Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-15 / 62. szám
A kedvezőtlen adottságú tsz-sk támogatása Interjú Tóth Károly osztályvezetővel Megyénk földrajzi viszonyai, talajadottságai természetszerűen meghatározzák, hogy egyes területeken nehezebb, másutt könnyebb körülmények között dolgozhatnak a somogyi közös gazdaságok. Ezek az okok közrejátszanak abban, hogy — sportnyelven szólva — némelyik üzem már a startnál hátrányos helyzetbe kerül. Azaz: kerülne — ha nem szabályozná rendelet az ilyen adottságú termelőszövetkezetek megkülönböztetett állami támogatását. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek megerősödését és megszilárdítását célzó segítség Somogybán is jelentős: erről tárgyalt március elején a megyei tanács végrehajtó bizottsága, s most erről kértünk részletes tájékoztatást Tóth Károlytól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjétől. — A pénzügyminiszter, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendeletben az idén módosította és kiegészítette egy korábbi, ugyancsak közös rendeletét a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek támogatásáról, az egyes kategóriákba sorolásról. Milyen kép alakult ki most a megyében? — A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1971-ben kijelölte a kedvezőtlen termőhelyi és egyéb ok miatt kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezeteket, s ezek körén az említett márciusi vb-ülés sem változtatott. Az aranykorona-érték szerinti sorrend alapján — a jövedelemfeiegé- szítés nagyságát és mértékét illetően — 8-—10 aranykoronás átlaggal rendelkező gazdaságok továbbra is kaphatnak jövedelemkiegészítő állami támogatást, melynek maximuma a tavalyi szint. A 10 aranykoronán felüliek megtartják ugyan kategóriájukat, jövedelemkiegészítő támogatást azonban nem kaphatnak. Fejlesztési támogatást viszont valamennyi, 1971-ben kijelölt tsz kaphat — Ezek szerint jövedelemkiegészítésben változatlanul részesülhetnek a kedvezőtlen termőhelyi adottságú közös gazdaságok. — A jövedelemkiegészítő állami támogatást a végrehajtó bizottság két termelő- szövetkezet kivételével mindegyiknél jóváhagyta. Az indok kézenfekvő, hiszen ezeknek a gazdaságoknak a többségénél rosszak a domborzati viszonyok vagy gyenge termőképességű a homokos terület. Az elmúlt három évben tapasztalható volt náluk előrelépés, sőt egy részük stabilizálódott is, azonban a támogatás megvonása megtörné a gazdasági erősödés folyamatosságát, megrendítené pénzügyi egyensúlyukat. Ezzel már azt is elmondtam, hogy a gazdaság megszilárdulását szolgálja az állami támogatásnak ez a formája, melynek révén a megyei átlagnál ugyan alacsonyabb, de mégiscsak egyre növekvő tagrészesedést érhettek el ezek a gazdaságok. — Mi indokolja az egyéb ok miatt kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknél a változatlan szintű támogatás? — Részben az, hogy náluk is föllelhetők az imént említett fékező tényezők a gazdálkodásban, másrészt pedig ez utóbbi gazdaságok tavaly jelentős fejlesztésbe kezdtek, s már a fejlesztés elhatározásánál számoltak ezzel az anyagi forrással. Példaként említhetem a buzsáki—öreg- laki termálprogramot, a so- mogytúri, a nemesvidi, a gör- getegi szarvasmarhaprogramot, a marcaliak belépését a CPS kukoricatermesztési rendszerbe, és a szárító építését, s folytathatnám a sort tovább. Csak így, ezzel a támogatással képesek zökkenőmentesen befejezni a fejlesztési munkákat 1975 végére, s azután már éppen ezeknek az új termelőeszközöknek a segítségével megállhatnak saját lábukon a jövőben. — A fejlesztési támogatásról is szó volt. Hallhatnánk ennek a részleteiről? — Az ezzel kapcsolatos jogszabály növelte a végrehajtó bizottság lehetőségét a fejlesztési támogatás mértékének a megítélésében. Ezt a támogatást a gazdaságok — az 1971- ben kijelölt tsz-ek — jelentős feladatok megoldására fordíthatják, így a szarvasmarhaprogram, a zöldségprogram, a zárt rendszerű növénytermesztés sikeres megvalósítására és az ezekhez kapcsolódó tennivalók elvégzésére, illetve bizonyos területen a komplex gépesítés fejlesztésére. A három évvel ezelőtt kijelölt tsz-ek vehetik ezt igénybe, természetesen komplex üzemfejlesztési tervvel kell rendelkezniük — erre sémát adott részükre az osztály —, és egyáltalán minden feltétéinek meg kell lennie ahhoz, hogy a fejlesztési támogatás valóban elérje célját. Ha ez a terv nincs meg, akkor a vb kötelezően előírja Komplex üzemfejlesztést szolgál ez a tartós támogatás, meghatározott összeggel, egészen 1975 végéig. Tehát a gazdaság biztonságosan berendezkedhet ebben az időszakban arra, hogy a támogatással számolhat, felhasználhatja tervének megvalósításához. — A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek foglalkoztatási gondjain enyhít és a jövedelmezőséget segíti Tizenegy szervizkocsi Nehéz kezde után A MEZŐGAZDASÁGI gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál beszéd közben asszerint változik a vezetők arca, hogy a múlt év melyik szakasza jön szóba. Akadnak állandó gondok, amelyeken ők nem tudnak segíteni. Vannak olyanok is — például a megf elelő szak- képesítésű dolgozók biztosítása —, amelyeket megoldanak. Tavaly a sok gond jellemezte az első félévet. A beruházások egyensúlyának megteremtésére tett intézkedések hatására csökkent a rendelések száma. A MEZŐGÉP Vállalat pedig nagyrészt olyan gyártmányokat készít, melyeket a mező- gazdasági üzemek beruházásaik megvalósításaikor tudnak felhasználni. Az év elején összejött rendelés a vállalat dolgozóinak csak pár hónapra adott munkát. A kevés rendeléssel kapcsolatos másik gond, hogy egy-egy megbízás után kevés idő maradt a gyártás előkészítésére, az alapanyagok beszerzésére. A munkaszervezésen is sok volt a javítanivaló. Az év közepe táján enyhült már a feszültség: a tervek teljesítéséért a vállalat minden dolgozója nagy erőfeszítéseket tett, a vezetők pedig keresték azokat a megoldásokat, amelyekkel növelni tudnák a termelékenységet. Boros József igazgató ezzel kapcsolatban mondta: — Nem volt könnyű teljesíteni a 325 millió forintos árbevételi tervet. Év közben úgy szerveztük a munkát, hogy szem előtt tartottuk a távolabbi jövőt is. Nagy súlyt helyeztünk a termékszerkezet korszerűsítésére, a veszteséges termékek gyártását pedig megszüntettük. Az új termeltek, a háztartási fejőgép, a hidraulikus daru, az erdészetekben használható rönkszállító és más szerelvények, a kis konténerek keresettek. A termékszerkezet korszerűsítése hatással volt a vállalat egész munkájának a szervezésére, elsősorban a gépparkot erősítették. Erre költötték a fejlesztési alap 76 százalékát, összesen hét és fél millió forintot. E gépele, berendezések már a következő évek technikai színvonalának is megfelelnek. A programvezérlésű esztergagépek munkába állítása gonddal is járt: nem volt megfelelő képzettségű szakember. Most már három műszakban üzemelnek, és kiváló minőségű terméket készítenek. A vállalat által végzett szolgáltatások értéke 1973-ban elérte az 55 millió forintot. Többek között szervizgépkocsi- parkot is létrehoztak: 11 gépkocsit vásároltak, darabonként több mint 200 ezer forintért. A termelékenység növelését szolgálta a hét gyáregység specializálódása is. Siófokon szerelik például a víztornyokat, itt készülnek a hidraulikus daruk, kezelőiket is helyben képezik ki. A gyártás mellett mindegyik gyáregység szolgáltatási feladatokat is ellát. Tap- sonyban a takarmánykeverő gépeket szerelik, Iharosberény- ben pedig a szerszámgépeket javítják, újítják fel. A szakosodás azt is jelenti, hogy nagyobb a különböző gyáregységek között a kooperáció. Alkatrészellátó bázist alakítanak ki Memyén. Itt még ebben az évben átadják a 4,5 millió forint értékű hőkezelő üzemet. Kapacitása lehetővé teszi majd, hogy esetleg más vállalatok részére is dolgozzon. Az idei terv 340 millió forint. Teljesítésében jelentős szerep vár a harminchét szocialista brigád 434 tagjára. A versenymozgalomban rejlő lehetőségek kihasználását segíti a DH- mozgalom is. Az év végén — egyelőre csak néhány termék gyártási folyamatára — bevezetik már a »Dolgozz hibátlanul!« munkarendszert. AZ EGYENLETES termelést segíti, hogy a megrendelők már most lekötötték a vállalat kapacitásának 80 százalékát, néhány gyáregységben pedig elérték a 90 százalékot is. Munka tehát bőven van. Állandó és súlyos gondjuk viszont az anyagellátás, s az. hogy több mezőgazdasági üzemben csak az év első negyedének vége felé derül ki, milyen beruházást szeretnének megvalósítani. A késve érkező rendelés pedig nehezíti az anyagbeszerzést, a gyártás megszervezését. Mészáros Attila elő az új támogatási forma, az élelmiszer-gazdaságon kívüli ipari tevékenység fejlesztésének a támogatása. Mi ennek a lényege? — Az idén január 1-én lépett hatályba az ezzel kapcsolatos PM—MÉM-rendelet. Megyénkben még nem tapasztalunk különösebb érdeklődést iránta. A járási hivatalok ösz- szesítik az e témában érintett tsz-ek igényeit, ezt eljuttatják hozzánk, mi pedig a megyei tanács illetékes osztályaival egyeztetjük a terveket. Erre az egyeztetésre azért van szükség, mert a tsz-ek ipari tevékenységénél meg kell nézni, összhangban vannak-e a megye ipari fejlesztési tervével, hogyan hatnak a munkaerő-helyzetre. Az e célra kapott fejlesztési támogatást a tsz-ek az adójukkal törleszthetik. — Mekkora összegű jövedelemkiegészítő támogatásban részesülnek az idén és jövőre a somogyi tsz-ek, s melyek azok? — A kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek kategóriájában a bárdudvarnoki, a csökölyi, a gigei, a kadarkúti, a Icőkúti, a porrogi, a karádi, a kötéséi, a pusztaszemesi, a törökkop- pányi és a somogybüklcösdi tsz összesen csaknem négy és fél millió forintot kap az idén, s a porrogi és a pusztaszemesi tsz kivételével valamennyien megkapják jövőre is ezt az összeget. Az egyéb okból kedvezőtlen adottságú gazdaságok között a 8—10 aranykorona átlagértékű szántóval rendel-! kezők csoportjába tartozik a ' buzsáki, a somogytúri, a hed- rehelyi, a szentbalázsi, a vis- nyei, a marcali, a nemesvidi, a görgetegi, a kutasi, a nagyatádi és a tabi tsz. Ezek a gazdaságok együttvéve majdnem 11 milliót kapnak az idén, s ugyanennyit jövőre, végeredményben tehát ebben a két évben összesen több mint harminc és fél millió forinthoz jutnak az említett szövetkezetek jövedelemkiegészítő támogatása címén. Ez a segítség — hatékony felhasználás mellett — előbbre viheti a gazdaságokat — mondotta tájékoztatója végén a megyei tanács osztályvezetője. H. F. Szárító két cs fél millióért A napokban adták át rendeltetésének Nagybajomban as új Bábolna típusú szárítóberendezést. A termelőszövetkezet tavaly szeptemberében kezdte meg a szárító fölszerelését, s már októberben kész volt a berendezés. A próbaüzemelés alatt mintegy kétszázharminc vagon kukoricát szárítottak le vele. Az új Bábolna típusú szárítóberendezés. A szárítóüzem vezérlőpultjáról tizenötféle művelet irányítható. Piackutatás, tervezés Új levendulások Darány-pusztán Mikor a tervek, a közeli és a távolabbi elképzelések kerülnek szóba, az utóbbi években mind gyakrabban találkozni ezzel a fogalommal: »a piackutatók előrejelzése...«, a »távlati értékesítési lehetőségek szerint...« Szükségszerű és rendkívül fontos szemléleti változásról tanúskodnak az így megfogalmazott mondatok: nem elegendő termelni, nem elegendő gazdaságosan, jól termelni — legalább ekkora gondot kell fordítani az értékesítésre, az igények alakulására. Húszmillió betét két hónap alatt (Tudósítónktól) Megyénk 23 takarékszövetkezetének töb mint 55 000 tagja van. A tapasztalatok szerint az év első hónapjaiban növekednek a betétek a legjelentősebben. Érthető ez, hiszen a termelőszövetkezetek tagjai akkor jutnak nagyobb összegekhez a zárszámadások után, de részesedést fizetnek az állami gazdaságok, a vállalatok, az ipari szövetkezetek, az áfész- ek. A takarékszövetkezetek betétállománya januárban 10.6, februárban 9 millió forinttal nőtt. Az is biztosnak látszik, hogy márciusban újabb 7-8 millió jön hozzá, s a hónap végén már 400 millió forintot őriznek és kezelnek a szövetkezetek. A közölt adatok-alapján ez évben a megye takarékszövetkezetei közül Szulok- ban. Igáiban, Böhönyén, Ba- bócsán és Lábodon nőttek kiemelkedően a betétek. Arra is számítanak, hogy a negyedik ötéves terv végére valóság lehet a félmilliárd forintos betétállomány. A növekvő betétek lehetővé teszik, hogy több kölcsönt adjanak tagjaiknak a szövetkezetek. A február végén kinn levő 131 millió forint kölcsönből 49 millió forint építési, 34 millió forint termelési célokat szolgál. A szövetkezetek az év első két hónapjában 2111 biztosítási ügyletet kötöttek. — Tervezni, fejleszteni ma már a piac igényeinek ismerete nélkül nem lehet. Ezért egy döntés meghozatala még nagyobb körültekintést, meg szélesebb körű ismereteket kíván — mondta a közelmúltban Lakatos Jenő, a Darány-pusz- tai Állami Gazdaság igazgatója, mikor a speciális feladatokat ellátó, illóolaj-termelő gazdaság jövőjéről beszélgettünk. Számtalan tárgyalás, vita — nemegyszer árvita — előzte meg azt a végleges elhatározást, hogy a gazdaság továbbfejlesztését három irányban folytatják. — Az első az angol levendula — mondta az igazgató. — Ennél a döntésnél nemcsak az játszott szerepet, hogy hosszú távon is keresett ez az illóolaj, legalább ilyen lényeges volt az, hogy elfogadható, jó áron tudj ült értékesíteni. A jó idő már lehetővé tette, hogy a terv gyakorlati végrehajtását is megkezdjék. Az eddigi hatszáz holdról kilenc- százra emelik az angol levendula területét. Ezen a tavaszon száz holdat telepítenek, s szakaszosan tovább folytatva a munkát a jövő őszre fejezik oe a területfejlesztést. A kamlótermelés a másik ágazat, ahol a továbblépésről döntött a gazdaság. Ugyancsak a piackutatás tapasztalatai segítettek az elhatározásban hogy a mostani ötvenholdnyi komlóterületet nyolcvanötre emeljék. Ebben az évben rendbe teszik a meglevő ötven holdat, és a jövő tavasszal telepítenek. A területnövelést a technológia megváltoztatása is indokolta. A betakarítógép, melyet a gazdaság vásárol, csak ekkora területen használható ki gazdaságosan. — A harmadik ágazat, ahol igen jelentős fejlesztést tervezünk, valójában a gazdaság kiegészítő ágazata: a baromfi- tenyésztés, illetve tojástermelés — jegyezte meg Lakatos Jenő. Jelenleg húszezres tojóállo- mánya van a gazdaságnak, hároméves ütemezésben százezres állományt kívánnak kialakítani. Egy régi tehénistállö átalakításával ez év végére a program felét már teljesíteni akarják. A nagyszabású terv végrehajtásához a húskombináttal tízéves szerződést kötöttünk. Ügy tervezik, hogy közös vállalkozást alakítanak ki, a húskombinát válogatógépet ad a gazdaságnak, itt végzik a manipulálást, a csomagolást, és az igényeknek megfelelően innen indulnak az exportszállítások is. A gazdaságossági célok mellett azért is előnyös ez az együttműködés az üzemnek, mert állandó munkát ad majd harminc-negyven nőnek. V. M. Somogyi NéplapI 3