállítása a Bala­ton mellett különösen sok munkát ad, nemcsak a vál­lalat szippantókocsijai, hanem más cégek is dolgoznak. Ám a tőzegkitermelőnek vannak ki­jelölt üdülőhelyei, a többiek­nek viszont nincs. így azután elég sok példa volt arra, hogy nem megfelelő helyen üríte­nek, s a panaszosok legtöbbje a tőzegkitermelők kocsijainak hitte ezeket... Ebben az év­ben már megkezdődött a nyá­ri szezonra való fölkészülés, s a köztisztasági egyesülés ja­vaslatára megkülönböztető színekkel festették be a Nagy- bereki Tőzegkitermelő Válla­lat összes gépjárművét. A vállalat sokrétű és nehéz munkát végez, ez a nyári Ba- laton-parton rengeteg gonddal jár. Jó munkájukat számos el­ismerés bizonyítja: háromszor kapták meg az élüzem címet, egyszer dicsérő oklevelet, 1972-ben pedig elnyerték a kiváló vállalat kitüntetést is. Ebben az évben is megpályáz­ták ezt a címet, pedig néhány nem várt akadály nehezíti dolgukat. Az egyik legnagyobb feladat a Balaton-parton a köztiszta­sággal kapcsolatos. Tavaly ezt a feladatot 18 speciális gép­A fizikai dolgozók gyerme­keinek továbbtanulásával fog­lalkozó kétnapos országos ta­nácskozás kezdődött tegnap Szombathelyen a pályaválasz­tási szakemberek részvételé­vel. Mint az első napon meg­állapították, a társadalmi mozgást egészségesebb irányba kell terelni. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az értelmi­ségi pálya újrafeltöltődése ho­vatovább kizárólag értelmisé­gi körökből történik. A helyzet megváltoztatásá­hoz társadalmi összefogás szükséges. Sokat tehetnek az üzemi párt- és szakszervezeti szervek a náluk dolgozó szü­lők felvilágosításában. Az alapvető előrelépés azonban az iskoláktól, azok oktató-ne­velő munkájától várható. Olyan új formákat és módsze­reket kell bevezetni, amelyek­kel csökkenthető, majd foko­zatosan megszüntethető a mű­velődési hátrány. 1970 ÓTA működnek nőbi­zottságok megyénk tsz-eiben. Munkájukról közvetlenül a közgyűlésnek tartoznak beszá­molni. 1972-ig azonban ezek a beszámolók különösebb eredményről még nem szóltak, A szövetkezeti nőbizottsá­gok munkájának figyelemmel kísérése végett került sor tegnap a Nagyatádi Járási Pártbizottság mellett működő nőpolitikái munkacsoport és a Dél-somogyi Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége nőbizottságának együttes ülé­sére. A megjelentek először Tihanyi Mihálynénak, a terü­leti szövetség nőreferensének beszámolóját hallgatták meg a termelőszövetkezeti nöbizott- ságok 1973. évi tevékenységé­ről. Az 1972. év tapasztalataiból okulva a járási pártbizottsá­gok párttitkári értekezleteken külön napirendi pontként sze­repeltették a zárszámadások politikai előkészítésével kap­csolatos feladatokat. Külön felhívták a figyelmet, hogy a nőbizottságok beszámolóinak elkészítéséhez adjanak mesz- szemenő segítséget, sőt a szö­vetség levélben javaslatokat tett a beszámolók elkészítésé­nek módjára is. Ennek ered­ményeképpen az idén a 33 tagszövetkezetből 25-ben meg­tartották a beszámolókat. Ezek alaposak voltak, már megva­lósított tervekről szóltak. Most az a cél, hogy az 1974. évi nfcrszámadó közgyűléseken Tnhfipí a holtokba’ , I unutl a konzervgyárnak Szakosodási törekvések a zöldségtermelésben mindenütt megfelelő színvo­nalon számoljanak be a bi­zottsági elnökök a végzett munkáról. A beszámoló után több ér­dekes hozzászólás hangzott el. Nemes István, a járási párt- bizottság munkatársa mind a munka, mind a szervezeti élet területén több kezdeménye­zésre hívta fel a nők figyel­mét. Szólt arról, hogy milyen jelentőséggel bír, ha előre meghatározott terv szerint végzik munkájukat. Alsecz Jánosné, a tsz-szö- vetség nőbizottságának elnöke felszólalásában említést tett arról, hogy sok helyen még nem jutnak 'megfelelő szerep­hez a nők a tsz vezetésében. Gyakran csak azért választ­ják meg őket, hogy a statisz­tikát javítsák. Ezen minden­képpen változtatni kell. A fa­lun élő asszonyok életkörül­ményeinek javítása is alap­vető feladat. Az például, hogy a boltokban friss kenyeret, zöldséget, mosószert vásárol­hassanak, még nem mindenütt megoldott. AZ ÜLÉS befejezéseként Gergő Sándor, a szövetség titkárhelyettese válaszolt az elhangzott kérdésekre. Meg­ígérte, hogy a jövőben még inkább szem előtt tartják a nők érdekeit, mivel a szövet­kezeti tagság fele nő. Kérte azonban őket, hogy többet hallassák szavukat, és ne riadjanak vissza a közéleti szerepléstől, n. t. Megyénk mezőgazdasági üzemei a múlt évben előbbre léptek a zöldség- és gyümölcs- termesztésben: ezt állapította meg nemrég a MÉK igazgató tanácsa, valamint Tóth Ká­roly, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője a közelmúlt­ban készített értékelésében. Erről győződhettek meg a ve­vők is a boltokban, jóllehet jogos bírálatok így is elhang­zottak a választékot és a mi­nőséget, vagy éppen egyes cikkek hiányát kifogásolva. Amikor Küher János, a MÉK igazgatója elmondta, hogy szeretnék a jövőben az évi mintegy 2500 vagon zöld­séget 15—20 gazdaságban megtermeltetni, s ezeket az üzemeket megkülönböztetett támogatásban részesíteni, ar­ra is kitért: mit kíván tenni a Somogy megyei Mezőgazda- sági Termékértékesítő Szövet­kezeti Közös Vállalat. Így pél­dául kiszélesíti és megerősíti a szaktanácsadói hálózatát; a Kaposváron megnyitott vető­magbolt árukészletét kiegészí­ti; növeli a facsemete-leraka- tak számát. Azzal a gondolat­tal Is foglalkoznak, hogy saját gyümölcsfaiskolát létesítenek a megye kisgazdasági igényed­nek jobb kielégítésére Ez idő szerint a megyében mintegy 140 ezer négyzetmé­teren termesztenek üveg, il­letőleg fólia alatt korai zöld­ségféléket, s ezt a területet is szeretnék növelni, mert nő a kereslet a primőrök iránt. A megyei tanács és annak végrehajtó bizottsága rend­szeresen »rajta tartja a sze­mét« a megye lakosságának zöldséggel és gyümölccsel va­ló ellátásán, s határozato­kat hozott a javulás érdeké­ben. A teljesítéshez szüksé­ges, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben végbemenő szakosodás során a MÉK-nek is kialakuljanak a kertészke­dő bázisgazdaságai — hason­lóan a konzervgyári körzet­hez —, ahonnan elláthatja a I lakosságot, s teljesítheti ex- portfeladatadt. Az ilyesfajta szakosodás mindkét fél számá­ra biztonságot jelent, hiszen a termeltető garanciát kap az áru megtermelésére, a terme­lő pedig az értékesítésre. Az ilyen, kölcsönös anyagi érde­keltségen alapuló kapcsolat hosszú távon biztosítja a meg­felelő mennyiségű és válasz­tékú áru előállítását, s kölcsö­nös a biztosíték is, amelyet egymásmak nyújthat a két partner. Tóth Károly oszteivvezető mondta: szükség van arra, hogy a MÉK speciális szak­embereket alkalmazzon, ezek adjanak tanácsot, s a gazda­ságokkal együttműködve olyan fejlesztési programot dolgoz­zanak ki a zöldségtermesz­tésben bázisüzemeknek számí­tó termelők részére, mely fi­gyelembe veszi egyrészt a rendelkezésre álló anyagi erőt, másrészt az adott tsz-ek ter­mesztési hagyományait. Ha a vállalat részt vesz az ilyen kooperációban, s emellett fo­kozott gondot fordít a lakos­ságot ellátó hálózat fejleszté­sére, a fogyasztók kulturál­tabb kiszolgálására, szervezeti felépítését pedig a tsz-ekben az utóbbi években kialakult és most alakuló változások­hoz igazítja, eredményes lehet a zöldségtermesztés fejleszté­sét célzó, összehangolt törek­vés. A megyei tanács osztályve­zetőjének értékelése kitért a bázisgazdaságok fontosságára. A Nagyatádi Konzervgyár bá­zisgazdaságainak a száma ta­valy 11-ről 17-re nőtt, s a nyersanyagnak 45—48 száza­léka innen jutott a gyárba. A MÉK-nél 8 bázisgazdaság ad­ta a múlt évben a fölvásárolt árunak mintegy a felét. Szól­tunk róla, hogy a MÉK az idén átszervezi szaktanács- adói hálózatát, a konzervgyár viszont már korábban megtel­te ezt: szaktanácsadóit szak­mai továbbképzéssel készítette föl a tennivalókra. A szakosodást, a bázisgaz­daságok kialakulását a zöld­ségtermesztésben, és egyáltalán az egész program sikerét elő­segítik a termelőszövetkezeti egyesülések: erre utalnak az eddigi tapasztalatok. A szako­sodás tervszerű folyamata a konzervgyári termeltetéssel kezdődött, s most a MÉK ter­meltetési területén folytató­dik. Valószínű, hogy amint megvalósulnak a MÉK-nél a tervezett intézkedések, ennek megfelelően itt is megváltozik majd a kép, ugyanis, amíg tavaly a konzervgyárnál a feLvásárolt összes áru 45—48 százalékát több évre szóló ke­retszerződés alapján vették át, addig a MÉK-nél ez az arány csupán 10 százalék volt. A megyei tanácsi határo­zat, mely két évvel ezelőtt született, vitathatatlanul ho­zott eredményeket, s ezeknek a fogyasztók láttáik hasznát. Azóta országos intézkedéseket is tettek a zöldségtermesztés fejlesztésére. A cél megvaló­sulását jelentősein elősegítheti az a szakosodási törekvés, mely ez idő szerint tapasztal­ható. ' Hernesz Ferenc Somogyi Néplap] 3

Next

/
Thumbnails
Contents