Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-28 / 49. szám
I Hétezer nő a pult mögött A korszerűsödő somogyi ipar Korszerűség és gondoskodás A somogyi kereskedelmi és vendéglátó vállalatoknál, szövetkezeteknél csaknem hétezer nő dolgozik. Egyes szakmákban évek óta csak lányokat vesznek föl ipari tanulónak: ez pedig azt jelenti, hogy a következő években ebben az ágazatban tovább emelkedik a nők aránya. A megyei pártbizottságon tegnap aktívaértekezleten számoltak be arról, hogy a kereskedelmi és vendéglátó vállalatok, szövetkezetek mit tettek — a Központi Bizottság négy évvel ezelőtt született határozata alapján — a nők élet- és munkakörülményeinek javításáért. A határozat végrehajtása ebben az ágazatban kettős feladatot jelent. Egyrészt — az ellátás korszerűsítése révén — a nők élet- körülményeinek társadalmi szintű javítását kell elérni, másrészt a saját dolgozóik élet- és munkakörülményeit kell javítani. A jobb technikai ellátásért Bogó László, a megyei pártbizottság titkára vitaindítójában hangsúlyozta: a III. és IV. ötéves terv időszakában ez az ágazat fejlődött Somogybán a legdinamikusabban, és várhatóan a következő tervidőszakban is dinamikus lesz a fejlődése. A több hűtőgép lehetővé teszi a mélyhűtött áruk elterjedését, ez pedig a választék növekedésével is jár. Több az ízlésesen csomagolt áru, s ezek egy részét önkiszolgáló boltokban veszi meg a vásárló. (Érthetetlen ugyanakkor, hogy jegyes boltokban miért szüntetik meg az önkiszolgáló rendszert.) A boltokban a korszerűbb technika bevezetése nem mindig járt együtt a munkakörülmények javításával: a kereskedelmi hálózat 40—60 százalékában csak a tervek nőttek, de nem korszerűsítették sem a berendezést, sem 'áz épületet. A vendéglátóhelyek többsége — a Balaton-partot kivéve — kocsma jellegű: ezért kell az eddiginél jóval többet törődni a kulturáltság növelésével. A tapasztalatok szerint a néhány éve megnyitott korszerű éttermek színvonala is fokozatosan csökken. A zöldség-, gyümölcsellátás évek óta gondot jelent megyénkben, és az új lakótelepeken is késve nyitják meg a boltokat Nem egyszer akkor kezdődik csak az építése, amikor már beköltöztek a lakók. Minden településen — de különösen Kaposváron — gyorsítani kell a kereskedelmi hálózat fejlesztését Nők a vezetésben A nőpolitikái határozat nyomán született állami intézkedések a szakképzettség fokozását, és ezzel együtt a nőknek vezetésbe való nagyobb arányú bevonását írja elő. A munkakörülmények és szociális ellátás javítása mellett ügyelni kell arra, hogy a hasonló beosztású nők és férfiak fizetése között ne legyen különbség. A tapasztalatok szerint a megye kereskedelmi és vendéglátó vállalatainál, szövetkezeteinél több nő kapott középvezetői beosztást. A fogyasztási szövetkezetek közül azonban csak a csökölyinek — a megyében ez a legkisebb — nő a vezetője. Az igazgatóságban is javítani kell a nők arányát Lehet olyasmivel is találkozni — mondták a hozzászólók —, hogy a megfelelő szakképesítés megszerzése után nem vállalnak vezetői beosztást az asszonyok, és ennek egyebek mellett az is oka, hogy az irányítást végző dolgozók átlagjövedelme nem éri el a bolti dolgozókét. Másutt — főleg az egyszemélyes falusi boltokban — viszont a szakképesítést nem tudják kötelezően előírni. Alacsony alapbéreket ugyanis — a kis forgalom miatt — a jutalék sem emeli jelentősen. Gyakori az is, hogy az üzletvezetők munkaideje hosszabb a negyvennyolc óránál: az adminisztrációt így záróra után végzik el, s a nagykereskedelmi vállalatok árut szállító gépkocsijai nem egyszer akkor érkeznek, amikor bezárt már az üzlet. Jobb szervezéssel kell is, lehet is ezen segíteni. A nőpolitikái . határozat megjelenése óta javultak a bérarányok, a mostaninál azonban jobban kell differenciálni a következő években. Több szakképzett eladót A dinamikusan fejlődő bolthálózatban egyre nagyobb a munkaerőigény.1 S ezen a helyzeten leggyakrabban csak szakképzetlenek munkába állításával tudnak segíteni. Somogybán a pultok mögött az országos átlagnál is nagyobb arányban lehet találni szak- képesítéssel nem rendelkező eladót. A megye sajátos helyzete, az idegenforgalom növekedése miatt viszont több nyelvet beszélő kereskedőkre és pincérekre volna szükség. A siófoki szakmunkásképzőben a korábbi években már bevezették a nyelvoktatást. A pénz most is megvan erre: az oktatás azonban olyan körülmények között folyik, hogy még a szaktárgyakra is alig jut elég idő. Bérelt tantermekben késő estig tanulnak a diákok, és az órarendet a vonatok indulási idejéhez kell igazítani. Hasonló gondokat okoz a képesítés megszerzése az idősebb dolgozóknál is: számukra évekig csak Kaposváron szerveztek különböző szaktanfolyamokat. Ezekre azért nem jártak be, mert este már nem volt mivel hazautazni. A kihelyezett továbbképző tanfolyamok segítettek ezen. Amikor az oktatásról esik szó, azt is figyelembe kell venni, hogy a kereskedelmi tanulók 80 százaléka nő. Fogjanak össze a vállalatok A gondok nagy részét a vállalatoknak, szövetkezeteknek kell megoldani. A kereskedelemben, vendéglátásban dolgozó nők élet- és munka- körülményeinek javításáért — az eddigi eredményekre alapozva — még sokat kell tenni, s ezek egy része nagyobb beruházás nélküli, szervezéssel is megvalósítható. A két műszak bevezetése például — ott, ahol erre mód van — csökkentheti a hosszú munkaidőt. • Lehetővé kell tenni azt is, hogy a nők — főleg a gyermekes anyák — lakóhelyükhöz közeli boltokban dolgozzanak. A gyermek- intézmények is jobban igazodhatnának az üzletek nyitva tartási idejéhez, s a vállalatok — közös összefogással — segíthetnének a legtöbbet az óvodai elhelyezési gondok megoldásában. Kaposváron például érdemes volna gondolkodni azon, hogy az új bevásárlóközpont és a Május 1. utca üzleteiben dolgozó nők részére miként tudnának a vállalatok óvodát építeni. Kercza Imre Területi báz isok AZ ELMÜLT ÉVEKBEN a megye iparában jelentős változások történtek. Az exten- zív fejlesztés eredményeként — néhány terület kivételével — megoldódtak a legfeszítőbb foglalkoztatási gondok. A legtöbb ágazatban létrejöttek az intenzív fejlesztés feltételei. Ez pedig a korábbihoz képest minőségileg új feladatokat jelent: előtérbe kerül a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodás, a műszaki, technikai, technológiai színvonal, a hatékonyság emelése. Az 1965-ben kidolgozott iparpolitikának megfelelően a fejlesztés a megye adottságaira építve, a kiemelt településekre koncentráltan történt. A fölösleges munkaerő miatt elsősorban a gépipar munkaigényes ágai honosodtak meg és fejlődtek a legjobban. A fejlődésben az új ipartelepítéseknek volt a legfontosabb szerepük. A legnagyobb telepeket a VBKM, az Egyesült Izzó, az ÉPGÉP, a Danuvia, a Budapesti Vegyipari Gépgyár, a Mechanikai Művek, valamint a Videoton és a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár hozta létre Somogybán. E gyárak többségében ma is vannak beruházások és fejlesztések. A megye fejlesztési programja — a terület- és településhálózat-fejlesztési célkitűzésekkel összhangban — az ) iparszerkezet korszerűsítését is tartalmazta: végrehajtása során módosult az ipar térbeli szerkezete is. Az iparban foglalkoztatottak száma 1965 óta Kaposváron körülbelül 5500-zal, vidéken pedig több mint 8000-rel nőtt, és megyei szinten ma már eléri a 36 000 főt. A létszám növekedése a kiemelt vidéki településeken meghaladta az átlagot, s létrejöttek az iparfejlesztés területi bázisai. (Nagyatád, Barcs, Marcali, Tab, Lengyeltóti, Csurgó stb.) Az eredmények mellett azonban gondok is jelentkeznek. A további fejlődést az újonnan kialakult ipari központok többségében korlátozza az infrastruktúra, és az ún. »ipari háttér« fejlettsége. Probléma, hogy csökken az ipartelepítéseket elősegítő területelőkészítések üteme is. Az előrelépéshez jelentős * anyagi eszközökre van szükség. Jelenleg Somogybán 35 megyei és 37 megyén kívüli központú vállalat és szövetkezet 268 ipartelepén folyik termelés. 213 helyen, a telepek 78 százalékán a létszám nem éri el a százat. E kis üzemben dolgozik az ipari munkások mintegy 20 százaléka. Az utóbbi években létrehozott új gyárak átlagos létszáma meghaladja az ötszázat. s ez azt mutatja, hogy nő a koncentráció. Megfigyelhető azonban ezzel ellentétes tendencia is: néhány kiemelt település (pl. Barcs, Nagyatád) vonzáskörzetében fokozódik a foglalkoztatás szétaprózódása. Ez összefügg a terület jelenlegi foglalkoztatási problémájával. Másrészl azzal, hogy egyes községi tanácsok mindenáron meg Az ész már régen igent mondott, de a szív, az érzés most tanulja, most fogadja magába igazán az újat. Tanulni kell a nagy számokat, hozzászokni, hogy a határ nem ott van, ahol tavaly volt, hogy a föld, amelyre eddig azt mondták' »a szomszéd téeszé«, arra ma azt kell mondani: »a miemt« Érezni kell, hogy Zalán ugyanazért dolgozik a traktoros, mint Tabon, a lullai embernek ugyanaz az érdeke, mint a bábonymegyerinek. 1974 január elsejével megkezdte tevékenységét Somogy legnagyobb termelőszövetkezete, a Tab és vidéke Béke Tsz. A dombokon, ahol mindig nehezebb volt a gazdálkodás — új fejezet kezdődött. Hat község — Tab, Lulla, Torvaj, Bá- bonymegyer, Sérsekszőlős, Zala — tizenkétezer holdas határ. Ezernyolcvan tagja, gazdája van ennek a nagyüzemnek, közülük hatszázhetven-hétszáz a munkaképes dolgozó. Minden kornak megvan a sajátos gondja, nehézsége és természetesen öröme is. Mindig az a legnehezebb probléma, ami éppen van, amit meg kell oldani. De ha mégis rangsorolni kellene, a legtöbb energiát, a legbonyolultabb munkát igénylő szakasz az elindulás. Mindenkinek meg kell találnia a helyét, a feladatát, más oldalból pedig meg kell határozni magát a feladatot, a célt A tervek most összegeződ- nek. A másik alapvető, de igen nagy munkán, a bérszabály- sat elkészítésén már túlvanÚj fejezet a dombokon nak. Ahogy mondják, ez volt az első nagy próbatétel. A különböző szokásokat, módszereket egységesíteni kellett, mindenki által elfogadott egy rendszerbe kidolgozni. Az emberek igent mondtak az egyesülésre, de az első hetek amolyan feszült, kíváncsi várakozásban teltek. A januárt béreket már az új szabályzat szerint fizették, pontosan, ahogy ígérték. Es a feszült várakozás máris oldódott. A betartott szó bizalmat, bizakodást ébreszt. Nagy Imre csúcstitkár: »Hogyan is néz ki a gazdaságunk? Ügy határoztunk, hogy most, az induláskor az első szakaszban kerületrendszert alakítunk ki, aztán majd a fejlődés tvoábbi lépcsőjén térünk át az ágazati irányításra. Két növénytermelési kerületünk van, az egyik Bábonymegyer, Torvaj, Lulla — Bábonymegyer központtal —, a másik Tab, Zala, Sérsekszőlős — Sérsekszőlős központtal. A gazdaság állattenyésztését egyelőre nem osztottuk meg. A gépesítésnél két központot alakítunk ki Bá- bonymegyeren és Tabon. Növénytermelésünket az idén jórészt meghatározzák a korábbi szövetkezetek szerződéskötései. Borsót termelünk 300 hektáron, repcét 100—150 hektáron, és lesz egy kevés napraforgónk. A két fő növény a gabona és a kukorica. A termelési szerkezet további változása összefügg a komplett melioráció elvégzésével, a töm- bosítéssel. Ez a munka Tabon és Zalán már folyik. Ezeken a dombokon csak így tudunk alapot teremteni a holnap céljainak valóra váltásához. 75 erőgépünk, tizenkét kombájnunk van. A régi UE—28- asokat fokozatosan kiselejteztük. Az idén kapunk két SZK— 5-ös kombájnt, és nyolc MTZ-t. Csak úgy megemlítem, hogy a januári jó időt kihasználva felszántottunk öt-hatszáz holdat, mindent, ami elmaradt az őszről. Öröm volt nézni, ahogy együtt dolgozott, dübörgött, hat-nyolc-tíz gép. Ez a látvány is új. »Ott kezdjük a holnap építését, a szakosítást, ahol a legrövidebb a megtérülés« — ez az elv vezette a nagy szövetkezet irányítóit akkor, amikor úgy határoztak, hogy az idén a sertéstelep kialakítását kezdik meg. Lullán az adottságok olyanok, hogy rekonstrukcióval létre lehet hozni egy négyszáz-ötszáz kocás tenyésztele- pet. Innen, egy helyről látják el majd hizóanyaggal a már meglevő hizlaldákat. A másik ágazat, amelyik gyorsan képes eredményeket produkálni, a juhászat. Ezen a területen minden adottság megvan ahhoz, hogy magas szinten folytassák a juhtenyésztést. Már az induláskor csaknem ketezres anyaállománya és több mint félezer növendéke van a gazdaságnak. Ahogy mondták, a szakszerűség fokozása, a számbeli fejlesztés jelenti a további feladatot. A harmadik — és talán a legjelentősebb — ágazat a szarvasmarha-tenyésztés. A legelső lépés itt a negativizá- lás befejezése, és valamennyi üres férőhely betöltése. A jelenlegi 428-as tehénállományt az első évben legalább százzal akarják emelni — így teljesül a cél: minden tehénférőhelyen tehén áll. Az már a távolabbi terv, hogy Tábort, Torvajon lesz a tehenészet, és ugyancsak Torvajon a szabadtartásos hizlalás. Megfontoltan, lépésről, lépésre előrehaladni — minden területen, minden tervben találkozik az ember ezzel a ki nem mondott elhatározással. Az első évben a beruházási cél egy szárító és egy gépműhely. A vezetőség, a részközgyűlés ezt már jóvá is hagyta. A Tab környéki dombok mezőgazdaságában új fejezet kezdődött. Kovácsolódnak, éoül- nek a tervek, az emberek szokják, tanulják az újat. Zalán vetik a borsót, másutt készítik a magágyat. Megindult a munka. Az egyesülés óta a megye legnagyobb szövetkezetébe harmincöt új tagot vettek föl Vörös Márta akarják oldani a foglalkoztatást, és 20—50 fős — korszerűnek egyáltalán nem nevezhető — »üzemeket« hoznak létre. Ez pedig hosszabb távon gátolhatja a kiemelt települések tervszerű munkaerő-ellátását, ezáltal csökkentheti ezek ipari fogadóképességét. Ezért van szükség az ipari centrumok és azok vonzáskörzete fejlesztésének komplex kezelésére. HOSSZABB TAVON nincs megnyugtatóan rendezve a Balaton-parti települések lakóinak idényjellegű foglalkoztatása. E speciális megyei problémára — az idegenforgalmi érdekekkel összhangban — megoldást kell találni. ^arudi Csaba (Folytatjuk.) Tv-kamerák, tápegységek 1969 végén indult meg a termelés a Budapesti Híradástechnikai Szövetkezet ba- latonlellei telepén. Kezdetben különféle alkatrészeket gyártottak, három év óta televíziókamerákat és tápegységeket készítenek. Ezzel a készülékkel a televíziókészülékek hibáinak nyolcvan százalékát meg íeliet állapítani. Ha adaptert kapcsolunk hozzá, akkor a színes televíziókészülékek hibái is felderíthetők. A világ minden tájára szállítanak belőle. Az idei terv mintegy ezer darab készülék. Készül a Videlux kamera. Zárt helyiségekben, mint például iskolákban, kórházakban vagy különféle intézményekben lehet fölszerelni. Önálló felvevő és közvetítő láncolatot lehet kiépíteni vele. Hétszáz kamera készül ebben az évben a balatonlellei telepen. Ennek a mennyiségnek a nyolcvan százaléka exportra megy. Szállítás előtt utoljára ellenőr zik a nehézipar! kamerát. Kohók, kikötők, utak megfigyelésé s tudják he nílni. SzAzld- lencven darabot készítenek belőle az idén, szintén exportra. Gyertyás László képriportja
