Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-09 / 33. szám

Dr. Ájtai Miklós nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) dr. Gál Tivadar, a Minisz­tertanács titkárságának veze­tője fogadta. Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, még a Prága melletti Kolodejében válaszolt az MTI és a cseh­szlovák távirati iroda tudósí­tóinak kérdéseire. — Hogyan értékeli a Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság közötti együttműködés ered­ményeit? —Magyarország és Cseh­szlovákia gazdasági kapcsola­tai igen jók. A két ország kapcsolatait előre viszi, hogy a vezetés politikai nézetei azonosak és a személyes kap­csolatok szorosak, ami ter­mészetszerűen segíti a gazda­sági kapcsolatokat is. Gazda­sági kapcsolatainkat három nagy körre csoportosíthatjuk. Ezek egyike az áruforgalom, amely már évek óta igen dinamikusan fejlődik. 1973- ban 15 százalékos növekedést értünk el, 1974-re pedig 26 százalékos növekedést irá­nyoztunk elő a megelőző év­hez képest. A dinamikusan növekvő külkereskedelpi for­galom kedvező gazdasági kö­rülmények között folyik, a kölcsönös szállítások kiegyen­súlyozottal?. Kapcsolataink másik nagy területe a termelési együtt­működés. Pozitív jelenség, hogy a forgalom növekedésé­ben jelentős szerepet játsza­nak a kétoldalú és a KGST­együttmüködésben elhatáro­zott szakosítások és a gazda­sági kapcsolatok egyéb for­mái. Az ezekből eredő szállí­tások értéke a teljes forga­lomnak mintegy egyötöde. Ezek közül legjelentősebb a közúti járműkooperáció. a gyengeáramú iparban kiala­kult együttműködés, a mű­szer- és finommechanikai gyártmányok termelésének munkamegosztása, a mezőgaz­dasági gépek és alkatrészek, valamint a gumiipari termé- kek kölcsönös „'szállításai. Vé­gül megemlítem, hogy jelen­tősen előrehaladtunk a táv­lati együttműködési lehetősé­gek egyeztetésében is. — Mely területeken látja a további fejlődés lehetőségeit? — Mindkét ország nagy feladata a következő ötéves tervek kidolgozása és ezek nemzetközi egyeztetése. A már kialakult, hagyományqs- nak tekintett kapcsolataink további folytatása mellett a mostani szakaszban a hang­súlyt a vegyiparban a petrol­kémia és a műszálgyártási szakosítási lehetőségek kimun­kálására, az építő- és építő­anyag-iparban az együttmű­ködés kiszélesítésére, a gép­iparban a személygépkocsi- gyártási kooperáció kialakítá­sára, az Adriáról hozzánk ve­zető kőolajvezeték magyar szakaszának megépítésére he­lyezzük. Fontosnak tekintjük a kohászati együttműködés kibővítését is, elsősorban á J Zaklató hadműveletek Kambodzsában A rimám Penh-i főparancs­nokság leváltotta haderői nék hat zászlóalj parancsnokát. mert azok a főparancsnokság hozza járul ása nélkül adtai! két ország szabad kapacitá­sainak kihasználása alapján. — Hogyan értékeli a vegye« bizottság most véget ért 11. ülésszakának hozzájárulását a fenti kérdések megoldásához? — Az ülésszakon abból in­dultunk ki, hogy a bizottság munkaszerveinek legfonto­sabb feladata a közeljövőben i csapataiknak visszavonulási azoknak az együttműködési témáknak komplex kimun­kálása. amelyek alapot adnak a tervkoordináció eredményes befejezéséhez. Ez egyben a két ország közötti termelési kapcsolatok szorosabbra fűzé­sét és kiszélesítését is jelenti. Konkrétan meghatároztuk azokat az egytit•nű’’ö-';.-j le­hetőségeket, amelyek tekinte­tében azt várjuk, hog1' az illetékes szervek már a közel­jövőben megkössék a koooe- rációg és szakosítási szerződé­seket. Emellett foglalkoztunk olyan nagyjelentőségű együtt­működési kérdésekkel is, mint a dunai vízlénciiő-rend- szer építésének előkészítése és az adriai kőolajvezeték magyarországi szakaszának megépítése. A vegyes bizott­ság a gazdasági együttműkö­dés valamennyi területén kez­deményezője és szervezője a két ország kapcsolatainak. parancsot* A-/, érintett zászló­aljak Phnom Penhtől 8 kilo méterre délre, Baku térségé ben rendelték el az engedély nélküli visszavonulást a fel­szabadító erők múlt heti he­ves támadásainak idején. A leváltott zászlóaljparancs­nokokat a haditanács elé idéz­tek. A fenti bejelentéssel egy időben kiadott Phnom Penh-i katonai tájékoztatás adataiból kitűnik: a felszabadító erők csütörtökön és pénteken a fő­várostól északra és az úgvne- vezstt délnyugati fronton foly­tatták zak'ató hadműveletei­ket a rezsim katonasága el­len. Bangkokba érkezett jelenté­sek szerint a rezsim fegyve­res erői által elszenvedett ve­reségek következtében egyre nagyobb számban dezertálnak a Lón Nol- hadsereg bői. Rendkívüli állapot Felső-Voltában Sangoule Lamaziana felső- voltai köztársasági elnök pén­teken reggel rádióbeszédében bejelentette, hogy felfüggesz­tették az 1970 júniusi .alkot­mányt, feloszlatták a nemzet­gyűlést és betiltottak minden­faja politikai tevékenységet. Az elnök egyben közölte, hogy rövidesen megalakítják a nemzet megújulás kormányát, melynek tagjai között katonák és civilek is lesznek. Angliában megkezdődött a választási harc Kissinger panamai útja (Folytatás az 1. oldalról) körül gyakran fajüldöző jel­szavakkal is ágáló Enoch Po­well bejelentése. A wolver- hamptoni tory törvényhozó kö­zölte, hogy nem indul a »csa­lárd« választásokon. Powell ezzel borsot tört a kormány orra alá, mert azt érzékeltet­te, hogy a konzervatívok bu­kására számít, s ezért választ­ja a magányt, amiből — ha szükség lesz rá — pártja talán visszahívhatja­- A munkáspárt végrehajtó bizottsága és árnyékkormánya pénteken végleges formába ön­tötte a részleges államosítási intézkedéseket, a kiskeresetűek helyzetének javítását, a szak­szervezetekkel tárgvalásokit nem pedig harcot ígérő mani- fesztumát. A kiáltvány elősza­vában Harold Wilson galmazta az ellenzék választá­si kampányának fő mondani­valóját. Wilson és a munkáspárt ál­láspontjának az a lényege, hogy a választásoknak nem a bányászsztrájk a kulcskérdé­sük, hanem az ország siral n. gazdasági helyzete, az árak, a font helyzetének alakulása, a2 életszínvonal csökkenése. " A mérleg* nyelvének szere­pé pályázó liberális párt szerdán adja ki választási ma- nifesztumát. A konzervatívok is néhány napon belül kiadják kiáltványukaL amelynek jel­szava az lesz, hogy »erőtelje­sen cselekedni kell egy méltá­nyos Angliáért«. John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára leszögezte: Angliának olyan munkáspár­ti kormányra van szüksége, amely a baloldali politika el­kötelezettje. Ezért kommunis­ta törvényhozót is kell válasz­tani a parlamentbe — hangoz­tatta. A munkásmozgalomnak, a haladó embereknek össze kell fogniok a konzervatívok megbuktatására, mert ők az infláció és az áremelkedés fe­lelősei — írta Gollan felhívá­sában. A párt 43 képviselője­löltet indít a 635 alsóházi helyért folyó választásokon. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter a közép­amerikai Panamában, tett hat­órás villámlátogatása után tegnap — közép-európai idő szerint éjfélkor — elutazott az ország fővárosából. Kis­singer és Juan Antonio Tack panamai külügyminiszter kö­zös közleményt írt alá az új csatornaszerződés kidolgozá­sánál követendő elvekről. A közös közlemény sze­rint az Egyesült Államok elvben hozzájárult ahhoz, hogy formailag átadja a Pana­mai Köztársaságnak a Pana­ma-csatorna övezet feletti szuverenitást, de fenntartja magának a jogot arra, hogy továbbra is részt vegyen a csatornaígazgatóság munká­jában és részesedjen a csa­torna üzemeltetésének hasz­nából. Ezenkívül az Egyesült Államok jogot kap »a csa­tornaövezet védelme és a csa­torna üzemeltetése érdekében a panamai szárazföld, vízi és légi tér használatára«. A panamai közvélemény­ben nem keltett osztatlan lel­kesedést Kissinger látogatá­sa és az új csatnmaszerződés elveinek meghatározása. Az amerikai külügyminisz­ter tervezett városnéző körsé­táját is kénytelen volt lemon­dani, mert a parlament épü­lete előtt »Jenkik, gyilkosok!«, »Szuverenitás vagy halál!« jelszavakat kiabáló több ezer tüntető várta. Leonyid Brezsnyev látogatása igazi iörtéiieinii esemény veit Fidel Castro beszélgetése szovjet újságírókkal Ammani közlemény Nem volt lázadás Ammanban csütörtökön hi­vatalos közleményt adtak ki arról, hogy Husszein király Zetd Ben Saker tábornok ve­zérkari főnóik társaságában szerdán és csütörtökön látoga­tást tett a királyi fegyveres erők több alakulatánál. A közlemény, melynek célja nyilvánvalóan az, hogy elosz­lassa a katonai zendülésről szóló híreszteléseket, felsorolja az uralkodó által meglátoga­tott egységeket. Megemlíti kö­zöttük a 40. páncélos dandárt is, mely a korábbi bejrúti je lentések szerint a lázadás kez­deményezője lett volna. A Jordániái televízió csütör­tök esti adásában Zaid Al-Ri- fai miniszterelnök közölte: a hét elején egyes katonai ala­kulatok zsoldiemelési kéréssé! fordultak a kormányhoz. — Ez a kérelem — hangoztatta a miniszterelnök — a törvé­nyes keretéi? között zajlott le. Bejrúti diplomáciai források szerint egyes jordániai egysé­gek a zsoldemelési kérelmet kisebb demonstrációkkal tá­masztották alá, de a korábbi hírekkel ellentétben sem a királyi palotát, sem pedig az ammani rádió épületét nem fogták körül. Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának titkára, a forrradalmi kormány miniszterelnöke, fo­gadta AUkszej Lu/co.’ecrt, a Pravda főszerkesztő-helyet­tesét, Nyikola) Csigirt. a TASZSZ politikai kommentá­torát és Vlagyimir Vernyiko- vot. az Izvesztyija tudósítóját Castro ismertette a szovjet újságírókkal Leonyid Brezs­nyev nemrégiben lezajlott kubai látogatásával kapcsola­tos benyomásait, elmondotta, hogy Kuba kommunista párt­jának és kormányának veze­tői és a kubai nép miképpen értékeli e látogatás eredmé­nyeit. »Népünk számára Leonyid Brezsnyev látogatása igazi történelmi esemény volt. Még sohasem járt nálunk olyan vendég, aki a világpolitika színterén olyan kiemelkedő1 személyiség lenne, mint Brezs­nyev elvtárs.« Méltatta a Szovjetuniónak az egész emberiség fejlődésé­ben betöltött szerepét, vala­mint Kuba iránt tanúsított szolidaritását, Fidel Castro ki­jelentette: »Ennek a szolidari­tásnak döntő jelentősége volt kubai forradalom sikeres fejlődése szempontjából. Ez még nyilvánvalóbbá válik, ha visszagondolunk azokra az óriási nehézségekre, amelyeket le kellett küzdenie társadal­munknak. A Szovjetunió szo­lidaritása minden kétségen kívül a kubai forradalom mai sikereit meghatározó egyik döntő fontosságú ténye­ző.« Fidel Castro vázolta a láto­gatásnak a szovjet—kubai kapcsolatok további fejlődé­sére gyakorolt befolyását. Mint mondotta, a látogatás eredményei tovább szilárdít­ják a két ország barátságát, testvériségét. A látogatás eredményeinek különböző vonatkozásait érintve Castro rámutatott: »Teljes győzelem ez a reak­ciósok és azok fölött, akik rá­galmazzák a szocializmust, a Szovjetuniót. A látogatás tel­jes meggyőző erővel demonst­rálta, hogy az országok kö­zötti kapcsolatok legmagasabb rendű fokát a marxizmus— leninizmus, a proletár szoli­daritás és a szocialista inter­nacionalizmus elveire épülő vi­szony ... A marxizmus—leni­nizmus Kubában megsemmi­sítő vereséget mért az impe­rializmus és a reakció által terjesztett hazugságokra és rágalmakra.« Fidel Castro ezután kife­jezte azt a véleményét, hogy a látogatásnak igen nagy a jelentősége a »harmadik vi­lág« minden országa szem­pontjából. Mint mondotta, »a látogatás gyümölcsöző ered­ményei újabb ösztönzést ad­nak a népeknek a forradal­mi eszmék megvalósításáért, a szocializmus ügyéért vívott harcban. E népek számára Kuba meggyőző illusztrációja annak, hogy mit érhet el egy olyan ország, amely a szocia­lista közösség teljes jogú tagja és élvezi annak hatal­mas támogatását.« E beszélgetés során Fidel Castro nagy megelégedéssel beszélt arról a forró hangu­latú, testvéri fogadtatásról, amelyben az egész kubai nép részesítette Leonyid Brezs- nyevet. »Népünk soha egyetlen kül­földi vendéget sem fogadott olyan örömmel, olyan lelkese­déssel, mint Brezsnyev elv­társat .. .« Mint mondotta, ennek a rendkívül lelkes, szí­vélyes fogadtatásnak az alapja az a tisztelet, szeretet, barát­ság és hála, amelyet a kubai nép a Szovjetunió, annak kommunista pártja és vezetői iránt érez. A szovjet újságírók érdek­lődtek azok iránt a főbb fel­adatok iránt, amelyeket a leg­közelebbi jövőben meg kell oldaniuk a kubai kommunis­táknak. Fidel Castro közölte, hogy elő kell készíteni a Kubai Kommunista Párt 1975-ben sorra kerülő kong­resszusát, és ki kell dolgozni az ország 1976—1980-as évek­re szóló ötéves fejlesztési ter­vét Végezetül Fidel Castro megelégedéssel szólt arról, hogy az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksé­ge és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa nagyra értékelte Leonyid Brezsnyev kubai lá­togatásának eredményeit. Sikeresen leszállt a Skylab legénysége (Folytatás az 1. oldalról) sága egy-másfél centiméterrel »megnyúlt«. Sztrájkolnak a nyugatnémet alkalmazottak Menekülés az urnákhoz Tulajdonképpen minden úgy történt, ahogy a londoni meg­figyelők előre megjósolták: a konzervatív kormány hosszú huzavona után végül is a vá­lasztások mellett döntött. Másfél órás — a legfrissebb jelentések szerint drámai hangulatú — kabinetülés után Edward Heath kormányfő a jövőre esedékes választások előrehozatala mellett foglalt állást. Nagy-Britanniá'oan feb­ruár 28-án, csütörtökön járul­nak majd a választók az ur­nák elé. Ezzel a hivatalos bejelen­téssel nyíltan is megkezdő­dött a minden eddiginél ádá- zabbnak és szokatlanul he­vesnek ígérkező korteshadjá­rat. A toryk — szándékukat nem is titkolják — már jó ideje a rendkívüli választá­Somogyi ‘Néplap sokat tekintették egyedüli ki- útnak a jelenlegi súlyos vál­sághelyzetből. A kormány egy jottányit sem engedett álláspontjából a bányászok béremelési követe­lésének? megítélésében,: S ez a körülmény arra utal, hogy Heath és pártja bízik: az energiagondök miatt elkesere­dett választók- szembefordul­nak a sztrájkharcot támogató Munkáspárttal. A helyzet persze korántsem ilyen egyszerű. Mert igaz ugyan, hogy az angolok sze­retik a kényelmet, és az utóbbi hetek kényszerintézke­dései — a háromnapos mun­kahét, a közlekedés gyakori korlátozása, az áramkimara­dások és a takarékossági fel­hívások — általános elége­detlenséget váltottak ki. Csak­hogy a zúgölódók nagy része á konzervatív gazdaságpoliti­ka gyengéit is ostorozta, s nem volt hajlandó a bányá­szokat bűnbaknak elfogadni a válságos állapotokért. Heath nem hallgatott párt­ja egyes kép vise’őinek egy hónappal ezelőtti javaslatára. Akkor még igyekezett más eszközökkel időt nyerni. Pe­dig a januárban kiírt rend­kívüli választások kétségkívül a mostaninál jobban kedvez­tek volna a toryknák: a régi névjegyzék alapján listába vett szavazók körét ugyanis most már kénytelenek kiegé­szíteni at if jakkal, az első választók tömegével. És a fia­talok voksai — előreláthatóan — Wilsonékat, az ellenzékbe vonult Munkáspártot erősítik. Ma természetesen még ne­héz lenne mérlegelni a küszö­bön álló választások esélyeit. Annyi azonban bizonyos, hogy a bányászok általános sztrájk­ja elől az urnákban menekülő konzervatív kormányt súlyos presztízsveszteség érte. Kérdés, hogy vajon február 28-ig sikerül-e ezt kihevernie. 2.2 millió nyugatnémet alkalmazott követe! magasabb bé­reket, köztük a posta alkalmazotlai is. Most szavaznék ar­ról, hogy sztrájkba lépjenek a követeléseik teljesítése érde­kében. Képeink a frankfurti postahivatalban készültek: Üres a csomagszállító vonal, mert dolgozói éppen szavaza­taikat adják le. (Telefotó: AP—MTI—KS) A három amerikai asztro­nauta 84 napos űrtartózkodá­sa során több mint 55 millió kilométernyi utat tett meg és 1300 napfelkeltét és napnyug­tát megfigyelve, összesen 1214 ízben repülte körül Földün­ket. Tudományos szempontból jelentőségteljesnek ígérkezik november óta készített film­anyaguk, amely szintén re­kordot dönt. Az amerikai űr­hajósok 75 ezer felvételt ké­szítettek a Földről. 20 ezer felvételt a Napról és több ez­ret a Kohoutek üstökösről. Az amerikai televízióhálóza­tok, amelyek az amerikai űr­program kezdete, a Gemini— V. űrhajósának hazatérése óta minden esetben élő közvetí­tést adtak az asztronauták le­szállásáról, nyolc év után ez­úttal először nem közvetítet­ték élő adásban az Apollo- űrkabin vízbe csapódását és a j Skylab-program utolsó három űrhajósának ünnepélyes fo­gadtatását. Ebben főként anyagi 1 megfontolások játsza­nak szerepet — egv-egy ilyen élő adás egyenként 500 ezer dollárba kerül a tv-hálóza- toknaik —, továbbá az, hogy a legutóbbi tapasztala­tok szerint minimálisra csök­kent a közvélemény érdek­lődése. Carr, Gibson és Pogue visz- szatérésével lezárult az ame­rikai Skylab-program és a* Egyesült Államok legközelebb csupán 1975-ben, a tervezett szovjet—amerikai közös űr­program keretében küld majd embert a világűrbe. •

Next

/
Thumbnails
Contents