Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-09 / 33. szám

KapMúá? 1974 11.9. ~ A SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE Sok szép ajándék a gyermekeknek Asszonybrigád a centenáriumi óvodában Boldog gye­rekek. és fel­nőttek találko­zása — ezt ír­tam a note­szom végére, egy nagyon szép látogatás után. A hús­kombinát Má­jus 1. brigádja látogatott el a - centenáriumi óvodába. Nem üres kézzel, ha­nem sok-sok játékkal... A brigád tagjai e napon a szoká­sosnál előbb bementek az üzembe, hogy délután ott le­hessenek az »oviban«, mie­lőtt a gyereke­ket hazavinnék a szülők. Május 1. brigád. — E név ma már fo­galom, hiszen — a Petőfi bri- mi gáddal karöltve — ők serken­tették tettre szép példájukkal a város lakosságát. Már régen készültek a centenáriumi óvo­dába, hiszen a brigád huszon­kilenc tagja látni is szerette volna kezdeményezése gyümöl­csét. Hosszú sorban jöttek a műn- kasasszonyok meg a húskombi­nát vezetői. Láttam, milyen meghatottan álltaik a kis már­ványtábla előtt, amely az óvo­da megszületésének körülmé­nyeit hirdeti. A gyér elviek izga­tottan várták a néniket és bá­csikat, akikről olyan sokat és olyan szépen meséltek nekik az óvó nénik. Kíváncsiságukat persze az is izgatta egy kicsit, vajon mit hoznak nékik. A középső csoportos gyere­kek terme megtelt a kezükben és hónulk alatt dobozokat szo­rongató asszonyokkal. El jött az ünnepségre Rostás Károly ta­nácselnök is. Novák Lajosné, a centenáriuimi óvifda vezetője — mint mondta — a szívé­re bízta, mit mondjon a várva várt és kedves vendégeknek, a Szocialista brigádok az óvodá­ért mozgalom elindítódnak. S sem természetesebb, mint hogy azt említette meg először: százhúsz gyerek kapott itt szép és meleg otthont. Mivel mindnyájan édesa­nyák, érták és biztosan érzik, mit jelent ez a százhúsz dolgo­zó nőnek. Meghatottan vette át a szót Kutas Gyuláné bri­gádvezető Elmondta: nagyon örülnek, hogy ilyen szép, tisz­ta környezetben, ilyen sok szép játék között tölthetik a gyere­kek a napot, amíg szüleik dol­gozóiak. A gyerekek kis székükön ülve hallgatták, amikor a ki­pirult brigádvezető azt kérte tőlük: hallgassanak az óvó nénik szavaira, vigyázzanak arra, hogy az óvodájuk tiszta és rendes maradjon. Kis műsor következett ez­után, aztán az ajándékok köl­csönös átadása. Igen, kölcsö­nös, mert a gyerekék saját munkáikkal lepték meg a Má­jú* I. brigádot. S ez így is. métlődött minden csoportban. Kisebb és nagyobb gyerekek egyformán örültek a labdá­nak, az építőkockáknak. Egy kisfiú —neon elveszett gyerek! — odasündörgött a brigád egyik tagjához, és odasúgta neki: ide kocsit miért nem hoztak?! A brigádtag megsi­mogatta a kislegény fejét, s azt mondta: hozunk mi még azt is. Megkérdeztem a brigád né­hány tagjától, hogy tetszik a gyerekek otthona. Lébl Jó- zsefné, Szabó Istvánné először járt az óvodában, minden na­gyon tetszett nekik. •— Hát így bizony nyugodtan dolgozhat­nak az anyukák — ezt a ma- gyaratádi Szabó Ferencné je­gyezte meg. S azt is ő árulta el, hogy máskor is szeretnének el­ellátogatni ide. Ezt az érzést a kedves fo­gadtatás is erősítette. A látogatás a nagycsoporto­sok körében fejeződött be. Ros­tás Károly tanácselnök itt kö­szönte meg a szocialista bri­gád minden tagjának azt a megértést, amellyel három év­vel ezelőtt fogadták a város gondját és azt a kezdeménye­ző készséget, amellyel a Petőfi brigáddal együtt megindítóttálk a mozgalmat. Elmondta azt is: három év alatt megépült az egész tervidőszakra előirány­zott óvodán hely, sőt több is. A megyeszékhely lakosai 473 he­lyett 530 óvodai helyet kaptak. S még épül óvoda, így a IV. ötéves terv végére csaknem 790 óvodai hely lesz a gyarapodási rovatban. E mozgalomnak kö­szönhető, hogy az. összes igény- jogosult család gyermeke óvo­dába jár. Tavaly több mint 280 ezer forint értékű munkát vé­geztek a szocialista brigádok, illetve játékot vették az óvodá­soknak. Boldog gyerekeik és felnőttek találkozása. Az első, de nem az utolsó. Lajos Géza, Szociálpolitikai kedvezmények ilnnkáilakást vállalati támosratással! A munkások lakásépíté­sének fokozott vállalati támo­gatásáról a múlt év januárjá­ban jelent meg kormányrende­let. Intézkedéseivel azt kíván­ta elérni, hogy — anyagi lehe­tőségeiket figyelembe véve — a korábbinál szervezettebben és nagyobb összegekkel támo­gassák a gazdálkodó szervek dolgozóik lakásépítését. Ezért a vállalati támogatás mellé na­gyobb állami támogatást és kedvezőbb hitelfeltételeket is biztosít a rendelet. A jogszabály megjelenése után a városi pártbizottság és a tanács fórumot szervezett a kaposvári vállalatok vezetői részére: képviselői itt ismertet­ték a rendelet adta lehetősé­geket. Az elmúlt hetekben pe­dig körlevélben kapott tájékoz­tatást valamennyi vállalat, üzem és költségvetési intéz­mény őzt szeretnénk ezzel el­érni. hogy a rendelet biztosí­totta előnyöket az eddiginél sokkal jobban használják ki Kanosváron, Eddig ugyanis csak kevés helyen éltek vele: 1973-ban mindössze 51 lakásra érkezett igény a tanácshoz a vállalatoktól, Információnk szerint ebben az évben sem igen lépnek előre, hiszen csuk 45—50 munkáslakás építésének támogatósát tervezik a válla­latok. Ezért indokolt, hogy a lehetőségekre ismét felhívjuk a figyelmet. Azt, hogy kik kaphatnak kedvezményt, a kormányren­delet pontosan meghatározza. Az állami támogatásnál pedig előfeltételként szabják meg a jogszabályok, hogy a munkál­tató —- a szociálpolitikai ked­vezménnyel és az állami tá­mogatással — csökkentett épí­tési költség vagy eladási ér legalább húsz százalékára ad­jon a dolgozónak kamatmen­tes kölcsönt. A szociálpoliti­kai kedvezmény azt jelenti, hogy a telepszerű, több szintes lakásépítés esetén gyermeken­ként 30 ezer, más eltartott családtag után pedig 20—20 ezer forinttal csökkentik a vé­telárat. (A fiatal házaspárok kérelmére a kedvezményt két gyermekig meg kell előlegez­ni.) A legnagyobb összegű ked­vezményeket a telepszerű, több szintes lakásépítéshez nyújtja az állam, Ennek az in­doka az, hogy e lekásépítési forma a leggazdaságosabb. Kisebb mértékben ugyan, de támogatja az egyedi építésű, több szintes lakásokat, és a ko­rábbinál több kedvezményt kaphatnak a családi ház-épí­tők is. Az állami támogatás mérté­ke természetesen a lakások nagyságától is függ. Meg kell azonban jegyezni, hogy csak a jogos lakásigény mértékéig kaphatnak az építtetők támo gatást. Lakótelepen több szin tes házban épített egyszobás lakás esetében 40 ezer forint másfélszobás lakás esetében 50 ezer forint kétszobás lakás esetében 00 ezer forint két és fél szobás esetében 10 eser forint bárom- vagy ennél tübb szobás lakás esetében 80 ezer forint az állami támogatás. A szociálpolitikai kedvez­mény és az állami támogatás csökkenti a lakásépítés költsé­gét. Az így megmaradt összeg 70 százalékára (ha nem lakóte­lepen épül a több emeletes ház, akkor 80 százalékára) 35 éves törlesztésre — évi - egy­százalékos kamat mellett — hitelt ad az OTP. A dolgozónak tehát — figyelembe véve, hogy vállalati támogatátiként meg­kapja a csökkentett építési költség 20, OTP-hítelként pe­dig 70 százalékát — csupán a lakásköltség 10 százalékát kell az indulásra előteremteni. (Különösen méltánylást ér­demlő esetben arra is van le­hetőség, hogy ezt a 10 százalé­kos előtörlesztést a lakásügyi hatóság elengedje vagy a vál­lalata — vissza nem térítendő támogatásként — helyette be­fizesse.) Ezekután nézzük meg egy példán, miként alakulnak egy 360 ezer forint értékű kétszo­bás — lakótelepen felépülő — lakás költségei, ha két gyer­mek van a családban. 360 000 Ft 60 000 Ft 60 000 Ft Ha a lakás építési költsége Szociálpolitikai kedvezmény (gyermekenként 30 ooe Ft) Állami támogatás Szociálpolitikai és állami támogatással csökkentett építési költség 240 000 Ft A munkás részéről fizetendő előtörlesztés (10 százalék) 24 000 Ft Munkáltatói támogatás (kölcsön) 20 százalék 48 000 Ft OTP-kölcsön (70 százalék) 168 000 Ft Kamat az OTP-köicsön után évi 1 százalék Törlesztési idő 35 év Ezek az arányok természe­tesen módosulhatnak, attól függően, hogy mennyi a lakás­építési (vásárlási) költsége. A vállalatok az erre a célra létrehozott alapjukból támo­gathatják dolgozóik lakásépí­tését. Ezt a fejlesztési alapjuk­ból képezhetik. A kollektív szerződés a részesedési alap­ból is biztosíthat ilyen célra. Arra is mód van, hogy a mun­káltató kezelésében levő.lakó« sok értékcsökkenésének vagy az ilyen épületek eladásából származó bevételnek egy ré­szét erre fordítsák. (Később a dolgozók által visszafizetett vállalati támogatást és az esetleges késedelmi kamatot is fel lehet újra használni.) A költségvetésből gazdálko­dó szervek beruházási kere­tükből képezhetnek lakásépí­tési alapot, A jogszabály itt csupán azt a megszorítást tar­talmazza, hogy ez az összeg nem haladhatja meg dolgozón­ként az ezer forintot. Az elmondottakat fi­gyelembe véve a legcélsze­rűbbnek azt tartjuk, ha a vál­lalatok dolgozóik részére a csökkentett lakásár 20 száza­lékát adják kamatmentes köl­csönként. Ezenkívül természe­tesen megvásárolhatják a bér­lő-, illetve vevőkiválasztási jo­got, átvállalhatják az építkező dolgozókra kivetett út- és köz­műfejlesztési hozzájárulást és ezzel segítik őket Minderről azért is célszerű most beszélni, mert a mérlegkészítés idősza­kában dől el, hogy mire hasz­nálják föl majd a pénzt. Rend­kívül fontos, hogy dolgozóik lakásgondjának megoldásával az eddigieknél is többet törőd­jenek a vállalatok, üzemek. A MÉSZÖV által szervezett lakásépítő szövetkezetek és az OTP lakásépítési akciói révén mód van arra, hogy a válala- tok segítsék dolgozóik otthon- alapítási gondjának megoldá­sát. E két építési forma — a központi állami támogatáson felül — azzal az előnnyel is jár, hogy a tanács jelentős kedvezménnyel adja a közmű­vesített telkeket, s e szervek magukra vállalják az építés­sel kapcsolatos költségeket. A lehetőségek hatékony ki­használásáért a vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézmé­nyeknek, az edd iné! többet kell tenni: felhasználni e nemes célra azokat az anyagi eszkö­zöket, amelyeket a kormány- rendelet biztosít. Rostás Karoly. a városi tanáé« elnöke Utánpótlás a fővárosból Nyolcfajta paprikamag (Tudósítónktól) A kaposvári áfész Ady End­re utcai vetőmag szaküzletébe megérezték a januári tavaszt. A kaposvári és környékbeli há­zikertek, kisgazdaságok tulaj­donosai valóságos rohamot in­téztek az üzlet ellen. A boltban naponta 4—500 vevőt szolgál­tak ki. akik elsősorban a korai vetésekhez szükséges magvakat vásárolták meg. A bolt fennál­lása óta még nem fordult elő, hogy 640 ezer forint értékű magot adjanak el január hó­napban. Szerencsére, áruval jól fel­készültek. A nagykereskedelmi vállalatok már novemberben megkezdték a szállítást, és de­cember végén 1.3 millió forin­tos készletük volt raktáron. Ebből következik, hogy a janu­Rózner József boltvezető el­mondta, hogy a vevők nem tá­voznak üres kézzel az üzlet­ből. Az uborka, a spárgatök és a cékla kivételével^— ezeket csak március végén, áprilisban kell vetni —■ minden fajta magból van nekik raktáron. Jó a választók i§. A káposz­tafélékből tíz fajtát, papriká­ból nyolcféléi, zöldséggyökér­ből és sárgarépából négy-öt fajtát tudnak adni. És százféle virágmagot kínálnak, öröm­mel halottuk, hogy a magáik ára 1969 óta nem változott. Az oly fontos gazdasági .magokból, mint a lucerna, a lóhere és a takarmányrépa, bőséges az el­látás. A szaküzlet ellátja a kisgaz­daságokat a szükséges oövény­Egy városrész fájó pontja Három szövetkezet tulajdona a „senki földje ff ári nagy arányú vásárlás nem védő szerekkel; kapható náluk érte őket fölkészületlenül. Az áfész vezetősége lehetőséget nyújt a boltvezetőnek arra, hogy a kifogyott készleteket pótolja. Hetenként egyszer Bu­dapestre utaznak gépkocsival, és szállítják az utánpótlást. a nagyon keresett cuprosán su­per is. Műtrágyát szántén áru­sítanak, kombináltat is, de csak 50 kg-os csomagolásban. A kis­gazdaságok tulajdonosainak viszont inkább csak 5 — 10 ki­los mennyiségben kellene. »A Donner városrész fájó pontja« — így nevezi közérde­kű levelében Városi Jánosné olvasónk az lazák utca, Rét utca és János utca közti elha­nyagolt területet. Hogy milyen is ez a lapáiyos terület, arról a helyszínen meggyőződhet­tünk. A náddal, gazzal benőtt, mocsaras — városrészt csúfító — »senki földjén« Városiné kalauzolt bennünket. — A népfrontgyűléseken, ta­nácstagi beszámolókon ez a gond már sokszor szóba ke­rült, Jónéhány javaslat is el­hangzott, melyben a terület fásítását kérték. Ez így a ját­szadozó gyerekek számára igen balesetveszélyes, nyaranként büzlő, környezetet szennyező terület, és hasznosítására is csak a fásítás látszik egyetlen megoldásnak. A javaslatokból azonban semmi sem lett. — Mióta állnak itt ezek a szeméthalmok ? — Nyolc év alatt alig tör­tént valami. Talán négy éve gépeik érkeztek, elsimították a terepei. Azóta ismét megnőttek a szeméthegyek. Az építési hulladéktól a rongyokig min­den megtalálható itt, Az Iszák utca és a Rét utca közti terület magasabb fekvé­sű, nem mocsaras része házhe­lyeknek is hasznosítható len­ne, hiszen itt már készen áll­nak a csatornavezetékek. De időközben ez a rész is illegá­lis .szemétlerakóhellyé »lépett elő«. A tanács terv- és építési osztályán Stadler József osz­tályvezetőnek is beszámoltunk a helyszínen látottakról. — Éveikkel ezelőtt a KI- SZÖV vásárolta meg a terüle­tet — mondotta. — Jelenleg Is az ő tulajdonában van. Volt róla szó, hogy a ktsz-ek telep­helyei épülnek majd itt. Leg­utóbb a kosárfonók ide telepí­tését fontolgatták. Legelőször tehát a KISZÖV-nek kell el­döntenie: ide jönnek-e a kosa­rasok vagy sem. Ha nem, elké­szülhetnek végre a terület ren­dezési és beépítési tervei. Az elképzelések szerint szövetke­zeti alapon szervezett garázsok és fásított parkolóhelyek épül­nének itt. —Sok gondot okoznak a tanácsnak is a városban levő illegális szemétlerakóhelyek. Gondolom, köztük ez is... — A terület rendben tartá­sáért elsősorban a tulajdonos felelős. Jó volna, ha az itt la­kók panaszai a szemetet ille­gálisan lerakó, szabálysértő autók rendszámát is tartal­maznák. Éneikül ugyanis nem tudunk eljárást indítani. ■* * (*"•' A KISZÖV közgazdasági osztályvezetőjétől, Erdei Ist­vánná tói tudtuk meg, hogy a szóban forgó terület három szövetkezet — a bőripari, az Univerzál és a háziipari — tu­lajdona. —- Mindhárom szövetkezet­nek ki kell költözni a belváros­ból. A bőripari és az Univer­zál Ktsz a Vörös Hadsereg út­ján létesít új telephelyet, a Há­ziipari Szövetkezet pedig itt, az Iszák és Rét utca közti, már közművesített területen épít új központi telepet. Más­fél hónapon belül megkapjuk az AGROBER-től a munkák programtervét. Ez ad majd végleges választ a kérdésre: mi lesz a donneri terület to­vábbi sorsa. Legvalószínűbb azonban, hogy a Bőripari Ktez és az Universal tulajdonában levő két harmad résznyi terü­leten a MÉSZÖV szervezésé­ben valóban megalakulhat majd a garázs-szövetkezet. Félnapi utánjárás eredmé­nyeként tehát megtudtuk, hogy elképzelések és tervek már vannak. Tervek, amelyek ha megvalósulnak, a város gazdagabb lesz egy új ipari üzemmel es vagy félszaz ga­rázzsal. És »szegényebb« egy bűzös »senki földjével«. K r.

Next

/
Thumbnails
Contents