Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

EGY HÉT a világpolitikában kár beszédének belpolitikái ré­szét is. A felsorolt gazdasági eredmények — s a kazah fő­városban ezúttal érthető hang­súlyt kaptak a mezőgazdaság, a megmunkált szűzföldek si­kerei — ismét felvetíthették a szovjet békepolitika hátterét, a Merre folyik a Rajna? A hét nap krónikáját szeret­ném egy hét évvel ezelőtti ta­lálkozás felidézésével kezdeni. Bonnban, az akkor kormányzó CDU Nasch-strasse-i széikházá- ban, a párt szóvivőjével beszél­gettünk. A vita egészen addig az ilyenkor szokásos könnyed udvariasság keretei között ma­radt, míg csak meg nem koc­káztattuk a kijelentést, hogy lesznek még diplomáciai kap­csolatok a két német állam között. A kereszténydemokra­ta politikus hirtelen felcsat­tant: »-Tudják mikor követ­kezhet el ilyesmi a szövetségi köztársaság és a »zóna« (így nevezték akkortájt a hivatalos NSZK képviselők az NDK-t) között? Majd, ha visszafelé fo­lyik a Rajna!« A hét csütörtökjén azonban nem érkezett hír arról, hogy a bonná középületek szomszéd­ságában hömpölygő folyam irányt változtatott volna. Pe­dig ezen a napon aláírták a megállapodást a két német ál­lam diplomáciai kapcsolatai­nak rendezéséről. Igaz, a kompromisszum annyiban fennáll, hogy a nyolcpontos jegyzőkönyvben nem szerepel a nagykövetség kifejezés, vi­szont az állandó képviseletek rendelkeznek a diplomáciai missziók összes jogaival, lehe­tőségeivel, s maradéktalanul betölthetik azok feladatát. Ez­zel újabb lépés történt annak érdekében, hogy az NDK és az NSZK viszonya minden vonat­kozásban megfeleljen két kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű ország szokásos kap­csolatainak. Az európai válto­zások következtében ma már ez természetesnek tűnik, de a hét évvel ezelőtti emlék idé­zése bizonyíthatja: akkoriban ez szinte elképzelhetetlennek látszott... Ennek az európai enyhülés­nek további kibontakoztatása állt az immár ötödik szovjet— francia csúcstalálkozó közép­pontjában. Leonyld Brezsnyev a festői szovjet Riviéra egyik legszebb pontján, Picundában látta vendégül Pompidou el­nököt, hogy a protokolláris formaságok csaknem teljes mellőzésével, a beható tárgya­lásoknak szentelhessék a más­fél napos együttlétet. Á meg­beszélések során különös hangsúllyal került szóba az európai biztonsági konferencia harmadik, záró szakasza, amely a genfi szövegezés után, még az idén sorra kerülhetne Helsinkiben. A jelek szerint a francia álláspont közeledett AZ ESEMÉNYEK KROrilrtAJO HÉTFŐ: Csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség Lengyel- országban Irakban kihirdetik a kurd területek autonómiáját. Feszült belpolitikai hely­zet Argentínában. KEDD: Brezsnyev és Pompidou csúcstalálkozója Pícundá- ban. A királynő trőnbeszédéve! megnyílik az új brit par­lament cl.so ülésszaka. SZERDA: Az arab olajtermelők újabb tanácskozása Trlpo- Uban. Hárompárti koalíciós kor- i mány alakult Olaszország­ban. CSÜTÖRTÖK: Aláírták a két német ál­lam állandó képviseletei­ről szóló megállapodást. Jelentés a szovjet Mars­rakéták útjáról. EKHT ülés Bécsben. PÉNTEK: Brezsnyev beszéde Alma Atában. Hatalmi harc a portugál hadseregben. Bejelentik Kissinger Moszkvai utazását. SZOMBAT: Diplomáciai tárgyalások a közel-keleti krízisről. A lengyel külügyminisz­ter Bangladesben. OPEC tanácskozás Bécs­ben. ellentámadási kísérleteit, majd szinte összegezésként hangsú­lyozta. hogy a Szovjetunió és a szocialista országok haladnak tovább útjukon, békepolitiká­jukat a világ lakosságának Francisco da Costa Comes, a leváltott portugál vezérkari fonok. (Telefoto—AP—MTI—KS) nagy többsége támogatja. A továbbhaladásnak ez a maga- biztossága jellemezte a főtit­Szovjetunió építésében és fej­lesztésében elért gyorsütemű haladást. Ny ugat-Európában a kor­mány-alakítások jegyében zaj­lott a hét. Angliában a mun­káspárti kisebbségi kabinéi minden valószínűség szerint veszi az első akadályokat, de változatlanul új választásokat várnak az év végére. Olaszor­szágban letette az esküt Ru­mor hárompárti kormánya, s igazi változásról nem beszél­hetünk. A kommunista párt ezért határozottan állástfog- lalt az új kormány ellen. Bel­giumban rendkívüli választá­sokkal próbálták feloldani a kirobbant krízist, de a szava­zás nyomán nem mutatkoztak lényeges eltolódások. Így Brüsszelben is az ellentétek kínos folytatódása várható. Kétségkívül új színfoltja e válságtérképnek Portugália, ahol hetek óta puccsok és el- lanpuccsak híre kering. Kiéle­ződött a hatalmi villongás a szélsőségesen merev, s a hajlé­konyabb katonai vezetőik kö­zött, de a felszín alatt húzódik az igazi, mély válság: a portu­gál gyarmatosítók három, ele­ve kudarcra ítélt háborúja An­golában, Mozamibikban és Bis- sau-Guineában. Nyugat-Euró- pa széttagoltságát egyedül Kissingernek sikerült meg­szüntetnie (ezt sajtóértekezle­tén keserű iróniával, maga is kénytelen volt elismerni). A szövetségeseiket bíráló meg­jegyzéseit ugyanis osztatlan ellenszenv kísérte az érdekel­tek részéről. A külügyminisz­ter »Új atlanti charta« tervei körül egyelőre viharzanak a szenvedélyek. A Közel-Keleten várat ma­gára a szíriai—izraeli csapat- szétválasztás, sőt Damaszkusz a Biztonsági Tanácshoz for­dult a Golan-fennsíkon bekö­vetkező sorozatos incidensek miatt. Ilyen körülmények kö­zött érthető az a bizonytalan­ság, amely az oiajembargó esetleges megszüntetése körül kialakult. Eredetileg Tripoliba tervezték az arab olaj értekez­letet, de a halasztás hírére, Kairó lépett elő meghívó házi­gazdaként. Ám az érdekeltek jórésze távolmaradt, ezért a vasárnapi kairói nyitány szer­dán mégiscsak a líbiai Tripo- liban folytatódott. Eredmény ott se született, s az előrejelzé­seik szerint' ma, vasárnap az osztrák fővárosban tanácskoz­nak. Réti Ervin ahhoz a szovjet javaslathoz, hogy az európai tárgyalásokat, egy kontinentális Csúcsértekez­let zárja le, s a dokumentumo­kat a legmagasabb szinten ír­ják alá. Mindkét tárgyaló fél, igen hasznosnak nevezte a találko­zót és a közlekedési hasonla­tokat különösen kedvelő Pom­pidou arról szólt, hogy az ös­vények széles autópályákká bővülnek. Néhány szakaszon vannak még sebességkorláto­zásra figyelmeztető táblák is; nyilván akadnak nézeteltéré­sek. A szovjet—francia viszony mai állapotában és távlataiban azonban fontos tényezője az európai és világpolitikai stabi­litásnak. A szovjet—francia együttmű­ködéssel és az SZKP békeprog­ramjának megvalósulásával foglalkozott Leonyid Brezs­nyev azon az Alma-Ata-i ünne­pi ülésen, amelyet a szűzföldek meghódításának huszadik év­fordulóján tartottak. Az eny­hülés irányában tett fordulat méltatása mellett, reálisan fel­vázolta a hidegháborús erők Súlyos politikai válság Katonai zendülés Lisszabonban Fellázadt szomoaton a Lisz- szabontól északra fekvő Cal- das da Rainha helységben állomásozó ötödik portugál páncélosezred. Az ezred gé­pesített alakulatai kísérletei tettek arra, hogy bevonulja­nak Lisszabonba, de a kor­mányhű csapatok a főváros repülőtere közelében feltar­tóztatták és lefegyverezték őket, Számos katonát és tisz­tet őrizetbe vettek. Az ANI portugál hírügy­nökség egy hivatalos szóvivőt idézve elismerte, hogy a Cal- das da Raínihában állomásozó ezred katonái »ismeretlen cél­lal« elindultak Lisszabon felé, de cáfolta, hogy összecsapások történtek volna a kormány hu alakulatok és a lázadó egysé­gek között. Különböző portugál váro­sokból érkező hírek ugyanak­kor beszámolnak arról, hogy a katonai alakulatoknál tünteté­sek és zavargások robbantak ki a vezérkari főnök és he­lyettese leváltása után. A portugál fegyveres erői? rá­dióadója szombaton délután közölte, hogy a leváltott főtisz­teket támogató egységek egy része megindult Lisszabon felé. A portugál kormány szom­baton reggel ismét riadóké­szültséget rendelt el a fegy­veres erőknél és felszólította a katonákat és tiszteket, hogy ne hagyják el a kaszárnyá­kat. Megfigyelők rámutatnak, hogy a fegyveres erőkre tá­maszkodó portugál rezsim hosszú évtizedek óta nem élt át a jelenlegihez hasonló sú­lyos politikai válságot. A had­seregben nagy tekintélynek örvendő Spinola tábornok, a csütörtökön leváltott vezérkari főnökhelyetles »Portugália és a jövő« című februárban megjelent könyve élénk ér­deklődést keltett az egész or­szágban. A . tábornok könyvé­ben beismerte, hogy Portugá­lia katonai eszközökkel nem arathat győzelmet az afrikai felszabadító mozgalmak felett és politikai megoldást sürge­tett az ország afrikai gyarma­tain. Megfigyelők véleménye szerint ez az állásfoglalás kristályosította ki a Portugá­liában már régóta lappangó katonai-politikai válságot. A Munkáspárt és a Közös Piac Beváltja-e választási ígéreteit Wilson ? CHILE Elhunyt Jósé Toha Samttagóból érkezett hírek szerint a chilei junta fogságá­ban elhunyt Jósé Toha, a Né­pi Egység kormányának egy­kori hadügy-' és belügyminisz­tere. A katonai hatóságok állítása szerint Jósé Toha Gonzales a chilei főváros egyik katonai kórházában öngyilkosságot kö­vetett el. Ebben a katonai kór­házban a Dawson-szigeti kon­centrációs táborból szállították át Tohát. New Yorkéi megfi­gyelők mindazonáltal rámu­tatnak, hogy a junta főkolom­posai már nem egy alkalom­mal álltak elő hasonló verziók­kal, hogy a világ közvéleménye előtt elleplezzék a hazafiakkal szembeni megtorlásokat. Jósé Toha Gonzalesnek a Népi Egység több más hívével együtt a közeljövőben kellett volna a junta törvényszéke elé állnia. Ezzel összefüggésben helyi megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy Toha a kínval­latások során vesztette életét. Bombamerényletek Eszak-lrorszáoban Három halálos áldozata és több sebesültje van az Észak­írországban pénteken elköve­tett újabb merényleteknek.. Terroristák négy városban és számos vidéki helységben idő­zített robbanószerkezetekei helyeztek el, személyszállító vonatokat tartóztattak fel és bombamerényleteiket követtek el. Az Észak-írországban négy és fél év óta tartó zavargások sarán — a pénteki vesztesége­ket is beleértve — összesen 972 személy vesztette életét. Richard Nixon elnök pénte­ken Chicagóban az amerikai közép-nyugati üzleti és politi­kai köreinek képviselői előtt el­hangzott beszédében aláhúzta az Egyesült Államok és a Szov­jetunió közötti enyhülési poli­tika nagy jelentőségét, és sík- raszállt e politika folytatásá­ért. Nixon elnök megállapította, , hogy az enyhülési politika máris konkrét eredményeket hozott. Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával való üzenetváltások eredménye­ként sikerült megakadályozni, hogy a Közel-Keleten a ko­moly amerikai—szovjet ellen­tétek, amelyek az októberi há­ború idején kiéleződtek, a bé­két fenyegető katonai konfron­tációhoz vezessenek. A nukleáris fegyverzetek korlátozásának területén — folytatta Nixon — most a tár­gyalások második szakasza fo­lyik. Az amerikai elnök és a szovjet vezetők idei találkozó­ján megkezdődik a»harmadik szakasz. Ez sokkal jobb, mint a fékezhetetlen fegyverkezési hajsza, és megfelel mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok érdekeinek — húzta alá az elnök. Az Egyesült Államokban vannak olyan emberek, akik arra szólítanak fel, hogy sza­kítsuk meg kapcsolatainkat a I A frissen hatalomra ke­rült Munkáspárt nehéz napok elé néz, s a laburista kor­mány hosszútávú fennmara­dása egyelőre nagyon is kér­déses. A trónbeszéd (Wilso- nék kül- és belpolitikai prog­ramja) vitája, s a rákövetke­ző szavazás könnyen zavarba hozhatja a munkáspárti kor­mányt, tekintve, hogy a par­lamentben nincs abszolút többségük. A laburista prog­ram megvalósulása tehát na­gyon nehéznek tűnik, s ha Wilson elképzeléseit, válasz­tási ígéreteit be akarja tar­taná, akkor már most szinte bizonyos, hogy legalább is komoly kompromisszumokra kényszerül. Ettől függetlenül brüsszeli körökben máris élénken ta­lálgatják, hogy vajon milyen magatartást fog tanúsítani Wilson a Közös Piac kérdé­sében, tekintve, hogy Nagy- Britannia csatlakózása óta ál­landóan és hevesen bírálta Heath-ék döntését a csatla­kozásiról, de^ még inkább azo­kat a feltételeket, amelyek között a csatlakozás megvaló­sult. S választóinak szinte az elsőik között ígérte meg, hogy hatalomra jutása után felül­vizsgálja ezeket a feltételeket. Ez a felülvizsgálat azon­ban nemcsak a kormány ügye. A szigetlakokat kellene ugyanis újra az urnákhoz szó­lítani, hogy döntsenek arról, hogy tévedtek-e a konzerva­tívok, amikor aláírták a csat­lakozási szerződést. Wilson erre vonatkozó tervét ä Kö­zös Piacban az utóbbi időben lejátszódott eseményekkel in­dokolta a választók előtt. Többek kötött felhasználta a Kilencaknak a washingtoni értekezleten tanúsított szét­húzását és,újból azzal vádol­ta Heath-t, hogy a belépéssel rontotta a hagyományosan jó angol—amerikai kapcsolato­kat. Mint ismeretes, a sziget- lakók' e tekintetben rendkívül érzékenyek és egyetlen alkal­Szovjetunióval, szüntessük be a kereskedelmet, és tagadjuk meg a Szovjetuniótól a hitele­ket — folytatta Nixon,, majd kijelentette: »ha visszatérünk a régi konfrontációs politiká­hoz, akkor mindez végső so­ron súlyos válsághoz vezet az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között a Közel-Kele­ten, Európában, valamint a Földközi-tenger és a Karib- temger térségében«, és ezen kí­vül óriási mértékben nö velné a nukleáris fegyverkezési hajsza költségeit. Az amerikai—nyugat-európai kapcsolatokat érintve Nixon elismerte, hogy az Egyesült Államok és a Közös Piac or­szágai között komoly nézetel­térések merültek fel, amelyek politikai és gazdasági konfron­tációval fenyegetnek. Mint az elnök mondotta, nem akar olyan benyomást kelteni, mintha az amerikai— nyugat-európai unió felbom­lott volna. Az Egyesült Álla­mok pnem szándékozik meg­békélni az olyan helyzettel, amelyben kilenc nyugat-euró­pai ország tömböt alakit az USÁ-val szemben«. Több amerikai belső problé­mát érintve az elnök elismer­te, hogy az infláció, amelynek egyik oka az üzemanyag- és az élelmiszerárak növekedése, az év második negyedében is ma- gasszintű marad. mat sem mulasztanak el an­nak hangsúlyozására, hogy milyen jó barátság fűzi őket a tengerentúli nagyhatalom­hoz. 1 i A munkáspárti vezető ezenkívül kihasználta a Kö­zös Piac mezőgazdasájügyi megbízottjának azt a kijelen­tését is, amelyben az bírálta a brit kormányt, mert ártá­mogatást adott a brit tejter­melőknek. Brüsszelből nézve mindez ellentétes a Közös Piac előírásaival, Londonból szemlélve a dolgokat azon­ban., Wilson a brit parlament cselekvési szabadságának csorbítását látta a brüsszeli figyelmeztetésben. A parla­mentarizmus tökéletes műkö­désére egyébként az angolok szintén nagyon büszkék, s így nyilvánvalóan látszanak azok a húrok, amelyeken az új angol miniszterelnök ját­szani kíván. Végül a mezőgazdasági ter­mékek árának kilátásba he­lyezett emelése lehetővé tette a laburisták vezérének, hogy ismét elmarasztalja országá­nak belépését az Európai Gaz­dasági Közösségbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyobb adót kell majd fizetni, még szorosabbra kell húzni a nad­rágszíjat és ezzel egyidejűleg a francia mezőgazdaságnak nyújtott segély növelésére lesz szükség. Mit tehet az új munkás­párti miniszterelnök? Wilson terve több pontból áll. Elsősorban a mezőgazda- sági politika megváltoztatá­sát követeli, mert a jelenlegi — szerinte — főleg azt a célt szolgálja, hogy a közös alap­ból a pénz a francia földmű ­vesek zsebébe vándoroljon. Továbbá megfelelőbben kell meghatározni a közös költsé­gek elosztását, valamint sza­kítani kell a pénznemek rög­zített árfolyamával, és teljes szabadságot kell biztosítani a brit parlamentnek a regioná­lis, az ipari és a szociális po­litika irányításában. Brüsszeliben kíváncsian la­tolgatják, hogy Wilson mi­lyen módon óhajtja beváltani ígéretét, mert ettől függ, hogy fellépésének milyen, követ­kezményei lesznek. Ha a brit kormány a csatlakozási szer­ződés teljes vagy részleges fe­lülvizsgálását kéri, akkor a rendkívül bonyolult eljárás a végtelenségig elhúzódhat, és a Közös Piac egységét nem fenyegeti közvetlen veszély. Tudniillik a minisztertanács előzetes jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy a kérés egyáltalában napirendre ke­rüljön. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy kát és fél év is eltelhet, mire érdemben tár­gyalnak róla. Időközben azonban gyö­keresen megváltozhat a hely­zet Nagy-Britanmiában is, hi­szen az új kormány helyzete mór az indulásnál sem látszik túlságosan szilárdnak. S könnyen előfordulhat, hogy ez a bizonytalanság csökken­ti Wilson kezdeményező ked­vét. Cs. T. A BÖHÖNYEI ÁLLAMI GAZDASÁG bontásra elad állattartási épületeket, magtárakat és egyéb gazdasági épületeket. Az épületek nagysága miatt célszerű több vállalkozónak társulni. Érdeklődni lehet: a böhönyei 11-es telefo­non, Büki László belső ellen­őrnél. (105086) Balatoni ABC-áruházainkba a nyári szezonra fölveszünk szakképzett és szakképzetlen eladókat és pénztárosokat Jelentkezni kaposvári 120. sz. boltunkban lehet, Május 1. u. 18. sz. alatt. Csemege Kereskedelmi Vállalat (105273) Folytatást vár Nixon az enyhülés politikájáról

Next

/
Thumbnails
Contents