Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-23 / 45. szám

I Plakett a jó munkáért Szereti a szakmáját Tervezzünk együtt Minden fórumon megvitatják az eláépzeiéseKet Amikor a városi tanács vb megtárgyalta az V. ötéves terv előkészítését, többek kö­zött megállapította, hogy az eddigi előkészítő munka megfelelő. A munka dandár­ja azonban még hátravan, hi­szen nem egy, hanem két terv készül. Az egyik a tanács V. ötéves terve, a másik pedig a város egészét átfogó terü­leti terv. Az utóbbi elkészíté­se sok nehézséggel jár, mert a megyeszékhely vállalatainak távlati elképzeléseit összege­zi. A város mégsem mond­hat le erről, hiszen a két terv együttesen mutatja meg, hon nan hova jut el Kaposvár 1980-ig. Társadalmi bizottságok alakulnak A város lakói szeretik lakó­helyüket, szívesen vállalnak áldozatokat is fejlesztéséért. Éppen ezért határozta el a városi tanács vb, hogy min­den eddiginél jobban és szé­lesebb körben bevonja a ka­posváriakat a tervezésbe. E sorozatunk felcíme, a tervez­zünk együtt, már erre igye­kezett felhívni a figyelmet. Mindenki lehetőséget kap ar­ra, hogy közvetve vagy köz­vetlenül véleményt formál­hasson, eljuttathassa a javas­latait az illetékes fórumokra. Az előkészítés valóban idő­ben kezdődött meg, s így megvan a lehetőség arra, hogy szakemberek, a város fejlődéséért felelősséget érző közösségek megvitassák az elképzeléseket. Hogy miért hasznos ez? Azért, mert így állhat össze minél reálisabb terv. Még a végrehajtó bizott­ság ülésén is szóba került a fantázia szerepe a távlati el­képzelésekben. Senki sem ik­tatja ki az előkészítés szaka­szából, ha az elképzelések a valóság talajáról emelkednek a magasba. A tervjavaslat tehát hosszú utat tesz meg addig, amíg a tanács testületé elé kerül. S ép­pen ez a sok álomás teszi lehe­tővé a megismerést, a véle­mény alkotást. E hónap végéig megalakulnak a társadalmi tervezési szakbizottságok, me­lyek megvitatják a tervezési programot, s utána nekilátnak a közvélemény-kutatásnak. Nagy segítséget adhatnak ah­hoz, hogy a tanács pontosan felmérhesse az igényeket. Azok, akik bekerülnek a bi­zottságba, nagy felelősséggel vesznek részt a lakosság ja­vaslatainak rangsorolásában. Ez nagyon lényeges, mert az ágazati ötéves tervi célkitű­zések két pilléren nyugsza­nak: a lakosság igényein és a várható pénzeszközök szám­bavételén. A bizottságok en­nek alapján állapítják meg, előzetesen a tanács osztályai­val együttműködve, a célkitű­zéseket. Jó útravalót kaptak a bi­zottságok a vb-ülés alapján. Különösen figyelmükbe aján­lották, hogy vegyék számba mindazokat a javaslatokat, melyek valamilyen fórumon már elhangzottak, s jó volna megvalósítani őket. Elsősor­ban azokról van szó. melyek pénz hiányában nem valósul­nak meg ebben az ötéves tervben, illetve azért marad­tak ki. mert alternatív meg­oldásként szerepeltek. Mindenki beleszólhat Amikor az ágazati javasla­tok összegezéseként elkészül az előzetes tervjavaslat, akkor Betonkeverő — kölcsönbe Háromnegyed millió forintot hozott a szolgáltatás NYOLCMILLIÓ forint érté­kű terméket állítottak elő ta­valy a kaposvári áfósz ipari üzemei. Ezek közül több mil­lió a kötél- és szikvízüzem for­galma. A szövetkezet ipari osztály vezetőjével, Papp Lász­lóval azokat a részlegeket ke­restük fel a napokban, melyek lakossági szolgáltatást is vé­geznek. Egyelőre szétszórtan működ­nek az üzemek a városban. A cél az, hogy a rádió- és tele­vízió javító üzemen kívül va­lamennyi részleget a szolgálta­tóházba, a város kaposszentja- kabi részébe telepítsék. Megyénk második legna­gyobb általános fogyasztási és értékesítő szövetkezete a ka­posvári. Gépeinek, berendezé­seinek. karbantartása, építke­zéseinek, tatarozásainak lebo­nyolítása nagy létszámú ipa­ros gárdát követel. Arra is marad azonban idejük, hogy a város és a környék szövetke­zeti tagjainak, a lakosságnak szolgáltatásokat végezzenek. A szolgáltatóházba kitelepült már az asztalos részleg, a hű­tőgép-, háztartási gép- és vil­lanyszerelő részleg. A gyalu, a fűrész mesterei — Weiger Jó­zsef és Kiss István vezetésével — tavaly 600 ezer forint érté­ket termeltek. Itt sikerült jó munkakörülményeket terem­teni. A munkavédelmi beren­dezések, a szociális helyiségek megfelelnek a követelmények­nek. Tavaly 180 000 forintért végeztek lakossági szolgálta­tásokat. Különösen az üveg­vágásnak volt sikere, de ki­minden lehetséges fórumon is­mertetik az elképzeléseket. Persze, ez nem jelenti azt, hogy mindenhol egyszerre tájékozódnak az emberek. Lesznek olyan fórumok, me­lyek jóval korábban bekap­csolódnak az előkészítésbe, mások pedig valamivel ké­sőbb. Szóba került, hogy a MTESZ, a Közgazdasági Tár­saság, a Hazafias Népfront urbanisztikai bizottsága minél előbb ismerje meg az elkép­zeléseket, s tagjai mondhas­sák el a véleményüket. A tervkoncepcióról tanácstagi beszámolókon. népfrontfóru­mokon, a politikai oktatáso­kon és sok egyéb helyen szó lesz. Közös gondolkodásra számít a tanács, hiszen en­nél biztosabb alapra nem le­het hosszú távon építeni. A vita lehetőségét tehát megte­remtik — nagyon fontos, hogy éljenek vele az emberek. S még valami: szokják meg a fogalmazásban azt, hogy gyak' ran szerepel a ha. Az eddigi tapasztalatok is figyelmeztet­nek arra, hogy némelyek ezt könnyen elfelejtik. Pedig a mérlegelés, a vita még nem jelent döntést, csak előkészíti, megkönnyíti, hogy a legjobb változat, a legfontosabb igény kerüljön be a tervbe. S ha föltételesen esik szó egy-egy létesítményről, senki sem ve­heti készpénznek. A feladat teliát kétoldalú. Arra is fel kell készíteni az embereket, hogy sok tényező összha­tásától függ, mit fogad majd el a városi tanács tes­tületé. E hasábokon szintén sze­retnénk lehetőséget adni a vélemények elmondására, hi­szen ez egybevág a tanács céljaival. Tervezzünk tehát együtt. Várjuk a kaposváriak leveleit a javaslataikról, el­képzeléseikről. L. G. Vincze József villanyszere­lő, az elektroncsőgyár kétsze­res kiváló dolgozója. Család­apa. Amikor bekopogtam hoz­zájuk, feleségével együtt ta­nultak. Felesége a gyors- és gépíró iskola utolsó éves le­velező hallgatója, ő pedig Pécsre jár hetenként egyszer az erősáramú szakközépisko­lába. — Mi'yen lehetőségeket kí­nál önnek az iskola elvégzé­se? — Anyagi vagy erkölcsi le­hetőségre gondol? Ugyanis az az igazság, hogy egyik sem hajtott arra, hogy jelentkez­zek továbbtanulni. Én szere­tem a szakmámat. A mi szak­mánkban folyamatosan új és új gépekkel találkozunk. Ah­hoz. hogy. megértsük azok működését, segítséget tudjunk nyújtani munkatársainknak, tanulnunk kell. Én ezért ta­nulok. — Ügy hallottam, a tanu­lás mellett társadalmi mun­kát is végez. Hogyan tudja annyifelé osztani az idejét? — Valóban nehéz beosztani az időmet. Több társadalmi és pártmegbizatást vállaltam el. Ól éve vagyok párttag és munkás ár. Ugyanakkor K13Z- és szakszervezeti munkát is végzek. — A kétszeres Kiváló Dol­gozó cím mellé odakerült a Tegyünk többet Somogyért kitüntető jelvény is, a gyári óvoda építésében végzett munkáért. Mi indította arra, hogy részt vegyen a munká­ban? — Van egy óvodás kislá­nyom. Az ő elhelyezését elő­ször nem sikerült megolda­nunk. Már akkor hallottam ennek az óvodának a tervé­ről. s elhatároztam, hogy részt veszek az építésében. Bár az­óta felvették a kislányomat, mégis szívesen segítettem. Sokan voltak ott olyanok, akiknek nincs gyerekük, óvo­dai gondjuk, vagy idősebbek. Dolgoztunk. Ez, azt hiszem, nyin emlékének adózni ezzel. — ön járt már unióban? a Szovjet ­— Igen. Tíznapos úton vet­tem részt, s nemcsak a fővá­rossal ismerkedtünk meg, töb­bek között jártunk Kalinyin- ban is. — Milyen tervet készített az új brigád az idei évre? — Továbbra is támógatjuk óvodánkat. Felügyelünk annak villamos berendezéseire. Az idén, mint közismert, Kapos­váron rendezik meg a nyári szeretnénk úttörő-olimpiát. Szeretnénk; mi is hozzájárulni sikeres,, lfebo- nyolítá ához. Gyárunk ^sport­pályáját,. ahol előreláthatólag több rendezvényt is lebonyo­lítunk, világítással szereljük föl. Természetesen vállaljuk majd az egyéb jellegű villa­mossági munkákban vajó részvételt is. Vincze József megbecsült dolgozója a gyárnak, az ő te­vékenysége is része a város, a megye szénit'séért folyta­tott munkának Nagy Jenő érthető is. Szocialista brigád­vezető vagyok, a brigádok- j ftgí láda Hallsán dohány a padláson nak pedig az is feladatuk hogy segítsenek ott, ahol szükség van rá. — Az idén új telepre került át. Ott szocialista brigádot alakított csupa villanyszerelő­ből. Milyen volt az elválás a régi munkatársaktól és a be­illeszkedés az új helyen? — A régi brigádban nagyon jó összhang volt. Hogy még­is új helyre kerültem, az an­nak köszönhető, hogy itt na­gyobb szükség van rám. Ti­zenhárom éve vagyok vil­lanyszerelő szakmunkás. —r Milyen néven alakult meg az új brigádjuk? — Kalinyin nevét vettük fel. Hogy miért? Talán köz­rejátszott benne az is, hogy testvérvárosunk is e nevet vi­seli, de mindeneke'.őtt Kali­te régi Mindennapos, megszokptt látvány Kaposváron is, hogy régi épületeket bontanak. A járókelők a Bajcsy-Zsiiinszky és a Kossuth Lajos utca ke­reszteződésénél is csak egy- egy futó pillantást vetnek a bontás alatt álló házra, majd tovább sietnek. Szemben, a kis húsbolt hentese, néha ki­áll az ajtóba és megszemléli a romokat. — Adjon isten — köszön rá egy vevő —, jó nagy port csi­nálnak magának azok ott, át- ellenben. sebb javításokat, bútor- és épületasztalos munkákat is vé­geztek. Az idén egymillióra akarják fölemelni a termelési értéket. Ezen a telepen dolgo­zik a hűlő- és háztartási gép­javító, ahol import gépek ga­ranciális, minden más, ilyen jellegű gépek készpénzes ja­vítását végzik. A szövetkezet­nek — saját gépeinek rendbe tartásán kívül — 70 000 forint volt a bevétele szolgáltatásból. Talán a legmostohább kö­rülmények között a rádió- és televízió szerviz dolgozik. Itt végzik — egyebek között — a RAMOVILL megbízásából, az import gépek garanciális javí­tását. Az igényeket alig tudják kielégíteni a Rákóczi tér egyik udvari műhelyében. Sokat mond az a tény, hogy tavaly 300 000 forint értékben javí­tottak. Égetően szükség lenne számukra korszerűbb munka- körülményre. A Szigetvári utcai gépkocsi­javító fél millió forintos mun­kát végzett tavaly. Ebből 200 000 forint értékben magá­nosoknak. Az évről évre nö­vekvő magángépkocsipark in­dokolja a szerviz teljesítőké­pességének emelését. Sikere volt annak is, hogy betonkeve­rőgépüket — amikor erre a szövetkezetnek nem volt szük­sége — körülbelül 150 esetben adták ki magánépítkezések céljaira. E RÉSZLEGEK további fej­lesztése a városnak, a lakos­ságnak. a szövetkezetnek egy­aránt érdeke. D. Z. Tisztítják a Malom-árkot Végre, végre — mondogat- ] Vízügyi és Közműépítő Válla- I rendszerű vízgyűjtőt alakí- ják a donneri városrész lakói j lat fogadta el a megbízást, j tunk ki, melynek a Malom- —, elkezdték a Malom-árok : Nagyhegyesi János termelési I árok lenne a fogadója, elve­medrének s környékének tisztí­tását, rendbetételét. A város egyik szégyenfoltja volt, s majdnem maradt is még egy ideig. Hogy miért? A tanács több vállalathoz fordult ké­réssel, hogy tegye rendbe a Malom-árkot. Sokáig nem ta­láltak vállalkozóra. Végül is a DÉLVIÉP, a Dél-dunántúli osztályvezetőtől megtudtuk, I zetője. Ennek a feladatának hogy egy héttel ezelőtt kezd­ték meg a munkálatokat. A szerződés szerint május har- mincadika a befejezési határ­idő. De amint ígérték, egy hónappal korábban elvégzik a munkákat. — A Béke és a Füredi ut­ca közötti belső tömbbe zárt azonban csak akkor tud majd eleget tenni, ha kitisztítjuk. Az elmúlt évek során ugyan­is a meder túlságosan elisza­posodott, partjait benőtte a gaz. — Hány emberrel dolgoz­nak? — 14 munkásunk van itt és két gépünk. A Garabon brigád végzi a földmunkát a külön­böző hidaknál, átjáróknál. A két gépünk közül az egyik a medret tisztítja, a másik azt az iszapréteget dolgozza el, melyet nem kell elszállíta­nunk. — A környékbeli lakosok nagy figyelemmel kísérik a medertisztító gépek munkáját. Milyen típus ez?, — Francia gyártmányú Yumbo. Több munkaművelet elvégzésére alkalmas, árok­ásásra, hegybontásra és mar­kológépként is üzemeltethető. — Milyen értékű munkát végez itt a DÉLVIÉP? — 680 ezer forintba kerül a tisztítás. A kaposváriak megszaba­dulnak egy szégyenfolttól. Végre rendbehozzák a Ma­lom-árkot. Űjabb és újabb falak om­lanak, száll a por, felkapja, kavarja, messzire szállítja a szél. — Mester, nincs eladó sza­rufája? — lépek oda a bon­tást irányító köpcös, kékkö­penyes emberhez. — Vanni van, de nem el­adó. Különben nem vagyok »■mester*. Agrármérnök vol­tam ... Mióta az a baleset történt velem, nem tudós dolgozni. Lehajolok néha, hogy arrébb dobjak egy téglát, es rögtön megérzi a derekam. A bontási anyagból négy rokon »•épül«. Minden szögre szük­ség van. Az én házamat is így húztuk föl három nap alatt. Látom, nem hiszi, pe­dig igaz. Szervezés kérdése az egész. Nem, nem a szerszá­mok nyelét melegítettük elő­re, inkább nem hagytuk ki­hűlni őket. Ez a titka a do­lognak. Segítettek a rokonok is. • Kalákában. Így lassan mindenkinek felépül a saját háza. Igaz. meg kell érte dolgozni, mégis megéri, jóval kevesebb pénzbe kerül, mint másképp. Megvettük ezt az épületet bontásra. A kilenc­százas években építették. Én ma már semmi pénzért sem laknék benne. Északi fekvé­sű, sötét, hideg. Arra, hátul, ott voltak a cselédszobák. De a téglája, meg kell hagyni, nagyon jó. Ilyet ma már nem csinálnak, ez meg száz év múlva is tégla lesz, olyan csengése van. A homlokzat még álló ré­szét különös jel díszíti: kör­ző és vonalzó. Feltehetően a szabadkőművesek jelképe. — A padláson sok kacatot találtunk, a pincében meg két láda Balkán dohányt. Va­lamikor a háború alatt ez na­gyon nagy érték volt. Persze, azóta már az egész megdoho- sodott — mondja az egyik munkás, és azzal már lép is el. hogy a veszedelmesen ki­felé dőlő fal közeléből elirá­nyítsa a járókelőket. A régi épület helyére új, világos lakóházat emelnek, a bontási anyagból pedig négy családi ház énül fel. N. J. Sz. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents