Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

Pompidou nyilatkozata (^Folytatás az 1. oldalról.) A külügyminiszterek meg­beszélése barátságos. konst­ruktív légkörben folyt le. Pompidou francia köztórsa- sagi elnök szerint a «barátság. b kölcsönös bizalom, a liszte­let. a nyíltság és a realizmus volt jellemző a Picunda-fo- kon szerdán délután befejező­dött szovjet—fiumei a csúcsta­lálkozó légkörére. A tengerparti szovjet kor­mányrezidencia teraszán el­hangzott 'nyilatkozatában az e’nök elutazása előtt hangsú­lyozta: a felek ez alkalommal is igyekeztek hűek maradni a hagyományos baráti szellem­hez, mely kapcsolataikat álta­lában jellemzi. Ezzel együtt nyütan napirendre tűzték és az idő rövidsége ellenére a lehető legrészletesebben, leg­bővebben. jóllehet a részletek érintése nélkül vitatták még a legproblematikusabb és leg­lényegesebb kérdéseket is. Ügy döntöttek, hogy az érintkezésnek ezt a formáját folytatni fogják. Pompidou bejelentette, hogy Leonyid Brezsnyev újabb hi­vatalos látogatásra hívta meg a Szovjetunióba. A meghívást önömmel elfogadta, noha an­nak időpontját most még nem tudták meghatározni. Az eszmecserék során az SZKP KB főtitkára és az el­nök között egyetértés alakult ki abban, hogy a két ország kapcsolatait továbbra is fej­leszteni es ^mélyíteni kell. A jövőben alkalmuk lesz meg­győződni róla — fordult Pompidou az újságírókhoz —. hogy ez nemcsak szólam. Tö­rekvésünket a gazdasági, tu­dományos, műszaki és egyéb kapcsolatok fejlesztésére »op­timizmus, határozottság és el­szánt akarat jellemezte«. Utalva arra, hogy a közel- keleti. kérdéscsoport megvita­tását ez alkalommal a lót külügyminiszterre — Grorru- kóra es Jobertre hagyták, Pompidou hangsúlyozta: a csúcstalálkozó legfontosabb témája az európai biztonsági konferencia jövőjével össze­függő problémák megvitatása voit. Megállapították, hogy az értekezlet menetében lassulás következett be. Francia rész­ről — mondotta Pompidou — ezt természet esnek tartják, amennyiben most érkeztek el a legbonyolultabb részletkér­désekhez. Az elnök itt kife­jezte meggyőződését, hogy a konferenciának nem feladata, hogy valamennyi függőben le­vő kérdést megoldja. Francia részről a legfontosabb feladat­nak most azt tekintik, hogy a két fél együttműködésével is mielőbb megoldják a füg­gőben levő kérdéseket, meg­találják azokat a megfogalma­zásokat, amelyek elfogadha­tóak és ésszerűek minden ér­dekelt ország szempontjából. Leonyid Brezsnyevnek az európai biztonsági konferen­cia harmadik szakaszára vo­natkozó, kedden kifejtett ja­vaslataira reagálva Pompidou kijelentette: Franciaország nem ellenzi kategorikusan, hogy a tanácskozás záródo­kumentumát a legmagasabb szinten írják alá, mint azt egyesek megpróbáljak bevinni a köztudatba. Az eredmé­nyektől teszi függővé az alá­írás szintjét, s abban az eset­ben támogatja ezt az eljárást, ha a kidolgozott dokumentu­mot nem múló, hanem való­ban korszakalkotó, történelmi jelentőségű okmánynak ítéli. Végezetül Pomp időn kije­lentette, hogy a picundai ta­lálkozót rendkívül fontos ese­ménynek ítéli a két ország kapcsolataiban, mely a törté­nelmi és földrajzi közösség­ben gyökerező francia—szov­jet barátságot es együttmű­ködést erősíti tovább. Pompidou elnök a Leonyid Brezsnyewel folytatott: keddi és szerdai, öszesen hat és fel oras' eszmecseresorozata után, szerdán délután Visszautazott Párizsba. Szocsi ádleri repülőterén, ahova a francia vendégeket helikopter szállította Picundá- ról, , Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Gromiko külügymi­niszter, Eduard Sevardnadze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták Pom- pidout és kíséretének tagjait. Hz izraeli korüiunisták nem szavaznak bizalmat a kormánynak Az Izraeli Kommunista Párt élesen bírálta az újjáalakított izraeli kormány programjai a parlamentben lefolyt bizalmi vitában. Vilner, az Izraeli KP KB főtitkára parlamenti fel­szólalásában emlékeztetett arra, hogy a kormányprogram uj települések létrehozását ja­vasolja a megszállt arab terü­leteken, továbbá előirányozza Jeruzsálem fővárossá fejleszté­sét. Mindez a valóságban a te­rületi terjeszkedés, politikájá­nak folytatását jelenti. Végezetül a kommunista párt központi bizottságának fő­titkára kijelentette: az izraeli kommunisták nem szavaznak bizalmat a kormánynak, mint­hogy az ország vezetői- tovább­ra is kegyetlenül elnyomják a megszállt területek lakosságát, lábbal tapossák az országban a demokratikus jogokat és diszkriminációs politikát foly­tatnak az arab lakossággal szemben. Frontális harc — a marxizmus ellen „Kemény rendszabályokul ’ ígért a chilleieknek Pinochet tábornok, a chilei katonai junta vezetője — mint az ADN jelenti — a hétfőn Santiagóban rendezett ünnep­ségen, amelyen a hatalomátvé­tel 6 hónapos fordulóját »ün­nepelték-« kijelentette: a junta »frontális harcot folytat mind a nemzetközi kornunizmus, mind annak marxista ideoló­giája ellen.« Megismételte rendszerének azt a rendelkezését, amely sze­„Nem támaszkodunk tőié egyetlen országra” Interjú a Fülöp-szigetek külügyminiszterével Carlos P. Romulo, a Fülöp- szigetek külügyminisztere Ma­nilában fogadta az MTI tokiói tudósítóját, és válaszolt kérdé­seire. A külügyminiszter beve­zetőben elmondotta, hogy a diplomáciai kapcsolatok fölvé­tele Magyarországgal lényeges előrelépés volt a két ország kapcsolatainak történetében. — Ez újabb bizonyítéka an­nak — fűzte hozzá —, hogy a Fülöp-szigetek kitárja abla­kait a szocialista világ felé Ügy vélem, hogy a külpolíti-* tszág kinyilvánította semleges­kánkban elhatározott nyitás elősegíti a béke, a barátság és a semlegesség, röviden szólva: a békés egymás mellett élés elvednek érvényesülését a Fü­löp-szigetek és a szocialista országok kapcsolataiban. — Melyek a Fülöp-szigetek külpolitikájának főDb jellemvo­násai? — A korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt kap külpo­litikánkban a regionális együttműködés, vagyis a szoro­sabb kapcsolat delkelet-ázsiai szomszédainkkal. Ennek értel­mében jelentősnek ítéljük az ASEAN (a délkelet-ázsiai or­szágok szövetsége) szerepét a térség életeben. Szélesítjük kapcsolatainkat az arab orszá­gokkal, valamint a szocialista allaimaldcai, Nyug&t-Európával es Fekete-Afnikaval is. Bővít­jük nemzetközi kapcsolatain­kat és nem támaszkodunk töb­bé egyetlen országra, (Az Egyesült Államokra — A szerk.), amint azt a múltban tettük. Meggyőződésünk, hogy ez az egyetlen célravezető poli­tika a muMápoláris világban. — További fontos jellemvo­nása külpolitikánknak a gaz­dasági kapcsolatok állandó fejlesztése. Ennek célja egye­bek között saját gazdasági helyzetünk és nemzetközi fize­tés mérlegünk megjavítása és uj piacok biztosítása export­termékeink számára. — Reálisnak tekíntf-e a® ASEAX-nak azt az elhatározá­sát, hogy változtassák Dálkelet- Azsiát a béke, a szabadság és a semlegesség övezetévé? — E cél valóra váltása reá­lis és lehetséges, de időt, türel­met, államférfiül bölcsességet as bátorságot igényel. A jövő-» 2 I Somogyi f{iplap be kell tekintenünk, és valami­féle »védőernyőt« kell kialakí­tanunk Délkelet-Ázsiában. An­nál is inkább, mert térségünk a múltban a nagyhatalmak va­lóságos csatatere volt. Ügy vél­jük, szükségünk van erre a bizonyos védőernyőre«, hogy végre magunk gondoskodhas­sunk saját békénkről és biz­tonságunkról. Ez persze távol­ról sem egyszerű vagy könnyű feladat. Arra ugyanis már volt példa, hogy egy vagy több őr­ségét, arra azonban még nem, hogy semlegességet deklarált volna egy egész térség. Ennek ellenére bizonyos vagyok ben­ne, hogy az ASEAN által meg­hirdetett cél megvalósítható. — Mi a lényege a Fülöp-szi­getek ama elképzelésének, hogy hozzanak létre egy »ázsiai fó­rumot«? ­— Mint emlékezetes, az »ázsiai fórumra« vonatkozó ja­vaslatunkat az ENSZ-ban ter­jesztettük elő. Ennek a fórum­nak az lenne a feladata, hogy adott esetben külügyminiszteri, majd kormány-, illetve állam fői szántén vitassuk meg a dél­kelet-ázsiai térség aktuális problémáit. Nem állandó jelle­gű szervezetre, hanem ad hoc összejövetelekre gondolunk. Ezzel a módszerrel kívánjuk elérni, hogy a térség országai — hasonlóan az afrikai és a latin-amerikai országokhoz — közös hangon szólaljanak meg a nemzetközi politika porond­ján. — Milyen területeken kíván­ják fejleszteni kapcsolataikat Magyarországgal és a többi szo­cialista országgal? — Diplomáciai kapcsolatra léptünk a szocialista országok zömével, köztük az ön hazájá­val, Magyarországgal. Hasonló rendezésre készülünk a Szov­jetunióval és Kínával is, vagyis az összes szocialista or­szággal Készek vagyunk a kapcsolatok fejlesztésére az élet minden területén, a gaz­dasági és a kulturális cserére valamint a személyek cseréjé­nek kifejlesztésére, a diákok és a tudósak cseréjére. Vagyis mindenfajta kapcsolatra, amely szorosabbá teheti viszo­nyunkat Magyarországgal és a szocialista világ többi országá­val — mondotta Carlos P. Ro­mulo, a Fülöp-szigetek külügy­minisztere. Beiktatták Venezuela új elnökét rint »a közigazgatás, az álla­mi intézmények, a félállami, vagy magánvállalatok minden munkatársának tartózkodnia kel bármi pártállástól«. Fenye­getően szögezte le, hogy aki e rendelkezést megszegi, azt ha­ladéktalanul eltávolítják hiva­talából. Ugyancsak az ünnepségen jelentette be Pinochet tábor­nok, hogy az új alkotmány, amelynek elkészítésén jelen­leg egy — jogászokból álló — csoport munkálkodik, »a nem­zeti együttélés új formait fek­teti le«. A tábornok további »súlyos áldozatokat« és »kemény rendszabályokat« ígért a chi­leieknek. Közölte továbbá: »fontos kétoldalt) megállapo­dások« jöttek létre az Egye­sült Államok illetékeseivel és hogy a nemzetközi valutaalap 95 millió dollárt kitevő hitel­lel támogatja a juntát. A junta képviselői az el­múlt hetekben tárgyalásokat folytattak a Népi Egység kor­mánya által kisajátított ame­rikai vállalatok tulajdonosai­val. Ezek keretében a junta megegyezett a CERRO rézbá­nyászati konszernnel, hegykö­zei 42 millió dollárt fizet kár­térítés címén a cégnek Chilé­ben államosított leányvállala­táért. (MTI) Agóniából agóniába •Olaszország — politikai értelemben — olyan, mint a macska. Mind.i g talpra esik es elevenebben pattan föl, mint annak előtte... A leglénye­gesebb dolog, amit Olaszor­szágról meg kell tanulni: hi­hetetlen módon meggyötörhe­tik, időnként az agónia álla­potába kerül, egyik válság­ból a másikba vonszolja ma­gát, de minden jóslás és min­den logika, ellenére mind­egyiket túléli.« Cyrus L. Sulzbergertől, a New York Times nagy tekin­télyű publicistájától szármá­zik a fenti megállapítás. Azért idéztük, mert alaposan ráta­pint az igazságra. Itália ugyanis újabb válságos perió­dusát éli: Mariano Rumor ez­úttal ötödik alkalommal ka­pott fölhatalmazást Leone ál­lamelnöktől a kabinet meg­alakítására. S nehéz a felada­ta. Hiszen Olaszország (Ales­sandro Pertini, a parlament kereszténydemokrata elnöké­nek szavaival élve) a köztár­saság megszületése óta legne­hezebb pillanatait éli. Nagy arányú panamák és emésztő gazdasági gondok, szélsőjobb- oldali főtisztek leleplezett összeesküvése és rohamosan emelkedő árak — mindez együttesen vezetett a politikai bizalmatlanság egyre feszül­tebb légköréhez. Ami a korrupciós botrányt illeti, 6zinte napról napra újabb részletek látnak nap­világot. Az olasz parlament különbizottsága, előtt egykori kormányfők és' miniszterek kényszerülnek vallomást ten­ni. A vád: pártjaik javára — egyes esetekben saját céljaik­ra — kisebb-nagyobb össze­geket fogadtak el magán olaj- társaságoktól, ipari cégektől. Több milliárd lírát tesz ki a szóban forgó összeg, amelyről máris 250 csekk és néhány — igaz, egymással gyakran el­lentétes — vallomás tanúsko­dik. Az olasz gazdasági élet eközben — a hatvanas évek elején tapasztalt rohamos fejlődés után — megtorpant, és napjainkban súlyos válság­gal küszködik. Kilencezer- milliánd líra az államháztar­tás deficitje, s ezzel Olaszor­szág a kapitalista világ defi­citrekordját döngeti. A meg­figyelők szerint mindenek­előtt az juttatta ilyen hely­zetbe, hogy az egymást köve­tő kormányok idejük, ener­giájuk javarészét a fennma­radás bonyolult, manővereire Japán nagytőkések parlamenti ki ha Ugatása A japán ellenzéki pártok kö- . delmi vállalatának vezetőit, vetélésére a kormány és a há­taimon levő konzervatív part kénytelen-kelletlen hozzájá­rult, hogy a parlament elé idézzék a nagytőkés vállala­tok képviselőit és felelősségre vonják őket az ország máso­dik világháborút követő törté­netének legnagyobb méretű inflációjáért és áremelkedései­ért. A parlament elé»citálták japán hét legnagyobb kereske­akik. évente összesen mintegy tizenötmillió jen értékű árut forgalmaznak. Az ellenzéki képviselők kér­déseire válaszolva a nagytőke »carjai«, bevallották, hogy megfelelnek a valóságnak azok a vádak, amelyek szerint kar­telt alakítottak a termelés és a forgalmazás »szabályozásá­ra« illetve az árak egyeídejű emelésére. Caracasban beiktatták hivatalába Carlos Andres ferezt, Ve­nezuela új elnökét. A képen: az elnöki tisztség átvétele ista» mi út elnöknek a leköszönő Rafael Caldera gratulál. (Telefoto—AP—MTI—KS) Az ulsteri szabadságharcosok vállalták Fox meggyilkolását Az »ulsteri szabadsághar­cosok- elnevezésű észak-íror­szági szélsőséges protestáns csoport vállalta magara Willi­am Fox ír szenátus meggyil­kolását. Az ír köztársasági hadsereggel szimpatizáló Fo- xot hétfőn este rabolta el és lőtte agyon egy 12 tagú fegy­veres különítmény. Fox meggyilkolása volt a legsúlyosabb politikai merény­let, mely 1972 óta Írországban történt,. A dublini -miniszterta­nács Liam Cosgrave kormány­fő elnökletével rendkívüli ülé­sen foglalkozott az uggj'el és ugyancsak fontos kérdésként fjzerepe! a napirendben a Littlejohn fivérek szökése a dublini Mountjoy börtönből. I Kenneth Littlejohn még min­dig nem került a rendőrség ke- j zere. Feltételezések szerint az angol hírszerzés segítette két ügynökének szökését. Dublini hivatalos körökben \azonban a belfasti nyomásra — az IRA-t szeretnék a vádlottak padjára ültetni, mind a gyilkosság, mind pedig a szökés ügyében. Kedden este Dublinban letar­tóztatták Marié Drumm asz- szonyt azzal a váddal, hogy ő a Sinn Fein — az IRA ideig­lenes szárnya politikai szerve­zetének — alelnöke. Az 53 éves ötgyermekes családanyát 18 hónappal ezelőtt ugyanezzel a váddal mar letartóztatták, de hamarosan ssabadonbocsátot- tak. összpontosították. A várvw vart társadalmi es gazdasági refonnak éppúgy félbemarad­tok, mint például a déli or­szágrész — a Mezzogiorno — fejlesztése. Tulajdonkeppen a gazda­ságpolitikai koncepciók közti különbség okozta a 35. olasz kabinet lemondását. A szo­cialista áÜamháztartesügyi ég tervezésügyi miniszter, Gio- litti és a kincstárügyi tarea republikánus gazdája, Ugo la Maifa. nézeteltérése váltotta ki Rumor lemondását. Lénye­ges kérdésekről: nagy arányú allami beruházásokról, ösz­tönzőbb hitelpolitikáról — ez volt Gioiitti álláspontja — vagy a hitelek korlátozásáról és a jelenleginél is kisebb arányú allami megrendelé­sekről — ezt védelmezte La Maifa — volt szó. A kabinet egyik elgondolását sem vet­te védelmébe, ami arra vall, hogy nem is törekedett vala« miféle közös nevezd kialakí­tására. Árunál több jel mütat arra, hogy a hadseregben — külö­nösen a SÍD (az olasz hírszer­zés és kémelhárítás szerveze­te) berkeiben — a kélleténel többen rokonszenveznék a szélsőjöbboldali erőkkel. Né­hány tiszt és főtiszt őrizetbe vétele hívta föl az olasz köz­vélemény figyelmét néhány parancsnok titkos neofasiszta kapcsolataira. S bár az újságok és a heti­lapok által elég részletesen föltárt politikai intimitások országszerte nagy érdeklődést váltanak ki, a bérből és fize­tésből élőiket elsősorban mégis az árak alakulása fog­lalkoztatja. A paraHan ará­nyokat öltő infláció megféke­zését követelte a három szak- szervezeti szövetség a február végen meghirdetett általán on sztrájkkal, amely több mini 14 millió dolgoz» munkabe­szüntetését eredményezte. A kormány ígéretei ugyanis — akárcsak korábban — e»r úttal is ígéretek maradtak. Sőt átlag 15 százalékos drágu­lás következett be! Növeke­dett a munkanélküliség; a Mr na a közelmúltban isméi mélypontra zuhant (a milánói tőzsdén például a dollárhoz képest 799—610-rőa 820—840- re süllyedt). Bármiként is alakul az új R umor-kormány sorsa, május 12-én újabb akadállyal talál­ja szembe ‘magát: ezen a na­pon rendezik az anakronisz­tikus népszavazást a válásról, A vallási ellenteteket felszító, izzó hangulatú korteshadjá­ratban — mint oly gyakran Itália történetében — ismét a leglényegesebbről terelődik el a figyelem. Ez pedig nem más, mint az az igazság, amelyet nemrég a londoni Ti­mes így fogalmazott meg: It a- ■ lia jövője két párt, a keresz­ténydemokraták és a kommu­nisták főtitkárának kezében van. Gyapay Dene« Nagy gyakorlattal rendelkező gépírót kaposvári munkahelyre fölveszünk Cun a kiadóban. (501»

Next

/
Thumbnails
Contents