Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-24 / 46. szám
Indulás ol(itt az űszókotró KÖZÖS DOLGAINKRÓL Pártunk gyakorlati tevéI ul lullli kenységében, a párttagság és a lakosság tájékoztatásában meghonosodott módszer, hogy a pártnapokon szóljunk időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Az elmúlt ősz folyamán a megyei pártbizottság szeptemberi ülésén elhangzottakról, a X. kongresszus és az 1970. évi megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásáról adtunk tájékoztatást pártnapok keretében. Az elmúlt hetekben — ahogy erről a sajtó hasábjain is hírt adtunk — újabb pártnapi sorozat zajlott le az ipari, a mezőgazdasági üzemekben, a kulturális és az egészségügyi intézményekben. A pártnap időszerűségét az MSZMP KB 1973. november 29-i határozatai adták. Szükségesnek tartottuk, hogy belpolitikai életünk sikereiről és gondjairól, a népgazdaság helyzetéről és feladatairól e fórumokon is tájékoztassunk, egyben a jelenlevők egyetértését és támogatását kérjük. ' A pártnapok előadói — megyei és helyi párt-, tanácsi és gazdasági vezetők — őszinte hangvételű előadásokkal és az elhangzott kérdésekre adott részletes, meggyőző válaszok- IOvw kai igyekeztek megfelelni az f. te; érdeklődésnek. Az előadók mindenütt szóltak társadat műnk fejlődéséről, azokról az intézkedésekről, melyek a napirenden levő társadalmi problémák megoldását szolgálják. Arról, hogy belpolitikai helyzetünk nyugodt, szilárd, ami megmutatkozik a társadalmi felelősség erősödésében, a közéleti aktivitás fokozódásában, a kollektív érzés, a gazdaérzet erősödésében, a mindennapi — de mindnyájunk számára oly fontos — termelő munka sikereiben. Ez a tettekben is megmutatkozó, tömegméretű és egyre javuló aktivitás volt az egyik fő forrósa azoknak a kiemelkedő eredményeknek, melyeket a népgazdaság — és ezen belül a megye gazdasága is — 1973- ban elért. Jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a IV. ötéves terv múlt évi előirányzatait az országos átlagot meghaladó mértékben teljesítettük. Ennek nyomán kedvezően alakultak a jövedelmi viszonyok is. Leggyorsabban, 12 százalékkal, az állami iparban dolgozó munkások átlagkeresete nőtt. Ez kézzelfogható bizonyítéka munkás- politikánknak. Gazdasági sikereink az MSZMP politikájának helyességét, megalapozottságát bizonyítják. A pátinap 7 kaimat ad arra, hogy a jelenlevők is kifejtsék véleményüket, közérdekű észrevételeket tegyenek. A hozzászólók egyetértéssel fogadták a Központi Bizottság 1973. novemberi ülésének értékelését, elismerik és nagyra becsülik eredményeinket, azonosulnak a soron levő feladatokkal. A pártnapokon ez volt az alapvető, a meghatározó vélemény. A hozzászólások, vélemények azt is bizonyították, hogy mindjobban eligazodnak a nemzetközi és belpolitikai életben csakúgy, mint a gazdaságpolitikai kérdésekben. A részvevők megnyugvással szóltak arról, hogy a nyugati világot megrázó energia- és olajválság hazánk határainál megáll. Érzik és értik, hogy ezt csak a KGST keretein helül, a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségével tudjuk megoldani. Ez alkalommal is tudatosult közvéleményünkben, hogy nemzeti felemelkedésünk biztosítéka a szoros együttműködés minden téren a szocialista világ- rendszer országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Belpolitikai kérdésekről szólva egyértelműen állást foglaltak a nő- és ifjúságpolitikai határozatok érvényesülése és érvényesítése mellett. Egyetértés fogadta azokat az intézkedéseket, melyeket a párt és a kormány népesedési helyzetünk megjavítása, a még jobb szociális és egészségügyi ellátás érdekében hoztak. Szóba kerülték nagy számban természetesen helyi eredmények és gondok is. A hozzászólók az egyéni érdekek mellőzésével egy-egy üzem vagy település kisebb vagy nagyobb közösség gondjairól, kéréseiről szóltak. Elismeréssel szóltak az ipartelepítési politika eredményeiről, a foglalkoztatási gondok enyhüléséről, a javuló élet- és munkakörülményekről és szocialista építőmunkánk sok más eredményéről. Többek között sürgették a nagyatádi kórház építésének mielőbbi befejezését, a falusi lakosság hús- és hentesáru-ellátottságának javítását, a közlekedés javítását. Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy az MSZMP elvi politikájának sikereit a kül- és belpolitikában csakúgy, mint a gazdaságpolitikában, az eredmények közvetlenül érezhetővé, tapinthatóvá teszik. Mindez jó alapot biztosít az 1974. év feladataihoz. A rendezvénysorozat iránt megyeszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. Ezt bizonyítja, hogy szinte mindenütt telt ház várta előadóinkat. Mintegy 12 000 emberrel folytathattunk közvetlen eszmecserét. Megyénk dolgozói érdeklődnek közös dolgainkról, és igénylik, hogy a sajtó, a tv, a rádió által közölt információkon túl átfogó, értékelő és a közvetlen kapcsolatot is lehetővé tevő szóbeli tájékoztatást kapjanak. E jogos igény kielégítését jól szolgálták a pártnapi rendezvények, azokat sikeresnek ítéljük. Megvan a lehetőség, az adottság ez évben is a továbblépésre, melyhez a dolgozók hozzáállása, a kollektív felelősségvállalás megfelelő alapot nyújt. E pártnapi sorozattal közel sem tettünk eleget a tömegtájékoztatásból ránk háruló feladatoknak. Megyénk párttagsága tekintse állandó feladatának környezete rendszeres tájékoztatását. A pártszervezetek által irányított tömegpolitikai munka legfontosabb feladata 1974-ben — építve a kibontakozott kedvező közhangulatra — mozgósítani, megnyerni a munkahelyi közösségeket a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak maradéktalan megvalósítására. Azokra kell összpontosítani a fő figyelmet, amik adott helyen a párt előtt álló legfontosabb feladatokat jelentik. Rendkívül fontos feladatnak tartjuk a szocialista építő- munka soros céljaira való mozgósítást, a szocialista mun- kaverseny-mozgalom, az újítómozgalom kiszélesítését, tartalmi gazdagítását, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését. A dolgozók tudjanak munkahelyük feladatairól, eredményeiről, terveiről, és beleszólási joguk ne csak formális legyen. Arra számítunk, hogy a tömegpolitikai munka hagyományos és bevált eszközei mellett az agitáció korszerű módszerei — a politikai vitakör és az üzemi sajtó — szám- szerűségükben és alkalmazásuk hatékonyságában egyaránt tovább terjednek. Fontos és aktuális feladatnak tartjuk a tömegtájékoztatás és a szóbeli agitáció összhangját. Fokozódó mértékben számítunk arra, hogy valamennyi kommunista, valamennyi vezető, közös ügyünket igazán magáénak valló dolgozó munkahelyén, környezetében, otthon családja körében hirdeti szocialista eszméinket, fellép az attól idegen, ellenséges nézetek, a közömbösség, a kispolgáriság, a harácsolás, a pazarlás ellen. Erősítenünk kell azt a közfelfogást, hogy a társadalom érdeke elsőbbséget élvez a csoport- és egyéni érdekkel szemben. Meg kell találnunk a módját annak, hogy a részérdekek ütközésénél a közérdek elsődlegessége érvényesüljön. Sok és szép ™ litikai munkát irányítókra és végzőkre ez évben is. Azt várjuk, hogy 1974-ben e területen is közelebb jussunk a X. kongresszus célkitűzéseinek megvalósításához. A körülmények kedvezőek. Éljünk vele. Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára Másfél óra a vizsgatermekben • Katonaköteles fiatalok próbatétele A kérdések világosak, a kérdezők biztató bólintással nyugtáznak egy-egy helyes választ. Fejes Sándor főtiszt közúti jelzőtáblákat mutat, a fiatalember rövid tőmondatokban ismerteti a táblák jelentését. Néha elgondolkodó tekintet szegeződik a mennyezetre, idegesen futkosó pillantás kutat végig a szobán, mintha ott lenne a jó felelet valamelyik sarokban vagy az ablakfüggöny mögött. Dr. Pap Tamás bíró a nyolc kérdést tartalmazó kartonról adja föl a kérdéseket. A vizsgázók mindannyian katonaköteles fiatalok, maholnap a néphadseregben hasznosítják hivatásos gépkocsi- vezetői engedélyüket. Aki ide eljutott, már maga mögött tudhatja a sikeres tesztvizsgát, elvégezte a tanfolyamot, s ha itt is megfelelt, folytathatja a vizsgákat. Ilyen kérdésekre kell választ adniuk: Mi a várakozás, és hol tilos várakozni? Mikor szabad útkereszteződésben előzni? Olyan feladat is van, hogy a vizsgázó ismertesse a gépkocsi kivilágításának szabályait, sorolja lel a kötelező megállás eseteit, az előzés feltételeit, s azt, hogy melyek a személyszállítás szabályai a tehergépkocsiknál. Nagy a tét: ha sikerül minden vizsga, hivatásos gépkocsivezetők lesznek! Nagyon pontos, megfontolt válaszokat is hallani, egyikmásik vizsgázó egy pillanatra se zökken ki a ritmusból. Mások idegesek, látszik rajtuk a szorongás. Az első legjobb osztályzatot a hácsi Peiter László kapja: négyest. Azután őt is felülmúlja kitűnő válaszaival és ötöst szerez — az egyetlen ilyen osztályzatot ezen a csütörtök esti vizsgán — a ladi Andik Sándor. Egy másik szobában a szerkezeti és üzemeltetési ismeretekről adnak számot a fiatalok Gregus Pál tisztnek és Fekete Ferenc vizsgabiztosnak. Ismerős arcok a sorukra várók között, a másik teremben sikerrel vett akadály után kerültek ide. Kérdéseik között ilyenek vannak: mi a motorolajcsere, mi a csere időpontja és módja; milyen hibalehetőségekre gyanakodhat a vezető, ha a motor nem indul? Másfél óra telik el, mire a KPM gépjárművezetői vizsga- bizottságának e két csoportja a két teremben a csütörtöki vizsga végére ér: a KRESZ- vizsgán tizenketten indultak, s közülük ketten nem feleltek meg. Csekket kaptak, ismét próbálkozhatnak. A műszaki ismeretek elméleti vizsgáján rosszabb volt az arány a nyolc vizsgázóból hárman elégtelent kaptak szerkezettanból és üzemeltetési ismeretből. Számukra további tanulás, újabb vizsga következik. Csend bond a gyékényért kavicsbánya környékére. Ezen a télen a jég a ■ 170 holdas vízfelületen éppen csak bemutatkozott. A szárcsák az eső utáni ragyogó napfényben fekete pontokként úszkálnak a parti fákat visszatükröző sima vizen. Időnként eltűnnek, nagy lendülettel emelve ki farkukat, függőlegesen buknak a mélybe. — Ezekben a hetekben valóban nagy csend van a környéken. A környezet szépségét, a pihentető csendet mindig élvezik a kívülállók — mondta Ritecz János üzemvezető. — Nekünk azonban a zaj a kellemesebb, amikor teljes kapacitással dolgozik a bánya. A tél enyhe időjárását azonban a bánya vezetője is kénytelen megdicsérni: nem zavarta a karbantartási munkákat, gyorsabban ki tudták cserélni a megkopott alkatrészeket. — A téli hónapokban minden évben felújítjuk a hajókat, a kotrógépeket, a kikötőberendezéseket, a szivattyúkat. Nagy gondot fordítunk a szalagrendszerre, az osztályo- zóra és a törőberendezésre is. Egy-egy ilyen téli nagyjavítás költségei évről évre emelkednek. Ebben az évben ötmillió forintra rúgnak. A berendezések közül néhány — például az üszókotró — ezekben a napokban elkészül. Minden anyag és alkatrész megvan ahhoz, hogy az ország egyik legnagyobb kavicsbányájában e hó vegére befejezzék a nagyjavítást. Március elején már teljes üzemmel kezd a bánya, ezt kétnapos próbaüzemelés előzi meg. Az enyhe januári és februári időjárás lehetővé tette a kibányászott kavics folyamatos szállítását. A vállalatok állandóan tudták fogadni a szállítmányokat, s ehhez — a korábbi évektől eltérően — kellő számú vagon is rendelkezésre állt. — Az utóbbi húsz évben ebben az időszakban ilyen nagy volumenű kiszállítás nem volt a bánya történetében — mondta Ritecz János. — Eddig 110 ezer köbméter- kavicsot raktunk vagonokba, s ebből januárra 72 ezer jutott. Korábban az év első hónapjában legföljebb 20—25 ezer köbméter kavicsot tudtunk elszállítani. A gyékényesi kavicsbámá- ban tehát jól indult az év. ía- ponta 120—140 vagont raknak meg. Ha a nagyjavítás befejezése után ismét üzemelni fog a hatalmas úszókotró, naponta 300 tehervagonra lesz szükség. Ez már jelzi a bánya állandó gondját, a vagonhiányt. Ezekben a hónapokban a vállalatok élhetnének az előszál19 település ellátásáról gondoskodnak (Tudósítónktól.) A csurgói fogyasztási szövetkezet napokban megtartott küldöttgyűlésén kilencen mondtak véleményt a szövetkezet munkájáról. >*Sok tanulsággal szolgált ez a tanácskozás. Elengedhetetlen a tagság fiatalítása, mert a jelenlegi hatszázalékos arány kevés. A Berzencénél bejövő Adria kő- olajvezeték építése a csurgói szövetkezetre sok ellátási feladatot ró. örülünk a zákányi új presszónak, a gyékényesi ABC-áruháznak, de színvonalasabb kereskedelmi munkára van szükség. Javítani kell a tej-, kenyér. zöldségellátást, nem kielégítő a ruházati ellátás sem. Szálloda kellene. A kisközségek hálózatfejlesztése politikai feladat is.« Ilyen és ehhez hasonló megállapításokat — dicséretet és bírálatot — mondtak el a küldöttek. Az írásos beszámoló őszintén értékelte a tavalyi munkát. A csurgói áfész tavaly 192 millió forintos összforgalmat bonyolított le. Igen dinamikusan fejlődött a felvásárlás. Csaknem huszonkét és fél millió forint értéket vettek át a termelőktől, tervüket ezzel 164,7 százalékra teljesítették. Ezenkívül 8,5 millió forint értékű tápot adtak el. összességében átlagon felüli évet zárt a szövetkezet — valamennyi üzemága nyereségesen működött. Az 5,7 millió forintos eredmény csaknem 25 százalékkal jobb az előző évinél. Csurgó az egyetlen szövetkezet a megyéből, aihol 300 foI rintban határozták meg a ta- I gok részjegyértékét. A 19 település ellátásáról gondoskodó szövetkezet 4600 tagjának több mint fele rendelkezik már háromszáz forintos részjeggyel. A hatvan kiskereskedelmi egység közül a legnagyobb fejlődést a csurgói bútor-, az ABC- és a kultúrcikkbolt érte el. Ma már tíz presszó működik területükön. Az eredményeket, a fejlődést bizonyító tények mellett önkritikusan került szóba, hogy a vagyonvédelem még nem áll megfelelő szinten. A kiskereskedelemnél ugyan 123 ezer forinttal csökkent a hiányösszeg, a vendéglátásnál viszont 68 ezer forinttal nőtt. Dr. Horváth Béla elnök elmondta azt is, hogy az ifjúsági bizottság nem töltötte be rendeltetését. A hiányosságokat többnyire nem a belső, hanem a külső ellenőrök tárták fel. Nagy gond az is, hogy a zákányi cementüzem elmaradott technikával dolgozik és szervezetlenség miatt meg kell szüntetni a műanyagüzemet. A fogyatékosságok feltárása a holnap feladataira utal. A múlt év sikereinek azonban egyformán részese minden szövetkezeti tag. A dolgozók huszonegy napi keresetüknek megfelelő nyereségrészesedést, a tagok 260 000 forint visszatérítést kapnak. És mindenképpen a még jobb munkát szolgálja, hogy megkülönböztetett gondot fordítanak a szakmunkásképzésre: a jelen- j légi 24 mellé 14 újabb tanulót vettek föl. j lítás adta lehetőséggel, de ezt nem mindegyik teszi, pedig mindkét félnek előnyös volna. Igaz, hogy van ellenpélda is. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat például az év első negyedére rendelt mennyiségnek már 90 százalékát elszállította. A bányában naponta 300— 350 vagon kavicsot bányásznak ki. Az indulás után két- három napig csak depóra termelnek, hogy a víz leszivároghasson. Az ez évi terv 850 ezer köbméter, s ez 40 ezerrel több a tavalyinál. A tó partjához kötve pihen az úszókotró. A több emelet magasságú berendezés — ha szükséges — 46 méter mélységből is felszínre hozza a bányakavicsot. A gyékényesi bányánál ez a. réteg azonban »csak« huszonkét méter. A hatalmas berendezés mindössze hetven centiméterre merül a víz szintje alá. A máskor oly nagynak tűnő földgépek markolói játékszerré válnak mellette: az úszókotró egy-egy markolással hat-hat köbméter kavicsot zúdít a tartályba. Üzemeltetéséhez 380 volt feszültségre van szükség. Az úszókotrón már csak az utolsó simítások vannak hátra. Rövidesen még mélyebb lesz a gyékényesi tó vize ... Az útról visszanézve a bányára, valami szokatlan zavarja a megszokott képet: eltűnt a hatalmas kavicshegy a depóból, csak a szállítószalag magas állványa nyújtogatja nyakát a megürült terület fölött. M. A. Somogyi Néplap I 3" H. F.