Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-10 / 34. szám
Könyvismertető a naplóban 1 Gyémántkemények Szépen gtxndozcLt brigádnapló. Űj.sá.g'.ci vágások, a brigádtagokat ábrázoló képeik. A napló lapjain jó pár regény- rövid tartalma, vélemények filmekről. Vajon hogy merült lel az ötlet, hogy az olvasott könyvekről, a látott filmekről ne csak egymás között beszélgessenek, hanem a brigádnapló lapjain, is beszámoljanak róluk? — így hívjuk fel mindenki figyelmét egy-egy olyan könyvre, amelyet jónak tartunk. Ha valaki valamilyen érdekesebb regényt olvas, melyet a többieknek is ajánl, az ide bejegyzi a mű rövid tartalmát, és esetleg véleményt is ír róla — mondja Lander Margit, a brigád egyik alapító tagja. Itt, a böhönyei Szabadság Tsz cémázójábam, a két éve alakult Béke brigádban találkoztam eddig a legfiatalabb alapító tagokkal. Lander Margit is mindössze 18 éves. A könyvekről, a közös szórakozásról beszélgettünk vele. — Valamennyi könyvet, mely a naplóban szerepel, nem olvastam ei. Csak amelyikről a leírás alapján úgy gondoltam, hogy érdekes. Egyébként szenetek olvasgatni. Én is többször ajánlottam munkatársaimnak a napló lapjain, no meg szóban is egy- egy könyvet. A brigád minden tagja fiatal. Az átlagéletkor körülbelül húsz év. Erő. lendület, tenni akarás a jellemzőjük. Három műszakiban dolgoznak, és hogy a meglehetősen fárasztó munka után még mi mindenre marad erejük, arról a brigádvezető, Gyümölcsös Mária beszélt. fi padláson volt a lőszerraktár Gyümölcsös Mária brigádvezető. — Tavaly aránylag sok társadalmi munkát végeztünk. Elsősorban munkaihelyünk környékét igyekszünk szebbé nem ment nehezen a szervezés? — Annak ellenére, hogy már itt a gépek mellett »kidolgozbenni, mert csinos, kellemes i za" magat az ember, mindenkörnyezetben a munka is jobban megy. Van egy kis kent, melyet a többi brigáddal közösen gondozunk. Ha pedig a termelőszövetkezetben,. a földeken volt szükség a munkánkra, akkor ott segítettünk. Sőt még a vései termelőszövetkezetbe is elmentünk almát szedni. A kertészetben a palántagyomláláskor segítettünk. Amikor az új üzemrész elkészült, a.z itt dolgozók takarították, tisztították az ablakokat. — A társadalmi munkára Fábos Piroska. ki szívesen vállalt egy kis többletmunkát. Olyan még nem fordult elő, hogy valaki azt mondta volna: nem megyek. Az üzemben sem csupán annyit dolgoztak a Béke brigád tagjai, amennyire feltétlenül szükség volt Az év elején vállalták, hogy a termelési tervet nyolc százalékkal túlteljesítik, végül is 115 százalékra teljesítették. Eddig munkáról és könyvről volt szó. E brigád élete azonban sokkal színesebb. — A közös színház- és mo- i zilátqgatás mellett múzeumba is eljutottunk. Ezenkívül üzemlátogatást is szerveztünk. Bolbón működik a mi üzemünkhöz hasonló, oda látogattunk el. Fábos Piroska egy éve tagja a brigádnak. Tőle azt kérdeztük, mit jelent, és milyen előnyökkel jár, ha valaki szocialista brigádban dolgozik? — Számomra a legnagyobb előny — bár ez a szó nem fedi tökéletesen a valóságot —, hogy részt vehetek a közös kirándulásokon. Tavaly is voltunk Harkányban, Siklóson. A termelőszövetkezet saját autóbuszával vitt é! bennünket. — Ezt biztosan ki kellett érdemelni valamivel. — Dolgozni kellett, de keményem D. T Fórum az üzemekben A lakosság jobb tájékoztatásáért A Nagyatád! Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a lakosság tájékoztatásának jelenlegi helyzetét és a jobb, tervszerűbb tájékoztatás feladatait tűzte napirendjére. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a város lakosságának tájékoztatása az eddig alkalmazott módszerek, a különböző formák ellenére .nem éri el a kívánt szintet. Az eddig szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a lakosság nagy része nem ismeri a város hosszabb távú fejlesztésére vonatkozó rendezési tervet, azonkívül sokan vannak, akik a jelenlegi terveket, feladatokat sem ismerik. A tanács rendeletéi, határozatai, melyek a helyi életviszonyokat hivatottak szabályozni, több vonatkozásban nem érvényesülnek, mivel sokan nem ismerik a bennük foglaltakat, jogaikat, vagy kötelezettségeiket. Ezért fordul elő számtalanszor, hogy tanácstagi beszámolókon vagy egyéb fórumokon olyan kérések, bejelentések vagy panaszok hangzanak el a lakosság részéről, amelyek már nem aktuálisak, mert vagy a bejelentéssel egy időben, vagy még az előtt megtették a szükséges intézkedéseket. A végrehajtó bizottság a tanácstagok tájékoztatásának eddigi módszereit sem tartotta kielégítőnek. Előfordul még ma is olyan eset, hogy egy-egy utcában vagy településrészen tanácsi építkezés vagy egyéb beruházás kezdődik, és a körzet tanácstagja nem tud arról, hogy azt ki vagy milyen céllal csinálja, milyen anyagi források állnak rendelkezésére, szükség lenne-e társadalmi segítségre vagy összefogásra. A végrehajtó bizottság figyelembe vette a rendelkezésre álló lehetőségeket, a lakosság megfelelő tájékoztatásának rendkívül nagy jelentőségét, azért úgy rendelkezett, hogy az eddigi módszereken kívül újabb, konkrét és hatékony formákat kell bevezetni. A lakosságtól csak úgy várható el megfelelő magatartás, tevékeny részvétel a tervezett feladatok megvalósításában, ha megismerj jogait és kötelességeit. A lakosság tájékoztatásának tervszerűbbé tételére számtalan, eddig ki nem használt lehetőség áll rendelkezésre. E lehetőségek felhasználására újabb és hatékonyabb módszerek alkalmazását rendelte el a végrehajtó bizottság. E módszerek közé tartozik többek között a tanácstagok tájékoztatásának megjavítása (a szakigazgatási szervek vezetői a tanácstagi választókerületben tervezett minden intézkedésről kötelesek előzetesen a tanácstagot tájékoztatni, annak véleményét kikérni), az üzemekben rendszeres fórumok szervezése, a Nagyatád című kiadvány negyed- évenkénti megjelentetése, a fontosabb hatósági ügyek intézésének helyéről, föltételeiről szóló tájékoztatás stb. A végrehajtó bizottság szükségesnek tartja, hogy a jövőben a lakossággal még szorosabb együttműködés alakuljon ki. Ez olyan eredményre is vezethet, hogy az egyéni érdeket alá tudják rendelni a nagyobb közösség érdekeinek. Kovács János vb-titkár — Volt-e már életveszélyben? A kérdésre özvegy Nagy Györgyné nem tud válaszolni. S nem azért, mintha nem emlékezne. Azért, mert nagyon sok olyan helyzet tolul föl benne, amelyben hajszálon függött az élete. hóviharoao át a határon-Annyit szenvedtem én, amennyi tíz embernek is sok lenne. Ne./ hiszek én semmilyen babonában, semmilyen földöntúli erőben. A megpróbáltatások korán kezdődtek. Az uramnak is, akit elvittek az első háborúba. O, aztán amint tehette, átszökött az oroszokhoz' Forradalmár lett, vöröskatona. Én meg, álltam a helyemet itthon. Cselédéletet éltünk, hamar kitapasztalhattuk, melyik oldalon van az igazság és melyiken a huncutság. Szegény Gyurim szokott mesélni egy gyerekkori történetet. Sajnos, igaz volt. Az intéző valami semmiségért fejszenyéllel agyonverte az öreg Bödőt. Az orvos kiállította a bizonyítványt: -végelgyengülés«. Ilyen idők voltak. Érlelték 1919-et. Az a bizonyos 12-es pesti munkástüntetés is, amiben az uram is részt vett- Nóta is maradt róla, lehet, hogy csak néhány ember emlékezete őírzi. Emlékezetes lesz május huszonhárom, Észben tartom én, míg a földet járom. Hogy négyet eltemettek, követte a hármat, Mégsem tették még rá Tiszára a jármot. Hány pusztán laktunk, alig lehet összeszámolni! De, amikor a proletárok átvették a hatalmat, megtalált bennünket az írás. Üzenték az uramnak, hogy Felsőgyörgyösön ö a főbizalmi. Én meg mellette, vele lobogtam. A bukás után érte jöttek a csendőrök. Káromkodtak, keresték. Fent lapult a padláson. Szöknie kellett- Utánalőttek, de szerencsésen átjutott a határon. Én talán akkor vajúdtam az első gyerekkel. Három hét múlva, derékig érő hóban ut. ámeredtem. Fétholtan, de átjutottam Rzovácra. Ott kezdődött Szerbiában a második életünk..« A Gestapo ott volt a szomszédban-Három gyerekünk volt. A lányom, Marica, s a fiaim: Gyura meg Lajos. Lajost ott Vekaszlávnak hívták. Mert később már tudtuk a nyelvet- Verőce, Daruvár, Zimony. Ezek voltak lakhelyeink az emigrációban. Az uram Zi- monyból Belgrádba járt dolgozni. Én házgondnok lettem. A második háború. Borzasztó idők voltak. Mindenütt német és német. És egyszerre néhány jó ismerősöm is fasiszta egyenruhát öltött. Pár sváb legény gestapós lett A Gestapo ott volt a szomszédban, csak egy ház választott el bennünket- A lakosság, de a helyi rendőrség sok tagja is a partizánokat támogatta. Az én Gyura fiam először csak plakátot ragasztott kiírási tilalom idején. Aztán kor lesz razzia a környéken. És volt ott egv beépített emberünk is, Ratko Magazin, ö lett a felszabadulás után a városparancsnok. A mi rajonunkban dalmát, szerb, magyar. muszlimán, macedón egy célért harcolt. Olt tanultam én meg. hogy minden nemzet egyforma. Ott tanultam igazi nemzetköziséget. És nem elleneztem, amimár a farzsebében volt a pisztoly néki is. Az uramnak gyönge volt a szíve, meg se mertem mondani kezdetben, hogy Gyura partizán lett. Pedig fontos feladata volt neki is. A padláson, a víztartályban volt a lőszerek rejtekhelye. A golyókat, kisebb fegyvereket az uram hozta Belgráditól. A hátizsákjában, szilva között. Én üzeneteket közvetítettem, sokszor úgy, hogy csak kezet fogtam az összekötővel. A kis cédulát úgy kellett átadni, hogy senki észre ne vehesse- Egy alkalommal meg kellett tudnom az egyik fasisztáról, az Égerről, mikor hagyja el a laktanyát. Sikerült. A partizánok nem kegyelmezhettek az ordasoknak. Azoknak, akik úgy hallgatták ki a lányokat, hogy a körmük alá szöget vertek. A hegybeliek fényes nappal, szemtől-szembe végeztek a gyilkosokkal. Egyre több lett a partizán. A Gyura fiam sokszor hozott idegeneket. Édesanyám, kellene egy nadrág, egy kabát. S ott rejtőztek egy ideig a házban. Aztán a lányom kísérte őket a Kálváriáig, ahol a titkos találkahely volt- Pedig a Jóska — egy zi- monyi sváb ge6tapós — ugyancsak szimatolt. Dujmovics a rendőrségtől mindig elárulta nekem, mikor a kisebbik fiam is a partizánok közé kívánkozott. Egyszer váratlanul kezdtek razziázni. Gestapós Jóska meg a németek. Azt mondták, hogy a mi házunkból átlőttek az udvarukba- A sok lőszer a padláson! Szerencsénk volt. Később az is kiderült, hogy a gestapósok részegségükben a motorpufogást hallották lövésnek.« Itthon *A háború után visszatértünk Magyarországra, Pécs- váradra. Az uram ott is halt meg. Én meg ideköltöztem Barcsra, a Bajcsy-Zsilinszky utcába. Itt élek ma is. A kisebbik fiam utánam jött, itt halt meg. Három unokám közül kettő Ausztráliában él, egy Szerbiában. A lányom a szabadságát nálam szokta tölteni. S Gyura is gyakran ír JugoszláviábólDolgozom. Ha a községi alapszervezetben bármire megkérnek, szívesen végzem. Erről ismertek már Pécsvá- radon is engem- Nincs annál szebb, mint az emberekért tenni.« A szeme végigsimogat az ura kitüntetésén. S ott a falon van egy emléklap is. Az az övé. Azt írták rá: »A párt régi harcosának«. Leskó László Előítélet és egyenjogúság A több mint két esztendővel ezelőtt a nők érdekében hozott párthatározatnak talán legfontosabb eredménye, hogy tudatossá tette a problémát, a tényt, hogy van, hogy foglalkozni kell vele, oda kell figyelni rá. És — foglalkoznak vele, | Sorolhatnám az eredménye- odaíigyelnek rá. Sok üzemben két: mindazokat a helyeket, forgattam összefoglalóik lap- ahol korszerűsítettek. auto- jait: értekezleteken, megbe-' analizáltak, jobb, kedvezőbb széleseken született elgondo lások eredményeit — megvalósult és megvalósuló intézkedésekről —, hogyan hozzák be a nők bérének lemaradását, hogyan igyekeznek javítani a munkakörülményeken, hogyan könnyítik meg a nehéz fizikai munkát. Jártam olyan üzemekben, amelyekben nemrég még asz- szonyok tolták-vonták a textilbálákkal rakott targoncákat. Ma villamos szállítóeszközök könnyűik a nehéz munkát. Sokszor látogattam eJ ebbe a gyárba, éveken át A folyosót, ahol targoncákat húztak- toltak a nők, a sóhajok folyosójának neveztem magamban. Ma már csak az emlékek őrzik a ziháló tüdő, a dobogó sáv fáradalmait—. munkafeltételeket teremtettek a nőknek. Számos üzemben mentesítették a családanyákat az éjszakai műszak alól. És mindenütt az országban a szolgáltatás javításával, új gyermekintézmények létesítésével, a régiek befogadóképességének emelésével igyekeznek valamit köny- nyíteni a dolgozó nők vállára nehezedő terheken. Folytathatnám tovább az eredmények sorolását — a világosabb, tágasabb üzemeket, a kellemesebb munkafeltételeket. Az intézkedéseket, amelyek azt célozzák, hogy a nők jobban részt vehessenek a szakmai képzésben, a művelődésben. es A Központi Bizottság ha tározata nyomán a társada lom igyekszik megteremteni a feltételeket, hogy a nők egyenrangúsága és egyenjo gúsága mindinkább valódi tartalommal teljék meg. De van még tennivaló nem is kevés. Hány nő áll például irányító poszton? Milyen régi a párthatározat, hogy a fontos, irányító munkakörökben is növelni kell a nők számát! Megvalósul-e ez a gyakorlatban? Attól félek — nem úgy, ahogy szeretnénk. Az előítéletek mélyen gyökereznek. És az a vezető, akinek döntenie kell a fontos munkakör betöltéséről, az esetek többségében a férfit választja. Az előítéletek sajnos épp olyan mélyen élnek a nőkben, mint a férfiakban, önbizalom hiányában a másik nő tudása, képessége iránti bizalmatlanságban nyilvánulnak meg. A nő helyzete a családé - belül is nagyon lassan változik. És megváltozott a gazdasági, társadalmi helyzetének tettekben való elfogadása és méltánylása, amit vulgárisán így szoktak kifejezni: mosogasson a férj is. ’•■segítsen« a férj is; árnyaltabban pedig így mondhatnánk: a terhek méltányos és megfelelő elosztása a családtagok között. Ez ritkán, nehezen valósul meg. A statisztika szerint az asszonyok szabad idejének jó részét »felfalja« a háztartás. A nő egyenrangúsága az otthon, a családi ház területén valósul meg legkevésbé. Ott még mindig makacsul tartják magukat a régi normák, a régi előítéletek. Pedig a társadalmi és a magánélet szoros eg3rséget alkot. Hat. és visszahat egymásra. És ha a családon belül a teher zöme a nő vállára nehezedik, ha ő felelős a család minden gondjáért, bajáért, még érzelmi egységéért is, akkor a társadalom könnyítései, intézkedései nem érhetnek igazán célt. Kertész Magda omojy/ Néplap I 3
